udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1254 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 1231-1254

Helymutató: Brassó

2001. május 26.

Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2001. május 28.

Május 25-26-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Építéstudományi Szakosztálya szervezésében került sor az építéstudományi konferenciára. A rendezvényen több mint 150 hazai, magyarországi, jugoszláviai, hollandiai és svájci kutató, neves szakember, valamint több építkezési cég képviselője vett részt. Az első napon Csíkszereda - Tusnád - Kézdivásárhely - Brassó - Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda útvonalon tanulmányi kirándulást tartottak, másnap zajlott a konferencia, ahol 25 értekezés hangzott el. /Nemzetközi építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

2001. május 28.

Helyi lapokban tallózott a lap munkatársa. A Nagykároly és Vidéke máj. 9-i és 16-i számában híradás található a Károlyi Gáspár Napokról és a Rákóczi-megemlékezésről. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja): a TMD Nyári Olimpiáról, számítógép-kalózok feltörték a TMD internetes honlapját. - Lugosi Hírmondó (folyóirat, felelős szerkesztő: Király Zoltán): A lapszámok általában egy-egy ünnep köré szerveződnek hangvételükben, ezenkívül a lap jórészt helyi vonzatú történelmi és kulturális témákról cikkezik. - Erdélyi Matematikai Lapok (Brassó, alapította: Bencze Mihály, idei 2., májusi szám) országos szinten az egyetlen matematikai lap, amelyet diákok szerkesztenek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2001. június 1.

A nyújtódi iskola másfél hete viseli a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiba lépett Jakabos Ödön nevét. Kézdiszárazpatakon, az általános iskola máj. 26-tól a falu nagy szülötte, Ópra Benedek nevét viseli. Ópra Benedek /1907-1978/ Csíkszeredában, majd Brassóban tanított. Részt vett egy kommunista ellenes szervezkedésben, ezért 1958-ban Bukarestbe letartóztatták, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A börtönből 1964-ben, közkegyelem révén szabadult. 1991. október 23-án Göncz Árpád akkori magyar államfő 1956-os emlékérmet ajándékozott az 56-os forradalom alatti példás helytállásáért. - A mostani névadó ünnepség szentmisével kezdődött. Az ünnepségen Ópra Benedek rokonai, egykori tanítványai és fogolytársai vettek részt. Leleplezték a Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész által készített bronz domborművet. Az Ópra Benedeket ábrázoló alkotást Harai Pál medgyesi esperes (Ó. B. egykori sorstársa) és Bartalos Zoltán zabolai plébános áldotta meg. Lay Imre, Ópra Benedek volt tanítványa és fogolytársa a volt politikai foglyok részéről mondott beszédet: "Hogy mennyire igaz ember volt, azt a börtönben is bebizonyította. Az ilyen emberek után a magyarságnak, a fiatalságnak is nagyobb esélye van az életre, nagyobb esélye van magyarnak megmaradni. Elmondhatom, hogy nincs szebb dolog e világon, mint magyar embernek lenni." Lay Imre után Kacsó Tibor (egykori fogolytársa) és Bogdán Antal (volt diákja) emlékezett Szárazpatak nagy szülöttéről. Az iskola épületében Harai Pál esperes megáldotta a Kosztándi Jenő festőművész által készített Ópra Benedek-portrét. /Iskolakeresztelő Szárazpatakon. Ópra Benedekre emlékeztek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 1./

2001. június 6.

Jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében összegyűlt végzős diákoknak bemutatták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karát. Dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja rövid beszámolójában elmondta: A csíkszeredai karon októbertől biztosan beindul a Könyvelési és gazdasági informatika, a Vidékfejlesztés és az Agrárközgazdaság szak. A működési engedély megszerzése folyamatban van a környezetmérnöki, élelmiszeripari mérnöki, valamint a román-angol szak számára is. Az immár engedéllyel rendelkező, fent említett szakokon a képzés időpontja négy év, a jelentkezőket kolozsvári, bukaresti, brassói és magyarországi egyetemi tanárok, szakemberek fogják oktatni. Szakonként 50 helyet hagytak jóvá, egyelőre nincs meghatározva, hogy hány hely lesz tandíjmentes és hány tandíjköteles. A tandíjak az országban működő egyetemeken megszabottakhoz hasonló lesz, félévenként 100-200 dollár. A csíkszeredai egyetemnek hétemeletes székháza van - a volt Hargita Szálloda - ahol tantermeket, előadótermeket és kollégiumi szobákat alakítottak ki. /Bemutatkozott az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Toboroztak a csíkszeredaiak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

2001. június 10.

