udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1991. augusztus 31.
Több mint kétezren jöttek össze aug. 31-én Magyarózdon, hogy emlékezzenek a falu szülöttére, Horváth István /1909-1977/ költőre. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Boér Ferenc színművész szavalta a költő verseit. A falu múltját búvárló, a Magyarózdi toronyalja megalkotójáról Pozsony Ferenc folklorista emlékezett, Czine Mihály (Budapest) Horváth István munkásságáról adott képet. Megalakult a Horváth István Művelődési Egyesület és alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1991. szeptember 1.
Az Ukrajnában élő román kisebbség szeretne érvényt szerezni nemzeti jogainak. A román közösség vezetői követeléseiket Csernovci hatóságaihoz intézték. Csernovci az egykori Észak-Bukovina központja. Nyilatkozatukat a bukaresti televízió ismertette. /MTI/1991. szeptember 2.
Iliescu elnök Herzog izraeli államfő meghívására küldöttség élén szept. 2-án hivatalos látogatásra Izraelbe utazott. Útjára több miniszter elkísérte. Iliescu elutazása előtt a kétoldalú kapcsolatok kedvező összetevőjeként említette a romániai származású izraeli állampolgárok négyszázezres közösségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1991. szeptember 2.
A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1991. szeptember 3.
A parlament két ház szept. 3-án együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A két ház együttes nyilatkozata szerint egy új román állam jelent meg a világtérképen. A besszarábiai, bukovinai és más tartományokban élő románokat megfosztották nyelvüktől, idegen írásképet kényszerítettek rájuk, mondta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő. Öt órán át 32 képviselő és szenátor vallott hasonlóképpen. Dan Lazarescu liberális képviselő hősnek mondta Antonescu marsallt, aki a román katonák számára kiadta a parancsot: "Keljetek át a Pruton." Egyesek felvetették a Kígyók szigetének és a Moldova határain kívül élő románok problémáját. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke parlamenti beszédében arra emlékeztetett, hogy a Moldovai Köztársaságban garantálják az etnikai kisebbségek jogait. A törvény szerint moldovai és orosz nyelven működik az óvodaitól a felsőfokú oktatásig minden oktatási forma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ 1991. szeptember 3.
Borszéken a rendőrség kétnyelvű névtáblájának eltávolítását azzal indokolták, hogy ezt a turisták kérték. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1991. szeptember 3.
Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./1991. szeptember 4.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy a történelmet és a földrajzot románul kell tanítani. Az RMDSZ azt javasolja a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ 1991. szeptember 5.
Bruno Stegagnini, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik bizottságvezetője Bukaresten kifejtette, hogy nem tartja kielégítőnek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását Romániában. /MTI/1991. szeptember 5.
Szőcs Géza szenátor, RMDSZ alelnök bukaresti szállodai szobájában lehallgató készüléket találtak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./1991. szeptember 6.
Szept. 6-án kormányellenes tüntetés volt Bukaresten. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ 1991. szeptember 7.
Iliescu elnök válaszolt Antall József miniszterelnök májusi levelére, egyetért a kapcsolatok fejlesztésére, a tárgyalások megkezdésével. Ajánlotta, hogy rendszeresen találkozzon a két ország külügyminisztere. Megérti az érdeklődést a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet "gyámkodást". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./ Antall József levelét jún. 7-én adta át Somogyi Ferenc Iliescunak.1991. szeptember 7.
Iliescu elnök interjút adott - izraeli tartózkodása alatt - a Jediót Ahronót és a Maariv izraeli napilapoknak. Ennek fordítását olvashatjuk a Romániai Magyar Szóban. Romániában a nemzeti kisebbségeknek parlamenti képviseletük van, ismertette a romániai állapotokat Iliescu. Lech Walesa lengyel elnök izraeli látogatása során bocsánatot kért a zsidó néptől, hasonló módon nyilatkozott Antall József miniszterelnök is, mondta a riporter, mit mond Iliescu. "Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában." A "román népet nemcsak a toleranciával, hanem szolidaritással is jellemezhetjük..." "Észak-Erdélyben a fasiszta rendszer alatt a zsidókat tömegesen elhurcolták és koncentrációs táborokba küldték, Romániában viszont bizonyos oltalomnak örvendtek." Ugyanakkor elítélte a romániai fasiszta erők magatartását és szerepét a iasi-i vérengzésben. Megígérte Elie Wieselnek, hogy a román hatóságok reagálnak az antiszemita megnyilatkozásokra, emlékeztette a riporter, azóta viszont nem csendesett az antiszemitizmus. Elítélte az antiszemitizmust, válaszolt Iliescu, de szabad véleménynyilvánítás van az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1991. szeptember 7.
