udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 5821-5850 | 5851-5880 | 5881-5910 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2006. szeptember 19.
Szeptember 18-a óta forrong Magyarország, a Parlament előtti térre többezres tömeg gyűlt össze, mintegy másnapig kinn maradtak. Vannak publicisták, akik ,,esernyős forradalomnak” minősítették a látottakat, és 56-os jelszavakat is kiabáltak. A tüntetők Gyurcsány Ferenc azonnali lemondását követelték. A közfelháborodást kiváltó Gyurcsány-szöveg mélységesen leleplező, förtelmes bizonyítványt állít ki a kormány és a két koalíciós párt négyéves semmittevéséről és másfél élvig tartó folyamatos hazugságairól, amelyekkel az egész magyar társadalmat félrevezették. A média egy részének cinikus, hazugságpárti volta a Gyurcsány-botrány első óráiban is érzékelhető volt. Meghamisítják, eljelentéktelenítik a beszédet. Folyik a szerecsenmosdatás. Most már nem csak Budapesten, hanem a vidéki városokban is folyamatosan tüntetnek. /Sylvester Lajos: Gyurcsány hazugsággyurmája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./2006. szeptember 19.
Déván a Téglás Gábor Iskolában a tanévnyitón jelen volt Lamperth Mónika, Magyarország önkormányzati és területfejlesztési minisztere, Borbély László középítkezési és területfejlesztési, valamint Winkler Gyula kereskedelmi és gazdasági megbízott miniszter. – Lamperth Mónika miniszter asszonnyal a két minisztérium közti kapcsolatról tárgyaltam – jelentette ki Borbély László miniszter. – A további két hónapban majd közösen készítjük elő a Budapesten, a közös őszi kormányülésen véglegesíthető területfejlesztési terveket. Ide tartozik a Tisza-vízgyűjtő medence területrendezési tanulmányának elkészítése. Fontos a kistérségi politikában való gondolkodás. Magyarországon összesen 163 ilyen, kistérségi régió működik. Romániában csak az új közigazgatási törvény szentesítette a kistérségi régió lehetőségét, ám ez nálunk még gyerekcipőben jár – közölte Borbély László. A dévai iskola Hunyad megye egyetlen magyar közép- és szakiskolai képzést nyújtó állami oktatási intézménye, Borbély kifejtette: – A szórványoktatás terén a dévai Téglás Gábor iskola fontos állomás, amelynek megvalósításához mind a magyar, mind a román kormány hozzávetőlegesen egyformán járult hozzá: magyar részről 300 millió forint, míg román részről 170.000 euró értékű befektetés történt. A négyszintes létesítmény bentlakásában és étkezdéjében még folynak a munkálatok, de ezek pár hónapon belül befejeződnek. /N.-H. D.: Magyar–román miniszteri „kistalálkozó”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2006. szeptember 19.
Budapesten és Sepsiszentgyörgyön folynak Shakespeare Lear király című tragédiájának közös próbái Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi rendezővel és a főszerepet párhuzamosan alakító két színésszel – Blaskó Péterrel a Nemzeti Színháztól és Nemes Leventével a Tamási Áron Színháztól. Rendhagyó és merész próbálkozásnak mindkét társulat számára, hogy ugyanazon rendezővel, egy időben mutassák meg magukat egymásnak: három héten át közös műhelymunka keretében próbálva a budapesti Nemzeti Színházban a Shakespeare-tragédiát, melyet aztán – próbáit ugyanazzal a rendezővel, de külön-külön befejezve – különböző időben fognak bemutatni, Erdélyben idén novemberben, Magyarországon jövő év februárjában. A közös start után két különböző előadás fog születni, más összefüggésekben – más helyen, más díszlettel, színészekkel. „Ez egy örömteli vállalkozás – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A két társulat között alapvető különbözőségek is vannak, melyek elsősorban abból adódnak, hogy más-más társadalmi közegben iskolázódtak. Míg az erdélyi inkább képi, érzelmi típusú színházi világ, a magyarországi inkább verbális. /Guther M. Ilona: Lear király egy rendezővel, két társulattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2006. szeptember 19.
Szeptember 17-én Budapesten a Szent István-bazilikában az ünnepélyes szentmise keretében olvasta fel Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása azt a pápai dekrétumot, amely elrendeli Salkaházy Sára nővér boldoggá avatását. A Kassán született szociális nővér 1944. december 27-én halt vértanúhalált. A német megszállás alatti több rendházbéli társnőivel együtt zsidó üldözötteket bújtatott a zárdában. Valaki azonban feljelentette őket, mire nyilasok Sára nővért hatodmagával a Duna-partra hurcolták és főbe lőtték. Vértanúhalálának különös súlyt ad a felajánló ima, amellyel már 1943 őszén tudatosan Isten kezébe tette le életét: „Ó, fölséges Szentháromság! Azon esetre, ha az egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be, és legbölcsebb végzésed szerint, gondviselésed tervében nem lenne benne halálom, fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, betegek és gyengék életéért – és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg őket a megkínoztatástól, a fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől...” A Szent István-bazilikában első alkalommal zajlott le boldoggá avatási szertartás. /E.-R. F.: Új magyar boldogot tisztelhetünk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2006. szeptember 20.
A budapesti tüntetők behatoltak a Magyar Televízió épületébe, törtek-zúztak, fosztogattak. Ez közönséges vandalizmus, az elkövető pedig nem nép, hanem csupán csőcselék, írta Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa. Érdekes módon a politikai elit most sem azon vajúdik, hogy Gyurcsányék hazudtak, hanem azon, hogy ez kiderült. A magyar gazdaság másfél évtizede nem látott mélypontra süllyedt, a forint egyre csak zuhan, a társadalmi helyzet tarthatatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Felcsináltuk! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2006. szeptember 20.
Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2006. szeptember 20.
Politikai tüntetésnek indult és bűnözéssé fajult a budapesti elégedetlenségi hullám, írta Simon Judit, a lap munkatársa. Szerinte akik megostromolták az MTV épületét, azok nem polgárok, azokat nem a Gyurcsány balatonöszödi beszéde háborította fel. Őket az érdekli, hogy felbomoljon a rend. /Simon Judit: Nincsenek ott polgárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2006. szeptember 20.
Az ’56-os forradalom fél évszázados évfordulóján a magyar demokrácia a rendszerváltás utáni legmélyebb válságát éli meg csak azért, mert a választásokat megnyerő szocialisták nem hajlandók elismerni, hogy belebuktak az ominózus hangfelvételek nyilvánosságra hozatalának botrányába. Ha Gyurcsány vasárnap este hamut szór a fejére, és Sólyom László asztalára teszi lemondását, akkor nincs gyújtogatás, nincs tüntetés Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, a feldühödött tömeg pedig nem rohamozza meg a tévé székházát. A tévé székházának lerohanásáért a rendőrség az első számú felelős, ugyanis a randalírozók azonnali hatástalanítása helyett a rendőrség elbarikádozta magát (!) az épületben, és nem vetettek be rohamegységet, írta Irházi János, a lap munkatársa. Félő, hogy még nagyobb tömegek fognak engedély nélkül is utcára vonulni. /Irházi János: Az erő legyen velünk. Vajon minek kell még történnie, hogy Gyurcsány lemondjon? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2006. szeptember 21.
Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szeptember 20-án. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte, a napok óta tartó tüntetések miatt. A három legfőbb közjogi méltóság közös nyilatkozatban leszögezte, hogy minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, képesek-e szavatolni, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Gyurcsány úgy fogalmazott: nincs türelem a rendbontókkal szemben, a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. Az MSZP azt kéri, követeli a Fidesztől, hogy az ellenzéki párt ne tartsa meg szeptember 23-i demonstrációját – jelentette be Hiller István MSZP-elnök. „Azzal vádolom Orbán Viktort, hogy a nyugalom helyett a felfordulást erősíti. Azzal, hogy az alkotmányos rend kereteit feszegető kezdeményezéseivel a megválasztott és felelős kormány helyére olyan kormányt akar, amely saját önös hatalmi érdekeit szolgálja” – fogalmazott Hiller István. Az éjszaka folyamán elkövetett rongálásért 98 embert vettek őrizetbe a rendőrök, az előző napi 104 után újabb 24 rendőr sérült meg. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy az önkormányzati választás a népszavazás, hogy nem volt szükség stabilizációs intézkedésekre, és hogy a Fidesznek semmi köze nincs a megmozdulásokhoz. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint ebben a helyzetben felelőtlen és érthetetlen Orbán Viktor magatartása, aki továbbra is arra biztatja az embereket, hogy „ne húzódjanak meg a házaikban”, maradjanak az utcákon. Románia számára figyelmeztető jel a budapesti „zendülés” – véli a román sajtó. A Ziua két teljes újságoldalt szentelt a budapesti „zendülésnek”. /Ellenzik a szeptember 23-i demonstrációt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./2006. szeptember 21.
Szomorú, hogy Budapest békéjét megtörték. Az ittas és drogos szélsőjobboldali egyének szervezetten támadták a demokratikus intézmények védelmére felálló erőket. Azt kérték, hogy mondjon le Gyurcsány Ferenc kormányfő. Az a Gyurcsány Ferenc, aki „képes volt kiállni az igazság mellett, bevallani tévedését és elmondani, hogy újat kell kezdeni.” Az ország nagy része azonban kiáll a miniszterelnök mellett. Ha nincs Orbán Viktor kormánya –, azt a sok hazugságot sem kellett volna elmondani. Az egész kialakult helyzetért a 2002 előtt kormányzó Orbán-kabinet a hibás. Sajnos, oda züllött a jobboldal, hogy miattuk már a baloldalnak hazudnia is kell, írta ironikusan Somogyi Botond. /Somogyi Botond: Ki a hibás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./2006. szeptember 21.
A budapesti tüntetéssel kapcsolatban Szüszer-Nagy Róbert kifejtette: a „vandál csürhét lelkes, fiatal forradalmároknak titulálni több mint pofátlanság.” Szerinte érthetetlen az a magyarázat, hogy a „nép” zsebében azért nyílt ki a bicska, mert Gyurcsány hazudott. Inkább arról van szó, hogy Gyurcsány megalázott egy egész országot. Gyurcsánynak ezért kellene mennie. A cikkíró elítélte az erdélyi szimpátiatüntetéseket, mondván: „üljünk le a fenekünkre, ne importáljunk újabb hülyeséget Magyarországról!” /Szüszer-Nagy Róbert: Monnyon le! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./2006. szeptember 21.
Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./2006. szeptember 21.
Meglep az a mérhetetlen cinizmus, ami a magyar kormány első emberéből árad, írta Böjte Csaba dévai ferences szerzetes a budapesti eseményekről. El sem tudta képzelni, egy ilyen magas közméltóságot viselő személy azzal mosakodjon, hogy más is hazudik. „Tőlünk, Kárpát-medencei magyaroktól a történelem sok mindent elvett, de becsületünket, tisztességünket csak mi dobhatjuk oda” – írta. „Tiszta szívvel imádkozom, hogy nemzetünk méltóságát politikusaink ne tapossák a sárba.” Egy népnek joga van a hazugságával büszkén kérkedő elöljáróitól a bizalmat megvonni. /Böjte Csaba dévai ferences szerzetes írása a budapesti helyzetről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./2006. szeptember 21.
Román filmhét kezdődik szeptember 21-től Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol az utóbbi két év legjobb, számos díjat nyert alkotásait mutatják be a magyar közönségnek. – A fesztivál ötlete bekerült abba az együttműködési szerződésbe, amelyet a másfél évvel ezelőtt tartott magyar-román kormányülésen írtak alá a politikusok. /A legjobb román filmek az Urániában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./2006. szeptember 21.
Olaszteleken műemléktemplom, kastély, kazettás mennyezet, emlékművek, emléktáblák, szobor hívja fel a látogató figyelmét. A falu szülötteinek idei találkozóján két emléktáblával lett gazdagabb a település. Id. Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen élő nyugalmazott mérnök állított fémplakettes emléktáblát a református templom cinterme falu felé néző falára. Felirata: In memoriam Kolumbán Lajos etnográfus, tanár, kir. tanfelügyelő. Született Olaszteleken 1875-ben, meghalt Budapesten 1958-ban. A rézplakett Kába Zoltán csíkjenőfalvi fiatal szobrászművész alkotása. Kisebb emléktáblával jelölték meg azt a Gödör utcai telket, ahol a tudós egykori szülőháza állt. Kolumbán Lajos a hétfalusi csángókról írt munkáin kívül (A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben, Brassó,1903, A Barcaság népe, Budapest, 1906) földrajzi utazóként is ismert volt. Erről tanúskodik Utazások Nagymagyarországon című sorozata, amely az első világháború küszöbén látott nyomdafestéket. /Emléktábla Kolumbán Lajosnak (Olasztelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2006. szeptember 22.
A korábbi napokhoz hasonlóan szeptember 20-án este mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth téri demonstráción. A tüntetők Gyurcsány Ferenc és a kormány leváltását követelték. Takács András, a demonstráció egyik vezéralakja, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke eltanácsolta a demonstráció résztvevőit attól, hogy a Magyar Rádió épületéhez vagy bármelyik másik közintézményhez vonuljanak. Takács András bejelentette, hogy a tüntetők akarata alapján megalakult a Nemzeti Kerekasztal. Egyes tüntető csoportok éjjel különböző utcákban összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik a Blaha Lujza térig szorították a tüntetőket. Hatvankét embert állított elő az éjszakai budapesti rendbontások során a rendőrség. A Kossuth tér szeptember 17-e, vasárnap este óta folyamatosan kormányellenes tüntetések színtere. A téren a Gyurcsány-kormánynak koporsót állítottak. A kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Napok óta többnyire békés kitüntetések zajlanak Magyarország több nagyobb településén, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Pécsett és máshol. /Kitartanak a Gyurcsány Ferenc lemondásáért tüntetők. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./2006. szeptember 22.
Szeptember 21-én hajnali negyed négyig tartottak Budapesten az utcai rendzavarások, amelyek azonban lényegesen kisebb mértékűek voltak, mint az elmúlt két éjszaka. A Kossuth téren folyamatosan gyülekeztek az emberek, a külföldi és nemzetközi tévétársaságok közvetítőkocsijai felsorakoztak a tér szélén. Szeptember 21-én a Fidesz úgy döntött: az önkormányzati választások utánra halasztja a szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését. Kövér László választmányi elnök elmondta, arról kaptak tájékoztatást, hogy a tervezett békés demonstrációt provokációk zavarhatják meg, információjuk van készülő robbantásos merényletekről. Hozzátette: a halasztás oka, hogy az állam, a kormány nem tudja, nem akarja az állampolgárok alkotmányban rögzített szabadságjogát, a gyülekezéshez való jog békés gyakorlásának feltételeit biztosítani. Az MSZP helyes döntésnek tartja, hogy a Fidesz elhalasztja a tervezett demonstrációját, közölte Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes. Hozzátette, Magyarországnak és a magyar nemzetnek arra van szüksége, „hogy Orbán Viktor tartsa kordában frakciójának szélsőséges tagjait, szólítsa fel politikusait, hogy senkit ne bíztassanak Magyarország alaptörvényének és más jogszabályainak megsértésére”. – Nagyon örülök, hogy a hétvégi demonstráció közül a rendezők egyet lemondtak, az egyetlen helyes döntést hozták meg – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Elmondta továbbá, hogy a kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén, a kormány politikáját pedig nem befolyásolja az önkormányzati választás végeredménye. Hasonlóképpen pozitívan értékelte a nagygyűlés elhalasztását az SZDSZ, MDF és KDNPP is. Eddig 33 személy vált ismertté, akiket a rendőrség bűncselekménnyel gyanúsít a tüntetésekkel kapcsolatban – jelentette be Bene László országos rendőrfőkapitány. /Elhalasztják a szeptember 23-ra tervezett Hősök téri nagygyűlést Provokációktól és robbantásos merényletektől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 22.
Budapest utcáin, a Kossuth téren az elmúlt két éjszakához hasonlóan tízezres tömeg tüntetett. A szónokok az erőszakos megnyilvánulásoktól való tartózkodásra szólították fel a jelenlévőket. Szeptember 21-én petíciót ismertetett a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom képviselője. A dokumentumban azt javasolják, hogy a választók gyakoroljanak nyomást a „Gyurcsány Ferencnek asszisztáló parlamentre”, és minden, de legalább 139 képviselő mondjon le, hogy a köztársasági elnök új választásokat írhasson ki. /Fall Sándor: A Kossuth téren folytatódik a békés tüntetés a Gyurcsány-kormány ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 22.
Szeptember 19-én rokonszenvtüntetés zajlott Székelyudvarhelyen, ahol békés demonstráción a mintegy négyszáz résztvevő őszinte részvétét fejezte ki a magyar népnek, akiket – szerintük – a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetősége „aljas és galád módon átvert.” Szeptember 20-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön szerveztek tüntetést. Meg nem erősített hírek szerint erdélyi résztvevői is vannak a budapesti tüntetéseknek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke először szólalt meg nyilvánosan a magyarországi események kapcsán. Szerinte az RMDSZ-nek nem kell beleszólnia a magyarországi belpolitika ügyeibe, de kétségtelen, hogy a romániai magyarságot is érintik a budapesti fejlemények. Markó úgy látja: nemcsak Magyarországon, hanem Európa e térségében mindenütt másfél évtized után elfáradt a politikai osztály, nem mindig tud szembenézni a kihívásokkal, a közélet táborokra szakadt, a mostani magyarországi helyzet ennek is a következménye. A budapesti események Markó szerint Románia számára is figyelmeztetést jelentenek. Romániában is „föl kell ébrednie” a politikai osztálynak – mondta. Az erőszakos cselekmények távlatilag a demokráciát is csorbíthatják, hiszen – mint fogalmazott – az ilyesmi indokolttá teszi a korlátozásokat. „Az a tény, hogy nagyon hamar megszületett Budapesten egy ötpárti közös nyilatkozat, feljogosít a reményre, hogy a magyarországi parlamenti pártok – minden nézetkülönbség dacára – a demokrácia alapértékeivel kapcsolatosan a továbbiakban is egyet tudnak érteni, képesek megtalálni a megfelelő megoldásokat” – mondta. /Markó Béla. Szimpátiatüntetés lesz Kolozsváron is. Markó a budapesti eseményekről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 22.
Somogyi Botond szeptember 21-i Ki a hibás? című véleménycikke hatalmas visszhangot váltott ki belföldi és külföldi olvasók körében egyaránt: ömlöttek a felháborodottabbnál felháborodottabb e-mail üzenetek, csörgött a telefon. Félreértésről van szó: a szerző teljesen mást próbált közölni. Az egyik olvasói levél és Somogyi Botond válaszcikke: a/ László Edit Budapesten él, de mindennap elolvassa a Szabadságot. Szerinte Orbán Viktor-kormány is hazudott, hogy az akkori ellenzéket legyőzze. Oda jutott szegény Magyarország, hogy nincs egy normális, erkölcsös, becsületes kormánya, vezetője. „Sajnos Erdélyben erősen jobboldali nézetű a sajtó, és nem látják a valóságot, ez valószínűleg információhiány miatt van.” /László Edit: Tisztelt Somogyi Botond! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ b/ Néhány éve Magyarországon mindenért, ami rossz, az Orbán-kormány a hibás. Az írott és elektronikus sajtó több mint 80 százaléka a liberálisok és a szocialisták kezében van, amely a Kádár-rendszer óta tovább butítja és félretájékoztatja a népet. Ezért kerülhetett sor arra, hogy december 5-én magyarok százezrei és milliói voltak közömbösek a határon kívül élőkkel szemben. Ebben a szellemben született meg Ki a hibás? című írása. Számára a jobboldal nem is Orbán Viktort vagy pártját, netán az MDF-t jelenti, hanem azokat a civil szervezeteket és pártokat, amelyeket a jelenlegi hatalom és a parlamenti pártok együttesen kiszorítottak az Országgyűlésből, a sajtóból, a közéletből. /Somogyi Botond: Azoknak, akik félreértették. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 23.
Ezen a héten a szeptember 22-én éjjel volt az első olyan éjszaka Budapesten, amikor nem csaptak össze a randalírozók a rendőrökkel. Ötszáz személyt keres a rendőrség a tüntetésekkel kapcsolatban – mondta el a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. A Kossuth téren estére 6–7 ezer ember gyűlt össze, az emberek már ötödik napja tüntettek Gyucsány Ferenc és kormánya leváltása mellett. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel a kordonnal körbekerített Parlament elé. /Viszonylag nyugodt csütörtök éjszaka a magyar fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2006. szeptember 23.
Fehér szalag kitűzésére, fehér ruhadarabok viselésére buzdít a Fidesz mindenkit, aki tiltakozni akar a hazugság és az erőszak ellen. A társadalmi mozgalom kezdeményezését Schmitt Pál alelnök jelentette be. A társadalmi mozgalom mottója: Utasítsd el az erőszakot, utasítsd el a hazugságot! Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Budapesten akkreditált nagykövetekkel találkozott. Egyebek között elmondta, hogy a Fidesznek nem volt érdeke a zavargások kirobbantása, hiszen az önkormányzati választásokon jó eséllyel indul a győzelemért. Orbán Viktor megerősítette, hogy a Fidesz szakértői kormány felállításában látja a megoldást a mostani helyzetre. /Utasítsd el az erőszakot! (Forrongó Budapest). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2006. szeptember 23.
Nagy sikerrel játszotta Mácsai Pál, a budapesti Örkény István Színház színész-igazgatója Azt meséld el, Pista! című, Örkény életéről szóló egyéni előadását szeptember 21-22-én Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színházban. A művész hiányolta az előadásról a diákságot. /Mácsai Pál Örkény-előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2006. szeptember 23.
László Sándor negyedik éve az Újvidéki Színház igazgatója, a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Kisvárdára elhozott előadásaik (Várkonyi Mátyás – Nagy Viktor: Szép új világ, Brian Friel: Pogánytánc, Csehov: Sirály) mellett az Újvidéki Művészeti Akadémia is jelentkezett (Paul Portner: Hajmeresző), szereplői azóta már a színház tagjai. Az Újvidéki Színház általában öt-hat bemutatót tartanak egy évadban. Önkormányzati fennhatóság alatt áll az intézmény. Mindig is a nyitottság volt jellemző a színházra. Nem volt soha házi rendezője, főrendezője, mindig vendégrendezők dolgoztak itt. Harag György szinte hazajárt Újvidékre, de anyaországi rendezők is, Babarczy, Székely rendezett itt. Mezei Kinga tavaly többedmagával elhagyta az újvidéki színházat, Budapestre szerződtek. Nagyon boldogan, és nagyon-nagyon nehéz szívvel engedte el őket. Mindegyik a tanítványa volt, és mérhetetlenül büszke volt rájuk. Elmentek, ez a felnövésnek egy fázisa. Időnként visszajárnak. Tulajdonképpen csak egy másik városban élnek, de sokat vannak együtt. Kisvárdával kapcsolatban felvetődött, hogy meg kellene szüntetni a „határon túli” kategorizálást. László Sándor ezzel kapcsolatban leszögezte: ha nem írják ki a plakáton, attól még határon túliak. „Ez sajnos belénk ívódott, ebbe születtünk bele. Hadd tudódjon ki, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk.” /Köllő Katalin: A tudatomban úgyis határon túli vagyok. Beszélgetés László Sándorral, az Újvidéki Színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ 2006. szeptember 25.
Vannak Budapesten, akik alkalmat kreálnak a másik oldallal való leszámolásra. S vannak a román fővárosban is olyanok, akik a törvényes és jogos politikai célkövetésben is anarchiakeltésre és az államrend ellen irányuló tervet látnak és láttatnak. Akik most Budapesten „forradalmat játszanak, kockáztatva az önös napi politikai érdekek oltárán nem csak az ország belső stabilitását és külső megítélését, de lábra állításának a lehetőségét is, azoknak másfajta történelmi elbírálásban lesz részük” – állapította meg Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Ezért kétkedve fogadja, hogy „Erdélynek is hallatnia kell a hangját” a jelenlegi magyar kormány elleni tüntetéseken, ahogyan azt Tőkés László püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként szeptember 23-án a Kossuth téri színpadon mondotta. Az újságíró szerint Tőkés Lászlónak joga van ilyeneket mondania, „de ne tegye a mi nevünkben”. /Ágoston Hugó: Hol hallatni? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2006. szeptember 25.
Mintegy 25 ezer ember gyűlt össze szeptember 23-án Budapesten, a Kossuth téren, a miniszterelnök és a kormány távozását követelő tüntetések hatodik napján. Több ismert aktív és volt politikus, ismert személyiség, illetve az elmúlt napok tiltakozó akcióiban vezető szerepet vállaló személy szólt a tömeghez. A felszólalók között volt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, aki az előző napon elindított fehér mozgalomhoz való csatlakozásra kérte a Kossuth téri demonstrálókat. Tőkés László, Makovecz Imre, Szűrös Mátyás, valamint Pozsgay Imre is szólt a tömeghez. Tőkés László erdélyi református püspök szerint a kormányfőnek semmi erkölcsi alapja nincs elítélni az utcai rendzavarókat. A nép nevében kíván tíz ismert személy követelést átadni Szili Katalinnak, a magyar parlament elnökének – közölte Papp Lajos szívsebész. A követelések között alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és ideiglenes kormány felállítása szerepel. A követeléseket késő este ismertették a Kossuth téren, ahol mintegy 25 ezer ember hallgatta a szónokokat. Felolvasták Böjte Csaba dévai ferences szerzetes üzenetét is. A Kossuth téri tüntetők bejelentették, hogy szeptember 25-től, hétfőtől az egész országra kiterjesztik demonstrációjukat. Magyarország több vidéki városában is volt demonstráció, ahol a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. /Békésen zajlott a legnépesebb budapesti demonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./2006. szeptember 25.
Budapesten a tüntetők fő szervezői petíciót akarnak átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Több szónok amnesztiát követelt minden, a budapesti zavargások alatt elfogott embernek. Nem lehet és nem szabad együttműködni azokkal, akik ma vitatják és tagadják a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének alapját – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az MSZP rendezvényén, amelyen liberális politikusok is jelen voltak. Hozzátette: fogalma sincs, mit keresnek a magyar jobbközép politikusai a Kossuth téren, ahol a szónokok szélsőséges, radikális, alkotmányellenes és idegengyűlölő beszédeket tartanak. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a hazudozást külföldön, ne próbálja belpolitikai célokra használni diplomáciai tárgyalásait. /A magyarországi válság hírei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2006. szeptember 25.
Budapesten szeptember 23-ára megszűntek az atrocitások, megsokszorozódott a Kossuth téren békésen tüntetők száma, és megsokasodtak a zászlók. A zászlóknak a magyar história egészének tanulságaira alapozott üzenete van: nemzetibb Magyarországot és magyarabb nemzeti képviseletet kíván. A tiltakozó hullám átcsapott a határokon, és kiterjedt a Kárpát-medence egészére, főleg Erdélyre és a Vajdaságra. Tőkés László püspök Budapesten hatalmas ováció közepette a baloldali médiák szerint harminc-, mások szerint ötvenezer ember és több millió tévénéző előtt a magyar nemzet egészének együvé tartozását és a gyurcsányi hazugságözönnek a nemzet egészére kivetített ártalmát tudatosította. A CNN riportere, Nic Robertson interjút készített a kormányfővel. a hazugságmotívumot a végsőkig kiélezte. N. R.: ,,Elfogadható, hogy hazudjon”? GY. F.: Ez sokkal bonyolultabb. N. R.: „Elfogadható, hogy hazudjon” Gy. F.: Ha ön – ha, ha – feleségével vagy barátaival beszél… stb. Göncz Kinga külügyminiszter Clevelandban Orbán Viktort s a Fideszt pimasznak nevezte, akikkel az Országgyűlésben nem lehet szót érteni, s ha az utcán vannak, folyamatosan hazudnak. Mára már nem csak a Kárpát-medence magyarságának jobboldali kötődésű tömegei, hanem a baloldal prominens képviselői közül is egyre többen vallják, hogy Gyurcsánynak távoznia kell. Lengyel László politológus beismerte, betelt a pohár, Gyurcsánynak egy idő után mennie kell. /Sylvester Lajos: A zászlók üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./2006. szeptember 25.
Komoly teszt előtt áll Magyarország: az immár napok óta Budapest és számos magyarországi város utcáin folyamatosan tüntető tömegek elérik-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya lemondását? Az ország jövője, a nemzet alapvető értékrendje forog kockán. Az, hogy hazugságra vagy felelősségre alapul Magyarország jövője. A teljhatalmú párt fittyet hányt a lakosságra. /Chirmiciu András: Teszt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2006. szeptember 26.
Másképpen látszanak a magyarországi történések a külső és a belső szemlélők számára. A nemzetközi sajtóban szinte nincs olyan magyarországi tudósítás, amelyik ne idézné fel, hogy a budapesti tüntetések Gyurcsány Ferenc botrányos lelepleződése és a lemondás elutasítása után kezdődtek. Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön arra is kitért, hogy föl kell készíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit, és vezető publicistákat. Meg kell tanítani őket, hogy ne szisszenjenek föl minden pillanatban. Úgy tűnik sikerült. /Gazda Árpád: Mikkamakka távollétében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./