udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1991. október 9.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az MTI-nek. Kincses Előd kinevezési javaslatával azért nem ért egyet, mert nem tartózkodik Romániában. A székelyföldi autonómia javaslatát elutasította. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1991. október 9.
A kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ tárgyaló- küldöttsége okt. 9-én ismét találkozott Stolojannal. /Az RMDSZ-t Szőcs Géza és Verestóy Attila szenátorok képviselték./ Az RMDSZ legfontosabb követelését, a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki parlamenti pártok is visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./1991. október 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében hangsúlyozta, hogy a szövetségen belül nem létezik "Székelyföldi politikai csoport" és nem léphet fel az RMDSZ nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1991. október 10.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban határolta el magát a székelyföldi területi autonómia kezdeményezésétől. Tisztázatlan, hogy a magukat "az RMDSZ székelyföldi politikai csoportjának" nevezett szervezők mit akarnak ezzel az autonómiával, hogyan illeszkedik mindez a jelenlegi törvényes keretekbe. Jelenleg feszült a helyzet, kormányválság van, ilyen helyzetben autonómiáról beszélni felelőtlenség. Egy ilyen kezdeményezés miatt eltávolodnának azok is, akiket partnereknek tekint az RMDSZ, a választásokon óriási előnyhöz juttathatná a Vatra Romaneasca pártját, a Román Nemzeti Egységpártot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 10./1991. október 10.
Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1991. október 10.
Az 1990. márc. 19-20-i marosvásárhelyi véres események után azonnal elindított magyar és cigányellenes hajsza minden bizonnyal egyedülálló fejezetként íródik majd be a hazai és talán a nemzetközi jogtörténet krónikájába. Arra ugyanis ritkán van példa, hogy a támadókból lesznek a vádlók, állapította meg Tófalvi Zoltán A marosvásárhelyi kirakatper című összefoglalójában. A tragikus összetűzések után az ügyészség nem szervezőkre, a felbujtókra volt kíváncsi, holott perdöntő bizonyítékok voltak arra, hogy a Vatra Romaneasca rendelte azokat az autóbuszokat, melyek a görgényvölgyi felfegyverzett és leitatott románokat hozták Marosvásárhelyre, mégis a magyar és cigány résztvevők elítélésére helyezték a legfőbb hangsúlyt. Ilyen háttérrel indult a Cseresznyés Pál elleni tárgyalássorozat is. A perben tanúk egész sora jelentette ki, hogy márc. 20-án nem is láttak görgényvölgyieket, hanem a felfegyverzett /!/ magyarok támadtak a békésen tüntető románokra. Mihai Cofariu pedig Marosvásárhelyre jött megvédeni rokonait az Erdélyt elfoglalni készülő magyaroktól. A nemzetközi jogban nemigen fogadják el a videokazetta alapján történő azonosítást, Cseresznyés Pált és távollétében Barabás Ernőt ez alapján azonosították. A márciusi események után az ügyészség 35 dossziét állított össze, közülük 31-ben magyar, illetve cigány nemzetiségű a vádlott. A másik négy ügyben semmi sem történt, mert az ügyészség szerint a gázolók egyetlen esetben sem hibásak, hanem az áldozatok a bűnösök. Marosvásárhelyen okt. 4-én folytatódott Cseresznyés Pál pere. Egyre inkább körvonalazódik, hogy az ügyészség és a bíróság olyan kirakatpert akar, amely örök figyelmezetőként megmarad a város emlékezetében. A védőügyvédek kérték Cofariaunak a marosvásárhelyi és bukaresti orvosi látlelete közötti különbség felülvizsgálatát. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi kirakatper. Ismét előre megírt forgatókönyv? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 10./1991. október 10.
Okt. 10-én tanácskozott Székelyudvarhelyen a városi RMDSZ-választmánya és állásfoglalást adott ki az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. A választmány egyetért az RMDSZ vezetőtestületének az önrendelkezéssel kapcsolatos közleményével, amely szerint az országban élő bármely közösségnek joga van arra. Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a magukat "Székelyföldi politikai egyeztető csoportnak" nevező személyek felelőtlensége miatt, akik az agyagfalvi megemlékezést népszavazássá kívánják változtatni. Az ilyen meggondolatlan kezdeményezés a szélsőséges erőket juttatná előnyökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1991. október 10.