A romániai hatalom hetven éve arra törekszik, hogy "visszaszorítsa anyanyelvi oktatásunkat", írta Tőkés László püspök tanügyi körlevelében. A kisebbségi jogokról nem lehet lemondani. Család - templom - iskola. A nemzeti lét e három alappillérét ajánlja mindenki figyelmébe. Erre hív fel a körlevélben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1991. szeptember 11.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ választmánya ülésezett Zilahon aug. 31-én. Pozitívan értékelték a Bálványoson tartott nyári szabadegyetemet, elhatározták, hogy jövőre is lesz ilyen rendezvény. Foglalkoztak a közelgő helyhatósági választásokkal, támogatják a Polgári Szövetség felhívását. A MISZSZ felhívást intézett Európa ifjúsági szervezeteihez. A szovjetunióbeli események pozitív fordulata megteremtette azt a történelmi lehetőséget, melynek során a népek önrendelkezési elve meghatározóvá válhat. Felhívják Európa ifjúsági szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a Szovjetunió népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ 1991. szeptember 12.
A kormányzatnak kezd kialakulni egy kemény vonala, állapította meg cikkében Szász János. Iliescu elnök izraeli lapok munkatársainak elmondta, hogy ő maga elítélte az antiszemitizmust. Azonban nem szabad elfelejteni a kormánynyilatkozatot sem, amely az amerikai kongresszusban elhangzott, a romániai antiszemitizmust és a kisebbségellenes nacionalizmust elítélő nyilatkozatot élesen visszautasította. Iliescu elnök izraeli látogatásakor nem követte meg a zsidóságot a Romániában végbement zsidóirtásért. Érvei szerint a román nép nem vétkes azért, amit a román fasiszták véghez vittek. Romániában folyik Antonescu rehabilitálása, erre nem reagál a kormány. A parlamentben egyperces csenddel emlékeztek meg Antonescuról. A hatalom nem akarja rendezni a nemzeti kérdést. A szélsőjobb nyíltan harsogja, hogy Magyarországgal a háttérben az RMDSZ polgárháború kirobbantására készül. A kormányzat pedig hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1991. szeptember 14.
Király Károly szenátor elmondta, hogy azért vonult ki az Alkotmányozó Gyűlésről, mert nem hallgatták meg, illetve nem tárgyalták meg az ő, általában az RMDSZ, módosító indítványait. A szélsőséges nacionalista kijelentések gyakoriak. Barladeanu, a szenátus elnöke azt állította, hogy külső erők voltak az 1989 decemberi forradalom szervezésében: ha Tőkés László ott volt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. Az alkotmánnyal kapcsolatban nem egységes az RMDSZ, többen a 6-os pont ellen voltak /ebből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások/, Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György pedig mellette. Nemcsak Szőcs Gézánál volt lehallgató, hanem mindenütt. "Tudják, hogy nem vagyunk egységesek." Király Károly hozzátette, kivonulásával távozása nem végleges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14-15./1991. szeptember 17.
A magyar-román kapcsolatokban vannak előremutató fejlemények, nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter, elegendő utalni a "Nyitott égbolt" megállapodásra, vagy az oktatási és kulturális egyezményre. Emellett kívánatos lenne az érdemi együttműködés azokon a területeken, amelyekre 1990 novemberében részletes javaslatot tettek a román vezetésnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ 1991. szeptember 18.
Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Bukarestben találkozott Petre Roman miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel és a pártok képviselőivel. Csien Csi-csen melegnek és barátinak nevezte az eszmecserét, a két ország közötti barátság érintetlen maradt, mondta. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./1991. szeptember 18.
Turgut Özal szept. 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Özal és Iliescu elnök aláírta a két ország közötti barátsági, együttműködési és jószomszédi szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./ 1991. szeptember 19.
Ján Carnogursky, Szlovákia miniszterelnöke szept. 19-én kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./ Megállapodtak, hogy Szlovákia és Románia együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben, így abban is, hogy ne éljenek vissza ezzel a problémával olyan célok érdekében, amelyeknek semmi közük az emberi jogokhoz. Carnogursky tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel is. /MTI/1991. szeptember 20.
A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/1991. szeptember 20.
Cs. Gyimesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés László püspökhöz az egri tanácskozáson elhangzott előadása tárgyában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./, mondván, a püspök szavai "felérnek a pánikkeltéssel". Nem a kishitűséget, a lemondást sugallta előadása, válaszolt Tőkés László, hanem az erdélyi sors vállalását hirdette és hirdeti. A hiányos video-összeállítás megtévesztő lehet, hiszen ő éppen a kivándorlás ellen beszélt. A román nacionalista politikát Trianon óta az etnikai homogenizáció szándéka jellemezte. 1989 óta változás nem történt. "Ilyen körülmények között minden okunk megvan a drámai helyzet értékelésére" vallja Tőkés László. Az Eger ellen indított szennyes propaganda-ostrom "alátámasztja álláspontomat", írta a püspök. Tőkés László mindezt máj. 9-én írta. A szerkesztőség elnézést kért, eltűnt a kézirat, ezért a kései közlés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1991. szeptember 20.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal betiltotta az István, a király rockopera okt. 9-re tervezett bemutatását a város sportcsarnokában, azzal az indoklással, hogy ott a jövőben csak sportrendezvényeket és a román nép történelmének eseményeit ünneplő rendezvényeket lehet szervezni. Október 3-21-e között hét erdélyi városban tervezték a bemutatót, ebből Marosvásárhely a betiltás miatt kiesik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1991. szeptember 20.
A Polgári Szövetség párttá alakulása óta másképpen viselkedi, előtérbe hozta a román nemzeti érdekeket, egy napon emlegette a Romania Mare lapot a magyar Tromf vicclappal. Ennek ellenére a Polgári Szövetség Párt nem szélsőséges, ezt figyelembe kell venni, hangsúlyozta cikkében Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1991. szeptember 20.
Önkéntes anyagi segítséget kér a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Csángó Újság. Ősz Erőss Péter főszerkesztő elmondta, hogy a lapot ingyen szerkesztik és írják, az RMDSZ Szórványbizottsága támogatja a megjelenését. Az anyagi költségek azonban jelentősen megnőttek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1991. szeptember 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1991. szeptember 20.
Halász Anna Moses Rosen főrabbihoz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy elhallgatják a második világháború idején történt román zsidóüldözés tényeit, ehhez hallgatásával Moses Rosen is hozzájárul. /Expres (Bukarest), aug. 27.-szept. 2., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ 1991. szeptember 21.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a vitát kiváltó kérdésekről fejtette ki véleményét. A szövegező bizottság kiegészítette az elfogadott szabályzatot hat ponttal, ebből az utolsó, a hatodik váltott ki vitát. Az RMDSZ frakciója előzetesen úgy döntött, hogy a hatos pont ellen szavaz, azonban ennél a döntésnél sokan távol voltak, nem volt meg az RMDSZ-szenátorok és képviselők kétharmados többsége. A szavazásnál ezért mondta ki Domokos Géza, hogy mindenki saját meggyőződése szerint szavazzon. Ellene van az örökös sértődöttségnek /célzott Király Károlyra/, károsnak tartja a mindent vagy semmit álláspontot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./1991. szeptember 25.
A sztrájkoló petrozsényi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy vonatot és elindultak. Mintegy nyolcezer bányász érkezett Bukarestbe, a hozzájuk csatlakozott helybeliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy Petre Roman miniszterelnök hallgassa meg követeléseiket. A kormányfő azonban nem jelent meg, erre a tömeg a kormány székházára támadt, beverték az épület ablakait, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. Három ember meghalt, sokan megsebesültek. A rendőrségnek sikerült kiszorítani a tüntetőket a térről, akik átvonultak az Egyetem térre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., MTI/