udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 4681-4710 | 4711-4740 | 4741-4770 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2004. december 18.
Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./2004. december 18.
Lósi Schmidt Ede technikatörténész, a budapesti Műszaki Múzeumot alapító igazgatójának sepsiszentgyörgyi szülőházának falán eredetileg november 23-án – az erdélyi magyar tudomány napján – kellett volna a márványemléktáblát elhelyezni. Az avatást akkor is Rodica Parvan, az iskola igazgatója diákok közreműködésével megakadályozta. A neves technikatörténész szülőházában jelenleg egy román iskola bentlakása működik. Időközben a táblaavatásról két alkalommal is tárgyalt a városi tanács. December 15-én történt az emléktábla elhelyezésére. Az avatóünnepség minősíthetetlen incidensbe torkolódott, a felbujtatott diákok hangos kiabálása lehetetlenné tette az avató beszédek elhangzását, a nagy számú kivezényelt rendőr sem tudta a nacionalista színezetű tüntetést meggátolni. A tájékozatlan diákok „magyarosítás" elleni szövegeket skandáltak. Albert Álmos polgármester kijelentette, hogy rendőrségi feljelentést tesz felbujtással történt, bejelentetlen tüntetés okán. /(Flóra Gábor): Táblaavatás incidenssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 2004. december 18.
Szávai Géza 1950-ben született a székelyföldi Küsmödön. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Oszlik a bál (regény), Utóvéd (regény), Székely Jeruzsálem (esszéregény), Ki látott minket meztelenül (regény), Kivégzősdi (elbeszélések), Helyzettudat és irodalom (esszé), Lánc, lánc, Eszterlánc (vázlat a gyermek világáról), Burgum Bélus, a mesterdetektív (humoros áldetektívregény-sorozat gyerekeknek). Szávai Géza Torzmagyar /Pont Kiadó, Budapest 2004/ címmel, Helyzettudatok – és irodalmunk egyetemessége alcímmel három évtized alatt írt esszéiből válogatott egy kötetre valót. Saját magát nevezi torzmagyarnak, mert kisebbségi magyarnak született, „torz és egyre torzítóbb világba; életem első negyven-ötven éve (egy fél évszázad!) torzulásaim leküzdésében telt el” – írta. "Hogyan számíthat teremtő gondolatokra egy ember egy olyan országban, ahol a magunk megismerésének a szándéka – kihívás. Vagy ahol szinte negyedszázadig bűn a határainkon kívül élő és a világban szétszórt magyarság ügyét létkérdésként összekötni a nemzetével. Nacionalizmus – vágták rá még a fájdalomra is. Egy állam működött Magyarországon a nemzet helyén. S a nép helyett lakosság." – olvasható könyvében. /B. D.: Változhatna a közérzetünk? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./2004. december 18.
Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben című interjúkötetének bemutatóját dec. 18-án tartják Budapesten. A könyv az erdélyi gyermekvédelem hét nagy egyéniségéről szól, akik közül a bemutatón részt vesz: Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, Böjte Csaba ferences szerzetes, Kató Béla református segédpüspök és Szegedi László református lelkész. Rajtuk kívül Molnár Jánosné zsoboki lelkésszel, Gergely István csíksomlyói plébánossal és Pakó Benedek szászrégeni plébánossal készült beszélgetések olvashatók még a kötetben. /Könyv az erdélyi gyermekvédelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./2004. december 18.
A Kriterion Napok keretében a Művelődés folyóirat idei négy új kötetét mutatták be. Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a Művelődés helytörténeti, művelődéstörténeti folyóiratot. Elmondta, mintegy hat éve foglalkoznak könyvkiadással is, évente 4–5 kötet jelenik meg a Művelődés Egyesület gondozásában. Az idei év termése: Sas Péter: Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István; Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből; Mostis Károly: Te sehol; Fekete Albert: Kolozsvári kertek. Sas Péter könyve méltó emléket állít Tóth Istvánnak, a festő halálának negyvenedik évfordulóján. A szerző budapestiként egyike a legkolozsváribb magyaroknak. Herepei János kötete a művelődéstörténeti hagyatékból idéz. Ez a negyedik kötet, amely munkáiból megjelenik, Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, Herepei munkásságának jó ismerője mutatta be a kötetet. Mostis Károly: Te sehol című verseskötetét Könczey Elemér grafikus illusztrálta. Fekete Albert udvarhelyi származású szakember, Kolozsváron tanult, jelenleg Budapesten dolgozik. Kötete: Kolozsvári kertek – hiánypótló munka. Kolozsváron a Tranzit Házban folyik a könyvvásár. Az Erdélyi Híradó, Erdélyi Református Egyházkerület, Glória Kiadó, Kalota Kiadó, Koinónia Kiadó, Komp-Press Kiadó, Korunk, Kriterion Könyvkiadó, Kriza János Néprajzi Társaság, Művelődés és a Pergamen Könyvesbolt kiadványai kaphatók. /F. I.: Könyvözön a Tranzit Házban: zajlik az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2004. december 20.
„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2004. december 21.
A határon túli magyar szervezetek dec. 20-án közös nyilatkozatban foglaltak állást a kettős állampolgárság kérdésében. Az aláírók megállapodása szerint a nyilatkozatot a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) hozta nyilvánosságra. "A határon túli magyar szervezetek megdöbbenéssel értesültek a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló népszavazás eredményéről. Úgy véljük, hogy a nagyarányú távolmaradás a népszavazástól többek közt annak következménye, hogy a kormánypártok a nem szavazatra buzdítással elbizonytalanították a választókat. Bebizonyosodott, hogy az egész magyar nemzetet érintő kérdésekben meg kell keresni az egyetértést a politikai pártok között, ami ebben az esetben nem történt meg, sőt teljesen előkészítetlenül került sor a népszavazásra" – szögezte le a nyilatkozat. Az aláírók meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az egyébként üdvözlendő Szülőföld-program vagy bármilyen anyagi támogatás nem helyettesítheti sem azt az erkölcsi jóvátételt, amelyet a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság lehetősége jelent. Ebből kiindulva felkérték a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban alkossák meg azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. A határon túli magyar szervezetek készek arra, hogy a törvénymódosítás előkészítő munkálataiban részt vegyenek – mutatott rá a dokumentum. "Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy mielőtt megtárgyalná ezirányú javaslatát, annak tartalmát egyeztesse a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteivel, illetve hívja össze a Máért ülését. Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzet jövője ne legyen pártpolitikai csatározások tárgya, hanem mielőbb közös álláspontot alakítsunk ki e stratégiai fontosságú kérdésekben" – hangsúlyozta a nyilatkozat, amelyet Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kezdeményezett. A dokumentumot rajtuk kívül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Kovács Miklós, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége nevében Jakab Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége nevében Juhász Sándor, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség nevében Tomka György, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány nevében pedig Hámos László, az alapítvány elnöke írta alá. A kormány az alkotmányban megfogalmazott kötelezettségeinek eleget téve továbbra is azon munkálkodik, hogy megfelelő formában, a nemzetközi normákat is figyelembe véve segítsen megoldást találni a határon túli magyarok részéről felvetődő jogos kérésekre – mondta Budapesten a külügyminiszter, a határon túli magyar szervezetek állásfoglalására reagálva. "A Máért legutóbbi ülésén kifejeztük azt a szándékot, hogy az értekezletet a nem túl távoli jövőben összehívjuk" – mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette: "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad (...), adjunk nekik olyan útlevelet, amellyel az egész európai unióban ugyanúgy közlekedhetnek, mozoghatnak, mint mi". Hiller István, az MSZP elnöke kifejtette, ugyanolyan útlevelet kell adni a határon túli magyaroknak mint az anyaországiaknak. /A határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozata a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./2004. december 21.
A Kárpát-medence legnagyobb független, össznemzeti ifjúsági szervezete, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elkeserítőnek tartja a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás eredményét. A „budapesti kormány hazug, alantas, az emberek pénztárcájára épülő ellenkampánya tragikus következményekkel járhat” – jelentették ki, „kisebbségbe szorult a magyarság”. A járható út a felvidéki, kárpátaljai, székelyföldi és erdélyi perszonális, valamint területi elvű autonómiák, illetve a Délvidéki Társnemzeti Régió létrehozása lehet. /A HVIM a népszavazásról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./2004. december 21.
1993-tól immár tizenkettedik alkalommal adományoznak Julianus-díjakat azoknak, akik a peremmagyarság megtartásáért vállalnak többletmunkát itthon és külhonban egyaránt, hangsúlyozta köszöntőbeszédében Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. A mostani díjazottak között van dr. Aczél Endre, aki a magyar nép legveszélyeztetettebb csoportját, a moldvai csángó magyarokat vette gondjaiba. Lakása Budapesten találkozóhelye ennek az elveszettnek hitt népcsoportnak, ahol otthon érzik magukat. Czirják Árpád, aki tiltakozott a hagymakupolás honfoglalás ellen, papként a főegyházmegye zsinatának egyik szervezője. Smaranda Enache kereste a magyarokat és vállalta a magyarokkal való együttműködést. Kállay Oszkár megszervezte a belgiumi magyarok körében az erdélyi magyarok segítését. Lapohos András a mezőségi szórványban megy a fogyatkozó magyarok után. /Házad lehet akárhol, hazád csak itt van. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./2004. december 23.
Reális lehetősége van annak, hogy a következő fél évben komoly lépések történjenek a romániai magyarság autonómiájának kérdésében – mondta Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár. Üdvözölte az új román államfő, Traian Basescu nyilatkozatát, amely szerint az elnök az autonómia biztosításában látja az európai integrációs folyamat hatékonyságának növelését Romániában. A kulturális autonómia kérdését Medgyessy Péter volt miniszterelnök, utazó nagykövet is felvetette, amikor dec. 22-én Budapesten Pierre Moscovicivel, az EP francia alelnökével tárgyalt. (MTI) /A romániai magyarság autonómiája ügyében. Van esély az előrelépésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2004. december 23.
Újabb 500 millió forintos támogatást biztosít a kormány a Szülőföld-programcsomag gazdaságfejlesztési pillérjéhez – jelentette be dec. 22-én Budapesten Kiss Péter kancelláriaminiszter. Ebből a pénzből, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli mikro- és kisvállalkozások indítását és működésének bővítését. Jövőre a költségvetésből közvetlenül 11,2 milliárd forintot fordítanak a határon túli magyarság támogatására, ez bővül ki a most bejelentett félmilliárddal. A kormány döntése értelmében a Szülőföld-programcsomag keretében emellett 25 milliárd forintos hitelprogram indul jövőre a határon túli vállalkozások támogatására, megsegítésére. Az Új Kézfogás Közalapítvány jövőre 36 vállalkozásfejlesztési központtal működik együtt a Kárpát medencében. Az 1995-ben létrehozott közalapítvány harmadik kuratóriuma az eddigi 15 hónapos működése során összesen 700 vállalkozást támogatott közel 965 millió forintos összeggel. Ez közel 14 ezer 700 megtartott és ezernél is több új munkahelyet eredményezett. /Szülőföld program. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./2004. december 23.
Tavaly szeptemberben a budapesti Teleki László Intézet szervezett konferenciát Nemzet a társadalomban címmel. A tudományos rendezvényen Hargita megyei, vagy a megyéhez kötődő szakemberek is bemutatták dolgozataikat. A konferencia anyagából kötet készült /Nemzet a társadalomban, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/, a könyvben többek között Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, Oláh Sándor és Gagyi József csíkszeredai antropológusok egy-egy tanulmánya olvasható. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának címe: A székely rendi öntudat nemzetiesedése (?). A szerző szerint Kőrösi Csoma Sándor fogalmazta meg mindeddig legtömörebben identitását: C. P. Kennedy századosnak írt jelentésében leszögezte, hogy ő „a székely nemzetség szülöttje", mely „a magyar nemzet része". Oláh Sándor a „kicsi magyar világban", 1940–44 közötti székelyföldi modernizációs kísérleteket vette számba. Gagyi József a „sztálini kismagyarország", a Magyar Autonóm Tartomány kérdéskörének egy vetületét vizsgálta tanulmányában. /Sarány István: Nemzet a társadalomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 25.
Megjelent Herepei János posztumusz munkája: Kolozsvár történeti helyrajza, Sas Péter szerkesztésében, a Művelődés kiadásában. Herepei János /Kolozsvár, 1891-Szeged, 1970/ Kolozsváron az egyetemen magyar-történelem-régészet szakot végzett. 1914-ben Pósta Béla egyetemi intézetében segédarcheológusként alkalmazta. A román egyetem kötelékében csak rövid ideig régészkedhetett, az Árpád-kori sírok azonosítása miatt eltávolították az egyetemtől. 1925-1938 között a Minerva nyomda könyvelője volt, emellett kutatott, az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőri tisztségét is betöltötte. 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A világháború végén parancsot kapott, hogy a múzeum legértékesebb darabjait ládában menekítse. Az érkékes anyag 1945 márciusában az zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elégett. Herepei hibásnak érezte magát a parancs végrehajtásáért, a háború után nem tért haza, három évig Keszthelyen nyomorgott. 1947-ben Bonyhádra költözött, hogy a hazatért bukovinai székelyek Székely Múzeum Egyesülete által felállítandó múzeumát vezesse. 1950-ben a hatóságok a múzeumot felszámolták. 1953-ban Kajdacsra költözött, itt kezdte meg jegyzeteit feldolgozni. 1957-től felfigyelt munkásságára a szegedi egyetem irodalmi tanszéke. Biztosították neki a kutatás feltételeit. 1961-ben családjával Szegedre költözött. A szegedi egyetem Adattár a XVII. Századi szellemi mozgalmaik történetéhez címmel három kötetben kiadta cikkeit, tanulmányait. Élete főműve soká váratott megjelenésére /A Házsongárdi temető régi sírkövei, Budapest, 1988/. Herepei kéziratos hagyatékában több kéziratos munka fennmaradt. Sas Péter Kolozsvár múltjának kutatására szakosodott. Neki köszönhető Herepei értékes munkájának kiadása. /Gaal György: Kolozsvári helynevek vallatója. = Helikon, dec. 25., 24. sz./ Előzőleg Herepei könyvéről: Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 3./ Megjegyzés: Meg kell említeni Asztalos Lajos hatalmas munkáját: a Szabadságban folytatásokban közli – betűrendbe rakva – Kolozsvár minden utcájának összes elnevezését, történelmi múltját, megemlítve az utcában található fontosabb épületeket, intézményeket, gyárakat is. 2004-ben egész évben folytatódtak közlései. A 2004. dec. 15.-i számnál a K betűnél tartott. Ízelítőül az alapos adattárból: „1497: Kysmesterwczaya [Kmk II. 159.]; 1570: "Janos deak Kismester vchay" [Élő 24.]; 1572: "Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara" [LvLtTörJk III/3. 13–63.]; 1589: kleyn meister gasse (’kismester utca’) [Gold 119.]; 1695: "a Széna Utczától Kis mester utczára által menő Sikátor" [Élő 24.]; 1696: "Platea angustae [...] qui [...] ex [...] Platea Széna Uccza in Plateam vulgo Kis Mester uccza nominatam ducit" (’a Széna utcából a közönségesen Kismester utcának nevezett utcába vezető szűk utca’) [Kvtel 67.]; …” /A Kismester utca leírása folytatódik, Asztalos idézett Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című verséből is, az utca eredetéről pedig ismertette Szabó T. Attila és Cholnoky Jenő véleményét.2004. december 26.
Dr. Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. –Jilava, 1952. dec. 6./ Rómában tanult, egyházjogbó1 és teológiábó1 doktorált. A nagyváradi és a kolozsvári egyetemen teológiát tanított. 1942-ben nevezte ki a pápa a szatmári római katolikus egyházmegye püspökévé és a nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzójává. Kormányzása idején 14 új plébániát alapított. Az egyházüldözés idején 1948-ban egy kormányrendelet megszüntette főpásztori működését. Két évvel később Kőrösbányára internálták, 1952 márciusában pedig a Bukarest melletti Jilavára vitték. Az ottani börtönben halt vértanúhalált. Reizer PáI püspök 1995-ben kezdeményezte Scheffler János püspök boldoggá avatását. Szülőfalujában, Kálmándon most szobrot állíttattak a tiszteletére. Az életnagyságú szobrot Vida Zoltán budapesti szobrászművész készítette. A püspök szoboralakja magához öleli a keresztre feszített Jézus szobrát, jobb kezét áldásra emeli. Schönberger Jenő püspök szentelte meg a szobrot december 5-én. Ez alkalommal dr. Bura László bemutatta Köztünk élt – Scheffler János Szatmár vértanú püspöke című új könyvét. /Nagy Karolina: Szatmár mártír főpásztorára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 26./2004. december 28.
Háromszék szülötte, Kicsi Sándor Budapesten az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezetője volt sokáig. Nyolcvanöt éves korában, december 25-én meghalt Budapesten, a Péterffy Sándor utcai kórházban. /Domokos Géza: Búcsúszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./2004. december 29.
Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./2004. december 29.
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület háromnyelvű – magyar, örmény, angol, – falinaptárral emlékezett meg az örmény népirtás 90. évfordulójáról. A Szabó László fotóival és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő verseivel illusztrált Emléknaptár felelős kiadója dr. Issekutz Sarolta, a budapesti szervezet elnöke. Törökország földközi-tengeri partvidékén, a szíriai határ mentén fekszik a Musza Dag (Mózes-hegy), amelynek déli oldalán, ahol a fotók készültek, 1915-ig hat örmény falu, lakossága élt békében. A török kormány a megbízhatatlannak nyilvánított anatóliai örményeket rendkívüli kegyetlenségek árán kitelepítette a szíriai sivatagba. Több mint másfél millióan estek áldozatául a pogromoknak. A musza dagi örmények elsáncolták magukat a hegy tetején és több mint 40 napig önvédelmi harcot folytattak a törökökkel szemben. (A musza dagi tragédiát Franz Werfel világhírű regénye, a Musza Dag negyven napja örökítette meg.) /(n): Emléknaptár az örmény népirtás 90. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2005. január 4.
Október 8-án iktatták be hivatalába a romániai evangélikus–lutheránus egyház új püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. A negyvenesztendős új egyházi vezető a múlt héten Csíkszeredában tett látogatást. Pénzforrások hiányában nehezen lehet egy működő költségvetést összeállítani. El kellene érni, hogy Romániában átgondolt pénzügyi terv alapján történjék az egyházi finanszírozás. Nem lehet arra hagyatkozni, hogy a nagy külföldi egyházak segélyéből fognak megélni. Az evangélikusok Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön építettek új templomot, de 15-20 más típusú épülettel is gazdagodtak 1989 óta. Több gyülekezetben épült kultúrház, gyülekezeti ház, ifjúsági ház. – Közösen a református és unitárius egyházzal a Kolozsvári Protestáns Teológián folyik a lelkészképzés, de a budapesti evangélikus teológia is nyitott számukra. /Takács Éva: Egymás templomában otthon kell lennünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2005. január 5.
Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./2005. január 5.
A népszavazás ügyében annyi hazugság hangzott el a kampányban, hogy az már hihetetlen! Fenyegették az anyaországiakat azzal, hogy most 2 millió ember fog áttelepülni. Győzött a hazug kampány és az emberi butaság, állapította meg Bognár István Budapestről írt soraiban. /Bognár István, Budapest: Egyesülni fog nemzetünk, hamarosan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2005. január 6.
Tariceanu miniszterelnök fogadta Gyurcsány magyar kormányfő személyes megbízottját, Eörsi Mátyást, akivel megbeszélést folytatott a két miniszterelnök január közepi budapesti találkozójáról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./ Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadója azért utazott Romániába, hogy az SZDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti kapcsolat révén hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok javulásához. „Mi magyarországi liberálisok rendkívül örülünk annak, hogy Romániában olyan liberális erő került hatalomra, amelyet régóta ismerünk, és akikről tudjuk, hogy nemcsak az országnak, de a román–magyar kapcsolatoknak is nagyon sok jót fognak tenni. A Tariceanu kormányfővel folytatott megbeszélésünkön is elhangzott, hogy mindkét ország miniszterelnöke elszánt a román–magyar kapcsolatok új, dinamikus szakaszának megnyitásában” – nyilatkozta a találkozót követően Eörsi Mátyás, aki nem találkozott az RMDSZ képviselőivel. /Rostás Szabolcs: Liberális pertu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./2005. január 7.
Baloldali beállítottságú ember, elmondja a ,,másik” oldal véleményét, írta Ostyányi Lajos Budapestről. Szerinte a kettős állampolgárságról szóló történet hatalmi harc volt a pártok között. A Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett. Az aláírók között a legelsők a legnagyobb ellenzéki párt vezetői voltak. A kormányzat kampánya is undorító volt, szögezte le a hozzászóló, a riogatás emberek átözönlésével. /Ostyányi Lajos, Budapest: Nem kérünk kinti szavazókat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./2005. január 8.
Nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről a határon túli magyarok politikai vezetői, akik kétnapos szabadkai tanácskozásuk zárónyilatkozatában elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, s nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatták őket. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása január 7-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A „kis MÁÉRT” résztvevői megalakították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevű (HTMSZF) szervezetet, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak majd, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a MÁÉRT-tagokon kívül megfigyelői minőségben részt vettek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselői is. A HTMSZF évente kétszer fog ülésezni, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselői szavazati joggal fognak rendelkezni benne, az anyaországgal nem határos nyugat-európai, illetve tengeren túli magyar szervezetek képviselői megfigyelői státust kapnak. Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki a szabadkai tanácskozáson résztvevő politikusok nyilatkozataiból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a hátáron túli magyarok helyzetét. Kasza József szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. Kasza leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti azt. Gyurcsány Ferenc ötpontos javaslata: 1. Bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. 2. A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A „határon túli magyar” fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani. 3. Gyors honosítás. Március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen. 4. A szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. 5. Szülőföld-program. Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnökét, Hollandia budapesti nagykövetét, és a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit. /Kettős állampolgárságot követeltek Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2005. január 10.
Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2005. január 11.
A december 5-e előtti napokban több helyen felbukkant a gondolat: csináljunk történelmet. A felvetés jogos volt, az IGEN szavazatok győzelme a trianoni sebekre olyan gyógyírt adott volna. Azonban ma Magyarországon nincsenek minden áldozatra kész tömegek, állapította meg Surján László /Budapest/. A hivatalos és öncsinálta vezérek példátlan hazugságkampánnyal félrevezették az embereket. /Surján László: Miért nem “csináltunk történelmet” december 5-én? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 11./2005. január 11.
Kolozsváron zsúfolásig megtelt a Protestáns Teológia díszterme, ahol Koltay Gábor Trianon című filmjét vetítették az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett erdélyi körút első állomásán. Budapesten az egyetlen moziban vetített filmnek óriási sikere lett: hat hónap alatt háromszázezer ember nézte meg. A nagy közönségsiker ellenére a mozi-hálózatok egyike sem vállalta a film vetítését. Vasárnaponként a HírTV kezdte el sugárzását. A filmben Raffay Ernő történész, Trianon-kutató a kiegyezés utáni Magyarországra vezeti vissza a nézőt. A cselekmény nem áll meg a Trianonnál, hanem nyomon követi a trianoni traumának kitett különböző nemzetrészek XX. századi leépülését. /Makkay József: Trianonról őszintén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2005. január 14.
Bukarestben járt Eörsi Mátyás, az SZDSZ egyik hangadó politikusa, aki egyebek közt Calin Popescu Tariceanu, az új román miniszterelnök január 17-i budapesti látogatásának előkészítését is feladatának tekintette, s aki Tariceanut megpróbálta lebeszélni, hogy látogatásán Orbán Viktorral is találkozzék. (Origo) /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2005. január 14.
Négypárti egyeztetés kezdődött az új nemzetpolitikáról január 13-án Budapesten, a Parlamentben. Az MDF által kezdeményezett, zárt ajtók mögött zajló egyeztetésen az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök, az MSZP-t Újhelyi István alelnök, a Fideszt Kövér László, az országos választmány elnöke, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli. Dávid Ibolya a múlt héten levélben hívta egyeztetésre a parlamenti pártok képviselőit. Az MDF azért kezdeményezte a találkozót, mert az MSZP választmányának decemberben közzétett, új nemzetpolitika kidolgozásáról szóló, négypárti egyeztetésre vonatkozó javaslatát eddig nem kapták meg. A tárgyalás alapját egy MDF-es javaslat képezné: a parlamenti frakciók konszenzussal fogadjanak el egy dokumentumot, amelyben az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a határon túli magyarságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének tekinti, valamint kész vállalni, hogy egyezségre jusson a nemzetpolitikai minimumok kérdésében. Az MDF továbbá tárgyalássorozatot is kezdeményez a határon túli magyarság legitim vezetőinek bevonásával arról a nemzetpolitikáról, amelynek legfőbb célja a nemzet határokon átnyúló békés újraegyesítése. /Négypárti egyeztetés kezdődött az új magyar nemzetpolitikáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./2005. január 14.
A kormány üdvözli Románia együttműködését a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében – jelentette be a kormányszóvivő Budapesten. (MTI) /Üdvözli az együttműködést Verespatak ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./2005. január 14.
Az utóbbi időben egyre több visszhang érkezik Kuszálik Péterhez, Monfondír rovatával kapcsolatban. Egy levélíró Budapestről megdicsérte a december 13-i Szempont rovatot – ebben Fey László, Székedi Ferenc és Kuszálik elítélő véleményét a magyar népszavazásról. /Kuszálik tavalyi cikke szerint a népszavazás tétje: Patrubány Miklós csupán arra volt kíváncsi, a téli szezonban pantallóban járjon-e vagy székely harisnyában./ Egy Németországban élő erdélyi szerint „túl gőgös a magyar, ő mindent tud és jobban, mint más, s ráadásul inkább beledöglik, mint hogy kompromisszumot kössön.” Kuszálikról egyik kritizálója megállapította: „Tényleg fogalma sincs semmiről. Honnan szalasztották ezt az embert?” „Már unalmas, hogy a romániai magyar sajtóból ezek az őrültségek ömlenek folyamatosan.” /Kuszálik Péter: Visszhang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./