A veszteségekre való hivatkozással a kiadó közölte, hogy októbertől nem jelenteti meg a Cimbora gyermeklapot, nem folyósítja a szerkesztők fizetését sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1991. október 11.
Románia azonos intézkedéssel válaszolt a Magyarország által okt. 4-től bevezetett határátkelési megszigorításokra. Okt. 11-től kezdve a román hatóságok jelentősen megszigorították a külföldiek beutazási feltételeit: napi 15 dollárral kell rendelkezni az utasnak, az autósnál legyen biztosítást igazoló zöld kártya, továbbá kölcsönkért autóval nem engednek be senkit. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./1991. október 11.
Amióta 1990. jan. 25-én Iliescu ország-világ előtt a magyar szeparatizmusra emlékeztetett, ezt a vádat ismételgetik. már az első vészkiáltás is hamis volt, állapította meg Fey László, mert csak a Ceausescu által elrabolt iskolákat kérték vissza. - A több mint kétszáz román párt egyike sem gondolt arra, hogy a kisebbségeket ügyét felkarolja, őket befogadja, biztosítva számukra az anyanyelv használatát. Az államapparátusban, a hadseregben, a belügyben, az igazságszolgáltatásban alig van hely kisebbségi számára, főleg magas beosztásban nem. A vezető értelmiség soraiban, a gazdasági életben szintén nincs jelen a kisebbség számarányának megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./1991. október 12.
A Gyulafehérvári Katolikus Érsekség okt. 12-i közleményében utasította vissza azt, hogy október 5-én a televízió katolikus- és magyarellenes hangon közvetítette a Gyulafehérváron szept. 29-én megtartott, az érseki rangra emelés alkalmával bemutatott szentmisét. A televízióban és a sajtóban tapasztalható kirohanások célja a magyarság megfélemlítése. Ennek része a Bolyai Tudományegyetem újraindításának megakadályozása Kolozsváron, a magyar iskolák részleges vagy teljes elrománosítása. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./1991. október 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajnálattal vette tudomásul, hogy egyesek rosszhiszeműen értékelték Tőkés László püspök távolmaradását a gyulafehérvári érseki beiktatásról. Tőkés László szívén viseli a református-katolikus közeledést, egyik kezdeményezője volt a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetségének, állandó kapcsolatban áll a római katolikus püspökökkel, közös katolikus-református templomot szentelt Nagyvárad-Hegyalján, stb. Tőkés László a nevezett napon /szept. 29-én/ amerikai egyházi konferencián vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./ 1991. október 12.
A szászrégeni Kemény János Társaság okt. 12-én a helyi művelődési otthonban emlékezett a névadóra, az íróra, a Helikon marosvécsi házigazdájára. A társaság elnöke, dr. Török Béla tartotta a megnyitót. Többek között Szépréti Lilla, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely) szerkesztője beszélt Kemény Jánosról, dr. Peris Teréz színháztörténész Kemény Jánosról, a színházi ember portréját rajzolta meg. Okt. 13-án, Kemény János halálának 20. évfordulóján Marosvécsre, az író sírjához zarándokolt a népes gyülekezet, ahol énekkarok léptek fel az emlékműsorban. Az író síremléke Szőke József szobrászművész alkotása. A sírnál Markó Béla költő-szenátor méltatta Kemény János jelentőségét, akit az erdélyi magyar irodalom egyik legtisztább alakjának nevezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ 1991. október 12.
Az egyik szélsőséges lap, a Ceausescul 16. száma különszám, címe: Vasgárda, amely ezt a fasiszta mozgalmat népszerűsíti. A lap főszerkesztője Larcis Narcescu, aki régi munkatársa és barátja Corneliu Vadim Tudornak. /Ismerteti: Romania Libera (Bukarest), szept. 21-22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1991. október 13.
Az RMDSZ vezetősége okt. 13-án kelt közleményben utasította vissza a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ okt. 12-én televízióban elhangzott vádaskodását, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ elhatárolta magát a "Székelyföldi politikai csoport"-tól. Az RMDSZ KOT okt. 5-i aradi ülésén leszögezte, hogy autonómia-igényeket csak "a törvények messzemenő betartásával" lehet érvényesíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1991. október 13.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya találkozott Király Károly és Verestóy Attila szenátorokat. Király Károly a széthúzásról beszélt, Verestóy szerint viszont nincs válságban az RMDSZ, csak nehéz helyzetben. A megbeszélésen kiderült, hogy Katona Ádámnak kemény ellenzéke van, a választmány nem állt mellé. Király Károly kifejtette, hogy az autonómia nem sérti az országhatárokat, sem az illető állam területi épségét. A választmány úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1991. október 13.
