udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
633
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 631-633
Helymutató:
Csík
1999. szeptember 1.
Csíkszeredában önálló színházat szeretnének a városnak, ennek hátterében a csíkszeredai polgárok összefogása áll. Olyan időszakban történik ez, amikor sok város tehernek érzi színházát, a költségek miatt. Amikor Parászka Miklóst felkérték erre, akkor tisztában volt azzal, hogy nehéz egycsapásra megteremteni azt a szellemi-művészi színvonalat, amit egy rangos színház igényel. Első lépésként különböző színházak általa sokra tartott színészeihez fordult, a szatmárnémeti Harag György társulat művészeit pedig kollektíven kérdezte meg, érdekli-e őket ez a vállalkozás. Két fontos színészegyéniség eredeti társulatától megválva csatlakozott a csíki elképzeléshez: Hunyadi László és Bíró József, mellettük sokan jelezték időleges, szerepekre szóló együttműködési szándékukat. Parászka végül, hét színészt szerződtetett Csíkszeredába. Az új színház alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segít, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. Egyelőre a csíki színház és a Harag György társulat színészei együtt játszanak, az első évadban. Három produkciót ikertársulatként mind a két helyen előadnak. - Szatmárnémetiben mindenki aggódik a színházért, és a megmentéséről beszél. Parászka szerint olyan színházat kell létrehozni, amit a megye működtetni képes. Az örökölt megyei színházak nagyobbak, mint amit egy megye képes eltartani. Szeptemberben fogják kifizetni a júliusi béreket. Két éve nincs aláírt szerződésük a megyei tanáccsal a költségvetés tisztázatlanságai miatt. - Jelenleg minden romániai színház: válsággal küzd. /Népszerű évaddal kell nyitni. Beszélgetés Parászka Miklóssal, két színház igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./1999. szeptember 14.
Neményi József Nándor nyári szakmai gyakorlatra vitte a szociológus hallgatókat. Az útvonal: Néma, Dés, Baca, majd Retteg. Leállt gyárakról, nyomorról, elnéptelenedett tanyákról szerezhettek tudomást. A térségben közel 20%-os a munkanélküliség aránya. Désen meglátogatták dr. Deési Daday Loránd sírját. Hetven évvel ezelőtt írta meg Zátony című könyvét, amelyért utóbb rengeteget szenvedett. A regényben az 1919-1923-as gazdasági, politikai és társadalmi rendszerváltást ábrázolta. Ezekben az években Erdélyben a magyar polgári és földesúri osztály elvesztette egész hatalmát. A Zátony miatt az író megjárta a Duna-Fekete-tenger csatornát s a román börtönöket, de regénye a mostani magyar politikai elitnek is elgondolkodtató lehet. Az erdélyi trauma tovább tart, állapította meg Neményi József Nándor. Désen és Rettegen mind kevesebb magyar ismerőssel és baráttal találkozott. Elmentek, felszívódtak. Az életszínvonal az 1989-es év 50%-ára süllyedt. Augusztustól újból érezhető az árhullám. - A kormány új privatizációs stratégiája szerint az első szakaszban 13 nagy csődbe jutott vállalatot próbálnak magánosítani vagy felszámolni. A második periódusban 50 kisebb, de országos fontosságú kereskedelmi társaságot privatizálnak. /Neményi József Nándor: Zátony. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./1999. szeptember 27.
Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./1999. szeptember 30.
Csíkszeredában az új színház, a Csíki Játékszín nyitóelőadása Részegek címmel Dosztojevszkij szövegei alapján összeállított, stúdióelőadás volt. /Évadnyitó a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1999. szeptember 30.
A megyeszékhely színházalapítása példaértékű, a Csíki Játékszín önkormányzati létrehozása a mostani idők egyik legkiemelkedőbb kulturális gesztusának számít. /A Csíki Játékszín bérletrend-változása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./1999. október 1.
Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti vezetője nyilatkozott tapasztalatairól. Most kezdik érzékelni a feladat nehézségétt, látják a megosztottságot. A legnagyobb gond, hogy az ifjúsággal nem találnak kapcsolatot. Parászka nagyobb befogadókészségre számított. - A társulat közérzete jó. /Az első évad. Beszélgetés Parászka Miklóssal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./1999. október 5.
