udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1991. március 8.
Paul Philippi német nemzetiségű képviselő visszautasította Razvan Teodorescunak, a tévé elnökének a szavait, hangsúlyozva, hogy az erdélyi szászok 850 éve élnek ezen a vidéken, volt kulturális és politikai szerepük az elmúlt századokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./1991. március 8.
Gyimesbükköt negyven éve csatolták Bákó megyéhez, az erőszakos beolvasztás céljából. 1963-ban egyik napról a másikra a község iskoláiban át kellett térni a magyarról a román nyelvre. Az osztálytermekben kiírták, hogy a szünetben sem szabad magyarul beszélni, a román tanárok a magyar beszédért pofonokat osztogattak. 1974-ben, amikor ez szinte lehetetlennek látszott, Dani Gergely plébános új templomot építtetett. Dani Gergely a sok meghurcolás következtében az oltár előtt esett össze és halt meg. Utóda, Vass Vincze plébános tovább vitte az ügyet. Gyimesbükknek 5600 lakosa van, tájegységileg a Gyimesekhez, Gyimesalsólokhoz, Gyimesközéplokhoz tartozik. Gyimesbükk a következő falvakat foglalja magába: Gyimes, Bükk, Bálványos, Rakottyás, Tarhavas, s még néhány kisebb patakvölgy. Nemzetiségi megoszlása: 70 százalék magyar, 30 százalék román. 1989 után Deáky András igazgatóval az élen a község lakói kérték a magyar oktatás visszaállítását a község hét iskolájában, ez három iskolában megvalósult. Ugyancsak kérték, hogy Gyimesbükk visszakerülhessen Hargita megyéhez. Erre heves sajtókampány indult ellenük a Desteptarea című megyei lapban. Deákyt rendszeresen támadja a helyi román sajtó. /Máthé Éva: Végvárak - és légvárak. Egy magyar szó - öt lej büntetés. = Valóság (Bukarest), márc. 8./1991. március 9.
Bukarestben gyűlést tartott a Bukarest-Chisinau /Kisinyov/ Kulturális Szövetség, szolidaritást vállalva a Moszkva akaratával szembeszálló Moldovai Köztársasággal. Iasiban a Besszarábiáért és Bukovináért Társaság gyűlésezett. Felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság nem nyithat diplomáciai képviseletet Romániában, csak főkonzulátust. /MTI/1991. március 11.
A romániai magyar egyházak püspökei márc. 11-én kelt, Iliescuhoz intézett nyílt levelükben tiltakoztak a magyar és német nyelvű televízióadás csökkentése, illetve az adás egy részének a 2-es műsoron történő sugárzása ellen, amelyet a magyar lakosság 80 %-a nem élvezhet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./1991. március 11.
A román kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják - közölték Bukarestben ellenzéki források. /AP/1991. március 12.
Petre Roman miniszterelnök Ecuadorban több gazdasági egyezményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1991. március 13.
Iliescu elnök márc. 11-én találkozóra hívta a parlamenti pártokat. A Demokratikus Konvenció pártjai, köztük az RMDSZ úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt ezen a propagandisztikus találkozón, azonban továbbra is az elnökkel való nyílt, építő szellemű dialógus hívei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ 1991. március 13.
Márc. 13-án gazdasági és kereskedelmi egyezmény aláírásával ért véget Petre Roman miniszterelnök kétnapos brazíliai látogatása. Ezt megelőzően a kormányfő Chilében és Ecuadorban járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./1991. március 13.
Tőkés László márc. 13-án Hollandiában Lubbers miniszterelnök kezéből vette át a holland ellenállás emlékérmét, a Geuzenpenninget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./ 1991. március 14.
A román külügyminisztérium nyilatkozata szerint Romániát aggasztják azok a hírek, hogy Moldáviában szovjet csapaterősítésekkel akarják kikényszeríteni, hogy a moldovai lakosság részt vegyen a március 17-i népszavazáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1991. március 14.
A Bukarestben tárgyaló magyar és román szakértők megállapodtak a két ország között kötendő Nyitott égbolt egyezmény szövegében. Az egyezmény hivatalos aláírása később lesz. /MTI/1991. március 14.
Márc. 3-án történelmi esemény történt, 75 év után visszatért a Monostoron levő kolozsvári Kálvária templom a római katolikus egyházhoz. "A templomok, szent kegyhelyeink haza- s visszatérnek." "A kolozsvári Kálvária az egykori, immár évezrede fennálló-létező Kolozsmonostori Apátság szent földje visszatért az erdélyi római katolikus egyház kebelébe." tudósított a lap. /Miklós László: Kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A templomot 1924-ben a balázsfalvi görög katolikus érsekség kérésére 25 évi használatra a püspökség bérbe adta a görög katolikusoknak. 1948-ban, amikor betiltották a görög katolikus vallást, az ortodox egyház birtokba vette a templomot, annak ellenére, hogy a gyulafehérvári püspökség nem egyezett bele, hanem tiltakozott ellene. 1991. március 15.
Szőcs Géza RMDSZ-szenátor parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepelünk márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy "a tét nem Erdély hovatartozása. A tét Románia hovatartozása. Ezért kérjük minden román testvérüket, hogy e megemlékezésben együtt vegyünk részt március 15-én, mindenekelőtt kegyelettel emlékezve minden egyes ártatlan áldozatra." /Szőcs Géza RMDSZ-szenátor parlamenti beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1991. március 15.
Aradon, Kolozsváron március 15-e alkalmával koszorúzás történt, Marosvásárhelyen a prefektus márc. 15-22-e között betiltott minden rendezvényt, ezért a megemlékezés a templomok falai közé szorult vissza, a Vártemplomban Markó Béla mondott beszédet. Nagyváradon mintegy kétezren vettek részt a koszorúzáson, Szatmárnémetiben a templomokban folyt a megemlékezés, mert a városban a Vatra Romaneasca értekezletet tartott. Az évfordulón Erdélyben nem történt incidens. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 1991. március 15.
Márc. 14-15-én Szatmárnémetiben országos értekezletet rendezett a Vatra Romaneasca, zártkörű összejövetelt tartottak, ahol Crisan Ioan, a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ elnök kijelentette: eddig csak védekeztek, ezután támadni fognak. Váltig hangoztatta a jelszót, hogy Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart. Ceontea kijelentette. "Románia az egyetlen országa Európának, amely albérlőket tart." Fel kellene mondani az albérlőknek. A Vatrának be kell épülnie minden pártba, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./1991. március 15.
A levélcenzúra elleni tiltakozásul márc. 15-én sztrájkba léptek Temesváron az Északi Pályaudvar postásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./1991. március 15.
Tőkés Lászlót felkereste Nagyváradon Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója és az állami védelemről biztosította őt és családját. Tőkés László kételyeinek adott hangot, mivel a kormány hallgatólagos támogatásával folytatódik ellene a fenyegető propaganda- és lejárató kampány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./1991. március 15.
A Romániai Újságírók Országos Konvenciója Petre Roman miniszterelnökhöz írt nyílt levelében aggodalommal állapította meg, hogy folytatódnak a sajtószabadság elleni merényletek. A kormány most törvénytervezeteket szorgalmaz a sajtószabadság megszegése bizonyos eseteinek büntetéséről. Amennyiben elfogadják, az szembeszökően sérteni fogja a véleménynyilvánítás szabadságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ 1991. március 15.
A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1991. március 16.
Az RMDSZ vezetői márc. 16-i nyilatkozatukban tiltakoztak amiatt, hogy Petre Roman miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte a nagyváradi Phoenix hetilapnak. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő rokonszenvezik ezzel a szélsőséges, magyarellenes, antiszemita kiadvánnyal. /Tiltakozó nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./1991. március 16.
Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1991. március 16.
A kisinyovi /Chisinau/ vezetők konföderációt akarnak Romániával, ezért tagadják meg az új szövetségi szerződés aláírását és ezért nem akarja engedélyezni a parlament márc. 17-re tervezett népszavazását arról, hogy szükségesnek tartják-e a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének fenntartását. /Az egész Szovjetunió területén tartják ezt a népszavazást./ A moldovai vezetés által el nem ismert Dnyeszteren túli terület és Gagauz Köztársaság viszont részt akar venni a szavazáson, meg akarnak maradni a Szovjetunión belül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1991. március 16.
Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/1991. március 17.
Az NMF /Nemzeti Megmentési Front/ kétnapos /márc. 17-18./ országos értekezletén elhatározták, hogy a nemzetiségekkel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó állandó bizottságot hoznak létre. A párt vezetője ismét Petre Roman lett, az általa beterjesztett politikai programot nagy többséggel elfogadták. Az Irányító Tanács elnökének Ion Aurel Stoicát választották. A beterjesztett program ellen szavazók bejelentették, hogy megalakítják a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. Az NMF nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki a Moldovai Köztársaságban rendezett népszavazás miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ A TASZSZ ezt a nyilatkozatot a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. /MTI/1991. március 19.
Márc. 19-én a romániai újságírók képviselői tárgyaltak Adrian Severin reformügyi miniszterrel, ennek eredményeképpen /továbbá a felháborodás, tiltakozás láttán/ a kormány visszavonta a parlamentnek megküldött törvénytervezetét a sajtóvétségek büntetéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ 1991. március 19.
Megjelent a földtörvény /18/991./ a Hivatalos Értesítő febr. 20-i keltezésű, 37. számában, magyarul pedig az RMDSZ kiadta a törvény szövegét. A törvény a jogfosztó intézkedések sorát nem orvosolja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 1991. március 19.
Három hónapos szünet után megjelent a Gyergyó (Gyergyószentmiklós) 6. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 1991. március 20.
Lemondott Anton Vatasescu kereskedelmi és ipari államminiszter és Theodor Stolojan pénzügyminiszter, mert radikálisabb árfelszabadítást szorgalmaztak, a kormány azonban az enyhébb változatot fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./ 1991. március 20.
Tüntettek Bukaresten az előző napon bejelentett nagyarányú áremelés ellen, az Alfa szakszervezeti szövetség szervezte a tüntetést, a tömegben kormányellenes jelszavak is elhangzottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ 1991. március 20.
A román ellenzéki pártokat tömörítő Konvenció /Demokrácia Megmentéséért Országos Konvenció/ a nemzethez intézett üzenetében bírálja azt, hogy megsértették az alapvető emberi jogokat, főleg a marosvásárhelyi márc. 19-20-i és a bukaresti jún. 13-15-i események idején, gyakorolják a cenzúrát, manipulálják a rádió és a televízió adásait, megnyirbálják a nemzeti kisebbségek számára biztosított adásidőt, ki akarják erőszakolni az elnöki köztársaságot, ismét elővették a Securitate módszereit az ellenzék lejáratására, a szélsőséges kiadványok erőszakra és sovinizmusra uszítanak, megmaradt az állami tulajdon. A Konvenció sürgeti a privatizálást, a rendőrség és csendőrség demokratizálását, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá rendelését, a lehallgatások betiltását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./