udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6109 találat lapozás: 1-30 ... 2581-2610 | 2611-2640 | 2641-2670 ... 6091-6109

Helymutató: Budapest

2001. augusztus 24.

Aug. 23-i sajtóértekezletén Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke két, amerikai szakértők által végzett tanulmányt ismertetett, amelyekből kiderül: a politikai következetlenség, a korrupció intézményesítése, a hadsereg reformja és a kisebbségi kérdés jelentik Románia számára a legfőbb buktatókat a NATO- integráció terén. A dokumentumok bizalmas jellegűek, és a román kormány számára készültek. Basescu kifejtette: egyetért az amerikai szakemberekkel abban, hogy a jelenlegi román kormánynak gondjai vannak a NATO által támasztott olyan politikai kritériumok teljesítésében, mint amilyen az igazságszolgáltatás függetlensége, a decentralizáció, az árvaházban gondozott gyermekek helyzete, illetve a sajtószabadság. Ami pedig a hadsereg reformját illeti: Basescu szerint a kormánynak jobban kellene tájékoztatnia a parlamenti pártokat arról, hogy milyen stádiumban is van ez a reform. A politikus szerint "szemrehányás" érte a kormányt a romániai magyar és zsidó kisebbségek helyzete miatt is. A NATO azt javasolja, hogy Bukarest rendkívül komoly egyeztetésbe kezdjen Budapesttel a státustörvényről, és "rugalmasságot" ajánl a zsidó közösségi javak visszaszolgáltatásának terén. /Románia nem teljesíti a politikai kritériumokat. A NATO-szakértők szerint megoldatlan a kisebbségek helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2001. augusztus 24.

A magyar gazdaság eddigi és a jövőben várható fejlődéséről beszélgettek többek között a határon túli magyar közgazdász hallgatók, amikor aug. 22-én Budapesten találkoztak Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A határon túli magyar fiatalokat, akik a Márton Áron Szakkollégium II. Nyári Egyetemére érkeztek Budapestre, Járai Zsigmond tájékoztatta a jegybank szerepéről és jövőjéről. A hallgatók szakmai látogatást tettek a Pénzügyminisztériumban, ahol fogadta őket Varga Mihály pénzügyminiszter. /Határon túli magyar fiatalok az MNB-nél. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2001. augusztus 25.

Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2001. augusztus 26.

Csíkszeredán aug. 4-én szentmise keretében helyezték el az új millenniumi templom alapkövét. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az új templommal, amit Makovecz Imre budapesti és Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezett, a 12 000 lelket számláló Szent Kereszt plébánia híveinek biztos otthona lesz. /Csúcs Mária: Új millenniumi templom Csíkszeredának. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2001. augusztus 27.

Aug. 25-én Csíkszépvíz örmény katolikus templomában tartották meg a kereszténység felvételének 1700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget. Az örmény közösséget létrehozó ősök tiszteletére a templomkertben a tavaly elhelyezett emléktáblát a budapesti XIV. és XV. kerületi örmény kisebbségi önkormányzatok, a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal, illetve a csíkszeredai Szentháromság Alapítvány képviselői koszorúzták meg. Az eseményre, a magyarországi vendégek mellett, számos erdélyi helységből is érkeztek örmény származású résztvevők. /Emlékezés az ősökre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

2001. augusztus 29.

