udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2000. április 1.
Traian Basescu közlekedési miniszter az Aradon, Déván, Nagyszebenen áthaladó autópálya megépítését támogatja, elvetve a Budapest-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest autópálya tervét. Székelyföldön tehát nem megy át a tervezett autópálya. Az autópálya ügye a magasszintű magyar-román találkozókon is fölmerült. 1997 decemberében Emil Constantinescu elnök Budapesten kijelentette, hogy a Brassón átvezető útvonalat támogatja. Borbély László területrendezési államtitkár elmondta, hogy az RMDSZ továbbra sem tett le a Kolozsvárt is érintő autópályáról. /Gazda Árpád, Ugron Imola: Székelyföldnek nem jut gyorsforgalmi út. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./2000. április 1.
Van-e erdélyi magyar irodalom, és indokolt-e a léte? - tette fel a kérdést vitaindítónak szánt, két folytatásban közölt cikkében Martos Gábor. A szerző a Népszava kulturális rovatának vezetője. Fő kutatási területe a Forrás harmadik nemzedéke. Erről szólt 1994-ben megjelent két könyve: Marsallbot a hátizsákban, Volt egyszer egy Fellegvár. Ezek folytatásaként ebben a hónapban megjelenik Éjegyenlőség című könyve. - Martos Gábor felfogása szerint az 1989 előtt volt jelentősége annak, hogy az Anyám könnyű álmot ígér, Szőcs Géza Kompromittálás-sorozata hol és mikor született meg. Ezek csak akkor és azon körülmények között születhettek meg. 1989 után azonban a helyzet alaposan megváltozott. Azóta a Kolozsváron élő magyar alkotó ugyanolyan szerzője lehet bármelyik magyarországi folyóiratnak, könyvkiadónak, mint egy budapesti. A dolog fordítva is működik. Egyetlen kritérium a minőség. Martos szerint ideje lenne az "erdélyi magyar irodalmat" végre valódi szakmai szempontok alapján megítélni. /Martos Gábor: Van-e erdélyi magyar irodalom, és indokolt-e a léte? /Krónika (Kolozsvár), I. rész: márc. 25., II. rész: ápr. 1./2000. április 3.
Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2000. április 3.
A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./2000. április 4.
Ápr. 3-án Budapesten tárgyalt a magyar, a román, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter. A megbeszélés témája az elmúlt időszakban történt vízszennyezések okozta környezeti károk felbecslése, a helyreállítás, a megelőzés kérdése, továbbá a veszélyes tevékenységek engedélyezését és ellenőrzését szabályozó törvények, technológiai előírások szigorítása. Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román tárcavezető közösen terjesztette elő az uniós követelményrendszerről, a társult országok szerepvállalásáról szóló tájékoztatót. A két szaktárca irányítói közös programokhoz kívánnak pénzt kérni a nemzetközi szervezetektől, elsősorban az Európai Uniótól. Romica Tomescu, a bukaresti Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium vezetője arra kérte kollégáit, hogy "a károk felbecsülésében tanúsítsanak megértést, és kerüljék el a túlzásokat". A miniszterek tanácskozásával egy időben a magyar fővárosban zajlott a Környezeti katasztrófák Közép- és Kelet-Európában című nemzetközi konferencia. A tiszai cianidszennyezést vizsgáló EU-munkabizottság elnöke, Philip Weller itt mondta el, hogy a testület jelentése ajánlásokat fog megfogalmazni az EU Bizottsága, a civil szervezetek, valamint az érintett országok számára, hogy mit tehetnek a környezeti balesetek megelőzése, illetve a keletkezett károk enyhítése érdekében. Geoff Evans, az Ausztrál Bányászati Kutatóintézet munkatársa szerint egységes, szigorúbb nemzetközi bányászati kódexet kellene létrehozni, amely nagyobb felelősségvállalásra kényszerítené a károkozó társaságokat. /Közös környezetvédelmi gondok. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./2000. április 4.
Márc. 27-30. között Pécsi Ferenc, az Interparlamentáris Unió (IPU) román parlamenti delegációjának tagja részt vett a finnugor IPU-csoportok képviselőinek budapesti egyeztető megbeszélésén. A megbeszéléseken Magyarország, Oroszország, Finnország, Észtország, Szlovákia és Románia küldöttei vettek részt. Romániát Pécsi Ferenc képviselte a találkozón. A küldöttségek beszámoltak országaik belpolitikai és gazdasági helyzetéről, véleménycserét folytattak az EU-csatlakozási tárgyalások eddigi eredményeiről és tapasztalatairól, megvitatták a 2000. december 11-13-án Helsinkiben megtartandó és mintegy 600 részvevőre számító Finnugor Világkongresszus előkészítésének kérdéseit, véleményt cseréltek a Parlamenti Elnökök Világkonferenciáján elfogadásra kerülő, a "Nemzetközi együttműködés parlamentáris víziója a harmadik évezred küszöbén" című nyilatkozat-tervezetről, amit az ENSZ székhelyén 2000. augusztus 30.-szeptember 1. között megtartandó Nemzeti Parlamentek Elnöki Konferenciáján kellene elfogadni. Ez a dokumentum voltaképpen a globalizáció kérdéseire vonatkozó állásfoglalás lenne. Megegyezés született arról, hogy a Finnugor Világkongresszuson a magyar delegációban helyet kapnak majd a határon túli magyarok képviselői is. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 4. -1694. sz./2000. április 4.
A magyarországi sajtóviszonyok tanulmányozása céljával töltött egy hetet Budapesten a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium nappali tagozatának húsz hallgatója. A hallgatókat fogadta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke is, aki válaszolt kérdéseikre. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében Wisinger István elnök beszélt a magyar sajtóviszonyokról, a két országos napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország közelgő fúziójáról. A hallgatók jártak az Országházban is, megtekinthették a Szent Koronát. "Kiemelkedő momentum minden évben a Népszabadság felkeresése" - olvasható a beszámolóban. Fogadta a hallgatókat Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke is. /(szűcs): Sajtóközelben Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./2000. április 4.
Budakeszi 14-15 ezren lakosának 30-40%-a erdélyi, dél- vagy felvidékről származott el. Az idősebb székelyek zöme 1945 után került Budakeszire, a második nagyobb exodus pedig a romániai forradalom után volt. A Budapesti Székelykör az 1980-as évek közepén alakult, ezt követően megindult az országos szerveződés. Budakeszin 1990-ben alakult meg a Buda környéki Székelykör 21 fővel. Elnöke azóta is Gecző István, ügyvezető elnöke pedig Zsigmond Balázs. A Székelykör kulturális egyesület, politikai és gazdasági tevékenységet nem folytat. Nemcsak Budakesziről, hanem Budapest környéki falvakból, így Budajenőből, Zsámbékból, Budaőrsből, Etyekből, Érdről, Telkiből, Tökből, Pátyból, Biatorbágyból is vannak tagjaik. A Bonyhád székhelyű bukovinai székelyekkel is tartják a kapcsolatot. Feladatuknak tekintik a fiatal művészek segítését, tárlatok rendezését, együttesek fellépését, összejövetelek, bálok megtartását, a székelységgel foglalkozó írások közreadását. Kiállításokat, tudományos, irodalmi előadásokat, versenyeket (szavaló, prózamondó, mesemondó) szerveznek. Csíkszeredával, Csíktapolcával. Augusztus 20-án Csíkszeredából és Csíktapolcáról várnak vendégeket, útiköltségükhöz hozzájárulnak. Ebben az évben székelykaput szeretnének felállítani. - 1996-ban a község temetőjében kopjafát emeltek a második világháborúban elesett erdélyi katonák emlékére. A kopjafát Andrási Ignác készítette. /Szőcs Andrea Enikő: Buda környéki Székelykör. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2000. április 6.
A Brassó Megyei Vállalkozók Szövetsége (BRAMIK) önálló kiállításokat, üzletember találkozókat, tájékoztatókat, kül- és belföldi kapcsolatokat, vállalkozóképzőket, szemináriumokat szervez, magyar kis- és nagyvállalkozók érdekeit képviseli és védi. Nemrég megválasztott elnöke, Ferencz Attila vállalkozó elmondta, hogy a BRAMIK 1992-ben alakult meg. A BRAMIK az Illyés, az Új Kézfogás, újabban pedig a Saxonia Alapítványokhoz pályázik. A BRAMIK tagjai tavaly 12 európai konferencián vettek részt. A BRAMIK a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával ápr. 8-án gazdasági fórumot szervez, a témája a mezőgazdaság lesz. /Vállalkozásfejlesztés a Barcaságban. Beszélgetés Ferencz Attilával, a BRAMIK elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2000. április 7.
Március 31-én a Mark House Klub Vállalkozói Nyílt Napot szervezett Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Az eseményre a Mark House Klub újra megjelentette az egy ideje szünetelő Cégértesítőt, amely - Dezső László, a Mark House igazgatója vezércikkének tanúsága szerint - ezután kétheti rendszerességgel meg fog jelenni. Az első szám közölte a 2000-ben megjelent legfontosabb jogszabályokat, tudósított az Új Kézfogás Közalapítvány ajánlotta pályázati lehetőségekről, állás- és karrierbörzéről, továbbá tanfolyamokról. /Vállalkozói nyílt nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2000. április 10.
Ápr. 10-én Budapesten az idei évtől 2002-ig szóló egészségügyi és orvostudományi együttműködési munkatervet írt alá Gógl Árpád magyar és Hajdú Gábor román egészségügyi miniszter. A munkaterv alapján a két szaktárca tájékoztatja egymást az egészségügyi ellátó rendszer irányítására és finanszírozására vonatkozó törvényekről, rendeletekről, valamint a gyógyító-megelőző ellátással kapcsolatos eljárásokról. Az aláíró felek - kérésre - megküldik egymásnak statisztikai adataikat és járványügyi jelentéseiket. A munkaterv szerint az aláírók elősegítik és támogatják egészségügyi intézményeik, kórházaik, valamint az orvostudományi társaságok közötti közvetlen együttműködést, és kölcsönösen lehetőséget teremtenek az orvosok, gyógyszerészek továbbképzésére a másik országban. A munkaterv rögzíti: a másik ország állampolgárainak egészségügyi ellátási feltételeit a két kormány által 1961-ben megkötött szociális biztonsági egyezmény szerint teremtik meg. A sajtótájékoztatón Hajdú Gábor elmondta: az állampolgárok külföldi gyógykezelésének finanszírozására Romániában létezik központi alap, bár annak pénzügyi lehetőségei behatároltak. Hozzátette: bonyolultabb, de igyekeznek a gyógykezeléshez hozzájárulni azokban az esetekben is, amikor román állampolgárok közvetlenül fordulnak magyarországi egészségügyi intézményhez. Gógl Árpád közölte: a két minisztérium szakértői igyekeznek intézményes megoldást találni a másik ország állampolgárai gyógykezelésének finanszírozására. /Bonyolult a román állampolgárok magyarországi gyógykezeltetése.= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2000. április 11.
1990 márciusában végrehajtották Temesváron a 2. sz. középiskola magyar és román tagozatának szétválasztását. Az így létrejött önálló magyar középiskola felvette a bánsági születésű nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla nevét. Az események tizedik évfordulóján megtartották a már hagyományos Bartók Béla iskolanapokat, melyet Erde Ildikó igazgatónő nyitott meg. Az elmúlt tíz év eseményeit a volt igazgató, Halász Ferenc foglalta össze. 1990 után újraindult a Juventus című diáklap, megalakult a diákönkormányzat, beindult a sulirádió, testvériskola-kapcsolatot létesítettek a sárospataki, budapesti, kassai, munkácsi tanintézetekkel. A líceum vezetősége emléklappal köszönte meg az eltelt években itt oktató pedagógusok hűségét, odaadását. /Bartóki örökség: a népek testvérré válásának eszméje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2000. április 11.
A Kárpát-medence jelentős hungarika-anyagot őrző könyvtárainak képviselői Budapesten tanácskoztak - tájékoztatott a rendezvényt szervező Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Monok István. A könyvtárak első ilyen jellegű találkozóján öt ország - Románia, Ausztria, Szlovákia, Jugoszlávia és Horvátország - nyolc könyvtárának képviselője vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenleginél szervezettebb formában bonyolódjon le a magyar vonatkozású gyűjtemények feltárása. Az OSZK dolgozza ki a jövőbeni közös együttműködést, a szervezett információcserét hivatalos formába öntő szerződés-tervezeteket, amelyekről még az idén újabb egyeztetést tartanak, szintén Budapesten. A főigazgató reményei szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzése révén sikerül majd összeállítani a Kárpát-medence könyvtörténetének bibliográfiáját, a valaha itt működött nyomdák, illetve itt tevékenykedett nyomdászok listáját. Az OSZK szeretné azt is, ha megvalósulnának közös digitalizálási - a kiadványokat elektronikus rendszerekbe tömörítő - akciók. /Kárpát-medencei könyvtárosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2000. április 12.
Ápr. 8-án rendezték meg Gyulán a Magyar Millennium Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztivál kistérségi szakaszát, amelyen Arad és Bihar megye is részt vett. Aradot Dávid Éva szavaló, a Kölcsey Gyermekszínpad és a Vox Juventutis gyermekkórus képviselte. A Kölcsey diákszínjátszó csoport kilenc tagjának nagy esélye van arra, hogy bejusson a Budapesten tartandó nagytérségi versenyre. Horváth Tünde tanár, a Vox Juventutis kórus karnagya elmondta, hogy sikeresen szerepeltek. /(Németh): A Nyugat Kapujában Nemzeti fesztivál Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2000. április 12.
Budapesten ápr. 12-13-án tartják a Magyarország 2000 konferenciasorozat keretében a Magyarság a médiában konferenciát, amelyre mintegy száz magyarországi, Kárpát-medencei és nyugati médiaszakember kapott meghívást. A tanácskozáson első ízben tűzik napirendre a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működését nemzetstratégiai szempontból. A média-szaktanácskozástól a szervezők azt várják, hogy a hazai és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesül a szakmai tapasztalatcsere. A konferenciát követően a Határon Túli Magyarok Hivatala az előadások és a felszólalások teljes szövegét tartalmazó kötetet jelentet meg. /Magyarság a médiában - magyar médiastratégia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2000. április 12.
Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./2000. április 12.
Ápr. 1-jén mutatták be Székelyudvarhelyen id. Haáz Sándor és Gazda Klára "Székelyek ünneplőben" című könyvét. A könyvbe Haáz Sándor felvette édesapjának, Haáz Rezső etnográfus, múzeumalapító munkáit is Erdélyi viseletek címmel. A könyv a népi táncegyüttesek viseleteinek megjelenítésére vállalkozott. Haáz Sándor elmondta, hogy édesapja 1906-ban mint rajztanár csak egy évre jött Székelyudvarhelyre, de Visky Károly néprajzszakos tanárkollégájának barátsága itt tartotta, és kinevezése után élete végéig a Bethlen Kollégiumban maradt. Haáz Sándor pedig sikeresen felvételizett Budapesten a képzőművészeti akadémiára. Ott is végzett. Kapcsolatba került Pauliné Béla újságíróval a Gyöngyösbokréta mozgalom létrehozójával. Végül Haáz Sándor a szobrászat helyett a néptánc mellett döntött. Hazatérve az Állami Népi Székelytánccsoport megalapítói között volt, majd a néprajzzal kezdett foglalkozni./ Péter Attila: "Székelyek ünneplőben" = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./2000. április 14.
Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2000. április 14.
A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és az Ecclesia Mater Alapítvány szakmai találkozót szervezett orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak április 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A rendezvényen 120 bihari, aradi, szatmári résztvevő hallgatta meg a hazai és magyarországi előadókat. Dr. Takács Gáspár /Budapest/ pszichiáter az erkölcs- és értékválságról, a lelki bántalmakról beszélt. Népbetegség a depresszió, mondta. Magyarországon a felnőtt lakosság egynegyede szenved ebben a betegségben, 60 százaléka pedig gyakran kimerült. A depressziót az értékválság, a negatív gondolkodás jelzi. A magyar ember kishitű, fejtette ki. Állandóan panaszkodik, szorong. Ilyenkor az érzelmi világa beszűkül, sértődékennyé válik, nem tudja kimutatni a szeretetét, összpontosítási zavarai vannak, túlzottan ingerlékeny lesz, fél az ismeretlentől. /K. Fekete Ildikó: Orvosok tanulhattak egymástól Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./2000. április 18.
A Kárpát-medence televíziós szakembereinek továbbképzésére mesterkurzust tart az e célra létrejött Dunaversitas Egyesület. Az egyesületet életre hívó 18 neves alapító közül Sára Sándor, a Duna TV elnöke, egyben a Dunaversitas Egyesület vezetője mellett Szabó Magda író, Törőcsik Mari színművész, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Dobos László író, a Magyarok Világszövetségének régióelnöke is megjelent a sajtótájékoztatón. Sára Sándor beszámolt arról, hogy a Dunaversitas március végén tartotta meg első négynapos összejövetelét Budapesten, amelyen a Duna Televízió 21 határon túli és hazai tudósítója vett részt. Közülük választják ki hamarosan pályázati úton azt a 10-12 szakembert, akiket a félév során filmes személyiségek, képzőművészek, nyelvészek, társadalomtudósok oktatnak majd a televíziózás szakmai és etikai ismereteire. Olyan szakembereket szeretnének kiválasztani, akik még "nincsenek megfertőzve a kozmopolita gondolkodásmóddal". A tanfolyam résztvevőit a tervek szerint hat alkalommal, minden második hónapban négy-négy napig tartó továbbképzésre hívják a magyar fővárosba. Sára Sándor jelezte azt is, hogy bejegyezték az ugyancsak a Duna TV kezdeményezésére megalakuló kárpát-medencei hírhálózatot is. /Dunaversitas - képzés a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2000. április 19.
Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány ökumenikus körlevélben kéri a történelmi magyar egyházak gyülekezeteit, hogy a június 11-i perselypénzt szánják a kezdeményezés megvalósítására. A felhívást ápr. 18-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón tették közzé. Jelen volt Tőkés László püspök, Németh Zsolt politikai államtitkár, valamint Hámori József korábbi kulturális miniszter, a leendő erdélyi magyar magánegyetem programtanácsának elnöke is. Tőkés László hangsúlyozta az anyanyelven történő egyetemi oktatás fontosságát, mint az erdélyi magyarság megmaradásának és fennmaradásának, az értelmiség megtartásának, illetve elvándorlása lelassításának egyik legfontosabb feltételét. Egy felmérésre hivatkozva közölte, hogy összességében több mint ezer erdélyi származású egyetemi oktató él szétszórva Magyarországon és a nagyvilágban. Németh Zsolt elmondta, hogy az erdélyi magyarság mára látványos hátrányba került: a romániai átlaghoz viszonyítva 25 ezer magyarnak kellene felsőfokú oktatásban részesülnie, ezzel szemben csak 15 ezer magyar hallgató van Romániában, akiknek csak az egyharmada tanul anyanyelvén is. Az államtitkár tájékoztatása szerint az erdélyi magyar magánegyetem létrehozása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ és a magyar külpolitika lemondott volna a romániai állami magyar egyetemről. Németh Zsolt emlékezhetett arra, hogy a magyar kormány ebben az évben kétmilliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar felsőoktatást. Kilátásba helyezte, hogy a magyar költségvetésben az elkövetkezendő években is rendelkezésre állhat ez, vagy ennél magasabb összeg erre a célra. Hámori József, a leendő egyetem programtanácsának elnöke jelezte, hogy a magyar kormány által juttatott kétmilliárd forintot - pályázati formában - beruházásokra fordítják majd. Elmondta, hogy szükség lenne egyebek mellett informatikai hálózatra, kollégiumépítésre és könyvtárfejlesztésre. Hozzátette, hogy a konkrét javaslatokat szeretnék már a jövő hónapban megvitatni. /Gyűjtést kezdeményeznek egyházfőink az erdélyi magyar magánegyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2000. április 19.
Székelyudvarhelyen Dénes Attila szociológus, aki a budapesti Jelenkutató Intézet megbízásából készített közvélemény-kutatást a városban, ismertette az eredményeket. A megkérdezettek zöme az országos életszínvonalnál jobbnak tartja az udvarhelyit, a helybeliek optimizmusa a kutató szerint kétszer nagyobb az országos átlagnál. A nők borúlátóbbak, mint a férfiak. A polgárosodás megrekedt, a lakosság 10 százalékának segélyre volna szüksége megélhetéséhez. 51,8 százaléknak keresete élelemre és lakásfenntartásra elég csupán, 23,2 százaléknak egyéb olcsóbb termékre is futja, 14 százaléknak nincs megélhetési gondja és 1,1 százaléknak mindenre telik. A 18-25 év közötti fiatalok derűlátók, szerintük javulni fog az életminőség. Rangsorolták a helyi intézményeket bizalom szempontjából. A megkérdezettek 78,1 százaléka az egyházakban bízik legjobban, azokat követi a polgármesteri hivatal (67,7%), az önkormányzat (65,5%), az RMDSZ (62,7%), majd elenyésző százalékokkal következnek: rendőrség, igazságszolgáltatás, titkosszolgálat, állami vállalatok A helyhatósági választásokkal kapcsolatban: a megkérdezettek 73,4 százaléka elmenne szavazni, 20,7 százaléka nem menne, 4,8 százalék nem tudja és 1,1% nem válaszolt. A válaszadók 75%-a a jelenlegi polgármesterre, Szász Jenőre szavazna. /A fiatalok bíznak az életminőség javulásában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./2000. április 21.
Ápr. 19-én a román-magyar viszony témában tartottak vitaestet Budapesten. Az elmúlt 10-12 évben alapjaiban nem változott meg jelentősen a romániai magyarság helyzete, noha például politikailag ért el eredményeket, sok lehetőséget elmulasztott az ottani közösség - derült ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár és Tőkés László református püspök szavaiból. Németh Zsolt elmondta: szociológiailag látványos elmozdulásra nem került sor az ottani magyarság életében az elmúlt évtizedben, viszont pozitívumként értékelte, hogy Romániában megszűnt a nacionalista uszítás. Tőkés László szerint a magyar-román viszony rendezésére Romániában nincs igazi politikai akarat. A viszony javításához a román félnek revíziót kellene gyakorolnia, és bocsánatot kellene kérnie a magyarságtól. Németh Zsolt közölte: a Fidesz nem támogatta az alapszerződést, mert abban a két fél az RMDSZ megkerülésével állapodott meg. Tőkés püspök hasonló bírálattal illette az alapszerződést, melyet szerinte azt az RMDSZ feje fölött kötöttek meg. Messzemenő önkorlátozásra vall, hogy nem beszélünk területi követelésekről, s ezt a román félnek értékelnie kellene - vélekedett a vitaesten Tőkés László. /Vitaest Budapesten a román-magyar viszonyról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./2000. április 21.
Ápr. 20-án a Napkelte című reggeli budapesti televízió műsorban (ATV - Nap TV) a Kinn, padon rovat meghívottjaként Szőcs Géza, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja azokra a vádakra válaszolt, amelyeket egy néhány nappal korábbi Népszabadság-cikk tartalmazott. Az írás az RMDSZ korábbi főtitkárának állítólagos elszámolatlan pénzügyeit firtatta. Szőcs dokumentumokat vitt magával a stúdióba, azt állítva, hogy az ellene felmerült összes vádat tételesen cáfolni tudja. A beszélgetés utolsó perceiben kijelentette: tudomása szerint a romániai magyar közélet általa meg nem nevezett jelenlegi vezetői forintban kifejezett százmilliók, milliárdok elszámolásával adósak. Javasolta, hogy a magyar parlamenti pártok, valamint a sajtó bevonásával alakuljon bizottság, amely a helyszínen tájékozódjon az erdélyi vezetők visszaéléseiről. Nagyváradon járt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a Bihari Napló kérésére kifejtette véleményét Szőcs Géza fenti állításáról: " Tudomásom szerint egy erdélyi magyar politikusnak vannak a nyilvánosság által is jól ismert elszámolási gondjai. Ez maga a megszólaló, Szőcs Géza. Én másról, akinek ilyen problémái lennének, nem tudok." Elmondta, hogy 1993 óta szabályozott, áttekinthető, az SZKT tagjai által ellenőrzött költségvetési rendszert építettek ki. Az alapítványi pályázati rendszert erdélyi szaktestületekben bonyolítják le. Ezek felhívásait és eredményeit a sajtóban közzéteszik, minden nyilvános és áttekinthető. /(Szűcs): Szőcs vádol, Markó válaszol. Hol gurulnak a forintmilliók? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./2000. április 21.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (április 20-24.) a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 30 könyvcímmel vesz részt. Ápr. 22-én a budapesti Kongresszusi Központban (a Romániai Magyar Könyves Céh standjánál) Hajdú Farkas-Zoltán, a könyv fordítója és K. Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet igazgatója bemutatja Harald Roth Kis Erdély-történet című könyvét. A könyvet április 26-án Budapesten, a Custos-Zöld Könyvesboltban (Margit krt. 7 sz.) is bemutatják. A kiadót Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus Nyomda igazgatója képviseli. /Pallas-könyvek Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./2000. április 22.
FIDESZ-küldöttség járt Székelyudvarhelyen. Az országgyűlési képviselő csoportot a házigazda, Szász Jenő polgármester fogadta. A küldöttség tagja volt Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Nagy Gábor, Budapest I. kerületének polgármestere, Szinyei András, az EU-integrációs bizottság tagja, Várkonyi Zsolt hivatalvezető, Szalay Annamária képviselő, dr. Koncz Mária sajtófőnök és Kovács Orsolya sajtótitkár. Az ápr. 18-20-a közötti látogatás során a város gazdasági szakembereivel találkoztak a vendégek. Horváth Zsolt államtitkár elmondta, hogy Hajdú Gábor egészségügyi miniszterrel nemrég találkozott Magyarországon, ekkor beszélgettek a magyar egészségügyi átalakításról. Romániában is átalakítás előtt áll az egészségügy tulajdoni szerkezete. A fórumon felvetődött, hogy keresik a megoldást: hogyan lehetne Magyarországról szakorvosokat magyar ösztöndíjak segítségével néhány éves időtartamra Székelyudvarhelyre, áthozni, így átmenetileg megoldódna a szakorvoshiány. Szó volt már arról, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány Magyarországon is bejegyzésre kerüljön, hogy segítsen a támogatók felkutatásában. Szalay Annamária képviselő kifejtette: fontos feladat a nemzetkép és kultúrdiplomácia, amit a Fidesz korábban is stratégiai területnek tartott. Minden ilyen utazás hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távon közösen, együtt alkothassák meg a nemzetstratégiát. /Oláh István: A FIDESZ Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2000. április 22.
Désen az "Amicitia" Baráti Társaság szervezésében Kádár Józsefre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából. Kiss Ferenc történelemtanár előadásában felvázolta az ünnepelt életútját. A Szamosvidék múltjának kutatása napjainkban már elképzelhetetlen a hatalmas adatgyűjtés tanulmányozása nélkül, melynek felkutatásán és rendszerezésén Kádár József egy életen keresztül fáradozott. Kádár József /Várfalva, 1850. jan. 28. - Dés, 1939. febr. 12./ / a budapesti tanárképzőt végezte, majd a Dési Polgári Fiúiskola tanára, később igazgatója lett. Ifjúsági önképzőköröket alapított, de ő az alapítója a Szolnok-Doboka Megyei Tanítótestületnek is, a Szolnok-Doboka Megyei Történelmi, Irodalmi és Etnographia Társulat jegyzője és kiadványainak szerkesztője. Tudományos munkáit közölte a Szolnok-Doboka, az 1848-49 Történelmi Lapok, az Aranyosvidéke, a Keresztény Magvető, a Magyar Polgár és a Magyar Nép. Első nagyobb munkája a Deési Református Egyházközség története (Dés, 1882), ezt követte a Belső-Szolnok és Doboka vármegye története 1848-1849 (Dés 1890), majd Szolnok-Doboka vármegye nevelés és oktatásügyének története (Dés, 1896). Tíz éves kutatásának eredménye a Szolnok-Doboka Vármegye Monographiája, közel négyezer oldalon és hét kötetben, mely 1901-1905 között jelent meg Désen, saját költségén. Említést érdemelnek még Szamosújvár szabad város - a vár és uradalom története (Dés, 1903) és Székváros nagyközség története (Dés, 1904) című monográfiái. /Kiss Ferenc: Kádár József, a Szamosvidék kiemelkedő polihisztora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2000. április 25.
Ma az egyetlen magyar nyelvű, az egész Kárpát-medencét átfogó nemzetközi orvosi konferencia a marosvásárhelyi TDK /Tudományos Diákköri Konferencia/, melyet hetedszer március 14-15-én tartottak meg Marosvásárhelyen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik termében. A szervező a vásárhelyi Magyar Diákszövetség volt. Az idén is sok neves előadó érkezett Magyarországról. A konferenciáról Venczel László orvostanhallgató, a TDK elnöke adott tájékoztatást. Az első konferenciát 1993-ban tartották. A mostanira Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról, a négy magyarországi egyetemről /Szeged, Pécs, Budapest, Debrecen/, valamint Újvidékről, Kassáról és Pozsonyból hívtak előadókat. A konferencia nyelve a magyar. Hét szekcióban zajlott a dolgozatok bemutatása, ezenkívül volt négy poszter szekció, ahol nem előadások hangzottak el, hanem poszteren mutatták be az adott témát. Idén 240 dolgozatot mutattak be a hallgatók, ebből 210 Marosvásárhelyen készült. - A konferencia megrendezésének költségeiben szponzorok segítettek, továbbá az Illyés Alapítvány és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. - Romániában a magyar orvostanhallgatók számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy anyanyelvükön mutassák be tudományos munkáikat. A többi hazai diákkonferencia román nyelven zajlik. /Máthé Éva: Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencia - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./2000. április 26.
Urszinyi Mária /Nagyvárad/ festőnő éveken át járt a szerkesztőségekbe és árulta a kartonlapokra, deszkadarabokra festett, meghökkentő rajzait. Egyesek őrültet láttak benne, mások megszállottat. Kovács Péter /Nagyvárad/ tanár szenvedélyes műgyűjtő, aki meglátta Urszinyi Máriában a nem mindennapi tehetséget, sorra megvette a festményeit. 1999 májusában megszervezte Nagyváradon az első tárlatát. Nagy sikere volt a kiállításának. Akkor már sokan vásároltak volna, de a festmények Kovács Péter tulajdonában vannak. A következő kiállítása május 12-én lesz, Budapesten. /Szőke Mária: A kétkedőket is meggyőzte a nagyváradi tárlat. A színek boszorkánykonyhája. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2000. április 26.
A fiatal Egressy Zoltán az egyik legnépszerűbb drámaíró Magyarországon. Portugál című színművét a francia és az angol közönség is láthatta. Sóska, sültkrumpli című drámáját a budapesti ősbemutatót követően Szatmárnémetiben műsorra tűzte a színház magyar társulata. A szerző elmondta, hogy ebben a drámájában azt akarta bemutatni, hogy ha három ember összekerül egy bizonyos ideig, hihetetlen dolgok derülhetnek ki személyiségük lényegéről. /Kulcsár Edit: Beszélgetés Egressy Zoltán drámaíróval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./