udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1990. november 5.
A kormány leköszön, ha az általa nemzeti érdekeknek megfelelőnek vélt gazdaságpolitikát kétségbe vonják és folytatódnak a destabilizáló és jogokat követelő akciók, jelentette ki Petre Roman miniszterelnök nov. 5-én Bukarestben, a kormány és a szakszervezetek megbeszélésén, melynek középpontjában az árak felszabadítása és a piacgazdaság kérdései álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./1990. november 6.
Az elmúlt hónapokban nem sokat hallatott magáról a Független Magyar Párt /FMP/ tiszteletbeli elnöke Soós Angéla színésznő. A tevékeny RMDSZ-választmányi tag, dr. Sófalvi György átpártolt az FMP-hez, ahol mindjárt kinevezték a párt titkárának. A legtekintélyesebb ember a pártnál dr. Sófalvi György. A párt ügyvivő elnöke Böszörményi Albert üzemmérnök. Böszörményi elmondta, hogy kétezerötszáz tagja van az FMP-nek. Böszörményi kifejtette, hogy az FMP konzervatív párt. És radikálisabb az RMDSZ-nél, ők nem kérik a jogokat, mert azokat természetes jogoknak tekintik. Síkraszállnak a kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért. /Sike Lajos: (Szék)helyét keresi a Független Magyar Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ 1990. november 7.
A karhatalom már a hetedik napon lezárja Bukaresten az Egyetem teret a tüntetők elől. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./1990. november 7.
Marosvásárhelyen okt. 31-én fellépett a budapesti EDDA együttes. Az előadásra be nem jutott tömeg hangoskodott, ablakokat tört be. Az EDDA következő, nov. 5-re meghirdetett fellépését betiltották. A betiltásban nagy szerepe volt annak, hogy a Cuvintul Liber nov. 3-i száma románellenes tüntetésnek állította be a történteket. Ezt a valótlanságot vették át a többi román lapok. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Bögözi Attila közölte az említett román lap nov. 3-i számából a vádaskodó, hazug, uszító cikket. A cikk szerint a tömeg a következőket kiáltozta: "Erdély a magyaroké!" "Éljen Magyarország!" "Talpra magyar!" Bögözi román eredetiben közölte a cikket, hogy össze lehessen hasonlítani Gheorghie Giurgu képviselőnek az Adevarul nov. 13-i számában napvilágot látott írásával. A képviselő szinte szó szerint megismételte a hazug, vádaskodó szöveget és ezt mondta el a parlamentben is. Valójában mindez nem hangzott el. Vajda György, a Népújság munkatársa jelen volt és határozottan leszögezte, semmiféle jelszó nem hangzott el. Mindez szomorú példa arra, hogyan terjesztik a hazugságot, a rágalmazást, hogyan növelik a nemzetek közötti feszültséget. /Bögözi Attila: Ha Marosvásárhely, akkor botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ 1990. november 8.
Temesváron nov. 8-án a Temesvár Társaság tartott nagygyűlést. Ismertették eddigi tevékenységüket. A kormánynak továbbított követeléseik /17 pontos beadványuk/ között szerepelt a demokratizálás meggyorsítása, az 1989. decemberi események vétkeseinek felelősségre vonása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, a földtörvény megszavazása és a kormány lemondása. /Ferencz Károly: A kormány lemondását követelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. november 8.
Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./1990. november 9.
A júniusi bukaresti események után azt mondták, hogy máshol is van baj, de az már nemzetiségi színezetű. A marosvásárhelyi katonai ügyészség szeptemberi vádirata szerint a következő történt. Jún. 13-án öt ittas fiatalember Csíkszeredán a rendőrség épülete előtt követelte a kétnyelvű felirat visszaállítását. A kiabálók száma egyre nőtt, a délutáni 100-200-ról estére kb. ezer főre. Az emberek köveket és benzines palackot hajítottak az épületre. A rendőrségen tartózkodó egyetlen rendőr próbálta eloltani a tüzet. A tűzoltókat a tömeg nem engedte az épülethez. Éjjel 20-30 ember a fegyverraktár rácsait feszegette. Utólag a rendőrség húsz személyt azonosított, 17 főt letartóztattak, közülük hárman kiskorúak. Októberben volt a tárgyalás a kolozsvári hadbíróságon. A védelem kifogásolta, hogy az első két hétben nem engedték a vádlottaknak, hogy találkozzanak az ügyvédekkel, megverték a vádlottakat, nem utalták kórházba a négy elmebeteg vádlottat. A hadbíróság elrendelte a négy elmebeteg szabadlábra helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./1990. november 9.
A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottsága Ion Iliescu elnökhöz írt levelében adott hangot a rendkívül nehéz, nacionalista támadások miatt megoldatlan helyzetnek. A magyar diákokat elüldözték, megverték, az iskola ablakait beverték, a nacionalisták a tanárokat nem engedték be az iskolába. A rendőrség tétlenül nézte az agresszív, magyarellenes tevékenységet. A szülők Iliescu elnöknek feltették a kérdést: Bukarestben van német, spanyol stb. iskola, egyetlen magyar líceum nem működhet a városban? /A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottságának levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./1990. november 9.
A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség kiadott nyilatkozatában elutasította az igaztalan vádakat az EDDA-koncerttel kapcsolatban. Nov. 5-én ugyanis Marosvásárhelyen betiltották a koncertet. A betiltások ideje már lejárt. Szerencsétlen volt, hogy az utolsó pillanatban történt a betiltás, ezért történt a fiatalok tiltakozása, rendbontása. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./1990. november 9.
A Maros megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. A 125 ezer tagot számláló megyei szervezet élére 45 tagú vezető testületéből 17 tagú elnökséget választottak, melynek elnöke Borbély László képviselő lett. /Bögözi Attila: Sok volt a pátosz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./1990. november 10.
Sütő András Domokos Gézához, az RMDSZ elnökéhez írt levelében kérte, hozzon létre az RMDSZ egy bizottságot, amelyik kivizsgálja a marosvásárhelyi márciusi eseményekkel kapcsolatban Ion Scrieciu tartalékos tábornok alaptalan vádaskodását, aki a történtekért Tőkés Lászlót, Király Károlyt és Sütő Andrást tette felelőssé. Ion Scrieciu a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvintul Liber napilap ok. 2-i számában közölte úgynevezett memorandumát, melyet megküldött Robu legfőbb ügyésznek. Ennek a memorandumnak minden szava hazugság, az a célja, hogy az igazi bűnösök homályban maradjanak, köztük Ion Scrieciu is. /Sütő András: Domokos Gézának, az RMDSZ elnökének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./1990. november 10.
Demokratikus utasításnak mondható Gheorghe Stefan oktatási miniszter okt. 12-én, 39997-es számú utasítása, mely szerint azokban a román iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén működő tagozat van, az igazgatót annak a tagozatnak a személyzetéből nevezik ki, amelyiken a legtöbb osztály van, az aligazgatót pedig a kevesebb számú osztályból. Ezt a rendelkezést nagyon sok megyében még nem hajtották végre, holott ezt mindenhol alkalmazni kell. /Tulit Ilona: Csak ránk vonatkozik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./1990. november 11.
A Vatra Romaneasca vezetősége nov. 10-11-én Temesváron tartotta országos konferenciáját, mely zártkörű volt. A Vatra sajtótájékoztatót tartott a konferencia után. Arra kérdésre, hogy a Vatra hogyan reagál az ország szociális helyzetére, Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke és a Román Nemzeti Egységpárt szenátora azt válaszolta, hogy a Vatra az országban elhatalmasodott fenyegető helyzet nyomán jött létre, melyért az RMDSZ a fő felelős, melynek elnöke attól sem riad vissza, hogy nyíltan gyalázza a Vatrát. Gligor Sasa, a Vatra Romaneasca Hunyad megyei elnöke hangsúlyozta: érthetetlen számára, hogy egy Hunyad megyei nagyközség, melynek lakói fele-fele arányban románok és németek, hogyan szavazhattak az RMDSZ-re, továbbá vakmerőségnek tartja, hogy Déván magyar líceumot hoznak létre. Dr. Zeno Opris, a Vatra vezető tagja kifogásolta, hogy a magyar kormány beleszól a román belügyekbe, "s teszi ezt a világ legmegértőbb és legigazságosabb népével." Radu Ceontea szenátor kijelentette: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." /Ferencz Károly: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. november 11.
Nov. 11-én Bukarestbe érkezett az Európa Parlament és az Európa Tanács küldöttsége. A testület képviselői először keresték fel hivatalosan Romániát. /MTI/1990. november 12.
A szenátus ülésén a kormány jogkörének kiterjesztése, különleges hatalommal való felruházása ellen szavaztak az RMDSZ szenátorai. Kisebbségben maradtak, a többség megszavazta a kért jogkörnövelést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1990. november 12.
Borbély László interpellációjára Victor Babiuc igazságügyminiszter válaszolt: nem indokolt a képviselő kérése, hogy bocsássák szabadon azt a hat marosszentgyörgyi lakost, akiket a márciusi események miatt tartanak fogva. Babiuc szerint súlyos a vád ellenük. Az egyik parlamenti interpelláció kérdésessé tette, hogy lehet-e etnikai alapon társadalmi, szakmai mozgalmakat létrehozni. Az igazságügyminiszter válaszában formai kifogásokra hivatkozott: a Magyar Cserkészek Egyesülete, illetve a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége azért nem kapott működési engedélyt, mert túl sokáig késett a két minisztérium jóváhagyása. /Bartha Margit: Radikalizmus, mégpedig a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. november 15.
Nov. 15-én, a brassói munkástüntetés /1987. nov. 15./ évfordulóján százezrek sereglettek össze Brassóban, emlékezve a hősökre és tüntetve a kormány ellen. Felolvasták és elfogadták a Polgári Szövetségnek a kormányhoz és parlamenthez intézett követeléseit. Gyűléseken emlékeztek meg az évfordulóról Temesváron /70 ezren/ és más városokban is. Brassóban a November 15-e Egyesület közzétette a Brassói Kiáltványt, melynek 15. pontjában követelik az "együttlakó nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak elismerését az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata értelmében". /A Brassói Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1990. november 15.
Az egyházak sok mindenben segíthetnek, állapította meg dr. Demény Lajos szenátor, az anyanyelvi iskolákban, a latin, a lélektan oktatásában, külföldi tanárok meghívásában. Az egyház vonuljon be az iskolákba, legyen tanár is a lelkész, vegyen részt a tantestület értekezletein. /Bölöni Domokos: Mire képes a csendes erő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. november 15.
Nagyváradon nov. 15-én megnyílt az RMDSZ új könyvtára, a Bunyitay Vince Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Varga Gábor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1-2./ 1990. november 15.
Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. november 15.
Csíkszeredán tartották a magyar pedagógusok tanácskozását az anyanyelvi oktatásról, magyar szakos tanárok és tanfelügyelők gyűltek össze. Három olyan megyében, ahol nagy számban élnek magyarok /Kolozs, Maros, Szatmár/ nincs magyar szakfelügyelő. Nagyon sok a képesítés nélküli tanár, hiányzik sok tankönyv, állapították meg. Murvai László tanügyminisztériumi főfelügyelőnek volt mit lejegyezni a tanácskozáson, amikor a hiányosságokról beszéltek. A megjelentek találkoztak a csíkszeredai NYIT /Nyelv- és Irodalomtanítási Társulat/ tagjaival. /Birtók József: Tanterv, könyvek, módszerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ 1990. november 16.
A Demokrata Munkapárt nov. 16-án Bukarestben tartott országos ülésén megjelentek az RKP hajdani aktivistái, Ilie Verdet és mások. Arról döntöttek, hogy új pártot hoznak létre, a Szocialista Munkapártot, ezzel egyesítve a Demokrata Munkapártot és a Román Kommunista Pártot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Az Irányító Bizottság elnöke Ilie Verdet, Ceausescu egykori munkatársa lett. /MTI/1990. november 16.
Vajon miért gyűlöl bennünket oly szenvedéllyel ez az ember, vetődött fel önkéntelenül Romulus Vulpescu szenátor felszólalását hallgatva. Romulus Vulpescu szenátor a szenátus ülésén kijelentette: sem ő, sem népe nem hajlandó tovább tűrni a bukaresti magyar nyelvű tévéadást, ezért megszüntetését javasolta. A magyar nem világnyelv, őt ez az adás egyáltalán nem érdekli. Elég lenne területi hatósugarú adás Kolozs, Hargita és Kovászna megye számára, melyeket úgyis a magyarok tartanak megszállva, jelentette ki a szenátor. Diadalmas nevetés is hangzott a szenátor felszólalása után. /Béres Katalin: Sötét pillanat a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1990. november 17.
Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.1990. november 17.
Romulus Neagu külügyi államtitkár magához kérette Rudas Ernő bukaresti nagykövetet és rágalmazta a magyar diplomáciát. /MTI/1990. november 19.
A román fővárosban a volt politikai foglyok tüntetéssel tiltakoztak a Szocialista Munkapárt néven újrainduló kommunista párt szervezése ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./1990. november 20.
Az EBEÉ párizsi csúcstalálkozója nov. 19-én kezdődött, ezen felszólalt Iliescu elnök is. Hangsúlyozta, hogy az EBEÉ-országoknak ragaszkodni kell az emberi jogok tiszteletben tartásához, ide sorolta a nemzeti kisebbségek jogait is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Iliescu elnök találkozott Mitterand elnökkel. A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kapcsolatokra vonatkozó problémák álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A román küldöttség tagjaként Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is elutazott. Az RMDSZ vezetősége tisztában volt vele, hogy jelenléte kirakatjellegű is lehet, de arra gondoltak, hogy Domokos Géza a francia fővárosban szót ejthet az RMDSZ-ről, a romániai magyarságról. /(K.N.K.): Miért ment Párizsba Domokos Géza? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./1990. november 20.
Bukaresten a Nemzeti Megmentési Front hívei tüntettek a kormány mellett, az ellentüntetők pedig a kormány ellen. A két csoport összecsapását a rendőrség akadályozta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./1990. november 20.
A Polgári Szövetség nyilatkozatban fogalmazta meg követeléseit. Ezek között szerepel a földek visszaadása a parasztoknak, parlamenti és honpolgári vegyes bizottságok létrehozása az ügyészség, a bíróság, a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat apparátusának megtisztítása céljából, a hadsereg demokratizálása szükséges, a marosvásárhelyi események kivizsgálására alakult bizottság jelentését tegyék közzé, ugyanúgy a június 13-15.i bukaresti események kivizsgálására alakult bizottság jelentését, és állítsák törvény elé azokat, akik feldúlták az egyetem, a televízió és egyes párok székházait, független televízióra van szükség, tegyék népi vita tárgyává az alkotmány tervezetet. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1990. november 20.
Anyagi problémák miatt a Romániai Magyar Szó ára nov. 20-tól 2 helyett 3 lej. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./