udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 15121-15150 | 15151-15180 | 15181-15210 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1998. szeptember 2.
Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániáért felelős főbiztosának váratlanul Romániába látogatott. Szept. 2-án találkozott Daniel Daianu pénzügyminiszterrel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Thomsen aggasztónak nevezte Románia pénzügyi helyzetét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési deficit kordában tartására a román kormánynak növelni kellene az adózás mértékét. A megbeszélések után Daianu úgy nyilatkozott, hogy találkozón nem esett szó egy újabb stand-by hitel folyósításáról. /MTI/1998. szeptember 2.
Szept. 2-án megnyílt a törvényhozás őszi ülésszaka. Megválasztották a szenátus állandó bizottságát, a bizottság titkárává választották Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója tisztújításának eredményeképpen csak annyi a változás, hogy Böndi Máramaros megyei képviselő lett az RMDSZ-frakció titkára. Varga Attila /Szatmár/ továbbra is frakcióvezető, Márton Árpád /Kovászna/ és Vajda Ferenc /Tulcea/ szintén alelnökök maradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1998. szeptember 2.
Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./1998. szeptember 2.
Varga Gábor államtitkár rangú vezérigazgató otthon járt, Nagyváradon. Ezt az alkalmat kihasználta a helyi lap, megkérdezte, mi a véleménye az alsócsernátoni meghívóról. Fájdalmas volt végigolvasni a nyilatkozatháborút, jelentette ki. Szerinte sokban került az agyagfalvi és a hasonló kezdeményezés. Varga Gábor az agyagfalvi kezdeményezés hatásának tudja, hogy az alkotmányba nem került be az, hogy a kisebbségiek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Varga mindent meg fog tenni, hogy az egység megmaradjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./1998. szeptember 3.
Az RMDSZ vezetősége, valamint a szövetség gazdasági szakemberei Hargitafürdőn tanácskoztak aug. 29-30-án. Az általuk kidolgozott gazdasági javaslatcsomag teljes szövegét nyilatkozat címen foglalták össze. A gazdaság helyzete súlyosbodott, az első félévben 20 %-kal csökkent az ipari termelés, nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya. A veszteséges állami vállalatok átalakítása, felszámolása lassan halad. Mindezek miatt ki kell dolgozni a gazdasági növekedést támogató pénzügyi politikát, be kell vezetni a személyi jövedelemadót, ki kell dolgozni az energiapolitikát, át kell szervezni az Állami Vagyonalapot. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1998. szeptember 3.
Traian Basescu miniszter, tudomást szerezve arról, hogy emberei leszerelték és el is vitték Kőrösfőről és a hozzá tartozó Sárvásárról a falu nevét magyarul jelző táblákat, azonnal utasítást adott, hogy szereljék vissza a helységnévtáblákat. /Csomafáy Ferenc: Le-leszerelgetünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1998. szeptember 3.
A bukaresti törvényszék döntése értelmében az annak idején nagy erővel megkezdett cigaretta-csempészési ügy gyanúsítottjai közül már csak Gheorghe Trutulescu ezredes és gépkocsivezetője fogva tartását hosszabbították meg./ Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./1998. szeptember 3.
Erdélyi szám a Somogy /Kaposvár/ folyóirat nyári /július-augusztus/ száma, melyben Pécsi Gyöngyi Hervay Gizella kései költészetét méltatta. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), szept. 3./1998. szeptember 4.
Szeptember 4-én a Cotroceni-palotában koalíciós csúcstalálkozó volt, amelyen részt vett Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile kormányfő, Ion Diaconescu KDNPP-, Petre Roman DP-, Mircea Ionescu-Quintus NLP-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Bár az elemzők egyöntetű véleménye szerint a találkozónak célja a koalícióban kialakuló belső feszültségek feloldása, valamint a vitás kérdések megbeszélése volt. A megbeszélés eredményességét tekintve korántsem alakult ki egységes álláspont. A Romániai Magyar Szó értékelése szerint az RMDSZ szempontjából sem volt gyümölcsöző a találkozó; az önálló magyar egyetem kérdésének megvitatását a pártvezetők ugyanis szept. 8-ra, a következő csúcsértekezletre halasztották. A lapok említést tettek arról, hogy Constantinescu államfő a koalíciós megbeszéléseket megszakítva a nemzeti tévéadók által élőben közvetített nyilatkozatában közölte: tekintettel arra, hogy nemcsak Románia, hanem a környező országok is súlyos gazdasági és szociális problémákkal küzdenek, elengedhetetlen, hogy a koalíciós pártok minél hamarabb véget vessenek a köztük dúló viszálynak. Az államfő ugyanakkor felszólította a pártvezéreket: tegyenek tanúbizonyságot politikai felelősségtudatról, és keressék a megegyezés, a kompromisszumok útját. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban a pártelnökök egy miniszteri tárcákra lebontott feladatlistában sorolták fel a még megvalósításra váró reformintézkedéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A koalíciós csúcstalálkozóról kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékony működésének biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a nyilatkozatot nem tudta elfogadni, mert megoldatlan maradt a magyar egyetem kérdése. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./1998. szeptember 4.
A képviselőház oktatási bizottságának a magyar egyetem létesítési jogát megtagadó szeptember 2-i döntése kapcsán Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 3-i bukaresti sajtótájékoztatón bejelentette: az RMDSZ érvénytelennek tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői az államfő által összehívott péntek esti találkozójukon felül nem vizsgálják a reformmal és a kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat, és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megegyezéseket. Markó szerint a jelenlegi kormánykoalíció letért az európai útról, és hűtlenné vált a román gazdaság és társadalom alapvető megreformálását és azon belül az etnikumközi megbékélést meghirdető eredeti kormányprogramjának célkitűzéseihez és a korábbi koalíciós megállapodásokhoz. A szövetség miniszterei a kormányban nem szavazzák meg jelenlegi formájában a költségvetés kiigazításával kapcsolatos jogszabálytervezetet, mivel a koalícióban nem kérték ki az RMDSZ véleményét, és az RMDSZ nem érthet egyet az egészségügyben előirányzott költséglefaragással. A szövetség parlamenti csoportjai pedig egyedül az RMDSZ programjának megfelelően fejtik ki törvényhozási tevékenységüket, fejtette ki Markó Béla. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1998. szeptember 5.
Szept. 5-én a kormány elfogadta a költségvetési kiigazításnak nevezett pótköltségvetést. A nagyméretű költséglefaragást előirányzó pótköltségvetés az Egészségügyi Minisztérium büdzséjét mintegy 127 milliárd lejjel (a tervezett 367 milliárd helyett), az oktatási költségvetést 1043 milliárd lejjel, a nemzetvédelmi tárcáét 250 milliárd lejjel csökkenti. A nagy politikai és társadalmi vihart kavaró kiigazítás mértékének enyhítésére három százalékos pótlólagos vámilletéket vetnek ki a román importra, miközben a dohányilletéket 20 %-kal emelik, a tankönyvek kivételével megszüntetik a könyvek és az újságok áfamentességét, ugyanakkor tervezik a nagykapacitású gépkocsikra és ingatlanokra kivetett adók és illetékek növelését is. /Pótköltségvetés elfogadva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./1998. szeptember 5.
Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.1998. szeptember 5.
Dr. Bárányi Ferenc képviselő jelezte, hogy meglepetéssel olvasta Ion Cristoiu interjúját Constantin Alexa SRI-s ex-kapitánnyal /Cotidianul napilap, aug. 10-i szám/. A volt tiszt ismét akkor támadta meg őt, amikor külföldön tartózkodott, ami azt jelzi, hogy továbbra is "monitorizálja" őt. Alexa állításai tipikusan szekuritátés rágalmak, "szélsőséges támadás az RMDSZ, az ország elnöke, kormányfője ellen." Egyes volt Securitate, majd később RHSZ-es /Román Hírszerző Szolgálat – SRI/ tisztek, mint Alexa kapitány is, "államtitkokat fecsegnek ki, támadják a kormánykoalíciót, magát az intézményt, amelynek tagjai. Akkor pedig ki kormányozza ezt az országot? A törvényes kormány, vagy a volt és jelenlegi szekusok?" Alexa kifejtette: Bárányi a szeku besúgója volt. Ugyanakkor Alexa hozzátette: Bárányi nem fejtett ki kiemelkedő tevékenységet. Bárányi azt szerette volna, hogy ne csak két lapot hozzon nyilvánosságra, hanem az egész testes dossziét. Abból kiderült volna, mekkora zaklatásnak volt kitéve. Alexa "magyar veszélyről" beszélt. A fő vád Bárányi ellen, hogy veje hírszerző tiszt Magyarország titkosszolgálatában. Ez nem igaz. A másik vád, hogy Bárányi kapcsolatban áll magyar diplomatákkal, akik a magyar titkosszolgálatok ismert káderei és ügynökei. Ez nevetséges vád. /Dr. Bárányi Ferenc, az orvostudományok doktora, Temes megyei parlamenti képviselő: Akit a szeku szül, magyart eszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1998. szeptember 5.
Pillich László az RMDSZ-pálya szélére sodródottan, az NGO-világból szól bele annak a szervezetnek a jövőalakításába, amelyért valamikor oly sokat igyekezett tenni. A polgári öntudat, a pozitív célok kijelölése helyett a közösségi veszteségtudat újratáplálása az sajnálatos programja, állapította meg Pillich. Az RMDSZ-ben két erővonal viaskodik egymással. Az egyik a szövetség erdélyi szerepét kívánja előtérbe helyezni, a szervezetet a magyar közösség kisebbségi parlamentjeként kívánja működtetni. Ők nevezik egységbontóknak. A másik a Bukarest-központúság híve, tagjai a többségi hatalom közelségét, majd az ebbe való beépülést szorgalmazták, ők az egységplatform képviselői. - Az RMDSZ a civil szervezetek számára csak formálisan biztosít kapcsolódási és együttműködési lehetőségeket. "Az RMDSZ-apparátus helyettük is dolgozik. Egy túlszervezett országos politikai apparátus - mintegy száz fő - már-már önjáró rendszerként, bürokratikusan hajtja végre az önmaga és a politikai elit által megszabott feladatokat." A szervezet "egyre vízfejűbbé válik". Az RMDSZ-gépezet anyagi függőségbe került a román kormánnyal és parlamenttel szemben. Az RMDSZ-vezetőség a civil-szférában elosztandó pénzek fölött is igyekszik teljes kontrollt fenntartani. - Mindezek miatt szükségesek az olyan tanácskozások, mint amilyet Csernátonban terveznek. /Pillich László: Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./1998. szeptember 5.
Halaváts Gyula /Zséna, 1853. július 7. – Budapest, 1926. július 29./ a Bánság geográfusa. Első munkájában kutatta Krassó-Szörény megye földtanát (1880), majd Fehértemplom vidékét (1882), Oravicabánya vidékét (1884), Versec környékét (1885). Ezután következett Dognácska és környékének kutatása (1887, 1888), majd Boksánbánya vidéke (1889), Kölnig Szócsán, Nagyzorlenc területe (1893), Resicabánya (1893), majd Buziás területe (1898). Az Erdélyi-medence tektonikája zárja be bánsági és erdélyi kutatásait (1913). A háború befejezése után az Alföld geológiájával foglalkozott, főleg annak Duna–Tisza közötti részével. Megjelentek cikkei az Archaeológiai Értesítőben is. A háború után a Földtani Intézet elárvult könyvtárát hozta rendbe és vezette haláláig. /Dr. Mészáros Miklós: Halaváts Gyula, a Bánság földtanának kutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1998. szeptember 6.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1998. szeptember 6.
Szept. 6-án Koltón ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tiszteletére emelt szobrot, Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotását, amely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói mézesheteit idézi, a padon ülő házaspárt ábrázolja. Ferencz Tiborné szolnoki nyugdíjas vetette fel a gondolatot, országos gyűjtést kezdeményezett a költségek fedezésére. A szobrot Ferencz Tiborné és Pogány Gábor Benő adta át a koltói református közösségnek. Az ünnepségen jelen voltak egyházi személyek, a Máltai Szeretetszolgálat képviselői, a helybeli és környékbeli RMDSZ-szervezetek, az EMKE és a Magyarok Világszövetségének küldöttei is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1998. szeptember 8.
Szept. 8-án újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben. A kormánypártok vezetőinek az önálló magyar egyetem ügyében kellett volna dönteni, azonban nem született konkrét megállapodás, az érdemi döntést egy újabb, szept. 14-re, hétfőre kitűzött találkozóra halasztották. "Mi a közös kormányprogram, az abban megfogalmazott elvek tiszteletben tartását kérjük" - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Ion Diaconescu KDNPP-elnök ezennel merevebb álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, hogy "a megoldás csakis a multikulturális egyetem, ebben a tekintetben kell kompromisszumra jutnunk az RMDSZ-szel" - jelentette ki /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./1998. szeptember 8.
Murvai László az 1997/98-as iskolaév magyar vonatkozású oktatási adatait most nem az előző évihez, hanem az 1994/95-ös tanévhez hasonlította. Ez ugyanis a vízválasztó, az 1990-ben tapasztalt látványos növekedéssel szemben jelentkeztek a problémák. Az óvodai hálózatot vizsgálva megállapítható, hogy az önálló magyar óvodák száma az 1994/95-ös tanévben 659 volt, 1997/98-asban pedig 665, itt tehát növekedés történt, az óvodai tagozatok szám viszont 468-ról 449-re csökkent. Az önálló magyar elemi /I-IV: osztály/ iskolák száma 320-ról 322-re nőtt a jelzett két tanévet összehasonítva, a magyar elemi tagozatok száma pedig 209-ről 144-re csökkent. A legnagyobb mértékű a csökkenés Bihar megyében és Hunyad megyében. Az utóbbiban 12 tagozatból egyetlen maradt. A gimnáziumi oktatás /V-VIII. osztály/ helyzete kedvezőbb: 1994/95-ben 272 önálló magyar iskola működött és 340 tagozat, 1997/98-ban pedig 284, illetve 358. A líceumi oktatás /IX.-XII. osztály/ nem mutat lényeges eltérést: 1994/95-ben 51 önálló magyar líceum működött és 81 tagozat, 1997/98-ban pedig 52, illetve 79. A szakiskolai hálózatot tekintve sürgős változtatás szükséges, újból ki kell építeni a szakoktatást, ugyanis amíg 1994/95-ben 4 önálló magyar szakiskola működött és 50 tagozat, addig 1997/98-ban már csak 1 szakiskola és 27 tagozat. – A posztszekunder képzésben nincs jelentős módosulás. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában I. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1998. szeptember 8.
Petre Turlea egységpárti képviselő 30 ezer példányban szándékszik kiadni Bukarestben a Har-Kov jelentést. A képviselő szerint a törvényhozó testület könyvtárában nincs meg a jelentés, a 2000-2000 példányban kinyomtatott angol, francia, német, spanyol és orosz változatok is eltűntek a szenátus székházának alagsorából. A honatya ismertette, hogy az 1993-as kiadású angol nyelvű fordításból egy példányt eljuttat az Egyesült Államokba ottani kiadás céljából. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./1998. szeptember 9.
A romániai német kisebbség politikai képviselői nem támogatják a magyar kisebbség által követelt magyar nyelvű egyetem megalapítását. Ezt Paul Philippi, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) elnöke jelentette ki szept. 9-én, aki a Romániában élő mintegy 80 ezer erdélyi száz és bánáti sváb képviseletében szólt. Szerinte senki sem vitathatja el a csaknem kétmillió magyar önálló egyetemhez való jogát, mégsem időszerű a kérdés, mivel csak tovább fokozná a meglévő etnikai feszültségeket. Véleménye szerint a magyaroknak inkább el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvi tagozatokat, ahogyan azt a koalíciós partnerek javasolták. Paul Porr, az RNDF erdélyi elnöke elítélte az RMDSZ politikai vezetésének ultimátumát. Az egyetem témájából szerinte képtelen politikai ügyet csináltak, noha az nem a tartozik az elsődleges nemzeti problémákhoz. /A romániai német kisebbség a magyar egyetem ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1998. szeptember 9.
A Romániai Magyar Szó Murvai Lászlónak, a romániai magyar nyelvű oktatásról szóló statisztikai elemzésének második részét közli, ebben az iskolások létszámáról kapunk képet. 1997/98-ban magyar óvodákba 40 978 gyermek járt, az ország óvodáskorúinak 6,6 %-a /a magyar népesség aránya Romániában 7,2 %. A magyar óvodások száma az 1994/95-ös tanévhez képest 12,4 %-kal csökkent, ez közel van az országos apadás arányához. A magyar óvodások körében a legnagyobb a csökkenés Kovászna megyében /17 %/, de Kolozs megyében is jelentős: 11,7 %. Az elemi iskolások közül 67 111-en tanulnak magyar nyelven, ez az összlétszám 4,9 %-át jelenti, 1994-hez viszonyítva növekedett a létszámuk, hasonlóan az országos növekedéshez. Az V-VIII. osztályból /gimnázium/ magyar tannyelvű gimnáziumba járt 54 133 fő /4,6 %/, amíg 1994/95-höz hasonlítva országosan nőtt a gimnazisták száma, a magyarul tanulóké 8,9 %-kal csökkent. A líceumi tanulók /IX-XII. osztály/ közül magyarul folytatta tanulmányait 29 196 /a tanulók 3,8 %-a/. Országos szinten emelkedett 1994-hez viszonyítva a líceumba járók száma, a magyarul tanulóké viszont csökkent 5 %-kal. A szakmai oktatásban részesülők közül 4 946-an /1,9 %/ tanulnak magyarul. Esetükben is ellenkező előjelű a változás 1994-hez hasonlítva: országosan emelkedett a tanulólétszám, a magyar nyelvű viszont 14,4 %-kal csökkent. A posztszekunder oktatásban résztvevők közül 1309-en voltak magyarok, részarányuk 1,9 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában II. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Előző: szept. 8.1998. szeptember 9.
Megjelent egy gyűlölködő könyv, adataiban mindegyre "mogyori" dokumentumokra hivatkozik, a tudatlanok megtévesztésére. A Kolozsváron is kapható: Mogyoria - Magyarország, Ungaria si istoria Mogyorilor /Editura Nova, 1998/. Puskás Attila arra kéri a történészeket, az RMDSZ és Magyarország romániai képviselőit, intézkedjenek ennek az elfogult, nemzetgyalázó könyvnek /amelynek szerzőségét még román történészek sem vállalták/ a bevonását és a nyilvános bocsánatkérést egy nép egészének gyalázásáért. /Puskás Attila: Történelmi lecke... - a partnerség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Ugyanerről: Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Ebből a cikkből kiderül, hogy dr. Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személy a szerző, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/.1998. szeptember 9.
Resicabányán megrongálták az 1848-as emlékművet, a kereszthegyi emlékművet, amelyet 1874-ben állítottak fel. /Tovább rongálják a kereszthegyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./1998. szeptember 10.
Murvai László a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzés befejező részében a tanszemélyzettel foglalkozik. A magyar nyelvű óvodákban 2474 óvónő dolgozott, az országos állomány 6,8 %-a. A megyei adatokat összesítve nagyobb a magyar óvónők létszáma: 2670, az 1994/95-ös tanévhez képest emelkedett a létszámuk, ugyanúgy magasabb a szakképzett óvónők száma is. Az elemi iskolák magyar tanítóinak a száma az 1997/98-as tanévben 3463 volt, Románia tanítóinak 5,5 %-át teszik ki. A megyei adatok összesítése eredményeképpen magasabb a magyar tanítók száma, 3812 fő. A szakképzettek száma emelkedett. A gimnáziumokban /V-VIII. osztály/ 5 187 /5,3 %/ volt a magyar tanárok száma, a megyei összesítések szerint viszont 5767 fő. A líceumi oktatásban /IX-XII. osztály/ 2246 magyar tanár működik /3,5 %/. Az eddigieket összegezve megállapítható, hogy több mint 100 ezer magyar gyermek nem tanul anyanyelvén. Romániában 1994/95-ben 208 652 gyermek tanult magyarul, 1997/98-ban pedig 198 489, a csökkenés 4,9 %-os, amikor országosan 0,5 %-kal csökkent a tanulók száma Ugyancsak összegezve látható, hogy az óvodai oktatásban még 6,6 % a magyar gyermekek aránya, de felfelé haladva ez az arány egyre csökken: elemi oktatásban 4,9 %, gimnáziumban 4,6 %, líceumban 3,8 %, szakoktatásban 2,3 %, posztszekunder oktatásban 1,4 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában III. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ Előző: szept. 8, 9.1998. szeptember 10.
Szept. 1-jével kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ új elnökét, Szabó Tibort, aki eddig a HTMH főosztályvezetője volt. Szept. 10-én Szabó Tibor és Németh Zsolt államtitkár bemutatkozó beszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel. Szabó Tibor elmondta, hogy a hivatalban munkacsoportokat alakítanak a kisebbségi magyar közösségek helyzetének felmérésére, továbbá koordinációs főosztályt hoznak létre a hivatalban az egyes minisztériumokban a magyar kisebbségekkel összefüggésben folyó munka összehangolására. A HTMH elnöke arról is tájékoztatott, hogy most alakul meg a magyar-román vegyesbizottsági rendszer. El kell kerülni, szögezte le Németh Zsolt államtitkár, hogy gazdasági, civilizációs és szociális értelemben új "berlini fal" jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Megítélése szerint csak akkor lesz sikeres a nemzetpolitika, ha nem romlik a határon túli magyar közösségek helyzete, ebben a HTMH-nak kulcsfontosságú szerepe lesz, amelyhez az eddigieknél jelentősebb költségvetési támogatást fog kapni. - Az Új Kézfogás Alapítványnál a jövőben inkább a vállalkozási héttér támogatását tűzték ki célul. /Új Szó (Pozsony), szept. 11., Napi Magyarország, szept. 11./ "A magyar külpolitika legfontosabb kihívása az euroatlanti integráció és a szomszédságpolitika, illetve a regionális és a nemzetpolitika közötti összhang megteremtése" - jelentette ki Németh Zsolt államtitkár. Szerinte a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a határon túli magyar közösségekkel, és megteremtse az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Utóbbi formájáról várhatóan néhány hét múlva megszülethet a döntés. Szabó Tibor szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, illetve minél többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozásából adódnak. Az elképzelések között szerepel a kormányközi vegyesbizottsági rendszer további kiépítése is, például Romániával és Szlovákiával. /A HTMH új feladatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1998. szeptember 10.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem fogadta el Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét, miszerint az Alsócsernátonban rendezendő fórum az RMDSZ szakadásához vezethet. Nem a szakadást akarják, hanem az RMDSZ megújulását, hangsúlyozta Tőkés László, hiszen meghívták az RMDSZ vezetőit is. A Magyar Fórum munkatársa idézte Németh Zsolt államtitkárt: a magyar kormány mindig az egész RMDSZ vezetőségének álláspontját tartja követendőnek. "Ez a kijelentés kétélű, hiszen megtörténhetik, mint a délvidéki magyarság esetben, hogy két- vagy hatfelé szakad a magyar politikai képviselet, és akkor melyik álláspontját tartja majd elfogadhatónak a magyar kormány?" Arra a kérdésre, hogy miért most hívják össze a fórumot, a püspök elmondta: "Annyira zárt volt a politikai mozgástér még egy fél évvel ezelőtt az RMDSZ számára a Bukarest-Budapest-Washington háromszögében, hogy lehetetlennek tűnt minden kimozdulás." Most ennek a mozgástérnek a korlátai kinyíltak. /Bágyi Bencze Jakab: Megújul az RMDSZ. = Magyar Fórum, szept. 10./1998. szeptember 10.
Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ kisebbségügyekkel foglalkozó főbiztosa szept. 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy értékelte az EBESZ-főbiztos nyilatkozatát, hogy az "nyilvánvalóan erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit" a hétfőn sorra kerülő újabb koalíciós tárgyalásokon. Markó szerint Max van der Stoel nyilatkozata "egyértelműen egy olyan törvényszöveg mellett teszi le a voksot, amely az RMDSZ igénye is", vagyis a koalíciós vita tárgyát képező tanügyi törvénycikkelynek lehetővé kell tennie a különböző típusú kisebbségi felsőoktatási intézményeket is, beleértve az önálló anyanyelvű állami egyetemet is. /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Max van der Stoel az RMDSZ vezetőségének címzett levelében tiltakozott a múlt heti látogatását követő román sajtóhírek tartalma ellen. A főbiztos levelében kifejtette: megdöbbenve értesült arról, ahogyan a román lapok értelmezték az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kijelentését. /Tiltakozik az EBESZ-főbiztos. Max van der Stoel szavait félreértelmezte a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./1998. szeptember 11.
Valeriu Stoica igazságügyi miniszter ügyészségi kivizsgálást kér az Atac la persoana hetilap ellen antiszemita cikkek közzététele miatt, közölte az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1998. szeptember 11.
A szenátus megszavazta az egyik titkosszolgálat, az államelnökség mellett működő Védő és Őrző szolgálat /SPP/, másnéven testőrszolgálat működési törvényét, mely szerint tagjai lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket és betekinthetnek a levelezésbe /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./