udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6109 találat lapozás: 1-30 ... 5311-5340 | 5341-5370 | 5371-5400 ... 6091-6109

Helymutató: Budapest

2005. december 19.

Átadták a Magyar Örökség díszokleveleket és aranyjelvényeket december 17-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol a tíz esztendeje alapított elismerés jubileumi, 40. díjátadási ünnepségét tartották. Jakó Zsigmond kolozsvári akadémikus történészprofesszor Erdély múltját feltáró munkásságáért érdemelte ki a kitüntetést. A jubileumi díjátadó gálán Magyar Örökség-díjat kapott Zenthe Ferenc, a nemzet színésze; Fitz Jenő ókortudós, múzeumalapító; Vörösmarthy Dániel szemészprofesszor; Jakó Zsigmond történész-kutató, valamint a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola. Elismerésben részesült a „fennmaradásért folytatott ezer éves küzdelméért” a moldvai csángó magyarság, valamint posztumusz kitüntetést szavaztak meg Nagy Ferenc somogyi fafaragónak. Jakó Zsigmond Erdély múltját feltáró munkásságáért, a romániai és a magyar történészek közötti hídépítő szerepéért vehetett át kitüntetést. A csángó magyarságnak megszavazott elismerés legyen ígéret arra, hogy a jövőben jobban oda fogunk figyelni erre az „évszázadokon át mellőzött,(...) legősibb magyar népcsoportra” – mondta köszöntőjében Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, aki Petrás Máriának, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójának adta át az elismerést. /Magyar Örökség-díj Jakó Zsigmond akadémikusnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2005. december 20.

Erdély-ellenes megnyilvánulás Budapesten. December 19-én Budapesten vörös festékkel öntötték le az Erdélyi Magyarok Egyesületének névtábláját. Az V. kerület, Molnár u. 5. szám alatt található székház címeres névtábláját ismeretlen tettesek rondították össze. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

2005. december 21.

A Budapesten vendégrendező Bocsárdi László aláírta az eredeti, tehát nem módosított szerződést, ezzel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója lett. Előzőleg még azt nyilatkozta, hogy csak az általa kért változtatások esetén írja alá a dokumentumot. Kifogásolta, hogy az önkormányzat meghatározta bevételi terv teljesítése művészileg értéktelen előadások megrendezésére kényszeríti. Keresztélyi Irma, a művelődési bizottság elnöke rossz néven vette, hogy Bocsárdi garanciavállalást követelt a képviselőtestülettől a szerződési feltételek három hónap múlva esedékes újratárgyalására. /Domokos Péter: Bocsárdi László aláírta szerződését. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2005. december 21.

Elekes Emma színművész kapta az idén a Magyar Játékszíni Társaság Életmű-díját. A díjátadás december 16-án volt Budapesten, a Nemzeti Színházban, a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent, a művésznővel készült interjúkat tartalmazó kötet bemutatásával egybekötve. A Magyar Játékszíni Társaság a határon túli magyar színházak egyetlen szakmai és érdekképviseleti szövetsége. Eddig két alkalommal, 2003 és 2004 őszén osztották ki az Életmű-díjat és a Hűség-díjakat. Az Életmű-díj egy határon túli művész szakmai, művészetfenntartó és megtartó tevékenységének elismerését jelzi, a Hűség-díjak pedig több nyugdíjas művész anyagi támogatását szolgálják. Elekes Emma művésznő több mint három évtizeden át a szatmárnémeti társulat sikeres színészeként vált a közönség kedvencévé, és alakított százhúsznál több szerepet. Jelenleg nyugdíjasként Marosvásárhelyen él. /Életmű-díj Elekes Emmának. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

2005. december 21.

