udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1470 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1992. május 28.
Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes máj. 28-án egynapos látogatást tett Bukarestben, tárgyalt a román vezetőkkel. Jelezte, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását a kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Sajtóértekezletén elmondta, hogy megvitatták a magyar kisebbség kérdését is. A nemzetiségekkel méltányosan kell bánni, és biztosítani kell helyüket a politikai folyamatban, jelentette ki Eagleburger. / Eagleburger: Nastase meg akart érteni. = Magyar Hírlap, máj. 29./1992. május 29.
Befejezte budapesti látogatását az RMDSZ parlamenti frakciója, melyet Kozsokár Gábor szenátor, a szenátus alelnöke vezetett, s amely az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága meghívásának tett eleget. A magyar parlament első ízben találkozott az RMDSZ-frakció küldöttségével. Budapestről hazatérve Kozsokár Gábor kedvezően ítélte meg a megbeszéléseket. Nem akarták őket befolyásolni, tanácsot sem adtak, számolt be a szenátor, inkább a véleményüket akarták hallani arról, hogyan lehetne javítani a romániai magyarság helyzetén. /Cseke Gábor, Bukarest: Az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatása. = Magyar Nemzet, máj. 29./1992. május 29.
1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./1992. május 30.
Románia elismerte Bosznia-Hercegovinát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1992. május 30.
A romániai római katolikus püspökök /a magyar és román püspökök/ Alexandru Barladeanunak, a szenátus elnökének és Dan Martian képviselőházi elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak az abortusz ellen, a kereszténytelen rendelet és annak szellemében fogant önkényeskedések ellen. /Levél abortusz-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./1992. május 30.
Dáné Tibor Borbély Ernő képviselőhöz írt nyílt levelében vitatta Borbély Ernő ápr. 16-i televíziós ismertetését, amelyben a romániai magyarság liberális tájékozódása mellett állt ki. Dáné Tibor megkérte a képviselőt, mondja meg, melyik liberális politikai munka ismeri el a kollektív jogokat, a magyar kisebbség követelését. A liberálisok nem ismerik el a kollektív jogokat. További kérdése: milyen esélye lenne egy liberális tájékozódású RMDSZ-nek arra, hogy valamelyik liberális pártra támaszkodhassék? Egy "liberális elit vezette RMDSZ lehet hogy jól forgolódó belpolitikai szélkakassá válna", ebből átmeneti hasznot is lehetne húzni. Azonban hosszú távú politikát folytatni csak román szövetségesekkel lehet. "A tipikusan választási párt jellegű liberális pártok csak esetenként odacsapódó átmeneti szövetségesek szoktak lenni." Két választás között leginkább csak sajtótevékenységet folytatnak. Dáné Tibor megkérdezte: melyik liberális pártnak van kisebbségi programja? A "baszk és katalán autonómia mindenütt kemény liberális ellenállásba ütközött, most éppen a francia liberálisok harcolnak keményen a korzikai autonómia ellen..." /Dáné Tibor: Nyílt levél Borbély Ernő képviselőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./1992. május 30.
Nagylakon, a Romániában élő szlovákok kulturális központjában írták alá a román-szlovák együttműködést szabályozó protokollt. Román részről Horváth Andor művelődési államtitkár, szlovák részről Michal Kovác, a kulturális miniszter első helyettese látta el kézjegyével a dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./1992. május 31.
A román külügyminisztérium máj. 31-én cáfolta az orosz védelmi miniszter közleményét, hogy Románia harckocsikat szállított a Moldovai Köztársaságnak és hogy katonai tanácsadói részt vesznek a konfliktusban. /Bukarest nem szállít harckocsikat. = Magyar Hírlap, jún. 1./1992. május 31.
Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes Bukarestben folytatott tárgyalása során kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását az amerikai kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Eagleburger kitért a kisebbségek helyzetére, külön a magyar kisebbségre is. Eagleburger hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a kisebbségek jogait. Kallós Péter megjegyezte, mostohán bántak a sajtóval, csak a repülőtéri sajtóértekezleten találkozhattak az amerikai vendéggel. Valami feszültség lehetett, mert a Román Televízió nem vett tudomást a sajtóértekezletről. /Kallós Péter: Legnagyobb kedvezmény csak választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./1992. május 31.
Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./1992. május 31.
Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1992. június 1.
Göncz Árpád köztársasági elnök - Antall József miniszterelnök javaslatára - jún. 1-jei hatállyal felmentette dr. Entz Gézát politikai államtitkári tisztségéből, egyúttal kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala elnökévé. /Entz Géza lett az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 1992. június 1.
Az Országos Szakszervezeti Tömb jún. 1-jén több tízezer fős tüntetése a választások mielőbbi megtartásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1992. június 2.
A román külügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy Moldova Köztársaságnak joga van attól vásárolni fegyvert, akitől akar. /MTI, Romania Libera (Bukarest), jún. 2./1992. június 2.
Jún. 2-án megalakult az Alkotmánybíróság, megválasztották bíráit, köztük van egy magyar, Fazakas Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1992. június 2.
Moszkvában - többszöri halasztás után - tárgyalóasztalhoz ült jún. 2-án a moldovai és az orosz külügyminiszter. Szó volt a Moldovában élő oroszok helyzetéről és az ott állomásozó 14. hadsereg helyzetéről. - /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1992. június 3.
Román-magyar megbeszélések Bukarestben. A külügyi testület igazgatóságának vezetői a gazdasági, politikai, kulturális, jogi és konzuláris együttműködésről tárgyaltak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./1992. június 3.
A legnagyobb gond a tanszéken a tanárhiány, ismertette helyzetüket Rostás István, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének gyakornoka. Nem akarnak a Kolozsváron működő tanszék riválisa lenni, ehelyett olyan román anyanyelvű szakembereket képeznek, akik tudományosan érdeklődnek a magyar kultúra iránt. A magyar anyanyelvű hallgatóknak pedig alapképzést biztosítanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./1992. június 3.
Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 1992. június 4.
A Pro Barasabia si Bucovina szervezet a jilavai börtönben ünnepélyesen megemlékezett Antonescu tábornok kivégzéséről, ahogy ők hirdették, "mártírhaláláról". /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ 1992. június 4.
Bukarestben emlékművet avattak Ion Antonescu marsall, Románia fasiszta diktátorának tiszteletére. /MTI/1992. június 5.
Romániában a kisebbségek teljes jogegyenlőségnek örvendenek, Magyarország jobban tenné, ha saját portáján nézne körül, jelentette ki Ion Iliescu elnök a Tineretul Liberben megjelent interjújában. Hogyan lehetséges, hogy a kisebbségek közül csak a magyarok elégedetlenek, akiknek pedig a legtöbb lehetőségük van, tette fel a kérdést. /Tineretul Liber (Bukarest), jún. 5., ismerteti: Népszava, jún. 6./1992. június 5.
Vacaru szenátor Párizsban járt, részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett tanácskozáson. Adrian Nastase külügyminiszter Oslóba utazott, részt vett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén. Kanada katonai küldöttsége Bukarestben Iliescu elnökkel és Spiroiu hadügyminiszterrel tárgyalt, Romániának a balkáni konfliktust illető álláspontjára voltak kíváncsiak. /(indig): Jövés-menés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./ 1992. június 6.
Az RMDSZ Országos Elnöksége felhívásában tiltakozott a tanügyi törvény tervezete ellen, amely a romániai magyarság számára elfogadhatatlan, diszkriminatív, túlcentralizált, korlátozza az anyanyelv használatát, a magánegyetemek működését úgy korlátozza, hogy ne lehessen magyar nyelvű. Az RMDSZ felszólítja a tagságát, hogy jún. 11-én szervezzenek tüntetéseket vagy nagygyűléseket olyan jogállam megteremtéséért, amely biztosítja az anyanyelven történő oktatást az óvodától az egyetemig. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./1992. június 8.
Székelykeresztúron felavatták a Petőfi-szobrot, ez is Márkos Albert alkotása, mint a város főterén 1973-ban felállított Petőfi szobor. Június 8-án Dávid Gyula, az EMKE elnöke mondott avató beszédet. Ez a szobor 45 éve készült el, azóta város múzeumában állt, most a város Petőfi Sándor Általános Iskolájának előterében kapott helyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1992. június 8.
Románia csatlakozott az ENSZ által elrendelt Jugoszlávia elleni embargóhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1992. június 9.
A Rompres statisztikai adatokkal megtűzdelt kommentárjában azt bizonygatta, hogy Románia egységes nemzetállam, a lakosság 89,4 %-a román. Bukarestnek a népszámlálás szerint 8811 magyar nemzetiségű lakosa van. /Új Magyarország, jún. 10./1992. június 9.
A román parlament mindkét háza megszavazta, az államelnök szentesítette a Románia határaira vonatkozó 56-os számú törvényt. A határzóna 20 km-es mélységben van, az országból való bemenetel, illetve a kimenetel a törvények megkerülésével bűntettnek minősül és börtönnel büntethető, az országhatárok átlépési kísérlete kihágásnak minősül, fogházzal vagy pénzbírsággal sújtható. /Lege privind frontiera de stat a Romaniei - Románia államhatáraira vonatkozó törvény. = Monitorul Oficial al Romaniei (Bukarest), jún. 9., MTI/1992. június 9.
Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter jún. 9-én Bukarestbe látogatott, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. Romániában moldovai diplomatákat fognak kiképezni. /Bogdán Tibor (Bukarest): Bukarest moldovai diplomatákat képez ki. = Magyar Hírlap, jún. 11./1992. június 9.
Bukarestben megkezdődött Hohenzollern Pál herceg bírósági tárgyalása, trónörökösi jogainak elismerésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./