Sikeres volt a Kolozsváron megrendezett Országos Katolikus Diáktalálkozó, melynek témája - Hogyan tovább egyetem után -sok temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvári egyetemista érdeklődését felkeltette. Mintegy 300 fiatal gyűlt össze. A ferences fiatalok zenéltek és Nagy-György Attila prédikált. A gyergyószentmiklósi Pongrácz Róbert a közösségépítésről beszélt. Az előadások után 8-12 fős csoportokban tárgyalták az elhangzottakat. A beszélgetéseken az itthonmaradás-párti álláspontok voltak többségben. /Egyed-Zsigmond Enikő: Ilyen még nem volt. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./

2001. június 10.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség Nagybánya központú cserkészkörzetében segédvezető-képző találkozó zajlott Nagy- és Kisbányán április 27-május 1. között. A találkozóra, temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvár magyarországi cserkészvezetők is érkeztek. Arató László, a budapesti Márton Áron Könyvkiadó elnöke, vezetőképző-tiszt a cserkészpedagógiáról tartott előadást. /Kasza Tamás: Felkészítő lelki hétvége. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./

2001. június 18.

Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. június 21.

Kőhalomban a helyi unitárius egyházközség jún. 17-én felavatta a három éve elhunyt László Gyula festőművész és régész tiszteletére készített emléktáblát, a székelyudvarhelyi Sántha Csaba bronzplakettjét. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök mondott beszédet. László Gyula, a kisváros tudós fia munkásságát Máthé Sándor brassói esperes, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi múzeum ny. igazgatója és Vass Mózes helyi lelkész méltatták. Fellépett a kőhalmi ökumenikus dalárda Palkó Sándor fogarasi kántor vezényletével. /Emléktábla László Gyulának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2001. június 29.

Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./

2001. június 30.

Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

2001. június 30.

A Magyar Tudományos Akadémia máj. 7-én külső tagjává választotta Kiss Elemér matematikaprofesszort, Csíkmenaság fogadott fiát, a szeredai Főgimnázium egykori tanulóját. Kiss Elemér akadémikus évtizedeken át értelmiségiek nemzedékeit okította a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, az Almérnöki Intézetben, majd az egyetemen, ahol nyugdíjasként ma is matematikát és informatikát ad elő. Kiss Elemér /sz. Brassó, 1929/, édesapját mint tanítót Csíkmenaságra helyezték, így fia életének első tíz éve ott telt el. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, tanári kinevezést kapott Marosvásárhelyre, 1990-ben kapta meg a professzori címet. Kiss Elemér 1992-ben kezdte el Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatékának kutatását. Nyolc év alatt négyszer rágta át magát 14 ezer kéziratlapon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia külön e célra kinevezett bizottsága a XIX. század végén azzal küldött vissza Marosvásárhelyre, hogy abban nincs semmi, amit érdemes volna kiadni. Ma már bizonyosra vehető, hogy a pesti tudósok egyszerűen irtóztak beleolvasni a két Bolyai rövidítésektől, rejtélyes jelektől hemzsegő kézirataiba. Ez lehetett az oka, hogy 140 évig egyetlen magyar tudós sem foglalkozott velük. Benkő Samu csak a nem matematikai, tehát főképp irodalmi vonatkozású anyagot dolgozta fel és adta ki. Kiss Elemér hozzákezdett a képletek özöne megfejtéséhez is, miközben több szenzációszámba menő tudománytörténeti felfedezést tett, például a Bolyaiak számelméleti kutatásaira vonatkozóan. Kimutatta továbbá, hogy az 1900-ban született Jeans-tételt Bolyai János ötven évvel előbb bebizonyította, s ha publikálta volna, ma az ő nevét viselné. Mellékesen áttanulmányozta apa és fia levelezését is, hogy eloszlassa a Benkő Samutól elterjesztett tévhitet, miszerint haragban lettek volna, és noha egyazon városban éltek, kerülték a találkozást. Ez a nyolc év: a 14 ezer kéziratlap megfejtése, a Bolyai-felfedezések felfedezése, a korabeli Marosvásárhely és az európai tudományos élet hétköznapjainak bemutatása - ez a fedezete Kiss Elemér akadémiai tagságának. /Csíkból indult. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 30./