Bölönben okt. 13-án ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter /Temesvár/ szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1991. október 14.
A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1991. október 14.
Az RMDSZ - kiadott nyilatkozata szerint - csakis parlamentáris eszközökkel tartja elképzelhetőnek a helyi önkormányzati és intézményes autonómia-formák megvalósítását. Az RMDSZ politikai programjában alapvető értéket képez az Európában honos, intézményes autonómia formák népszerűsítése. Az RMDSZ nem vállal közösséget a Székelyföldi politikai csoporttal. Arra kérik a parlament állandó irodáit, hogy vizsgálják meg az okt. 14-i parlamenti felszólalásokat, tartalmaznak-e rágalmazást, uszítást és járjanak el velük szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 15.
A román képviselőház nyilatkozatban ítélte el a székelyföldi politikai csoport autonómia-elképzelését, mert ez a román állam léte elleni merényletet indíthat el. A hét ellenszavazattal és 18 tartózkodással elfogadott nyilatkozat szűk körű magyar csoport szélsőséges megnyilvánulásának nevezi a tervezetet. Tudomásul vették, hogy az RMDSZ elítéli a Románia egysége ellen irányuló bármilyen kísérletet. /A Képviselőház nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A nyilatkozat vitájában Tokay György és Madaras Lázár képviselték az RMDSZ-t. Az eredeti szöveg szerint törvény elé akarták állítani a Székelyföld autonómiáját felvetőket, magyarázta a két képviselő, azonban meggyőzték a többieket arról, hogy nem volt semmilyen elszakadási kísérlet, az intenciót pedig nem lehet büntetni. A magyarság körében vitatni fogják e nyilatkozat elfogadását, vetette fel Román Győző, hozzátéve, hogy több képviselő felszólalása sértette a magyarság nemzeti érzelmeit. A nyilatkozat kompromisszum eredménye, felelték a képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 15.
A székelyudvarhelyi RMDSZ szervezet okt. 15-én úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond az agyagfalvi tervezett megemlékező gyűlés megtartásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 15.
A Romániai Orvosok Független Szövetsége nyilatkozatban tárta a közvélemény elé a szept. 25-28-a közötti bányásztüntetés következményeit. 565 sérülés történt, amely az okozott sebek szerint a következőképpen oszlik meg: lőtt sebbel 32 személyt kezeltek, ütés miatt 218-at, égési sebekkel 62-en, gázmérgezéssel 232-en, robbanás következtében 21-en kerültek orvosi kezelésre. Hivatalosan három halálesetet jegyeztek be. Az orvosok először találkoztak harci gázok következményeivel. Iszonyatos kegyetlenségre vall tűzfegyverek és harci gázok bevetése a fegyvertelen lakossággal szemben. /Dreptatea (Bukarest), okt. 15./1991. október 16.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete okt. 16-án tartotta soros ülését Szatmárnémetiben. Megállapodtak abban, hogy az egyházi iskolákba más felekezetűeket is felvesznek. A jelenleg létező magyar felekezeti iskolákkal kapcsolatos panaszokról összefoglaló készül hazai és nemzetközi fórumokhoz való előterjesztés céljából. Az SRI és a Vallásügyi Államtitkárság hivatalnokai, közöttük volt securitatés tisztek megjelentek a magyar egyházaknál. Az egyházfők körlevélben fogják biztosítani lelkészeiket, hogy bármilyen zaklatással szemben főpásztori védelmet nyújtanak, egyben tiltakoznak a múlt rendszer módszereinek alkalmazása ellen. - Törekedni fognak arra, hogy a csángómagyarokat kulturálisan közelebb hozzák a magyarsághoz. - Alapvető kérdésnek tekintik a vallásügyi törvény elfogadását, ez a törvény biztosítaná az elkobzott vagyon és az iskolák visszaadását. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ 1991. október 17.
A parlament okt. 14-i ülésén "csak" az RMDSZ-t támadták, az okt. 17-i ülésen /a két ház együttes ülésén/ viszont az egész magyar kisebbséget. Felolvasták a Kovászna és Hargita megyéből "elűzött" románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését, melyet a tévé és a rádió is közvetített. Előzőleg az RMDSZ-képviselők kérték, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, azonban kérésüket nem fogadták el. Ez a jelentés elüldözötteknek tünteti fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre vezényelt román tanárokat, akik 1989 után visszatértek szülőföldjükre, továbbá a magyar és román iskolák törvénytelen szétválasztásáról szól a jelentés. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Az ülés megkezdésekor Tokay György képviselő kért szót, bejelentve, hogy a Kovászna-Hargita jelentés felolvasásával a tévé nézői tanúi lehetnek a magyar kisebbség "ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak." A megtámadottnak nem adatik meg a válaszadás lehetősége. Világos a cél: betiltani az RMDSZ-t. Az ülés egyenes adásban való közvetítése "egyenlő egy nemzeti kisebbség tárgyalás nélküli elítélésével". Az RMDSZ parlamenti frakciója tiltakozásul kivonul az ülésről, mert a jelentés "az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Tokay György RMDSZ-szenátor a jelentésről az MTI-nek: az egész magyar kisebbséget vád alá helyezi. Az állam egységét rágalmazó könyvek behozatala is szerepel a jelentésben, ezek között van a Pallas Lexikon, továbbá Bodor Pál, Csalog Zsolt könyve. Hétfőn kezdődött a magyarellenes támadás a székely autonómia-kezdeményezés ürügyén, most újból folyik az uszítás. Az erős kéz politikájának szükségességét nagy példányszámú lapokban hirdetik fontos pozícióban levő emberek. A nyilatkozatok ellen senki sem kelt ki, ellenben ha néhány ember felveti az autonómia kérdését, akkor tüzet kiált mindenki. /MTI/1991. október 17.
Az RMDSZ okt. 17-én nyilatkozatában kérte az RMDSZ-tagokat, hogy mivel az RMDSZ okt. 12-én megkoszorúzta az agyagfalvi emlékhelyet, okt. 19-én ne jelenjenek meg a megemlékezésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ 1991. október 17.
A szenátus elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működéséről szóló törvény tervezetét, a képviselőházi tárgyalása még nem történt meg. Markó Béla szenátor tájékoztatott a tervezet jellegéről, fogyatékosságáról. Néhány helyen sikerült módosítást elérni. Az eredeti tervezet szerint minden állami tisztségviselő esetében, aki államtitkokkal kerül kapcsolatba, ki kell kérni az SRI jóváhagyását. Ez azt jelentené, hogy újból nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Annyit sikerült elérni, hogy nem jóváhagyás, hanem véleményezés legyen és azt nem kell okvetlenül figyelembe venni. A tervezet nem ad jogot ügyészség jóváhagyása nélküli házkutatásra, de szerepel az a kitétel, hogy sürgősségi alapon, nemzetbiztonságot és közrendet fenyegető esetben lehetséges, ennek azonban nincs pontos körülhatárolása. A parlamenti ellenőrzés lehetősége bekerült a tervezetbe. Az eddigi szekuritátés anyagokat 60 évre zárolják, kivételt a bűnügyi dossziék jelentenek. Az SRI sorozási joga megmaradt, de csak intézmények őrzésére. Ez a tervezet korrekcióra szorul, összegezte megállapításait Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 17.
Birtók József Agyagfalvi veszedelem? címmel emlékeztetett arra, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport a szabad véleményalkotás alapján tanácskozott, igen intenzív, a szervezet alapvető gondjait és perspektíváit alaposan elemző munkát végzett. Az is igaz, hogy sokan nem szervezeteik képviseletében, hanem magánszemélyként vettek részt a tanácskozásokon. A csoport nem az autonómia kikiáltását szorgalmazta, hanem azt a kérdést kívánta feltenni, hogy akarnak-e az emberek autonómiát. Az önrendelkezés elvének a köztudatba bevitele volt a céljuk, és ezt elérték. - Bebizonyosodott az is, hogy az RMDSZ-nek nincs válságkezelő stratégiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 17.
Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ 1991. október 17.
Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ 1991. október 18.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa kiadott állásfoglalásában elítélte az utóbbi napokban a képviselőházban és a szenátusban a magyarságot, az RMDSZ-t, Szőcs Géza és Király Károly szenátorokat, valamint Tőkés László püspököt ért minősíthetetlen gyalázkodásokat, az uszítást és rágalmazást. Többen követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek vád alá helyezését. Romániában a magyarellenes propaganda az antiszemita uszításhoz hasonlítható. Az uszításban élen jár a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./