Szlovákia és Románia nem tervezi, hogy a magyar státustörvény ügyében közösen lépjen fel, ehelyett Pozsony és Bukarest egyaránt külön-külön, "a kétoldalú kapcsolatok keretei között kívánja tartani a kérdést." Erről Jaroslav Chlebo, a szlovák külügyminisztérium államtitkára nyilatkozott aug. 28-án Pozsonyban azt követően, hogy román kollégájával, Cristian Diaconescuval tárgyalt. Pozsony "keményen védelmezni fogja az álláspontját" - vetítette előre Jaroslav Chlebo. A román és a szlovák külügyi államtitkár "egyetértett a magyar jogszabály elleni kifogások" kérdésében, bár Diaconescu elismerte, hogy a státustörvény "a magyar kisebbség kulturális és etnikai identitásának megőrzését célzó törekvések ügyében tartalmaz hasznos rendelkezéseket is". Diaconescu ugyanakkor helytelenítette, hogy "a törvény végrehajtásával kapcsolatos mechanizmusokról nem folyik kellő bárbeszéd". Chlebo szerint: "Kellőképpen erősnek érezzük magunkat ahhoz, hogy ezt a kérdést bármelyik pillanatban a szükségesnek ítélt fórumok elé vigyük." A "bármilyen szintű, bármilyen párbeszédet" a román fél sem zárja ki - tette hozzá Diaconescu. A román diplomata szerint országa a Velencei Bizottság és az Európa Tanács fórumain már folytatott ugyan eszmecseréket a státustörvényről, "de ha Romániában a törvény érvényesítésének egyes elemei mégis problémát jelentenének, akkor Bukarest semmilyen, így a nemzetközi szintű vita elől sem fog kitérni". Addig is azonban Bukarest a Budapesttel folytatandó kétoldalú megbeszéléseket kívánja előnyben részesíteni - mondotta a román külügyi államtitkár. /Nincs szlovák-román közös front a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. augusztus 29.

II. János Pál pápa a múlt évben a kácsikai templomnak a Basilica Minoris titulust adományozta, ami a kiemelt búcsújáróhelyeknek dukál. Száz prelátus vett részt a hat: román, latin, lengyel, német, ukrán, és a magyar nyelven celebrált misén. A résztvevők számát százezerre becsülik, az Adevarul hírszolgálata a más országokból érkezők kapcsán Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot említette. Magyarországot, Erdélyt nem. Jelen volt többek között Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága magyarbarátnak éppen nem mondható elnöke. Az ünnepségen a moldvai csángómagyarságot Petre Ghergheli jászvásári főpap ,,képviselte". Természetesen annak jegyében, hogy a moldvaiak román katolikusok. A kácsikai búcsúval, sok más szervezett mozgalommal a csángómagyarok Európa Tanácsban elfoglalt státusát ellensúlyozták, figyelmeztetett Sylvester Lajos. Politikusaink és főleg római katolikus főpapjaink felfigyelnek-e erre? - tette fel a kérdést. Limbacher Gábor ír tanulmányt Moldvai magyarok kácsikai búcsújárása Nagyboldogasszony ünnepekor címmel. (Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére, Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993.) A szerző két alkalommal vett részt a kácsikai Nagyboldogasszony napi búcsún (1985, 1990). A moldvai csángók számára az utóbbi évtizedekben valószínűleg új vallási szokásként alakult ki papjaik ösztönzésére a nagyboldogasszonyi kácsikai búcsújárás. Elképzelhető a magyar kapcsolatokat éltető csíksomlyói orientáció felváltására irányuló egyházi-politikai szándék a kácsikai búcsújárás ösztönzésében. Magyarán: a csíksomlyóival szemben egyféle ellenbúcsú van-e kialakulóban? /Sylvester Lajos: Szucsávai kolomposok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2001. augusztus 29.

Debreceni, kolozsvári és budapesti alkotók nyerték a Kárpát-medencei Televíziós Fesztivál három kategóriájának első díját. Az etűd kategória első helyezettje a Kolozsvári Televízió munkatársa, Xantus Áron lett, míg a második helyen a Magyar Televízió, a harmadikon pedig az ugyancsak romániai VK Stúdió KKT stábja végzett. A szakmai zsűri által legjobbnak tartott művek a Magyar Televízió kettes csatornáján, a Duna Televízióban és az ATV-ben lesznek majd láthatóak. /Kolozsvári siker a Kárpát-medencei Televíziós Fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. augusztus 29.

Hazaérkezett Budapestről Bölön község héttagú küldöttsége, amely Pesterzsébet (Budapest XX. kerülete) önkormányzatának meghívására vett részt a millenniumi ünnepségeken. Aláírták azt a szándéknyilatkozatot is, melynek alapján felújítják Pestszenterzsébet és Bölön 1942-ben kötött testvértelepülési kapcsolatát, s ezt az ősz folyamán mindkét helyen szentesíteni szándékoznak. Addig is a pesterzsébetiek könyvadománnyal gazdagítják a bölöni óvoda, a Bölöni Farkas Sándor Általános Iskola és a község könyvtárát, a cukorszint méréséhez szükséges fogyóanyagot küldtek a körorvosi rendelő számára. Terv született a tanulók kölcsönös nyaraltatására, és szándék arra, hogy anyagilag segítsenek a községközpont utcahálózatának javításában. Ingyenesen szerelik és rákötik a világhálóra a Pesterzsébettől kapott tíz számítógépből álló rendszert, és így beindulhat az iskola informatikalaboratóriuma. A hét végén lezajlott Bölöni Ifjúsági Fesztivált a nyárutón és az őszelőn újabb közművelődési események követik, köztük a Bölöni Farkas Sándor-napok. /(kisgyörgy): Mi újság Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2001. augusztus 30.

Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2001. augusztus 30.

Kilin Sándor nem hiszi, hogy az RMDSZ-ben puccskísérlet történt, akkor sem, ha erről egy kolozsvári és budapesti lap dokumentumot vagy állítólagos dokumentumot közölt, s még akkor sem, ha Markó Béláék vezetési stílusával sokan elégedetlenek. Az úgynevezett radikálisok és mérsékeltek közötti vita, személyi, ideológiai, taktikai és stratégiai küzdelem nem 2001. június harmincadika és július elseje között kezdődött, amikor a temesvári Toró T. Tibor vezetésével Székelyudvarhelyen elnökségi ülést tartott a Reform Tömörülés, hanem sokkal-sokkal korábban, ha jól meggondoljuk, jó tíz esztendeje tart, s kicsúcsosodni sem most csúcsosodott ki először. Nem hihetjük, hogy nincsenek olyan hazai erők, amelyek nem kísérlik meg piszkos eszközökkel az ellentétszítást, hiszen ezt megtették román pártokkal is. - Erdélyben, sok még a dolgunk, hegyeket kell megmozgatnunk, s nincs időnk az elvtelen civakodásra, írta Kilin Sándor. /Kilin Sándor: Puccskísérlet? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

2001. augusztus 30.

Mezőmadaras hazahívta fiait aug. 26-ra, vasárnapra, közel hétszázan járultak az Úr asztalához. Mezőség harmadik legnagyobb falujából a megye, az ország és a nagyvilág minden sarkába kirajzottak szeretettel őrzik szívükben a szülőhely, a szülőfalu emlékét. A faluba vezető hét kilométeres útszakasz nagyon rossz, kátyús. A fiatal lelkész házaspár, Szabó Andor és neje, Ibolya Izolda, a presbitériummal közösen szervezte meg az ünnepséget, amelyet a templom mellett felállított millenniumi kopjafa avatása tett emlékezetessé. A millenniumi zászlót a családjával Budapestről érkezett, de madarasi gyökerekkel büszkélkedő Szekeres Szabolcs gazdasági tanácsos adta át, aki ötven évig idegen, argentin, illetve egyesült államokbeli környezetben élő magyarként tért vissza néhány évvel ezelőtt Madarasra, hogy megkeresse elődei sírját, s a hazatalálás örömére harmadik gyermekét a falu református templomában keresztelték meg. Az ünnepségen köszöntötték a neves földbirtokosok, a Szekeres, az Orbán és a Bethlen család jelen levő képviselőit. - A faluban többet keresztelnek, mint amennyi a temetések száma. Mezőmadaras szeretne önálló közigazgatási egységgé válni, ezer aláírással nyomatékosított kérésük a képviselőházban várja a kedvező választ. Mezőbánd nem tudja orvosolni a falu gondjait. A madarasiak fő foglalkozása az állattenyésztés, az aktív lakosságnak pedig mindössze az 5-10 százaléka ingázik a megyeközpontba. A helybeliek, valamint a hazatérők számára a lelkész és felesége gyűjtötte össze és foglalta egy kis füzetbe a falu rövid történetét, amelyből megtudható, hogy neve 1332-ben olvasható először a pápai jegyzékben. A Budapesten élő Szekeres Szabolcs tavaly 30 helybeli lakos számára biztosította a Szent István-napi ünnepségeken való részvételt. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepelt Mezőmadaras. Az önállósulás reményében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2001. augusztus 31.

Magyarország, amint felkerült a NATO és az Európai Unió éltanulóinak a listájára, agresszív nacionalista politikába kezdett - állította aug. 30-i számában a bukaresti Cronica Romana, amely szerint ennek egyik jele és megtestesülése a státustörvény. "Magyarország erős nemzet, mondják a magyarok, meg kell tehát oldani a szomszédos államokban élő magyarok problémáját. Magyarok lévén, nekik is Magyarországhoz kell tartozniuk, még ha más területeken élnek is. S a nyilatkozatokat tettek követték." - fejtegette a bukaresti lap főszerkesztője. A lap az RMDSZ-t is támadta. A bukaresti Adevarul című nagy példányszámú politikai napilap főszerkesztője is vezércikkben foglalkozott a státustörvénnyel. "Budapest politikájának célja, hogy a romániai magyarok kiváltságos kaszttá váljanak, akik nincsenek alávetve az egységes román nemzetállam törvényeinek" - írta a lap, hozzátéve: "Bármelyik magyar kormány ideálja marad Nagy-Magyarország helyreállítása, még ha csak virtuálisan is." /Végenincs román sajtókampány a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Szept. 5-7. között Bukarestbe várják Őry Csabát, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkárát, és Szabó Tibor HTMH-elnököt. Ezt követően szept. 10-13. között Tabajdi Csaba (MSZP) vesz részt a Bukarestben sorra kerülő roma-konferencián. Ezzel egyidőben Pintér Sándor magyar belügyminiszter is Bukarestbe érkezik szept. 12-13. között, ugyanekkor Balázs Péter magyar külügyi helyettes államtitkár gazdasági témákról, CEFTA-ügyekről tárgyal Bukarestben. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárt szept. 10-11. között várják Budapesten, ahol Németh Zsolt és Szabó Tibor államtitkárokkal tárgyal. Végül szept. 18-án, Budapesten kerül sor a két külügyminiszter elnökletével a román-magyar kormányközi vegyes bizottság értekezletére. /Román-magyar őszi eseménynaptár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./

2001. szeptember 1.

Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2001. szeptember 4.

A magyar és a román külügyminiszterek snagovi találkozóján megállapodás született arról, hogy szeptemberben Budapesten kerül sor a magyar-román kormányközi vegyes bizottság ülésére - jelezte Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője. Elmondta: mind a kormányközi vegyes bizottság, mind pedig a szakbizottságok megvitatják a magyar-román kapcsolatrendszer széles skáláját, és napirenden szerepel a kisebbségi kérdés megvitatása is, így szó esik majd a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről is. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság szeptemberben Budapesten tervezett ülése előtt Románia konzultációkat folytatott a magyar státustörvényről a szlovák és a jugoszláv illetékesekkel is - közölte Mircea Geoana külügyminiszter. Románia további diplomáciai lépéseket tesz annak érdekében, hogy ismertesse világos és határozott álláspontját a státustörvény tartalmáról. A törvényben van néhány olyan alapkérdés, amely nem felel meg az európai normáknak és elvárásoknak. Ezek Románia számára elfogadhatatlanok - szögezte le a román külügyminiszter. Nastase miniszterelnök úgy fogalmazott: nem tekinthető normális állapotnak, hogy hosszú ideig nem hívták össze a román-magyar kormányközi vegyes bizottságot, miközben Magyarország Románia fontos gazdasági partnere, egy olyan NATO-tagállam, amellyel Bukarest összességében szeretné fejleszteni kapcsolatait. /Budapesten ülésezik a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2001. szeptember 4.

Pusztinán, a legmagyarabb moldvai csángó faluban karácsony és húsvét mellett a Szent István-búcsú a legnagyobb ünnep. Illetve lenne, ha hagynák. Szept. 1-jén, a búcsú napján egyetlen szó sem esett a pusztinai templomban Szent Istvánról azon a misén, melyen Perca Aurel jászvásári római katolikus segédpüspök 164 fiatalt bérmált meg. Délután közel százan vettek részt a Nisztor Tinkáék udvarán tartott magyar nyelvű misén, melyet sokadik alkalommal a csíkszentmiklósi Gergely Géza plébános tartott. A szabadtéri misére érkezőket egy Isten hozott feliratú táblával köszöntötték, amit az alkalomra Pusztinára érkező háromszéki fiatalok készítettek Bálinth Zoltán árkosi közösségszervező kezdeményezésére, és a mise helyszínén lobogott a két esztendővel ezelőtt egy budapesti családtól adományba kapott magyar egyházi zászló is, egyik oldalán a Szent István gyermekei felirat áll, másikon Pusztina-Pustiana. Ezt a zászlót mindaddig két család őrzi, míg a nagytemplomban méltó helye lesz. /(fekete): Pusztinai Búcsú Szent István nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2001. szeptember 4.

A szegedi Értelmiség Szabadegyetem a rendszerváltást követő esztendőkben minden nyáron megszervezte egy hetes rendezvényét. A megnyitón dr. Besenyi Sándor, az egyetem igazgatója elmondta: az utóbbi 11 évben a határon túlról érkező mintegy ezer magyar ajkú ösztöndíjas értelmiségi hallgatta végig az előadásokat, és részt vettek az azokat követő vitákban. Idén ez a szabadegyetem összekapcsolódott egy BANNET (Banat Network for Intercultural Citizenship Education) nevű programmal, melynek keretében mintegy 60-70 szerb, román, szlovák, magyarországi fiatal több helyszínen tanulta azt, hogy mit jelent a másság elfogadása, a tolerancia. A BANNET program a Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében valósul meg, és azt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza. Az elődók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Ágh Attila politológus, Lengyel László politológus, Szabó Gábor helyettes államtitkár, Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Réz András budapesti esztéta és sokan mások. /(Máthé Éva): Értelmiség 2001 Szabadegyetem. Nemzedékek párbeszéde Nyugat-Európa kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2001. szeptember 4.

Aug. 22-én volt az évadnyitó gyűlés a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. Nemes Levente igazgató szerint az intézmény továbbra is csak súlyos kompromisszumok árán maradhat működő- és életképes. Több színész ugyanis elhagyta a társulatot, illetve a szabadfoglalkozású művész-engedély kiváltása mellett döntött. Megkezdődnek Madách Imre: Az ember tragédiája próbái. Szept. 11-én a bábtagozat Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot (rendező Nagy Kopeczky Kálmán) című előadásával részt vesz Nyíregyházán a Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján. A színház Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabjával (rendezője Bocsárdi László) szept. 15-én a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházak Fesztiválján, majd 22-én a budapesti Stúdiószínházak Fesztiválján szerepel. A sort a Vérnász zárja a nagyváradi Rövidszínházi Előadások Hetén és a budapesti Millennáris Központban. /Bálint Ildikó: Szétszéled az összeforrt társulat? Nagy engedmények árán marad működőképes a szentgyörgyi színház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2001. szeptember 5.

Augusztusban Kidén Kovács Andrásnak /filmrendező Budapesten/ - a falu szülöttének - régi terve vált valóra: falumúzeum lesz a házból és gabonásból. A szalmatetős házak építői rég kihaltak, szakmai útmutatást a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai szolgáltattak. Kide 180 lakost számláló, fele arányban 70 év fölötti emberek által lakott kis falu életében a falumúzeum a megújulás elindítója lehet. Tervezik, hogy októberben lesz a falumúzeum avatója. /(lukács): Kide, Kide, nemes Kide... Készül a szalmafedeles falumúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2001. szeptember 6.

A státustörvény készülő végrehajtási utasításaival kapcsolatban kezdett szept. 5-én tárgyalásokat Bukarestben Őry Csaba, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A magyar fél a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumban, valamint a parlamentben az illetékes bizottságokkal tartott tárgyalásokon elsősorban a törvény munkaügyi, társadalombiztosítási, adózási kérdéseit szeretnék megbeszélni. A státustörvénnyel kapcsolatos magyar-román konzultációk a jövő héttől megkezdődnek a kormányközi vegyes bizottság szakbizottságaiban. A szállítási szakbizottság tagjai már júliusban találkoztak, szept. 10-én pedig a kisebbségi szakbizottság tagjai ülnek össze Budapesten. /Román-magyar konzultációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2001. szeptember 6.

A román külügyminiszter programjának módosulása miatt Bukarest a magyar-román kormányközi vegyes bizottság plenáris ülésének szeptember végére történő halasztását kérte - közölte Victor Micula, külügyi szóvivő. A vegyes bizottság ülését eredetileg szept. 18-ra tervezték. A kért halasztást az teszi szükségessé, hogy ezen a napon Gerhard Schröder német kancellár magánlátogatást tesz Romániában. - A bukaresti javaslatban szereplő, szeptember végi időpont nem megfelelő a magyar-román kormányközi vegyes bizottság külügyminiszterek vezette budapesti ülésének megtartására - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő szept. 5-én. Szeptember utolsó hetében Martonyi János külügyminiszter ugyanis az ENSZ által tervezett időpontban szólal fel New York-ban, a világszervezet közgyűlésének ezévi ülésszakán. A magyar fél fontosnak tartja, hogy a kormányközi vegyes bizottság ülésére sor kerüljön. /Elhalasztják a magyar-román vegyes bizottság szeptemberi ülését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2001. szeptember 7.

Mintegy ezer román szurkoló ünnepelte szept. 6-ra virradó éjjel Kolozsvár központjában a román labdarúgó-válogatott budapesti győzelmét. A diadalittas ünneplők élén Gheorghe Funar, a város szélsőségesen nacionalista polgármestere állt. A kolozsvári ünneplés része volt ezúttal is, hogy néhány százan felvonultak a magyar főkonzulátus épülete elé, ahol elénekelték a román himnuszt és hosszasan skandálták a "ki a magyarokkal az országból" jelszót. Sajtójelentések szerint 300 rendőr és 50 csendőr vonult fel az esetleges rendbontások megakadályozására. A főkonzulátus épületénél jelen volt a kolozsvári rendőrfőkapitány is. /A főszurkoló Funar. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2001. szeptember 7.

Második alkalommal rendezik meg a Keresztúr nevű települések magyarországi és nemzetközi találkozóját, a szept. 14-16. közötti eseménynek Budapest XVII. kerülete, azon belül is Rákoskeresztúr lesz a házigazdája. A nevünk összeköt mottójú találkozó elsődleges célja a települések közötti kapcsolatok kialakítása, a kulturális értékek kölcsönös megismertetése és ápolása. A háromnapos rendezvényre húsz Keresztúr nevű település elöljáróját, valamint további képviselőit, illetve művészeti csoportjait várják. Az eseményen résztvevő magyarországi települések: Balaton-, Bodrog-, Rákos-, Dráva-, Hejő-, Kapos-, Magyar-, Nemes-, Petri-, Rác-, Sajó-, Sarkad- és Sárkeresztúr, Erdélyből Apát-, Cserna-, Póka- és Székelykeresztúr, illetve Szilágyfőkeresztúr; Kárpátaljáról Tiszakeresztúr; Szlovákiából pedig Szécskeresztúr képviselői lesznek jelen. A Keresztúr nevű települések az első összejövetelüket tavaly tartották. Akkor Balatonkeresztúr adott otthont az eseménynek. /Keresztúr nevű települések találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2001. szeptember 8.

A magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság szept. 10-re tervezett budapesti ülésén román részről számos konkrét kérdést fognak felvetni. Az egyik legfontosabb kérdésnek a magyar státustörvényt és a törvény most készülő végrehajtási rendeleteit tartják. Román források szerint megvitatják, hogy milyen jogi eszközökkel lehetne biztosítani a magyarországi román nemzeti kisebbség parlamenti képviseletét. Szó lesz a magyar önkormányzati törvény módosításáról, a román nyelven történő magyarországi oktatás támogatásáról. Román részről kérni fogják a magyarországi Román Ortodox Egyház ingatlanjainak - épületeinek és földterületeinek - visszaszolgáltatását, valamint egy ortodox szeminárium létrehozását, illetve a Gozsdu Alapítvány helyzetének újratárgyalását. Javasolni fogják, hogy készüljön politikai jegyzőkönyv a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség problémáiról. A szakbizottságon résztvevő román küldöttséget Constantin Diaconescu külügyi államtitkár vezeti. /Konkrét javaslatok. Román delegáció Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. szeptember 8.

Budapesten nemrég létesült Nagy Zoltán és a Közdok kft. jóvoltából a Budapesti Székely Ház a Csengery u. 15. szám alatt. Kiállításoknak, könyvbemutatóknak ad helyet a háromtermes otthon. Nem fért be a közönség Novák József marosvásárhelyi képzőművész kiállításának megnyitóján. A kiállítást Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nyitotta meg. ,,Erdély, a Partium népe erős a magyar hitében, erős a szellem világában... Itt a művész munkáiból egyfajta hazaszeretet és a múlt meg a nép és az ősök iránti tisztelet sugárzik." - állapította meg. /Czegő Zoltán: Ősi erdélyi címerek kiállítása Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2001. szeptember 8.

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia tagjai szept. 8-án egy budapesti kulturális központ megnyitásán lépnek fel. Előadják Csíky Boldizsár Hegy című művét is. Vezényel Selmeczi György. - A marosvásárhelyi Művészeti Líceum Kvartett kamarazene-együttese kéthetes angliai körúton vesz részt egy alapítvány meghívására. /Budapesten a filharmónia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2001. szeptember 8.

Szept. 15-én Budapesten, a Fradi-pályán tartják a Katolikus Megújulási Mozgalom tizedik országos találkozóját, amelyre idén a szervezők rendhagyó módon az erdélyi lelkiségi mozgalmakat (Fokoláré, Házas hétvége, Cursillo) is meghívták. A találkozó témája: Új évezred, új evangelizáció. - Minderről Kunszabó Zoltán, a Katolikus Karizmatikus Megújulás Mozgalom vezetőségi tagja számolt be budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy tudjuk: a találkozóra meghívott mozgalmak tagjainak számát tizenöt-húszezer főre lehet becsülni. A csíksomlyói búcsú s a pápai Szentmisék után ez a harmadik legnagyobb magyar katolikus összejövetel. A nagy magyar egyházi találkozóra Aradról is buszt indítanak. /A Katolikus Megújulási Mozgalom tizedik találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2001. szeptember 9.

A csíksomlyói kegytemplom 1931-ben készült Geyer Józsefnek, a budapesti zeneművészeti főiskola tanárának tervei alapján, a korábbi orgona szekrényének és sípanyagának részbeni felhasználásával. Walter Kindl temesvári professzor jelenleg végzi az orgona javítását. /Megújul a csíksomlyói orgona. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./


lapozás: 1-30 ... 2581-2610 | 2611-2640 | 2641-2670 ... 6091-6109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék