udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1990. július 12.
634 Többezer embert vártak Szatmárnémetiben a Vatra Romaneasca nagygyűlésére, de alig ezren voltak jelen. A fő téma a magyar nyelvű oktatás volt, ami veszélyezteti a román érdekeket. A minisztérium privilégiumot biztosított a magyaroknak, hangzott el a gyűlésen, de nem mondták meg, mit jelent ez. Például azt, hogy ne lehessenek magyar szakiskolák. Indítványozták, hogy csak románul lehessen felvételizni. /Sike Lajos: A magyart is románul tanuljuk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ 1990. július 12.
Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Takács Csaba /sz. Nagyenyed, 1955. márc. 30./ Nagyenyeden él, képviselő, almérnök, az RMDSZ megyei elnöke. Az új alkotmánynak biztosítania kell az nemzetiségi egyéni és kollektív jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./1990. július 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Madaras Lázár /Kibéd, 1941/ képviselő Brassóban él, újságíró. Új alkotmányt kell kidolgozni, ugyanúgy új tanügyi törvényt, harcolni kell a kollektív jogok elismeréséért. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./1990. július 13.
Júl. 13-án tüntetés Bukarestben. A tömeg a június 14-15-én letartóztatottak szabadon engedését követelte. /MTI/1990. július 15.
Tőkés László püspök júl. 15-én nyilatkozott a külföldi sajtó képviselőinek. A Marosvásárhelyen garázdálkodók és a Bukarestbe becsődített bányászok akciói mögött a szándékos, előre kitervelt megfélemlítés erői húzódnak meg. A magyar kisebbség ellen gerjesztett kampányszerű hadjárat az antiszemitizmushoz hasonlítható. Tőkés László a bukaresti diákmegmozdulásokat a félelem elleni első fellépésnek tartja. Csatlakozott a Marian Munteanu diákvezér szabadon bocsátását követelőkhöz. A püspök kivizsgálást követelt a Vatra Romaneasca ellen, javasolta az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását, amelynek foglalkoznia kellene az aggasztó helyzetű magyar iskolaüggyel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ 1990. július 15.
Idén 360 ezer nyolcadikos végez, közülük 19 511 magyar iskolába járt, a korosztály 5,4 %-a, annak ellenére, hogy a magyar lakosság az összlakosság 7,6 %-át teszi ki. A líceumokban 200 ezer helyet biztosítanak, ebből a magyar líceumoknak 10 789 helyet, ez az összes helyek 5,4 %-a. /Murvai László: Adalékok a líceumi beiskolázási tervhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ 1990. július 17.
Sütő András többhónapi magyarországi és Egyesült Államok-beli gyógykezelés után hazaérkezett Marosvásárhelyre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ 1990. július 19.
Doina Cornea a bukaresti júniusi véres események nemzetközi ellenőrzéssel történő kivizsgálását szorgalmazta. Szerinte Iliescu elárulta a forradalmat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./1990. július 20.
A Képviselőházban román képviselők egy csoportja javasolta az 521. számú, május 12-én elfogadott kormányhatározat olyan irányú módosítását, hogy a jövőben a szaktárgyakat, továbbá a földrajzot és a történelmet csak románul lehessen tanítani. A javaslat benyújtási módja szabálytalan volt, attól Gheorghe Stefan tanügyi miniszter is elhatárolta magát. A javaslat tárgyalását a Képviselőház elnapolta. /Partizánakció a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./1990. július 21.
Az RMDSZ Országos Választmánya júl. 20-21-én Csíkszeredán ülésezett. Az oktatás helyzetével, a fellendülő közművelődési mozgalommal foglalkoztak, továbbá a sajtóban közzétettek két nyilatkozatot. Az egyikben követelték a Bolyai Tudományegyetem újraindításának engedélyezését, a másikban a marosvásárhelyi eseményeket követő egyoldalú bírósági eljárás ellen tiltakoztak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24., 26., 27./ A választmány ülésén megállapították, helyes volt a döntés, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzati munkába. A választmány tovább vizsgálja Tőkés Lászlónak a rendkívüli kongresszusra vonatkozó javaslatát. /Értékelt az RMDSZ. = Pesti Hírlap, júl. 23./1990. július 24.
Júl. 22-én Bukarestben több mint ötezer diák tüntetett, letartóztatott társai szabadon engedését követelve. A tüntetők ezt is kiáltozták: Le Iliescu elnökkel, le a kommunizmussal! Sütő András említette: az Egyesült Államokban tapasztalta, hogy az emberi jogok fogalmából az amerikai vezetés ma már nem felejti ki a kisebbségi jogokat. Újabb diáktüntetés Bukarestben. = Magyar Nemzet, júl. 24./1990. július 24.
Nem vállal közéleti funkciót, nyilatkozta Sütő András a bukaresti rádióban, de segíti azokat a fiatalokat, akik ezekben a funkciókban történelmi szerepet vállalnak. A szélsőjobboldali körök nagy kárt okoznak az országnak. /Sütő András: A szélsőjobb iszonyú kárt okozott az országnak. = Népszava, júl. 24./1990. július 26.
Király Károly a vele készült beszélgetésben leszögezte: az elmúlt hónapokban a társadalmi feszültségeket humánus módon kellett volna levezetni, nem erőszakkal. Bizonyos erők, kormányképviselőkkel együttműködve, el akarják téríteni az országot a demokrácia útjáról. Ezek az erők jelen vannak a képviselőházban is. Egy ártatlan javaslat kapcsán, hogy a hirdetések jelenjenek meg magyarul is, heves elutasítással reagáltak a parlamentben és a sajtóban is. Veszélyeztetik a román államot, hangzott egyre többször. Király Károly a parlamentben elutasította a vádaskodást, mondván, nem tartják tiszteletben az emberi méltóságot, a milliós lélekszámú kisebbség létét meghatározó elvárásokat. Adrian Motiu azzal vádolta Király Károlyt a parlamentben, hogy másképpen beszélt Budapesten, de azt is felrótták neki, hogy gyakran járt Budapestre. Motiu szerint a kisebbségek külső sugallatra cselekednek, és ez sérti a román állam érdekeit. Király tiltakozott Motiu vádaskodása ellen. A kisebbség elleni uszítás folytatódik. Helytállás szükséges, hangsúlyozta Király Károly, nem megfutamodás. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24., 25., 26./ 1990. július 27.
A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./1990. július 28.
Kilenc RMDSZ-szenátor /Király Károly, Csiha Tamás, Demény Lajos, Fazakas Miklós, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Kozsokár Gábor, Szabó Károly, Tóth József/ júl. 28-án nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Bizonyos politikai alakulatok nemzeti gyűlöletre bujtogatnak, mozgósítva a sajtót, a televíziót, a rádiót, gyűléseket tartanak, a parlamentben is elhangzanak ilyen megnyilatkozások. A kisebbségellenes politika célja a kisebbségek megfélemlítése. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./1990. július 29.
Júl. 29-én ismeretlenek megrongálták a fehéregyházi Petőfi emlékművet: kiszúrták, kivésték a szemét, letörték az orrát, állát, szakállát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./1990. július 29.
Júl. 28-án megalakult a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Szervezetek Ligája az emberi jogok, a kisebbségi jogok védelmezése céljából. Az RMDSZ részéről Király Károly írta alá a csatlakozást, akit a Liga ideiglenes elnökének választottak meg. Másnap, júl. 29-én az RMDSZ vezetőség cáfolta a Ligához való csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ Ezzel kapcsolatban Király Károly közleményben adta hírül, hogy a júl. 28-i ülés előtt volt a Ligának egy ülése máj. 11-én, amelyen Domokos Géza aláírta a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ 1990. július 31.
Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára júl. 31-én Budapesten az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának a vendége volt. Kifejtette, az RMDSZ-en belül sikerült a legkülönbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve, koalícióként, "miniparlamentként" működnek. A 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt fenn kell tartani mindaddig, amíg Románia nem jut el a demokráciáig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1990. augusztus 1.
A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./1990. augusztus 2.
A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.1990. augusztus 2.
Románia főügyésze aug. 2-án elrendelte Marian Munteanunak, a bukaresti tüntetés egyik vezetőjének szabadon bocsátását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./1990. augusztus 2.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, mint az RMDSZ tagszervezete, aggodalommal látja, hogy minden eddigi kísérlet csődöt mondott a romániai magyar iskolarendszer visszaszerzésére. Minden embernek emberi joga, hogy olyan iskolában nevelje gyermekét, amilyenben akarja. Ezt a jogot az erdélyi magyarságtól sem lehet elvitatni. A romániai magyarság visszaköveteli a kommunista diktatúra idején elvett iskoláit, továbbá az iskolák fenntartására az ott tanuló gyermekek létszámának megfelelő állami támogatást igényel. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt határozottan kiállt a magyar iskolák mellett. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./1990. augusztus 4.
A Romániai Magyar Szó egymás mellett közölte a Minzatu-jelentést /a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa kivizsgáló bizottságának jelentését/ és a Helsinki Watch jelentését a márciusi marosvásárhelyi eseményekről. Minzatué elfogult, 1918-ig megy vissza, részletezi, hogy 1989 végén a székely megyékben meggyilkoltak román állampolgárokat, nem említette, hogy milicistákról volt szó és akkor románlakta vidéken is voltak hasonló cselekmények, meggyalázták Avram Iancu szobrát /ismeretes, hogy részeg fiatalok megpróbáltak felmászni a szoborra/, olvasható, de nem szól magyar szobrok meggyalázásáról, összetöréséről, stb. Minzatu azt állította, hogy 1990. márc. 16-án Marosvásárhelyen eltávolították egy gyógyszertár a román nyelvű feliratát. Ez nem igaz, valójában a román mellé magyarul is kiírták, hogy gyógyszertár. Sok valótlanság van a Minzatu jelentésben, nem is lehet mindet felsorolni. Román tüntetők feldúlták az RMDSZ székházát. A Helsinki Watché tárgyilagosabb, jelezte azt is, hogy csak cigányokat ítéltek el. A Helsinki Watch jelentése szerint románok támadtak az RMDSZ-székházba menekült magyarokra, megverték az ottrekedt magyarokat, a rendőrség mindezt tétlenül tűrte. A jelentés felvételekkel igazolta, hogy a környező falvakból botokkal felfegyverzett románok érkeztek a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., 3., 4./ 1990. augusztus 8.
Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a költő szülőhelyén, Sződemeteren ünnepélyesen felavatták az emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ Különösebb hírverés nélkül közel ezren gyűltek össze, a nagy tömeg miatt az ökumenikus istentiszteletet a szabad ég alatt tartották meg. A koszorúzáson megjelent a falu ortodox, református és katolikus papja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./1990. augusztus 8.
Nagykárolyban, a volt megyeházán /most iskola/ aug. 8-án kétnyelvű emléktáblát akartak elhelyezni, Kölcseyre emlékezve. A polgármester megadta az engedélyt, de az iskola igazgatója nem egyezett bele, csak azzal a feltétellel, ha előzőleg három minisztérium engedélyezi. Emiatt még mindig várat magára az emléktábla elhelyezése /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./1990. augusztus 9.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 9-i nyilatkozatában tiltakozott a helyi közigazgatási szervezetek megszüntetése, és a felülről való kinevezések ellen. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./1990. augusztus 9.
Sütő András hosszas külországi gyógykezelése utáni hazatérése új erőt adott a romániai magyarság megmaradásáért folyó küzdelemben, írta Tófalvi Zoltán. 1990. máj. 30-án Tőkés László püspök javaslatára megalakították a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt, elnöke Sütő András. Az alapítvány segítséget nyújt a hazatérőknek. Irodája azért van Budapesten, mert a legtöbb ember Magyarországra menekült. Az alapítvány elleni heves sajtókampányból látható, hogy szerzőik leghőbb vágya, hogy a menekültek, elsősorban a magyarok, ne is térjenek vissza, állapította meg Sütő András. /Tófalvi Zoltán: Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról. = A Hét (Bukarest), aug. 9./ 1990. augusztus 9.
Balogh Edgár a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon sorsáról írt, hangsúlyozva, milyen fontos a következő kötet kiadása. Az elsőt 1982-ben mutatták be Nagyváradon. A második 1984-ben készült el, azonban ebből ki kellett hagyni mindenkit, aki eltávozott az országból, végül a megcsonkított kötetet sem engedték kiadni. A munka nem állt le. Önszorgalomból tovább dolgoztak a munkatársak, készült a harmadik és a negyedik kötet. Ugyanúgy folytatta munkáját a negyedik kötete után szintén leállított Szabó T. Attila féle Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kutatóegyüttese is. Remélhetően ősszel megindulhat a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon újabb kötetének kiadása. Balogh Edgár jelezte, hogy Budapesten, a Magvetőnél 1989-es évjelzéssel megjelent a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 címmel egy összegzés, tartalmazza a romániai magyar írók adatait is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon következő köteteit főszerkesztőként Dávid Gyula jegyzi. /Balogh Edgár: Mi lesz az irodalmi lexikonnal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1990. augusztus 13.
Marosvásárhelyen aug. 13-án magyarellenes tüntetés zajlott le, melynek során magyarellenes jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen a megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./ 1990. augusztus 13.
A romániai magyar egyházak képviselői tanácskozásra gyűltek össze aug. 13-án, Kolozsváron, a téma a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatos közös állásfoglalás volt. Az állásfoglalás alapja a magyar egyházak által jan. 22-én elfogadott szándéknyilatkozat és a jún. 4-én a püspökök tanácskozásán született dokumentum volt. /Mikó Lőrinc: Felekezetközi tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./