udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1991. augusztus 31.
Több mint kétezren jöttek össze aug. 31-én Magyarózdon, hogy emlékezzenek a falu szülöttére, Horváth István /1909-1977/ költőre. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Boér Ferenc színművész szavalta a költő verseit. A falu múltját búvárló, a Magyarózdi toronyalja megalkotójáról Pozsony Ferenc folklorista emlékezett, Czine Mihály (Budapest) Horváth István munkásságáról adott képet. Megalakult a Horváth István Művelődési Egyesület és alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1991. szeptember 3.
Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./1991. szeptember 5.
Az utóbbi időben megerősödött az érdeklődés a csángómagyarok iránt. A csángóknak sohasem sikerült saját értelmiségi réteget kinevelnie. Ezért tanulságos az egyetlen ismertté vált csángó költőnek a kálváriája. Ez a magyar helyesírást nem ismerő igen tehetséges ember súlyosan szenvedett magyarságáért, emlékeztetett Gazda József. Ártatlanul, lelki tisztasággal álmodozott életről, halálról, anyanyelvről, távol állt tőle a politizálás, mégis számtalanszor meghurcolták, igyekezetek megfélemlíteni, elhallgattatni. Úgyszintén tanulságos az utolsó, a 60-es évek elején még magyarul prédikáló lészpedi pap, Gyergyina páter kálváriája. Falujából elhurcolták, koholt vádakkal bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre száműzték. A csángóknak életformájává vált a félelem, az óvatosság. Pusztul az ősi, ódon ízekben gazdag nyelv. /Gazda József: Csángónak lenni Moldovában. = Magyar Fórum (Budapest), szept. 5./1991. szeptember 15.
Aug. 18-án, a pápa látogatásakor Budapesten, a moldvai csángók a Szent István bazilikában hallgattak szentmisét. Több mint ezer csángó érkezett erre az alkalomra Budapestre. Rajtuk kívül sok Magyarországra települt erdélyi is eljött erre a szentmisére. A szertartás kezdetén otthonosságot teremtett az egész magyar nyelvterületen szokásos néhány ének. A moldvai csángók történetével legtöbbet talán Domokos Pál Péter foglalkozott, aki a mise előtt köszöntötte a Moldvából érkezett magyarokat. Azért zarándokolt ide a sok csángó, hogy megkérjék II. János Pál pápát, hogy magyar liturgiai nyelvet és magyarul beszélő papokat kapjanak. A pápa magyarországi apostoli útja során több alkalommal is szót emelt a nemzeti kisebbségek joga mellett, s a Hősök terén átvette a csángók ajándékát, amely a moldvai magyarok életét bemutató fényképek mellett hangot adott a kérésnek: kaphassanak magyar papokat. A szentbeszédet Horváth Antal, moldvai származású csíkszentdomokosi esperes tartotta. A csángók előtt életében másodszor prédikálhat magyarul, mondta az esperes, mert a moldvai falvakban eltiltották anyanyelvének használatától. /Pomogáts Béla: Csángó mise. = Új Ember (Budapest), szept. 15./1991. szeptember 15.
Az Új Ember hetilap köszöntötte a 90 éves Domokos Pál Pétert. Az Erdélyi Magyarság (Budapest), augusztusi számából idézte az ünnepelt szavait: "Sepsiszentgyörgyön csángó szervezet alakult, s újságot adnak ki. Kétnyelvű újságot, hogy a magyar iskolába nem járt csángók is olvashassák benne a népük múltjáról és jelenéről szóló írásokat. Csángó gyermekek jönnek tanulni Erdélybe, s ez roppant fontos dolog. Moldvában csángó fesztiválokat rendeznek, Budapesten megalakult a Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő nevét viselő egyesület, amelynek célja azok összefogása, akiket érdekel a moldvai magyarság ügye. A Tudományegyetemen kiadták Lakatos Demeter verseit egy szebb kiadásban Svájcban is megjelent Csángó strófák címmel. Úgy gondolom, hogy az erdélyi és a magyarországi magyarok szerető segítségével a moldvai csángók nagy elesettségükből visszatérhetnek a magyarság egészének körébe." /Rendhagyó köszöntő. = Új Ember (Budapest), szept. 15./ Az említett könyvek: Lakatos Demeter Csángó strófák /ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1986/ Lakatos Demeter Csángú strófák válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1988/ Válogatta, a szöveget gondozta és a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T. Ádám, Szász Judit Anna.1991. szeptember 20.
A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/1991. szeptember 25.
Budapesti lapok /Pesti Hírlap, Kurír, Mai Nap/ adtak hírt arról, hogy Budapesten erdélyi emigráns kormány alakult. Egy kisjenői román, Dan Zahari és egy aradi magyar, Szabó Károly bejelentette emigráns kormányuk megalakulását. Katona Tamás államtitkár nem zárja ki a provokáció lehetőségét. Az RMDSZ nyilatkozott a Mai Napnak: nem kell komolyan venni ezt az egészet, az RMDSZ szept. 25-én nyilatkozatban utasította vissza ezt a provokációt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./1991. szeptember 25.
Petre Roman a parlamentben elmondott beszédében szóba hozta a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport budapesti fellépését. A román nagykövet tájékozódott: a magyar kormány jelentéktelennek ítéli meg az ügyet. Petre Roman bejelentése felhördülést váltott ki a parlamentben. Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője elfogadta a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot, hogy ez nevetséges kezdeményezés, Vasile Vacaru szenátor szerint viszont ezt komolyan kell venni, azonban a románság kész testével megvédeni az ország integritását. (Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, MTI/1991. szeptember 28.
Részletet közöl a Szabadság napilap Domokos Pál Péternek Márton Áron püspök életéről szóló könyvéből /Rendületlenül, Eötvös Kiadó, Szent Gellért Kiadó, Budapest, 1990./. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./1991. október 1.
Néhány napja rémhírrel foglalkozott a parlament, a sajtó, egy lengyel újságcikk nyomán, hamarosan levonták a következtetést: a magyarok Erdélyt akarják. Valójában Wlodzimers Lozinski egy újonnan induló lengyel újság, a Sens első számában A Varsó-Prága-Budapest történelmi háromszög jövője címmel /alcíme: Egy nemzetközi együttműködési modell a Keleti-Kárpátokban/ saját elképzelését fogalmazta meg, a nemzetközi turisztikai infrastruktúra létrehozását sürgette. A román sajtóban megjelent támadásokra a lengyel külügyminisztérium nyilatkozattal reagált, kifejtve, hogy az ismeretken Sens újságban megjelenteket nem sugallta egyetlen lengyel kormányszerv sem, sértő, rágalmazó nyilatkozatok születtek Romániában a lengyel kormány ellen. Lengyelország nem javasolta különböző régiók bevonását az együttműködésbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1991. október 19.
A Heti Világgazdaság interjút készített Entz Gézával, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkárával. Entz Géza elmondta, hogy apja /id. Entz Géza/ 1950-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanított, ő maga pedig a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ művészettörténeti kutatócsoportjánál dolgozott, szakterülete a középkori Magyarország építészettörténete és művészeti topográfiája. Tanulmányt írt a romániai magyarság helyzetéről, másodállásban a Tabajdi Csaba által vezetett nemzeti és etnikai kisebbség titkárságánál dolgozott. Antall József miniszterelnökhöz tartozik az általa vezetett titkárság. "A külüggyel integrált együttműködést folytatunk", mondta az államtitkár, "miközben ők a kormányokkal, mi elsősorban a pártokkal, s a nem kormányszintű szervezetekkel tartjuk a kapcsolatot." /Heti Világgazdaság (Budapest), okt. 19./ 1991. október 21.
Ion Robu bukaresti római katolikus érsek a televízióban nyilatkozott. A román nyelvű istentiszteletet nem biztosítják Erdélyben, mondta elmarasztalóan. Elvitatta a moldvai csángók jogát a magyar nyelvű misére. Az érsek szerint a csángók románok, körükben elmagyarosítási kísérlet folyik székelyföldi és magyarországi segédlettel. A magyar nyelvű istentiszteletet nem szabad megengedni a csángóknak, mert az az elmagyarosítás egyik formája. Kifogásolta, hogy csángó gyermekeket visznek székelyföldi iskolákba és budapesti ösztöndíjat ígérnek nekik. Az interjúban megfogalmazódott az is, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése netán az autonóm tartomány alapjait kívánta megvetni. - A román tömegtájékoztatásban kampány folyik az érsekség megadása ellen. /MTI/1991. október 21.
Magyarországnak aktívan kell fellépnie a kisebbségi kérdésnek a nemzetközi stabilitás irányába mutató rendezésért, hangsúlyozta Entz Géza államtitkár a Kisebbség és biztonság című, Budapesten okt. 21-én rendezett szakértői konferencián. Szükség lenne az európai kisebbségvédelmi konvencióra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1991. október 23.
Nagyváradon a református püspökség székházát 1952-ben lefoglalták, majd ezután "önkéntes adományként" kellett átadni az épületet a hatóságoknak. 1989 után a püspökség visszakövetelte a székházat. Elsőfokon nekik is ítélték a házat, majd a döntést a megyei prefektúra megfellebbezte és a törvényszék helyt adott a fellebbezésnek, október 23-i hatállyal a megyei prefektúrának ítélték oda az épületet. Ebben a székházban ortodox teológiát akarnak alapítani. A püspökség tiltakozik a diszkrimináció ellen. /A Romániai Református Egyház Királyhágómelléki Egyházkerületének közleménye. = Reformátusok Lapja (Budapest), nov. 17./1991. október 29.
A román parlament román-magyar tagozatának küldöttsége okt. 28-án Budapestre érkezett, a delegációt okt. 29-én fogadta az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága. A magyar képviselők megemlítették a román parlamentből érkező aggasztó híreket a magyarellenes vádaskodásról. Örömmel vennék, jelentették ki, hogy ilyen esetekben a többség a kisebbség védelmére kelne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ 1991. október 31.
A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1991. október folyamán
Ilie Neacsu saját lapjában /Europa/ figyelmeztette a magyarokat: vigyázzanak, mert ha háború lesz a két ország között, Magyarország megszűnik. Azt a sok ocsmányságot, amit eddig eltűrt részükről a románság, egyszer megbosszulják, az ezredvégre el kell, hogy foglalják Budapestet, mert a magyarság, Európa "legdestabilizálóbb etnikuma", eltűnhetne már. Az Europa és a Romania Mare fiókszerkesztőségeket nyithatna, az egyiket Pesten, a másikat Budán, hogy lehetőséget nyújtson az ázsiai hordáknak, hogy román légkörben rendezzék az ezredforduló megünneplését. /Europa (Bukarest), okt., 48. sz., MTI/ - Egy példa a magyarellenes, uszító cikkekből. 1991. november 2.
Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban nov. 2-án ünnepélyesen átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. A díjazottak közül erdélyiek: Dávid Gyula és Tempfli József. Dávid Gyula Márton Áron-díjat kapott, Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt pedig a magyarság egyetemes ügyét szolgáló munkásságáért Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. /Hitel (Budapest), 24. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1991. november 6.
A budapesti Nemzeti Színház meghívására tíznapos magyarországi turnéra utazott a kolozsvári Állami Magyar Színház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1991. november 6.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 6-án fogadta Radu Campeanut, a román szenátus alelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, aki az Európa Parlament liberális frakciójának budapesti konferenciáján vett részt. Campeanu biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarok iránti türelmetlenség, amely a román parlamentben is megnyilvánult, a kevesek türelmetlenségét jelenti. Elmondta az is, hogy a vitát lezárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ 1991. november 6.
Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1991. november 10.
Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./1991. november 11.
Az RMDSZ magyarországi látogatásával arra vállalkozott, hogy megpróbáljon hidat verni ott, ahol mások falakat igyekeznek emelni - foglalt össze látogatásuk célját Szőcs Géza alelnök, az RMDSZ látogatásának célját Budapesten, a nov. 11-i nemzetközi sajtóértekezleten. A magyar-román párbeszéd lehetőségéről beszéltek. Kolumbán Gábor alelnök javasolta, hogy az MTI tevékenyebb romániai jelenlétével, élőbb kapcsolatokkal járuljon hozzá a magyar-román közeledéshez. - Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 11-én fogadta az RMDSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ A delegációt Antall József miniszterelnök is fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ 1991. november 11.
A bukaresti tévében Vasile Mois, a szenátus alelnöke kijelentette, hogy Romániában az összes kisebbségek közül egyedül a magyarokkal van baj, a többiekkel tökéletes az összhang. Budapest ne szóljon bele a magyar kisebbséget érintő kérdésekbe, mert az román belügy. Javasolta az alkotmány bővítését azzal, hogy Romániának kötelessége gondoskodni a határain kívül élő románokról. - Magyarországon elmagyarosították a románság százezreit. 1991. november 13.
Iliescu elnök terjedelmes interjút adott a L`Arena című lapnak. Azt állította, hogy a romániai nemzeti feszültségeket Budapestről szítják, és Magyarország bizonyos fokig felelős a jugoszláviai válságért is. Iliescu úgy vélte, hogy Magyarország drámáját az okozza, hogy kis nép lakja, nagy ambíciókkal. Az elnök leszögezte: Erdélyben a magyarok mindig kisebbségben voltak, Romániában - szerinte 1,5 millió magyar él. /L`Arena (Padova), nov. 13., MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./1991. november 21.
A kolozsvári Állami Magyar Színház visszatért egyhetes /nov. 3-10./ budapesti turnéjáról, számolt be vendégszereplésükről Tompa Gábor rendező. A Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László hívta meg a társulatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./1991. november 24.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő nov. 24-én sajtóértekezleten ismertette a Budapesten folyó román-magyar konzuláris tárgyalások témáját: a magyar fél kérte, hogy létesüljenek konzulátusok Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban és Marosvásárhelyen, Románia viszont elutasította ezt a javaslatot. A román fél kifogásolta a Romániából érkezőkkel szembeni bánásmódot. Hermann János külügyi szóvivő nov. 25-én visszautasította a román vádakat, hozzátéve, hogy a román hatóságok magyarországi turisták őrizetbevételét is elrendelték, de erről nem vagy csak későn adnak értesítést. /MTI/1991. november 30.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök felszólalt Rómában az Európa újraevangelizálásával foglalkozó püspöki szinóduson. Beszélt a nyelvi imperializmusról. "Biztosítanunk kell mindenki számára, a kisebbségeknek is - legalább az Egyházban - saját anyanyelvük használatát. Előfordul, hogy az Egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /L`Osservatore Romano (Róma), nov. 30. ; a beszéd teljes szövege: Új Ember (Budapest), 1992. jan. 5./1991. február 4.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti konzuli tanácskozáson a román küldöttség felrótta, hogy magyar rendőrségi szervek indokolatlanul zaklatják az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó román állampolgárokat. Hermann János magyar külügyi szóvivő erre reagált: idén eddig 700 ezer román állampolgár látogatott Magyarországra, a három évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a határátlépések száma. Az őrizetbe vétel és a vizsgálat mindig szigorúan az összhangban van a törvénnyel. Hermann János elmondta, hogy a magyar fél viszont felvetette: a bukaresti magyar nagykövetség nem kap vagy csak nagy késéssel kap tájékoztatást a letartóztatásokról vagy a közúti balesetekről. A román rendőrség gyakran nem készít jegyzőkönyvet arról, amikor magyar állampolgárt kifosztanak. A magyar fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1991. február 4.
Dec. 4-én az újjászületett Erdélyi Szépmíves Céh megtartotta első rendezvényét Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében. Kántor Lajos bevezetőjében vázolta a bemutatott Vándor idő balladája. Krónika 89-90 című kötet születésének körülményeit. A könyvet a Stockholmban 1991-ben megalakult Erdélyi Könyv Egylet adta ki, Budapesten nyomták, és egy sorozat első darabja. A sorozat kezdeményezői elsősorban a Svédországban élő Veress Zoltán és Veressné Telegdi Magda, illetve Ausztráliától Amerikáig még sokan. Az ő kérésükre állt össze 35 erdélyi magyar szerző műveiből ez az antológia. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./