udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1990. június 7.
Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ 1990. június 7.
Dr. Serafim Duicu Tőkés László püspökhöz írott nyílt levelében durván támadta a püspököt. Rendreutasította, hogy ne politizáljon. Duicu szerint "a templomból a politikába átlépni annyit jelent, mint egyezséget kötni a Sátánnal." A nyílt levél írója visszautasította Tőkés László szerepét az 1989-es forradalomban, továbbá felháborítónak tartja Tőkés László javaslatát, amelyet az USA elnökének tett: Romániának ne adják meg a legnagyobb kedvezményt addig, amíg nem biztosítja a magyar kisebbség jogait /Duicu: privilégiumait/. Duicu szerint hazugság Tőkés Lászlónak az amerikai sajtóban /The Globe and Mail/ közölt ismertetése: Marosvásárhelyen a magyarok békésen tüntettek és román nacionalisták támadták meg őket. Duicu szerint a magyarok meggyilkoltak hat románt. /Valójában a marosvásárhelyi véres napoknak négy magyar halálos áldozata volt!/ A levélíró egyre dühödtebben támadta a püspököt, aki szerinte áruló: elárulta az országot, az egyházat és a forradalmat. /Dimineata (Bukarest), jún. 2., magyarul: Nyílt levél Tőkés László református püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Kiss Zsuzsa reagált erre a levélre. Ez a levél nem Tőkés László ellen szól, a levélíró nem a püspököt gyűlöli, hanem a magyarokat. Dr. Serafim Duicu tanára volt 1970-ben Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán. Ezt a magyar intézményt Ceausescu a hetvenes évek végén megszüntette. Kiss Zsuzsa emlékeztette a levélírót arra, hogy a Vatra Romaneasca megalakulásakor, februárban már kitiltották Marosvásárhelyen a Vatra gyűléséről a magyar újságírókat. A résztvevők pedig kórusban magyarellenes és Tőkés-ellenes jelszavakat kiáltoztak. /Kiss Zsuzsa: Kedves Duicu Tanár Úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./1990. június 7.
A Független Magyar Párt tiltakozott az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó kormányrendelet ellen. Az anyanyelvi oktatás minden fokon a nemzeti kisebbségek kollektív joga. A határozat jogsértő, ezért indokolt a rendelet visszavonása. /A Független Magyar Párt vezetősége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./1990. június 8.
A januárban újraalakult aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula ismertette eddig végzett munkájukat. A magyar művelődési élet egyeztető, befogadó központja akarnak lenni. A negyvenes években megjelent Havi Szemle új sorozatát elindították. Az első számot Ficzay Dénes kiváló helytörténész halála ötödik évfordulójának szentelték. Az egyesület részt vesz az aradi emlékmű visszaállításáért folytatott harcban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1990. június 8.
Az olasz kormány meghívásának eleget téve - több ország állam- és kormányfőjével együtt - Petre Roman miniszterelnök is részt vett Milánóban jún. 8-án a labdarúgó világbajnokság megnyitóján. Petre Roman tárgyalt Giulio Andreotti kormányfővel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel, majd találkozott Carlos Saul Menem argentin és Collor de Mello brazil elnökkel. Petre Roman olasz üzletemberekkel is tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1990. június 9.
Baróton jún. 8-9-én ünnepélyes névavatás történt. A helyi líceum felvette a város nagy szülötte, Baróti Szabó Dávid nevét, akinek szülőházán emléktáblát avattak, majd felavatták Baróti Szabó Dávid mellszobrát, Antal Tibor Barótról elszármazott, jelenleg Ausztráliában élő amatőr művész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./1990. június 10.
A történelmi magyar egyházak vezetői Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszterhez írt nyílt levelükben kifejezték fenntartásukat a miniszter máj. 10-i levelével kapcsolatban. A múlt rendszerben az egyházakat a Vallásügyi Hivatalhoz kötötték. Amennyiben a nyugati testvéregyházat valutaösszegekkel segítették az itteni egyházakat, azt csak a Vallásügyi Hivatal engedélyével lehetett felhasználni, nagy késéssel. A mostani rendelkezés visszatérést jelent a régi rendszerhez. A magyar egyházi vezetők kérik a minisztertől a 425/1990-es levelében írottak visszavonását. /Nicolae Stoicescu miniszter úrnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1990. június 10.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csiha Tamás szenátor /sz. Debrecen, 1940./ ügyvéd Nagybányán, nem volt párttag az előző rendszerben. A sajtó túlkapásait vissza kell szorítani a meghozandó sajtótörvénnyel. Szükség van alkotmánybíróságra, a magyar közösség panaszait el kell juttatni nemzetközi fórumokhoz. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1990. június 10.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Varga Attila /sz. Szatmárnémeti, 1963. ápr. 21./ képviselő jogász, Szatmárnémetiben él. Ki kell állni az RMDSZ által meghirdetett elvek mellett. Alkotmányozó szakbizottságot kell létrehozni. A román alkotmányban ki kell mondani, hogy Románia többnemzetiségű állam. A kisebbségi helyzetet méltó módon rendezni kell. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1990. június 12.
Az RMDSZ-szenátorok csoportja Petre Roman miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Nemzeti Megmentési Front képviselői megakadályozták Demény Lajos miniszterhelyettest, RMDSZ-szenátort abban, hogy Marosvásárhelyen eleget tegyen feladatának a Maros megyei főtanfelügyelőségen. Cselekedetük a Büntetőtörvénykönyv előírásaiba ütközik, mert akadályozták a szolgálati kötelezettség végrehajtását, korlátozták személyek mozgásszabadságát, a testi épséget veszélyeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1990. június 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ szenátor életpályája ismert, arról most nem beszél. Legfontosabb a demokratikus jogállam megteremtése. Ki kell dolgozni az alkotmányt. Az ésszerű kapcsolatokra is szükség van. Óvakodni kell a manipulációtól. Szükség van nemzetiségi minisztériumra, ugyancsak érdemes létrehozni a Nemzetiségi Ligát. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./1990. június 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Podhradszky László /sz. Kőszeg, 1920. márc. 2./ képviselő, ny. jogtanácsos Kolozsváron él, 35 éven át jogtanácsosa volt az Igazságnak /a Szabadság elődjének/, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Első feladat a jogállamiság megteremtése, a második a magyar tanügyi problémák megoldása a kisebbségi egyházak iskolahálózatának visszaadásával. A harmadik a szociális kérdéssel való foglalkozás. A parlamenti erősviszonyoknak kell tükröznie a helyi képviseletnek. A kisebbségnek kollektív jogot kell biztosítani. A parlamentben képviselni kell a magyar kisebbségi egyházak gondjait és képviselni kell kidolgozandó statútumukat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./1990. június 13.
A rendőrség erőszakkal felszámolta Bukarestben, az Egyetem téren hosszabb ideje /ápr. 22-e óta/ tartó tüntetést, hajnalban körülzárták a teret és őrizetbe vettek 263 tüntetőt. A később kórházba szállítottak cáfolták a később kiadott közleményt, hogy az akció erőszakos cselekmények nélkül zajlott le. Később munkások támadtak a téren tüntető fiatalokra, sok egyetemistát összevertek. A rendőrök gumibottal támadtak a tüntetőkre. Heves összecsapások voltak, gyújtogatás is történt, autókat gyújtottak föl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ 1990. június 13.
A kormány sajtóközleményt adott ki, eszerint jún. 13-án őrizetbe vettek 263 személyt, a rendőri akció incidens nélkül zajlott le. "A rendőrakció során a teret megszállt személyek részéről kísérletek történtek az erőszakos visszavágásra, a rendőrség fegyvereket és zúzódást okozó tárgyakat kobozott el." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./1990. június 13.
Az RMDSZ vezetősége megdöbbenéssel értesült a Bukarestben végbement tragikus eseményekről. Az RMDSZ közleményében elítélte a tüntetők elleni erőszak alkalmazását, és reményét fejezte ki, hogy nem a bosszú fogja meghatározni az elkövetkező eseményeket. /Az RMDSZ vezetőségének álláspontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./1990. június 13.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kozsokár Gábor /sz. Gidófalva, 1941./ szenátor Sepsiszentgyörgyön él, államügyész volt, jan. 15-e óta Kovászna megye elnöke. Legfontosabb a jogállam megteremtése. Új alkotmányt kell kidolgozni. A helyi képviseleteknek tükröznie kell a megyei választás eredményeit. Jelenleg a legfontosabb a nemzetiségi öntudat ápolása, határozott állásfoglalás a nemzetiségi érdekeket sértő intézkedésekkel szemben. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./1990. június 13.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Nagy Benedek /sz. Kolozsvár, 1937. máj. 29./ képviselő Csíkszeredán él, történelemtanár. Átfogó kisebbségi sérelmi listát kell előterjeszteni, továbbá nemzetiségi törvénytervezetet, amelynek az egyéni és kollektív jogokat kell tartalmaznia, megfelelő garanciákkal. Az önálló anyanyelvi iskolarendszer kialakítása nem tűr halasztást. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./1990. június 14.
Jún. 14-én még előfordultak kisebb összetűzések Bukarestben. A Zsil-völgyi bányászok csoportjai behatoltak az Egyetem tér övezetébe, átkutatták az egyetemet. Különböző csoportok behatoltak a Liberális Párt és a Nemzeti Parasztpárt székházaiba, "a bányászok minden ott talált holmit kirámoltak". Petre Roman miniszterelnök fogadta a bányászok képviselőit. A téren 26 felgyújtott gépkocsit számoltak össze. Az Egyetem téren a bányászok és rendőrök közös alakulatai végezték az igazoltatásokat. Ion Iliescu elnök beszédet mondott nagyvállalatok dolgozói és a bányászok előtt. Iliescu szerint a hatóságok ellen fellépők azonosak a jan. 12-én, jan. 28-án és febr. 18-án zavartkeltőkkel, csakhogy most legionárius módra szervezkedtek. Máj. 20-án a nép demokratikus vezetőséget választott, most ezt akarták erővel megdönteni. Iliescu felszólította a lakosságot, segítsen a tettesek kézre kerítésében. A Romania Libera újság vezetői közölték, hogy egy bányászcsoport megakadályozta, hogy a lap megjelenhessen. Több tüntető és a bányászok követelték a Romania Libera, a Dreptatea, és a 22 című lapok betiltását. A Nemzeti Liberális Párt szerint az erőszakot a rendőrség fellépése váltotta ki. A párt tiltakozott székháza feldúlása miatt. Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke tiltakozott a párt székházának lerohanása, feldúlása miatt, továbbá amiatt, hogy lakásába bányászok behatoltak, értéktárgyakat vittek el. Hiába fordult a rendőrséghez, nem kapott segítséget. A Nemzeti Parasztpárt közleményben leszögezte: nem vett részt a zavargásokban, s elítél mindenfajta erőszakot, a középületek megrohanását is, tiltakozott székházuk jún. 13-án barbár módon történt megsemmisítése ellen. A Nemzeti Parasztpárt hangsúlyozta: hazugság, hogy székházukban kábítószert és benzines palackokat találtak. A Nemzeti Parasztpárt kérte a kormányt, távolítsa el a székházakba törvénytelenül behatolókat. A jún. 13-án történt összecsapások során a rendőrség 600 főt letartóztatott, az összecsapásokban 29 rendőr megsebesült.. /Bukarest, 1990. június 14. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ 1990. június 14.
Az RMDSZ újabb közleményében megismételte álláspontját: a türelmes párbeszéd híve. "Elítélünk mindenfajta erőszakos lépést..." "Jogainkról nem mondunk le, de ezeket kizárólag békés eszközökkel, párbeszéd útján, a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásával kívánjuk elérni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ 1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó közölte Kincses Előd Iliescu elnökhöz írt levelét, amelyben kérte, hogy vizsgálja ki azt a helyzetet, amelybe Kincses Előd a Vatra Romaneasca által szított "helyi ellenségeskedés" miatt került. Kérte a marosvásárhelyi eseményeket és az ő szerepét vizsgáló nyomozók leváltását, mert java részük vatrás. 1990. márc. 20-án a gyilkosságok /hat halott/ kivizsgálása során nem tartották be a büntető törvénykezés előírásait. Cojocaru Ioan vezérőrnagy, a helyőrség parancsnoka és Gambrea Gheorghe ezredes rendőrparancsnok felelősek azért, mert nem választották szét megfelelően a tüntetőket, és nem akadályozták meg a felfegyverzett román parasztoknak a békés lakosság elleni támadását. Ion Manzatu a Vatra szövetségese lett, ezért nem töltheti be a kormánybiztosi tisztet. Kincses Előd emlékeztette Iliescu elnököt, hogy márc. 20-án 16 órakor telefonált, kérte, hogy az elnök jöjjön Marosvásárhelyre. Iliescu azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ 1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Márton Árpád /sz. Magyarlápos, 1955. márc. 25./ képviselő Sepsiszentgyörgyön színész. Szükség van decentralizálásra, új tanügyi törvényre, agrárreformra, a vétójog alkotmányos biztosítására a kisebbség számára minden rá vonatkozó létfontosságú kérdésben. Hangsúlyozta: Csak az a lesz a miénk, amit magunknak kiharcolunk. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Bajcsi Ákos képviselő agrármérnök, Kézdivásárhelyen él. A nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait törvénybe kell foglalni, meg kell teremteni a gyakorlásához szükséges intézményrendszert. Új tanügyi törvényt kell kidolgozni. A nemzetiségi sajtónak vállalnia kell a nemzetiségi történelmi ismeretekben mutatkozó űrök pótlását. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./1990. június 14.
Tompa Gábor beszélgetett Markó Béla szenátorral. Hogyan jutott eszedbe, hogy szenátornak jelöltesd magad? hangzott a kérdés. Markó Béla elmondta, hogy decemberben kezdeményező szerepet játszott az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének megalakításában. Hozzátette: "két évnél tovább nem akarok politikusként dolgozni, hanem vissza akarok térni eredeti hivatásomhoz, az íráshoz." Elmondta. "kelet-európai jelenség, hogy az írók, humán értelmiségiek politizálnak". /Ellenzék és erkölcs. Markó Bélával beszélget Tompa Gábor. = A Hét (Bukarest), jún. 14./1990. június 15.
Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára jún. 14-én felmentette Mihai Chitac vezérezredest belügyminiszteri tisztségéből és Doru Viorel Ursut, a bukaresti katonai törvényszék elnökét nevezte ki belügyminiszternek. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./1990. június 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 15-én Iliescu elnöknek írt táviratában aggodalmát fejezte ki a bukaresti események miatt. A bányászok Bukarestbe idézése, akik békés járókelőket bántalmaztak, ellenzéki pártszékházakat támadtak meg, azonosságot mutatnak a Marosvásárhelyen történtekkel, parasztok felbujtásával, illetve a marosvásárhelyi magyarság elleni erőszakos akciókkal. Tőkés László elítélte a "rendcsinálás" célzatával kibocsátott felhívást, melynek nyomán bányászok ezrei érkeztek Bukarestbe, és felszólította az elnököt, hogy vessen gátat az erőszakos cselekményeknek, ítélje el a bányászok által elkövetett atrocitásokat és szorgalmazza ezek elkövetőinek törvény elé állítását. /Távirat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./1990. június 15.
Carolina Ilica a Tineretul Liber hasábjain valótlan rágalmak, hazugságok sorát szerepeltette cikkében. Az 1989 decemberi eseményekről, az akkoriban több helységben történt népítéletekről írt valótlanságokat, például azt, hogy Székelyudvarhelyen "felakasztották és lábbal tiporták Coman Dumitru holttestét." Dumitru városi Securitate-parancsnok valóban a népharag áldozatául esett, de nem úgy, amint azt Ilica leírta, hanem a kórházban halt meg. Hihetetlen, mit írt Ilica az oroszhegyi esetről: Cheuchisan Liviu oroszhegyi milíciaparancsnok fejét levágták, testét háza előtt elégették, s gyilkosai a tűz körül táncoltak." Ez természetesen nem igaz, de arra jó, hogy a magyarellenes uszítást fokozza. Arról nem írt Ilica, hogy a meggyilkolt milicista román tiszttársának semmi baja sem esett. Azt sem említette a cikkíró, hogy egy magyar milicista, Székely Gavril Attila is az erőszak áldozata lett. A székelyudvarhelyi viszonyokhoz hozzátartozik, hogy az 1989-es változás előtti években a Securitate erőszakos bánásmódjának áldozata lett 1983-ban Pálfi Géza katolikus pap. Tamás Géza történelemtanárt 1985-ben az udvarhelyi kórház idegosztályán kezelték a Securitate zaklatása miatt, Fábián Árpádot 1988. novemberében kezelték a kórházban az erőszakos bánásmód miatt. Bodor Árpádot Ionel Nois milicista nyomorékká verte, Ungvári Ferenc pedig belehalt ugyanezen milicista kínzásába. /Inczefi Tibor: Illie-e Ilica? = Valóság (Bukarest), jún. 15./1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Fazakas Miklós /sz. Fiatfalva, 1918. ápr. 16./ szenátor Brassóban él, nyugalmazott ügyvéd. Új alkotmányra van szükség, mindenki anyanyelvén tanulhasson, helyre kell állítani a valláserkölcsi és kulturális életet, kisebbségvédelmi törvényt kell alkotni, minden sértést, támadást önérzettel vissza kell utasítani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./1990. június 16.
Az RMDSZ jún. 16-i nyilatkozata foglalkozott a jún. 13-15-e közötti bukaresti eseményekkel, amikor többszázan megsebesültek, emberek haltak meg, a letartóztatottak száma meghaladja az ezer főt. Az RMDSZ elítéli, hogy jún. 14-én Szilágyi Zsolt és Zsigmond Attila RMDSZ-képviselőket indokolatlanul bántalmazták. A sorozatos válságjelenségeket a kormányzat hibái is eredményezték, így a szélsőséges megnyilvánulások elnéző kezelése, a közvélemény megtévesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ 1990. június 16.
Jún. 16-án sajtóértekezletet tartottak a televíziónál. Megkérdezték, hogy miért nem számolt be a tévé a bányászok akcióiról, milyen összefüggés van a jún. 13-i bejelentés, hogy a tévét legagresszívebben a cigányok támadják és a másnapi cigánypogrom között? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./