udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 1561-1590 | 1591-1620 | 1621-1650 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1995. március 25.
Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.1995. március 29.
1994 októberében jött létre a Határon Túli Magyarok Hivatalán belül a gazdasági együttműködési főosztály, melynek működését vezetője, Németh Attila ismerteti. Feladatuk a határon túli magyarok egzisztenciateremtésének, gazdasági felemelésének segítése, információs adatbázis létrehozása, gazdasági menedzserképzés. A Budapest Bank egy bankot hozott létre Romániában. Fontos a közalapítvány létrehozása is, itt majd lehet pályázni. A kárpótlási jegyek összegyűjtése is segítséget jelent. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 29./1995. március 30.
A szülőföldön való boldogulás érdekében a magyar kormány meghatározónak tartja a határon túl élő magyarok egzisztenciateremetését, jelentette ki Tabajdi Csaba politikai államtitkár márc. 30-án, a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala által rendezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia megnyitóján. Új kisebbségpolitikai szemlélet kialakítására van szükség. Magyarország elsősorban gyakorlati ismeretek átadásával, kereskedelmi információs rendszer kiépítésével, fokozott banki szerepvállalással segítheti a szomszédos országok magyar üzletembereit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., MTI/1995. április 1.
Márc. 30-án és 31-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében Budapesten, a Volga Szállóban a gazdasági együttműködési konferencia résztvevői, határon inneni és túli szakemberek a határon túli magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről és a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Lábody László, a HTMH elnöke elmondta, hogy kormány-előterjesztést dolgoznak ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. A HTMH feladata a magyar vállalkozók és a nyugati cégek ösztönzése arra, hogy a határ menti régiókban és a határon túli magyarlakta területeken is építsenek ki kapcsolatokat. Lábody László elmondta, hogy az Új Kézfogás Alapítványnál a pályázatok elbírálásának szempontja a programok minősége lesz. A visszakapott földeket eszközök híján megművelni nem tudó kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Tabajdi Csaba államtitkár a Budapest Bankot említette, amely Páterbank néven fiókintézetet létesít Romániában. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 1./1995. április 1.
A budapesti Csoma Gergely szobrászművész 1977 óta járja a csángó falvakat, sokezer felvételt készített, 1988-ban a Corvin Kiadó /Budapest/ adott ki egy válogatást képeiből. Ikeda Ikuson San, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke egyben egy kiadóvállalat tulajdonosa érdeklődött Csoma Gergely fotói iránt és februárban megjelent Japánban egy album a csángókról, Kadoi Kijuki szerkesztésében, Csoma Gergely előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., átvéve a Magyar Nemzetből./ 1995. április 6.
Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./1995. április 6.
A Romániai Magyar Szó átvette a budapesti Kurír márc. 1-jei számából József Ilona A vízcsapból alapszerződés című cikkét, melyet Németh János RMDSZ-képviselő kommentál, elutasítva a durva hangú cikket /"a lélekben tizenötmilliós szuperbődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni a kezeikből.", szó esik benne fajmagyarokról és kibic magyarokról, stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./1995. április 6.
Az utóbbi években nyilvánvaló a budapesti Nemzeti Színház törekvése, hogy színházi kapcsolataival, játékrendjével a magyar kultúra egységét tükrözze színpadhoz juttassa a magyarországi és határon túli szerzők műveit, állapította meg Páll Árpád színikritikus. Ezt példázza az, hogy a színház meghívásos drámapályázatot írt ki. Három egyforma díjjal jutalmazta a zsűri Sütő András Balkáni gerle, Hubay Miklós Lavina és Páskándi Géza Diana és a róka című drámáját. A díjkiosztás márc. 16-án történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./1995. április 7.
A Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, a marosvásárhelyi Kiss Kálmán az RMDSZ-től eltérő irányvonalat tűzött ki. Kiss Kálmán kijelentette, hogy a vezető kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját. A kollektív jogokkal szerinte nem érdemes foglalkozni, hiszen a magyarság elégedett lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint ezen párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. /Mai Nap (Budapest), ápr. 7./1995. április 7.
Domokos Gézával Bíró Béla beszélgetett arról, hogy Domokos Géza veszélyesnek tartja a radikális kisebbségi politizálást. "Az elmúlt két esztendőben érezhetően romlott a román közvéleményben az erdélyi magyarság megítélése." Dialógusra van szükség. Domokos újból támadta Tőkés Lászlót: értékes akar lenni. "Mondhatnám: bármi áron." Mit számít egy másik ember, Nagy Benedek. "De ha egy embert föláldozhatunk, mi akadályozhatna meg abban, hogy föláldozzunk másokat is? S máris ott vagyunk, ahonnan elindultunk: Marosvásárhelyen." /Respublika (Budapest), ápr. 7./ 1995. április 7.
Nagy Benedek képviselővel Ágoston Vilmos beszélgetett. Az etikai bizottság - tagjaik többségében Tőkés László hívei - kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből, állapította meg Ágoston Vilmos, továbbá: "A radikális szárny javaslatára belső választásokat akarnak tartani és felszámolni a kongresszust." Nagy Benedek megfogadta, hogy a kongresszusig nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, ezért személyes sorsáról kérdezte. 1956. okt. 25-én bekerült a Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőségébe. Nov. 17-én letartóztatták Koczka Györgyöt, Kelemen Kálmánt és Várhegyi Istvánt, a képzőművészetiről előzőleg vitték el Balázs Imrét /ma festő Vácon/ és Tirnován Videt /jelenleg ő is Magyarországon él/. A diákok sztrájkolni akartak, de Bányai László, aki akkor alminiszter volt és Takács Lajos rektor megígérte, hogy segítenek. Hamarosan Nagy Benedeket is elvitték. Várhegyi Istvánt hét, Nagy Benedeket öt, a többieket három évre ítélték. Letartóztatták később Páskándi Gézát, Dávid Gyulát és másokat. Rettenetes volt a börtönélet, az 1958 júliusi börtönlázadást újabb megtorlás követte. Sokan belehaltak a sok verésbe. Mindig találtak ürügyet a verésre, erre elég volt például az, ha valaki nappal ledőlt az ágyra. Nagy Benedeket 1958-ban addig verték, amíg elájult. Utána három hétig nem tudott felkelni. A verés rendszeres volt a börtönökben. /Respublika (Budapest), ápr. 7./ 1995. április 13.
Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./ 1995. április 18.
Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ápr. 18-án Bukarestben tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a jövő héten folytatják Budapesten a magyar-román szakértői megbeszéléseket. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a területi autonómia ügyében nincs vita, mert szerinte nem lehet területi alapon szervezni etnikai autonóm testületeket. /Új Magyarország, ápr. 19./1995. április 18.
Ápr. 18-án Budapestre érkezett Mircea Snegur moldáviai államfő, eleget téve Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának. Több fontos megállapodást írnak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Népszabadság, ápr. 19./1995. április 18.
Az MSZP Csintalan Sándor vezette küldöttsége Nagyváradon fejezte be erdélyi körútját. Nagyváradon arról tárgyalt, miként lehetne hatékonyabbá tenni a romániai magyar közösségnek szánt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A kisebbségi magyarság sorsa nem pártpolitikai ügy, hangsúlyozta Csintalan Sándor. Megemlítette, hogy aláírás előtt áll a magyar-moldovai alapszerződés, amely szintén tartalmazza a kollektív kisebbségi jogokat. Ígéretet tett arra is, hogy végre megnyitják az RMDSZ budapesti irodáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A kolozsvári sajtótájékoztatón szóvá tették, hogy a kormányváltás óta csökkent a határokon túliakat támogatás aránya. A lakossági fórumon elhangzott, hogy Magyarországról időnként Erdélybe látogat egy küldöttség, megígér ezt-azt, de továbbra sem történik semmi. Csintalan Sándor megemlítette, hogy az RMDSZ-kongresszusra időzítették látogatásukat, hogy felhívják a figyelmet a szövetség egységének szükségszerűségére. Az MSZP képviselői kifejtették, hogy nem egységes az RMDSZ autonómia-koncepciója, melyet oly módon kellene kidolgozni, hogy a magyar kormány is felvállalhassa, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 19./1995. április 19.
Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./1995. április 19.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 19-én bejelentette, hogy a román-magyar alapszerződés szakértői tárgyalásai ápr. 24-25-én folytatódnak Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./1995. április 20.
A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./1995. április 20.
Ápr. 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten Mircea Snegur moldovai elnök és Göncz Árpád. Snegur bejelentette, hogy Göncz Árpádot meghívta a Moldovai Köztársaságba. Elmondta továbbá, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg három éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. A sajtótájékoztató után Snegur elutazott Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./1995. április 24.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ápr. 24-én Budapesten megbeszélést folytattak Kovács László külügyminiszterrel, majd találkoztak Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./ 1995. április 24.
Budapesten, a Kossuth Klubban román és magyar történészek a Romániában közkeletű magyarságképről vitatkoztak, továbbá arról, miként lehet a kölcsönös megismerést elősegíteni. A vitában részt vett Andrei Pippidi történész, a bukaresti Délkelet-Európa Története Kutatóintézet munkatársa, Geo Serban irodalomtörténész, a Secoul XX. című folyóirat szerkesztője, Horváth Andor irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, valamint Miskolczy Ambrus, az ELTE tanszékvezetője. Geo Serban arról beszélt, hogy az oktatásban egyre kisebb teret kap az, hogy a XIX. század román gondolkodói Budán tanultak. Serban elmondta, hogy a román nyelvben a szláv lexikális örökség után a magyarból származó alapszavak száma a legnagyobb. Arról sem beszélnek a mai Romániában, hogy 1770 és 1840 között Moldvába és Munténiába a budai nyomdából áradtak a román nyelvű lexikonok, tankönyvek és egyházi kiadványok. A Familia 15 éven át Budapesten jelent meg. Liviu Rebreanu első írásait magyarul közölte. Serban folyóiratának következő számát a magyar kultúrának szenteli a következő címmel: Budapest - európaiság és modern identitástudat. /Magyar Hírlap, ápr. 24., Új Magyarország, ápr. 24./1995. április 25.
Budapesten ápr. 25-én megkezdődtek az alapszerződéssel kapcsolatos magyar-román szakértői tárgyalások, amelyek 26-án folytatódnak, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Abban a hat kérdésben próbálják közelíteni az álláspontokat, amelyekben márciusban nem tudtak megállapodni. A hat kérdés egyike az, hogy Románia nem fogadja el az ET 1201-es ajánlását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Magyar Hírlap, ápr. 26./ 1995. április 25.
Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./1995. április 27.
Román külügyminisztériumi tájékoztatás alapján számolt be a Rompres a román-magyar szakértői tárgyalás budapesti fordulójáról. Mélyreható vita volt az 1201-es ajánlásról. A két fél elhatározta, hogy újra megvizsgálja saját javaslatait. A következő, bukaresti tárgyalás időpontját később tűzik ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./ 1995. április 27.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./ 1995. április 27.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 27-én Kolozsváron ülésezett. Tudomásul vette, hogy az RMDSZ kongresszusán történő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták. Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolt Kovács László külügyminiszterrel ápr. 24-én Budapesten folytatott megbeszéléséről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2., Magyar Nemzet, ápr. 29./1995. április 29.
Ápr. 29-én Temesváron nemzetközi tanácskozást tartanak. Meghívott előadók: Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia alelnöke /Budapest/ és Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője. A tanácskozás témái: Iskolaválasztás a szórványban, Szórvány-tömb-anyaország, oktatási stratégiák a szórványban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Temes megyében a legrosszabb a helyzet: a magyar tanulók 70 %-a román iskolába jár. Dr. Albert Ferenc professzor, a Szórványkutató Csoport vezetője tartott erről előadást. A gyors asszimiláció az ötvenes években indult meg, I. C. Bratianu még 1920-ban kidolgozott homogenizációs tervei folytatásaként, és a folyamatot máig sem sikerült megállítani. A román iskolában tanulók többsége asszimilálódik. Hogyan segíthet az anyaország? Kolczonay Katalin erről beszélt: "Ezt a folyamatot nem lehet központilag megszervezni, a Művelődésügyi Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától vagy akár az ENSZ-től várni a megoldást. A pénz is egyre kevesebb. Mi annyit tehetünk, hogy a jónak és fontosnak tartott szándékokat, amelyek beleillenek a nagy koncepcióba és csak egy pici lökésre van szükségük, támogatunk, hogy elinduljanak." "...itt elsősorban jó magyar iskolák kellenek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./1995. április 30.
Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./1995. május 4.
Kolozsváron máj. 4-én nyitották meg az Euro Center East Fair áruvásárt, melyen többségben magyar vállalatok voltak jelen. Liviu Medrea alprefektus a megnyitón mondott beszédében kirohant Magyarország ellen, amely beolvasztó politikát folytat időtlen idők óta. A Romániáról kialakult torz kép a Budapestről irányított rosszindulat műve, miközben a romániai magyarság, hála a román nép hagyományos türelmének, valóságos előjogoknak örvend. Rudas Ernő magyar nagykövet gratulált a megjelenteknek fegyelmezettségükért, hogy végighallgatták az elhangzottakat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Másnap a magyar üzletemberek fogadásán megjelent Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus, aki elnézést kért helyettese kijelentéseiért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ 1995. május 8.
Gheorghe Domutza, Románia budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosa a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról elmondta, hogy jó szolgálatot tett az 1991. jan. 1-jétől konvertibilis valutában történő elszámolás. Az összforgalom 1991-ben 208 millió dollár, 1992-ben 259, 1993-ban 285, 1994-ben 315 millió dollár volt. /Új Magyarország, máj. 8./