udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 15601-15630 | 15631-15660 | 15661-15690 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2002. április 11.
Bukarestben eldöntötték, hogy Ioan Toganel volt Maros megyei prefektus főjegyző lesz, és ebbe éppen annak a Virág Györgynek volt a legkevesebb beleszólása, akinek ? megyei önkormányzati elnöki pozíciójából adódóan ? javaslatot kellett volna tennie a főjegyzői tisztség betöltésére. Virág György úgy találta: ?új helyzet alakult ki az RMDSZ és PSD közötti alkuban?. /Salamon Márton László: Kádercsere PSD-módra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./2002. április 11.
A romániai magyar doktorandusok és fiatal kutatók szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei szervezete Erdélyből beléphetünk Európába címmel találkozót rendezett ápr. 5-én Nagyváradon. Délelőtt nagyváradi közintézményekhez látogattak el, este váradi értelmiségiekkel, közéleti személyiségekkel közös fórumon beszélgettek a kor kihívásairól. Jakobovits Miklós képzőművész szerint az erdélyi értelmiségnek le kell vetnie kisebbségi érzését. Ugyanakkor oda kell figyelni a fejlődéssel járó lelki elszegényedésre. /Balla Tünde: Erdélyből beléphetünk Európába. Fiatal értelmiségiek találkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2002. április 11.
A bukaresti magyar tévéadás brassói munkatársa, Balázs János fáradhatatlanul járja Erdély útjait, hírt ad Isten háta mögötti településekről. Viszont riportjai gyakran beleszürkülnek a tájba. /Máthé Éva: Itthon - színesebben! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2002. április 11.
Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének márc. 9-i ülésén Hajdú Áron, a szervezet elnöke ismertette a szövetség tavalyi pénzügyi mérlegét, valamint az idei eredményekről számolt be. A szervezetnek eddig nem volt önálló irodája. Most havi 250 ezer lej havi bérért Vígh Ádám a Petőfi utcában ajánlott fel székhelyet a szervezetnek. /(Daczó Dénes): Új székházba, a város szívébe költözik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ 2002. április 11.
Mécs Lászlóra, a kommunista években erőszakkal elhallgattatott papköltőre emlékeznek ápr. 11-én Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész eleveníti fel a börtönbe zárt és meghurcolt költő alakját és munkásságát. Érmihályfalván József Attilára emlékeznek a Bartók Béla Művelődési Házban, utána bemutatják 22 váradi költő verseit tartalmazó Váradikosz című versantológiáját. /(Balla Tünde): Irodalmi estek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ 2002. április 11.
Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját. Dávid Gyula, a könyv szerkesztője felelevenítette, hogy Vetési László a ?90 évek elején több dokumentumfilmet is forgatott, a szórványban élőkről. A könyvben hasonló sorsú emberekről, családokról, közösségekről olvashatunk. A szórvány-kérdés régi gondja az erdélyi magyarságnak. Voltak fellángolásai e gondnak, a múlt század közepén, amikor Koós Ferenc bukaresti református lelkész teremtett magyar életet a román fővárosban. Két évvel ezelőtt jelent meg Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Egyes fiatalok Vetési László hívására, teológusként vagy végzett fiatal lelkészként a szórványügy szolgálatába szegődtek. /Csomafáy Ferenc: Könyv a szórványokról: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2002. április 12.
Otto Schilly német belügyminiszter Romániába látogatott, a képviselőházban ápr. 10-én mondott beszédében kijelentette: örül annak, hogy a román kormány és a törvényhozás "nyílt politikát" alkalmaz a kisebbségek tekintetében, és köszönetet mondott a két intézménynek azért, hogy a német kisebbség többé nem "károsul" a földek tulajdonjogának visszaállítása kapcsán. A német miniszter elismerően beszélt a kormány nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről, utalva a német tannyelvű iskolákra, középiskolákra és egyetemekre, ahol a fiatalokat a partnerség szellemében oktatják. Schilly hangsúlyozta : a németek támogatják a kisebbségeket, és a 80 000 erdélyi és bánsági szászra utalva elmondta, a cél nem a német nemzetiségűek kedvezményezése, hanem pozitív eredmények elérése, amelyek a románságra is kiterjednek. /Schilly méltatja a kormány kisebbségpolitikáját. Bukarestben a német belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2002. április 12.
Ápr. 11-én Ion Iliescu államfő látogatást tett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelyén. A látogatás során az államfőt Lányi Szabolcs dékán, az egyetem tanári kara, valamint diáksága fogadta a hagyományos kürtős kaláccsal és köményessel. Ion Iliescu államfő a 89 utáni romániai egyetemi hálózat szélesedéséről szólva elmondta, hogy a Sapientia feladata minőségi oktatást biztosítani. A csíkszeredai Fenntartható Fejlesztési Konferencián az államfő elmondta, az ország fejlődése csak egységesen lehetséges és ez alól nem kivétel Erdély sem, hiszen meg kell tartani, őrizni az ország egységét. /(Daczó Dénes): Iliescu a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ 2002. április 12.
Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ 2002. április 13.
Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 13.
Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./ 2002. április 13.
Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 13.
Kizárólag román tannyelvű távoktatási főiskolai központ létesül Kovásznán. Az anyaintézmény a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia kereskedelmi kara. Az ősszel induló főiskolán az oktatási ciklus négyéves, a tanterv megegyezik a nappali tagozatéval, másodéven kezdődik a szakosodás, mikor választani lehet a marketing, turizmus és szolgáltatás, kereskedelem, valamint áruismeret szakok között. A távoktatási központ 125 helyet hirdet meg. A dékánhelyettes kifejtette, nincs lehetőség magyar tannyelvű csoportot indítani. /(Szekeres): Újabb főiskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./ 2002. április 13.
Megkezdődött a nyolcadikosok utáni vadászat. Több vegyes lakosságú faluban, ahol az iskolában már évek óta csak román V-VIII. osztály működik, ott tanulnak a magyar gyermekek is, akik az elemi első osztályait anyanyelvükön végezték. Közülük van, aki magyar nyelvű középiskolába szeretne menni. Azonban az iskolákban megjelentek román középiskolák igazgatói, és közölték a gyermekekkel: ha román nyolcadikat végeztek, akkor csak román kilencedikbe mehetnek. Valójában ez nem így van, a szülő döntheti el, hogy hová adja tanulni gyermekét. Mind kevesebb a gyermek: csak Szatmár megyében évente több százzal csökken a VIII. osztályt végzők száma. Vannak jelek, hogy az idén több magyar osztály telhet meg, talán nem utolsósorban a kedvezménytörvény biztosította támogatások jóvoltából. /Sike Lajos: Vadászat a nyolcadikosok után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 13.
Nagyváradon megnyílt Vassy Erzsébet festményeinek tárlata. A művész ismerősei a falu, a táj, a templom, a harangláb, a fa, illetve valamennyi népi motívum. Az eddig grafikában jeleskedő művész a kiállítás teljes anyagát csak pasztellekből válogatta. Vassy Erzsébet 1993 óta rendszeresen vesz részt csoportos kiállításokon és rendez egyéni tárlatokat itthon és külföldön. /Balla Tünde: Fák és fények, táj és lélek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 13.
Fodor Sándor Csipike és Kukucsi c. előadását számtalan napközibe és óvodába vitte el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/, legutóbb Csíkszeredában, a 24-es számú napköziotthon gyermekeit örvendeztette meg vele. Folyamatosak a Szalonspicc c. előadás bemutatói is: Barabás Árpád és Kolozsi Kilián ápr. 12-én a gyergyószárhegyi ?Kastély" vendéglőben, ápr. 20-án és 21-én a gyergyóújfalvi Csülök vendéglőben lépnek fel a humoros nosztalgiaesttel. /(gál): Figura hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 13.
Temesváron három betöltetlen magyartanári állás várja az érdeklődő pedagógusokat: egy-egy állás a Bartók Béla Elméleti Líceumban (a megye egyetlen önálló magyar középiskolájában), a Gerhardinum Római- Katolikus Líceumban valamint a 26-os számú I-VIII. osztályos Iskolában. Az állások egyikét elfoglaló és temesvári lakhellyel nem rendelkező szaktanárnak a Bartók Béla Alapítvány szolgálati lakást biztosít többéves használatra. /Magyartanári állások Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 13.
A bukaresti Petőfi Társaság a Bolyai-év alkalmából meghívta Kiss Elemért és Weszely Tibort, jelenleg mindketten a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karának tanárai. Bevezetőül Öllerer Ágnes, a bukaresti Ady Endre Iskolacsoport zenetanárnőjének vezetésével a Lyceum Consort régizene-együttes reformkori magyar műveket adott elő. Kiss Elemér Bolyai Jánosnak az utókor előtt eddig ismeretlen arcáról, utána Weszely Tibor apa és fia életművének hazai és külföldi fogadtatásáról beszélt. Kiss Elemér arra utalt, hogy a tudomány világa Bolyai Jánosban eddig csak a geometria zsenijét tartotta számon, holott kéziratos hagyatékából újabban kiderült, hogy a matematika más területein is alkotott újat. Dr. Weszely Tibornak 1974-ben magyar, majd román nyelven is megjelent Bolyai Farkasról szóló monográfiája. Napok kérdése, hogy Budapesten kikerüljön a nyomdából a Bolyaiak utóéletét bemutató nagyszabású munkája, előadása ebből nyújtott ízelítőt. /Barabás István: Nehéz tétel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./ 2002. április 14.
A Bukarestben megjelenő Viata Cultelor című egyházi lap március 7-i száma szerint, Klézse falu lakosai jó kétszáz éve gúnyból kapták a csángó nevet. A lap hivatkozott Zöld Péter székely pap Batthyány Ignác erdélyi püspöknek 1780-ban írt levelére, mely szerint a csángók a románokéhoz hasonló viseletben járnak. Augustin Pascaru, a 2000 klézsei katolikus lelkipásztora a Formula AS-nak márciusban adott interjújában felpanaszolta, hogy a faluból húszan beiratkoztak a Csángómagyarok Egyesületébe, az egyik házban valamiféle magyar iskolát nyitottak, néhány hónapja Magyarországról ösztöndíjakat folyósítanak. Céljuk magyar tannyelvű osztályokat kérni. Budapestről teherautók érkeznek segélyadományokkal, a falubelieknek ingyenes magyarországi utazásokat ajánlanak, pénzt adnak nekik, ígéretekkel kecsegtetik őket. Újságban, televízióban a románok által elnyomott nemzeti kisebbségként tüntetik fel a klézseieket. ?A valóság más ? állította Augustin Pascaru lelkész. ? Az emberek katolikus románoknak tartják magukat. A probléma politikai természetű, mint volt 1953-ban, amikor a MADOSZ (a romániai magyarok kommunista politikai szervezete) magyar tanárokat vitt a csángó falvakba és megtiltotta a gyermekeknek, hogy románul tanuljanak. Most is mindent kívülről mozgatnak. Nekünk pedig nincs hatalmunk mindaddig, amíg a jelenlegi kormány az RMDSZ-szel árul egy gyékényen. (?) Harcolnunk kell azokkal, akik szerint aki nem ortodox, az nem román. Pedig a mi egyházunk magasra emeli a romanizmus zászlaját, s ebben segíti a Vatikán és személyesen a szentatya.? /Román katolikusok a klézseiek? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 14./2002. április 15.
Ápr. 14-én Vajdahunyadon Petőfi-szobrot avattak, a bronz mellszobor Balázs Tibor képzőművész munkája. Többéves álmunk válik ma valóra, teljesedik ebben az emlékműben ? hangzott el Doboly Beatrix, helyi EMKE-elnök köszöntő beszédében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagyra értékelte ezt az összefogást, a vajdahunyadi magyarság munkáját. A Szombathelyről, Bukarestből, Magyarországról és a környékről érkező vendégek csodálattal vették tudomásul, hogy olyan szoboravatáson vehetnek részt, amelyet egy szórványban élő maroknyi közösség teljesen önerőből rendezett meg. A szoboravatáson részt vett többek között Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője. Petőfi sűrített mintavétele a magyar léleknek. Ha más népek fiai megkérdeznék tőlünk, hogy mutassátok meg magatokat, kik vagytok, milyenek vagytok, kik akartok lenni a jövőben, habozás nélkül azt válaszolnánk, hogy Petőfi Sándor ? monda Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla leleplezte le a mellszobrot. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én, a szellemet. Petőfi-szobrot avattak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./2002. április 15.
Kelemen Hunor csíki képviselő közölte: az 1950-es években épült utat ?kihúzzák a karcfalviak lába alól". Az állomás melletti macskaköves utcarészt idegen munkások elkezdték felszedni. Bár a bontáshoz szükséges lett volna a polgármesteri hivatal engedélyére, a helyi vezetők nem is tudtak arról, hogy valaki ilyesmire készül. Iosifescu Dorel, a brassói CFR vezetőjének utasítása alapján történt a kövezet felszedése. A vasúti társaság hivatalos álláspontja szerint a felszedett köveket a marosfői vasútállomásra viszik, ahol javítási munkálatok folynak. A későbbiekben azonban kiderült: a karcfalvi macskakövek nem az állomásra kerültek, hanem a marosfői ortodox kolostor udvarába és ezt fényképekkel is lehet igazolni ? állította Kelemen Hunor képviselő. Ápr. 10-én, miután a képviselőnek Miron Mitrea miniszterrel sikerült felvennie a kapcsolatot, ennek közbenjárására beszüntették a munkálatot, addig azonban ötszáz négyzetméterről már felszedték a macskakövet. A helyi vezetőség egyelőre csak ötven millió lejes büntetést tudott kiszabni a brassói CFR-re, kérve, hogy állítsák vissza az utat eredeti állapotába. Kelemen Hunor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozat formájában is nyilvánosságra fogja hozni a történteket. /(Daczó Dénes): Az ellopott út nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ 2002. április 15.
Februárban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyi Élőnyelvi Központja, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kolozsváron. A központ szakmai-intézményi hátterét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke biztosítja neves nyelvésztanárai révén, a régió peremvidékeinek - így Székelyföldnek is - nyelvi kérdéseivel a Sepsiszentgyörgyön működő iroda foglalkozik. Az intézet a következő funkciót kívánja betölteni: demográfiai, jogi, szociológiai és oktatási adatbázis kialakítása, folyamatos pótlása; élőnyelvi kutatás és nyelvi tervezés; szolgáltatás a magyar intézmények és magánszemélyek számára. A szolgáltatás: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.) valamint az önkormányzati intézmények részére, közérdekű fordítási szövegek lektorálása. Az Intézet kínálta lehetőségek a magyar közigazgatási nyelv erdélyi térhódításához járulnak hozzá. /Nyelvi Intézet Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ 2002. április 16.
Mintegy háromszáz cigányt toloncoltak ki karhatalmi erőkkel Bukarestből. A cigányoknak megtiltották, hogy valaha is visszatérjenek a fővárosba. A helyi hatóságok rendeletet adtak ki a cigányok által emelt nyomortelep lebontására. A rendeletet a felvonultatott földgyaluk azonnal végrehajtották. A cigány szervezetek képviselői szerint ezzel súlyosan megsértették a kitoloncolt emberek alkotmányos jogait. /Cigányok kitoloncolása Bukarestből. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./2002. április 16.
Ápr. 14-én Csíkjenőfalván a falu I-VIII. osztályos gyerekei gyereklakodalmat játszottak el, a falu hagyományai szerint. A gyerekek stílushűen adták elő a népszokások alapján: hogyan kelnek egybe a fiatal párok. /(Daczó Dénes): Gyereklakodalom Csíkjenőfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 2002. április 16.
Budapesten az Erdélyi Gyülekezet ápr. 14-én ünnepelte a Reménység Szigete megalakulásának tizedik évfordulóját. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti központban ez alkalomból tartották meg a Magyarországon élő erdélyiek találkozóját. Tőkés László püspök igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Gyülekezet hívta életre a Reménység Szigetét néhai Németh Géza lelkipásztor kezdeményezésére, s a gyülekezet megalakítása jól példázta a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének reményteljes lehetőségét. ?Erdélynek és az anyaországnak létérdeke, hogy a nemzetegyesítési program ne szenvedjen hajótörést és ezért kell reménykedni a mostani nehéz időszakban is - fogalmazott a püspök. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze terveikről szólt: még az idén megkezdik egy betegszállás felépítését. Jövőre kezdődik a templomépítés, urnatemetőt alakítanak ki és parókiát emelnek. Az ország minden részéből érkezett erdélyieket néptáncokkal szórakoztatták, erdélyi témájú könyveket dedikáltak és megkoszorúzták Németh Géza alapítólelkész kopjafáját. A nap második felében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált szentmisét. /Tízéves a Reménység Szigete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 2002. április 16.
Szatmárnémetiben ápr. 11-én, a költészet napján a Harag György Társulat a Tennessee-előadást ajándékozta -belépőmentesen - közönségének. A könyvesboltban 13 ifjú szatmári tollforgató antológiáját /Tükör előtt/ mutatták be a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szervezésében. Kovács Máté, a kötet szerkesztője - s egyik alkotója is - szólt a könyv keletkezési körülményeiről. Jánk Károly közismert szatmári költő a Magyarországon tapasztalható irodalmi ?klikkesedésről" szólva indította el a vitát. Kereskényi Sándor szenátor, aki a kötet megjelenését támogatta, kifejtette: a mai költők, tollforgatók sem maradhatnak fenn, ha egyedül vívják harcaikat. Irodalmi estek szervezését szorgalmazta, alkotóműhelyek létrehozását. Nagy Gyula a költészetben eluralkodó trágárságra is felhívta a figyelmet, óva intve ettől a pályakezdő költőket. /Dancs Artur: Egy este az irodalom társaságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 2002. április 16.
A gyertyák csonkig égnek visszhangos angliai sikere után tovább növekszik Mátrai Sándor népszerűsége Erdélyben is. Szűnni nem akaró taps fogadta a Márai emlékműsor bemutatóját Szatmárnémetiben, ápr. 13-án, az Északi Színház stúdió termében. /Márai Sándor emlékműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 2002. április 16.
Ápr. elején Kovászna városban és a közigazgatásilag hozzá tartozó szülőfaluban, Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor halálának 160. évfordulójára emlékeztek. Jeles személyiségek tették tiszteletüket a rendezvény alkalmából szervezett szakmai tanácskozásokon. A Kőrösi Csoma-napok egyik főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, Gazda József visszaemlékezett: egyik legfontosabb rendezvényük, az első, az 1992-es volt, ekkor a tudós halálának 150. évfordulójára emlékeztek az akkori, vendégként jelen lévő magyar kormányküldöttséggel. Kőrösi Csoma Sándor szobrát az 1968-as megyésítés után állították fel. Ehhez Király Károly megyei párttitkár beleegyezése is szükségeltetett, Bukarestből Fazekas János miniszter is sokat segített. /Kristály Lehel: Kőrösi Csoma tekintélye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 16./2002. április 16.
Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a költészet napját rendhagyó rendezvénnyel köszöntötte. Ki ír ma verset Brassóban címmel hirdette meg azt az író-olvasó találkozót. Házy Bakó Eszter, az egyesület elnöke beszámolt arról, hogy öt költő jelentkezett: Ledán István református lelkész, Szász Ferenc unitárius lelkész, valamint Józsa Attila, Kovács R. István és Bencze Mihály. A költők közül Józsa Attilának nincs még megjelent kötete, Ledán Istvánnak előkészületben van az első kötete. /Brassói költők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 2002. április 16.
Idén a Csíki Műemlékvédő Egyesület rendezi meg az Emlékképek a XX. századból elnevezésű helytörténeti kiállítást. A tavalyi, a múlt század jelentős csíkszeredai pillanatait átfogó tárlattól eltérően, az idén csupán a városkép és a várostörténet egy részletét mutatja be a tárlat: A mi utcánk címmel ugyanis a XX-dik századi városközpont lebontott épületeinek, házainak hangulatát szeretnék felidézni. Csíkszereda belvárosának fontos utcáit ? az egykori Virág, Lenin, Grivica, Piac, Rózsák, Cosbuc, Zsidó és Szív utcákat ? egy negyedszázaddal ezelőtt elnöki rendelettel eltüntették. A szervezők kérik, hogy akinek van tárgyi emléke, írott dokumentuma, fotója az egykori utcarészletekről, adja kölcsön a kiállításra. /Dr. Csedő Csaba István: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./