2001. július 4.

Több mint 7500 diák érettségizett júl. 3-án Romániában anyanyelvén. Az érettségi vizsga keretében júl. 3-án a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök anyanyelvük tantárgyából az irodalom- és nyelvtanvizsgát tették le. A legtöbben - 6988 tanuló - magyar nyelven vizsgáztak, ezen kívül 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelven érettségizett. A szaktárca kimutatása szerint - a számos erdélyi településen felállított magyar érettségi központon kívül - német nyelv és irodalomból Aradon, Brassóban, Resicabányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Szatmár, Szeben és Temes megyében érettségizhettek gimnazisták. A horvát nemzetiségű tanulóknak Krassó-Szörény megyében, a szerbeknek Temesváron, a szlovákoknak Arad és Bihar megyében, a törököknek Konstancán, az ukránoknak pedig Máramaros megyében állt rendelkezésükre érettségi központ. Magyar nyelv és irodalomból a diákoknak Ady Endre A magyar ugaron című verse alapján kellett elemezniük a költő , szimbolizmusát. Radnóti Miklós Hetedik eclogájának megadott részlete alapján naplójegyzetet kellett írniuk a végzősöknek, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének részlete alapján pedig az írás hangvételét kellett meghatározniuk az érettségizőknek, akiktől az óda, elégia, epigramma és az elbeszélő költemény definícióját is kérték. /Rostás Szabolcs: Anyanyelven érettségiztek. Közel hétezer magyar diák vizsgázott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2001. július 5.

Júl. 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ad koncertet a székelyudvarhelyi Kárpát-medence Fesztiválzenekar. A Kárpát-medence Fesztiválzenakar nevet viselő szimfonikus együttes tagjainak 30-35%-a székelyudvarhelyi, akad közöttük brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi középiskolai tanuló, konzervatóriumi hallgató akár abszolvens is. /Járay F. Katalin: Vendégszereplésen a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. július 11.

Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2001. július 13.

A 89-es változás után elsőként létesült brassói kereskedelmi televízióban /RTT/ már 11 éve létezik magyar és német nyelven is sugárzott műsor. A magyar szerkesztőség munkatársai, főképp Bálint Ferenc tanár, a magyar adás főszerkesztője révén díjakban is részesült, alapítványi támogatásokban is műsorai kulturális sokszínűségéért. Eddig megszakítás nélkül volt magyar adás, de néhány hete nincs. Florin Boitos igazgató elmondta, hogy a nyári programra való áttérés miatt megszüntetett műsorokat, köztük a szombat és vasárnap nyolc órától sugárzott magyar és német adást is. A nyári műsorrácsa tervek szerint szeptember közepéig tart. A nyár folyamán a stúdió nagyméretű korszerűsítését végzik el. Az újjászervezett stúdió otthona lesz mind a magyar, mind a német, mind pedig a román nyelvű műsoroknak. /Tóásó Áron Zoltán: Nincs, de lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2001. július 13.

Júl. 4-8. között 18. alkalommal rendezték meg a csíkszeredai Régizene Fesztivált. Több ízben elhangzott, hogy a fesztivál szervezésében nagyobb részt kellene vállalnia a megyeszékhelynek. Váli József, a Régizene Fesztivál főszervezője kiemelte, hogy a fesztivál a város identitását is valahol meghatározza. A Régizene Fesztivál már nevében is hordozza a Csíkszereda szót. Nagy meglepetést okozott a művészeknek és a közönségnek a Harmónia Kórus, a csíkszeredai Régizene Együttes fellépése. Új színfoltot jelentett a brassói oboaegyüttes, a remetei gyerekek, az udvarhelyiek, és a Jánosi Együttes szereplése is. A koncertező együttesek honorárium nélkül léptek fel. /Szatmári László: Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

2001. július 14.

Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. július 26.

Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke természetesnek tartja, és elfogadja, hogy a szervezeten belül néhányan másképpen látják a MIT-nek az RMDSZ-től való elhatárolódásról szóló döntését, azonban visszautasítja azokat az utalásokat, miszerint a más véleményt képviselőket kizárták volna a döntéshozatalból. A MIT egyik legerősebb tagszervezete, a hat diákszövetséget tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) három tagja elhatárolódott az Ifjúsági Tanács azon döntésétől, miszerint a szervezet megszakítja minden kapcsolatát az RMDSZ-szel. Vass Levente, a MIT egyik alelnöke vállalhatatlannak tartotta a döntést, és lemondott tisztségéről. Az OMDSZ alelnökével, Gergely Istvánnal, és a marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói diákszövetségek vezetőivel állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a MIT döntéshozatalának körülményei, és a július 4-én kiadott nyilatkozat hangvétele és tartalma ellen tiltakoznak. Jakab István, a MIT elnöke azonban úgy érzi, a lépésben olyan személyek keserűsége érezhető, akik nem képesek megérteni, hogy a tanács nem hajlandó a politikai szervezetek fegyverévé válni. /Csinta Samu Farkas: Szabályos döntés, késő bánat. A MIT elnöke természetesnek tartja a véleménykülönbségeket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2001. augusztus 6.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervezésében aug. 3-5. között Küküllődombón immár ötödik alkalommal rendezték meg az unitárius ifjúsági egyletek színjátszó seregszemléjét. Az idei mottó: Érted - Világ. Közel 350 fiatal töltött három napot Küküllődombón Erdély mintegy 16 településéről, és Brassótól Csíkszeredáig, Lupénytól Nagybányáig jöttek olyan csoportok is, amelyek csak megfigyelőként vettek részt. Nyitottak és szabadelvűek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki itt lehet, reformátusok, baptisták és katolikusok, hirdették. A versenyben részt vettek a jobbágyfalvi, homoródalmási, várfalvi, aranyosrákosi, fiatfalvi, dicsőszentmártoni, bethlenszentmiklósi színjátszó csoportok, úgyszintén a budapesti UNIK, a székelykeresztúri, marosvásárhelyi és a nagyajtai DFIE, a kolozsvári UK, versenyen kívül a környékbeli és más tájakról érkezett fiatal színjátszó csoportok. /(lokodi): Érted - Világ. V. ODFIE Színjátszó Találkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2001. augusztus 6.

Néhány hetes kiesés után ismét üzemel a rotációs nyomda Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megye székhelyén. Az átmenetileg Brassóban nyomott megyei napilapok tehát Sepsiszentgyörgyön készülnek. A Trisedes Press ellehetetlenülése után a Tipo-graf kft. szerzett be viszonylag rövid idő alatt rotációs gépet, így a napilap megjelentetés augusztus elejétől ismét Sepsiszentgyörgyön történik. /(Flóra Gábor): Ismét van rotációs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2001. augusztus 11.

Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. augusztus 16.

Ferencz Imre Csíkszentdomokoson érdeklődött, emlékeznek-e még Kurkó Gyárfásra. Vállvonogatás, hümmögés. Hogyan ítélik meg itt Kurkó Gyárfás személyiségét? A 76 éves Boros Erzsébet szerint: Az okosok okosan, a buták bután! Kurkó Gyárfás 1909-ben született, lakatos lett Brassóban. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke. II. Károly király diktatúrája idején a politikai pártok feloszlatása idején (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegalitásban folytatta tevékenységét. Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940), ezután internálták, majd áttették Magyarországra. A magyar hatóságok visszaadták. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói Fellegvár foglya. 1944. aug. 23. után hozzálátott társaival a MADOSZ újjászervezéséhez, 1944 októberében javaslatára a MADOSZ Magyar Népi Szövetség néven kiszélesült, ennek elnöke 1947-ig, amikor a harmadik kongresszuson a felerősödő balos frakció nyomására leváltották. Önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg Nehéz kenyér címen. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki: nevéhez fűződnek a romániai magyarság nemzetiségi küzdelmei, az anyanyelvű iskolahálózat, a művelődési intézmények védelme, a gazdaság újjáépítése. Megvádolták, hogy "elvtelen magyar egységben" tömörítette az erdélyi magyarságot a MNSZ köré. 1949-ben letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Tizenöt év börtönbüntetés után szabadult 1964-ben. Kurkó Gyárfás neve elválaszthatatlan a romániai magyarság önvédelmi harcától. Talán más eszmék irányából, de a sorsa találkozik a Márton Áronéval, akivel egy faluból indultak... /Ferencz Imre: Nehéz emlékezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ Kurkó Gyárfás elborult elmével szabadult a börtönből.

2001. augusztus 18.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a Szent István-nap megünneplése és a millenniumi év befejezése alkalmából aug. 19-én ünnepi műsort szervez a brassó-belvárosi római katolikus templomban. A szentmisét követően László Károly, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze Sík Sándor Szt. István király című színművéből ad elő részleteket a Brassói Magyar Dalárda közreműködésével, majd az Áprily Lajos Gimnázium udvarán levő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzására kerül sor. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István megünneplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. augusztus 26.

A brassó-belvárosi plébánia egyetemista ifjúsági közösségének eredete az 1990-91-es évekre vezethető vissza. Bara László káplán vállalta, hogy hetente a plébánián vezeti a találkozókat. Később Nagy-György Attila káplán bevonta a nem egyetemista fiatalokat is. 1996 őszén szervezték meg először brassói szinten az erdélyi egyetemista találkozót temesvári, vásárhelyi, kolozsvári fiatalok részvételével. 1999 őszén szervezték meg másodszorra Brassóban a Keresztény Egyetemisták Találkozóját. Az újonnan épülő Szentkereszt templom szolgálati lakásában helyet kapott nemcsak a főegyházmegyei Ifjúsági Iroda, hanem a Brassói Katolikus Egyetemi Lelkészség is, ahová várják a Brassóban tanuló egyetemistákat. /Egyetemisták brassó-belvárosi közössége. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2001. augusztus 28.

Brassó megyében a 200 főre zsugorodott zsidóság aug. 24-26 között négyes ünnepet ült. A Zsidó Nőegylet fennállásának 125. évét ünnepelték, a Chevra Kadisa társaság megalakulásának 150. évfordulóját, a hitközösség megalapításának 175. évét, és nem utolsó sorban a Fekete-utcán lévő, Kelet-Európa egyik jelentős zsinagógájának centenáriumát, felújításának ünnepét. Az épület javítására a világban szétszórtan élő zsidók szervezeteinek és a brassói zsidóközösség vezetőjének, Roth Tibornak köszönhetően kerülhetett sor. Aristotel Cancescu független megyei tanácselnök abban is reménykedik, hogy majd, Izrael állam helyzetének stabilizációja, továbbá Románia életszínvonalának emelkedése után újra visszajöjjenek ide az itt született elüldözöttek. Négy órás ünnepi szertartás következett, beszédek hangzottak el, a brassói zsidók Bnei Milu kórusa énekelt hálaadó dalokat, majd esti imádságra került sor. Aug. 26-án tartották a zsidó kórusok fesztiválját. Kórusok érkeztek Máramarosszigetről, Nagyváradról, Temesvárról, Brailából, Jászvárosról, Bukarestből, Ploiestiről, Bákóból és Kolozsvárról. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói zsidóünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2001. szeptember 1.

Augusztus 29-én Brassóban megnyílt a magyarországi FVM Agrármarketing Centrum Kht, a brassói Expo Center Kft, valamint a szegedi Mac Line, a sepsiszentgyörgyi International Turism & Trade, a brassói International Trade Center által szervezett két napos üzleti találkozó. Augusztus 30-án nyílt meg a Brassói Sportcsarnokban a már hagyományos Nemzetközi Vásár. Mindkét rendezvény szervezésében oroszlánrészt vállal a brassói Expo Center kft., amelynek igazgatója Gellérd Lajos, a Brassói Lapok volt főszerkesztője. /Magyar-román üzleti találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2001. szeptember 1.

Újabb nagy értékű könyvszállítmány érkezett Háromszékre. A többtonnányi ajándékcsomagban az oktatást segítő könyvek találhatók. A néhány éve elindított akció mostani szállítmányából Erdővidékre, Felsőháromszékre, valamint a Csíkszeredában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek hoztak könyveket a magyarországi támogatók. Az akció során eddig Erdély minden vidékére szállítottak könyveket. A Duna Televízió, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Hungaris Alapítvány közös vállalkozásának célja a magyar nyelvű oktatást segítő könyvekkel, felszerelésekkel ellátni az iskolákat, népi főiskolákat. A kezdeményezés fő mindenese, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke és igazgatója, Földes István korábban mentőautókat, kórházi, illetve orvosi felszereléseket, parabolaantennákat, számítógépeket, színes televíziókészülékeket kísért és szállított el rendeltetési helyére Erdélybe: fogarasi, brassói, nagybányai, dévai, kőhalmi és székelyföldi iskolák, egyházak, népfőiskolák, faluközösségek vehették át az ajándékot. A mostani, két év alatt immáron 14., vadonatúj kötetekből álló szállítmány több mint 20 millió forintot ér. A csomagokban irodalmi szöveggyűjtemények, háziolvasmány-kötetek, tankönyvek, elektrotechnikai, gépészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi szakoktatáshoz szükséges könyvek, orvosi szakkötetek találhatók. Földes István és Gaál Sándor, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának tanára elmondta, mindezeket a tanulók kiegészítőként használhatják a hazai tankönyvek mellett. Aug. 30-án a csernátoni falumúzeumba szállították azt a 4600 könyvet, amelyet a felsőháromszéki iskolák kapnak meg. Erdővidék iskolái 5000, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 6600 kötettel lett gazdagabb a mostani szállítmányból. /(benkő): Adomány Háromszékre. Könyvet a gyermekeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2001. szeptember 12.

Brassóban a helyi RMDSZ kiállt a megyei tanfelügyelőség jelenlegi vezetősége mellett, s a kormánypárttal folytatott tárgyalásokon is ígéretet kaptak arra, hogy nem kerül sor a jelenlegi vezetőség lecserélésére. A jelenlegi vezetőség, Carmen Tanasescu főtanfelügyelő, illetve Farkas Anna szakmai érdemeik miatt kerültek beosztásukba. A jelenlegi vezetőség jelentős európai pénzforrásokat vonzott, pályázatokat nyert. A világbanki iskolarehabilitációs program, amelyben - jórészt Aranyosi Istvánnak is köszönhetően - a három brassói iskola között jelen van az Áprily Lajos Középiskola is. A megye országos szinten első helyen áll az iskolai beruházások terén, ugyanis 24 líceum korszerűsítéséhez sikerült pénzalapot szerezni. /Tóásó Áron Zoltán: Brassóban is eltelt a nyár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2001. szeptember 12.

Az Országos Magyar Diákszövetség Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában tartotta a hétvégén tisztújító közgyűlését. A szövetség új vezetője Szőke Szabolcs, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség eddigi alelnöke lett, alelnöknek pedig Szabó Csongort, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét, illetve Magdó Leventét, a Brassói Magyar Diákszövetség tagját választották. /Új vezetők a fiataloknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 1231-1254




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék