udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 3091-3120 | 3121-3150 | 3151-3180 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2002. december 11.
Kertész Imre, a magyar irodalom első Nobel-díjasa 2002. dec. 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vette át Stockholmban a rangos kitüntetést. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Zsidó származása miatt alig 15 évesen, 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták, ahonnan 1945-ben szabadították ki. Kertész Imre első regénye, a Sorstalanság csak többévi várakozás után jelenhetett meg. Mikor a regény 1975-ben végre napvilágot látott, teljes csend fogadta. Ezt a tapasztalatot írta meg a szerző A kudarc-ban (1988). A trilógia harmadik része a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990). Más prózai műveiben is (A nyomkereső. Detektívtörténet - kisregények, 1977; Az angol lobogó - elbeszélések, 1991) Kertész a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott ember sorselemzését adta. 1992-ben jelent meg a Gályanapló című kötete. A Valaki más: a változás krónikája (1997) folytatja ezt a belső monológot, 1991-95 között vezetett jegyzetek formájában. Kertész Imre előadásait és esszéit tartalmazzák A holocaust mint kultúra (esszék, 1993), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (monológok és dialógok, 1998), valamint A száműzött nyelv (2001) című kötetek. /Máté István, MTI-Sajtóadatbank: Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./2002. december 12.
A kedvezménytörvény helyzetét és az uniós csatlakozás után várható perspektívákat ismertette a Le Monde dec. 11-i, 2004-ben Budapestnek le kell majd mondania a határon túl élő 3,5 millió magyar támogatásáról című cikkében. Christophe Chatelot Budapestről keltezett tudósítása szerint a szomszédos országokban lakó magyaroknak szánt anyaországi támogatás nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. A törvény a csatlakozási dátum közeledtével tartalmában fokozatosan kiürült, hogy összeegyeztethető legyen az unió törvényeivel. Medgyessy Péter új, pragmatikus szociáldemokrata kormánya mindent megtett, hogy megszabaduljon a "túlsúlyos csecsemőtől". Bársony András külügyi államtitkár tiszteletre méltónak minősítette a törvény eredeti célkitűzését, egyúttal kemény ítéletként fogalmazta meg azt is, hogy technikailag a törvény szerencsétlenül volt kivitelezve, és elmaradt az érintett országokkal való konzultáció is. A Le Monde cikkírója idézte Adrian Nastase román miniszterelnököt, aki szerint a kedvezménytörvényben megint azt rótták fel Romániának, hogy nem képes saját kisebbségeiről gondoskodni. A magyar és román kormányfő szimbolikus jelentőségű dec. 1-jei budapesti találkozója fátyolt borított a két ország közötti korábbi viharokra - írta a Le Monde. Alap szerint Mikulás Dzurinda szlovák korányfő egy héttel korábban becsapta az ajtót a Medgyessyvel való tárgyalásokon. A 2002. január 1-jén életbe lépett ambiciózus kedvezménytörvény végül is "szamárbőrként" zsugorodott össze - olvasható a lapban. /Le Monde: a határon túli magyarok támogatása nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./2002. december 12.
Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ 2002. december 12.
Balázs D. Attila a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban két éve záródolgozatát az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély.com, a Hírek.ro, az Udvarhely.ro és Csík.ro szerepelt. Emellett említhető a váradi születésű Szűcs Tamás Erdély-honlapja (https://erdely.web.com), a több ezer erdélyi linket tároló Transylvania.info, ami négy nyelven olvasható, és persze a nyomtatott sajtó internetes változatai is. Ezek többségének a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervere biztosít helyet (https://hhrf.org), viszont olyanok, mint a Krónika, a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport már saját domain-nel is rendelkeznek. Balázs D. Attila Nagyváradon lakik, jelenleg Budapesten tanul és a Transindex budapesti tudósítója. /Gergely Tamás: Bolondokeneke.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/ 2002. december 13.
Dec. 12-én ülésezett Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A kormány még decemberben be kívánja terjeszteni a kedvezménytörvény módosítását a parlament elé - szögezte le Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultációk a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi kormány bizonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, ami felbátorított bizonyos szomszédos országokat. Szerinte Magyarország és a magyarság defenzívába került érdekei érvényesítésében. A kormány jelentős késében van a kedvezménytörvény módosításával. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Orbán-Nastase memorandum megnyitotta az utat a kedvezménytörvény módosítása előtt, a mostani kormány ennek ellenére felajánlotta a lehetőséget Romániának a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokra. Az ülésen vitát váltott ki Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai után elhangzott nyilatkozata. A kedvezménytörvény módosítását vezérlő hét alapelv közül, amelyeket a miniszter említett, ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kifogásolták azt is, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vett részt Kovács László bukaresti tárgyalásain. Kiss Elemér jelezte, hogy az ideihez képest 10 százalékkal növekszik jövőre a határon túli magyarság költségvetési támogatása. Az ellenzék képviselői vitatták a támogatás növekedését. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy az ő számításai szerint idén összesen 12 milliárd támogatást kaptak a határon túli magyarok, míg jövőre csupán 8,4 milliárd forintra számíthatnak. Szó volt Medgyessy Péter részvételéről a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett fogadáson, amit a kancelláriaminiszter nem kívánt kommentálni. A bizottság ülésén résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői közül Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt három évben a román vezetők együtt koszorúztak márc. 15-én a magyarság képviselőivel. Az ügyet a romániai magyar politikus túldimenzionáltnak minősítette. Szóba kerültek még a HTMH-nál történt személyi változások. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke visszautasította, hogy tisztogatás folyt volna a hivatalnál. Mint mondta, a HTMH-tól eltávozott 12 munkatárs közül ötöt még az előző kormány mentett fel végkielégítéssel, a többieknek olyan munkakört ajánlottak, amely megfelelt volna korábbi beosztásuknak. Hozzátette, hogy a HTMH volt elnöke, Szabó Tibor november vége óta betegállományban van, a neki felkínált szakmai főtanácsadói posztot nem fogadta el. /A kedvezménytörvényről vitázott az OGY külügyi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./2002. december 13.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter dec. 12-én Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a találkozókon a romániai magyarság helyzetéről volt szó. Tőkés László megbeszélései után az MTI-nek elmondta: felhívta a köztársasági elnök figyelmét a romániai magyarság demográfiai adatainak romlására. Hozzátette, a romániai magyarság helyzete a látszattal szemben továbbra sem nevezhető jónak, ezért kérte Mádl Ferencet: egyfajta fővédnöke legyen a határon túli magyarságnak. Köszönetet mondott az államfőnek azért, hogy októberben részt vett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén, és felavatta az egyetem Arany János Kollégiumának új épületét. A köztársasági elnök - Tőkés László tájékoztatása szerint - ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fog fordítani a határon túli magyarságot érintő ügyekre. Mádl Ferenc kilátásba helyezte, hogy jövő tavasszal körutat tesz Erdélyben, idén adventre pedig meghívta egy fogadásra a határon túli egyházak püspökeit. - Görgey Gábort ismerkedés végett kerestem meg - mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Köszönetet mondott a kultuszminisztérium azon támogatásaiért, amelyeket az egyházaknak, illetve templomok felújítására és a könyvkiadás segítésére nyújtottak. Külön megköszönte az idén nyáron megjelent váradi biblia hasonmás kiadásának támogatását. Görgey Gábort elsősorban a romániai magyarok helyzetének egyházi, művelődési vonatkozásairól tájékoztatta. Tőkés László arra kérte a minisztert, hogy biztosítsa a folytonosságot a határon túli magyarok támogatásában. Kérte ezen belül a minisztertől az érmindszenti Ady-zarándokhely és a Nagyváradon létrejövő művelődési intézmény támogatását. /Tőkés László Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ 2002. december 13.
Dec. 12-én az RMDSZ demográfiai tárgyú tanácskozást rendezett Kolozsváron szociológus és demográfus szakemberekkel. A családtervezés példáján elindulva az RMDSZ-nek a közösségtervezésen kell gondolkoznia - jelentette ki Markó Béla. Szerinte akkor van a magyar közösségnek esélye a demográfiai kórkép megváltoztatására, hogyha az erdélyi magyar társadalom természetes konzervativizmusát sikerül a modernizáció követelményeihez társítani. Az RMDSZ Kiss Tamás vezetésével demográfiai és statisztikai munkacsoportot hozott létre, és 100 millió lejt különített el a kutatások beindítására. Veres Valér kolozsvári szociológus számításai szerint a tíz év alatt 190 ezer fős csökkenés harmadrészét azok teszik ki, akik véglegesen Magyarországra telepedtek. 29-30 százalékosra becsülte a születések és az elhalálozások számának alakulásából fakadó veszteséget. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodók arányát 23 százalékosra, a nem Magyarországra vándoroltak arányát 10 százalékosra, az asszimiláció hatásait pedig 5 százalékosra becsülte. Az utóbbi három számadatot azonban meglehetősen hozzávetőlegesnek mondta. Magyari Nándor László arra figyelmeztetett, hogy az adatokhoz kritikusan kell viszonyulni, és a fogalmakat is pontosan körül kellene határolni az érdemi kutatások elkezdése előtt. Vita volt az asszimiláció fogalmáról. Ezt Magyari alig kimutathatónak vélte. Kántor Zoltán, a budapesti Teleki Intézet szociológus kutatója és Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor szállt vitába állításaival. Bárdi Nándor történész úgy vélte, az erdélyi magyar közösség jövője döntő mértékben függ a munkaerőpiac alakulásától. Ezért nem mellékes a képzettség kérdése. /Gazda Árpád: Közösségtervezés. Demográfiai tanácskozás az RMDSZ-nél. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2002. december 13.
Csiky Gergely drámaíró mellszobrát avatták fel dec. 12-én Aradon, az első ízben megszervezett Csiky Gergely Napok keretében. A mellszobrot, amely az aradi Kocsis Rudolf képzőművész alkotása, a neves drámaíró nevét viselő aradi magyar tannyelvű iskola előcsarnokában helyezték el. Ugyancsak dec. 12-én az Arad megyei Pankotán emléktáblát helyeztek el a drámaíró szülőházán. Csiky Gergely 1842-ben született Pankotán, és Budapesten halt meg 1891-ben. 1989-es romániai rendszerváltást követően Arad megye egyetlen magyar tannyelvű iskolája felvette a nevét. /Csiky-szobor Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./2002. december 13.
Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./2002. december 14.
Románia sokkal több jogot biztosít nemzeti kisebbségeinek, mint Magyarország az ott élő románoknak - jelentette ki a dec. 13-i távértekezleten Adrian Nastase kormányfő. Alig két nappal azután, hogy Mircea Geoana külügyminiszter tolmácsolta Kovács László magyar kollégájával a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román fenntartásokat, és megegyeztek abban, hogy ez a téma nem uralhatja továbbá a két ország diplomáciai találkozóinak naptárát, Adrian Nastase ismét a nyilvánosság elé hozakodott a problémával. "Nincs konfliktus Románia és Magyarország között a határon túli magyarok kedvezménytörvényét illetően, hanem csupán a magyar parlament által elfogadott jogszabály és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó európai standardok között van némi inkompatibilitás - jelentette ki Adrian Nastase. "A mi szempontunk nem különbözik az Európai Unió és az európai szervezetek javaslataitól, a törvénnyel kapcsolatos aggodalmaink és foglalatosságunk alapjai teljesen megegyeznek ezekkel a megjegyzésekkel"- jelezte. Adrian Nastase kijelentette, kormánya teljes felelősséget vállal a romániai nemzeti kisebbségekért, valamint a közösségekre jellemző problémák orvoslásáért. "Minden államnak van még mit tennie a kisebbségjogok területén, az erről a tevékenységről készített jelentést pedig minden évben kiértékeli az Európa Tanács. Románia efféle megfigyelését már jó ideje megszüntették, mivel mi olyan jogokkal is felruházzuk a romániai kisebbségeket, amelyeket Magyarország nem alkalmaz saját területén élő nemzeti kisebbségeivel szemben. Nastase itt említést tett a magyarországi román önkormányzat parlamenti képviseletének ügyére. A szélsőségesség megszűnésére jó példa - vélte Nastase -, hogy a hét elején csupán 80 ember tüntetett a budapesti román nagykövetség előtt amiatt, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából a magyar fővárosban szervezett ünnepségen. /Incze Ferenc: Nastase okít. Magyarország nem biztosít kellő jogokat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./2002. december 14.
A román titkosszolgálat, az SRI arra figyelmeztette a román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll - írta dec. 13-i számában a Ziua c. napilap. A tiltakozó csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze, s ezt bizonyítja a SRI szerint, hogy a Greenpeace legutóbbi bukaresti tüntetése után a résztvevők többsége Magyarország irányában hagyta el Romániát. Ugyancsak Magyarországon van az a szerver, mely a beruházás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a román titkosszolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partnership Foundation nem kormányzati szervezet finanszírozott több, Romániában rendezett tiltakozó akciót. Komoly gyanúra okot adó rendszerességgel jár Magyarországon Ioan Piso, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatója is, egyike azon szakembereknek, akik a Verespatak térségében található régészeti emlékeket szeretnék megmenteni a földgyaluktól. A Curierul National dec. 13-i számában nyilatkozó Piso elmondta: semmiféle kapcsolatban nem áll Magyarországgal. "Ha azzal vádolnak, hogy Budapest parancsára tiltakozom a verespataki pusztítás ellen, akkor feltehetően a Nagy-Románia Párt is Magyarországtól kapott parancsot a tiltakozásra" - mondta, utalva Vadimék parlamenti indítványára ezzel kapcsolatban. Piso közölte: nemrég a világ minden tájáról közel 600 történész és régész fordult felhívással a román kormányhoz, mentsék meg a verespataki régészeti lelőhelyet, egyedülálló emlékét annak, miként bányásztak aranyat a római birodalom idején. (A Ziua és a Curierul National nyomán) /Verespatak és a román titkosszolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ 2002. december 14.
Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./2002. december 14.
1992. dec. 24-én II. János Pál pápa a következő szavakkal indította útjára - magyar nyelven! - az akkor létesült Duna Televíziót: "Kedves Magyar Testvérek! Örülök, hogy köszönthetlek Benneteket a televíziós új műsor csatornáján, a műholdas adás megindulásakor; és hogy karácsony közeledtével küldhetem különleges jókívánságaimat. Az Úr legyen veletek, azt kérem szeretettel Tinektek, meghatódottsággal emlékezve lelkipásztori látogatásom napjaira Magyarországon. Mindenkinek kívánom a békét, amelynek alapja Isten megtestesült Fiába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett hit. Apostoli áldásom kísérjen mindnyájatokat! Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Sütő András pedig - többek között - így értékelte annakidején a Duna Televíziót Csoóri Sándorhoz írt levelében: "... a budapesti műholdas televíziós adás kezdete: a nemzeti paranoia s a megosztó szándék ólomketreces korszakának vége; diktatúrák omlása után az egységes magyar szellemi égbolt fölhuzatalának minden eddiginél eredményesebb folytatása; kiteljesítése határok, sorompók, irracionális nemzeti konfliktusok fölött, égi magasságoknál is magasabban, Illyés Gyula álmainak csillagos régiójában, ahol csituló fájdalommal idézhetjük őt: Haza a magasban." Mi, erdélyi magyarok akkori érzéseinket ma sem szégyelljük: peregtek arcunkon könnyek, írta Máthé Éva. Az erdélyi nézősereg a magáénak tudja, érzi, követeli a Duna Televíziót. Akkor is, ha most már a távirányító segítségével több tucatnyi műsorból válogathat. /(Máthé Éva) A Duna Televízió első tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ 2002. december 14.
