udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 4531-4560 | 4561-4590 | 4591-4620 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2004. szeptember 8.
Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli idén a szamosújvári 51-es számú Czetz János cserkészcsapat. A szept. 3–5. között zajlott Szamosújvári Napok keretében kiállításon mutatták be az elmúlt tíz esztendő emlékeit. A helyi cserkészek több díjat nyertek a budapesti Magyarok Házában rendezett IX. Nemzeti Rovásírás versenyen. /Tíz éve cserkészként. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2004. szeptember 8.
Gajdos István ukrajnai magyar képviselő szerint a közvélemény megtévesztését szolgálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szept. 8-ára meghirdetett tömegdemonstrációja. A KMKSZ a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola védelmében hirdette meg a demonstrációt, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kijelentette: "az akció a széles közvélemény, így a magyarországi és a kárpátaljai közvélemény megtévesztését szolgálja". Állítása szerint a KMKSZ vezérkara "Védjük meg a főiskolát" jelszóval valójában burkolt UMDSZ-ellenes tüntetést szervez. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke augusztus végén, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a főiskola ellen politikai támadás folyik. "A politikai támadás szubjektuma nevesíthető, ez az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt magyar szárnyát képező Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve annak vezetése" – mondta akkor a KMKSZ elnöke. Gajdos szerint a KMKSZ a beregszászi főiskola "leendő" épületével kapcsolatos tulajdonjogi kérdés rendezését egybemossa az intézmény létével. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a beregszászi magyar főiskolának helyet adó épületben szállodát akarnak nyitni, és az ügy kapcsán "felsejlik" Gajdos István neve. A kárpátaljai magyar képviselővel összefüggésben a fideszes politikus kijelentette, hogy 2002-ben "nyilvánvaló választási csalással" jutott mandátumhoz. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt a kérdést tette fel, megfelel-e a valóságnak, hogy Gajdos Istvánnak köze lenne a kárpátaljai védelmi pénzek szedéséhez. Gajdos István megalapozatlannak minősítette ezeket a vádakat. /Gajdos szerint a KMKSZ akciója a közvélemény megtévesztését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./2004. szeptember 9.
Szept. 10–11. között kerül sor Budapesten a Kárpát-medencei magyar parlamenti képviselők csúcstalálkozójára, amelyen jelen lesznek az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai is. A kétnapos találkozó főbb napirendi pontjai: a Kárpát-medencei Képviselői Fórummal kapcsolatos tervezet megvitatása; szakmapolitikai kapcsolattartás kérdései; az Európai Unióhoz történt csatlakozás következményei a Kárpát-medencei magyarságra. A találkozó alkalmával külön megbeszélést tart a 24 magyarországi és a 2 szlovákiai EP-képviselő is. /II. Magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2004. szeptember 9.
A Magyar kulturális stratégia elnevezésű munkaanyagot, illetve az ennek hátteréül szolgáló felmérést Magyarország kulturális állapotáról szept. 7-én ismertette Budapesten Hiller István művelődési miniszter és Harsányi László, a Kulturális Stratégiai Bizottság elnöke. Átfogó kulturális felmérést legutóbb 1996-ban végeztek Magyarországon, a jelenlegire – Hiller István kezdeményezésére – 2003-ban került sor. A felmérés eredményeit Találkozások a kultúrával címmel, hatrészes kiadványsorozatban teszik közzé. Ez a stratégia munkaanyaga nem vonatkozik az anyaországon kívüli magyar közösségekre, de Hiller István miniszter kifejtette: ilyen kitekintésnek feltétlenül kell majd lennie, a stratégiának a későbbiekben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. /Guther M. Ilona: Magyarország kulturális stratégiájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2004. szeptember 9.
Koltóra sokan elmentek, hogy Petőfire és Júliára emlékezzenek, a Teleki-kastélyban lévő múzeumban. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, majd megkoszorúzták a Petőfi-Júlia páros szobrot. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE országos alelnöke Petőfit emlékét idézte, majd Ratzky Rita, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mondott beszédet. A kastélykerti emlékműsort Koltó – újabban önálló magyar község -, polgármestere, Incze Zoltán nyitotta meg. Böndi Gyöngyike képviselő kijelentette: az RMDSZ „képes lesz Erdély egész magyarságának önállóságát megteremteni, a tulajdonképpeni autonómiát". /Farkas E. Zoltán: Petőfi boldog koltói napjaira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2004. szeptember 10.
A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ küldöttsége a Fidesz meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett, hogy a román politikáról, az erdélyi magyarság helyzetéről, Románia európai uniós csatlakozásáról tárgyaljanak. Szó esett az autonómia kéréséről, ami Németh Zsolt szerint leginkább érdekli az erdélyi magyar közvélemény. Szász Jenő ismertette egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás adatait, amelyből kiderült, hogy a Székelyföldön élők 88 százaléka támogatja az autonómia ügyét, 87 százalék igényli a kettős állampolgárságot. A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott mindössze úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra telepedést ösztönözné. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szomorúnak nevezte, hogy az új román választójogi törvény az RMDSZ kezdeményezésére, az ő támogatásával született. /Leopold Erika, Budapest: Bírálják a választási törvényt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./2004. szeptember 10.
Kilenc csíki település önkormányzatának képviseletében mintegy 30 választott tisztségviselő – polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok – vett részt felkészítőn, Marosfőn. A megnyitón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke arról beszélt, hogy az infrastrukturális fejlesztés a csíkvidéki önkormányzatokban kulcskérdés. A Csíki Területi Ifjúsági Tanács az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvánnyal, valamint a budapesti Villányi úti Vállalkozásfejlesztő Főiskolával közösen szervezte a felkészítőt. /Távlati fejlesztési stratégiák kidolgozását szorgalmazták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 11.
Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./2004. szeptember 13.
A szept. 10-én Budapesten megalakult Kárpát-medencei Képviselők Fóruma /KMKF/, az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből álló konzultatív testület, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kiegészítő parlamenti dimenziója, ajánlást fogadott el a magyar kormány számára. Az ajánlás szerint az euroatlanti integrációba történő bekapcsolódás új esélyeket kínál a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme szempontjából, amelyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, a magyar Országgyűlés bizottságaiban, illetve egyéb keretek között szükséges megvalósítani. A magyar-magyar együttműködés egyik legfőbb célja a határon túli magyarlakta régiók kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása. Szükséges, hogy a határon túli magyar közösségek, nemzetrészek a KMKF következő üléséig dolgozzák ki saját jövőképüket. Az Európai Unióban létező autonómiaformák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlatának megismerése céljából szükséges összehasonlító tanulmányok mielőbbi elkészítése. A KMKF a magyar kormány figyelmébe ajánlja a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli magyar véleményeket. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./2004. szeptember 13.
Szept. 11-én megnyílt az ötödik Magyar Világ kiállítás a 108. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) keretében. A Magyar Világ kiállítás, a regionális piac bemutatása mellett, a határon inneni, illetve túli magyar kultúrát is felvonultatja – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin meglátogatta Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és a határon túli magyar képviselőkkel közösen a 23-as pavilonban a Magyar Világ – Határok nélkül kiállítást, és megtekintette a határon túli magyar vállalkozások, vállalkozásfejlesztési képviseletek standjait. /Magyar Világ kiállítás a 108. BNV-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./2004. szeptember 14.
Naponta több száz autóbusz közlekedik Budapest s Románia közötti utakon, ugyanis sok tízezer vendégmunkás ingázik az anyaországba a mindennapiért. A buszjáratokat az erdélyi vendégmunkások tartják fenn, talán ezért is hiánycikk a legtöbb járaton a tisztaság, az udvariasság, a pontosság, a megbízhatóság. /Fábián Tibor: Pompásan buszozunk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 14./2004. szeptember 14.
Négy évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Dályhegyen (Horvátország), Nagydobronyban (Kárpátalja), szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein, hogy egy-egy közösségi ünnep keretein belül a helybeliek megismerhessék az egységes magyar kultúra sokféleségét. Az Égtájak fesztiválok közös jellemzője, hogy lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak. A fesztiválok során a részt vevő fiatalok számára arra is alkalom kínálkozik, hogy megismerkedjenek az őket vendégül látó tájegység ünnepeivel, történelmével, földrajzával, nevezetességeivel. Ebben az esztendőben lesz az Égtájak fesztivál – IV. Vendégségben Farnadon rendezvénye, és szept. 16–19. között rendezik meg az Égtájak Fesztivál – VIII. Botorka Fesztivált Balánbányán és ehhez kapcsolódóan a Vendégségben Szárhegyen rendezvényt. /Vendégváró Balánbánya és Gyergyószárhegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./2004. szeptember 15.
Fennállásának 125 éves évfordulóját ünnepli idén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Kató Zoltán, a múzeum igazgatója jelezte, a Székely Nemzeti Múzeum alapítástörténete jó példa az egyéni teljesítmény és akarat, illetve a közösségi összefogás eredményességére. A megözvegyült Csereyné Zathureczky Emília 1875-ben fiai mellé nevelőnek Vasady Nagy Gyulát hívta, aki engedélyt kért a kúriában fellelt gazdag, de szervezetlen családi gyűjtemény rendezésére. Csereyné Zathureczky Emília 1877-ben megfogalmazta adományozó levelét, amelyben családi gyűjteményét felajánlja a köznek, hogy az a székelység közönségének közvagyonát képezze. Az alapítólevélben rendelkezett az intézmény nevéről (Székely Nemzeti Múzeum), szervezéséről és fenntartásáról. 1879. szeptember 15-én a Székely Mikó Kollégiumban a székely megyéket, illetve rendezett tanácsú városaikat képviselő elöljárói testület jegyzőkönyvileg átvette Csereyné Zathureczky Emília megbízottaitól a 8779 tárgyat számláló gyűjteményt. A Székely Nemzeti Múzeum idén szeptember 15-én tölti közintézményi státusának 125. évét. A múzeum gyűjteményei nem egy alkalommal csorbultak (például a bukaresti Nemzeti Múzeum gyűjteményének más intézményektől, így tőlük is, rekvirálásszerű elvételével a hetvenes évek elején), de a múzeum a legnagyobb érvágást a második világháború végén szenvedte el. Sepsiszentgyörgyről 1944 szeptemberében, a szovjet-román front előretörése miatt, budapesti felsőbb utasításra, 54 ládában legféltettebb kincseinket útnak indították, majd a szerelvény Zalaegerszegen szovjet bombázás áldozata lett. A pusztulást rendkívül kisszámú, sérült állapotú tárgy vészelte csak túl. Zalai küldöttség fogja elhozni az említett tárgyak szakmai dokumentációját. Hónapokon belül hazakerülnek a megmaradt tárgyak. /Váry O. Péter: A Székely Nemzeti Múzeum ünnepe: Egyszázados adósságtörlesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./2004. szeptember 16.
- Nem született felmérés arról, hogy a magyar közvélemény hogyan ítéli meg a határon túliak kettős állampolgárság iránti igényét, de be kell látnunk, a kisebbségben élő magyarok ügye nem tartozik a központi kérdések közé ma Magyarországon – nyilatkozta Kántor Zoltán szociológus. A budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa szerint kevés a valószínűsége annak, hogy a magyar választók olyan arányban vegyenek részt a tervezett népszavazáson, hogy azt érvényesnek tekinthessék. Az Orbán–Nastase memorandum idején az MSZP azzal riogatta a közvéleményt, hogy 22 millió romániai munkavállaló fogja elárasztani a magyar munkaerőpiacot. Kántor Zoltán szerint ez legalább 50 százalékban járult hozzá a Fidesz 2002-es választási kudarcához. – Jelenleg az SZDSZ-en kívül egyetlen magyar párt sem ellenezni a kettős állampolgárságot. /Székely Kriszta: Tehertétel a kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2004. szeptember 16.
Szept. 15-én Budapesten, a vásárközpontban tartották a határon túli és a magyarországi média szakembereinek találkozóját. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára leszögezte, bizonyos abban, hogy az új kormány is ügyel majd arra: semmilyen direkt politikai szempont ne húzódjon amögött, hogy a határon túli magyar média támogatást kap. Nyitottan fogadták egy erdélyi televízió létrehozásáról szóló kezdeményezést. Ugyancsak nyitottak azon elképzelés iránt, hogy Délvidéken, a szórványban élő magyarság tájékoztatására megkezdje működését az úgynevezett Mozaik televízió, és Kárpátalján is induljon el egy ilyen irányú gondolkodás. Szabó Vilmos elmondta: az MTI hír- és képszolgáltatásának folyósítását a külföldi magyar média számára 2005-től már nem az Illyés Közalapítvány költségvetéséből fedezik, hanem beépítik a hírügynökség büdzséjébe. /Médiatalálkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2004. szeptember 20.
Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke jelenlétében avatták fel szept. 19-én Zilahon a zilahligeti református templomot. A mintegy félezer férőhelyes templom a felszentelés alkalmából zsúfolásig megtelt. A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnöke a magyar nemzet újraegyesítéséről beszélt, kijelentette, hogy a polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: az elmúlt 14 esztendőben a Kárpát-medencei magyarság létszáma egymillió lélekkel apadt. Tőkés építkezésre buzdította a híveket, rámutatott: az erdélyi magyarság nem az embert és embert, népet és népet elválasztó falakra, hanem Istennek tetsző, békés építkezésre vágyik. A templom építését 1998-ban kezdték, tájékoztatott Oláh Mihály helybeli lelkipásztor. A Galvácsy László zilahi műépítész által tervezett templom többmilliárd lejbe került. Orbán Viktor kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha e két város szinte összekeveredik. A felszínen valóban az látszik – fejtegette -, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett – hangoztatta Orbán. Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik, jelentette ki Orbán Viktor. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti – mondta. Ünnepi beszédet mondott többek között Erdélyi Géza felvidéki püspök, Oláh Mihály házigazda lelkipásztor, Molnár Kálmán leköszönő zilahi esperes, Bogdán Zsolt újonnan választott zilahi esperes és Kovács Zoltán, a királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka. /Borbély Tamás: Készülő nemzetstratégiáról beszélt Orbán Viktor. Felszentelték a zilahligeti református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Orbán Viktor otthon felejtette útlevelét. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője így nyilatkozott: „A pimaszság nem ismer határokat.” /Útlevél nélkül jött Orbán Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ A Romániai Magyar Szó nem ismertette Orbán beszédét, csak Nyakó István /MSZP/ reagálását: „A pimaszság nem ismer határokat, így útlevél nélkül is közlekedik, most éppen az erdélyi Zilahon tartott előadást.” Nyakó István közölte: Orbán Viktor „nemzeti egységről beszél, de előtte aláaknázta a romániai magyarság egységes politikai érdekképviseletét, az RMDSZ-t”. /Bukarestből intézkedtek, hogy Orbán Viktor útlevél nélkül is beléphessen Romániába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./2004. szeptember 20.
Szept. 17-18-án emlékeztek az ellenállási harc mártírjaira az 1989. decemberi forradalom egykori meghatározó személyiségei, a korábbi kommunistaellenes megmozdulások résztvevői és az érdeklődők Temesváron a református templomban, az Újvárossy Ernő nevét megörökítő gyülekezeti teremben. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök felolvasta a Református Világszövetség (amelynek elnöke) dokumentumát a vajdasági magyarokat ért atrocitásokról. – Tizenöt éve áldozta életét a decemberi forradalom előkészítésének szakaszában Újvárossy Ernő építészmérnök. A totalitárius rendszerrel való szembeszegülés első mártírjairól Péterszabó Ilona tartott előadást az ’56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyve alapján. A temesvári perben ártatlan embereket vetettek börtönbe, ítéltek halálra és végeztek ki feltehetőleg csak azért, hogy rettegésben tartsák a lakosságot. Erről az időszakról (1956) emlékeztek meg az egykori résztvevők, akik börtönnel, kényszerlakhellyel fizettek azért, mert volt bátorságuk felemelni szavukat a diktatúra törvénytelenségei ellen. Koczka György emlékezett arra, hogy főiskolai hallgatóként a kolozsvári Bolyai Egyetem 56-os rendezvényein vállalt szerepéért került börtönbe, majd kényszerlakhelyre a Baragánba. Oberten János líceumi diákként többedmagával kézzel írt háromnyelvű röpcédulát terjesztett az igazság védelmében. A büntetés börtön lett. Több szemtanú – Toró Tibor professzor, Wollner András, Tőkés László püspök – részletekkel egészítette ki az események résztvevőinek beszámolóját. Gazda József, aki elsőnek írt könyvet a temesvári forradalomról (Megváltó karácsony – erdélyi magyar túlélők emlékeznek, Aura Kiadó, Budapest, 1990) a város akkori hangulatát idézte fel. Szept. 18-án országos premieren bemutatták Koltai Gábor Trianon című filmjét. Neves magyar történészek – Raffay Ernő, Nemeskürthy István, Glatz Ferenc és mások – kommentálták a filmen bemutatott események hátterét. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet: a filmet egyetlen tévéállomás sem volt hajlandó műsorába iktatni. A vetítést követően az 1989. decemberi események felidézése került előtérbe. Az egykori résztvevők és szemtanúk – Gazda Árpád, Balaton Zoltán, Makkai Zoltán és mások – elmondása nyomán számos fontos esemény háttere vált világosabbá a hallgatóság előtt. Többek között Újvárossy Ernő szerepe, akinek csupán annyi volt a “bűne”, hogy elvállalta a templom alagsora felújításának mérnöki tennivalóit, és cselekvően részt vett a (ma nevét viselő) gyülekezeti terem kialakításában. Tőkés László leszögezte: a kommunizmus elleni harc az országban még nem fejeződött be. Szégyellni valónak tartja, hogy a magyar közösséget képviselő RMDSZ vezetősége a kommunisták utódpártjával paktál. A rendezvénysorozat az erzsébetvárosi temetőben, Újvárossy Ernő sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sipos János: Mártírokra emlékeztek. Szemben a kommunizmussal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2004. szeptember 21.
Lényegesen egyszerűsödött a magyarigazolványok, illetve a kedvezménytörvénnyel járó többi okirat kiváltásának módja. Székely István, a státusirodák vezetője elmondta: ezentúl a kolozsvári magyar főkonzulátust is meg lehet jelölni a kérvényező űrlapon a magyarigazolvány átvételének helyeként. Az érdekelt romániai magyarok eddig a magyarigazolványt csak Magyarországon (Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden) vehették át. A mostani könnyítés az igénylések további növekedését eredményezheti. A 38 000 diákigazolványon kívül eddig hétezer pedagógusigazolványt és ötszáz oktatói kártyát bocsátottak ki romániai magyarok nevére. A magyarigazolványt eddig mintegy 490 000 személy váltotta ki Erdélyben. /Egyszerűsödött a magyarigazolvány kiváltása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./2004. szeptember 21.
Ifj. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke /Kolozsvár/ elmondta, hogy körülnézett a létező szervezetek között, de sehol sem találta meg azokat az értékeket, amelyeket elvár volna. Többféle ifjúsági szervezet működik, de egyik sem a nemzeti értékekre épít. Ezt a hiányt akarták betölteni az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ megalakításával. A magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság (www.e-m-i.hu) összmagyar ifjúsági szervezet. 2003 decemberében volt az alakuló gyűlése Budapesten. Ez a szervezet magában foglalja az erdélyi EMI-t, a délvidéki DISZ-t (Délvidéki Ifjúsági Szervezet), a csonka-országiakat és a felvidékieket. Szeretnék, ha minden elcsatolt magyar területen létrejönne egy nemzeti érzelmű ifjúsági szervezet.. Fontos szerepet játszott az EMI a délvidéki atrocitások ügyében. Az összmagyar EMI oroszlánrészt vállalt az a kettős állampolgárság ügyében. Az EMI-sek többezer aláírást gyűjtöttek össze. Idén februárban egy 24 órás felolvasó-maratonnal hívták fel a közvélemény figyelmét Wass Albertre. A Kárpátok Népe Egyesület kezdeményezte ezt a felolvasó-maratont. Az EMI-sek vállalták a szervezést Végül két kontinensen, hét országban, 19 helyszínen több ezer embert gyűjtöttek össze ugyanabban az időben egy rendezvényre. Második éve Trianonról is megemlékeztek, tavaly szeptember 11-én pedig a honvédség 1940-es Kolozsvárra való bevonulásáról is emlékeztek egy vetítéssel egybekötött előadás erejéig. Ezekkel az előadásokkal a céljuk az, hogy emlékeztessenek és okuljanak mindebből. Idén a Házsongárdi temetőben rendeztek egy Trianon-körutat. Meglátogattak minden olyan sírhelyet, amelynek valamiféleképpen köze volt Trianonhoz. Az EMI már rengeteg könyvet gyűjtött és adott át a csángó-magyar gyerekeknek. Most úgy látják, hogy a szórványban élő gyerekeknek és fiataloknak kell segíteniük. Jövő nyáron Erdélyben szeretne az EMI egyhetes tábort szervezni. A magyar értékekre szeretnék felhívni a figyelmet. Idén a Bihar megyei Szentimre volt az EMI-tábor helyszíne. A szentimrei EMI az egyik legújabb EMI-tagszervezet. Az érdeklődők a honlapjukon találhatnak több információt: www.erdely.tk. Villámposta címük: ([email protected]). /Fábián Tibor: Erdélyi Magyar Ifjak: „Nevet adtunk gondolatainknak”. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./2004. szeptember 21.
A torockói iskola a régió egyik legrégebbi oktatási intézménye. Az első írásos dokumentum 1595-ből származik. Az iskola infrastruktúrája megfelel a korszerű követelményeknek, azonban csak egy elsős diákunk van, ami az I–IV. osztály összevonását eredményezi, tájékoztatott Deák Szilárd igazgató. Az V–VIII. osztályban összesen 56 tanuló van – ez nagy hátrányt jelent pályázatok esetén. Az iskola fejlesztésében oroszlánrész jut a budapesti Bocskai István testvériskolának. Ha megszűnik az iskola, néhány évtized múlva kihal az elöregedőben lévő falu is. /Szabó Emese: Kitűnő körülmények, kevés gyerek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2004. szeptember 21.
Szept. 18-án dr. Ébner Jenő nevét vette fel a marosfői 4-es számú Általános Iskola, bensőséges ünnepség keretében. Dr. Ébner Jenő lazarita szerzetes 1907. április 22-én született Budapesten. A lazarita rend romániai feloszlatása után, 1953-ban költözött Marosfőre, 1989. december 27-én gyilkolták meg marosfői otthonában. A névadó ünnepségen a hű barát, a szatmárnémeti Willand Ferenc emlékezett dr. Ébner Jenőre. Dézsi Zoltán alprefektus hangsúlyozta, jelentős előrelépésnek tartja, hogy Vasláb községben, melyhez Marosfő tartozik, sikerült magyar nevet adni egy tanintézménynek (igaz, az iskolatábla még csak egy nyelven, románul hirdeti ezt), és úgy látja, egyre erősödik a marosfői magyar közösség. /Iskolanévadás Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./ Kiegészítés: Ébner Jenőt a kommunista diktatúra idején bebörtönözték. A nyolcvanas évek végén többször betörtek hozzá. A betörőkben többször felismerte a Szekuritate embereit. A végezetes napon öten rontottak rá, kihurcolták a kápolnába, összekötözték a kezeit és agyonverték. /Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában 2. kötet /Lámpás Kiadó, Abaliget, 2002/2004. szeptember 21.
Negyven éve, 1964-ben szabadultak az általános amnesztia feltételei mellett többek közt az ún. Szoboszlay-per életben maradt elítéltjei is. Lőrincz Károly Vargyason lakó hivatásának tekinti elítélttársai emlékének ápolását, többek közt Kézdivásárhelyen sikerült neki és segítőinek kopjafát állítani. Lőrincz Károly élettörténetéről írt Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetében. Lőrincz Károlyt 25 évre ítélték, a Szoboszlay-perben összesen tizenegy halálos ítélet született, ezeket végre is hajtották, volt négy életfogytiglan, négy huszonöt éves, a legkisebb büntetés négy év volt. Lőrincz Károly megállapította, hogy a kommunizmus perét a mai napig nem folytatták le, bár áldozatainak száma százmilliónál többre tehető. Romániában az egykori gyilkosok, kínzók jó része hősi címet visel. A gyergyószárhegyi Ferencz Béla Ervin ferences atyát azért kínozták, hogy vallja azt: Szoboszlay Bukarestben ki akarta robbantani a forradalmat. Ha ezt vállalja, ígértek neki négy évre leszállított börtönbüntetést, de ugyanakkor kivégeztek volna 36–38 vádlottat, többek között Lőrincz Károlyt is. És Ferencz atyában volt annyi erő, hogy nemet mondjon. Macskássi Pál volt az erdélyi tartományi hadbíró alezredesi rangban, akinek nevéhez számtalan kegyetlen ítélet kapcsolódik. Lőrincz Károlyt 1993 októberében, meghívták Budapestre az ’56-osok világtalálkozójára, és ott elmondta, ’56-nak Erdélyben is voltak mártírjai, tizenegyet végeztek ki csak a Szoboszlay ügyben. Kérte, segítsenek emléket állítani nekik. Végül 1999-ben a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában avatták fel az emlékművet. Az emlékmű egy székely anyát ábrázol, aki felfogja eleső fiát, az 1956-os erdélyi mártírok neveit rávésték. Torján Ábrahám Árpád plébánosnak, vértanúnak állítottak kopjafát, Kézdivásárhelyen pedig egy kollektív kopjafát a kivégzettek neveivel, 24 név szerepel rajta. A kézdivásárhelyi temetőben minden év október 23-án megemlékeznek róluk. A Szoboszlay-ügyben 1957-ben voltak a letartóztatások, 1958-ban hoztak ítélete, s a per beilleszkedett az akkori magyarságellenes megtorlási hullámba. A Szoboszlay-üggyel azt akarták bizonyítani, hogy a magyarság az ország biztonsága ellen szervezkedik. 1958 februárjában látogatott Marosvásárhelyre Kádár János és Kállai Gyula, s kérték, hogy példás büntetésben legyen része az ’56-os szimpatizánsoknak. Meg is tették. Kezdve az ő perükkel és folytatva másokkal, így az EMISZ-szel, melyben 72 ifjút ítéltek el. Ugyanakkor a Faliboga-ügyben, melyben valóban fegyveres szervezkedés folyt Marosvásárhely környékén, mivel a vádlottak románok voltak, sokkal kisebb büntetések születtek. –A Szoboszlay-per anyagát Tófalvi Zoltán fogja feldolgozni, gyűjti hozzá az anyagot. Lőrincz József tüdővérzést kapott a börtönben, a börtönkórházból szabadult 1964-ben. Szabadulása után először nem alkalmazták sehol. A Szekuritáté be akarta szervezni besúgónak, de nem állt kötélnek. /B. Kovács András: Negyven éve szabadultak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2004. szeptember 22.
A verespataki aranybánya-beruházás ügyében Magyarországnak a nemzetközi jog eszközeivel kell fellépnie – jelentette ki az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szept. 21-i budapesti ülésén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. /Magyar fellépés a verespataki bánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2004. szeptember 22.
A kormánynak szándékában áll egyeztetéseket tartani a kettős állampolgárság ügyében, hiszen annak esetleges bevezetése egy sor kérdést vet fel, amelyet újra kell gondolni és szabályozni – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő szept. 21-én Budapesten. Hozzátette: a szabályozás nyilvánvalóan nem lehet diszkriminatív és egy sor kérdés általános rendezését igényli. Kitért arra is, hogy sok esetben kétoldalú megállapodásokat is módosítani kell emiatt. Kovács László külügyminiszter a parlamentben beszélt azokról a tisztázatlan kérdésekről, amelyeket a népszavazás felvet, így arról, milyen jogosítványok járnak az így megadott állampolgársággal, vagy meglesz-e ebben a kérdésben a négy párt konszenzusa. /Kettős állampolgárság: egy sor kérdés tisztázatlan. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./2004. szeptember 22.
Király László erdélyi költőnek is odaítélték a Magyar Művészetért (MM) elismerést, amelyet majd dec. 2-án gálaünnepségen adnak át Budapesten, a Károlyi-palotában. Király mellett idén Bessenyei Ferenc színművészt, Jankovics Marcell filmrendezőt, Csoóri Sándor költőt, Ferencz István építészt, Marton László színházi rendezőt, Püski Sándor könyvkiadót, Sánta Ferenc írót, Szabó Szilárd és Németh Ildikó néptáncos-koreográfust, valamint Tőzsér Árpád felvidéki író-költőt részesítik az elismerésben. A Magyar Művészetért posztumusz díjat Dohnányi Ernő zeneszerzőnek és Weöres Sándor költőnek ítélték. Az elismerés célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl, az egész világban. /Odaítélték a Magyar Művészetért díjakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2004. szeptember 22.
Az ember tragédiája ősbemutatójára /1883. szept. 21./ emlékezve ünnepelték a magyar dráma napját szept. 21-én Budapesten. Az a tény, hogy magyarországi és erdélyi magyar írókat együtt tüntetnek ki, igazolja, hogy irodalmunk közös – hangoztatta a magyar dráma napja alkalmából Szép Ernő-díjban részesült Sütő András. Sütő András gratulált a szintén most díjazott magyarországi kartársainak, Spiró Györgynek és Térey Jánosnak. A magyar dráma napjához kapcsolódik a nagyváradi Állami Magyar Színház Szigligeti Társulatának szept. 22-ei, budapesti fellépése is: a teátrum Kincses Elemér A csatorna című darabját a szerző rendezésében mutatja be Budapesten. A mű a Duna-csatornához ítélet nélkül deportált magyar értelmiségiek tragédiáját örökíti meg. /Szép Ernő-díjas Sütő András. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2004. szeptember 23.
Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./2004. szeptember 23.
Magyarországon a nyilas Bácsfi Diána „azon az úton poroszkál, amelyet az előbbi jobboldali kormányok/erők/lapok/könyvek és a demokrácia taposott” – írta Sebestyén Mihály. Magyarországon ünneplések követték egymást: „megünnepelték a csendőrséget, azt a régi kakastollas parasztot botozót, deportálót; rettenthetetlen hősök lettek a vágóhídra hurcoltak; emelkedetté vált a fehér terror és politikai rendszere, újratemették a temetetlen jobboldalt”, „bocsánatossá enyhült a faji törvényeket hozó politikai trend”. Nyilas suhancok meg fogják ünnepelni október 15-ét Budapesten. Megemlékeznek a nyilas hatalomátvételről. A parlament nem hozhat törvényt a demonstráció ellen. A tévében Csurka István nyilatkozott: ő tudja, kicsoda Bácsfi Diána. „Tenyésznyilas – ezt a kifejezést használta. Apja a nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgál ma is, a leány a baloldal provokátora. /Sebestyén Mihály: Világ-összeesküvés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./2004. szeptember 24.
Szept. 23-án, a Határon Túli Magyarok Hivatalában tartott budapesti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott: aggasztóak azok a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzések, amelyek szerint csökkenne a határon túli magyarok támogatása. Vannak olyan területek, ahol a támogatás csökkenését nem tudják elfogadni. Kifejtette: kialakult a támogatások egy bizonyos rendszere, ami azt eredményezi, hogy sok határon túli intézmény számít a támogatásra, és eszerint "tervezi az életét". Ha váratlanul csökkennek ezek az összegek, az rendkívül nehéz helyzetbe hozhat intézményeket. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ nem tud egyetérteni azzal, hogy csökkentsék a magyar költségvetésből az Illyés Közalapítványnak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, illetve a kulturális támogatások céljára juttatott összegeket. Azt kérte, hogy "az idei költségvetési csökkentés előtti összeghez próbáljon visszatérni a kormány". Az RMDSZ elnöke az ügyben tárgyalást folytatott Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Hiller Istvánnal, a kulturális tárca vezetőjével. Találkozik még Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel is. /Markó Béla: aggasztóak a határon túli magyarok támogatásáról szóló költségvetési előrejelzések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2004. szeptember 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./