Az ellenpropagandának köszönhetően nem volt telt ház Csíkszeredában okt. 1-jén, a Csíki Játékszín első önálló nagyszínházi produkciójának bemutatójakor. A színházbarátok azonban nem csalódtak, kiváló előadás volt. Néhány évtized múlva csupán színháztörténeti kuriózum lesz, hogy mekkora ellenállással kellett megküzdeniük a csíkszeredai színház alapítóinak. Molnár Ferenc A doktor úr című bohózatát mutatták be. A siker biztosítéka a nagynevű színésztársaság és a dicséretes csapatmunka volt. Ugyanis Hunyadi László és Czintos József alakították a főszerepeket. Rendező: Parászka Miklós. /A Csíki Játékszín bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./1999. október 8.
Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./1999. október 11.
Erdélyi kitüntetettje is volt az Amerikai Magyarok Szövetsége által alapított Magyar Becsületrendnek. A Becsületrend ezüst érmét az amerikai magyarság jeles személyiségei mellett, 50 olyan amerikai anya vehette át, aki gyermekét megtanította szülei anyanyelvére, azaz magyarul. A szervezők úgy gondolták, hogy idén, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés összehívásának 70. évfordulóján nem amerikai magyarokat is kitüntetnek. Így lett a becsületrend kitüntetettje - Kovács László felvidéki római katolikus esperes, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Buzás László, a VET csíki szervezetének elnöke és Sógor Csaba református lelkész Erdélyből. Nem amerikai kitüntetett továbbá Würst Erzsébet asszony, a MVSZ bécsi képviselője, Zabolai Csekme Éva és Baghy Lajos Svájcból, valamint Eőody Csaba Argentínából. A rendezvény díszvendégei és előadói között volt Martonyi János külügyminiszter, Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet és Hilbert Tamás, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés elnöke. /(Oláh-Gál Elvira): Kitüntetettek az Amerikai Magyar Nemzetgyűlésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1999. október 13.
A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1999. október 13.
A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1999. október 13.
A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1999. október 14.
Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa határozatára megyei tanács inkriminált elnöke, Kolumbán Gábor válaszol a helyi sajtóban. Ebben szerepel: "Aláírásommal támogattam a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány kezdeményezését, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű kollégiumot indítson Csíkszeredában, azért, mert: 1. Fontosnak tartottam, hogy azok a csíki fiatalok, akik nem engedhetik meg maguknak anyagi vagy egyéb okokból, hogy egyetemre járjanak, kapjanak egy esélyt a továbbtanulásra. A már megtörtént felvételi után ötven magyar fiatal kezdheti felsőfokú tanulmányait Csíkszeredában. 2. Az Andrei Marga miniszter látogatása után egyszerűen nem volt idő konzultálni a Területi Tanáccsal, egy év halasztás más politikai helyzetben esélytelenné tehette volna a kérdést. 3. A kollégium esélyt ad az anyanyelvű oktatásra, a román tannyelvű tagozatra felvételt nyert magyar diákok kérhetik a tagozat csatolását a magyar tannyelvű tagozathoz. 4. A csíkszeredai kollégium indítása a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi kollégiumok után további fontos lépés a székelyföldi önálló magyar egyetem megvalósításának irányában. Számos helybéli szakember kaphat egyetemi oktató minősítést és gyakorlatot. 5. A magyar nyelven oktató kollégium fontossága sokkal nagyobb annál, hogy a román tagozat indítási feltétele azt megakadályozhatná". /Csíkszeredai egyetem és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1999. október 14.
Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa határozatára megyei tanács inkriminált elnöke, Kolumbán Gábor válaszol a helyi sajtóban. Ebben szerepel: "Aláírásommal támogattam a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány kezdeményezését, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű kollégiumot indítson Csíkszeredában, azért, mert: 1. Fontosnak tartottam, hogy azok a csíki fiatalok, akik nem engedhetik meg maguknak anyagi vagy egyéb okokból, hogy egyetemre járjanak, kapjanak egy esélyt a továbbtanulásra. A már megtörtént felvételi után ötven magyar fiatal kezdheti felsőfokú tanulmányait Csíkszeredában. 2. Az Andrei Marga miniszter látogatása után egyszerűen nem volt idő konzultálni a Területi Tanáccsal, egy év halasztás más politikai helyzetben esélytelenné tehette volna a kérdést. 3. A kollégium esélyt ad az anyanyelvű oktatásra, a román tannyelvű tagozatra felvételt nyert magyar diákok kérhetik a tagozat csatolását a magyar tannyelvű tagozathoz. 4. A csíkszeredai kollégium indítása a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi kollégiumok után további fontos lépés a székelyföldi önálló magyar egyetem megvalósításának irányában. Számos helybéli szakember kaphat egyetemi oktató minősítést és gyakorlatot. 5. A magyar nyelven oktató kollégium fontossága sokkal nagyobb annál, hogy a román tagozat indítási feltétele azt megakadályozhatná". /Csíkszeredai egyetem és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1999. október 16.