Megjelent Dr. Tempfli Imre: Sárból és napsugárból, Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892-1966 /METEM Kiadó, Budapest/ című könyve. A munka Pakocs Károly szatmári püspöki helynök életrajzának kereteit felhasználva a romániai római katolikus egyház történetével foglalkozik a 20. század elejétől kezdve egészen 1966-ig. Az olvasó megismerheti az erdélyi békepapi mozgalom történetét, a hierarchia (püspökök, helyettes és titkos ordináriusok) elkeseredett védekezését az eszközeiben nem válogató kommunista államapparátus különböző egyházellenes intézkedései ellen, a papság és szerzetesség ellenállását, a hívek hűségét az ún. "joghatósági vita" ideje alatt, amikor az állami hatóságok rájuk akartak kényszeríteni egy "állambarát" hierarchiát, és beleolvashat azokba a titkos dokumentumokba, amelyekben egyházi személyek a több mint kaotikus helyzet megoldását kérték a Szentatyától. Felvetődik a kérdés: hű maradt-e egyházához a szatmári vértanú püspök, dr. Scheffler János vikáriusa, a nagynevű költő, akit háromszor csuktak le, sőt a végén agyonvertek a kommunista pribékek? Napvilágot látott a 2003-as Szatmári Római Katolikus Évkönyv. A kiadvány összefoglalja a 2002-es év eseményeit, ugyanakkor a jövő évre is kitekint, bemutatja a különböző egyházmegyei intézmények működését, ismerteti az egyházmegye történelmi múltját. /E. Gy.: Új könyvek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./2002. december 16.
Dec. 15-én politikusok, egyházi főméltóságok, a bánsági nagyváros helyhatósági képviselői, a romániai magyarság jeles közéleti szereplői vettek részt Temesváron a román forradalom kitörésének 13. évfordulója alkalmából rendezett dokumentumfotó-kiállításon. A forradalom áldozatai előtti kegyelet lerovása, a történelmi eseményekre való emlékezés mellett a múlttal történő szembenézésre szólított fel Temesváron Tőkés László. A püspök a temesvári Forradalom Emlékházában Közép-európai változások címmel megnyílt dokumentumfotó-kiállításon mondott ünnepi beszédet. A tárlaton az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai Páneurópai Piknikről, a magyar-osztrák határnak az NDK-beli menekültek előtti megnyitásáról, a temesvári véres eseményekről láthatók fényképek. Tőkés László a Páneurópai Piknik és a határzár áttörése egyenes következményének nevezte az 1989-ben végbement változásokat, többek között a berlini fal lerombolását. "Temesváron jelképes áttörés történt, a hallgatás falát döntöttük le, de sajnos tizenhárom évvel a történtek után is emlékeztetnünk kell a múltra, melynek hatásai most is érződnek. Manapság a hazugság faláról beszélhetünk. Értem ezen az események ferdítésére, a történtek megmásítására irányuló törekvéseket, Temesvár háttérbe szorítását, a temesvári hősök és az áldozatok hozzátartozóinak megcsúfolását" - mondta a püspök, akinek személye egyet jelent a forradalommal. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy a temesvári vérengzésben részt vett katonatiszteket a mai napig sem vonták felelősségre, említette a lippai úti mészárlásban szerepet vállalt Rotariu, Paun és Gheorghe tiszteket, akik rövid idővel a jogerős bírósági ítélet után, "megromlott egészségi állapotuk" okán elnöki kegyelemben részesültek. - Júniusban Debrecenben, júliusban Budapesten, a Terror Házában volt látható a kiállítás, és azt hiszem, Temesváron méltó helyre került, hogy bontogassa a hazugság falát" - szögezte le a püspök. Traian Orban, a felújítás alatt álló Forradalom Emlékháza igazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új magyar kormány meg szeretné változtatni a Fidesz-kormányzat idején létrehozott budapesti Terror Háza nevét és "profilját". "A temesvári és máramarosszigeti emlékház is a kommunizmus szörnyűségeit mutatja be, de költségvetési pénzből működik, holott itt is baloldali kormány van hatalmon. A magyar kormánynak példát kellene vennie Bukaresttől" - mondta Orban. Turi Gábor debreceni alpolgármester előadását a Washingtonban töltött elmúlt négy esztendő tapasztalataira építette. Ott végzett dokumentálódásai során rádöbbent: minden amerikai értékelés történelmi fordulópontként tartja számon 1989-et, a kommunizmus bukásában azonban Gorbacsovnak, Walesának és Havelnak tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, a Páneurópai Piknikről szó sem esik, és a romániai forradalom kapcsán - egy-két kivételtől eltekintve - az elemzők nem említik Tőkés László nevét. /"Le kell döntenünk a hazugság falát!" = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2002. december 16.
Tüntetést rendezett a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Budapesten, dec. 15-én, vasárnap; a demonstráció résztvevői a kormány határon túli magyarokat érintő nemzetiségpolitikája ellen tiltakoztak. A Károlyi Mihály-szobor elől a tömeg az Erzsébet térre, a Kempinski Hotel elé vonult, ahol a szomszédos országokban élő magyarok leveleit olvasták fel. A külföldön élő magyarok megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén Medgyessy Péter kormányfő a Kempinski Hotelben fogadáson vett részt Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A rendezvényen elhangzó beszédeket a megjelentek magyar zászlókat és határon túli magyarlakta települések tábláit lengetve "Vesszen a kormány, vesszen Trianon!" bekiabálásokkal szakították meg. A felszólalók követelték Medgyessy Péter kormányfő lemondását, valamint a "nemzeti önérzetükben megsértett" magyarok megkövetését. A felszólalók bírálták a magyar kormányt az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért "gyenge eredményéért". A demonstráción megjelent Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Grespik László, a szövetség elnökségi tagja, Lányi Zsolt volt kisgazda országgyűlési képviselő és Kovács Dávid, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Patrubány Miklós szerint az Erzsébet téren mintegy negyvenezren gyűlhettek össze. /"Vesszen Trianon!" MVSZ-tüntetés a kormány politikája ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./ Az a magyar kormányfő, aki Erdély elcsatolására koccint, vagy elmebeteg, vagy hazaáruló, de valószínűleg nem az előbbi állítás igaz Medgyessy Péterre - mondta Horváth Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szóvivője a dec. 15-i tüntetésen, amit a magyar miniszterelnök dec. 1-jei, Kempinski szállóbeli megjelenése ellen szerveztek Budapesten. Az ellen tüntettek, hogy Medgyessy Péter kormányfő - Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök társaságában - Adrian Nastase román miniszterelnökkel együtt ünnepelt. Kovács Dávid, a JMM elnöke azt hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a marhavagonokban elhurcolt, kitelepített magyarokra, a Tito partizánjai által lemészárolt vajdasági honfitársakra, az 1990-es marosvásárhelyi harcokra és a Don-kanyarra is. Ez a magyar sorstalanság. Ezek nem hálás témák, ezekért nem jár Nobel-díj, mint ahogy Wass Albert nemhogy ezt a rangos elismerést nem kapta meg, de még magyar állampolgárságban sem részesült többszöri kérése ellenére. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, Balogh Norbert az 1918-as vörös terror szervezői és a mostani kormányzat közötti hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. (A rendőrség a tüntetést megelőző napokban még a rendezvényt törvényesen népszerűsítők ellen is fellépett.) A fáklyás tüntetés végén a részvevők kiáltványt fogadta el, a több tízezres tömeg annak minden pontját közfelkiáltással erősítette meg. - Ma is vállalom azt, hogy elfogadtam a román miniszterelnök meghívását a román nemzeti ünnepre - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Hozzátette: a történelmi sérelmek felhánytorgatása nem vezet sehová. Kovács László külügyminiszter dec. 16-i nyilatkozatában történelmi fejtegetések és terminológiai tisztázások közepette próbált meg fölényesen rendreutasítani mindenkit, aki a történteket ellenzi. /Szakács Árpád: Tüntetés nemzeti önérzetért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ A dec. 15-i tüntetés résztvevői kiáltványt fogadtak el. Ebben leszögezték, hogy a december elsejei Kempinski-beli ünnepség magyar részvevői hasonlítnak az országvesztő Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond és társaik tevékenységére, akik amikor Magyarország kétharmad részére idegenek tették rá kezüket, a Károlyi-Jászi együttes a "végre elért nemzeti szabadságról" és a "függetlenségről" beszélt. A kiáltványban emlékeztettek az 1918-as gyulafehérvári gyűlést három héttel követő kolozsvári népgyűlésre. A korbeli Népszava tudósítása szerint "A hatalmas méretű gyűlésen mintegy százezer ember vett részt, sokkal többen, mint ama gyulafehérvári gyűlésen, ahol a huszonhat vármegye elszakadását mondták ki - a román imperialisták. A kolozsvári gyűlés határozata a wilsoni elvek alapján áll, a népek önrendelkező jogának érvényesülését kívánja és ezen az alapon jelenti ki (...), hogy a Magyar Népköztársaság állami közösségében akar maradni". A lap a felszólalásokból is idézett: "A magyarországi román szocialisták nevében Strengar Demian Szava elvtárs (...) kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári határozattal, nem akarnak a román imperialista elnyomás alá kerülni. A román szociáldemokraták küldöttje, Avramescu György elvtárs beszélt ezután. Óriási hatás mellett fejtette ki tiltakozását a gyulafehérvári határozat ellen. 1914-ben - mondotta - összegyűltek az urak, és csináltak a világból egy mészárszéket. (...) Gyulafehérváron ismét összegyűltek az urak, és másik mészárszéket akarnak csinálni a világból. (...) A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára". A december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés határozatai még az erdélyi románságon belül sem arattak osztatlan elismerést. A kiáltvány szerint a tüntetők követelték, hogy a Kempinskiben fogadáson megjelentek kövessék meg az erdélyi magyarságot, a "méltóságában vérig sértett magyar nemzetet", határolódjanak el Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és társaik magyarság-gyalázó, országvesztő politikájától, a szomszédos államokkal folytatott tárgyalások során az elcsatolt nemzetrészek iránti felelősségérzettel járjanak el, a szomszédok EU-csatlakozásra irányuló törekvéseinek támogatását az ott élő magyar nemzeti közösség jogainak maradéktalan biztosításától tegyék függővé. Az Erzsébet téri tiltakozó nagygyűlés részvevői és támogatói, Magyarok Világszövetsége, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Százak Tanácsa, Bocskai Szövetség, Lelkiismeret 88 Csoport, Széchenyi Casino. /Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./2002. december 17.
Dec. 11-én ülésezett Kolozsváron a református egyház zsinata. Kiadott állásfoglalásuk szerint támogatásukról biztosítják a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét, ugyanígy az Állandó Értekezlet legutóbbi ülésének határozatait, amelyek értelmében: (a) egyházaik törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez az önálló felekezeti oktatás törvényesítése végett, és (b) személyes találkozót kezdeményeznek a román tanügyminiszterrel az egyházi oktatás égető problémáinak megoldása ügyében. A Zsinat változatlanul ragaszkodik az óvodától az egyetemig terjedő egyházi oktatás maradéktalan helyreállításához. Addig is kéri (a) a gimnáziumi oktatásnak az állami középiskolai-liceális oktatással való egyenjogúságának biztosítását; (b) az ezt szabályozó egyházi-állami protokollum régóta esedékes módosítását, valamint (c) elemi és általános iskolai osztályok, illetve szakiskolai képzés indításának engedélyezését a meglévő tanintézetekben. A zsinat sürgeti a visszaítélt, de évek óta visszatartott egyházi épületek feltétlen visszaadását. A zsinat aggodalommal tekint azokra a próbálkozásokra , amelyek a státustörvény kiüresítésére, valamint a Sapientia és a Partiumi Egyetem kárára történnek. A zsinat megkereséssel fordul a magyar kormányhoz az erdélyi magyar teológiai tanintézetek normatív pénzügyi támogatása ügyében. A zsinat felszólítja az RMDSZ-t, hogy a státustörvény végrehajtásának folyamatából ne szorítsa ki az egyházakat és a civil szervezeteket. A zsinat fontosnak tartja a Kolozsvári Nyilatkozatban (1992) megfogalmazott közösségi önrendelkezés maradéktalan érvényesülését. Ennek megfelelően sürgeti a belső választások kitűzését és lebonyolítását. A zsinat visszautasítja Reiner Antal politikai elítélt további fogvatartását és tulajdonából való kisemmizését, indokolatlannak tartja a román ortodox térhódítás folytatását, valamint az 1918. dec. 1-jei Gyulafehérvári Nagygyűlés évfordulójának budapesti megünneplését. Az idei népszámlálás adatai szerint a Romániai Református Egyház lélekszáma az 1992-es, 700 ezren felüli számról 600 ezer alá süllyedt. Ez a körülmény az eddiginél is szorosabb összefogásra készteti az egyházat. /Református zsinati állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2002. december 17.
Tőkés László püspök dec. 12-én Budapesten felkereste hivatalában Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelős államtitkárát. A megbeszélésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Tőkés László kifejtette: nem volna helyes, ha a magyar kormány, illetve a - jól működő - közalapítványok, az egyházi és a civil szféra háttérbe szorításával, illetve ezeknek a politikum alá történő rendelésével az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalnák. Válaszában Szabó Vilmos hangoztatta, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem kíván beavatkozni a romániai magyar közéletbe, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyarság egységének megőrzését. Személyi vonatkozásban az államtitkár tisztázta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet RMDSZ-es küldöttségét maga a szervezet állította össze, következésképpen a tiszteletbeli elnök abból való kimaradásához nincs közük. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Tőkés László püspök - akit Budapesten fogadott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kulturális miniszter is - nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében szólt a magyar fővárosban. /Bizalmat kért Budapesten Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2002. december 17.
Dinyés László budapesti szobrászművész két Kossuth-domborművel is megajándékozta Aradot. Dec. 16-án ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos bronzból készült domborművét az aradi RMDSZ-székházában. Király András megyei RMDSZ-elnök megnyitójában megemlítette, hogy a művésznek ez már a második Kossuth-domborműve, amelyet Aradnak ajándékozott. Az elsőt aradi kiállítása után két másik plakettel együtt adományozta az RMDSZ-nek. Ezt most felajánlják a Csiky Gergely Iskolacsoportnak, az Aradon működő magyar középiskolának. Ő készítette az egyetlen budapesti Kossuth-domborművet is, amelyet nemrég helyeztek el a IX. kerületi Ráday utca egyik saroképületén. Aradon a belvárosi református templom előcsarnokában elhelyezett Kazinczy Lajos-emléktábla bronzdomborművét is ő készítette. /(Puskel): Kossuth-dombormű az aradi RMDSZ-székházban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./2002. december 17.
Szálinger Balázs fiatal költő 1997-ben járt először Erdélyben. Erdély iránti vonzódását gyermekkorából hozta magával. Két kötete Kolozsváron jelent meg. Első erdélyi díját pedig éppen azért a könyvéért kapta, amelyet Budapesten adtak ki. Utóbbi két könyvét nem a szokványos műfajokban írta. A Zalai passió vígeposz, az Első Pesti Vérkabaré is a magyar irodalmi hagyománynak egy háttérbe szorult regiszterét éleszti újjá. /Papp Attila Zsolt: Kinézni a forma rácsai mögül. Beszélgetés Szálinger Balázs Irodalmi Jelen-díjas költővel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./2002. december 17.
Az izraeli turisták körében Budapest a legkedveltebb közép-kelet-európai főváros - közölte a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) Tel Aviv-i külképviselete. Budapest kedveltségét jelzi az is, hogy az izraeli túraszervezők és a magyar szolgáltatók már az idén megkötötték a jövő évre szóló nagy üzleteket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén január-szeptemberben 73 ezer izraeli állampolgár érkezett Magyarországra. Tavaly 119 ezer izraeli látogatott az anyaországba, ami 29 ezerrel volt több, mint 2000-ben. /Budapest a legkedveltebb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ 2002. december 18.
Több román központi napilap dec. 17-én címoldalán adott hírt arról, hogy dec. 15-én "románellenes tüntetés" volt Budapesten. A határon túli magyarokat érintő kormánypolitika elleni tüntetésről hírt adó lapok többsége a Magyar Nemzet tudósítását ismertette részletesen. Az erősen magyarellenes Cronica Romana című lap kommentárja szerint "a magyar szélsőségesek ismét kimutatták foguk fehérjét". Valamennyi lap a tüntetés románellenességét hangsúlyozta, és kiemelte azt, hogy Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szerint 40 ezer ember vonult fel Budapesten. Budapesten "40 ezer Vadim" tüntetett - írta az Evenimentul Zilei a magyarellenességéről elhíresült, szélsőségesen nacionalista román pártvezérre, Corneliu Vadim Tudorra utalva. /Negyvenezer Vadim tüntetett Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Mircea Geoana külügyminiszter sajnálatosnak nevezte a Magyarok Világszövetsége által dec. 15-én Budapesten szervezett tüntetést, amelynek résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy Medgyessy Péter kormányfő Adrian Nastase mellett részt vett a román nemzeti ünnepen. /Sajnálatos a tüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ 2002. december 18.
Sepsiszentgyörgyön fórumot tartott az RMDSZ baloldali szervezete, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. Bódi Kolumbán Botond, a székelyföldi tagozat elnöke felolvasta a panaszlevelet, amelyet az RMDSZ parlamenti csoportjainak küldenek el, mert a gondok hat hónap alatt - az első szegények fórumától máig - nemhogy rendeződtek volna, hanem újakkal gyarapodtak. A panaszok sora ismert, a gyógyszerellátás hiányától a megélhetés nyomorúságáig, a levél végül naiv javaslatokat tartalmaz, /méltányos közteherviselés/. A fórumon elhangzottak panaszok számlák, árak, lakóbizottsági visszaélések ügyében, volt olyan vélemény, hogy ennek az RMDSZ-vezetésnek mennie kell. Többen sérelmezték dec. 1-je budapesti ünneplését. /(demeter): Szegények fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ 2002. december 20.
Reméli, írta Molnos Lajos, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Budapesten, a Kempinski Szállóban őszintén és szívből gratulált Adrian Nastasénak, Románia miniszterelnökének (s személyén keresztül az egész román népnek), ahhoz, hogy annak idején Romániának sikerült bevetetnie a békeosztó és országcsináló gőgös győztes nagyhatalmakkal a Gyulafehérvári Nagy Maszlagot, rátennie a kezét Magyarország jókora darabjára: az egész Erdélyre, valamint a Partiumra és a Bánságra, meg az úgynevezett történelmi Máramarosra is, annak szépszámú magyarságával együtt. Reméli azt is, hogy Trianon és a párizsi békekötés örömös évfordulóit is ezután együtt fogja a két miniszterelnök megünnepelni. /Molnos Lajos: Törmelék. Kitépett irkalapok - 23. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2002. december 20.
Kelemen Botond /Gelence/ Erdély egyik első honvéd hagyományőrző csapatának a szervezője és vezetője. Nemzeti ünnepeken Sepsiszentgyörgyön és magyarországi rendezvényeken jelen vannak a díszes negyvennyolcas honvédegyenruhában. A nacionalista erők a fapuskában, faágyúban veszélyes fegyvereket véltek felfedezni, még házkutatást is tartottak. A besúgók felsültek. A gelencei hagyományőrzők Felvidéken (Szlovákiában) is megfordultak, jelen voltak a szabadságharc tavaszi hadjáratának ismert csatáinak emlékére szervezett kárpát-medencei méretű ünnepségen. Filmre vették nem egy támadó csatájukat. A Székely Határőr-gyalogezred gelencei - és háromszéki - alakulatainak létrehozásában szerepe van a budapesti Halassy-Nagy Endrének, a Széchenyi Társaság egyik ügyvezetőjének, aki a magyarországi huszárhagyományok felelevenítésével foglalkozott/foglalkozik. Gelencén 1994-ben alakult meg az 1848-as hagyományőrző csoport, a 2. Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társasága. Kelemen Botond vállalta a szervezést. Azóta vannak már bélafalvi, csernátoni és szentkatolnai hagyományőrző csapatok is. Fokozatosan az eredetinek megfelelő felszerelésre volt szükségük, a fából faragott ágyút ki kellett cserélni bronzra. Az ágyúcsövet Mosonmagyaróváron öntötték. A magyar vámosok nehezen engedték át, a román vámosok különböző igazolásokat kértek, végül megérkezhetett az ágyú a hagyományőrzőkhöz. /Sylvester Lajos: Nagyapánk, Gábor Áron. Betörni a közöny kapuját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./ 2002. december 20.
2001. ápr. 21-én Szegeden alakult meg és azóta a Kárpát-medence majd minden részén fiókszervezettel rendelkezik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Elnöke Toroczkay László (egyébként a Kossuth Rádió munkatársa) leszögezte: legfontosabb törekvésük a Kárpát-medencében élő magyarság jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján. Ennek érdekében felemelik szavukat magyarországi és nemzetközi fórumokon, előadásokat tartanak, tüntetéseket szerveznek a magyarságot ért sérelmek miatt. Megpróbálják felébreszteni a magyar fiatalokban a nemzeti öntudatot, és eltörölni a fejekben lévő határokat. 2001. nov. 10-én tiltakoztak a budapesti román nagykövetség előtt a magyarságot ért atrocitások (a verespataki magyar épületek lerombolása, a magyarországi tankönyvek elleni rendőrségi hajsza és az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyiek ügye) miatt, idén febr. 23-án szerveztek demonstrációt Szlovákia nagykövetsége előtt a státustörvény ürügyén elkövetett magyarellenes kirohanások ellen. Jún. 4-én Trianonra emlékezve több ezren vonultak végig Budapesten, az utódállamok és Franciaország követségeinek érintésével. Okt. 3-án, Bécsben nemzetközi konferenciát rendeztek, a határon túli magyarok helyzetéről, gondjairól a HVIM képviselői számoltak be. Szeptemberben atrocitás érte a mozgalom csíkszeredai szervezetének négy tagját, a helyi elnököt pedig bántalmazták. A HVIM a médiához, a magyar kormányhoz, az RMDSZ-hez és nemzetközi emberi jogvédő szervezetekhez fordult. A magyar külügyminisztérium kérte a romániai szerveket, hogy vizsgálják ki az ügyet, s Markó Béla is ígéretet tett arra, hogy szemmel kíséri a történéseket. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő a tettesek elítélése helyett börtönnel fenyegette meg a HVM ottani tagjait a mozgalom tevékenysége miatt. Márc. 23-án elindultak Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött, egymillió forintot meghaladó összértékű adománnyal (számítógépek, könyvek, iskolai atlaszok), amely a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásához nyújt segítséget. Élesden oktatási eszközöket adtak át az általános iskolának. Jövőre januártól a mozgalom hetilapjaként fog megjelenni a kanadai Magyar Jelen, amit szeretnének a történelmi Magyarország egész területén elérhetővé tenni. Úgy érzik, lennie kell egy újságnak, amely nemzeti érdekű tájékoztatást kínál. Jan. 11-én pedig erdélyi szervezeteik Kolozsváron tartják első erdélyi küldöttgyűlésüket, ahol közösen megfogalmazzák hivatalos koncepciójukat Erdély jövőjéről. /Bagoly Zsolt: Folyamatosan nő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom népszerűsége. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./2002. december 21.
Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 19-én fogadta a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a Parlamentben. Az államfő elöljáróban köszöntötte a 75. születésnapját idén betöltött Paskai László bíborost és Erdő Péter újonnan kinevezett Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Péter prímás, érsek a kétórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence magyar egyházi vezetői jól ismerik egymást. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a találkozón köszönetet mondott a Sapientia Egyetem létrehozásának támogatásáért, s a kedvezménytörvény kapcsán továbbra is kérte a mindenkori magyar kormányzat segítségét. Szavai szerint a találkozóra érkezve magyar igazolvánnyal lépett be az Országház épületébe, s ekkor érezte át azt: a Parlament az egész nemzet, az egész Kárpát-medence magyarságának háza. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: a megbeszélésen kiviláglott, hogy a magyarországi és a határon túli magyar egyházak "minőségileg más-más gondokkal küszködnek". Mint mondta, az anyaországi egyházak helyzete a határon túli közösségekéhez viszonyítva "megoldottnak, jó úton haladónak tekinthető". Ismertetése szerint a megbeszélésen szó volt a kedvezménytörvény mellett az egyházak oktatási, művelődési, szociális, hitéleti és erkölcsnevelő tevékenységéről is. Tőkés László jelezte, hogy az államfő az egyházakat a stabilitás intézményeinek nevezte. /Mádl: a stabilitás intézménye. Egyházi vezetőket fogadott a magyar államfő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2002. december 21.
Ion Iliescu államfő szerint az 1996-os román-magyar alapszerződés megkötése után jó kapcsolat alakult ki a két ország között, amelyet csak a kedvezménytörvény fordított rosszabbra. Úgy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült azonban egyetértésre jutni ennek a problémának a megoldásában - mondta Iliescu dec. 19-én egy televíziós műsorban. Iliescu szerint Magyarországon is vannak még olyan "konzervatív nosztalgiázó erők", amelyek tiltakoznak az ellen, hogy a magyar miniszterelnök részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett román fogadáson. Ion Iliescu végezetül leszögezte, hogy az RMDSZ nemcsak a román belpolitikában játszik pozitív szerepet, hanem "hidat képez" a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokban és a Budapesttel folytatott párbeszédben. /Az uniós normákhoz kell igazodni. Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2002. december 21.
A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./