udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1996. október 24.
Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./1996. október 25.
Temesváron okt. 25-én hivatalosan is felavatták a város magyar színjátszásának európai színvonalú teret biztosító Stúdió termet. Csongrád megye közgyűlésének elnöke, Léhmann István, valamint a budapesti Színháztudományi Intézet képviselői is jelen voltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./1996. október 26.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1990. okt. 4-én volt az első évnyitó. Az első évben hittantanári szak indult, idézte fel az intézmény történetét Méder Zsolt ügyvezető igazgató. A második évben nappali tagozatos hittantanár-szociális munkás, hittantanár-jog és hittantanár-némettanár szakra vettek fel hallgatókat. 1993 decemberében, az akkreditációs törvény életbe lépésével a hittantanár-jog szak nem kapott működési engedélyt. Ez a döntés mély nyomot hagyott a hallgatókban és a tanárokban. 1994-ben kántorképzést indítottak /ezt a szakot még nem akkreditálták/, 1995-ben közgazdasági-egyházi intendáns, 1996-ban zenepedagógia-egyházi zene szak indult. A főiskolának nincs önálló épülete, így több helyen, köztük a püspöki palotában folynak az előadások. Jelenleg 280 hallgatójuk van. - A felvételizők felkészültsége évről évre javul, állapította meg Mester Zsolt rektor. Bogdán Irén könyvtáros a bővülő állományú könyvtárukat ismertette. A budapesti Pro Hungaris Alapítványtól kapták állományuk felét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ A Pro Hungaris Alapítvány vezetője, mindenese Húbert Ferenc.1996. október 26.
Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./1996. október 26.
Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./ 1996. október 30.
Elhunyt Palotás Zoltán, aki hosszú szellemi száműzetés után az 1989-cel kezdődő korszakban publikálhatott újra. Ismert könyvén kívül száz írása jelent meg hazai és külföldi orgánumokban. Utolsó napjáig tevékenyen dolgozott, még átnézte második tanulmánykötetének kéziratát. /Magyar Nemzet, nov. 14./ Dr. Palotás Zoltán /Nyitra, 1913. febr. 13. - Budapest, 1996. nov. 5./ ismert könyve: Trianoni határok.1996. október 31.
Első alkalommal lát vendégül erdélyi képzőművészt a Parlament Galéria Budapesten: okt. 31-én nyílt meg Biró Gábor /sz. 1955, Székelyudvarhely/ székelyudvarhelyi festőművész tárlata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./1996. október 31.
Okt. 31-én Reformációi Gyülekezeti Napot tartottak Nagyváradon a sportcsarnokban a helybeli kilenc református gyülekezet híveinek és testvérfelekezetek képviselőinek részvételével. Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök hirdetett igét. Tőkés László püspök ünnepi beszédében a református egyház fő céljaként az egyetemesség elérését nevezte meg. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke bemutatta a szövetség aug. 30-31-én megválasztott vezetőit. Fellépett az énekkar, majd Bitskey Tibor budapesti színész elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./1996. október folyamán
A hajdani erdélyi szamizdat, az Ellenpontok egyik, jelenleg Svédországban élő szerkesztője, Tóth Károly Antal fogalmazta meg gondolatait az alapszerződéssel kapcsolatban. "A magyar vezetés úgy fogadta el a románok által javasolt szövegmódosítást, hogy ki sem kérte az erdélyi magyarok vezetőinek véleményét. Ez azt bizonyítja, hogy a kisebbségben élő magyarok nem igazán tényezők a mai magyar politika számára." "Napjaink egyik magyar kormányhivatalnoka magyarokkal találkozott Erdélyben, akik a magyarországi politikai élet részletes ismeretében tették fel kérdéseiket, és fejtették ki nézeteiket. Budapestre visszatérve kifakadt: az erdélyi magyarok úgy viselkednek, mintha magyar állampolgárok lennének! Magam úgy hiszem, hogy úgy viselkedtek, mintha a magyar nemzet tagjai lennének. Mintha közük lenne hozzá, s ahhoz, ami Magyarországon történik. Aki idegenként nézi őket, annak ez valóban nagyon sérelmes lehet." Tóth Károly Antal megírta, hogy a honalapítás ezeregyszáz éves évfordulójára vándorkiállítást bocsátott útjára, ez eljutott Göteborgba is, ahol ő él. Csak a mai Magyarország térképét tüntették fel, a kalandozások útvonalát jelölő egyik nyíl például Bácskába indult a mai országterületről és a Duna elérése előtt visszafordult. Egy korhű térkép sem volt Magyarországról, melynek folytonosságát ezer éven át elismerte Európa. /Tóth Károly Antal: Mintha közünk lenne hozzá. = Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október. Felelős kiadó: Veress Zoltán/1996. október folyamán
A finn-erdélyi kapcsolattörténet kutatójának, Benedekné Szőke Amáliának tanulmányai megjelentek Erdély és Fennoskandia 1576-1945 címmel, az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ kiadásában. A könyvet Budapesten szept. 3-án mutatták be a Litea Könyvesboltban. /Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október/1996. november 2.
Két kiadó gondozásában jelenik meg rövidesen az erdélyi magyarságra vonatkozó Ki kicsoda összeállítás. Elsőnek a budapesti Pallas Akadémia Könyvkiadónak a szekszárdi Babits Kiadó közreműködésével szerkesztett Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig című lexikon lát napvilágot. Ennek szerkesztésében kolozsvári munkatársak is részt vettek, így Dávid Gyula /irodalom/, Kovács Nemere, Murádin Jenő /képzőművészet/, László Ferenc /sport/. Ugyanakkor a nagyváradi Scripta Kiadó is készíti a Ki kicsoda lexikont. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1996. november 4.
Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/1996. november 4.
Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./1996. november 6.
Az RMDSZ államelnök-jelöltet állított, a megyei RMDSZ-küldöttségek egymást túllicitálva biztosították Frundát támogatásukról. Megváltoztak az erőviszonyok. Kiderült, hogy Frunda Györgynek legalább akkora támogatottsága van, mint Markó Bélának, állapította meg Csutak István. A Bukarestből Budapestre áttelepült Molnár Gusztáv írásában kifejtette, hogy "a Tőkés-Markó-Takács-vonal politikai halálra van ítélve Frunda Györggyel szemben, aki számu/n/kra az egyedüli üdvözítő megoldást kínálja." "Azt még a jelenlegi budapesti hatalom is sejti, hogy Tőkés Lászlót - bármennyire is kényelmetlen számára - kiiktatni nem tudja. Ám ha valaki mást kíván ejteni, előbb "tőkésistának" kell bélyegezni. Azután jöhet az össztűz." Borbély László kibukott a képviselőségből, neki az ügyvezető elnökséget kell megcéloznia ahhoz, hogy fentmaradjon. /Csutak István: Szellemes húzás volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Molnár Gusztáv írása: 1602. sz. jegyzet.1996. november 7.
A mai magyar kormány politikájának bírálatát még a hivatalba kerülése előtt kezdtem el. - nyilatkozta Tőkés László püspök a Demokrata munkatársa, Varga Domokos György kérdésére. 1994-ben már világos volt, hogy "ez a kormány egészen más irányvonalat vett a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában." "A határon túli magyarság, így az RMDSZ is sokáig keményen tartotta azt a vonalat, hogy nem szabad kétoldalú egyezségről beszélni, hanem háromoldalú szerződést kell kötni." A magyar kormány azonban szakított a korábbi irányvonallal és gyökeres szakítást hajtott végre. Varga Domokos Györgynek arra a megjegyzésére, hogy a küldöttgyűlés előtti hetekben folyamatosan támadták Csoórit és az MVSZ-t, lehet, hogy féltek, Tőkés László kifejtette: "Feltételezem, hogy a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi ellenzéki pártok természetes együttállása riasztotta a magyar kormányt. Az előző négy évben az akkori magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szoros szövetsége figyelmeztető jel volt, ezt a politikai erőt, ezt az össznemzeti szövetséget nem szabad fenntartani, mert ez veszélyezteti leginkább a kormányon levők hatalmát." A szocialista és szabad demokrata képviselők lelkesen tapsoltak az alapszerződéshez, jegyezte meg Varga Domokos György. Tőkés László ezt így látja. "Ha valaki egyszerűen süket a nemzeti kérdés iránt, akkor mutathatom neki a Szent Koronát és lobogtathatom a nemzeti zászlót, nincs kapcsolódási pont, simán lepereg róla." Biztosan van alapja a kritikáknak, az adminisztráció, a pénzkezelés szabados. Azonban az MVSZ "nem csupán ez, ennél sokkal több." A püspök Borbély Imrével kapcsolatban megjegyezte: elsősorban azért született olyan testületi döntés, hogy mindenki lakóhelye szerint pályázhat képviselői mandátumra, hogy Borbély Imrét kiiktassák az esélyesek közül. - Tőkés László nem vállalta az MVSZ elnöki jelölését, mert annyi a feladata, hogy nem győzi: az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, püspök, zsinati elnök... - Többször a szemére vetették, hogy miért avatkozik be a magyarországi belpolitikába. "Egy egészséges nemzeti politika keretében nem is létezne az a fogalom, hogy beavatkozás. Természetes, hogy a magyar nemzet dolgai engem pont úgy érintenek Nagyváradon, mint egy budapesti polgárt. Ez az üzenet a legbántóbb, és azzal fenyegeti a romániai és a többi határon túli magyar szervezetet, hogy megzsaroltatván leszereli a többségi nemzettel szembeni ellenállását." /Demokrata, nov. 7./ 1996. november 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár és dr. Kovács István, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Budapesten átnyújtotta Szakács Gézának a Honfoglalás emlékérmet. Szakács Géza /Marosvásárhely/ fiatal közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./1996. november 11.
Kolozsváron szept. 14-e és okt. 26-a között ünnepségsorozattal emlékeztek az ezeréves magyar iskolára. Kolozs megyei és a kolozsvári RMDSZ-szenátorok és képviselők, de a jelöltek, továbbá a városi tanácsosok egyetlen rendezvényükre sem jöttek el, jegyezte meg írásában Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke. A záróünnepségre sem jöttek el, ahol jeles pedagógusokat tüntettek ki. A Báthory Líceum díszterme megtelt, sok fiatal hallgatta meg Páldi János szolnoki tanár előadását. A Budapestről érkezett Töttösy Istvánné dr. előadását az ezeréves magyar iskoláról szintén figyelmesen hallgatták. Szőcs Judit kérte a vezetőket: legyenek velük, ha ünnepelnek. /Szőcs Judit: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./1996. november 13.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatta be dr. Benkő András zenetörténész Dávid István Műemlék orgonák Erdélyben /Polis, Kolozsvár, Balassi, Budapest, 1996/ című könyvét, amely két kiadó összefogásával látott napvilágot. A könyv 1500 műemlék erdélyi orgonát vett számba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Dávid István orgonaművész a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát, áttelepült Magyarországra, jelenleg a nagykőrösi református egyházközség orgonaművésze és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanszékvezető tanára. Könyvének tíz éves múltja van. A könyv bevezetőt nyújt az erdélyi orgonaépítés történetéhez, de szerepelnek benne a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak orgonáinak összeírásai is. Az erdélyi orgonák megmentésére hozták létre Magyarországon az Orgona Transsylvania Alapítványt. - Dávid István nemrég orgonakoncertet adott Kolozsváron, a Szent Mihály templomban. A bevételt az erdélyi orgonaművészet segítésére, valamint a történelmi értékű orgonák javítására fordítják. /Leopold Erika: Meg kell menteni az erdélyi orgonákat. = Népszava, nov. 22./1996. november 13.
Nov. 11-én Békéscsabán megnyílt Kovács Géza /sz. Marosvásárhely, 1958/ sepsiszentgyörgyi szobrászművész tárlata. Magyarországon már többször bemutatkozott, Budapesten és Pécsett volt kiállítása. /Új Magyarország, nov. 13./1996. november 14.
Uzonban júniusban határozták el a millecentenáriumi emlékmű felállítását és négy hónap múlva ünnepélyesen felavatták a "súlyos kőtömböt a templom tövében", ahogy Incze Sándor tiszteletes nevezte az alkotást, Petrovits István szobrászművész munkáját. A rusztikus andezittömbre helyezett Erdély-címer és a bronzba öntött két évszám, 896-1996, idézi az ünnepség lényegét. Sokan támogatták az emlékmű elkészítését és az ünnepség rendezését. A honfoglalási emlékművel egyidőben a községházánál márványtáblát lepleztek le ezzel a szöveggel: "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában. A községháza épült 1882-ben és javíttatott 1996-ban, a millecentenárium évében." Az ünnepségen Uzonban jelen voltak a magyarországi testvértelepülés, Csorvás küldöttei, eljött Balázs Ádám bukaresti magyar nagykövetségi titkár, sajtóattasé, dr. Fejér Dénes a Magyarok Világszövetsége és a Világlap nevében. Beszédet mondott még az Uzonból Budapestre elszármazott két író, Czegő Zoltán és Beke György. Az ünnepség előkészítésében részt vett Kelemen Edit az uzoni Jókai Mór Művelődési Egyesület képviseletében, olvasható Sylvester Lajos tudósításában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./ 1996. november 15.
Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.1996. november 15.
Októberben megtartották Budapesten a Trianon Társaság alakuló közgyűlését, amint a sajtó hírül adta. Püski Sándor köszöntő szavai után Raffay Ernő és Kocsis István tartott előadást. Elfogadták az alapszabályt és meghatározták a társaság célját, amely a következő: a trianoni tragédia történelmi előzményeinek, illetve következményeinek elemzése, tudatosítása és méltó megoldáskeresés. A közgyűlésen megválasztották az elnökség tagjait: Püski Sándor, Raffay Ernő, Kocsis István, Kiss Dénes, Vígh Károly, Laki Károly, Döbrentei Kornél, Dunayné Döme Katalin, Beke György, Csapó Endre, Csete György, Zétényi Zsolt, Szervátiusz Tibor, Pongrácz Gergely, Stolmár G. Ilona és Bátonyi Sándor. Felolvasták Eva Maria Barki nemzetközi jogász Bécsből üdvözlő táviratát. Többen bejelentették, hogy lakhelyükön már szervezik a társaság helyi csoportjait. A társaság elnöksége okt. 29-én megtartotta első ülését. Püski Sándort megválasztották a Trianon Társaság tiszteletbeli elnökévé, Raffay Ernőt elnöknek, Kiss Dénest társelnöknek, Kocsis Istvánt alelnöknek. A közeljövőben megjelenik Kiss Dénes szerkesztésében a Trianon Kalendárium, ebben a társaságról minden tudnivalót közölnek. /Új Idők (Budapest), nov. 15./1996. november 16.
Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.1996. november 20.
A magyar fél kész akár elnöki, akár külügyminiszteri szinten is rövid időn belül felvenni a kapcsolatot a román féllel, szögezte le Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nov. 19-én. Budapest az alapszerződést tekinti alapnak az együttműködéshez. Meg kell vizsgálni., hogy a másik három dokumentumnak van-e létjogosultsága. A politikai nyilatkozatra például a magyar fél szerint nincs szükség, az abban foglalt elvek az alapszerződésben is megtalálhatók. Göncz Árpád köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Emil Constantinescunak. /Népszava, nov. 20./1996. november 21.
Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét, újságírói munkássága elismeréseként. Göncz Árpád a kitüntetést nov. 21-én nyújtotta át Budapesten, az Országházban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Egyetlen erdélyi újságíróként kapta a díjat Tibori Szabó Zoltán, aki előzőleg heves támadást intézett a Magyarok Világszövetsége ellen.1996. november 27.
Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.1996. november 30.
Az 1994-es választások után nyomban "bekékült" (szabaddemokrata) közszolgálati Magyar Televízió rendszeresen jelentkező stúdióműsora a Sajtóklub - írta Dénes László. A műsor szerkesztői arra gondosan ügyelnek, hogy az asztalhoz a budapesti pillanatnyi hatalmi viszonyoknak megfelelően ültessék a sajtómogulokat. A Sajtóklub rendezői eleinte még meg-meghívtak egy-egy "népnemzeti" újságírót is, hogy legyen kit letorkolniuk a "szabadelvűeknek". Az ilyen kirakatpluralizmust ma már nem is tartják fontosnak. A magyarországi politikai-szellemi életet háttérből irányító, az SZDSZ-hez közel álló vezető hatalmi koncentráció irányelveit saját nézeteikként előadó neves tollnokok "vitáznak" bizonyos tévéműsorokban. A műsorokban szó esik a határokon túli magyarságról is. "Csalhatatlan nagyvonalúsággal tudnak rólunk mindent, sőt azt sem röstellik kinyilvánítani, hogy miként kellene élnünk, dolgoznunk, politizálnunk, viselkednünk, stb." Nem hívnak meg határon túli újságírót. Hébe-hóba hangzik el egy-egy mondat Markó Bélától, netán Tokay György arca felvillan, "a székelyek nevében pedig néha szót kap Kolumbán Gábor, az SZDSZ ." A romániai magyar élet magyarázója Szőcs Géza. Az alapszerződés dicsérésében leginkább a Nagyváradról Budapestre emigrált Ara Kovács Attila "SZDSZ-tanácsnok volt elemében", megállapítva, hogy bealkonyult a "romániai magyar nacionalistáknak", az RMDSZ radikális szárnyának. Világosnak tűnt az RMDSZ számára közvetített üzenet: üdvös lesz támogatni az új román kormányt, nem sarokba szorítani igényekkel, ki kell szorítani az "erdélyi radikálisokat". "Ha bírni akarjuk a mai magyar kormányzat jóindulatát, támogatását." ? magyarázta a helyzetet Dénes László Jól illusztrálja a média és a hatalom magyarországi összefonódását az a hír, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntette Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság kolozsvári napilap főszerkesztőjét. Példátlan eset, de nem véletlen. Tibori Szabó Zoltán "ugyanis azzal vívta ki magának a szociálliberális hatalom szimpátiáját, hogy több írásában is vehemensen bírálta az RMDSZ , illetve a Magyarok Világszövetségét, annak vezetőit, magára vonván a romániai magyar közvélemény nagyobbik felének haragját, történelmi egyházaink vezetőinek bírálatát, illetve az RMDSZ autonomistáinak rosszallását." /Dénes László: Boszorkánykonyha. A cikk után áll a szerkesztőségi jegyzet: A fenti szöveg elsősorban a szerző magánvéleményét tükrözi. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30. - dec. 1./1996. november folyamán
Bossányi Katalin, a Népszabadság munkatársa interjút készített Komlós Attilával, abból az alkalomból, hogy felfüggesztették a budapesti Reformátusok Lapja főszerkesztői állásából. Bossányi nem maradt meg a kötelező pártatlanságnál, hanem kérdéseivel előre ítélkezett, például kijelentette, hogy Tőkés László püspök állást foglal a magyar belpolitika kérdéseiben is. "Nem kellene kissé visszafogottabbnak lennie?" Komlós Attila válasza óvatos: "Felvetése érthető. De minden kisebbségben élő közösség - és vezetői - reakcióit nagy toleranciával kell megítélni." "...látni kell: minden kétségbeesett felszólamlásuk a párbeszédkeresés és az együttműködés érdekében történik. Ezekben a figyelmeztető, segélykérő hangokban időnként persze akadnak túlzások. Ez nyilván nem előrevivő." /Mozgó Világ, nov./1996. december 3.
A Lisszabonban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ ülésének zárónapján, dec. 3-án Horn Gyula miniszterelnök és Emil Constantinescu román elnök találkozott, mintegy 25 perces megbeszélést tartottak." Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette a találkozót Horn Gyula. Megállapodtak arról, hogy új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Egyetértettek abban, hogy több olyan szerződés van napirenden, amelynek tető alá hozása rövid időt venne igénybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 1996. december 4.
"Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./