udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 3601-3630 | 3631-3660 | 3661-3690 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2003. augusztus 18.
Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./2003. augusztus 19.
Több erdélyi magyar polgári szervezet adott ki az elmúlt napokban olyan nyilatkozatot, amelyben egybehangzóan üdvözlik a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Így például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Reform Mozgalom, a hivatalosan bejegyzett, nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület megkerülhetetlennek látják a magyar állampolgársági jog kiterjesztéséről szóló különböző álláspontok egyeztetését, ezért kezdeményezik egy tanácskozás összehívását a Kárpát-medence magyar civil és politikai szervezeteinek, valamint a történelmi egyházaink elöljáróinak részvételével. Eddig tételesen csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének nyilatkozata tartalmazza azt az igényt, hogy az erdélyi magyaroknak alanyi jogon adassék meg a magyar állam részéről az állampolgárság, ugyanakkor az RMDSZ semminemű hivatalos közleményt nem adott ki e témában. Csupán a párt egyes reprezentánsai nyilatkoztak úgy a sajtónak, hogy nem ellenzik, sőt támogathatónak látják a határon túliak ezen igényét. Kovács László magyar külügyminiszter - aki szocialista pártelnökként korábban 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar szavazókat a státustörvény vitájában - a múlt az egyik balliberális lapnak nyilatkozva infantilizmussal vádolta a Délvidékről indult kezdeményezést, majd pedig a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával riogatta a választókat, amely rendszerre szerinte "rászabadulnának" a magyar állampolgárságot is megszerző határon túliak. Az ellenzék éles bírálatokat fogalmazott meg a budapesti kormányoldalon tapasztalható nemzetpolitikai rövidlátással, a sorozatos kommunikációs baklövésektől kísért hátráló magatartással szemben. /Kovács László megint riogatja a magyar választókat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./2003. augusztus 19.
A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ volt a házigazdája annak a háromnapos audiovizuális szakképzésnek, amelyet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a Magyar Rádióval és a Román Rádiótársasággal közösen szervezett a múlt hét végén. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke hangsúlyozta: szorgalmazni fogják a hasonló rendezvényeket, hiszen eljött a professzionalizmus ideje. Bár van már egyetemi szakképzés, de a gyakorlati képzés hiányos. Xántus Gábor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen ősszel induló vizuális média szak tanára átfogó képet nyújtott a tévés szakképzésről. Nagy volt a jelentkezés, hiszen 80 személyből választottak ki 20-at. Erdélyben a MÚRE nyilvántartása szerint 59 televíziós műhely működik. Ezek helyi, de akár országos, sőt a Duna TV révén világszinten is sugároznak anyagokat. Az elmúlt években a budapesti filmművészeti főiskola keretében működtetett Bolyai osztályra határon túliak jelentkeztek. Ezek közül sokan kint maradtak, mások pedig oklevelüket azóta sem tudták elismertetni. A megnyitó utáni szakmai tanácskozáson, illetve műhelyfoglalkozáson a rádiós hír- és a járulékos hírműfajok szerkesztéséről, a televíziós tudósításokról a szakszerű műsorvezetésről, az audiovizuális kifejezésmódról, beszédtechnikáról volt szó. Részt vett több mint 20, erdélyi magyar audiovizuális médiában dolgozó munkatárs. /v. gy.: Médianapok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./2003. augusztus 19.
Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./2003. augusztus 21.
Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2003. augusztus 21.
Dr. Szakály Sándor budapesti történész, a Duna Televízió alelnöke aug. 19-én Szatmárnémetibe érkezett a Szent István Kör meghívására és Nemzet, határokon innen és túl címen tartott előadást. Ott volt Schönberger Jenő megyéspüspök, Riedl Rudolf alprefektus, Kabai István, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és a helyi magyarság több ismert képviselője. A vendég rámutatott, hogy Trianon után szétesett ugyan az ország, de az egységes nemzet szelleme tovább élt a templomokban, az elszakított részek magyarságának lelkében és kultúrájában. "Hiszem, hogy egységes a magyar nemzet még akkor is, ha gazdaságilag és politikailag nem ezt mutatja, hiszem, hogy egy megosztott nemzet is egységesnek tekintheti magát, hisz az elválasztó határoknál fontosabb az összetartó nyelv, a közös kultúra és a közösségi érzés. A közösség-megtartó cselekedetek, amiből mind nagyobb szükség van, különösen a szórványban, csak erősítik ezt az érzést!" - hangsúlyozta a vendég. /(Sike Lajos): Nemzet, határokon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2003. augusztus 21.
Aug. 15-én ünnepélyes keretek között adták át a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete által létrehozott Erdélytörténeti Alapítvány 2003-as pályázatának díjait. Egy nagyobb lélegzetű, székely falumonográfia elismerésére szánt I. díjat, pályázó hiányában, nem adták ki. A II. díjat az eddig publikálatlan forrásokat feldolgozó kéziratok szerzői kapták. III. díjban részesült Sas Péter, az Erdély és főleg Kolozsvár szellemi kincseinek kutatásán és bemutatásán munkálkodó, Budapesten élő művelődéstörténész. A tudományos kutató a Művelődésben, a Keresztény Szóban és a Szabadságban megjelent írásaival, főleg kolozsvári templomtörténeti monográfiáival, valamint P. Benedek Fidél és az erdélyi ferencesség hagyatékának közreadásával jelentkezett. Pályadíját - Kós Károly, a politikus című dolgozatáért - Bitskey István professzor, a tudományegyetem rektora adta át. Sas Péter művelődéstörténész már eddig is nagy figyelmet szentelt Kós Károly élete és munkássága bemutatásának. Nevéhez fűződik az építész-író születésének 100. évfordulójára - 1983-ban - megjelent Kőből, fából házat... igékből várat, majd a Nem spekuláltam, éltem... és a Kós Károly emlékezete (1984), valamint a Kós Károly Képeskönyv (1986) összeállítása, szerkesztése. Nemrégen fejezte be Kós Károly összegyűjtött levelezésének kötetté formálását, megszerkesztését. A több mint 700 levelet tartalmazó kiadvány a könyvkiadás egyik őszi slágerének ígérkezik. /Fodor György: Erdélytörténeti Alapítvány-díjas Sas Péter művelődéstörténész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2003. augusztus 22.
Medgyessy Péter miniszterelnök az aug. 20-i állami ünnepségekre Budapestre érkezett határon túli politikusokat fogadott a Parlamentben. A kormányfő és a határon túli magyar politikusok a kötetlen beszélgetés keretében kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy a magyarságot érintő, közös érdeklődésre számító kérdésekben milyen álláspontokat képviselnek. A miniszterelnök a vajdasági, a horvátországi, a muravidéki, a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyarság vezető személyiségeit a nemzeti összetartozás kifejezése jegyében invitálta személyes találkozóra a Parlament Munkácsy termébe. /Határon túli magyar vezetőket fogadott a magyar kormányfő.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2003. augusztus 22.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének felkérésére Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdte meg működését a magyar tudományosság nyugati támogatására és fejlesztésére; a testület tagja Teller Ede atomfizikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukacs történész. A május 6-i közgyűlés szavazatával jóváhagyott testület az MTA tiszteleti, külső és köztestületi tagjaiból, valamint a magyar tudományosság iránt elkötelezett nyugati magyar szakemberekből áll - közölték. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács ügyvezető elnöke a Svédországban élő Gulyás Balázs, az MTA külső tagja. A testület általános működését az MTA szervezi, a gyakorlati feladatok koordinálásával, valamint a titkári teendők ellátásával az MTA elnöke Hámos Lászlót, a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnökét bízta meg, aki az alapítvány budapesti és New York-i irodáin keresztül látja el feladatát. /Megalakult a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./2003. augusztus 23.
A kettős állampolgárság létező intézmény, amely a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, egyéni elbírálás alapján adható - mondta Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke a párt aug. 22-i elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten. A pártelnök aláhúzta: a kettős állampolgárság a konkrét igények alapos felmérését, vizsgálatát igényli. Hangsúlyozta, van olyan ország, amelyik etnikai alapon ad kedvezményesen állampolgárságot, de az "soha nem írta alá az Európa Tanácsnak azt az egyezményét, amely tiltja az állampolgárság megadásánál az etnikai alapú megkülönböztetést". "Magyarország az Orbán-kormány idején ezt aláírta, és a parlament ratifikálta" - tette hozzá. A pártelnök kitért arra is: dolgoznak azon, hogy Szerbia-Montenegró, illetve Ukrajna lekerüljön a vízumkötelezett országok listájáról. A pártelnök úgy vélekedett, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos román miniszteri nyilatkozat, mely szerint nem engedélyezik a szobor visszaállítását, "zavaró elem" a magyar-román viszonyban. "Én mindenesetre fogok tenni néhány lépést annak érdekében, hogy ebben a kérdésben elmozduljunk pozitív irányba" - tette hozzá Kovács László. /Kovács: Egyéni elbírálás alapján adható a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2003. augusztus 23.
A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./2003. augusztus 25.
Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./2003. augusztus 25.
Csoportos felvonulással és menettánccal kezdődött a Mezőbándon első alkalommal megrendezett Égtájak Néptáncfesztivál. A Szlovákiából, Szerbiából, Montenegróból és Erdélyből érkező néptáncosok színpadi fellépését megelőzően ökumenikus istentiszteletet tartottak. A művelődési otthon színpadán huszonhárom táncegyüttes mutatta be hagyományos népviseletét, táncait, énekeit. A fesztivált a Hungarofeszttel közösen szervezték. Goldschmied József, a Hungarofeszt programigazgatója közölte, hogy az Égtájak fesztivált nyolc éve szervezik Budapesten. /Orbán Zsolt: Égtájak fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./2003. augusztus 25.
A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./2003. augusztus 25.
A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Norbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./2003. augusztus 25.
A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./ 2003. augusztus 26.
Gál Éva Emese jelezte, hogy Budapestről minden hónapban elküldték a Magyar Írószövetségtől az Írószövetségi Tájékoztatót, 2002 szeptembere óta azonban ő egyetlen példányt sem kapott meg Gyergyószentmiklóson. Az Írószövetségen biztosították őt, hogy rendesen elküldték minden hónapban a tájékoztatót. Budapesten benézett a Hitel szerkesztőségébe, ahol másfél éves késéssel megtudta: a tavaly februári számban közölték két versét. Tiszteletpéldányt és értesítést a honoráriumról (melynek egyik példányát postafordultával visszavárták volna), természetesen ugyanúgy küldtek tavaly februárban is. Ezt sem kapta meg. Kinek az érdeke, hogy elsüllyessze ezeket a küldeményeket? Valakik így akarják megbénítani az értelmiségiek kapcsolatát az anyaországgal? /Gál Éva Emese: Hová tűnnek a tájékoztatók?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./2003. augusztus 26.
Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátorait kérdezte sorozatában a lap a nyaralásról. Verestóy Attila szenátornak többször kellett találkoznia az új tanügyminiszterrel a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében megalakítandó két önálló fakultás kérdésében. Székelyudvarhely sajátos gondján, a kórház alulfinanszírozásán sikerült segíteni, ugyancsak sikerült az utakra kiadott pénzalap korrekciója is: az udvarhelyi 4,8 milliárd lejes útalappótlás. Mircea Dusa prefektussal többször egyeztettek, aminek eredményeként aláírásra készen áll a megyei protokollum. Az SZKT keretében megalakult a Székelyföldi Frakció, amelyet Verestóy kezdeményezett. Jelen volt az Egyetemes Unitárius Találkozón is, Szejkefürdőn. Verestóy az RMDSZ hivatalos küldötteként részt vett az aug. 20-i budapesti ünnepségen. Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel. /Szász Emese: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./2003. augusztus 26.
Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet adományozott Hiller István kulturális miniszter Aurel Chiriacnak, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatójának. Az elismerést az igazgató aug. 24-én Budapesten vette át. "Aurel Chiriac Bihar megyei múzeumigazgató arra törekedett, hogy múzeumában mindenfajta elfogultság nélkül gyűjtsék a terület kulturális örökségének emlékeit" - olvasható az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közleményében. /Pro Cultura Hungarica Emlékplakett Aurel Chiriacnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./2003. augusztus 26.
A Partiumi Magyar Napok keretében Regionális identitás - lokális történelem címmel kerül sor helytörténeti konferenciára aug. 30-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A konferenciáról, és Szatmár vidékének helytörténetírásáról Szőcs Péter Levente történész, a konferencia szervezője, a megyei múzeum kutatója elmondta: a konferencia arról szól, hogy a helytörténetírásnak milyen szerepe van egy kisközösségben élő ember identitásának alakulásában. A helytörténetírás levéltári forrásairól tart előadást dr. Kis András nyugalmazott levéltáros, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, a műemlékek forrásértékeiről fog beszélni, dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa arról tart előadást, hogy egyháznak milyen szerepe van a kisközösségek, valamint egy régió speciális identitásának kialakításában. Dr. Pál Judit, aki elitkutatással foglalkozik, a várostörténetről, a városi elit kialakulásáról fog beszélni. Néprajzi szempontból vizsgálja a kérdést dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, aki a faluközösségek kutatásáról értekezik. Három budapesti előadó is lesz. Szatmár vidékén Erdély belső vidékeihez képest sokkal több forrás található. /Helytörténetírás és kisközösségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./2003. augusztus 26.
Egyes elméletek szerint már a honfoglalás előttől van folyamatosan magyar élet Moldvában, s a csángók legarchaikusabb rétegei, az északi csángók részben vagy egészében az egykori etelközi magyarok maradékai lennének. Arról már írásos dokumentumok is vannak, hogy a 15-16. században a "25 városok lakói majdnem mind magyarok" voltak. Husz (Husi) városban még a 19. században felváltva választottak magyar és román bírót. Először a városok szívódtak fel, azután fokozatosan kezdtek felszívódni a falvak is. Már a néhai klézsei lelkész, Petrás Incze János Döbrentei Gáborhoz, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökéhez az 1840-es évektől küldött levelei beszámolnak erről a nagyléptű sorvadásról. Hogy vannak falvak, ahol mindenki magyarul beszél, vannak olyanok is, ahol a gyermekek már nem beszélnek magyarul, de a felnőttek igen, aztán olyanok, ahol már csak az öregek beszélnek magyarul. Van magyar élet Moldvában. Több mint fél évezredes gyakorlat, a magyarság üldözése; hivatalosan nem létezőnek való tekintése tovább tart. Megindult egy ellenfolyamat is, idén ősztől már hét településen kezdik el a magyar nyelv fakultatív oktatását az iskolákban. Idén tánctáborok voltak Külsőrekecsinben és Somoskán. Külsőrekecsinben immár ötöd ízben. A táborvezető Tündig Tamás budapesti táncmesternek segített a csángó fiatalok. A plébánosi fenyegetett. Még meg sem érkeztek a táborlakók, máris elhangzott a szószékről: "Jönnek a nem várt vendégek", a "rosszakaró magyarok", és hogy óvakodjék tőlük a falu népe. Ne engedjék, hogy fényképezzék őket s a falut, mert "kacagni akarnak rajtunk"! "Magik elmennek, de nekünk itt kell élni tovább" - mondotta Szarka Marika, a tábor egyik fősegítője, miközben szinte könyörögve kérte, ne fényképezzék. A zárónapra bemutatkozó szereplésre meghívtak forrófalvi, lészpedi és pusztinai táncosokat, énekeseket. /Gazda József: Magyar élet Moldvában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./2003. augusztus 27.
Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke korlátozott jogú kettős állampolgárságot javasolt. Ugyanakkor elmondta, bízik abban, hogy a román illetékesek megváltoztatják az aradi Szabadság-szoborcsoport visszahelyezésével szembeni negatív álláspontjukat. "Azt mondani, hogy a szobor esztétikailag nem megfelelő, az európai kultúrának az arculcsapása, hiszen 1887-ben Brüsszelben, egy művészeti világkiállításon Trefort-díjat kapott a műalkotás." Szerinte nem csökkentett vízumdíjakat kell bevezetni, hanem ingyenessé kell tenni a beutazási okmányt. Bízik benne, hogy a kormány egyeztetni fog a határon túli magyar szervezetekkel. /Csog Éva, Budapest: Ingyenes vízum csak végső esetben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./2003. augusztus 27.
December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2003. augusztus 27.
Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./2003. augusztus 29.
Becslések szerint az idén csaknem 6 millió román vendég látogat el Magyarországra, a tavalyi 5,66 millióval szemben, és várhatóan 10-12 százalékkal emelkedik az eltöltött vendégéjszakák száma - mondta Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) kolozsvári képviselet-vezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Az első félévben a Magyarországra utazó románok száma 6,7 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 26,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. /Több román turista megy Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
Pusztai János, jelenleg Budapesten élő író a vele készült interjúban felvázolta életét. 1934. jún. 19-én született Szatmárnémetiben. Itt éltem 1942 nyaráig. Ekkor családja Nagybányára költözött. Négy évet töltöttek Nagybányán, majd visszamentek Szatmárnémetibe. Itt élt 1958-ig, amikor Nagybányára került mint újságíró. Szatmárnémeti, a szülőföld meghatározta létét. Munkáiban a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe. Első trilógiája a tatárjárásról szólt, megírta Szatmárt az első nagy tatárjárás ürügyén (Futótűz, Hamu, Parázs). Ezután önéletírásba kezdett, 1940-től 1990-ig bezárólag korképet festett arról az ötven évről, amit Szatmáron átélt. Ez egy újabb trilógia lett. Három trilógiát írtam: a Zs-trilógiát, a Tatárjárás-trilógiát és az Önéletrajz-trilógiát. Az Önéletrajz-trilógiát követte a Nagy álomkönyv, 1995-től 2000. december 31-ig tart ez az álomsorozat. /Elek György: "Műveimben mindig a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe" - Beszélgetés Pusztai János íróval. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./2003. augusztus 30.
Moldvában magyarul tanuló gyermekek negyvenfős csoportja táborozik Csíkszépvízen, a Kishavas Panzióban. A tábor anyagi fedezetét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a budapesti Ifjúsági és Sport Minisztérium biztosították. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatásért felelős programvezető igyekszik megszervezni a játékot. Borbáth Erzsébet tanárnő is jelen van, segíti a munkát. /(Daczó Dénes): Vakációs hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./2003. szeptember 1.
A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./2003. szeptember 1.
Sáromberkén aug. 30-án felavatták a Néprajzi-Falutörténeti Múzeumot. Vajda András és Orbán János megálmodták és megvalósították álmukat a református egyház által felajánlott egykori iskolaépületben, amelyet a helybéliek segítségével rendbehoztak. Dr. Keszegh Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár mondott beszédet. A megnyitót követően Lokális történelmek elnevezéssel konferenciára került sor a sáromberki kastély dísztermében. Itt számos kiváló előadás hangzott el Teleki Domokos levelezéséről (dr. Viczián István, Budapest), A sáromberki Teleki kriptáról (Orbán János, Sáromberke), A sáromberkiek részvételéről a szabadságharcokban (dr. Szabó Miklós, Marosvásárhely), Az 1868-as oktatási törvény hatásairól a helybeli felekezeti oktatásra (Berekméri István, Sáromberke), a helybéli Köblös Elek pártvezér vitatott egyéniségéről (Nagy Domokos, Sáromberke), A Maros menti harcokról 1944-ben (Berekméri Árpád Róbert, Marosvásárhely) valamint az első és második világháborús dokumentumok néprajzi vonatkozásairól (Vajda András, Sáromberke). Szeretnének a frissen létesült múzeumban egy régiós kutatóműhelyt létrehozni. /Korondi Kinga: Múzeumavatás és konferencia Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./2003. szeptember 1.
45 esztendeje, 1958. szept. 1-jén végezték ki a Szoboszlay-per tíz halálra ítéltjét, az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi mártírjait. A Temesváron megrendezett koncepciós perben több száz embert tartóztattak le, 57-et összesen több mint 1300 éves börtönbüntetéssel sújtottak, illetve tízen közülük - Szoboszlay Aladár római katolikus pap, Ábrahám Árpád r. kat. pap, báró Huszár József földbirtokos, Orbán Károly földbirtokos, dr. Kónya István Béla ügyvéd, dr. Fantanaru Alexandru ügyvéd, Tamás Imre tanító, Tamás Dezső tisztviselő, Orbán István tisztviselő-földműves és Lukács István József kereskedő - az életükkel fizettek. Budapesten, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában már áll egy emlékmű az 1956-os erdélyi áldozatok emlékére, és a gránittömbbe vésett 23 név közül 14 éppen a Szoboszlay-per elítéltje (köztük van a tíz kivégzett is). Szept. 1-jén a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában lévő emlékműnél megemlékezést tartanak, amelyen Brassó, Hargita és Kovászna megyei volt politikai foglyok is részt vesznek. Gyűjtés indult egy aradi emlékmű felállítására is. /Péterszabó Ilona: 45 éve végezték ki őket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./