udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1254
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1231-1254
Helymutató:
Brassó
1992. augusztus 7.
Mihály volt román király elfogadta Brassó, Temesvár és más városok aug. 15-étől kezdődő meghívását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15.1992. augusztus 14.
Júl. 28-án egy őrségben álló katona lelőtte a szintén szolgálatban levő Kispál Árpád /Apáca/ katonát, aki a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus esemény körülményeit a törvényesség előírásainak megfelelően kivizsgálják, adta hírül Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./1992. augusztus 19.
Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1992. október 6.
Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1992. október 8.
Felavatták Sepsiillyefalván a református egyház létesítményét, az Ifjúsági Konferencia Központot. A központ megálmodója Kató Béla helyi lelkész. Dr. Csiha Kálmán református püspök is megjelent az avatáson, elmondta, hogy 23 református templom épül jelenleg Erdélyben, most szentel fel egyet Brassóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./1992. október 13.
Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./1992. október 22.
A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1992. október 25.
Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa okt. 25-én kiadott közleményében értékelte a választásokat, elhatározta, hogy az RMDSZ III. kongresszusát 1993. jan. 15-17-e között tartják meg, Brassóban, ahol döntenek az alapszabály és a program kérdésében, addig is nyilvános vitára bocsátja a tervezetet. Az RMDSZ aggodalommal tapasztalja a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők uszítását, az ebből származó reális veszélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ 1992. november 20.
Kevés részadat látott napvilágot az 1992. jan. 7-i népszámlálásról, ezért fontos a Brassói Lapok táblázata: Brassó megye helységeinek nemzetiségi összetétele 1920-ban, 1977-ben és 1992-ben. - A másik táblázat a népszámlálás megyénkénti bontását tartalmazza, továbbá a magyar lakosság lélekszámának változását megyénként az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva /Brassói Lapok, 47. sz. nov. 20./ 1992. november 13.
Magyari Lajos költő, újonnan megválasztott RMDSZ-szenátor nyilatkozott a belső önrendelkezés elvéről. Még az ellenzéki lapok sem fogadták el ezt a gondolatot, sőt, az RMDSZ sok tagja sem érti a kifejezést. Magyari Lajos ezt a gondolatot járja körbe, megpróbálkozva az értelmezéssel, utalva az elfogadott nemzetközi dokumentumokra. /Brassói Lapok, 46. sz., nov. 13./ 1992. november 6.
Kötő József, az RMDSZ társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt az RMDSZ legújabb dokumentumára, a Kolozsvári Nyilatkozatra, azonban már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. /Brassói Lapok, nov. 6./1992. december 23.
Domokos Géza nyilatkozatában megerősítette, hogy visszavonul, helyében, az elnöki székben Markó Bélát, az RMDSZ szenátorát, az ismert költőt látná szívesen. A Kolozsvári Nyilatkozatot elfogadta ő is, de világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. - A románokkal az "együttélés koreográfiáját kölcsönösen el kell sajátítanunk". Az RMDSZ-en belül a mérsékeltek felülkerekedését a romániai magyarság stabilizálódásának jeleként értékelné. - A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyarság egységét akarja megteremteni és ez aggasztja. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 23./1992. december folyamán
Brassóban május 16-17-én tartották a Véndiákok Világtalálkozóját, egyben megemlékeztek a gimnázium alapításának 155. évfordulójáról, egyben megtartották a középiskola névadó ünnepségét, Áprily Lajos nevét vette fel a gimnázium. Felszentelték az iskola új zászlaját, megkoszorúzták az iskola alapítójának, Felfalusi Kovács Antal brassói apát-plébánosnak, valamint az iskola elhunyt tanárainak és diákjainak emlékére a belvárosi római katolikus templomudvaron felállított kopjafát. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/1993. január 12.
A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./1993. január 13.
Tőkés László püspök nyilatkozott a brassói RMDSZ-kongresszus előtt. A mind nehezebb körülmények miatt kiéleződtek a szervezeten belüli ellentétek. Ez természetes velejárója a helyzetnek. Az ellentétek másik forrása egyszerűen diverziónak nevezhető. - Az RMDSZ jelenléte evidencia. - A pluralizmus, a platformosodás az egység javára van. "A baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők." Nincs mögöttük valós tömegigény. - Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a "romániai magyarság kibontakozását és talpraállítását szolgálná", ebben látja az RMDSZ-kongresszus célját. /Barabás Zoltán: Tőkés László: Ne szakadjon az RMDSZ! = Magyar Nemzet, jan. 13./1993. január 14.
Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./1993. január 15.
Az RMDSZ jan. 15-én kezdődő kongresszusáról nyilatkozott a szervezet több vezetője. Szőcs Géza nem számít arra, hogy botránnyá fajuló konfliktusok lesznek. A program tekintetében sem lesz jelentős eredmény. "Az RMDSZ vezetősége, programja, alapszabálya olyan, mint a romániai magyar közösség. Vagyis: szándékaiban jót akar, viszont felkészültsége, ereje, lehetőségei szempontjából a több mint négy évtizedes agymosás, kivérzés meghozta sajnos a maga rettenetes eredményeit." Markó Béla szenátor szerint konszenzust kell teremteni a vitákban. Nem lesz szakadás az RMDSZ-ben. Markó szerint olyan személyiségeknek kellenek az RMDSZ élésre, akik a különböző áramlatokat, elképzeléseket össze tudják egyeztetni. Konszenzust kell teremteni s véleménykülönbségek esetén. /Ki tudja, merre visz a brassói út? = Népszabadság, jan. 15./ 1993. január 15.
Az RMDSZ. III. kongresszusa /Brassó/1993. január 15.
Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./1993. január 16.
A kongresszus második napján a küldöttek elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot. Az RMDSZ program-tervezetét 240 igennel, 5 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásképpen a "romániai magyar nemzeti kisebbség" kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, az elfogadott meghatározás: "a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra." Tőkés László bejelentette, nem kíván indulni az elnöki tisztért. Visszalépését azzal indokolta, hogy vele jelölői nem konzultáltak, ő pedig nem látja értelmét az elnökség megszerzésének. Az RMDSZ elnökének Markó Bélát választották /252 küldöttből 226-an szavaztak rá/, tiszteletbeli elnöknek pedig - közfelkiáltással -Tőkés Lászlót. Felszólalt Emil Constantinescu, a Demokrata Konvenció elnöke, megköszönte a romániai magyarságnak az elnökválasztáson kapott támogatást. Tőkés László nyolc javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely azokat egyöntetűen megszavazta. Ezek között szerepelt: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkoztat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását, az utódállamokban élő magyarság szervezetei Strasbourgban hívjanak össze magyar fórumot, ahol ismertetnék helyzetüket és kérnék az európai demokratikus szervezetektől országaik támogatását, a kisebbségi kérdés rendezését, végül kéri a román kormányt, írja alá a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A kongresszuson felvetették, hogy az RMDSZ csatlakozzon-e a Magyarok Világszövetségéhez. A javaslatot végül nem szavazták meg, a kifogások egyike az volt, hogy az RMDSZ ez esetben köteles lenne minden alkalommal alávetni magát a testület határozatainak. Az RMDSZ új programjának meghatározása szerint az RMDSZ a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezetinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a magyar nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Pesti Hírlap, Új Magyarország, jan. 18./ A személyi viták élessé váltak. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című jegyzetét, melyben Tokay György képviselőnek a Ceausescu-rendszerben megjelent írásait idézte. /Akadozott a brassói kongresszus gépezete. = Pesti Hírlap, jan. 18./ Tokay azonnal reagált, végül a vita nem hozta meg Tokay elvetését, Tokay továbbra is az RMDSZ egyik vezető tagja maradt. /Szőcs Géza kontra Tokay György. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./1993. január 26.
Egy komoly párt két hétig sem tartana meg olyan elnököt, mint amilyen Gheorghe Funar, jelentette ki sajtóértekezletén Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség pártjának elnöke. A kolozsvári helyzetről megállapította, hogy felesleges a feszültség szítása. A brassói RMDSZ-kongresszus jól zajlott le, a radikálisok a háttérbe kerület. Most mit akar Funar, kérdezte. Manolescu, egyetért az RMDSZ kolozsvári szervezetének tiltakozásával a főtér újabb megcsúfolása ellen. /Nits Árpád: Sajtóértekezlet és tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./1993. január 27.
Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./1993. január 29.
Vida Gyula képviselő az RMDSZ kongresszusán figyelmeztetett: saját felmérései igazolják, hogy a munkanélküliek között aránytalanul több a magyar, mint a román. A parlament pénzügyi-gazdasági bizottságának titkáraként betekinthetett állami nyilvántartásokba. Ahol a magyarok részaránya például 30 százalék, ott a munkanélkülivé váltak majdnem fele magyar. A magyarok majdnem teljesen kiszorultak a vezetésből. /(Vásárhelyi): Halló, itt a Brassói Lapok. = Brassói Lapok, jan. 29. /1993. január 29.
Frunda György szenátor szerint nem túl szerencsés a területi autonómia kifejezés, ehelyett a régiókat tartja a jövő útjának. Romániában a megyék össze tudnak fogni és régiót alkothatnának, és ezeknek a régióknak területi autonómiájuk lenne. /(balázs): Pontosítás a szünetben. = Brassói Lapok, jan. 29./1993. január 30.
Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./1993. február 3.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kiadott nyilatkozatában sérelmezte, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán nem kaptak szót, előzőleg pedig törvénytervezetüket az RMDSZ-képviselők nem vették figyelembe. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./1993. február 3.
Febr. 6-án kezdődik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusa. Az első kongresszus óta két év telt el, de nem sokat végeztek, állapította meg Varga László, a párt elnöke. Varga kifejtette: "Az RMDSZ brassói kongresszusa megmutatta: három év után tépetten, csapzottan érkeztünk el a kiindulóponthoz." Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság minden rétegét magéba fogadja. Eljött az ideje annak, hogy aktív politikába kezdjen egy határozott világnézeti alapon álló csoport. - Szövetségben kívánnak együttműködni az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Kongresszus előtt. "A keresztény értékrend képviseletét vállaljuk" - beszélgetés Varga Lászlóval, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./1993. február 3.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a parlament költségvetési, pénzügyi és bankrendszerrel foglalkozó szakbizottságának titkára arra hívta fel a brassói kongresszuson a figyelmet, hogy gazdasági programot is ki kell dolgozni. A románok Dacia Felix Vatra-érdekeltségű bankrendszere magyarlakta területeken felvásárolja az ingatlanokat, továbbá magyar kulturális célú épületeket. Szükség lenne tehát egy bankra. Egy bank megnyitására kétmilliárd lejre van szükség, az elszegényedett erdélyi magyarság ennyit nem tud összegyűjteni. Külföldi érdekeltséget kell felkutatni, amely a magyarlakta területen építené ki a hálózatát. /Magyar Nemzet, febr. 3./1993. február 5.
A Sepsiszentgyörgyön működő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségén belül ellentétek támadtak, ezért alakítottak egy másik csángó szervezetet /Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet/ is, 1992. aug. 26-án tartották első megbeszélésüket. Tiszteletbeli elnökük Kallós Zoltán, elnök Perka Mihály Diószénből, helyettese Oiar József Lészpedről. - Magyarországon mintegy száz moldvai csángó tanul, de sokan nem tudtak megfelelni a követelményeknek, tájékoztatott Petrás Mária, a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet Budapesten tanuló ügyvezető titkára, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Petrás Mária felszólalt az RMDSZ III. kongresszusán is. /Bíró Béla: Ott is Moldva a hazám. = Brassói Lapok, febr. 5./1993. február 7.
Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./