udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1991. november 8.
Félő volt, hogy megszűnik a Napsugár és a Szivárvány, szerencsére nem így történt, napvilágot látott a két gyermeklap októberi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ 1991. november 9.
Bálint Lajos érseket szívrohama után egy hete Csíkszeredában, a megyei kórházban ápolják, ott kereste fel Birtók József. Támadások érik a romániai magyarságot, a katolikus egyházat, mondta az érsek. Újból felszínre került a moldvai csángók kérdése. A gyulafehérvári érsekség létrehozása is zavarja a hatalmat. 1930-ban rendelték az egész romániai katolicizmust Bukarest alá, amelynek 44 éves múltja és 25 plébániája volt. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék szerint akkor a legsűrűbben lakott vidék a Gyulafehérvár környéki Maros völgye volt. Azért is lett Gyulafehérvár a püspökség központja. - Századokra visszamenően egységes a lelkipásztori gyakorlat. 1950 óta a négy egyházmegye papságát Gyulafehérváron képezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ 1991. november 9.
Tőkés László püspök az MTI tudósítójának elmondta, hogy amerikai útja során Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszter érdeklődéssel fogadta tájékoztatását a romániai magyar kisebbségről, a magyarság elleni uszító hadjáratról. Eagleburger ígéretet tett, hogy ezeket a kérdéseket felveti a román kormánynál, legközelebb a napokban, amikor Európában találkozik Nastase külügyminiszterrel. Tőkés László találkozott Christopher Dodd és Joseph Liberman szenátorokkal is, akiket szintén tájékoztatott a jelenlegi romániai helyzetről és arról, hogy nov. 6-án már Romániából való kiutasítását kérték a román parlamentben. - "Úgy érzem, hogy a törvényhozók komolyan vették, amit elmondtam" - összegezte tapasztalatait Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ 1991. november 9.
Szilágyi János képviselő bejelentette a parlamentben, hogy visszaadja mandátumát, lemond a képviselőségről. Elkeserítették a parlamenti viták, a cirkuszok, de az RMDSZ-ben is sok zavart lát, emellett visszahívták régi munkahelyére, a besztercei kutatóállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ 1991. november 10.
Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./1991. november 11.
Az RMDSZ magyarországi látogatásával arra vállalkozott, hogy megpróbáljon hidat verni ott, ahol mások falakat igyekeznek emelni - foglalt össze látogatásuk célját Szőcs Géza alelnök, az RMDSZ látogatásának célját Budapesten, a nov. 11-i nemzetközi sajtóértekezleten. A magyar-román párbeszéd lehetőségéről beszéltek. Kolumbán Gábor alelnök javasolta, hogy az MTI tevékenyebb romániai jelenlétével, élőbb kapcsolatokkal járuljon hozzá a magyar-román közeledéshez. - Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 11-én fogadta az RMDSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ A delegációt Antall József miniszterelnök is fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ 1991. november 11.
A főbb nyugati országokat tömörítő 24-ek külügyminisztereinek nov. 11-i brüsszeli ülésén egymilliárd dollár hitelt hagytak jóvá Romániának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 1991. november 11.
A bukaresti tévében Vasile Mois, a szenátus alelnöke kijelentette, hogy Romániában az összes kisebbségek közül egyedül a magyarokkal van baj, a többiekkel tökéletes az összhang. Budapest ne szóljon bele a magyar kisebbséget érintő kérdésekbe, mert az román belügy. Javasolta az alkotmány bővítését azzal, hogy Romániának kötelessége gondoskodni a határain kívül élő románokról. - Magyarországon elmagyarosították a románság százezreit. 1991. november 12.
Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1991. november 12.
Zetelakán máig sem tisztázódtak az 1989. dec. 22-én megölt Danaila Gabi milicista halálának körülményei, ennek ellenére a bíróság tíz vádlottat ítélt el gyilkosságért, Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, további hét vádlott 5-5 évet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1991. november 12.
Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./1991. november 12.
Szatmárnémetiben összetörték a Római Katolikus Püspökség kétnyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./1991. november 13.
A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek jogát anyanyelvük használatára a helyi közigazgatásban. Király Károly szenátor benyújtott indítványát elvetették. Hiába érveltek a magyar szenátorok és képviselők az együttes ülésen, dühödt hangzavar akadályozta megszólalásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 1991. november 13.
Párizsban megnyílt az Európa Tanács rendezésében a kisebbségi kérdést megvitató tanácskozás, ahol áttekintik azt, hogy milyen módon segítheti elő az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű érvényesülését. Szó van arról, hogy létrehozzanak egy békéltető, közvetítő bizottságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./ A zárt ajtók mögött tartott ülésen a román küldöttség vezetője éles hangon támadta a romániai magyar kisebbséget. A román küldöttség meghívottként volt jelen, mivel még nem tagja az Európa Tanácsnak. /MTI/1991. november 13.
Iliescu elnök terjedelmes interjút adott a L`Arena című lapnak. Azt állította, hogy a romániai nemzeti feszültségeket Budapestről szítják, és Magyarország bizonyos fokig felelős a jugoszláviai válságért is. Iliescu úgy vélte, hogy Magyarország drámáját az okozza, hogy kis nép lakja, nagy ambíciókkal. Az elnök leszögezte: Erdélyben a magyarok mindig kisebbségben voltak, Romániában - szerinte 1,5 millió magyar él. /L`Arena (Padova), nov. 13., MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./1991. november 14.
Iliescu elnök sajtóértekezletén ismét hangsúlyozta, hogy Románia homogén nemzeti állam, ahol kisebbségek is élnek. Romániában a magyarok száma kb. 1,8 millió, "amit a népszámlálás majd bizonyít", közülük mindössze 1-1,2 millió él Erdélyben, szerinte Bukarestben legalább 300 ezer magyar él. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1991. november 15.
Eckstein-Kovács Péter képviselő válaszolt Nagy Károlynak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kezdeményező bizottsága szóvivőjének. Valóban nem terjesztette be az RMDSZ-frakció a kolozsvári munkanélküliek egy csoportjának törvénytervezetét, mert már létezett egy, a kormány által benyújtott tervezet és annak vitája során a képviselő is tett több javaslatot a munkanélküliek életkörülményeinek javítására. Az RMDSZ programja tartalmazza a szociális védőháló megteremtését. - Tény, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete egy évvel megalakulása után még mindig a "kezdeményező bizottság" fázisában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Nagy Károly nyílt levele: 1005. sz. jegyzet.1991. november 16.
A román kormányfő meghívására nov. 16-án rövid látogatásra Bukarestbe érkezett Dragutin Zelenovic szerb kormányfő, útjára elkísérte kormányának több tagja. A megbeszélésen a gazdasági együttműködésről volt szó. Romániát aggasztják a gazdasági szankciók, amelyek nem oldják meg a problémákat, jelentette ki Stolojan miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ 1991. november 17.
A Washington Post nov. 17-i száma szerint a Securitate utóda, az SRI külföldön is folytatja a gyilkos terrort. Lengyelország, Magyarország és Cseh-Szlovákia felhagyott az USÁ-ban történő hírszerzéssel, de ez nem mondható el Romániáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1991. november 18.
Iliescu elnök Párizsba utazott, hogy részt vegyen a francia nyelvet használó országok csúcskonferenciáján. Kíséretében van Adrian Nastase külügyminiszter és Stelian Oancea külügyi államtitkár. A román küldöttség egyúttal aláírja a francia-román barátsági és együttműködési szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1991. november 19.
A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1991. november 19.
Szilágyi N. Sándor terjedelmes írásában mondta el kifogásait az RMDSZ-szel szemben. Jelentkezett a hatalomorientáltság stb. Szerinte "a mi nagy problémáink megoldására" egy párt eleve alkalmatlan. /Szilágyi N. Sándor: Miért koptam ki az RMDSZ-ből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1991. november 20.
Iliescu elnök a parlamenthez intézett felhívásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelv használatához való jogát az alkotmányban szerepeltetni nem jelent engedményt, inkább az együttélés tartós alapját képezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1991. november 20.
Iliescu elnök és Mitterrand elnök nov. 20-án Párizsban aláírta román-francia baráti együttműködési szerződést. A szerződésben Franciaország kötelezi magát arra, hogy elősegíti Romániának az Európai Gazdasági Közösséggel való társulási szerződését, Románia pedig leszögezi, hogy új, demokratikus társadalmat teremt meg. A két ország rendszeresen tanácskozni fog a kétoldalú kapcsolatokról, a két külügyminiszter legalább évente egyszer találkozik.- Iliescu elnök Párizsban, a frankofon országok találkozóján megbeszélést folytatott Hamed Karui tunéziai elnökkel, René Felberrel, svájci külügyminiszterrel és francia politikusokkal.- Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének /OECD/ tisztségviselőivel tanácskozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./1991. november 20.
Teodor Melescanu külügyi államtitkár nov. 20-i sajtóértekezletén kedvező tényként értékelte, hogy a magyar fél is előterjesztette a két ország közötti alapszerződés tervezetét. A román változatot Melescanu személyesen nyújtotta át Bukarestben, máj. 11-én Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak, a magyar tervezetet pedig nov. 15-én kapták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./1991. november 21.
Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ 1991. november 21.
Romániában nem lehet szó föderalizmusról, jelentette ki a La Libre Belgique nov. 21-i számában közölt interjújában Iliescu elnök. "Egységes állam vagyunk, Magyarország is az" - magyarázta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ 1991. november 22.
Edward F. Feighan, az USA képviselőháza külügyi bizottságának, egyben a Helsinki Bizottság tagja levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejtve, hogy aggódik a magyarokkal és a többi kisebbségi csoportokkal kapcsolatos bánásmód miatt. A Vatra Romaneasca idegengyűlölete, a Romania Mare lap szélsőséges hangja, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés, az alkotmánytervezet elutasítja azt, hogy az ország soknemzetiségű, a tévé nemzetiségi adásának csökkentése, az oktatási törvény korlátozza az anyanyelvi osztályok számát és tiltja az anyanyelvű oktatást a műszaki iskolákban, a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitásának tilalma, a kolozsvári konzulátus megnyitásának halogatása - mindez aggodalomra ad okot. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ 1991. november 25.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 24-én Kolozsváron tartott üléséről közleményt adott ki. Az Elnökség tudomásul vette, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport feloszlatta önmagát. Az RMDSZ elítéli az alaptalan támadásokat, amelyek különösen Tőkés László tiszteletbeli elnököt érték, és amelyek a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete által benyújtott bűnvádi eljárás kérésében csúcsosodtak ki. Az Elnökség tagjai nov. 25-én részt vettek a holokausztban elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./1991. november 26.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Hargita-Kovászna megyei jelentésről. A Jelentés egyoldalú meghallgatások alapján készült, nem vizsgálták meg a bírósági szervek bizonyítékait, illetve végzéseit. Mindezek miatt paritásos vagy semleges bizottságot kellett volna létrehozni, semleges külföldi megfigyelők bevonásával. A Jelentés számos valótlanságot tartalmaz, az egész magyar kisebbséget románellenesnek, az RMDSZ-t bűnösnek nyilvánítja. A parlamenti felszólalások során súlyos sértésekkel illették a magyar nemzetet és fasisztoid elméleteket is hangoztattak. A felsoroltak miatt az RMDSZ javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Jelentést, hozzanak létre nemzetközi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül kérik a Nemzetiségi Minisztérium felállítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./