udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6109 találat lapozás: 1-30 ... 5701-5730 | 5731-5760 | 5761-5790 ... 6091-6109

Helymutató: Budapest

2006. július 19.

Két értékes hagyaték került a napokban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tulajdonába. Fenichel Sámuel bukaresti útjának eredeti kézírásos naplóját, leveleket és más értékes dokumentumokat dr. Izsák Sámuel nyugalmazott orvosprofesszor adta át. Köztük volt: Magyar utazók a Duna-Tájon, Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai, Lucidus Kiadó, Régi Kisebbségkutatás Könyvek sorozat. A szövegeket közölte, bevezette és jegyzetekkel ellátta Losoncy Tóth Árpád, Izsák Sámuel, Budapest 2006. Fuchs Herman, a Bolyai Egyetem egykori paleontológia tanárának Kolozsvár környékén gyűjtött kövületeit és szakkönyvtárának egy részét családja közösségi célokra ajánlotta fel. Fuchs Herman 1996-ban hunyt el. 1946-tól a Bolyai Egyetem tanársegéde, ahol rövid megszakítással, adjunktusként, majd előadó tanárként működött 1977-es nyugdíjba vonulásáig. Fő kutatási területe az őslénytan. 250 tanulmánya és írása jelent meg, több könyvnek társszerzője. /Bakó Botond: Régi és mai hagyatékok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2006. július 20.

Kolozsváron tanácskoztak július 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) további sorsáról – tájékoztatta a sajtót július 19-én Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A megbeszélésre a régi-új magyar kormány egyes tervezett intézkedései adtak okot. Tőkés László utalt a budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott szakállamtitkárának, Gémesi Ferencnek a nyilatkozatára, amely szerint a romániai magán-felsőoktatást továbbra is támogatják, de átvilágítják a Sapientia gazdálkodását, és csak a versenyképes szakok fejlesztését tartják kívánatosnak, ahol nem „diplomás munkanélkülieket” képeznek. Az egyházfők közös levélben fordultak a Sapientia kuratóriumához, ebben az eddigi támogatás fenntartását szorgalmazták. Tőkés püspök emlékeztetett rá, hogy a nagyváradi PKE volt 1989 után az első magyar egyházi magánegyetem, eddig 700 diplomást adott, küszöbön áll a szakmai testület által már két éve jóváhagyott három szak (vallástanári, szociális munkás és német nyelv) törvény általi akkreditálása, amelyet az intézmény akkreditálása követ. Itt mindig kínos pontossággal elszámoltak a kapott összegekkel, mindezek alapján kiérdemlik a további támogatást – fejtette ki a püspök. /(M. Zs.): A PKE megérdemli a további támogatást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./ Nem tudjuk, mit takarhatnak azok a magyar kormánykörökből fölröppent, homályos megfogalmazások, amelyek a romániai magyar magánegyetemek további sorsával kapcsolatosak – szögezte le Tőkés László püspök július 19-én Nagyváradon. A történelmi egyházak püspökei levelet küldtek a Sapientia kuratóriumának, amely az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását is felügyeli, amelyben felkérték, támogassa továbbra is a két felsőoktatási intézményt, emellett elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekért. A püspök rámutatott, a Partiumi Egyetemnek sikerült lefednie egy hiányszakmát, itt indult be először a szociálismunkás-képzés. Emellett jelentős a hozzájárulásuk a tanító- és a zenetanárképzéshez is. Tőkés László reméli, hogy a magyar kormány nem lehetetleníti el az első romániai magyar magánegyetemet. A PKE akkreditációjának helyzetéről elmondta, ősszel várhatóan a parlament is megszavazza az akkreditációs tanács által már jóváhagyott három szak elismerését, és hamarosan várható a zenepedagógia és a menedzsment szak véglegesítése is. Az egyetemen idén összesen 150 hallgató végzett, közülük 87-en jelentkeztek vizsgára, ebből 86-an sikeresen államvizsgáztak. /Balogh Levente: Tőkés: a Partiumi Keresztény Egyetem nem termel munkanélkülieket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2006. július 21.

A moldvai csángók önálló kisebbségként való elismertetését szorgalmazta Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság (APADOR CH) elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem csángóvitájában. Andreescu szerint ezt elsősorban a csángóknak kell akarniuk. Javaslatára kurtán reagált Duma András költő, a Bákó megyében bejegyzett Szeret Klézse Alapítvány elnöke. „Nekünk a magyarságunk kell” – jelentette ki határozottan. Duma azt is sérelmezte, hogy sokan a csángó nyelvet önálló nyelvnek tekintik, holott az legfeljebb nyelvjárás. Varga Andrea Bukarestben élő budapesti történész arról beszélt, hogy ideje lenne nyíltan szembenézni a csángók asszimilációjának valós folyamatával. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről Kolozsváry Tibor közölte, elkészült már a Rekecsinbe tervezett Béke Királynője iskola terve. /Gazda Árpád: Asszimilációra ítélve? = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2006. július 22.

Csőgör Lajos /Nagysármás, 1904. márc. 18.- Budapest, 2003. júl. 8./ a középiskolát Nagyenyeden végezte. Szegeden megszerezte a fogorvosi diplomát. Nagysármásra került általános orvosnak, majd a nagyenyedi kollégium fogorvosa lett. 1940-ben tanársegédnek nevezték ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre. 1944-ben egyike azoknak a bátor férfiaknak, akik célul tűzték ki Magyarország háborúból való kiugrását. Csőgör Lajos a Békepárt javaslatára 1944 októberétől 1945 őszéig Kolozs vármegye alispánja lett, s közben 1944 telén őt bízták meg a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem megszervezésével. 1945. június 1-jén bölcsész-, jogi, természettudományi és orvosi karral beindult az oktatás. Az orvosi kar kolozsvári elhelyezése gondot okozott, s így Marosvásárhelyre költöztették át, ahol Csőgör Lajos rektorként vezette az intézetet. Koncepciós perben bebörtönözték, 1949 őszétől 1954 tavaszáig raboskodott, majd a rehabilitálása után a fogászati karon lett tanszékvezető. A magyar egyetemet 1962-ben román tagozattal bővítették. 1964–1967 között újra megválasztották az egyetem rektorának. 1969-től az Orvostudományi Akadémia alelnöke. A professzor Budapestre települt. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… A MOGYE első rektora. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

2006. július 24.

Kapcsolatépítő munkatábor zajlik a Brassó megyei Székelyzsomboron, Nyírő József szülőfalujában. Táncház, filmvetítés, játék, zene, móka s egyéb meglepetés, jelzi a művelődési ház falán lógó napi programlap. A tizenhatodik alkalommal megszervezett kapcsolatépítő munkatábor résztvevői az előző évekkel ellentétben idén egyetlen csoportban munkálkodnak. A hetvenöt táborlakó legtöbbje visszajáró vendégei a tábornak. Ötvenen a budapesti Berzsenyi Dániel Középiskola diákjai, huszonöten pedig a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumból érkeztek. A testvériskolai kapcsolat révén a brassói és a budapesti középiskola diákjai megismerték egymást, és értékes munkájukkal segítik a falu lakóit. Az első néhány évben a diákok a falu fölött őrködő parasztvárat tatarozták. Holland segítséggel megvásárolták a falu központjában álló Zólya-portát, és a falubelieknek nyújtott segítség mellett elkezdődött a több mint száz éves parasztporta felújítása. /Kertész Melinda: A véndiákok is visszavágynak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

2006. július 24.

Az ismert budapesti szerzőpáros, Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor Kultúrák találkozása – kultúraváltás című munkájában részletesen foglalkozott az Erdélyből Magyarországra áttelepült értelmiségiek helyzetével, beilleszkedésével. A többórás mélyinterjúk eredményeit összegző tanulmány szerint a két kultúra egymásra vonatkoztatása elkerülhetetlen. Az egyik legszembetűnőbb különbségterület lehet a tárgyi kultúrák, a tárgyi környezet különbsége, továbbá a mozgástér és a térkihasználás különbözősége. A szegények és a gazdagok különbségei sokkal szélsőségesebbek. Az Erdélyből jöttek közül többen is úgy látják, hogy a magyarországi vidék világa jóval közelebb esik az ő otthoni világukhoz, mint Budapest. Erdélyben sokkal nagyobb a kultúra, a humán műveltség szerepe. Az áttelepült többnyire magányosnak érzi magát. /Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Kultúrák találkozása – kultúraváltás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17., folyt.: júl. 19., 20., 24./

2006. július 25.

A tusványosi szabadegyetem vendége volt Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, előadást tartott, majd a Gyergyóremetei Napok megnyitóján vett részt. Fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar közösség nyertese legyen a csatlakozásnak. Az Európai Unió lehetőségek kerete, a többi a kemény érdekekért való küzdelem. Fel kell készülni információban, intézményekben, tudásban, emberanyagban, hogy az uniós csatlakozás nyújtotta esélyt a magyarság a maga hasznára tudja fordítani. Elmondta, a szabadegyetem legfontosabb mozzanata, hogy Markó Béla és Tőkés László együtt szerepelt. Gál Kinga előadásában a párbeszéd szükségességéről beszélt. Gál Kinga Kolozsváron született, 1986-ban került Magyarországra, a budapesti jogi egyetemen végzett. Több helyen tanult ösztöndíjjal és utána dolgozott Európában, Németországban, Strasbourgban, majd hazaérve a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt az elnökhelyettese a Fidesz-kormány utolsó két évében, és azt követően pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnökének volt a főtanácsadója a külpolitikai kérdésekben. 2004-ben felkerült a Fidesz európai parlamenti képviselőinek a listájára, és egyik feladata a határon túli magyar közösség érdekeinek képviselete Brüsszelben és Strasbourgban. /Székely Ferenc: A párbeszéd elengedhetetlen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

2006. július 26.

Az Országgyűlés július 24-i ülésén december 31-ig hosszabbította meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási kérelmének benyújtási határidejét, jelezte Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályának főigazgató-helyettese. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az eredeti, július 31-i határidőig már csak néhány nap van hátra, és a magyar állam által kifizetendő pénzbeli jóvátétel iránt igen nagy igény mutatkozott. Sokan kértek – köztük szép számban románok is – kárpótláshoz szükséges űrlapokat. Szatmár megye három információs irodájában, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon eddig közel ezer űrlapot töltöttek ki. Minden bizonnyal ennél több kérelmező van, az űrlapot ugyanis internetről is le lehet tölteni, és magánszemélyként is elküldhető Budapestre, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályára. Az egyik román férfi közölte, apja a magyar hadseregben szolgált 1942-44-ben, s a Don mellett harcolt a szovjetek ellen, amikor fogságba esett. Öt évi lágerélet után került haza, és 1996-ban halt meg. A férfi joggal reméli, hogy kárpótlást kap a magyar államtól, hisz a „magyar érdekekért” harcolt. A négyszázezer forint összegű kárpótlást azok igényelhetik, akiknek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A budapesti kárpótlási főosztályhoz mindeddig 40 államból 40 ezer kérelem érkezett, s a hivatal újabb 30 ezer igénylésre számít. A főigazgató-helyettes számításai szerint az igénylések 10-20 százaléka számíthat pozitív elbírálásra. Korábban, az 1997-es kárpótlási törvény megjelenése után 123 ezer kérvény érkezett a hivatalhoz, ezek 30 százalékát elfogadta a magyar állam. /Tömegigény a kárpótlásokra. Meghosszabbították a pénzügyi jóvátétel igénylésének határidejét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2006. július 26.

Az amerikai Old Dominion University (ODU) és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti közreműködés lehetősége körvonalazódott nemrégiben Gyergyóremetén. Az ODU-t Balás E. András professzor, dékán, a Sapientiát Biró A. Zoltán docens, a Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karának kancellárja képviselte. Az ODU egészségtudományi karán dolgozó professzor felajánlotta támogatásukat: egy csíkszeredai tanár és egy diák egyetemükre látogathat. A tanárcsere-kapcsolatra is a lehetőség lenne, emellett a videó-kapcsolatot, sőt az élő közvetítést is megoldhatnák. – Meggyőződésem, hogy a Sapientia fontos szerepet tölt be az ittenieknek a világban való minél biztosabb eligazodásában – mondta a gyergyói gyökerekkel büszkélkedő dékán. Nagyapja Gyergyóremetén, édesapja – Balás Gábor jogtudós, művelődéstörténész – Gyergyószentmiklóson született, ő maga Budapesten látta meg a napvilágot 1951-ben. /Bajna György: Kapcsolatteremtő kézfogás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

2006. július 27.

Vajda Dénes olvasó gratulált a formában és tartalomban megújult lapnak, az ÚMSZ-nek. Ugyanakkor van olyan dolog is a lapban, amely bulvárlapok színvonalára degradálja. Az olvasót felháborította a V, mint vesztes című iromány. Nem tudja, miért kellett kirohanni Orbán Viktor ellen. Szó sincs csúfos vereségről, hanem egy hazugságokra épített kampánnyal a posztkommunista párt megnyerte a választásokat. „A másik: Orbán Viktor akármikor, akármilyen bánatát „elsírhatja” vállunkon, mert mi őt magunkénak tudjuk, mivel Ő, ellentétben a mostani bohóccal, 15 millió magyar miniszterelnökeként érzett és dolgozott!” Az anyaország segítsége nélkül sok minden gyengébben működne, „de ezért tőlünk senki nem várt megalázkodást vagy szolgai bólogatást!” Mindnyájan „nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon kikre lehetett és lehet számítani, és kik azok, akiknek sikerült megalázni bennünket”. Egy újságíró, aki Erdélyben Orbán Viktort támadja, abba a gyanúba kerül, hogy Gyurcsányék bérence. /Vajda Dénes, Sepsiszentgyörgy: Tőlünk senki nem várt megalázkodást vagy szolgai bólogatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Salamon Márton László felelős szerkesztő azonnal válaszolt. Ő írta a V, mint vesztes című vezércikket. Az olvasó kritikájára így válaszolt: „A hír szent, a vélemény szabad. Ezt az elvet követi az Új Magyar Szó is.” /Salamon Márton László felelős szerkesztő: Tisztelt Vajda úr! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Megjegyzés: a Budapesten ingyenesen terjesztett Metro című napilap egyetlen mondatot vett át a határon túli magyar sajtóból: „Orbán Viktor a Fidesz elnöke részéről szegénységi bizonyítvány, hogy a határon túli magyarok vállán sírja el csúfos választási veresége feletti bánatát” Ez az idézet Salamon Márton László V, mint vesztes című cikkéből való /Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2006. július 28.

Moldova György könyvet írt Kádár Jánosról, az igazságosról. Meg sem jelent, de már készülőben a botrány. Valamikor népszerű volt Moldova otthon és Erdélyben is. A rendszer tűrte. Azóta nyilvánvaló, hogy a megtűrtségnek ára volt. Ahhoz, hogy közkedvelt lehessen valaki, jóváhagyás kellett. Elsősorban a rendszernek teljesítettek. Berkesi András, Szilvási Lajos, Hofi Géza színpadon – és még annyian mások. Moldova György nem titkolta, fegyverrel harcolt ötvenhatban. Regényben (Akar velem beszélgetni?) emléket állított az eseményeknek. Akkor végzett volna akár Kádárral is. Most már bánja és szégyelli. Moldova könyve a forradalom ötvenedik évfordulójára jelenik meg. Ez sértő. Moldova igazolni akarja Kádárt egy hamis életrajzzal, holott Kádár hazaáruló volt. A szovjet harckocsik védelme alatt érkezett a parlamentbe, még a felesége is így fogadta: „Ezt a sz...t hagyhattad volna Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni.” Kétszázezer magyar elmenekült, tizenhatezer-kétszázat állítottak törvény elé, 229 a vérpadra jutott. Moldova mégis tántoríthatatlan. A kilencvenes évek elején egy pesti színházban műsorra tűztek holmi sebtében összefércelt drámát Kádár feleségéről, Mariska néniről. Főszerepben a Marosvásárhelyről áttelepült színésznővel. Korai volt az igyekezet, bukott minden, és a jobb sorsra érdemes művésznőnek megbocsátás azóta sincs. /Pakot Fülöp: Előlegezett botrány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2006. július 28.

A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./

2006. július 29.

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke felháborítónak tartja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője, Ján Slota feljelentése nyomán a pozsonyi rendőr-főkapitányság azzal kapcsolatos kérdések megválaszolására kérte a magyar pártot, vajon milyen minőségében vett részt Duray februárban egy Budapesten megrendezett autonómia konferencián. Az MKP-hoz érkezett levélben a rendőrség arra kér választ, hogy vajon Duray az MKP, vagy a párt parlamenti frakciójának képviseletében, esetleg a párt ügyvezető alelnökeként vett részt a konferencián. Duray az MTI-nek elmondta: „A felháborodásom kétszeres. Egyrészt az indokolja, hogy az én szereplésem miatt nem engem, hanem a pártot kérdezik meg, másrészt az, hogy egyáltalán megkérdezik, mert hogy semmi közük hozzá. A rendőrséget egyetlen törvény sem jogosítja fel az után nyomozni, hogy egy tudományos konferencián ki és miről adott elő. Ilyesmi utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg.” A távirati iroda érdeklődésére Duray pontosította, hogy egy, a Duna Televízió Autonómia csatornájának indulását megelőző tudományos tanácskozásról van szó, amelyet a Duna Televízió a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) közösen, számos uniós ország képviselőjének részvételével rendezett meg, akik közül jó néhányan ott ülnek az Európai Parlament (EP) széksoraiban is. Emlékeztetett arra, hogy a finnországi, svédországi, dél-tiroli és spanyolországi szakértők, kutatók részvételével megrendezett és az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter megnyitotta tudományos tanácskozáson a kérdéskör számos határon túli és magyarországi kutatója vett részt és adott elő, köztük például Tabajdi Csaba, az EP magyar küldöttségének szocialista képviselője is. Duray hozzátette: a konferencián elhangzott előadása egyébként az azóta megjelent Riadó című kötetében is olvasható. /Duray után nyomoz a szlovák rendőrség. Slota feljelentette az MKP elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2006. július 31.

„Akár nyereséges is lehet az idei Félsziget Fesztivál” – vélte Gerendai Károly, a budapesti Sziget Kulturális Szervezőirodának igazgatója. A marosvásárhelyi Víkendtelepen a hét végén tartott fesztivál társszervezői szerint a remény megalapozott: július 28-án tizenötezer, 29-én tizenháromezer résztvevőt jegyeztek. Mind a kormányzati szervektől, mind a szponzoroktól több támogatást kaptak. Gerendai hangsúlyozta: sikerült áttörni a nemzetiségi korlátokat. „Volt olyan nap is, amikor szinte fele-fele arányú volt a részvétel” – mondta az igazgató. Népszerű volt a Humorfeszt. Nagy érdeklődés követte a Miért-RMDSZ barátságos futballmérkőzést. /Bögözi Attila: Üzleti siker lett a Félsziget Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2006. július 31.

A budapesti Neumann János Számítógép-tudományi Társaság évtizedes hagyományainak megfelelően évente elismerésben részesíti az informatika szakmában jelentős eredményt elért szakembereket több kategóriában. Az idei két díjazott erdélyi: Barabási Albert László (a Behálózva című nagysikerű könyv szerzője), aki jelenleg a Notre Dame-i Egyetem fizikaprofesszora, valamint Kása Zoltán, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem informatikaprofesszora. /Neumann-díjak erdélyieknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2006. július 31.

Elhunyt Szász János író, költő, újságíró /Belgrád, 1927. júl. 14, – Bukarest, 2006. júl. 29./, miután agyvérzés miatt több héten át feküdt kómában. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a múlt század közepén, közvetlenül a második világháború után kezdte pályáját. Egyetemistaként lett az Utunk helyettes főszerkesztője Kolozsváron, 1957 és 1968 között a bukaresti magyar napilap, az Előre rovatvezetője, később is, nyugdíjazásáig, a lap belső munkatársa. 1968 és 1977 között a Román Írószövetség főtitkára volt. Könyveinek száma – verseken kívül elbeszélések, kisregények, regények, útirajzok, esszék, műfordítások – meghaladja a harmincat. Bejárta a világot, jelentős irodalmi díjak kitüntetettje, publicisztikai munkásságáért elnyerte a MÚRE Életműdíját, a MÚOSZ Aranytollát és a budapesti Pulitzer Emlékdíjat. /Á. H.: Elhunyt Szász János. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ Szász János neve után, a róla szóló írásokban, lexikonok szócikkeiben mindig hosszú felsorolás következik, jelezvén munkásságának, írásformáinak, szellemi alkatának sokoldalúságát. Költő, prózaíró, esszéista, szerkesztő, műfordító, közíró. Szüntelenül fürkészte az értelem működésének természetrajzát, törvényszerűségeit. /Gálfalvi Zsolt: Az értelem történésze. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2006. augusztus 1.

Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban.  A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2006. augusztus 1.

Az ÚMSZ most induló sorozatában olyanok emlékeznek a magyarországi 1956-os forradalom hatására, Erdélyben bekövetkezett eseményekre akik elszenvedték az akkori retorziót. Puskás Attilát huszonnyolc éves korában zárták börtönbe, amiért tanárként nyilvánosan rokonszenvezett az ötvenhatos budapesti szabadságharccal Csíkdánfalván. Ő még a szamosújvári börtönben is megemlékezett társaival március 15-ről, valamint október 23-ról. Puskás Attilát szabadulása után, 1964-től az 1989-es rendszerváltásig megfigyelés alatt tartotta a román állambiztonság. Letartóztatása Sántha Imre diák versesfüzetéhez kötődik. Az érettségi előtt álló iskolás fiú abbahagyta a tanulást, elment otthonról és Sepsiszentgyörgyön próbált új életet kezdeni. Maga mögött hagyott egy levelet, melyben elmagyarázta szüleinek, hogy ne keressék, mert az általa hátrahagyott, rendszernek nem tetsző írásai kellemetlenséget okoznának neki. Házkutatást tartottak Sántháéknál, és megtalálták a tanuló versesfüzetét. 1959 tavaszán tartóztattak le tanárokat és diákokat, rendszerellenes szervezkedés címén. Puskás Attilának megmutatták Sántha Imre verseit. Puskás Attila saját versét is felolvasta Október 23. címmel, éppen 1956. november 4-én, egy lakodalmon. Ezután gyász-szalagot viselt a meghalt forradalmárok emlékére. Másik „bűne” volt, hogy megkérte Lőrincz János társát: ne hagyja ki a tananyagból a magyarországi felkelésben szerepet vállalt irodalmárokat és költőket, mert részei a magyar irodalomnak. Puskást 1959. május 12-én letartóztatták, húsz év kényszermunkára ítélték, és további tíz évvel toldották meg szabadságvesztéses büntetését „tiltott iratok terjesztéséért”. Emlékezete szerint 1963 végén, 1964 elején a börtönben megindult a fegyencek átnevelése. Vasárnaponként önkéntes rabok ismertették „bűneiket” a román munkásállam ellen, megbánták ezeket, és megfogadták, hogy megváltoznak. A beismerőknek le kellett leplezniük azokat a cellatársaikat, akik a börtönben is folytatták korábbi tevékenységüket. Puskást édesanyja csak egyszer látogathatta meg. A közkegyelmi törvénynek köszönhetően 1964. augusztus 3-án szabadult. Feleségénél húzódott meg, aki elvesztette állását, amiért nem vált el Puskás bezárása után. Barátai, köztük Dankanits Ádám történész, pénzt és ruhaneműt gyűjtöttek a frissen szabadultnak. Puskás először munkásként kereste meg kenyerét, majd kereskedelmi áruszakértő volt 1971-ig, amikor végre sikerült végzettségének megfelelő állást kapnia. Ezután is évekig figyelte a Szekuritáté, követték, besúgókat próbáltak beszervezni környezetébe. /Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2006. augusztus 2.

Gyurcsány Ferenc magyar-magyar kormányzati konzultációra cseréli a MÁÉRT-et. Magyar-magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. „Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján sem támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel. /Rostás Szabolcs: Be nem avatkozó nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2006. augusztus 3.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem változott: a Verespatak térségébe tervezett aranybánya projektje komoly környezeti kockázatot jelent – mondta Persányi Miklós miniszter, amikor hivatalában fogadta Ireny Comaroschit, Románia budapesti nagykövetét. Persányi szerint Románia számára is jobb lenne, ha a projekt nem valósulna meg. Magyarország legfőbb érdeke a határon átterjedő környezeti hatások megelőzése, a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófák elkerülése. Ireny Comaroschi kijelentette, a román kormány még nem foglalt állást ebben a kérdésben. /Budapest: kockázatos a Verespatakra tervezett aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2006. augusztus 3.

A Fidesz közreműködik abban, hogy az SZDSZ kezdeményezésével összhangban, a szlovákiai magyarságot érő nacionalista támadások kérdésében európai uniós fórumokhoz forduljanak, közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Eörsi Mátyás szabad demokrata politikusnak írott levelében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője közös, uniós fellépést sürgetett amiatt, hogy Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke ellen rendőrségi eljárás indult nézetei kifejtése miatt. A magyar politikust egy budapesti konferencián elmondott véleménye miatt jelentette fel a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amiért Duray az egyik magyarországi kereskedelmi rádióban az ellene tett korábbi SNS-feljelentés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a Szlovák Nemzeti Párt minden megnyilvánulása alapján fasiszta párt, melynek vezetője, Ján Slota nemzetiségi gyűlöletet hirdet, és fegyveres akciókra buzdít egy másik nemzet, Magyarország ellen. Slota már tucatnyinál több esetben jelentette fel az MKP-t, vagy személy szerint Durayt, aki ellen ezúttal azért vizsgálódik a szlovák rendőrség, mert februárban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia és Duna Televízió autonómiakérdésekről rendezett konferenciáján. Duray ezt felháborítónak tartja, mert utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg, hogy a rendőrség az után nyomozzon, vajon ki milyen konferencián vett részt és adott elő. Duray azért beszélhetett fegyveres buzdításról, mert Slota már arra is buzdította híveit, hogy „Üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet!” /Közös fellépés Duray védelmében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2006. augusztus 3.

Nagy előnnyel indult neki az ellenzék Magyarországon a helyhatósági választás kampányának. Most kiváló lehetőség csillant fel előttük, a Combino márkájú új, német villamosok képében. E járművek ugyanis néhány meghibásodást, kábelszakadást és oszlopkidőlést követően a Budapest vezetéséért ötödször csatába induló Demszky főpolgármester kampányát nem segítették. Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint a második Gyurcsány-kormány megalakulásának a napjaiban több felmérés is azt igazolta, hogy az emberek többsége tudatában volt a megszorító intézkedések szükségességének. Marad az utolsó esély: „a magát Tusnádfürdőn reaktiváló ellenzéki vezér harcos fellépése talán ismét egybetereli a szétszéledőben lévő balliberális szavazótábort” – reménykedik az újságíró. /Szűcs László: Futnak a villamos után. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2006. augusztus 3.

A Magyarok Világszövetsége közlése szerint jogerőre emelkedett a budapesti bíróság 2006. április 27-én hozott első fokú döntése mely megállapította, hogy az Index.hu Rt. 2004. december 16-án megjelent cikkébe foglalt állításokkal megsértette Patrubány Miklós személyiségi jogait. A „Patrubány sérteget és fenyeget” című írás valótlanul állította, hogy Patrubány Miklós az Országos Választási Iroda vezetőjére, Rytkó Emíliára nézve sértő kijelentéseket tett volna. Az Indexet a bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően kötelezte 400 000 forint kártérítés, illetve annak kamatai, valamint 35 000 forint perköltség megfizetésére. A Magyarok Világszövetségének elnöke sajtótájékoztatón fogja bejelenteni ezzel kapcsolatos, vezető MSZP-s politikusokat érintő további lépéseit. A mondat, amelyet az Index Patrubány Miklós szájába adott, és amely bejárta a világot, így hangzott: „A szimpatikus, csupán enyhén molett, és minden szempontból nyilván teljesen független Emília (társkeresők figyelem!) hadilábon áll a matekkal is”. Az ítélet megállapította, hogy a bizonyítási eljárás során egyértelművé vált: a kifogásolt szöveget nem Patrubány Miklós írta, ekként az Index cikk állítása valótlan. Megállapítást nyert, hogy Patrubány Miklós soha nem tett Rytkó Emíliára olyan kijelentéseket, amelyet az Index, és számos más magánszemély neki tulajdonított. /Pert nyert Patrubány Miklós. Félmilliót fizet az Index. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2006. augusztus 3.

Falfestményeket találtak a homoródkarácsonyfalvi unitárius templom restaurálásakor. „Hic fuit Basilius Makay et Ajtay” – áll a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban tavasszal feltárt Szent László-freskóba kaparva. Az A. D. 1599 jól látszik. A falfestményeket, áprilisban bontotta ki Lángi József budapesti restaurátor, állapotkonzerválásukra augusztus–szeptemberben kerül sor. A templom restaurálása a kazettás mennyezettel folytatódik. A kazetták 1752-ben készültek. Lángi Józsefnek és Mihály Ferencnek két közös könyve jelent már meg erdélyi falképekről és faberendezésekről, a harmadik kötet kiadás előtt áll. Évek óta együtt dolgoznak, felleltározva a még fellelhető freskókat, mennyezeteket, szószékeket, faszobrokat egész Erdélyben. A karácsonyfalvi templom teljes festett templombelsőt rejt a vakolat alatt. A templom északi falán napvilágra került a Szent László kerlési csatáját, a kun elrabolta lány megmentését ábrázoló freskó. Feltehetően 14. századi a festmény, leginkább a gelenceihez hasonló. Jó állapotú, jó minőségű, a restaurálás során nem lesz esztétikai kiegészítés, csak állapotkonzerválás. A munkálatokat a budapesti bejegyzésű Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány finanszírozza. /Kovács Csaba: Freskó Szent László kerlési csatájáról = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2006. augusztus 3.

Jogerős határozat született a budapesti XII. kerületi turulszobor ügyében: 30 napon belül le kell bontani. A döntés ellen fellebbezni már nem lehet, jogszabálysértésre hivatkozva lehet még kérni a döntés felülbírálatát. A szobrot tavaly október 22-én avatták fel a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére. /Bontható a turulszobor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2006. augusztus 3.

A lap részletet közölt Vígh Károly történész A lakosságcsere kikényszerítése és a reszlovakizáció című munkájából. Az 1945-ös kassai kormányprogram és az azt követő elnöki dekrétumok kihirdetése a magyar kisebbséget minden tekintetben jogfosztottá nyilvánította. Benes elnök a második világháború európai eseményeinek befejezésekor Pozsonyban 1945. május 9-én mondott beszédében kijelentette: ,,...a csehek és szlovákok visszavonhatatlanul elhatározták, és már el is határozták, hogy a németekkel és magyarokkal az eddigi körülmények között egy államban élni nem tudnak és nem is fognak. Ezen háború után már nem lesz az első világháború utáni értelemben vett kisebbségi jog. A bűnösök megbüntetése után a németek és magyarok legnagyobb részének ezt az országot el kell hagynia. (Taps a tömegből.) Ez a mi végleges álláspontunk, s ezt az álláspontunkat megvédjük, és a legapróbb részletekig végre is hajtjuk. Ezt a kérdést megtárgyaltam a Szovjetunióval, az amerikaiakkal és az angolokkal. A mi népünk már nem élhet a németekkel és magyarokkal közös hazában. Kérlek benneteket, hogy a kitelepítésre vonatkozó előkészületeket, amelyeket mi már Csehországban megtettünk, ti itt, Szlovákiában is tegyétek meg.” Benes kimondta: 400 000 magyart ki kell telepíteni, s a megmaradó 150-200 000-et pedig majd szétszórják Szlovákia területén. Magyar részről 1945 novemberében felkérték a szövetséges nagyhatalmakat, hogy a szlovákiai magyarok ügyét vonják ellenőrzésük alá. A kérést mind a Szovjetunió, mind az angolszász nagyhatalmak elutasították, a csehszlovák vezetésnek mégsem sikerült elképzeléseit teljes mértékben végrehajtania. A nagyhatalmak a Magyarországgal kapcsolatos csehszlovák követeléseket a potsdami tárgyalások során nem voltak hajlandók napirendre tűzni. Egészen a párizsi béketárgyalások megkezdéséig halogatták a nagyhatalmak a csehszlovák követelések megtárgyalását. Azonban a nagyhatalmak nem akadályozták meg a magyar lakosság csehországi deportálását. Ez a körülmény kényszerítette a magyar kormányt arra, hogy elfogadja a csehszlovák kormány ajánlatát a lakosságcseréről szóló tárgyalásokra. Budapest eredetileg ahhoz a feltételhez szerette volna kötni az egyezmény létrehozását, hogy a visszamaradó magyarok kisebbségi jogokat kapjanak. Csehszlovák részről azonban ezt nem fogadták el. Végül is Gyöngyösi János külügyminiszter 1946. február 27-én minden feltétel nélkül volt kénytelen a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt aláírni. A legnagyobb megdöbbenést a VIII. cikkely okozta, amely szerint a magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy azokat a személyeket, akik az 1945/33. számú, a népbíráskodást elrendelő szlovák nemzeti tanácsi rendelet értelmében meghatározott bűncselekményeket követtek el, paritáson felül átveszi. Csehszlovák részről tízezerszám vontak fe­lelősségre a háború alatti magatartásért a magyar nemzetiségű állampolgárokat. Így történhetett, hogy a szlovák kor­mányszervek utasítására a kerületi és járási népügyészségek mintegy 19 564 ún. ,,nagy háborús bűnös” magyart írtak össze, akik a családtagjaikkal együtt mintegy 73 187 főt tettek ki. Ilyen előzmények után kezdődött meg 1947. április 12-én a magyar-cseh­szlovák lakosságcsere. /A lakosságcsere kikényszerítése és a reszlovakizáció (Vígh Károly). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. aug. 3./

2006. augusztus 4.

– Úgy vélem, akkor vagyunk tisztességesek, ha leülünk, és megnézzük a szóban forgó dokumentumot, és ezzel kapcsolatban kidolgozunk egy álláspontot – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyar kormány által kidolgozott új nemzetpolitikai koncepciót értékelve. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentumot Budapestről a napokban juttatták el a kormányfő tárgyalópartnereinek, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek. Markó Béla leszögezte: a Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT) hasonló fórumokra mindenképpen szükség van, és ezeket valamilyen módon ki kell alakítani. Minden attól függ viszont, hogy a határon túli magyar kultúrának, oktatásnak és szellemi életnek szánt figyelem, valamint támogatás megmarad-e vagy sem – vélekedett Markó. /(pam): Markó: szükség van a MÁÉRT-hez hasonló fórumokra Különösen a szórványban járna veszélyekkel a párttá alakulás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2006. augusztus 4.

Ötödik alkalommal szerveztek Bod Péter Konferenciát az elmúlt hétvégén a Brassó megyei Olthévízen. Veress László református lelkész elmondta, első alkalommal Magyarigenben tartották meg a konferenciát, azon a településen, ahol Bod Péter élete utolsó időszakában szolgált. Veress László kezdeményezésére 1999-ben Olthévíz adott otthont a tudományos ülésszaknak, majd Budapestet követően újra gróf Árva Bethlen Kata falujának egyházközössége szervezte meg a rendezvénysorozatot. A konferencia célja felhívni a közvélemény figyelmét egy olyan református lelkészre, aki életével és művével példaképe lehet a mai embereknek is. „Bod Péter egyike azoknak, akik elsőként írtak szép, tiszta magyar nyelven, akkoriban, amikor még a tudományos műveket németül, latinul írták” – hangsúlyozta Veress László egykori olthévízi lelkész elődjéről. Bod Péter műveinek nagy része kéziratban maradt, holott azok közül sok még ma is élvezetes olvasmány. A mostani konferencián Csizmadia Gabriella bemutatta Bod Péternek egy elveszettnek hitt lexikonát, amelyet a Teleki Tékában talált meg. Gudor Botond, Magyarigen lelkipásztora a történetíró Bod Péterről beszélt. /Antal Erika: Konferencia egy református nyelvőrért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2006. augusztus 4.

Xantus Géza Római harmónia című kiállításának megnyitójával kezdődtek el augusztus 3-án a Csíkszeredai Városnapok. A szeredai születésű művész több évig élt Rómában és Budapesten, tavaly tért vissza szülővárosába – ahol ezúttal először nyílt egyéni tárlata. A Mikó-vár Szász Endre Galériájában főként festményeket állított ki, továbbá grafikákat, exlibriseket. /Római harmónia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2006. augusztus 5.

Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./


lapozás: 1-30 ... 5701-5730 | 5731-5760 | 5761-5790 ... 6091-6109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék