udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1992. június 10.
Jún. 10-én román-moldovai külügyminiszteri találkozót tartottak Bukarestben. /MTI/1992. június 10.
Az RMDSZ a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy merev, korszerűtlen, erősen központosított oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és az elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes, semmibe veszi a kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait, kötelezni kívánja Románia történelme, földrajza és az állampolgári ismeretek román nyelven való oktatását, előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás csak román nyelven lehetséges, nem akarja biztosítani, hogy a fiatalok szabadon választhassák meg azt a nyelvet, melyen felvételizni óhajtanak, leszűkíti az egyházi iskolák létét az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen tiltakozik az RMDSZ országis méretű tüntetéssel. /Az RMDSZ tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1992. június 10.
Adrian Motiu szenátor a Soros Alapítvány ellen interpellált. Állítása szerint az alapítvány magyar érdekeket szolgál, célja Románia destabilizálása és Erdély elszakítása. A tehetséges fiatalokat, a románokat is, külföldön kémeknek képezik ki. Soros György tulajdonképpen magyar ügynök. Motiu vádaskodását a szenátusban Markó Béla szenátor cáfolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./1992. június 10.
Máj. 19-26-a között rendezték meg a XXII. Marosvásárhelyi Zenei Napokat. Ezt a zenei fesztivált 1971 óta megrendezik. Csíky Boldizsár, a marosvásárhelyi Filharmónia igazgatója értékelte az igényes zenei találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1992. június 10.
Kádár Gyula Adalékok a romániai magyarság történetéhez című összefoglalóját kezdte közölni folytatásokban a lap. A cím a szerző helyesbítésével: A romániai magyarság rövid története. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./1992. június 11.
Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 8-án Bukarestben rendkívüli ülést tartott. Megállapították, hogy az RMDSZ kitart az általános választások megtartása mellett. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./1992. június 11.
Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./1992. június 11.
A Moldovai Köztársaság parlamentje jún. 11-én egyhangúan széles körű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondták, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./1992. június 12.
Rio de Janeiróban tartották 106 állam- illetve kormányfő részvételével az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáját. Jún. 12-én Iliescu elnök szólalt föl. Közölte, hogy Romániában a környezetvédelem a kiemelt feladatok között szerepel. Iliescu több államfővel találkozott a konferencián, többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Iliescu a magyar államfővel való megbeszélésén hangot adott annak a véleményének, hogy célszerű lenne egy pozitív jelzés a két ország elnökei részéről a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében. Közös érdek a nyugalom és a megértés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ 1992. június 12.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő Kozirev orosz külügyminiszter interjújára reagált. Kozirev a FÁK keretében elképzelhető államhatárok megváltoztathatóságának lehetőségét említette, továbbá Kozirev nem értette, hogy Moldovának miért kell mindenáron egységes államnak lennie, amikor történelmi és demográfiai szempontból egymástól annyira különböző területeket foglal magába, mint Transznisztria és Gagauzia. Erre Traian Chebeleu kijelentette: "A történelmi hivatkozást sehol a világon nem ismerik el jogi hivatkozási alapnak. Elsősorban azért, mert soha sem lehetne megállapítani, meddig kell visszamenni a történelemben (...). Bárki valószínűleg ott állna meg a történelemben, ahol éppen neki kedvez." /Chebeleu: a történelmi jog nem hivatkozási alap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./1992. június 12.
Megalakult a Romániai Magyar Pax Romana és máj. 30-án Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését. Az itt elfogadott nyilatkozat szerint a Romániai Pax Romana a katolikus egyházra támaszkodó, világi szerveződésű mozgalom. Céljai: a katolikus értelmiségiek összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a magyar kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. A Romániai Pax Romana évente tanulmányi napokat fog szervezni. /Kisgyörgy Réka: Pax Romana: Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./1992. június 13.
Funar kolozsvári polgármester Bukarestben, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Soros Alapítványt azért kell kiutasítani Romániából, mert az a sajtó egy bizonyos részét pénzeli, továbbá az alapítvány célja, hogy előbb a tudomány és a művelődés területén játssza vissza a magyarok kezére Erdélyt. Több magyar nyelvű lap kolozsvári szerkesztőségét felszólították, hogy vonuljanak ki szerkesztőségeik bizonyos helyiségeiből. Senki sem fog megmenekülni, főképp az RMDSZ országos elnöksége, mert az is Kolozsváron székel, mondta Funar. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: Funar kormányoz és kilakoltat. = Népszabadság, jún. 13./1992. június 16.
Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./1992. június 17.
Az RMDSZ jún. 17-i, Bukarestben tartott sajtóértekezletén megjelentek a kolozsvári küldöttek, többek között Balázs Sándor újdonsült képviselő /a visszalépett Eckstein-Kovács Péter helyébe lépett/, Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári elnöke, és a kolozsvári helyzetet Funar polgármester ténykedését ismertették. A kolozsvári küldöttek azért jöttek Bukarestbe, hogy az ország vezetőinél, így a miniszterelnöknél is eljárjanak, helyszíni parlamenti vizsgálatot kérve. /Kolozsvári küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1992. június 17.
A 65 éves Sütő Andrást köszöntötte a napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./1992. június 17.
Sandra Pralong román származású, amerikai állampolgárságú fiatalasszony, a Soros Alapítvány koordinátora nyilatkozott a Cotidianul napilapnak a Soros Alapítványt ért vádaskodásokkal kapcsolatban. Tünetértékű, jelentette ki, hogy a román szenátusban Adrian Motiu szenátor durva kirohanásával szemben senki sem állt ki, hogy elmondja, az alapítványnak semmi köze sincs a nemzeti színekhez, szándéka éppen a nemzeti türelmetlenség kiiktatása. /Cseke Gábor, Bukarest: Összekapcsolják a magyar mumussal. Bukarestben élesen bírálják a Soros-alapítványt. = Magyar Nemzet, jún. 17./1992. június 18.
Birtók József a Romániai Magyar Szó ápr. 3-i számában azzal a váddal illette Tőkés László püspököt, hogy magatartásával akadályozza a magyar műholdas televíziózás ügyét. A püspök kifejtette, hogy éppen ellenkezőleg, kezdettől pártolta a magyar műholdas televíziózást. A komoly sajtónak jól tájékozottnak kell lennie. Annyi előlegezett bizalom kijárt volna neki, hogy ne tekintsék a magyar televízió ellenségének. Romániában dúl a gyanakvás, folyik a magyarság választott vezetőinek lejáratása. "Ezt hagyjuk másokra", javasolta Tőkés László. /Tőkés László: Hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Cseke Gábor másnap vezércikkben válaszolt, magyarázkodott, mi is tévedhetünk, nem jó a bűnbakkeresés stb. /Cseke Gábor: Átkos provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1992. június 18.
A Romania Libera nyilvánosságra hozta Ibrahim Shuja Sultan iraki nagykövet Corneliu Vadim Tudorhoz, a Romania Mare Párt elnökéhez írt levelét, melyben a nagykövet megköszönte, hogy Tudor egyetért Iraknak a "cionista és imperialista agresszorok elleni háborújával". A dokumentumból kiderül, hogy a román ultranacionalisták vezetői gyakran folytatnak tárgyalásokat Bagdadban iraki vezetőkkel, sőt tevékenységüket Irak egy svájci bankszámlán honorálja. /Romania Libera (Bukarest), jún. 18., ismerteti: A nagy Szaddam kis barátja címmel a Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./1992. június 18.
Szabófalva csángó faluban járt a Magyar Televízió forgatócsoportja, Lengyel Gyula rendező az ott élő csángók életét vette filmre. Szakértője Halász Péter csángókutató volt. A papok kiveszik a részüket a románosításból. Szabófalva plébánosa például azt terjesztette, hogy a Magyarországon tanuló csángó diákokat kémekké képezik ki. Szüleik házát sem hajlandó beszentelni. A szabófalvai születésű bukaresti római katolikus érsek, Robu /vagyis Rab/ szerint Lakatos Demeter nevű csángó költő nem is létezett. /A költő háza ma is áll a faluban./ Szabófalván él Perka Mihály tanár, aki elmesélte, hogy annak idején Kallós Zoltán segítségével került a kolozsvári Bolyai Egyetemre. A diploma megszerzése után hazajött, mer élethivatásának tekinti, hogy felemelje földijeit. Otthon tanítja a falubeli gyermekeket. Munkája nem eredménytelen, a hetvenegynehány Magyarországon tanuló csángó egyetemista közül tizenkettő szabófalvi. /Hardi Péter: Csángók között Moldovában. = Új Magyarország, jún. 18./ Lakatos Demeter /1911-1974/1992. június 19.
A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéseiről. A fórumon megjelent Adrian Nastase román külügyminiszter és jún. 19-én megbeszélést tartott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Jeszenszky Géza hasznosnak minősítette a megbeszélést. Entz Géza államtitkár kifejtette. "Nem megoldás, ha távozásra kényszerítik a kisebbségeket; de a határok megváltoztatásának követelése sem lehet kiút." Nastase külügyminiszter azzal érvelt, hogy a romániai magyaroknak az alkotmány az európai normáknak megfelelő jogokat biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./1992. június 19.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./1992. június 19.
Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./1992. június 19.
Ion Iliescu elnök a környezetvédelmi problémákról, Rio de Janeiro-i tárgyalásairól beszélt volna, de a jún. 19-i nemzetközi sajtóértekezleten a nacionalizmusról kérdezték az újságírók. Egyes államok képviselői más országokban élő kisebbségek védelmezői kívánnak lenni, mondta Iliescu, de ez a belügyekbe való beavatkozás. A román elnök tárgyalt Göncz Árpád elnökkel is Rio de Janeiróban. /B. T., Bukarest: Iliescu a nacionalizmusról. = Magyar Hírlap, jún. 20./1992. június 19.
Az Maros megyei RMDSZ jún. 19-i nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság nem nézheti tétlenül, mi folyik Kolozsváron. Követelik, hogy a kormány függessze fel tisztségéből Funar polgármestert. /Veletek vagyunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ 1992. június 19.
A Romania Mare durva kirohanásokkal támadta a Soros Alapítványt /Sörösnek írva/: "A Sörös trójai falovat azonnal ki kell utasítani Romániából!" "Megvannak az árulás bizonyítékai: A Sörös Alapítvány veszedelmes kémszervezet" stb., stb. /Romania Mare (Bukarest), jún. 19., MTI/1992. június 20.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete - mivel küldöttei úgy látták, hogy nem sikerült személyesen találkozni az ország vezetőivel, ezért pontokba foglalták, miért kérik Funar kolozsvári polgármester azonnali felfüggesztését tisztségéből. Funar a törvényesség ürügyén a politikai stabilitást aláásó akciókat hajt végre. A polgármester intézkedései az etnikumközi konfliktust szolgálják. Rendszerezve Funar intézkedéseit, aki kijelentette, hogy a magyar kisebbség "ezer esztendőn át nem civilizálódott": az első kategóriába a rágalmazó nyilatkozatok, közlemények, interjúk tartoznak, amelyeknek az a céljuk, hogy a román lakosságot a magyar kisebbség ellen uszítsák. A második kategória az önkényes adminisztratív intézkedéseket foglalja magába, így olyan feliratok betiltása, melyek magyar szavakat tartalmaznak, színházműsorok kifüggesztésének megakadályozása, közérdekű összejövetelek megakadályozása, a harmadik kategóriát a magyar művelődési szervezetek, székházak elleni támadások alkotják, ezentúl a polgármester önkényesen beleszól oktatásügyi kérdésekbe. /Íme, egy nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1992. június 20.
Idei 5. száma jelent meg az Enyedi Sionnak, Nagyenyed református gyülekezeti lapjának. Ebben a számban többek között dr. Péter Miklós Aratás című verse olvasható, melyet a szamosújvári börtönben írt 1959-ben, ahová koncepciós per áldozataként került, és ahol hosszú éveket töltött. Jelenleg a kolozsvári Református Pedagógiai Fakultás tanára. Az Enyedi Sionban Vita Zsigmond is jelentkezett egy írásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./1992. június 22.
Ion Iliescu elnök jún. 22-én mégis fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét, köztük volt Szőcs Géza szenátor. Velük volt Verestóy Attila, aki kieszközölte a kihallgatást. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Felsorolták az intézkedéseket, köztük a legújabbat: a jún. 22-én megkezdett középiskolai beiratkozások alkalmával a gyermekeknek nem kell beírni, hogy milyen nyelven kívánnak továbbtanulni. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László püspök és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket. /Kiss Judit: Kihallgatás a "Maharadzsánál". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Tibori Szabó Zoltán (kolozsvári tudósító): RMDSZ-vezetők Iliescu elnöknél. = Népszabadság, jún. 23./1992. június 22.
A Román Kulturális Alapítvány megrendezte jún. 22-27-e között a külföldön élő románok és románszármazásúak fórumát Bukarestben. Sokan nem jöttek el, mert az alapítványt a Securitate befolyása alatt levőnek tartják. Az egybegyűltek elhatározták a diaszpórával való kapcsolat fenntartására egy ügyosztály létrehozását, azonkívül pénzügyi segélyező bizottságot állítottak fel. /Bihorul (Nagyvárad), júl. 21-29., MTI/