Nagyváradon szimpóziumon értékelték Wagner Nándor szobrászművész életművét Erdélyből Svédországon át Japánig címmel. A művész életét Wehner Tibor művészettörténész ismertette, majd levetítették Gyulyás József Égi szférák, illetve a József Attila-szobor születése című filmjeit. Wagner Nándor a különböző kultúrkörökben is megtalálta a helyét. Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Érettségi után Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, a háború megszakította mindezt. A háború után Magyarországon telepedett le, több szobrával díjat nyert. A magyarság erkölcsi feltámadását ábrázolta Corpus Hungaricum című munkája, mely 45 éves múzeumi raktárban pihentetése után Székesfehérváron avatták fel 1999. október 6-án. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ezért a forradalom leverése után el kellett hagyni az országot, Svédországba ment. Először Lundban rajzott tanított. Összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. 1969-ben feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel áttelepültek Japánba. Több pályázatot nyert, munkáit kiállították. Kerámiával is foglalkozott. Megalkotta híres Filozófusok kertje című nyolcalakos szoborkompozícióját, melyet halála előtt Budapestnek adott, ma a Gellért-hegyen látható. Wagner Nándor Japánban megfogalmazott hitvallása: „Biztos vagyok abban, hogy alkotásaimmal hazám javát szolgáltam. Ha a nemzet élni akar, Széchenyi István útján kell járnia!” /Gurzó K. Enikő: Wagner Nándor égi szférái. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 21./

2005. december 21.

December 17-én megnyílt Portik Sándor grafikai-festészeti kiállítása nyílt Gyergyóditróban. A festőművészt a Csiby Andor Általános Iskola furulyacsoportja népdalokkal köszöntötte. A tárlatot Balázs József festőművész nyitotta meg, elmondta, hogy Portik nem szorul bővebb bemutatásra, mert a középiskolát Ditróban végezte. Portik Sándor festményeivel a fél világot bejárta, a legnagyobb elismerést Budapesten kapta 1990-ben az Erdély Művészetéért Alapítvány által meghirdetett Szülőföldem Erdély képzőművészeti pályázaton. /Csibi B. András, Ditró: Portik Sándor festőművész tárlata Ditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2005. december 22.

A héten ratifikálta az Országgyűlés a román–magyar nyugdíjegyezményt, amelynek értelmében az áttelepülőknek a nyugdíjat ezentúl nem Magyarország, hanem Románia fizeti. Ez a dokumentum véget vet annak az 1989 óta elterjedt áttelepedési gyakorlatnak, amelyet főleg a két ország társadalombiztosítási lehetőségei közötti jelentős különbségek miatt sokan kihasználtak. Az egyezmény megújítását Magyarország szorgalmazta, mivel az utóbbi időben ezzel a lehetőséggel már nem csak az erdélyi magyarok, hanem a határ menti településeken élő románok is kihasználták. A tavalyi december 5-i népszavazást megelőzően a nyugdíjegyezmény volt az egyik legfőbb kampányfegyver: az MSZP és az SZDSZ azzal kampányolt, hogy elviselhetetlen terhet jelentene a Romániából áttelepülők nyugdíjának folyósítása. Magyarországon 26 ezren részesülnek ilyen nyugellátásban. Kiss Péter kancelláriaminiszter tavaly november 30-án hangoztatta: elviselhetetlen terhet jelentene a magyar nyugdíjkasszának, ha a december 5-ei népszavazás után százezrek települnének Magyarországra, és nyugdíjukat itt folyósítanák. Németh Zsolt (Fidesz) kijelentette: az egyezmény azt bizonyítja, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztésének nincs szociális akadálya. Hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak szembe kell nézniük a népszavazás előtti kampányukkal, amelynek során a szociális ellátórendszer összeomlásáról beszéltek. Németh Zsolt emlékeztetett: az egyezmény aláírásra készen állt tavaly december 5-e előtt, s ha akkor megvitatják, másként végződhetett volna a népszavazás. Hasonló helyzet áll fenn a Moldovai Köztársaság állampolgárai esetében is, akik kihasználva a két ország közötti jelentős társadalombiztosítási lehetőségeket, nagyobb nyugdíjért Romániába települnek. /Borbély Tamás: Befellegzett a magyarországi nyugdíjas éveknek. Budapest ratifikálta a román–magyar nyugdíjegyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A tavalyi népszavazást megelőző kampányban robbant az MSZP a „nem a kettős állampolgárságra” buzdítás egyik fő érveként hangoztatta, hogy az áttelepülők nyugdíját a magyar társadalombiztosításnak kell fizetnie. Replikaként hozta akkor nyilvánosságra Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt a magyar-román megállapodáson alapuló kormányrendelet-tervezetet, amely érvényteleníti e gyakorlatot, közölve, hogy aláírása egy nappal a népszavazás utánra van időzítve. Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára akkor azonnal hazugsággal vádolta e bejelentése miatt Ádert. Azonban tény, hogy tavaly december 6-án valóban sor került Budapesten egy román-magyar ülésre a témában. Az is tény, hogy az MSZP szórólapokon azzal riogatta a magyar választópolgárokat, hogy minden ezer, határon túlról áttelepülő nyugdíjas után évente 800 millió forint többletkiadással kell számolni, azon 20 milliárdon kívül, amibe a magyar államnak a Romániából és Ukrajnából már áttelepült mintegy 27 ezer nyugdíjas kerül. /Guther M. Ilona, Budapest: Ratifikálták a magyar-román szociális egyezményt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2005. december 22.

Az ifjú dühösöknek nem tetszik a liberalizmus. „Nekik aztán ne jöjjön ide egy senkiházi liberális, ide Váradra, csak ne akarjon nekik az európai perspektívákról beszélni, mikor ők már a saját hét fejükkel kigondolták, milyen lesz majd az ifjú konzervatív diktatúra, amiben mindenki kötelezően és klónozottan szabad lesz és elkötelezetten Wass Albert- i, a gyűlöletes liberális politikusok ellen naponta végtelen felolvasóesteket fognak szervezni Guinness-rekordok könyvébe belépendő (más könyv nem is kell nekijek, legfennebb néhány a diktátor kiskönyvtára kézikönyvei közül: „Így gondozd kisebbségi érzetedet” és „Hogyan hallgattassuk el ellenfeleinket?”, „Belepofázási stratégiák és technikák a 21. században”, „Fog-e a liberálisokon az idő és a gépfegyver?” stb.)” – írta Sebestyén Mihály. Szerinte az Orbán-ifjúság csak a bűnös budapesti parlament Erdélybe látogató képviselői ellen randalírozik. Az Erdélyi Magyar Ifjakat Budapestről vezérli „Inger Viktor és pártja”. A cikkíró szerint nem a liberálisok hiúsították meg a múlt decemberi népszavazást., mert „a fél Magyarországnak nem kellünk”. „Az erdélyi magyar ifjak odaát hamar hivatalhoz, tollakhoz, babérokhoz fognak jutni, ha győz OV, de mi itt maradunk, és fizetést, hivatalt, nyugdíjat is Bukarest oszt majd továbbra is.” – tudható meg a cikkből. /Sebestyén Mihály: Pottyondiék vaksága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2005. december 22.

Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2005. december 22.

Megjelent a Szövétnek, az Aradon napvilágot látó folyóirat decemberi száma. Az aradi kulturális szemlében Ujj János vezércikke a kilenc évfolyamot megért lapról szól. Nagy István a Pécskán szervezett Klebelsberg-napról írt, Réhon József a 80 éve született Kovách Gézára emlékezett. A címlapon Dinyés László Karácsony című számítógépes grafikája látható, s ugyancsak a budapesti képzőművésznek és családjának köszöni a lap azt a CD-t, amelyet karácsonyi ajándékként a Dinyés-család ajánlott fel minden olvasónak, aki megvásárolja a lapot. /(nagyálmos): Megjelent a Szövétnek decemberi száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2005. december 22.

December 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában az aradi nagyközönség is megismerkedhetett – az oslói, temesvári és makói bemutató után – Nagyálmos Ildikó, a lap szerkesztője Félmozdulat című, immár második verskötetével. A kötet kiadója az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége. A kötetet Pongrácz P. Mária ismertette. A bemutató után ugyanott volt Laukó Katalin fiatal pécskai festőművész kiállításának megnyitója. /(Kiss): Könyvbemutató és kiállítás-megnyitó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2005. december 23.

Jövőre 300 millió forinttal az Erdélyben megvalósuló audiovizuális célokat támogatja a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője december 22-én Budapesten. Döntés született, hogy az eredetileg egyetlen erdélyi televíziós csatorna létrehozására szánt forrásból a romániai magyar elektronikus médiát támogatják – tájékoztatott Kovács Kálmán Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Markó hozzátette: a televízióadó éves tevékenységének finanszírozásához mintegy egymilliárd forintra lenne szükség, ezért döntöttek a forrás több célra való felhasználásról. A pénz elköltéséről a televízió alapítására létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma dönt. Markó hangsúlyozta: továbbra sem szabad lemondani az erdélyi magyar televízióról. /A létező tévés műhelyeket támogatják a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2005. december 23.

A sepsiszentgyörgyi születésű, 37 éves Sepsiszéki Nagy Balázs Budapesten, az ELTE néprajz-szakán szerzett oklevelet, és azon kevesek közé tartozik, akik visszatértek a szülőföldjükre. Orbán Balázs nyomdokaiba lépve több mind tíz éve céljául tűzte ki Székelyföld végigbarangolását. Főállásban a Kovászna Megyei Művelődési Központ alkalmazottja. Az Úz-völgyében megismerkedett Karácsony Gyula havasi mesemondóval. Neki köszönhetően járt oda vissza, s végül gyökeret eresztett ott. Megvásárolt egy lakatlanná vált tanyát, és a szabadideje nagy részét ott tölti családjával. Ide építik fel Székelyföld első erdei iskoláját, melynek szomszédságában a Csíki-havasok növényvilágát bemutató botanikus kertet létesítenek. Sepsiszéki Nagy Balázs szellemi és erkölcsi tekintetben hét vezérét tartja követendőnek: Kőrösi Csoma Sándort, Benkő Józsefet, gróf Mikó Imrét, Orbán Balázst, Kriza Jánost, Benedek Eleket és Tamási Áront. Hamarosan megjelenik a Székelyföld-sorozatának negyedik kötete. Következő munkájának témája a magyar jövő Székelyföldön, 500 falu bejárása példáján. Közgazdaságilag, demográfiailag, erkölcsileg szeretné elemezni szülőföldjét és a rá váró jövőt. /Dimény Árpád: Hét vezér nyomában – keresztül-kasul Székelyföldön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./

2005. december 23.

Zsúfolásig megtelt Budapesten az evangélikus templom, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) karácsonyi jótékonysági hangversenyt rendezett a borosjenői Horváth Béla-szavalóverseny támogatására. A szavalóversenyen többnyire azok a gyerekek vesznek részt, akik önhibájukon kívül nem tanulhattak magyar nyelvű óvodában vagy iskolában, anyanyelvüket helyenként heti egy óra fakultatív magyarórán sajátítják el. A színvonal évről évre javult, a gyerekek mind szebben és helyesebben beszélik anyanyelvüket. Az első rendezvényen tizenhat szavaló volt, az utóbbi években már több mint százan versenyeznek nemcsak Borosjenőből, hanem Csermőről, Pankotáról, Borossebesből és Szapáryligetről is. Minden szereplő jutalomkönyvben és emléklapban részesül, a nyertesek hazai és anyaországi táborokban vesznek részt. Igét hirdetett Tőkés László püspök, aki az elsők között ismerte fel a szórványmagyarság problémáját és a gyakorlatban is próbál segíteni, hogy a beolvadást fékezni lehessen. Hangsúlyozta, hogy a súlyos természeti katasztrófák tragédiákat okoztak, az épületeket, a házakat újjá lehet építeni, de ha elsorvad anyanyelvünk, azt már nehezen lehet pótolni. A Horváth Béla-szavalóverseny szervezője, a borosjenői EMKE vezetője köszönetet mondott a házigazdáknak. /Dr. Vajda Sándor: Nagysikerű jótékonysági koncert anyanyelvünkért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2005. december 23.

Muszty Bea és Dobay András nagy sikernek örvendő mesemusicaljét, A kék csodatorta című előadást a kolozsvári Magyar Színház társulata december 24-én délelőtt műsorra tűzte. Az előadást idén tavasszal nagy sikerrel mutatták be Budapesten. Az ünnepi előadásra a belépés ingyenes. /L. I.: Karácsonyi ajándék A kék csodatorta! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2005. december 25.

Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./

2005. december 28.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke vele készült beszélgetésben kifejtette, a kettős állampolgársággal kapcsolatos tavalyi népszavazás volt az első a magyarországi rendszerváltás óta, amelyet nem az állam vagy egy politikai párt kezdeményezett. Előzőleg a kormánypártok a nemmel való szavazatra vagy távolmaradásra biztattak. Patrubány legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy olyan sokan szavaznak majd nemmel. Megszületett az MVSZ honlevele, amely Trianon óta az első egyetemes magyar személyi okmány. Az MVSZ öt éve egyetlen fillért nem kap a magyar költségvetésből, mégis mindent megtett, amit emberileg meg lehet tenni. Patrubány családjával, gyermekeivel együtt Kolozsváron él, az pedig múló jelenség, hogy MVSZ-elnöki tisztsége miatt most több időt tölt Budapesten. Gyermekei is a kincses városban jártak egyetemre. Nincs magyar állampolgársága. Az MVSZ 2000-ben tartott tisztújítása előtt benyújtotta a kérvényt, mert megpróbálták őt kizárni az elnöki tisztségért folytatott versenyből amiatt, hogy nem magyar állampolgár. Azóta még nem lett magyar állampolgár. /Rostás Szabolcs: „Kolozsvári vagyok, ez ténykérdés” Beszélgetés Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetsége elnökével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2005. december 28.

A december 11-i vasúti menetrend változása során Magyarország területén sebes vonat minősítést kapott az Ady Endréről elnevezett, Marosvásárhely Budapest között közlekedő szerelvény. Az átminősítés következtében az erdélyiek nem használhatják a magyar igazolvány által biztosított utazási kedvezményt, ugyanakkor korlátozták az erdélyiek számára biztosított helyjegyeket is. A lap munkatársa e-mailen próbálta felvenni a kapcsolatot a MÁV közönségszolgálati irodájának képviselőjével. Azonban a MÁV illetékesei tíz nap után sem adtak választ. Az Ady Endre gyorsvonatot eredetileg elsősorban azért iktatták be, hogy a marosvásárhelyiek, erdélyiek könnyebben, váltás nélkül juthassanak el a magyar fővárosba. A jelek szerint egyet mond a nemzetpolitika s másképp gondolja a MÁV! /(simon): Válaszra sem méltatták az erdélyi utazóközönséget! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Most már fabatkát sem ér a magyar igazolványom – fakadt ki keserűen egy idős néni, aki a karácsonyi ünnepeken unokáját szerette volna meglátogatni Pesten. A rendelet értelmében a marosvásárhelyi menetjegyiroda naponta csupán 12 darab másodosztályra szóló helyjegyet adhat el a Marosvásárhely-Budapest útvonalra. Ezzel is éreztetik másodosztályú hovatartozásukat. /Bögözi Attila: Zömében keretmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2005. december 28.

A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület célja az erdélyi szegény sorsú tehetséges gyerekek számára esélyt teremteni a továbbtanulásra. A program a harmadik iskolai évében sikeresen teljesíti kitűzött célját. Az elsőben (2003/2004) 100 tanuló, a másodikban (2004/2005) 256, ebben az iskolai évben pedig már 386 tanuló részesül közel 1,5 millió lejben havonta. Az ösztöndíjra pályázhattak a szegény sorsú tehetséges gyerekek, akik falusi vagy szórvány környezetben élnek, a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyermek magyar nyelven továbbtanulását. A támogatók jórészt külföldi magánszemélyek, számuk meghaladja a 770-et, egyénenként havi 5000 forinttal segítik a pályázókat. A külföldi támogatást a budapesti Baptista Szeretetszolgálat gyűjti és utalja a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületnek, a hazaiakat pedig az egyesület gyűjti és kezeli. /Somai József, ügyvezető: Jól működik a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2005. december 28.

Incze Sándor nyugalmazott szemerjai református esperes Szolokma, színmagyar faluban kezdte papi pályafutását. Nyolc évig volt Szolok­má­ban. Olyan világ volt ott, hogy soha senkinek nem kellett a kaput bezárnia. A lopást nem ismerték. A következő helye Koronka volt. Koronka Marosvásárhely mellett van. A hatóságok ezt nem akarták engedélyezni. Az egyházügyi inspektor követelte tőle, adjon nyilatkozatot, hogy nem akar koronkai pap lenni. Incze Sándor ebbe nem ment bele. Mégsem engedték, hogy ő legyen ott a tiszteletes. Eltelt hat hónap, pap nélkül volt a koronkai gyülekezet. Valakik láthatták, hogy ő titokban Koronkán jár. Közben felkereste őt a szeku is. Hat hónap múlva kénytelen volt aláírni a lemondó nyilatkozatát. Apósát, Balázsi Károly Pált letartóztatták, bebörtönözték, 1964-ben szabadult. Incze Sándor tiszteletes következő állomása Magyarhermány volt. Magyarhermányban már 1972-ben elkészíttették a világháborús emlékművet. Akkortájt ritka dolognak számított Székelyföldön, amit ő művelt: székely kapukat állíttatott a kovásznai paplak elé. Azután Sepsiszentgyörgyre került. Ahogy Szentgyörgyre került, 1500 református lélek ,,született”. Ezek a reformátusok régen itt voltak, de nem jegyezték be őket. A tiszteletes lánya, Ildikó Sepsiszentgyörgyön volt színésznő, amikor Sylvester Lajos a színház igazgatója volt. Incze Sándor keresztelte Sylvester Lajos gyermekeit, a Szekuritáté is kivonult erős fénycsóvájú reflektorokkal. Ablonczy László, a Film Színház Muzsika szerkesztője – a budapesti Nemzeti Színház későbbi igazgatója – ragaszkodott ahhoz, hogy az ő gyerekeit is Erdélyben, méghozzá Székelyföldön tartsák keresztvíz alá, Farkas Árpád és Sylvester Lajos vállalja a keresztapaságot. A sugásfürdői vadászházi keresztelőn népes baráti kör vett részt, a szervek nagyon érdeklődtek. Néhai Sárkány Árpád erdőmérnök igazgatót hatóságilag figyelmeztették, hogy az erdészházba nem engedheti be a klerikális reakcióval egy nótát fújó, az irredenta magyarhoniakat idecsődítő társaságot. Később Sárkány Árpádot megfeddték azért, hogy mégis az erdészvillában történt minden. Sepsiszentgyörgyön a 350 méteres kőkerítés megépítésére senki sem adott egy vasat sem. A templom kazettás mennyezetének az elkészítésére sem. Mégis a diktatúra idején közmunkával elkészítették. Harangot is vásároltak. 1977-ben a földrengés megrongálta a templomot. Azt is helyrehozták. Arra sem kaptak támogatást. Voltak mindig olyanok, akik segítettek. Boros Árpád, a köpeci bányaigazgató például követ szállíttatott a templomkerítéshez. Pénzt se kért, és áldomást is ő fizetett. Csatlós Huba kiváló szakember, aki ingyen annyit segített, hogy a tiszteltes el sem tudja sorolni. Farkas Tibor egy nagy daruval járt. Ő sem ismerte azt a szót, hogy ,,nem”. /Sylvester Lajos: Papi világ az ,,átkosban” (Egyházi porták táján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27., folyt.: dec. 28./

2005. december 29.

Sebestyén Mihály gúnyosan írt arról, hogy Méhes György /a nevét nem írta ki/ „nagy erdélyi író” új könyvét /Kolozsvári milliomosok/ öles plakátok hirdetik Budapesten. „Forog körötte a média.” Megállapította, hogy a „ nagy erdélyi író természetesen nem a legnagyobb”, inkább kellemes mesélő. A legnagyobb erdélyiek, akik itt élnek, itthon alkotnak, nem kerülnek semmilyen plakátra. Sebestyén Mihály szerint az író múltkori Kossuth-díja sem véletlen. /Sebestyén Mihály: Aránytévesztés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2005. december 30.

Az aradi Szabadság-szobor makettjét helyezték el Budapesten az Országház előcsarnokában, közvetlen a főlépcső mellett. A szobor rövid története és leírása mellett ott áll az adományozó neve is: Böszörményi Zoltán, az aradi Nyugati Jelen főszerkesztőjének ajándéka Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Zala György remekművének kicsinyített mását Böszörményi Zoltán a szobor újraállításának napján, 2004. április 25-én Aradon, a Jelen Házban adományozta az akkori magyar miniszterelnöknek. /P. P.: Arad a Tisztelt Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2005. december 30.

A Kolozs megyei Kérőben azóta építenek, mióta Szabó Csongort a református gyülekezet lelkészévé nevezték ki: már van megélhetést biztosító asztalosműhely is. Szabó Csongor tizenhárom éve érkezett Kérőre. Az asztalosműhely termékeit idén a Budapesti Nemzetközi Vásáron is sikerrel mutatták be. Közel húszan dolgoznak a műhelyben, amely a szolgáltatásokkal együtt a gyülekezet ötven emberének nyújt megélhetési lehetőséget. Az önépítkezéshez tartozik a nemzeti öntudatot erősítő Élő Forrás Alapítvány, ezen belül az idén hetedik ízben, több mint 500 fiatal részvételével megszervezett Kérői Szórvány Ifjúsági Tábor. Mindezt munkával, imádsággal tudták megteremteni. Minden tábor megszervezésekor szembesültünk azzal, hogy nem fog menni, nincs már hozzá erő. De a fiatalokkal való találkozás, a szeretetük, a ragaszkodásuk átbillentik őket a mélypontokon. /Benkő Levente: Szemben az árral a megmaradásért. Beszélgetés Szabó Csongor kérői református lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2006. január 5.

Jó tíz éve jelent meg Szatmárnémetiben az első nagyobb könyvforgalmazó magáncég, az Aquila, amely ma a város két legnagyobb könyvüzletét tudhatja magáénak, s teljesítménye alapján nemrég a megye legjobb könyves cége címmel tüntették ki. Merk Alice igazgatónő közölte, két üzletükben egyetlen év alatt 370 ezer új lej (3,7 milliárd régi lej) értékben forgalmaztak könyvet. A cég a nagybani könyvkereskedelemből is több mint százezer új lejnyi bevételre tesz szert. Állandó megrendelőik aradi, temesvári, nagyváradi és nagybányai könyvkereskedések. Ezek az üzletek elsősorban magyar nyelvű könyveket vásárolnak, noha a két szatmári üzletben román nyelvű kiadványokat is árusítanak. Számos kiadóval állandó üzleti kapcsolatban állnak. Közöttük van a csíkszeredai Pallas, a marosvásárhelyi Mentor, a budapesti Alexandra vagy a debreceni Tóth Könyvkereskedés. Debrecenből a világirodalom klasszikusai mellett sok szótárt és enciklopédiát vásárolnak, Budapestről pedig főleg diákolvasmányokat. Manapság már Harry Potter, Wass Albert, Nyirő József a sláger. A karácsonyi vásárláskor sok-sok meséskönyv és ifjúsági olvasmány talált vevőre, de vitték a szakácskönyveket is. /Sike Lajos: A könyv is árucikk, vagy mégsem? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2006. január 6.

A „nemzeti tartózkodási vízum” csak 90 napig érvényes, e határidőn belül „nemzeti tartózkodási engedély”-t kell igényelni a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának területileg illetékes igazgatóságán, adott tájékoztatást Budapesten Egyed Zoltán, a BM Idegenrendészeti Igazgatóságának vezetője. Ha valaki már megszerezte a nemzeti vízumot és jelentkezik tartózkodási engedélyért, ezt még aznap kézhez veheti, díjmentesen. Az eljárás azért ilyen egyszerű – mondta Egyed Zoltán. Romániában 5 évre adják ki az útlevelet, így román állampolgár ideális esetben legtöbb négy és fél évre kaphat ún. nemzeti tartózkodási engedélyt Magyarországon. Ha valaki időközben munkát talál, annak nem kell hazautaznia munkavállalási vízumért, hanem azonnal kérhet ilyen célú tartózkodási engedélyt. /Guther M. Ilona: A nemzeti vízum legtöbb négy és fél évre lehet érvényes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2006. január 9.

Tamás Sándor parlamenti képviselő az elmúlt esztendőről kifejtette, hogy az a politikai iszapbirkózás éve volt. Rosszul ­esett, hogy a jelenlegi magyar kormány érzelmileg és a támogatások szempontjából is eltávolított, sőt, éket vert a magyarországiak és a határon túliak közé. – Nem a magyar állampolgárok a vétkesek a nemzetrészek eltávolításában, hanem a jelenlegi budapesti kurzus. Nekünk azt kell tennünk, hogy, rokonainkat, barátainkat, ismerőseinket arra biztassuk, hogy a jobbközép politikusait támogassák a választásokon, jelentette ki Tamás Sándor. Romániában a nacionalistáktól nem várhatnak szeretetet, de a demokratikus pártoktól legalább a tisztelet jólesne, állapította meg. Kevés kivételtől eltekintve, balkáni gondolkodású személyekkel állnak szemben. /Iochom István: Az iszapbirkózás éve volt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2006. január 10.

Joni Géza, a Roma Párt képviselője vágta el az ünnepi szalagot a gyergyószentmiklósi új roma iskola január 9-én történt hivatalos megnyitóján. Kari Attila, a roma iskola igazgatója közölte, a roma oktatás problémája még nem teljesen megoldott, hiszen a nagy létszám és a kevés tanterem miatt csak összevont osztályok működhetnek. Az iskola felszerelését Gyergyószentmiklós testvértelepülése, a budapesti V. kerület adományozta. /Barabás Márti: A legjobb roma iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. január 10.

Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. január 11.

Gál Kinga Kolozsváron született, Nagyváradon járt iskolába, Budapesten és Strasbourgban tanult, Bukarestben és a németországi Flensburgban dolgozott, most az Európai Parlamentben a Fidesz képviselője. Gál Kinga az Európai Parlamentben a kisebbségi kérdés első számú szószólójává vált. Korábban kisebbségi kutató volt, most pedig a kisebbségpolitika területén dolgozik. A brüsszeli munka örök koalíciókeresés. Semmit nem lehet egyedül elérni, mindenhez társakat, támogatókat kell találni. Eddig óriási űr volt a kisebbségi kérdés kezelésében. Korábban szinte kizárólag a bevándorlók felzárkóztatását értették a fogalmon. Most ismerkednek az őshonos kisebbségi közösségek kérdéskörével. Az év végi jelentésbe az önkormányzatiság elve helyett a kulturális autonómia került, ez szűkebb fogalom, de nem írta felül a korábbi határozatot. Sikerült azt is bevinni a jelentésbe, hogy rendezni kell a magyar felsőoktatás kérdését, és ehhez állami finanszírozást kell biztosítani. – Az EU nem biztosítja az autonómiát. Azt a romániai magyar közösségnek kell elérnie. Ehhez az európai példák alapján, nagyon erős civil társadalom és a mindenkori többséggel folytatott intenzív párbeszéd szükséges. /Gazda Árpád: Az erdélyi magyarságon múlik az autonómia. Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament erdélyi származású képviselőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

2006. január 11.

Tőkés László püspök szerint az autonómia létfontosságú az erdélyi és a partiumi magyarság számára és elfogadhatatlan, hogy az értékek, és előnyök érvényesülése továbbra is Bukarest és Budapest klientúraépítő forráselosztásától függjön. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság szempontjából három törvény megalkotása fontos: az egyházügyi törvény, az oktatási törvény és a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek támogatása. /Tőkés 2006-os fontossági listája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./


lapozás: 1-30 ... 5311-5340 | 5341-5370 | 5371-5400 ... 6091-6109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék