udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 15361-15390 | 15391-15420 | 15421-15450 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2002. február 12.
Brassóban naponta körülbelül negyven-ötven személy igényli a magyar igazolványt, tájékoztatott Bíró Csilla, a Brassó megyei információs iroda vezetője. Az igénylők többnyire idősebb személyek, nagyon kevés fiatal jelentkezett eddig. /Tóásó Áron Zoltán: Gyűlnek a magyarok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2002. február 12.
Összmagyar nemzeti bajnokság kezdődik szeptembertől a Kárpát-medence magyar ifjúsága számára. Kű Lajos, az ismert labdarúgó, az FTC tagja jelentette be: az illetékes minisztérium jóváhagyta, hogy labdarúgó, kosárlabda és kézilabda bajnokságokat szervezzenek három korcsoportban, 13-17 év közötti fiataloknak. Elképzelés szerint a selejtező mérkőzéseket egy-egy napon 80 km-nél nem nagyobb körzetekben, tehát kisrégiókban bonyolítanák le, valamely civil szervezet rendezésében. A tárcaközi megállapodások értelmében 70 %-os anyaországi támogatás mellett a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. Alapítványi rendezésben a Kárpát-medence összmagyar bajnokságát Wesselényiről nevezik el. Egyelőre felmérik a részvételi kedvet, a játékok megszervezésével kapcsolatos részletesebb információkra a továbbiakban lehet majd számítani. /(Fejér László): Kárpát medencei bajnokság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ 2002. február 13.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Korunk kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét a közelgő népszámlálásról és általában a romániai magyarság közérzetéről. Az 1989 utáni korszak vonatkozásában meglehetősen kritikus véleményt fogalmazott: az erdélyi magyar értelmiségiek, politikusok, művészek, költők nem tudtak biztos jövőképet felkínálni az itteni magyarságnak. Mindez oda vezetett, hogy "a fiatal nemzedék jelentős része gondolkodik arról, hogy ne itt, Romániában teremtsem a maga számára egzisztenciát, hanem valahol máshol, többnyire Magyarországon - vagy nyugatabbra. " - mondotta Markó. Markó Béla úgy látja, hogy bizonyára csökkenés volt a legutóbbi népszámlálás óta, és aggodalommal várja a friss adatokat. Markó Béla reménykedik, hogy nem fog bekövetkezni állami szintű eltitkolás vagy hamisítás, de figyelmeztet, hogy sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor a népszámlálási biztosok elfogultan próbálják kezelni a nemzetiségi kérdést. /Közösségi kedélyállapot - romániai magyar közérzet. Korunk-interjú Markó Bélával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ 2002. február 14.
A Hargitai Törvényszéken febr. 13-án hetedízben napolták el az Agache-ügyben elítélt Héjja Dezső ügyét, aki egészségi állapotára hivatkozva a büntetésvégrehajtás megszakítását kérte. Az ügyben újabb tárgyalástfebr. 27-re tűztek ki. /(Daczó Dénes): Se Héjja, se orvosi szakvélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ 2002. február 14.
Az EMKE Maros megyei szervezete kezdeményezésére a történelmi egyházak és egyes civil szervezetek képviselőiből Marosvásárhelyen emlékbizottság alakult a Don-kanyarban 1943 telén elesett áldozatokért. Alakuló megbeszélésükön a bizottság tagjai fiatal szakemberek bevonásával kutatómunkát indítványoznak a Don-kanyarban nagyrészt megsemmisített 2. hadsereg erdélyi, elsősorban Maros megyei vonatkozásainak jobb megismerése érdekében. Ezért felhívással fordulnak azokhoz, akiknek személyes élményeik vagy másoktól kapott ismereteik, információik, dokumentumaik lennének, hogy jelentkezzenek. Az emlékbizottság elhatározta azt is, hogy a tragikus esemény hatvanadik évfordulója alkalmából, 2003. január 12-én kegyeletteljes megemlékezést tartanak Marosvásárhelyen. A tervezett megemlékezés tudományos rendezvényt, műsoros estet, emlékkönyv kiadását, templomi szolgálatokat, kopjafa-állítást foglalna magába. /(Ábrám Zoltán): Emlékbizottság a Don-kanyari áldozatokért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ 2002. február 14.
Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./2002. február 14.
Febr. 8-án mutatta be Dr. Indig Ottó irodalomtörténész Nagyváradon, az Illyés Gyula Református Könyvesboltban Barabás Zoltán nagyváradi költő Balkáni szürkület a című verseskötetét. A szerzőnek ez a negyedik kötete. /Könyvbemutató a váradi református könyvesboltban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ 2002. február 14.
Febr. 20-án Székelykeresztúron, majd este Székelyudvarhelyen bemutatják Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című visszaemlékezésének első és második kötetét, a szerző jelenlétében, febr. 21-én Szabó Gyula a homoródalmási iskolában beszélget el tanárokkal, diákokkal. /Képek a Kutyaszorítóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ 2002. február 15.
Febr. 18-án Budapestre utazik Mircea Geoana román külügyminiszter, aki társelnöki minőségében részt vesz a román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén. "Budapesten a kormányközi vegyes bizottság ülésével egy időben megünnepeljük a román-magyar alapszerződés aláírásának ötödik évfordulóját is" - mondta Geona. A magyar-román kapcsolatok fejlesztése keretében ugyanakkor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 19-én és 20-án Kolozsváron és Szatmárnémetiben tesz látogatást, Kolozsváron megbeszélést folytat román partnerével, Cristian Diaconescuval, Vasile Soporan megyei prefektussal, továbbá találkozik Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével, valamint a történelmi magyar egyházak vezetőivel, s részt vesz a Sapientia Egyetem ünnepi kuratóriumi ülésén is. /Megünneplik az alapszerződést. Mircea Geoana Budapestre készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2002. február 15.
Sikerrel mutatta be a nagyváradi Kiss Stúdió Kocsis István Bolyai János című drámájátfebr. 9-én a váradrogériuszi református templomban. A Bolyait alakító Varga Vilmos színművész és dramaturgiai segítője, Kiss Törék Ildikó a nagyváradi színikritikusok elismerését elnyerte. /Bolyai Jánost ünnepelték Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ 2002. február 15.
Febr. 8-án megnyílt Gyergyószentmiklóson Márton Árpád gyergyóalfalvi születésű, Csíkszeredában élő festőművész gyűjteményes kiállítása. A művésznek Gyergyószentmiklóson ez a harmadik egyéni tárlata. A megnyitón Gaál András, a festőművész jóbarát emlékezett életútjukra és a párizsi Magyar Házban tavaly rendezett közös kiállításukra. Fellépett a Domokos Pál Péter női kórus fellépése, majd a szülőfalu, Gyergyóalfalu szintén Domokos Pál Péter nevét viselő egyesületének citerazenekara és néptáncegyüttese. /Márton Árpád a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ 2002. február 16.
A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2002. február 16.
A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2002. február 16.
A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./2002. február 18.
Ellentmond a törvény betűinek és szellemének a csíkszeredai információs iroda működése – állapította meg a román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat végrehajtását ellenőrző felügyelőbizottság. A kétnapos, több megyére kiterjedő vizsgálat során a bizottság ellátogatott a Csíki Területi RMDSZ székházában működő információs irodába is. Kiszivárgott, hogy a jelentésben megállapították, nem egyértelmű, hogy a személyes adatok feldolgozása miként történik, de következtetéseik alapján a feldolgozásra még azelőtt sor kerül, hogy ezeket eljuttatnák Magyarországra. A bizottság, amelyben a prefektus, közigazgatási minisztérium, a belügy, a külügy és az RMDSZ képviselői kaptak helyet, úgy vélekedett: a dokumentumokat a kérvényezők személyesen vagy postán kellene, hogy eljuttassák az illetékes magyar hatóságokhoz. Ráduly Róbert Kálmán, a csíki RMDSZ elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: amíg a fentiekről hivatalos közlést nem kap, addig nem is reagál a megállapításokra. Viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy bárminemű ellenőrzést végezzen a prefektus az RMDSZ székházában. /Ami egy kivizsgálásról kiszivárgott. Memorandumsértő a státusiroda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ 2002. február 18.
Febr. 17-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula Könyvesboltjában mutatták be Pomogáts Béla új köteteit. A Leletmentés c. tanulmánykötet a 1970-től errefelé keletkezett kritikák gyűjteménye, olyan Erdély-központú írásoké, melyek magyarországi irodalmi folyóiratokban jelentek meg. A Műhely Erdélyben művészetteremtő személyiségekről és könyvkiadókról szól, a kisebbségi sorban élők iránti felelősség vállalásról. A Transszilván hőskölteménybe foglalt 15 tanulmányban pedig arról írt, mit jelent számára az erdélyi magyar irodalom. Pomogáts Béla munkásságának jelentős részét Erdélynek szentelte, olyannyira, hogy gyakorta megkérdezik tőle: Ön ugyebár erdélyi? Kuncz Aladárt választotta szakdolgozata témájául. 1969-től akadémiai ösztöndíjjal sikerült Erdélybe jönnie. A helikoni nemzedéktől kapott baráti fogadtatás és bizalom elkötelezte Erdély mellett. Amikor 1984-ben a magyarság üldözéséről szóló memorandumot aláírta, végleg kitiltották Romániából, de mindjárt 1990 januárjában újra eljött s azóta hónapokat tölt Erdélyben: "Nem érzem azt, hogy határt kell átlépjek amikor idejövök a barátokhoz". Áprily Lajosról készülő új könyvének május végén Kolozsváron lesz a bemutatója. Pomogáts febr. 18-án a Lorántffy Zsuzsanna református egyházi központban tartotta meg Ady Endre és az erdélyi modell című előadását. /(Balla Tünde): Ön ugyebár erdélyi? Nagyváradi Ady-est vendége volt Pomogáts Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ 2002. február 19.
Mircea Geoana külügyminiszter febr. 18-án Budapestre érkezett, részt vett a magyar–román kormányközi vegyes bizottság ülésén. Minden politikai feltétele megvan annak, hogy Magyarország és Románia kapcsolatai erőteljesen fejlődjenek - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, melyet Mircea Geoanaval közösen tartottak. A két külügyminiszter a sajtótájékoztatón közös nyilatkozatot írt alá a vegyes bizottság létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából, amelyben kifejezték elégedettségüket a kétoldalú kapcsolatok példa nélküli fejlődése miatt. Geoana úgy fogalmazott: a két ország kapcsolata kiállta a kedvezménytörvény próbatételét. A magyar diplomácia vezetője kiemelte, hogy a CEFTA-térségben Románia Magyarország legnagyobb piaca. Hangsúlyozta: Magyarország kész a román termékek vásárlásának növelésére annak érdekében, hogy mérséklődjön a Románia oldalán mutatkozó kereskedelmi deficit. Elmondta, hogy magyar részről nagy reményeket fűznek a két ország kis- és középvállalatainak befektetéseit támogató garanciaalap létrehozásához. Mircea Geoana nagyra értékelte, hogy Magyarország támogatja Románia euroatlanti integrációját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az autópályák építésével, illetve a garanciaalap létrehozásával kapcsolatos konzultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait is, a finanszírozási kérdések megoldása érdekében. A két miniszter a nap folyamán nyitó beszédet mondott azon az üzletember-találkozón, amelyet a román külügyminiszter kezdeményezésére rendeztek meg Budapesten, a vegyes bizottság ülésével egy időben. – A kormányközi vegyesbizottság az 1996-ban aláírt kétoldalú alapszerződés alapján jött létre 1997. márc. 12-én. A 11 szakbizottságot magában foglaló testület utolsó ülésére 1999-ben került sor Bukarestben. /Kiálltuk a státustörvény próbáját? Martonyi-Geoana találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Mircea Geoana megkoszorúzza Gozsdu Elek sírját. Gozsdu Elek ügyvéd egy Budapest központjában fekvő épületegyüttest hagyott a román államra, amelyet a román hatóságok szeretnének visszaszerezni. A román delegáció tagjai között van Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Pavel Abraham, a belügyi tárca államtitkára is. Mircea Geoana sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az autópályák építésével, illetve a garanciaalap létrehozásával kapcsolatos konzultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait is, a finanszírozási kérdések megoldása érdekében. A román külügyi tárca adatai szerint a Romániában befektetett magyar tőke értéke 2001 novemberében elérte a 185 millió dollárt, míg a román cégek megközelítőleg 38 millió dollárt fektettek be Magyarországon. Tavaly novemberben 3.543 román-magyar vegyesvállalatot jegyeztek, míg Magyarországon 1.954 román-magyar cég működött. A két ország között folyó kereskedelem értéke a tavaly 970 millió dollár volt, 11,78 százalékkal több, mint 2000-ben. A Magyarországra irányuló román export értéke 371,5 millió dollár, míg a behozatalé 599,3 millió dollár, az ennek következtében kialakult negatív szaldó 227,8 millió dollár. /Mircea Geoana Budapesten. Magyar-román üzleti fórum. = Népújság (Marosvásárhely), ferb. 19./2002. február 19.
Négy miniszter: Mircea Geoana, Ioan Rus, Vasile Puscas, Vasile Dancu, egy pártfőtitkár: Cosmin Gusa, és egy alelnök: Viorel Hrebenciuc, valamennyi a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetőségi tagja, valamint Erdély és Bánát 14 tagszervezetének vezetői összeültek a kolozsvári megyeházán, hogy megbeszéljék az RMDSZ és a SZDP közötti együttműködési megállapodás végrehajtási problémáit. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei elnöke a sajtónak elmondta, hogy már e héten elkezdik a megbeszéléseket az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével, a helyi szintű egyezmény megkötése érdekében. Az SZDP és az RMDSZ egyezményt felügyelő bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Ezek során fogalmazódott meg a tárgyalók részéről, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek létrehozása csakis a tanügyi törvény előírásainak és az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával jöhet létre. Vagyis a kérdésben nem a kormánypárt határoz, hanem az egyetemek vezetői. /(Csomafáy Ferenc): RMDSZ-SZDP együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2002. február 19.
Biharban 1953-ban a Sebes-Körös menti Réven és az érmelléki Székelyhídon hozták létre az első vidéki középiskolákat, az országban is az elsők között. Rév patinás középiskolája 80 százalékos továbbtanulási eredményekkel dicsekedhet és a gyereklétszám is növekedőben. Ezért kellett 7 új osztálytermet létrehozni a Rév központjában árválkodó régi internátusi épületben. A másik, nyolc tantermes, emeletes iskolát világbanki támogatással teszik rendbe tavasszal, főként a község és a környező falvak gyermekei töltik meg a padokat. A magyar tagozat magyar katedrájára évek óta nem találnak egy diplomás tanárt, pedig az állást folyamatosan meghirdetik. Réven és még sokfelé a Sebes Körös mentén a szülők nem szívesen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Fogyóban a magyar lakosság is, ezért rendre kerülnek veszélybe a települések iskolái. Révi adatok szerint 1963-ban 25-ös, 65-ben 27-es osztálylétszámok voltak, manapság összevont osztályok működnek, s megesik, hogy három tanuló van egy évfolyamon. A színmagyar Örvényben, ahol román tagozat nincs is, attól tartanak, pár éven belül megszűnhet az iskola. Mind az elemiben, mind a felső általánosban összevont osztályok vannak. Tanulóik 70 %-a roma. Egyre több szülő viszi a közeli Élesdre taníttatni gyemrekét, hiszen a közeli város tanintézetében a körülmények is jobbak: Fugyivásárhelyen is vészharangok kondultak az általános iskola magyar tagozatáért, ahová 22-en járnak. A községhez tartozó Fugyiban, ahonnan ötödiktől már érkezett az utánpótlás, a nyolc elsős közül immár egyetlen gyereket se írattak magyar osztályba. Egyetlen harmadikos és négy negyedikes van még, így pár év múlva nem lesz ötödik osztály a fugyivásárhelyi iskola magyar tagozatán. Pedig évtizedes tanteremgondok oldódnak meg végre a nagyközségben: az életveszélyessé vált régi épület helyére világbanki támogatással korszerű, új hat tantermes iskolát emeltek. /(Balla Tünde): Hiába épülnek az iskolák? Fogyóban a Sebes Körös menti magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2002. február 19.
Bihar megye hátrányos helyzetű vidéke Erdélynek, különösen Észak-Bihar, ahol tömbben, 85 százalékos arányban élnek magyarok. Nagyváradtól északra, a szatmári megyehatárig szinte nyomorognak a falvak, hiszen 1992 óta alig jutottak állami támogatáshoz. A kisfalvak életben maradási esélyeiről szervezett febr. 9-i egynapos konferencián résztvevők, a Nagyvárad vonzáskörzetében levő, s a Bihar községhez tartozó 600 lelkes Hegyközkovácsiban vészharangokat kongattak. Hegyközkovácsi faluban 600-an élnek, s ha számban nem is gyarapodnak, tavaly óta megszűnt a fogyatkozás. Hatodmagával, a községközpont Bihar faluval, Paptamásival, Kügyipusztával, Nyüveddel és Pelbárthidával alkotnak egy községet. A konferencián megjelent két Bihar megyei parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán is. Forró László református lelkipásztor nyitó-áhítatában a hit formálta egyetlen járható út közösségmegtartó voltáról beszélt. Az Albin Alapítvány két közösségfejlesztő munkatársa, Makai Dimény Judit és Gergely Annamária közösen irányították a fórumot. A 450 lelkes Pelbárthidán 30 százaléknyi a magyar lakosság aránya, románok és romák lakják még 30-40 százalékos megoszlásban, 65 év az átlagéletkor. A cigányság körében van jelentősebb népszaporulat, a 12 magyarul tanuló elemistából 8 roma gyerek. Nyüved 220 lakosú református település, ahol súlyos ivóvízgondokkal küzdenek. Mindkét falunak minőségi termőföldjei vannak, de mivel kisnyugdíjasokéi, megmunkálásuk alig hoz jövedelmet a tulajdonosoknak. Orvos hetente egyszer jár ki. A 230 lelkes Kügyipusztán pedig egyáltalán nincs orvos. Alig akad iskoláskorú, egy óvodai csoportra való gyerek hosszú idő óta csak most gyűlt össze. Paptamási főként reformátusok és baptisták lakta ezer lelkes település. Noha nitráttartalma miatt nincs iható víz a faluban, a tíz éve elkezdett ivóvízprogram és 4-5 éve húzódó gázprogram sem fejeződött be Paptamási termálvizes strandja és a falut híressé tevő fogathajtó verseny magánkézben van. Bihar 3900 lakosával a legnagyobb és valamelyest fejlődő település. Pezsgő kulturális élet folyik, némelyik rendezvény országos hírű. Kovács Zoltán képviselő szerint nem csak infrastruktúrát kellene teremteni, hanem saját értelmiséget kinevelni. /(Balla Tünde): Konferencia a kisfalvak lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2002. február 20.
A közszolgálati tv és rádió, illetve a hazafiságtól csöpögő újságok egyes munkatársai szerint bolondok azok, akik az egykor elkobzott ingatlanokat visszaszolgáltatják jogos tulajdonosaiknak. Álláspontjuk alátámasztására "ősi" román közmondást is idéznek: Nem az a bolond, aki kér, hanem aki (vissza)ad! Előzőleg Funar és mások a magyaroktól féltették az erdélyi városok központjait, neves épületeit. És úton- útfélen hangoztatott vélekedésük nem maradt visszhang nélkül. Valójában az egykori birtokok és ingatlanok visszaszolgáltatása egész Közép-Kelet- Európában megtörtént, ideje Romániában is európai szinten rendezni ezt a kérdéskört. Történelmi, nemzeti, össznépi "érdekekre" hivatkozva az ingatlantörvény alkalmazása évekig, évtizedekig elhúzódhat. A román közvéleménynek tudomásul kell vennie: Erdélyben a magyarok tulajdonában volt sok-sok ingatlan (köztük történelmi értékű műemlék épület is), melyeket most vissza kell szolgáltatni a jogos tulajdonosoknak, akik majd eldöntik, mi lesz azokkal. Birtokba veszik, vagy a közösség használatába adják. Ne a média, a fogadatlan prókátorok és provokatőrök döntsék el, mit kell s mit nem kell visszaadni. /Ferencz L. Imre: Ki a bolond? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
A parlament febr. 19-i ülésén Borbély László képviselő interpellált a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyében. Marosvásárhely polgármestere, a helyi tanács idevonatkozó határozata ellenére nem hajlandó átvenni a színházat. E feszült helyzet következtében, a színház két művésze, Nicolae Cristache és Szélyes Ferenc művészek febr. 15.-én éhségsztrájkba léptek. Borbély kérte a 2001. évből származó kifizetetlen számlák rendezését, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház jogi helyzetének rendezését, továbbá a fizetéseket az év végéig fedező illetve a szükséges, sürgős javítások elvégzését fedező összeg kiutalását. /(Szász Attila): A képviselőházban történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
A Pro Minoritate Alapítvány által – Veszélyeztetett kisebbségek Erópában címmel – Budapesten febr. 15-én rendezett nemzetközi konferencia harmadik része a csángókról szólt. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkára bemutatta a csángókról kiadott angol nyelvű ismeretterjesztő tanulmánykötetet. A könyv címe: Hungarian Csángós in Moldavia. Pozsony Ferenc jelezte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság rövid időn belül román nyelvű tanulmánykötetet jelentet meg. Némeh Zsolt elmondta, hogy az angol nyelvű kiadványt az tette szükségessé, hogy a XX. század folyamán csupán magyar nyelven volt hozzáférhető a csángómagyar kulturális örökség. "A magyar tudomány adóssága az összeurópai kultúra felé, hogy a csángó kultúra kapuját, amennyire lehet, kitárja a nem magyarok felé is" – hangsúlyozta az államtitkár. A csángók kultúrája a világörökség része is. A csángókra vonatkozó tudományos írásokból készült angol nyelvű válogatás bemutatja életük, történelmük, művészetük, nyelvük, vallásosságuk főbb jellemzőit, a szociológiai és ezen belül a demográfiai folyamatokat. Az ülés moderátorai Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke voltak. Az előadások sorát a finn Tytti Isohookana Asunmaa asszony nyitotta meg, aki a moldvai csángó kultúra veszélyeztetettségéről beszélt. Az Európa Tanács csángókra vonatkozó, 2001/1521. sz. Ajánlása az ő jelentése alapján született meg. Száz évvel ezelőtt volt már Finnországban egy kiemelkedő csángó szakértő, Yrjö Wichmanns, aki magyar néprajzkutatóval kötött házasságot, és így kapcsolatba került a csángó kultúrával, melyet behatóan tanulmányozott az 1900-as évek elején. Munkatársaival összesen 4680 csángó szót gyűjtött össze, 197 kifejezést és 37 dalt. A csángó nyelvet két részre – északira és délire – bontották. Akkor 8000 családot számláltak össze. Wichmanns 1936-ban tanulmánykötetet adtak ki a csángó nyelvről, annak fejlődéséről. docense – a csángó nyelvjárásokat ismertette. Az egyre mélyülő asszimilációs folyamat következtében ma már külön kell beszélni úgynevezett magyar csángó dialektusokról, illetve román csángó dialektusokról. Az 1850-es népszámlálás adatai alapján a moldvai római katolikusok 71,6%-a magyarul beszélt, 52 811 személyből 37 825. Napjainkban ez az arány fordított. Megemlítette, hogy annak az elméletnek a fő kézikönyvét, mely szerint a csángók eredetileg román etnikai identitással rendelkeztek, 1985-ben adták ki a Román Kommunista Párt propagandaosztályának közreműködésével. Tóth István György, a Történettudományi Intézet munkatársa a moldvai csángómagyarok történetéről beszélt, az írott források tükrében. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke A csángók jelene és jövője Moldvában címmel tartott előadást. Vázolta az asszimilációs folyamatot, melynek során nemcsak nagyméretű nyelvvesztés és identitászavar következett be, hanem egyfajta akulturizáció is, esetükben a román populáris kultúra térhódításával a hagyományos rovására. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: az éppúgy európai, mint magyar és román örökséget képező, veszélyeztetett csángó kisebbségi kultúra megőrzése érdekében összpontosítani kell a partneri kapcsolatok megtalálására a kisebbségvédelem és a politikai akarat között. Hangsúlyozta, hogy a csángó kultúra európai védelem alatt áll, és megítélése szerint éppúgy élveznie kellene a román állam védelmét is. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a csángók körében végzett kutatásaik során egyértelművé vált, hogy identitásukat illetően többféle megközelítési mód alakult ki. Vannak, akik románnak vallják magukat, vannak, akik magyarnak, és vannak olyanok is, akik különbséget tesznek a csángó magyarok és az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok között. Kitért arra, hogy a csángók érdekeiért síkra szálló jelentősebb csoportosulások magyar identitást akarnak. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Smaranda Enache asszony megítélése szerint a csángókra nehezedő nyomás okát elsősorban a régi totalitárius rendre jellemző mentalitás maradványaiban kell keresni. Felvetette, hogy ha a közoktatás szolgáltatás, amelyet nyújtani kell az adófizető állampolgárnak, akkor a csángóknak joguk van magyar nyelvet tanulni, vagy magyarul hallgatni a misét, ha ezt igénylik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) elmondta, hogy a csángókról szóló jelentést követően, miután végigjárta az Európa Tanács különböző fórumait, az RMDSZ számára is meglepően kemény fellépést tapasztaltak a román állam részéről. Hangsúlyozta, hogy a román tanügyi törvény alapján réges-rég be lehetett volna indítani a fakultatív magyarnyelvoktatást azokban a csángó falvakban, ahol azt igénylik. Hegyeli Attila tanár, az MCSMSZ oktatási programjának vezetője konkrét adatokkal alátámasztva ismertette a moldvai csángómagyarok megpróbáltatásait az anyanyelvű oktatáshoz való joguk érvényesítéséért folytatott küzdelmükben, kitérve arra is, hogy az 1950-es években már voltak ennek előzményei. Megjegyezte, a magukat csángómagyaroknak vallók anyanyelve körüli viták teljesen fölöslegesek, hisz tapasztalatból mondhatja, hogy a gyerekek képesek 1–2 hónap alatt olyan szinten megtanulni a magyar irodalmi nyelvet, hogy bármelyik erdélyi vagy magyarországi iskolában megállnák a helyüket. Hegyi Attila kifejtette, hogy csak akkor lesz korrekt és elfogadható a csángók identitásválasztása, ha a román történelem és kultúra mellett biztosítják számukra a magyar történelem és kultúra megismerését is. Bartha András, az MCSMSZ elnöke a csángók körében egyre erősödő közösségépítő folyamatról számolt be. Megjegyezte, hogy a csángómagyar népesség zömében megbántott emberekből áll, akiket kultúrájukban, nyelvükben a többség lenéz, nem hallgat meg. Záróbeszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke összefoglalta a konferencia munkálatain elhangzottakat. Kiemelte azokat az európai trendeket, melyek a kisebbségvédelemről, az emberi jogokról, a kultúrák és a nyelvek védelméről, a sokszínűségről, a közösségek Európájáról szólnak, ezen belül pedig a magyar vonatkozásokat. A nemzetek feletti európai szervezetek tevékenysége mellett kiemelte, hogy több európai állam is folytat határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban támogató politikát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is legitimnek tekinthető a magyar kedvezménytörvény. A csángókérdéssel, kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a román kormány beváltja ígéreteit, ezt a problémát kivizsgálja és érdemben megoldja. Megemlítette, hogy eddig több mint 150-en kérelmezték a magyar igazolványt az MCSMSZ által működtetett információs iroda révén. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 3. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2002. február 20.
Markó Béla RMDSZ- elnök febr. 16-án meghívottként vett részt Budapesten a FIDESZ- Kongresszuson. Beszédében megállapította, hogy az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben sokáig problémákat tudtak felmutatni, és kevésbé megoldásokat is. Azonban "az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelyben Magyarországnak és az Önök kormányának, de a kárpát-medencei magyar szervezeteknek is fontos érdemük van." "Beérni látszik egy politikai eszközrendszer a térség tagadhatatlanul legnagyobb és legmegoldatlanabb kérdésének, az etnikai-nemzeti kérdésnek a megoldására." Az etnikumközi viszonyok rendezésére lehet konfrontációs stratégiát kovácsolni, de lehet kooperatív stratégiát is építeni. A magyar kormány az utóbbi utat választotta. Ezúttal az erdélyi magyarság képviselete helyet kapott az asztal mellett. "A kedvezménytörvény Magyarország támogató szándékának törvénybe foglalása és a nemzeti együttlét új lehetősége is egyúttal, egyúttal kísérlet az új nemzetfogalom megalkotására. Megszületett az RMDSZ és a román kormánypárt közti megállapodás. "Egy erős, egészséges RMDSZ, amely ezt a megállapodást érvényesíteni tudja, ma a politikai stabilitás egyik fontos tényezője az országon belül és az országon kívül is." Az "erdélyi magyarság helyzete továbbra sem megnyugtató, egyszerre kell szembenéznünk az asszimiláció és a kitelepülés veszélyével. Olyan jogokat kell kiküzdenünk mielőbb, amelyek megerősítenek minket és ott tartanak a szülőföldünkön. Ehhez kell az önálló oktatási és kulturális intézményrendszer, de kell a visszaszerzett tulajdon, kell a gazdasági fellendülés, kell az otthoni munkalehetőség is." /RMDSZ-értékelő a FIDESZ- kongresszuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
Simon Gábor 1990 óta a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszámolt arról, hogy a minisztériumi leiratban első alkalommal hagyták el az opera nevéből az állami szót. A kolozsvári operajátszásnak több mint 200 éves hagyománya van. Itt indult pályája Erkel Ferencnek és itt mutatták be az első magyar zeneszerző, Ruzicska György: Béla futása, című operáját is. Egy idő óta vádaskodások, majd gyalázkodások, szóban és írásban történő feljelengetések történtek az opera és a Tompa Gábor vezette színház társulata között. Simon Gábor leszögezte: örökölték a közös épülethasználatot. Csulak Sándor gazdasági igazgató villámhárítóként is működött a két intézmény között. Csulak Sándor távozása után kezdtek élesedni az ellentétek. Mai napig sincs a két intézetnek gazdasági igazgatója. Tompa igazgató változtatni akart: másképp legyen az iroda beosztása, a fizetési beosztások. Tompa Gábor igazgató sajnos, feszültséget teremt a két szekció közt állandó, ismétlődő feljelentgetéseivel, melyeket a minisztériumig küldözgetett. Simon bármikor hajlandó civilizált körülmények között tárgyalni. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári Magyar Opera és a cirkusz, ami körülötte kialakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache öt nap után sem mondtak le az éhségsztrájkról. Tiltakozó akciójukhoz két román színművész is csatlakozott. Kincses Elemér, a Tompa Miklós Társulat rendezője azt javasolta, ha a politikusok képtelenek Bukarestben megoldást találni a vásárhelyi színház gondjaira, az éhségsztrájkolókat ültessék mentőkocsiba, és szállítsák őket Strasbourgba. Febr. 19-én Borbély László képviselő interpellált színházügyben, febr. 20-án pedig a heti kormányülés keretében tárgyalnak a teátrumról. Ígéretet kaptak, hogy a visszautalják a színházat a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. /Szucher Ervin: Újabb éhségsztrájkolók Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2002. február 20.
Már csak pár nap van hátra addig, amíg a különböző nemzetiségek szervezetei megnevezhetik azon képviselőiket, akik a népszámlálási folyamat megfigyelői lehetnek. Az ismert szatmári statisztikus, Benedek Gyula, a megyei népszámlálási bizottság tagja elmondta: az RMDSZ mindeddig nem élt a felkínált, a Szatmár megyei magyarság szempontjából is oly fontos lehetőséggel. Jóllehet ő ennek fontosságáról többször is szólt, hivatalosan nem nevesítette megfigyelőit, s félő, hogy erre már nem is lesz lehetősége. Ugyanakkor példaként említette az ukránokat és a zsidókat, akik jóelőre gondoskodtak erről, bár megyei viszonylatban is igen kicsi, mindössze párszáz lakost kitevő kisebbségnek számítanak. (Sike Lajos): Az RMDSZ még nem nevezte meg népszámlálási megfigyelőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 20.
Több erdélyi város után a múlt hét végén Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta regionális irodáját a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság. A megnyitón részt vettek a városi és megyei önkormányzat képviselői mellett a Kis és Középvállalkozók háromszéki szövetsége, az ASIMCOV, a kereskedelmi és iparkamara megyei elnöke és természetesen a befektetési társaság magyar képviselői. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetője Ferencz Csaba lett. /ITDH-iroda Sepsiszentgyörgyön is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./