udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1992. január 13.
Jan. 13-a óta Bukarestben tanácskozik az Európa Tanács parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 14.
A hírszerzők tevékenységét szabályozó törvény tárgyalásakor Frunda György képviselő megmagyarázta, miért alkotmányellenes az, hogy a törvénytervezet szerint az államtisztviselők kinevezésénél ki kell kérni a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ véleményét. Ez azt jelentené, hogy a hírszerzőknek ismét dossziékat kellene készíteniük. Végül Frundának sikerült meggyőzni a képviselőket álláspontjáról. Egy megoldást meghagytak: egyes kinevezéseknél véleményezést lehet kérni a hírszerzőktől. Egyes minisztériumoknak, mint a belügy, a védelem a tervezet szerint lehet saját "titkosszolgálata". Frunda jelezte, ez alkotmányellenes. /Román Győző: Hírszerzők a képviselőházban. Nem kell a megfigyelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./1992. január 14.
Román Győző bukaresti újságíró összefoglalta a zetelaki eseményeket. 1989. dec. 22-én Zetelakán az emberek a rendőrőrsre vonultak. A később elítélt Ilyés István a rendőrparancsnokot elmenekítette, hogy ne essen bántódása. Jakocs Sándor felment az emeletre, mert otthagyta kucsmáját. Lövés dördült el, Jakocs elmondta, hogy Danila Gabi milicista rálőtt. Több fiatal elindult a milicista lakása felé. Két lövés dördült el. Néhány perc múlva kihúzták a szobából a halott milicistát. Danila Gabi milicista halálát saját fegyvere okozta. Marosvásárhelyen dr. Kelemen végezte a holttest boncolását, megállapította, hogy a milicista öngyilkos lett. Több hónap elteltével bukaresti orvosszakértők azt állították, hogy nem öngyilkosság történt. A perben a védelem kérte, hogy vizsgálják meg az áldozat ruháját, de a bíróság ezt nem végeztette el. Ráadásul törvény született, hogy közkegyelemben részesítik az akkori cselekményeket. Mindennek ellenére, mivel a vádlottak abban az időpontban jelen, illetve az épületben voltak, súlyos ítéletek születtek. Emberölésért és a köztulajdon elleni bűntettért /ennek számított a kommunista párt zászlajának elégetése/ Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs 5-5 évet kapott. Annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi történt. /Román Győző: Csaknem száz év börtön. Mi történt 1989. december 22-én a székelyföldi Zetelakán? = Új Magyarország, jan. 14./1992. január 15.
Nagyon sok helyen jelezték a lakosok a népszámlás adatfelvételénél a visszaéléseket: ceruzával írják be az anyanyelv rovatot stb. /Simon Judit, Benke Péter: Népszámlálás és Ceuasecu hazajáró szelleme. Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 15.
Életveszélyes fenyegetéseket kap Tőkés László püspök. Ezekből a gyűlölködő, fenyegető levelekből idéz néhányat a lap. Az egyikben azt írták neki, hogy követték a kocsiját, de nem tudtak karambolt előidézni. A levelek hangja tökéletesen megegyezik a Romania Mare, a Phoenix, az Europa és a Natiunea uszító lapokkal. /Szellemi plasztikbombák. Legyinthet-e a hatalom? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 15.
Székelyudvarhelyen néma tüntetést szerveztek Tőkés László mellett. Több mint tízezer ember vonult fel "Tőkés László - veled vagyunk, Tőkés Lászlót nem hagyjuk" feliratú táblákkal. A résztvevők levelet küldtek Ion Iliescu elnöknek, amelyben a püspök és családja biztonságának szavatolását kérték. /Záróra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Pesti Hírlap, jan. 18./1992. január 15.
A képviselőházban a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működéséről szóló törvénytervezetben szerepelt, hogy a szolgálat működtethet önálló vállalatokat, kereskedelmi társaságokat, egyesületeket, művelődési és sportklubokat, külön egészségügyi egysége lehet. Többen vitatták ezt a részt, végül nem szavazták meg ezt a cikkelyt és visszaküldték a szövegező bizottsághoz. Voltak, akik védelmére keltek a tervezetnek, Segiu Cunescu erre megjegyezte: a kékszemű kollégák akcióba léptek. /Román Győző: "Két szeműek" a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 15.
Ion Iliescu elnök 1991. novemberében aláírt határozata nyomán Popa Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptették elő. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. /Romania Libera (Bukarest), jan. 15./1992. január 15.
Talán az egység hiánya volt a leginkább jellemző az RMDSZ politizálására az utóbbi időben, jelentette ki Toró T. Tibor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke. Az autonómia ügyében mutatkozott meg a belső feszültség az RMDSZ-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 15.
Székelyhídon megalakult a Gazda Párt, elnöke Gardó Ferenc, alelnöke pedig Kulcsár Sándor lett. /Barabás Zoltán: Egy mondatban ? Bihar megyéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 15.
Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 16.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadságban nyilatkozott a magyar-román viszonyról. Szeretné, ha jó lenne a magyar-román viszony. Átadták a román félnek az alapszerződés tervezetét és megkezdődnek az erről folyó tárgyalások. Jó magyar-román viszonyt szerződéssel, de anélkül is el tudom képzelni, a döntő a gyakorlat lesz, hogy miként alakul a két kormány, a két nép viszonya - jelentette ki a külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1992. január 16.
A külügyminisztériumi szóvivő sajtótájékoztatójában nem létezőnek nevezte a Tőkés Lászlót halálra ítélő levelet, mintha az csak Tőkés László "destabilizáló" akciója lett volna. /Romania Libera (Bukarest), jan. 16./1992. január 16.
András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1992. január 17.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron tartott ülést az RMDSZ, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselőinek bevonásával.A vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban az egyházfők és az RMDSZ képviselői közös emlékiratban rögzítették állásfoglalásukat és ezt eljuttatták a parlament két háza elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a tanügyminiszterhez és a vallásügyi államtitkárhoz. A vallásügyi törvénytervezetet olyan formában fogadja el a parlament, ahogy azt a romániai elismert felekezetek közösen megfogalmazták, külön hangsúlyt helyezve a felekezeti oktatásra és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatására. A tanügyi törvénytervezet olyan jogfosztást irányoz elő a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, amilyet eddig egyetlen törvény sem fogalmazott meg. A tervezet minden záróvizsgát, egyetemi felvételit csak románul tesz lehetővé. Ezzel a magyar nyelven való tanulás értelmét vesztené. Ez ellentmond a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak és az alkotmánynak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./1992. január 17.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jan. 17-i tanácskozásán elhatározta, hogy a febr. 9-i helyhatósági választások alkalmával minden támogatást megad a demokratikus érzelmű polgármesterek és tanácstagok megválasztásához. Létkérdés, hogy a hívek teljes számban vegyenek részt a választásokon. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./1992. január 17.
A magyar fasizmus elleni harc nemzetközi évének kiáltotta ki 1992-t a szélsőséges Romania Mare hetilap. /Romania Mare (Bukarest), jan. 17., MTI/1992. január 17.
Jan. 5-én kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a Nemhivatásos Színjátszók Nemzetközi Találkozója, melyet először rendeztek meg. Nagy Attila mérnök, a Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesületének az elnöke, a Condordia Amatőr Színjátszó Társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. Felléptek angliai, bukaresti, magyarországi együttesek, továbbá a szlovákiai, lévai magyar együttes, a Garamvölgyi Színpad Tamási Énekes madarával. Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író emlékeztetett: kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás, 1792-ben alakult meg Kolozsvárott az első magyar társulat. Hét napig tartott a rendezvény. Az erdélyi fellépő társulatok: a HAHOTA /Marosvásárhely/, a LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör /Nagybánya/, MIKES KELEMEN Gimnázium színjátszó csoportja /Sepsiszentgyörgy/, MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszó csoportja /Brassó/, PERISZKÓP Népszínház /Arad/, RANDEVÚ /Kolozsvár/, UTCAI AMATŐR Színjátszó Társaság /Székelyudvarhely/, BODOR PÉTER /Erdőszentgyörgy/ és a CONDORDIA Amatőr Színjátszó Társulat /Sepsiszentgyörgy/. /Farkas E. Zoltán: Condordia-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1992. január 18.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a parlamenti ülésen tiltakozott a háborús veteránokkal kapcsolatos megkülönböztetés ellen. Akik a román hadseregben szolgáltak, kapnak segélyt, akik más hadseregben, azok nem /Román Győző: Parlamenti ez meg az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./1992. január 18.
Romániai magyar színházelméleti tudományos tanácskozást rendezett jan. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozata a Soros Alapítvány támogatásával A drámai szöveg és az előadás címen. Az előadók között több magyarországi egyetemi tanár és kritikus is volt. /Erre is szükség van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1992. január 18.
Vándor idő balladája címen megjelent az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadványa, amely 35 romániai magyar szerző alkotásait tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./1992. január 20.
A Legfelsőbb Bíróság március 16-ra halasztotta a döntést a volt Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsági tagjainak felmentése ügyében. A főügyész fellebbezett, mert a bíróság 1991. dec. 16-án felmentette őket. /Botrány Bukarestben. = Magyar Hírlap, jan. 21./1992. január 20.
Jan. 20-án Kolozsvárott elhunyt Szedressy Pál /Felső-Derna (Bihar megye), 1923. márc. 20. - Kolozsvár, 1992. jan. 20./ evangélikus püspök-szuperintendens. 1957-től 18 éven át Bukarestben volt a magyar, később a román gyülekezetnek is lelkipásztora. 1975-től volt püspök. Jan. 28-án helyezik örök nyugalomba a Házsongárdi temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ 1992. január 22.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke találkozott Theodor Stolojan miniszterelnökkel és átadta neki az erdélyi történelmi egyházak és az RMDSZ közös emlékiratát a készülő vallásügyi és oktatási törvénnyel kapcsolatban. A memorandum javasolja az oktatási minisztériumon belül a nemzetiségi államtitkárság felállítását. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./1992. január 22.
Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./1992. január 23.
Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke biztosította Iliescu államfőt, hogy minden támogatást megad az elnöknek a tavaszi választásokon. /Romania Libera (Bukarest), jan. 23./1992. január 24.
Az Egyetemisták Ligája Románia és Moldova egyesülése mellett foglalt állást. /Romania Libera (Bukarest), jan. 24./1992. január 25.
Ungheni mellett találkozott Iliescu elnök Mircea Snegur moldovai elnökkel, a tanácskozáson részt vett a két külügyminiszter és a két jegybank elnöke is. A tanácskozás utáni sajtóértekezleten Iliescu elnök az integráció alapjainak lerakásáról beszélt, Snegur elnök pedig a találkozót Moldova függetlensége megerősítése felé tett lépésnek minősítette. A két elnök megegyezett egy testvéri és együttműködési keretszerződés kidolgozásában, továbbá egy kísérleti jellegű közös gazdasági övezet kialakításában, a Prut két partján az egész határszakaszt felölelő szabadkereskedelmi övezet létrehozásában. /Népszabadság, jan. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./1992. január 25.
Jan. 25-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székházban ülésezett a Székelyföldi Koalíció, melyen Maros, Kovászna, Hargita, Brassó megyék megyei szervezeteinek vezetőségi tagjai vettek részt. Elfogadták a végleges működési szabályzatot, melynek értelmében az RMDSZ Székelyföldi Koalíciója konzultatív tanácsadó testületként működik, havonta ülésezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./1992. január 27.
Budapesten megkezdődött a magyar-román alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szakértői szintű megbeszélés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./