udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1992. május 2.
Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./ 1992. május 2.
A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők /főleg Marosvásárhelyen, Szatmáron és Kolozsváron/ alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. A kiadott Tiltakozás felsorolja ezeket a jogsértéseket: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozzák a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve az Alkotmányt. /Közlemény, Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ 1992. május 6.
Domokos Géza bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusán nem jelölteti magát a szövetség elnöki tisztségébe, és a választáson sem indul parlamenti mandátumért, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon. /MTI/1992. május 6.
Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia - bizonytalan belpolitikai helyzete miatt - nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./1992. május 6.
A Romániai Németek Demokrata Fóruma máj. 6-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott. A földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben, továbbá zaklatások, emberölések, betörések, sírgyalázások is történtek. Mindezt a kormányhoz intézett, április 4-én kelt beadványukban megfogalmazták, de választ még nem kaptak. /MTI/1992. május 7.
Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1992. május 7.
Közzétették /a Szenátusban felolvasták/ az 1989-es decemberi eseményekről szóló parlamenti jelentést, amely nem tisztázott semmit, csak ködösített, és az eddigi parlamenti vizsgálóbizottságok jelentéseihez híven most is csak politikai érdekeket szolgált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9-10./1992. május 10.
Románia több városában monarchista tüntetéseket tartottak. Bukaresten több ezren vettek részt a nagygyűlésen. /MTI/1992. május 10.
Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ 1992. május 12.
Jeszenszky Géza külügyminiszter kedvező választ adott Szőcs Géza ápr. 13-i levelére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./1992. május 16.
Adrian Nastase külügyminiszter máj. 10-én válaszolt Szőcs Géza levelére: elutasította az RMDSZ azon javaslatát, hogy a magyar-román kétoldalú tárgyalásokon a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a nemzeti kisebbség sorsát is érintő kérdésekben. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter viszont kedvezően válaszolt a kérésre. Adrian Nastase elutasító válaszáról Traian Chebeleu külügyi szóvivő számolt be rádióinterjújában, mondván, a romániai magyar állampolgárok problémái nem képezhetik a román-magyar megbeszélések tárgyát. Egyedül Románia intézkedhet a kisebbségek jogainak biztosításáról, a legmagasabb nemzetközi mércéknek megfelelően. A román kormány sohasem fog beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget állampolgárai sorsáról. /Nastase elutasította az RMDSZ kérését. = Népszava, máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19/ Előzmény: ápr. 13-i jegyzet.1992. május 17.
Nagyváradon ünnepségsorozattal /Varadinum napok, máj. 10-17/ emlékeznek meg a város fennállásának 900, a török iga alóli felszabadulásának 300 éves és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, külföldön élő nagyváradiak találkozója, szavalóverseny, tudományos előadások, könyvbemutatók, ökumenikus istentiszteletek szerepelnek a programban. Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, továbbá John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. /Új Magyarország, máj. 14., máj. 18./ A szép ünnepség-sorozatot meg akarta zavarni a Vatra Romaneasca által rendezett szimpózium, melyet A sajtó a nemzet szolgálatában címmel szerveztek. A szélsőséges lapok /Romania Mare, Europa, Timpul-Bucuresti, Natiunea, Romanul, Phoenix, Adevarul/ munkatársai, volt szekuritatésok, illetve aktív SRI-tisztek jelentek meg a rendezvényen. Felszólították a lakosságot, hogy lépjen akcióba a magyar "betolakodók" ellen, szükség esetén fegyverrel is. Ilie Neacsu volt szekus tiszt az elmúlt rendszert aranykornak nevezte, szerinte Tőkés László püspököt a Kőrösbe kell dobni. /Liviu Valenas: A Romania Mare nagyváradi akciója. Dreptatea (Bukarest), máj. 19.- magyar fordításban hozta: Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./ 1992. május 17.
Nagyváradon ünnepségsorozattal /Varadinum napok, máj. 10-17/ emlékeznek meg a város fennállásának 900, a török iga alóli felszabadulásának 300 éves és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, külföldön élő nagyváradiak találkozója, szavalóverseny, tudományos előadások, könyvbemutatók, ökumenikus istentiszteletek szerepelnek a programban. Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, továbbá John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. /Új Magyarország, máj. 14., máj. 18./ A szép ünnepség-sorozatot meg akarta zavarni a Vatra Romaneasca által rendezett szimpózium, melyet A sajtó a nemzet szolgálatában címmel szerveztek. A szélsőséges lapok /Romania Mare, Europa, Timpul-Bucuresti, Natiunea, Romanul, Phoenix, Adevarul/ munkatársai, volt szekuritatésok, illetve aktív SRI-tisztek jelentek meg a rendezvényen. Felszólították a lakosságot, hogy lépjen akcióba a magyar "betolakodók" ellen, szükség esetén fegyverrel is. Ilie Neacsu volt szekus tiszt az elmúlt rendszert aranykornak nevezte, szerinte Tőkés László püspököt a Kőrösbe kell dobni. /Liviu Valenas: A Romania Mare nagyváradi akciója. Dreptatea (Bukarest), máj. 19.- magyar fordításban hozta: Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./ 1992. május 19.
Ion Iliescu elnök máj. 19-én megjelent a tévé képernyőjén, amelynek immár különböző ürügyekkel mindennapos vendége. Most abból az alkalomból mondott beszédet, hogy az első szabad választások óta, kereken két éve tart országlása. Szó esett arról, hogy az egypártrendszerről az ország áttért a többpártrendszerre, majd - feladva kötelező pártsemlegességét - egyértelműen a Nemzeti Megmentési Demokrata Front mellé állt, súlyos vádakkal illette az ellenzéket. Elítélte azokat is, akik a monarchiát szeretnék visszaállítani. /Gyarmath János: Elnöki mér/l/eg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1992. május 19.
A Transznisztriában állomásozó 14. hadsereg nyíltan a szeparatista erők védelmére kelt, írta Mircea Snegur moldovai elnök Borisz Jelcin orosz elnökhöz intézett táviratában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1992. május 21.
Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./1992. május 22.
Az RMDSZ Országos Elnöksége máj. 22-én Kolozsváron tartotta soros ülését. Foglalkoztak a választás kérdésével, létrehozták a választási kampánybizottságot Szőcs Géza politikai alelnök irányításával. A tanügyi törvénytervezet antidemokratikus, a kisebbségi oktatás elsorvasztására törekszik, ezért felszólították az ország demokratikus erőit, hogy vegyenek részt a törvénytervezet ellen tiltakozó június 11-i országos megmozduláson. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ 1992. május 22.
Vasile Mois szenátusi alelnök vezetésével román parlamenti küldöttség járt Törökországban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23-24./1992. május 22.
Máj. 16-án Nagyszentmiklóson megalakult a Szentmiklósi Magyar Ifjúsági Szervezet /SZEMISZ/. Székház híján az RMDSZ birtokában levő teremben jönnek össze, ahol délelőtt óvoda működik. /Ifjúságébresztő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1992. május 22.
Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1992. május 23.
Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1992. május 23.
Máj. 20- 23-a között első ízben tartották meg Kézdivásárhelyen a közeli Felsőcsernáton szülöttére, Bod Péterre /1712-1769/ emlékező napokat. A helybeli Bod Péter Líceum volt a rendező. A tudományos ülésszakon előadást tartott Dancsuly András, Kónya Ádám, Kelemen József, Cseke Péter és Magyari Lajos. Az utolsó napon pedagógiai módszertani tanácskozás zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./1992. május 24.
Marosvásárhelyen megtartották a választást, az RMDSZ jelöltje, Nagy Győző lett a polgármester. A választásra jogosultak 77,7 %-a vett részt a szavazáson, Nagy Győző szerezte meg a szavazatok 56,8 %-át /55.397-en voksoltak rá/, a vatrás helyi pártkoalíció, a Maros Megyei Demokrata Szövetség 39,5 %-ot /38.543 fő/, az RMDSZ nélküli Demokratikus Konvenció 2,5 %-ot /2.471 fő/, egy kisebb csoport 0,4 %-ot /414 fő/ kapott. /Új Magyarország, máj. 26., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./1992. május 25.
Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./1992. május 26.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közzétette a román vezetőkhöz és a nemzetközi emberjogi szervezetekhez eljuttatott, a jogtiprások elleni felhívását. Az 1989. decemberi népítéletekre vonatkozón amnesztiát hirdettek, ennek ellenére a magyar közösség megfélemlítésére súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek több személyt, így például az oroszhegyi Ambrus Pált /15 évre/, Nagy Istvánt /15 évre/, Nagy Imrét /18 évre/, Vass Kiss Elődöt /18 évre/, valamint a zetelaki Boldizsár Ferrencet /19 évre/, Karsai Lászlót /19 évre/ és Ilyés Istvánt /20 évre/. Hasonlóképpen a magyar népmegfélemlítése miatt az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után ártatlanul elítéltek több embert: a marosszentimrei Szabadi Ferencet /5 évre/, illetve az erdőcsinádi Füzesi Albertet /4 éver/, Füzesi Andrást /5 évre/, Papp Árpádot /4 évre/, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet /3 évre/ és Hanzi Valentint /3 évre/. A letartóztatások folytatódnak, elég a marosvásárhelyi Cseresznyés Pálra gondolni, aki előzetes letartóztatásban van. A jogsérelem etnikai jellegű: magyar és cigány embereket sújtott az igazságszolgáltatás. Két évvel ezelőtt már aláírásgyűjtést kezdtek érdekükben, összegyűlt 16 ezer aláírás. Nyílt levelet írt - Tőkés László püspök kezdeményezésére - 1991. aug. 30-án valamennyi magyar történelmi egyházfő Iliescu elnökhöz. Választ nem kaptak. Most az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újból aláírásgyűjtést kezdeményez, egyúttal törvényes keretek közötti polgári engedetlenségi mozgalmat hirdet meg. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26., Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1992. május 26.
Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1992. május 27.
Az orosz belügyminiszter Bukarestben tárgyalt /máj. 25-27./. A román belügyminiszterrel együttműködési szerződést írtak alá. Stolojan miniszterelnök is fogadta őt. /Romania Libera (Bukarest), máj. 28., MTI/1992. május 27.
Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./1992. május 27.
Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./1992. május 27.
Május hó folyamán Iliescu elnöki határozattal 11 tábornokot küldött tartalékba, és 10 újat nevezett ki helyettük. /Romania Libera (Bukarest), máj. 27., MTI/