Csíkszeredán okt. 15-én megnyílt Szabó András tárlata, amely a formatervező sajátos világába engedett betekintést, de egyéb műfajokkal is kacérkodó alkotásait is bemutatta. Szabó András 1979-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola design szakán. 1986-tól a csíkszeredai múzeum munkatársa (Nagy Imre hagyatékának gondozója), 1990-től pedig a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A kiállításon plakátterveit, grafikáit, pasztelljeit, térplasztikáit és számítógépes grafikáit mutatta be. /Szabó András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./1999. október 19.
Okt. 11-én Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén megnyitották a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolai, román-magyar tannyelvű informatika szakát. Az előző napon, okt. 10-én viharos ülést tartott az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa. A csíki RMDSZ választmánya felhatalmazta a megye választott vezetőit, hogy kérje a Csíkszeredába kihelyezett közgazdasági és területgazdálkodási főiskolai szak beindítását az 1998-1999-es tanévvel kezdődően, magyar tannyelven. Az egyetem válaszolta, hogy csak magyar és román csoportokkal induló, kétnyelvű főiskolát engedélyez. A Kolozsvárra küldött kérés közgazdasági, könyvelési szakok indítását kérte, magyar nyelven. Később felmerült az informatika szak is. Ezt a kérést Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Csedő Csaba polgármester nevében Bíró Albin alpolgármester, egyben a Csíki Területi RMDSZ elnöke, valamint György Antal, a főiskolát befogadó alapítvány, a Pro Agricultura Hargitae Universitas elnöke írták alá. Szilágyi Pál, az egyetem megbízott rektora jelezte, hogy a kizárólag magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérést nem fogja elfogadni az egyetem többségében román nemzetiségű szenátusa. Ezután sürgősen lépni kellett, így született meg a második kérés, amelyben már magyar és román nyelvű szakok indítását kérték. Aláírók: Dézsi Zoltán, Csedő Csaba, Kolumbán Gábor és György Antal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa rábólintott, de csak az informatika szakra. Az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa azt kifogásolja, hogy a főiskolát illető végleges döntésben nem kérték ki a CSTKT véleményét. A testület fenntartja, hogy Csíkszeredában csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló főiskolával nem vállal semmiféle közösséget. A választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő RMDSZ-tisztségviselőktől megvonták a támogatást. /Lenyelhetetlen falat. Vagy mégsem? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./1999. október 21.
Harmadik éve annak, hogy a Kanadában élő magyarok ösztöndíjjal támogatják többek között a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjait. A montreali Szent István Magyar Kultúregyesület tagjai, ígéretük szerint tíz éven át segítik az erdélyi magyar iskolákat, a diákoknak ítélt támogatás révén. Okt. 20-án adta át a gimnáziumban az igazgatóság a fejenként 246 kanadai dollárnak megfelelő 2 758 000 lejt annak a tizenegy diáknak, akiket a 23 jelentkező közül előbb az iskolai ösztöndíjbizottság, majd az adományozók választottak ki. A kis ünnepségen jelen volt az iskola egykori tanára, a jelenleg Svédországban élő Rusz Pál is, aki baráti kapcsolata révén sokban hozzájárult ahhoz, hogy az iskola diákjai a kanadaiak ösztöndíjában részesülhetnek. Az ő volt osztálytársa, gyerekkori barátja ugyanis Baka Károly, a Szent István Magyar Kultúregyesület elnöke, aki Háromszékről vándorolt ki Kanadába, és aki minden alkalmat megragad, hogy szülőföldjének, annak lakóinak segítséget nyújtson. /Ösztöndíj Kanadából a csíki diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./1999. október 23.
Csíkszeredában okt. 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és a Németh Géza Társaság szervezte az 1956-os emlékezést. Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök beszédében elmondta, fontos ismerni a múlt történéseit, hogy megalkothassuk azt a társadalmat, amelyben minden egyén megtalálja a maga helyét és tiltakoznunk kell azok ellen, akik még most is az egyszínűséget hirdetik. Okt. 23-án Csíkcsobotfalva katolikus templomban tartottak megemlékező szentmisét a három csíki ötvenhatos vértanú emlékére. Orbán Istvánt (1900- 1958), Tamás Dezsőt(1901-1958), Tamás Imrét (1911- 1958) 1958 szeptember 1-én végezték ki Arad környékén, és a családtagok ma Csíkszerdában úgy emlékeztek, hogy az áldozatok hamvai még most is valahol a távolban, ismeretlen helyen vannak eltemetve. /(Daczó Dénes): Emlékezők és emlékeztetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1999. november 2.
Alighanem az idei évad legnagyobb közönségsikert hozó színpadi produkciójaként tartható számon Szatmárnémetiben a helybéli Harag György Társulat és a Csíki Játékszín közös előadásában bemutatott Molnár Ferenc-vígjáték, A doktor úr. /Molnár Ferenc mosolya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./1999. november 3.
A Csíki Székely Múzeum munkatársa, Benedek Éva könyvrestaurátora sikerrel pályázott az Illyés Közalapítványnál: közel félmillió forintot utaltak ki számára, így beszerezheti egy olyan papíröntő gép beszerzését, mely nem csupán megkönnyíti, de lényegesen felgyorsítja a restaurálási tevékenységet. A csíkszeredai laboratórium lassan olyan regionális műhellyé növi ki magát, amely nem csupán csíki, de akár a régió könyvritkaságainak restaurálását is felvállalhatja. /Pályázatot nyert a könyvrestaurátor. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./1999. november 10.
Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1999. november 19.
Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ közös évkönyve, az ACTA. (Felelős szerkesztő: Kónya Ádám; szerkesztőbizottsági tagok: Szabó András, Cserey Zoltán, Kocs Irén, Rákóczy Rozália, Tüdős S. Kinga, Zsigmond Győző, Dénes István.) A kétkötetes évkönyv természettudományi, régészeti, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi tanulmányok mellett dokumentumanyagokat tartalmaz. Az évkönyvben olvasható többek között Olasz Gabriella tanulmánya az egyedülálló kézdivásárhelyi településszerkezetről., Cs. Bogács Dénes levéltári kutatását összegezte (Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17?18. században). Sebestyén Dobó Klára népzenei anyagot közölt. /Közös múzeumi évkönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./1999. november 23.
Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa. Ezen az ülésen került volna sor Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor tanácselnök és Csedő Csaba polgármester meghallgatására, viszont az érintettek nem jelentek meg az ülésen. Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa egy korábbi ülésén megvonta bizalmát a megye, valamint a város vezetőitől: Dézsi Zoltán prefektustól, Kolumbán Gábor tanácselnöktől és Csedő Csaba polgármestertől, a csíkszeredai kétnyelvű főiskolai tagozat beindításában játszott közreműködésük miatt. /Dézsi, Kolumbán és Csedő. A "vádlottak" nem jelentek meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./1999. december 7.
Csíkszeredában a Művészeti Népiskola ebben a tanévben 146 tanulót iskolázott be a Csíki medencéből. A nyár folyamán Balogh László, a Népi Alkotások Házának új igazgatója helyet kért ebben az épületben az általa vezetett intézménynek, majd később az egész emeletet igényelte. Ez vitát szült a két intézmény között. Kőrössy Orsolya, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint ugyanis ők egyetlen berendezett szakteremről sem tudnak lemondani. /Hátsekné Kovács Kinga: Kultúrberki vitákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./1999. december 8.
A csíkszeredai székhelyű Keresztény Segítség Alapítvány idén is pénzbeli segítséget nyújt a Csíkban született egyetemisták részére. Bíró Albin alpolgármester, az alapítvány vezetője kifejtette, hogy jó képességű gyerekek továbbtanulásást segítik. Az alapítvány tavaly és idén is egyszeri segélyt tudott nyújtani, a Határon Túli Magyarok Hivatalának tartalékalapjából kaptak - pályázat útján - tavaly és idén is 350 000 forintot. Az összeget 60 diák között osztották szét. /Támogatás egyetemistáknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./1999. december 8.
Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./1999. december 10.
A kommunista diktatúra, az egyházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek /Boros Fortunátot, aki börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szalvátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon fráter, Hajdú Leánder, Szentmártoni Odorik, Szőcs Izidor és Ferencz Ervin/. - 1991-ben az állam újra elismerte a Ferenc-rend létezését. A ferencesek Benedek Domokost megválasztották tartományfőnöknek. 1991-ben 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. A ferencesek noviciátusa Magyarországon, Szécsényben van, a teológia pedig Szegeden. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyergyószárhegy és Esztelnek rendháza van osztatlanul a birtokukban, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasztorációt végez, Déván Bőjte Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, további húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. /Balázs János: A ferencesek Erdélyben. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./1999. december 15.
Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1999. december 15.
Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1999. december 15.
Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./