udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6109 találat lapozás: 1-30 ... 4951-4980 | 4981-5010 | 5011-5040 ... 6091-6109

Helymutató: Budapest

2005. május 31.

Május 27–29. között tartották meg Budapesten és Agárdon a VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciát, amelyen egyebek mellett felmérték azt is, hogy mit jelentett a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára Magyarország belépése az Európai Unióba. A Kráter Műhely Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány szervezte a tanácskozást. Tájékoztatás hangzott el a csángó élet alakulásáról, és előadás, többek közözz a székely diákok külföldi egyetemjárásáról a történelem folyamán. Bemutatták Székely András Bertalan Határhártyák című tanulmány- és esszékötetét. Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész megemlékezett az 1956-os Pongrácz Gergelyről. /Bajna György: Keresztkötődések konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2005. június 2.

Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2005. június 3.

Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. június 4.

,,Trianon egy mocskos ügy volt, egy felmérhetetlen katasztrófa” – mondta Francois Mitterrand 1977-ben, a Szent Korona hazahozatala évében Budapesten. Később Párizsban egy másik nyilatkozatában kifejtette: ,,Jóvátehetetlen bűnt sohasem lehet az eredeti igazság alapján rendbe hozni, mert például Trianon akkor, 1920-ban eleven húsba, eleven országtestekbe vágott bele, aminek következtében népek és nemzetek élete teljesen megváltozott, és ha most az eredeti állapotokat akarnók visszaállítani, újra csak eleven húsba, eleven országtestekbe kellene nagy henteskésekkel belevágni. Ez azonban teljesen lehetetlen. Európa politikusainak, jogászainak, értelmiségi embereinek tehát az a feladatuk, hogy másféle megoldásokat keressenek a történelemben felhalmozódott nemzeti, nemzetiségi sérelmekre.” A ,,másféle megoldásokat” sokan a Kárpát-medence egész térségének az uniós csatlakozásában látják. Ez – főleg a most regnáló magyar kormány számára – a legkényelmesebb megoldás. A jelenlegi magyar kormány Trianon legfőbb tovább éltetője. Képtelen a magyar nemzet egészének összefogására, hisz a maradék ország lakosságával megszavaztatta a kettős állampolgárság elutasítását, a máig hatályos, jogtipró Benes-dekrétumokat a jószomszédság nevében a magyar kormányfő védelmezi, írta Sylvester Lajos. Az újságíró a megoldást a kettős állampolgárság intézményének a kiterjesztésében, a területi és a kulturális autonómiában látja a megoldást. /Sylvester Lajos: Trianon, a mocskos ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2005. június 4.

A moldvai csángómagyar iskola támogatására hívta fel az önkormányzatokat a Budapesten a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció – közölte Kupper András, a képviselőcsoport vezetője, aki Böjte Csaba ferences szerzetes társaságában tartott sajtótájékoztatót. Előterjesztésükre a fővárosi közgyűlés „elvi határozatot” fogadott el arról, hogy tízmillió forinttal támogatják a dévai Szent Ferenc Alapítványt. Képviselőcsoportjának tagjai 833 ezer forintot adományoztak a Béke Királynőjéről elnevezett iskolaközpont céljára. A mintegy 500 millió forintra becsült intézmény alapkőletételére májusban került sor, eddig 22 millió forint gyűlt össze. (MTI) /Felhívás a csángó iskola támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. június 4.

Gedeon Zoltán kolozsvári festő- és grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás május 31-én, Budapesten, a Kossuth Klubban. Bevezetőt Banner Zoltán művészettörténész mondott. Gedeon Zoltánnak 1947-ben, a hadifogságból hazatérése után, tanítói oklevéllel a zsebében, mindent újra kellett kezdenie. 1954-ben fejezte be a képzőművészeti akadémiát, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Erdély képzőművész főiskolai hallgatói az ő összefoglaló Didaktika tankönyvét forgatva váltak művésztanárrá. /Kerékgyártó István: Hagyománytisztelet és modernség. Gedeon Zoltán egyéni kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2005. június 4.

Wagner Péternek, a budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara professzorának erdélyi építészeti hagyományok ihlette grafikáiból nyílt kiállítás június 3-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. Wagner először építészhallgatóként jött Erdélybe, a hetvenes években. A város- és falurombolás előtt kezdte rajzolni Belső-Erdély, a Mezőség, Kalotaszeg és Székelyföld épületeit. Ezek a munkái láthatók a kiállításon, harminc év távlatából. Dokumentumok, de annál többek is. Autonóm műalkotások. /Németh Júlia: Tájak, házak lelke. Művészi dokumentumok a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2005. június 4.

Száz éve született Bordi András festőművész, aki érdemes lenne Marosvásárhely post mortem díszpolgári címére. A Kultúrpalota gondnoka és a nagybecsű műgyűjtemény, a képtár őre, igazgatója volt, aki a legnehezebb időkben műkincsek sokaságát mentette meg a háborús pusztulástól. Az általa újjáélesztett és közel egy évtizedig működtetett városi festőiskolában ifjú tehetségek százait nevelte. Meghatározó szerepe volt a marosvásárhelyi képzőművészeti mozgalom országos jelentőségűvé növelésében. A szülőfalu, Héderfája nem feledkezett róla. A nevét viselő iskolában rendezett kiállításon méltatták művészetét. Bordi András Budapestről, Párizsból is hazajött, jelentős állásajánlatok dacára előbb faluját, majd Marosvásárhelyt választotta élete, festészete helyszínéül. /N. M. K.: Száz éve született Bordi András (Héderfája, 1905. jún. 2. – Marosvásárhely, 1989. aug. 11.). = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2005. június 4.

Bíró László gyergyószentmiklósi tanító meséi Világjáró mesék nagyoknak és kicsiknek /Nemere Print Kiadó, Budapest/ címmel a napokban megjelentek. A könyvet Seres Judit illusztrálta. /Világjáró meséskönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. június 4.

Megjelent a Kézdi­vásárhelyen élő dr. Borcsa János ötödik könyve: Irodalmi horizontok /Komp-Press Kiadó, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/, alcíme: Reflexiók, tanulmányok, interjúk, 1995–2004. Az Ariadné Könyvek sorozatban kiadott tanulmánykötet java része Borcsa János kortársairól írt könyvkritikáit öleli föl. A könyvet a szerző jelenlétében mutatják be Budapesten, a könyvhét keretében, június 4-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. /(Iochom): Borcsa János: Irodalmi horizontok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2005. június 6.

Június 4-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vadonatúj aulájában, Marosvásárhelyen ballagott az 57 végzős hallgató, akik hamarosan állami egyetemen tesznek államvizsgát, mert a Sapientia EMTE egyelőre ideiglenes akkreditációval rendelkezik. Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett rá, hogy éppen a ballagás napjára esett a trianoni békeszerződés aláírásának 85. évfordulója, amikor az erdélyi templomokban ennek emlékére most megszólaltak a harangok. A végzősöknek megköszönte, hogy elsőkként bíztak egy korábban nem létező, induló egyetemben. Szilágyi Pál rektor szerint nagy a jelentősége annak, hogy immár Erdély négy városában működik az erdélyi magyar szellemű, magyar irányítású egyetem. A megmaradáshoz hazai magyar értelmiségre van szükség, ennek képzése az egyetemeken történik, ezért Erdélyben teljes, átfogó magyar egyetemi hálózatra van szükség, ami magyar irányítás alatt áll, enélkül nem létezik erdélyi magyar kulturális autonómia – figyelmeztetett a rektor. A Sapientia ma három helyszínen működik, 18 szakkal, csaknem 2000 diákkal és 300 tanárral, akiknek döntő többsége fiatal oktató. A Magyar Tudományos Akadémia immár partnernek tekinti az egyetemet, közös kutatási témáik vannak. A tokiói egyetem kutatócsoportja a marosvásárhelyi campus közvetlen szomszédságában kutatóintézetet akar létesíteni, és a Sapientia EMTE munkatársaival együtt olyan tevékenységet akar végezni, ami nemcsak a műszaki, de az orvosi oktatást és a gyógyítást is elősegíti. A Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem az orvosbiológiai kutatás terén szükséges felszerelések megtervezése, ezek koncepciójának a kidolgozása terén tekinti partnernek a Sapientia EMTE-t. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi szakok dékánja is elbúcsúztatta a végzősöket. /Máthé Éva: Ballagtak a „sapientiások”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2005. június 6.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) európai integrációs szakbizottsága ülésezett Budapesten a hét végén. A szakértői bizottság ülésén – amelyen határon túli magyar szervezetek, magyarországi politikai pártok, illetve a magyar közigazgatás képviselői vettek részt – megállapították: a rendelkezésre álló uniós eszközök hatékony felhasználásával is elő kell mozdítani a magyarlakta területek felzárkózását, fejlődését. Az ülésen felmerült: a fejlesztési tervek készítésekor az egész Kárpát-medencei régió jövőjét figyelembe kell venni, ezért fontos a szomszédos országok fejlesztési elképzeléseinek egyeztetése. A magyar kormány képviselői hangsúlyozták: az uniós szabályozás lehetőséget teremt, amelynek kihasználásáról, továbbá a kétoldalú kishatárforgalmi megállapodások esetleges megkötéséről a magyar kormány egyeztetni fog a határon túli magyarság érintett szervezeteivel. A résztvevők üdvözölték, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezésében már a határon túl is folyik a Magyarországon bevált, az „EU házhoz jön” című, a kis- és középvállalkozások felkészítését célzó program. (MTI) /MÁÉRT-szakbizottság a regionális programok összehangolásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2005. június 6.

Zajos tetszésnyilvánítása kísérte Mircea Dinescu Szentségekből bukásra című szatírakötetének Budapesten, a Kossuth Klubban történt bemutatóját. A szatírákat és pamfleteket először maga a szerző olvasta fel románul, majd a közönség a fordító, Váli Éva magyarításában élvezhette a rövid írásokat. A szerzőről és kötetéről Göncz Árpád volt köztársasági elnök mondott laudációt. /Vincze Ferenc, Budapest: Szentségekből bukásra – Budapesten is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. június 7.

Június 3-án Magyarországon több országos napilap is foglalkozott a 85 éve bekövetkezett országvesztéssel. A magyar történelemkönyvekben ma is csak hiányosan, hézagosan tanítanak Trianonról. Romániában a kommunista rendszer sikeresen beletáplálta az emberek fejébe, hogy Ezért látnak sokan ma is az 1989-es események mögött magyar titkosszolgálati beavatkozást, a marosvásárhelyi pogrom mögött Erdély elszakítására tett kísérletet. Ezért nem kellett alig egy hónapja a felajánlott magyar katonai segítség, az árvíz sújtotta Bánságba. – Június 4-én Budapesten semmi sem emlékeztetett Trianonra. A Duna és Hír Televíziót kivéve, hallgatnak róla a közszolgálati médiumok is. A Magyar ATV-n ment a Fásy Mulató, a közszolgálati Kossuth Rádióban pedig a Rádiókabaré. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum templom helyén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik szimpatizánsai emlékeztek, a Hősök terén a MIÉP tartott nagygyűlést. Toroczkai László HVIM-elnök kifejtette: ”2001-ben azért hirdettük meg ezt a fáklyás felvonulást, mert sirattuk a múltat. Ellenségeink a balliberális médiában felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a múlttal. Ez óriási tévedés: Trianon nem lerágott csont, hanem nemzetünk élő, fájó sebe. Lásd: Délvidék, ahol verik a magyarokat, és újabban Erdélyben is. Miért hagyjuk? Meg kell mutatnunk, hogy nincs a szívünkben félelem.” Toroczkai után Kovács Dávid, a Jobbik elnöke beszélt. Kiemelte: „magyar testvéreinket folyamatosan megalázzák és megverik. Tamás Gáspár Miklós és barátai a Moszkva téren küzdenek a rasszizmus ellen. Ajánlom, hogy menjenek át Erdélybe vagy a Délvidékre és ott küzdjenek. Ott van feladatuk. Június negyedike nemcsak a nemzeti emlékezet napja, hanem az önvédelmi ösztön mozgósításának napja is kell hogy legyen.” A megjelentek felkeresték a szerb, francia, román, szlovák nagykövetségeket. A petíciókat sehol sem fogadták el. Ezekben területi autonómiát követelnek a határon túli magyaroknak. A Hősök terén Csurka István, a MIÉP elnöke mondott beszédet. /Fábián Tibor: Magyarország emlékezik. Trianon sem örök. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7.

2005. június 7.

Június 4-án Szilágysámsonban, a „Szilágysági gyerek vagyok” népdalvetélkedőn 145 énekest hallgatott végig a zsűri. A legfiatalabb óvodáskorú, a legidősebb pedig a 74 éves szilágycsehi Bakk András volt. Gáspár Attila zenetanár 16 évvel ezelőtt kezdeményezte a versenyt. A verseny elején a szilágysámsoni nótafáról, Szilágy Ferencről készült monográfiát mutatta be a szerző, Magyar Zoltán budapesti néprajzkutató. Szilágy Ferenc 80. születésnapjára a Magyarországon megjelent kötet nemcsak életútját ismerteti, hanem egyben feltérképezi a tájegység népszokásait, hagyományait, és mintegy 250 népdalt is közöl, amelyet tőle gyűjtöttek. Kallós Zoltán zsűrielnökként különdíjakat is osztott, az általa Kárásztelken 1963-ban gyűjtött népdalok kazettáit és a Balladák Könyve egy-egy példányát. /Józsa László: Szilágysámson. Szilágysági gyerek vagyok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2005. június 8.

Magyarországon június 7-én megválasztották az új köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót, Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Jogi egyetemet, majd könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-1998 között az első elnöke volt. Sólyom László 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Sólyom László, az ellenzék jelöltje nyerte az államfőválasztást – jelentette be Mandur László, az Országgyűlés elnöke. „Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyűlés” – mondta Sólyom László. /Sólyom László a Magyar Köztársaság megválasztott új elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2005. június 8.

A Partiumot bemutató, a térség jövőjét kereső terv részeként Partiumi Napokat rendeztek Budapesten; Mádl Ferenc államfő a hónap közepén határ menti partiumi látogatást tesz – tájékoztatta a sajtót Tőkés László református püspök Budapesten. A Partiumot bemutató kétnapos rendezvénysorozatra civil, egyházi és politikai szervezetek képviselői, a királyhágómelléki egyházkerület küldöttei, egy bukaresti parlamenti képviselő, polgármesterek, továbbá a Partiumi Egyetem és iskolák képviselői érkeztek Magyarországra. Mádl Ferenc június 17-én utazik a Partiumba, a Szilágyság – Arccal Európa felé című értekezletre – közölte Tőkés László. /Partiumi Napok Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2005. június 9.

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányával kapcsolatos vitát ismertette a budapesti hetilapban Salamon Márton László. /Salamon Márton László / Kolozsvár: Erdélyi magyar múltfeltárási viták. Kolozsvári közjáték. = Heti Világgazdaság, jún. 9./

2005. június 10.

Ján Slota ismét bűnvádi feljelentés tett Duray Miklós ellen, mert a szlovákiai magyar politikus a trianoni békediktátum évfordulóján azt mondta, hogy „a magyarság nem pusztul – tisztul”. Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti képviselője június 4-én, egy szlovákiai megemlékezésen beszélt. A rendezvény pódiuma fölött írásban is feltüntetett mondatot Ján Slota, Zsolna polgármestere, a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke sérelmesnek találta, feljelentésében ezt „a Szlovák Köztársaság elleni durva nemzetgyalázásnak, az alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének” nevezte. Slota jelezte: az új szlovák kulturális miniszter kinevezése után az SNS követelni fogja a minisztertől, hogy váltsa le a kulturális tárca Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó államtitkárát, Bíró Ágnest, mert ő is részt vett a Dunaszerdahelyhez közeli Királyfiakarcsán rendezett megemlékezésen, ahol Duray beszélt. Slota megnyilvánulásaihoz a szlovák média rendkívül gyakran kínál teret. Slota rendszeresen tesz magyarellenes kijelentéseket. A múlt héten az egyik televízió kamerája előtt egy fokost mutogatva azt mondta: azt legszívesebben a szlovák kormány agrárminiszterének „hátsó felébe vágná.” Emlékezetes magyarellenes kijelentése volt, amikor hallgatóságát arra bíztatta, hogy „üljetek tankokra és tegyétek a földdel egyenlővé Budapestet”. A magyarokat gyakran ázsiai hordaként, a szlovák anyák hasából karddal csecsemőket kiforgató barbárként emlegető Slota ellen is tettek már feljelentést, de annak nem volt jogi következménye. /Slota ismét feljelentette Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2005. június 11.

Közös fejlesztési és idegenforgalmi együttműködési nyilatkozatot írt alá június 10-én Szegeden Botka László Szeged és Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere. Az 1998 óta testvértelepülési kapcsolatot ápoló Szeged és Temesvár képviselői 2003-tól évente egyszer közös gyűléseket tartanak. Az eddigi uniós projektek után most a turisztikai pályázatot nyújtják be. Ennek egyik lényeges eleme a vásárokon, kiállításokon való közös részvétel. Botka László javasolta, hogy a turisztikai folyamattervekbe vonják be Szabadkát is. Tárgyaltak az Európai Unió támogatásával megvalósítható Budapest–Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasútvonal (újbóli) létrehozásáról, aminek a terveit Botka szerint 2007-ig ki kellene dolgozni. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged–Temesvár együttes önkormányzati ülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./ – Az 1879-es nagy tiszai árvízkor először a temesváriak siettek a szegediek segítségére, ezért kötelességünknek tartják, hogy most, amikor a bánságiak jutottak bajba, mi is segítsünk – biztosította Botka László szegedi polgármester temesvári kollégáját, Gheorghe Ciuhandut, a két város önkormányzati képviselőtestületének közös díszközgyűlésén. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió célkitűzéseivel összhangban lévő közös terveket is megvitatták. /Pataky Lehel Zsolt: Szeged nyomába érni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2005. június 11.

Az Ünnepi Könyvhét idején Budapesten az Írók Boltjában Kovács András Ferencnek ítélték oda az Üveggolyó Díjat. Tizenharmadszor történt a díjátadás és ő az első erdélyi, aki ezt megkapta. 1993 óta a bolt munkatársai egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek adományozzák az Üveggolyót munkássága, irodalmi tevékenysége elismeréseként. Eddig Mándy Iván, Mészöly Miklós, Balassa Péter, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső, Petri György, Györe Balázs, Szilágyi Ákos, Göncz Árpád, Keresztury Tibor, Balla Zsófia és Esterházy Péter került a kiválasztottak közé. Kovács András Ferencnek most jelent meg Víg Toportyán /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című gyermekverskötete. /(nk): Üveggolyó Díj Kovács András Ferencnek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2005. június 11.

Márton Árpád képei július végéig láthatók a budapesti Vármegye Galériában. A Gyergyóból elszármazott csíkszeredai művész a magyarországi alkotótáborok állandó vendége. A hatvanas éveit taposó Márton Árpád a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festőszakán szerzett diplomájával a Csíki-medence kulturális életének egyik lelkes alakítója lett. Előbb alelnöke, majd elnöke lett a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei filiáléjának. Márton Árpád 1990-ben elnyerte Budapesten a Szülőföldem, Erdély elnevezésű pályázat első díját. 1993-ban a Magyarok Világszövetsége által alapított Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának vezetőségi tagja lett, 2000-ben Boromisza Tibor-díjat, tavaly pedig Szervátiusz Jenő-díjat kapott. /Wagner István: A Székelyföld piktora. Márton Árpád a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2005. június 13.

A stabilitás és a kisebbségi jogok fogalma ellentétben van a gyakorlati politikában – mondta Németh Zsolt június 10-én Budapesten, A kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Kelet-Európában című konferencián. A nemzetközi tanácskozáson magyar és külföldi, elsősorban francia kisebbségi szakértők arról beszéltek, hogyan lehet biztosítani a térség stabilitását, illetve a nemzeti kisebbségek kollektív jogait különös tekintettel az autonómiához kötődő jogok gyakorlására. Németh Zsolt rámutatott, hogy a nagy feszültséggel, sok konfliktussal járó autonómiára találtak megoldást Dél-Tirolban, Katalóniában, Skóciában vagy Korzikán, akkor erre a közép-kelet-európai országokban is van remény. /Kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Kelet-Európában. Konferencia Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2005. június 13.

Budapesti mintára május 11-én első alkalommal szerveztek evangelizációs, koncerttel egybekötött Jézust dicsőítő napot Marosvásárhelyen. A rendezvényt, melyre körülbelül ezer ember érkezett, a Bereczki Béla által elnökölt Regnum Christi Alapítvány kezdeményezte. A szervezésben közreműködtek a marosvásárhelyi római katolikus, a református, az evangélikus egyház, a baptista, a pünkösdista gyülekezet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Magvető és az Ichtys közösség. Ez az a nap, mit az Úr szerzett címmel hirdették a plakátok. Itt mindenki együtt imádkozott a szervezőkkel, vezetőkkel. Énekeikkel, transzparenseikkel tanúságot tettek a feltámadt Jézus Krisztusról. Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános szerint Jézus által már „megérintett” emberek érkeztek az ő dicsőítésére. – Természetes dolog kivinni Jézust a világba, s szabadon vállalni őt. Még nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a templomon kívül Jézusról beszéljünk, mert a kommunizmus kiölte belőlünk ezt a készséget – mondta a plébános. /(mezey): Ez volt az a nap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2005. június 13.

Kövesdy Zsuzsa és Kozma László szerkesztésében Élned, halnod… a munkatáboroktól az 1956-os forradalomig /Kairosz Kiadó, Budapest/ címmel megrázó dokumentumkötet jelent meg. A kötet első felében az 1950-es évek jogalkotását, és a törvénysértések (mint kitelepítés, deportálás stb.) jogi háttereit ismerteti, egy egész sor mellékletet is közreadva a belügyminisztérium kimutatásaiból a kitelepítettekről, munkatáborokba hurcoltakról, majd A hortobágyi munkatáborok világa címmel a deportáltak naplórészleteivel hozza életközelbe az embertelen kort. A következő fejezet, a Tanúságtevők, egy rádiós kerekasztal-beszélgetés anyagát hozza a munkatáborok volt lakóival, majd a kötet Sághy Gyula Kulák Golgota című filmje forgatókönyvéből idéz parasztsorsokat. Az utolsó fejezet Kozma László, Callmeyer Ferenc, Döbrentei Kornél, Lukács József, Tolnai József, Tamási Lajos, Bárány Ottóné Badi Györgyi, Papp Lajos, és Csikos Sándor verseivel, visszaemlékezéseivel idézi fel az 1956-os magyar forradalmat. /Kötet a munkatáborokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2005. június 15.

Varga Attila, a képviselőház emberjogi, felekezeti és kisebbségi szakbizottságának alelnöke, a kisebbségi törvénytervezet társszerzője az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány /Budapest/ meghívására előadást tartott a törvénytervezetről. Az volt a benyomása, hogy a magyarországi média nem tájékozott kellőképpen ebben a kérdésben, továbbá a szakmai társadalom nem érzékeli igazán a romániai politikai valóságot. A kérdések és észrevételek megfogalmazásából az derült ki, mint hogyha Románia minden szempontból, egészében egy normális társadalom volna. A román politikai közélet úgy véli, a kisebbségi törvénytervezet olyan „engedmény” a magyaroknak, ami a nemzetállam jellegével nem egyeztethető össze. /Béres Katalin: Az RMDSZ, ahogy Magyarországon látják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2005. június 16.

Randolph L. Braham professzornak, a New York-i City University keretén belül működő Rosenthal Holokausztkutató Intézet dési származású igazgatójának irányításával már több éve folyik a munka a magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiáján. Az Erdélyben is jól ismert tudós vezette 23 tagú kutatócsoport feltérképezte az 1941-es Magyarország valamennyi, a holokausztban jórészt elpusztított zsidó közösségét, az észak-erdélyieket beleértve. Minden egyes település elpusztult zsidó közösségének sorsával külön szócikk foglalkozik a többkötetes munkában, amelyet előbb magyarul, majd angol nyelven is szeretnének megjelentetni. A „földrajzi” meghatározás arra vonatkozik, hogy az 1941–1944 közötti időszakban Magyarországot alkotó 41 vármegye minden egyes olyan települése bekerült az enciklopédiába, amelyen akár csak egyetlen zsidó élt. Tehát nem csupán a trianoni országrész közösségeinek történelméről szól majd a munka, hanem az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területeken élők vészkorszakbeli sorsáról is. A szerzők ismert magyarországi, izraeli, egyesült államokbeli és romániai holokauszt kutatók. 1990-ben Várszegi Gábor, a budapesti Fotex cég elnöke alapítványt hozott létre. Adományainak köszönhetően évente több fiatal holokausztkutató – a szakterület következő generációja, köztük szép számban erdélyiek is – részesül 750 és 1200 dollár közötti ösztöndíjban, s szintén Várszegi bőkezű segítsége teszi lehetővé az intézet által elkészített munkák kiadását, széleskörű ismertetését. /Tibori Szabó Zoltán: Készül a magyar holokauszt enciklopédiája. Emlékmű az áldozatoknak – negyed évszázadnyi ingyenmunkával. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2005. június 17.

Összetartozunk – ez a felirata annak a monumentális székely kapunak, amelyet a zabolai Basa Tamás Gazdasági és Művelődési Egyesület Vitéz Kelemen Dénes gelencei faragóművésszel készíttetett a budapesti Nemzeti Értékmegőrző Egyesületnek ajándékul, amiért ennek tagjai – olimpiai sportolók, írók, költők, neves művészek, építészek stb. – a december 5-ei népszavazáskor kiálltak a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett. A kapu kész van, a szükséges engedélyeknek is birtokában az egyesület, már csak az elszállításához keresnek támogatókat. A kapuállításra Sárospatakon kerül sor, az alkalomra több jeles személyiséget, köztük Orbán Viktor volt kormányfőt is meghívták. /(demeter): Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

2005. június 18.

Vendégházat, szimbolikus követséget avatott Steiner Pál, Budapest V. kerületének polgármestere június 17-én Torockón. A múlt századi épületet, amely teljesen romos állapotban került a tulajdonukba, a budapesti önkormányzat erdélyi falumentő programjának keretében vásárolta meg, és állíttatta helyre. A kolozsvári Transsylvania Trust Alapítvány által felújított épület újabb ékkő a műemlékértékű, sajátos torockói építési stílusjegyeket őrző házak sorában. Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata csaknem egy évtizede indította falumentő programjait a két testvértelepülésen, az aranyosszéki Torockón és a székelyföldi Énlakán. Az V. kerület önkormányzata 1996-ban döntött úgy: jelentős anyagi támogatással kíván hozzájárulni a két erdélyi település építészeti hagyatékának megmentéséhez, megőrzéséhez. A testület évente átlagban 140 torockói ingatlan tulajdonosának juttat karbantartási támogatást azzal a feltétellel, hogy a házak építési és utcaképi elemeit nem változtatják meg. Az eseményen jelen volt dr. Román András is Budapestről, az erdélyi faluvédő program megálmodója. A másik testvértelepülés is népes küldöttséggel képviseltetette magát Hajdó István gyergyói főesperes, Dézsi Zoltán, Hargita megyei alprefektus, és Garda Dezső, Hargita megyei képviselő, személyében. /Sz. K.: Budapesti önkormányzati „kirendeltség” Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2005. június 18.

Június 24-én avatják fel Wass Albert szobrát Solymáron, a templomtéren. 2004 nyarán több solymári civil szervezet és a Fidesz solymári szervezete elhatározta, hogy ha már Budapest nem engedte be a városba Wass Albert szobrát, akkor a főváros határától pár kilométerre felállítják ők a szobrot. A szoborállításért nem folyamodtak semmilyen közpénzért, sem az önkormányzat anyagi támogatásáért. A helyi római katolikus egyházközség engedélyezte a település központjában lévő terület felhasználását szoborállításra. A költségek civil szervezetek támogatásából, magánszemélyek adományából álltak össze, különféle rendezvények bevételéből származnak. Gróf Teleki Pál szobrának kálváriajárásai után most Wass Albert emléke keresett és talált helyet abban az országban, amelyet a pillanatnyilag legnépszerűbb magyar író a szoborkergetők összességénél jobban szeretett, írta Sylvester Lajos. /(sylvester): Szoborállítók – szoborkergetők (Wass Albert-szobor Solymáron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./


lapozás: 1-30 ... 4951-4980 | 4981-5010 | 5011-5040 ... 6091-6109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék