udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
633
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 631-633
Helymutató:
Csík
2003. április 14.
Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./2003. április 24.
A Csángó Ifjak Középloki Közössége (CSIKK) elnöke, Ambrus Róbert, valamint a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezetősége kezdeményezésére alakult meg április elején a Gyimesközéploki Ordások Hagyományőrző Néptáncegyüttes /GYOHN/. Az együttes fő célja a gyimesi csángó tánchagyomány ápolása, továbbadása, a Csángó Ifjak Középloki Közösségével pedig közös rendezvények szervezése. A GYOHN elnöke László Jeremiás-Miklós lett. /Gyimesi hagyományőrzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2003. április 24.
A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2003. április 30.
Ápr. 25-én megalakult a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának (CSTIT) negyvenharmadik és egyben legifjabb tagszervezete, a Csíkszentmiklósi Víg Ifjak Egyesülete. Az alakuló ülésen a megjelent 37 fiatal mellett részt vett Gergely Géza helyi plébános is. Az újonnan alakult szervezet tervei között szerepel a már létrejött néptánc- és színjátszó csoportok további működtetése és különféle hagyományőrző, sport- és szabadidős programok szervezése, illetve egy helyi lap elindítása is. Az újonnan alakult szervezet vezetősége: elnök: Bíró Sándor; alelnök: Tamás Zsuzsa. /Új ifjúsági szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./2003. május 3.
Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a Csíki Területi RMDSZ a közvetlen belső választások mellett döntött. A demokrácia arról szól, hogy közvetlen választásokat tartanak, emelte ki. A közvetett, elektoros választás egy letűnt rendszer választási módszeréhez hasonlít. A területi elnöki tisztségre ő az egyedüli jelölt. Elvárta volna, hogy legyen valaki, aki versenyre kel vele. A területi elnöki tisztséggel rengeteg munka van, működtetni kell a szervezetet a számos helyi szervezettel, ezt nem szívesen vállalják az emberek. /Daczó Dénes: Belső választások előtt a Csíki Területi RMDSZ . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2003. május 7.
A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./2003. május 13.
54,83 százalékos részvételi arányt jegyeztek az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által máj. 11-én szervezett belső választáson. A területi szervezet tagszervezeteinek nyilvántartott taglétszáma 7474, a területi elnökjelöltre leadott szavazatok száma 4098, a szövetségi képviselőjelöltekre 4086, a területi képviselőjelöltekre pedig 4099. Az egyedüli területi elnökjelölt - Ráduly Róbert Kálmán tisztségben lévő elnök - 3770 érvényes szavazatot kapott, 256-on szavaztak ellene és 72 szavazat érvénytelen volt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta Zsombori Vilmos - 832, Márton István - 718, Rafain Zoltán - 561, Hajdú Áron Péter - 479 és Nagy Benedek - 466. - Megtisztelő a figyelem, amelyet az emberek a belső választásokra fordítottak - mondta Ráduly Róbert Kálmán területi elnök. - Ez megerősít minket abban a hitünkben, hogy a közvetlen választások módszere az egyetlen járható út - szögezte le a képviselő. /Sarány István: RMDSZ belső választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2003. május 14.
Mérsékelt részvétel jellemezte az RMDSZ Székelyföldön tartott közvetlen belső választását - állapította meg a máj. 13-i román sajtó. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújítása keretében máj. 11-én a döntő többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében rendezték meg a választást. A választásra jogosult több mint 35 ezer RMDSZ-tagból közel 10 ezer jelent meg a szavazóurnáknál. A legnagyobb érdeklődés a csíki területi szervezetben volt, itt 7474 személyből 4100 ember szavazott, ami 54,8 részvételi arányt jelent. Felső-Háromszéken 40,6 százalékos volt a részvételi arány: 8019 szavazatra jogosult személyből 3261-en adták le voksukat. A legalacsonyabb, 12 százalékos részvételt Alsó-Háromszéken jegyezték, ahol a több mint 20 ezres tagságból csak 2400-an járultak az urnák elé. Miután a választás érvényességéhez legalább 30 százalékos részvételi arány szükséges, a tervek szerint itt máj. 25-én megismétlik a választást - ezúttal közvetett formában. Az SZKT tagjainak mintegy 60 százalékát az RMDSZ 23 területi szervezete választja, a többi helyre választott tisztségviselők - területi elnökök, parlamenti képviselők, szenátorok - kerülnek. /Belső választások Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2003. május 14.
Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./2003. május 21.
Hiányolta a csíki Polgári Mozgalom képviselőinek részvételét a Csíki Területi RMDSZ belső választásain a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. Várakozáson felülinek minősítette a részvételi arányt (54,83 százalék). A Polgári Mozgalom tagjai nemcsak hogy nem vettek részt a választásokon, hanem egyes információk szerint a belső táborukat is arra biztatták, hogy jelenlétükkel ne legitimálják az RMDSZ belső választásait. Bencze Tibor, a csíki Polgári Mozgalom egyik alapítója csak annyit mondott: a "jobboldal" járja a maga útját, s hagyja járni Rádulyékat a sajátjukon, ami a mozgalom szerint nem a jobbik út. /K. E.: Csíkszék. Hol volt a jobboldal? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./2003. május 25.
Jakab Gábor, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztője körutat tett az erdélyi főegyházmegyében. A papokkal folytatott beszélgetések során szóba kerültek a hívek lelki és anyagi gondjai, megélhetési nehézségei. Jakab meggyőződhett arról, hogy korunk papjának rendkívül sokrétű elfoglaltsága van. Nemcsak igehirdetés, hitoktatás és szentségkiszolgálás (első áldozás és bérmálás előkészítése, keresztelés, házasságkötés és temetés) a feladata, hanem "világi" természetű ügyek intézése is: iskolaszervezés, új közösségi épületek fölhúzása (valamint régiek karbantartása és tatarozása), nyári táborok szervezése, munkalehetőségek felkutatása a munka nélküli hívek számára, a legsürgősebb mezőgazdasági munkák elvégzése a visszajuttatott egyházi birtokokon, állattenyésztéssel és földműveléssel kapcsolatos szaktanfolyamok szervezése fiatalabbak részére és egyebek... A legtöbb lelkipásztort népének nagyon is jövőtlennek látszó sorsa foglalkoztatja. Mi lesz hosszú távon a vészesen fogyatkozó lélekszámú (ma még magyar!) városainkkal és falvainkkal? Mi lesz az "élet" nélkül maradt udvarokkal és elhagyott házakkal? Mit fognak csinálni a szinte kizárólagosan pityókatermesztéssel foglalkozó csíki és háromszéki közösségek, ha idővel ezen a téren a piac teljes romlása következik be? Mi lesz azokkal a vadkapitalista vállalatokban dolgozó férfiakkal, ilyen gyárakban megélhetést kereső nőkkel, akiket külföldi érdekeltségű munkaadójuk néhány év alatt nemcsak fizikailag, de idegileg is teljesen kizsigerelt? Mi lesz Erdély-szerte a fiatalokkal, akik megélhetés szempontjából nem látják jövőjüket szülőföldjükön biztosítottnak, s máshol álmodnak tanulási lehetőséget, majd annak eredményeként egzisztenciát maguknak? Mi lesz a visszaszerzett vagy ezután visszaszerzendő földbirtokokkal, intézményekkel és iskolákkal? További probléma a szolidaritás és "kaláka-szellem" elsorvadása, az önzés gátlástalan elhatalmasodása s ennek következtében a szegények ijesztő méretű elszegényedése és a gazdagok egyre szemérmetlenebb gazdagodása. Mit is mondhatott volna bátorításul? Most mindenkinek a maga feladatát, a maga helyén lelkiismeretesen el kell végeznie! A többi a gondviselő Isten kezében van. "Hinni kell a csodában!" - mondta Benkő Samu akadémikus a minap egy Kolozsvár magyar jövőjét firtató televíziós műsorban. A pozitív gondolkodás már egymagában is jelentős változás. /Jakab Gábor: "Turistaként" egyháznézőben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./2003. május 26.
Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2003. június 7.
Tisztújító közgyűlést tartott jún. 6-án Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei szervezete. A tagság újraválasztotta az eddigi vezetőséget, így továbbra is Bara Lajos maradt az elnök, Pál László az udvarhelyi alelnök, Nagy Benedek a csíki alelnök és Kelemen Csongor a szervezet titkára. /Kongresszusra készülve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./2003. június 9.
A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait. Jún. 7-én több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton Csíksomlyón. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint. - Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja - mondta Jakubinyi érsek. Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott. 2003. június 10.
Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2003. június 14.
Sikeres volt a Csíki Játékszín évadzáró előadásának. A közönség szavazatai alapján Dálnoky Csilla, illetve Fülöp Zoltán lett az évad színésze, a legsikeresebb előadásnak pedig A dzsungel könyvét tartotta a publikum. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója bejelentette, hogy a következő évadtól hét színésszel bővül a társulat, a hétből öt csíki származású, ami a csapat állandósítása szempontjából cseppet sem elhanyagolható. Jún. 23-án a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján szerepelnek a nagy sikerű Stílusgyakorlattal és Euripidész Iphigeneia Auliszban című tragédiájával. /Hét új taggal bővül a társulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./2003. június 20.
Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2003. június 21.
Csíkszeredában pezsgő zenei élet zajlik. Ünnepi eseményekhez kötött hangversenyek váltogatják egymást, ebben nem kis része van Köllő Ferenc zenetanárnak, karnagynak, hiszen ő, mondhatni, már a hetvenes évek kezdetétől alapvető szerepet vállalt a város zenei életében, azóta foglalkozik a zenei képzéssel, a csíkszeredai kórusmozgalom és zenekari tevékenység gazdagításával. 1973-ban került Csíkszeredába, főiskolát frissen végzettként, emlékezett a kezdetre. A városi művelődési házhoz került, zenei szakirányítói munkakörbe. Bekapcsolódott az énekkarba, majd a városnak felnőtt fúvószenekarának vezetésébe is. A gyerekekkel két országos első díjat, a felnőttekkel egy első és két második díjat nyertek. A gyermekegyüttes mintegy negyven, a felnőtt huszonöt-harminc tagot számlált. Köllő Ferenc vezette az akkori Matematika-Fizika Líceum (ma: Márton Áron Főgimnázium) leánykórusát. Ez az időszak volt pályafutásának talán legcsodálatosabb része, mesélte. A kórusnak 40-50 tagja volt. Két országos első és több második díjat nyertek. 1992-ben magyarországi turnén vettek részt 1993-ban Budapesten, majd Makón szerepeltek nemzetközi kórusfesztiválon. Az országban is, főleg Hargita megyében nagyon sok helyen léptünk fel. A líceum tanárai önzetlenül támogatták munkájukat. 1990-ben indult be a líceumi zenei oktatás Csíkszeredában, megalakult a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum. 1992-ben a líceum igazgatója, Kovács János felkérte őt, hogy vegye át a líceum vegyeskórusának vezetését. 1995-től átvette a zenekar vezetését is. Hét előadást tartottak Svájcban. Vokál-szimfonikus műveket szólaltattak meg, reprezentatív együttessé váltak. 1991-től Csíksomlyón rendszeresen karácsonyi hangversenyt tartanak. Rendeztek húsvéti hangversenyeket is. A zenekarral több nemzetközi fesztiválon vettek részt. Köllő Ferenc rengeteget dolgozott, sokszor a napból mintegy tizenhat órán át írta, hangszerelte az előadandó darabokat, azután a próbák jöttek. 2002 szeptemberétől tizenöt előadást tartottak (önálló hangversenyek), az eltelt tizenegy esztendő során mintegy 150 hangversenyük volt. Újabban minden hónap első hétfőjén hangversenyt tartanak a Városi Művelődési Házban. 2001-ben alakult meg a Csíki Kamarazenekar (a művészeti líceum jelenlegi és volt diákjaiból, tanáraiból), vendégkarmestere a marosvásárhelyi Szőnyi Zoltán. Ezzel az együttessel is volt már egy nemzetközi fellépésük Cegléden. A művészeti líceumban különben több kis kamarazenekar is működik, amelyek különböző ünnepi rendezvények (irodalmi estek, tárlatmegnyitók stb.) alkalmával lépnek fel. /Forró Miklós: A zene szárnyain. Kötetlen beszélgetés Köllő Ferenc csíkszeredai zenetanárral, karnaggyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2003. június 24.
A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ 2003. július 6.
Életének 93., szerzetességének 77. évében elhunyt dr. Bálint Albert Szálvátor /Székelyszentkirály, 1911. jan. 23. - Dés, 2003. jún. 25./ ferences lett, Vajdahunyadon elvégezte a teológiát, majd Rómában, az Antonianum Pápai Egyetemen folytatta tanulmányait. Pappá szentelése után megszerezte a doktorátust egyháztörténelemből.1949-ig a vajdahunyadi ferences rendi főiskolán tanított. Közben 1945-től 1947-ig házfőnök volt Nagyszebenben, a következő évben vajdahunyadi házfőnök lett. 1949. december 1-jén a vajdahunyadi kolostort megszállta a milícia, s a szerzetesek tíz percet kaptak a ház elhagyására. Szálvátor atyát Királybányára vitték lelkésznek. Amikor Erdélyben kommunista iranyítás alatt megalakult az úgynevezett "papi békemozgalom", a nevét szándékosan a békepapoké között tüntették fel az újságokban. Szálvátor páter a szószékről tiltakozott, ezért letartóztatták és Déván magánzárkával büntették. Miután kiengedték, megtiltották, hogy elhagyja a helységet. 1951. augusztus 20-án éjszaka rendtársaival együtt Máriaradnára hurcolták, majd 1952-1961 között kényszerlakhelyet jelöltek ki számára. Benedek Domokos OFM ex-rendtartományfőnök visszaemlékezése szerint: "P. Szálvátor rovásán mindenekelőtt tanári tevékenysége, majd boldog emlékű Márton püspök és a provincia vezetősége között összekötő kapocsként betöltött szerepe volt. Nem utolsósorban a püspöktől kapott megbízatása, azaz a békepapi mozgalomban részt vetteknek lelkigyakorlatok keretében való feloldozása fundamentális rendszerellenes cselekménynek minősült." 1961. szeptember 14-én tartóztatták le Körösbányán. A katonai törvényszék államellenes izgatás, idegen rádióadók hallgatása, hazaárulás, kémkedés, a görög katolikus hívek szentségekkel való kiszolgálása és titkos teológiai oktatás vádjával 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Megismerte a kolozsvári, máramarosszigeti, nagyenyedi és szamosújvári börtönök poklát. Általános amnesztiával szabadult 1964-ben. Restauráltatta mind a szászsebesi, mind a medgyesi templomot. Désen helyezték örök nyugalomra. A gyászmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. /Fodor György: Elhunyt az utolsó erdélyi ferences teológiai tanár. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./2003. július 12.
Egyedülálló Nemzet és felekezet Erdélyben a modernitás kezdetén című kiállítás nyílt meg júl. 10-én Gyulafehérváron, az Egyesülés Múzeumban. Erdély történelmi egyházai fogtak össze, hogy a tulajdonukban lévő, felbecsülhetetlen értékű könyveket, kegytárgyakat és festményeket bemutassák a közönségnek. Az egyházi tulajdonban lévő tárgyakon kívül különféle erdélyi múzeumok és közgyűjtemények is kölcsönöztek anyagot a kiállításhoz, így a Román Akadémia Könyvtárának kolozsvári fiókja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum, a kolozsvári Nemzeti Művészeti Múzeum, illetve a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum. /Tibori Szabó Zoltán: Történelmünk hiteles bizonyítékai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/2003. július 18.
A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 19.
Júl. 18-án Csíkszeredán bemutatták A mi utcánk című, Csíkszereda lebontott utcáinak emlékére készült képeskönyvet. A katalógust a Csíki Műemlékvédő Egyesület adta ki, szerkesztette Daczó Katalin és Máté Klára. A könyvből megismerhető Csíkszereda építéstörténeti vázlata, a hetvenes évek utcái, a kisajátítások, bontások ideje, a városrendezés kronológiája. Több mint kétszáz lakóház, több száz emberi lélek és egy történelmi városrész esett áldozatul a hetvenes-nyolcvanas évek városrendezésének. /Ferencz Imre: Emlékkönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2003. július 24.
A Bálványosi Szabadegyetemen júl. 23-án az oktatásról volt szó. Az Aáry-Tamás Lajos, a magyarországi oktatási jogok biztosa által ajánlott szempont: az állami egyetemekben tanuló mai diákok az egységesülő Európa intézményeiben fognak dolgozni, így az oktatott ismereteknek meg kell felelniük ennek a feltételnek. Andrei Marga, a tusványosi résztvevőből társszervezővé lett Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora leszögezte, a fejlődés meghajtója a gyakorlatban hasznosítható tudás, a tudásalapú társadalomhoz pedig az oktatáson keresztül vezet az út. A Sapientia EMTE csíkszeredai központja gazdaságtudományi tanszékének vezetője, Elek Sándor egyetemi tanár a minőségi, folyamatosan jelentkező új igények oktatásban látja a kitörés lehetőségét. Az EU-csatlakozással párhuzamosan az egyetemekre hárul az euro-bürokraták kiképzésének feladata is. A Sapientia csíki központjában és Magyarországon egyaránt oktató Elek Sándor bíráló hangon jegyezte meg, hogy a romániai oktatási rendszerben nehézkes bürokrácia működik, amely lassítja az oktatási reformok bevezetését. Ezután kerekasztal-beszélgetés következett a sajtó mai helyzetéről. A beszélgetést vezető Szalai Annamária (magyar országgyűlési képviselő, Fidesz-MPM) és Borbély Zsolt Attila arra kereste a választ, hogy mit lehet tenni egy politikailag egyensúlyát vesztett magyarországi véleménypiac és a negyedik hatalmi ágként igazán még kinőni nem tudó erdélyi magyar médiavilág kereteiben. /B. Á.: A szolgáltató egyetem - lehetséges jövőkép? Oktatás - kitörési pont). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./2003. július 26.
A Hargita Megyei Önkormányzat júl. 25-én megszavazta azt a társulási projektet, melynek értelmében alapító tagja lesz a Pro Universitatae Siculorum Egyesületnek. A Csíki Magánjavak a volt csíksomlyói gyermekotthon épületének egy részével szállna be az egyesületbe. Az egyesület célja a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítása, a megyei önkormányzat mellett a Csíkszeredai Tanács, a Sapientia Alapítvány és a Csíki Magánjavak az alapítók. A tanácsülésen jelen volt Lányi Szabolcs, az egyetem dékánja, a Csíki Magánjavakat pedig Hajdu Gábor volt szenátor képviselte. Az önkormányzati ülésen a kistérségi társulások tevékenységét mutatta be Mátéffy Mária. Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. /Dobos László: Sapientia háttérintézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2003. július 29.
A csíkszeredai Hargita együttes két táncosa a budapesti Honvéd együtteshez igazol át. A Hargita együttes tagjai nem csak táncolnak: a csíki falvakban olyan mozgalmakat indítottak el, melyek eredményeként az utóbbi években szülő-, egyház- és általában helyi közösségek támogatta gyermek-tánccsoportok jöttek létre. A csoportok rendszerint egy-egy táncos köré szerveződtek. A Honvéd együttes átcsábít néhány táncost. Magyarországi iskolaigazgatók nyáron nem fukarkodnak a diákszerző erdélyi körutakkal, mert a fejpénz alapú magyarországi iskolatámogatás megköveteli a gyermeklétszámot. Ott jobbak a feltételek. Magyarországi vállalkozók, építtetők, vendéglőtulajdonosok, állattenyésztők, kórházak, öregotthonok, lánykereskedők munkaközvetítő irodákon, erdélyi magyar lapokon, az interneten keresztül olcsó munkaerőt keresnek. Ott jobbak a feltételek. Magyarországi minisztériumok ilyen-amolyan főigazgatóságai előszeretettel alkalmaznak erdélyi fiatalokat. Minderről beszélni kellene, sürgette Székedi Ferenc újságíró, hozzátéve: Valamikor honvéd állt őrt a Hargitán. Most hargitást táncoltat a Honvéd. /Székedi Ferenc: Ó, te szépséges Hargita... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2003. július 30.
A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./2003. augusztus 8.
Aug. 9-én tartották a tíznapos bábos-tábor zárórendezvényét Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula /Kolozsvár/ bábművész foglalkozott a negyven résztvevővel. Bereczki Gyula az elmúlt négy évben egyedül, egyszemélyes bábszínházként játszik, járja Erdély településeit, az iskolákat és óvodákat. Örömmel várják őt a szórványtelepülések: Beszterce, Dés, Bethlen, Brassó vagy Máramarossziget. A sepsiszentgyörgyi bábszínház már nem megy el a 30-40 km-rel távolabbi Brassóba. Erdélyben tudomása szerint ő az egyetlen "magányos" vándorbábos. /(Dávid Lajos): Negyven kicsi vidám bábos. Véget ért a Teleki Magyar Ház bábos-tábora. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 8./2003. augusztus 15.
Aug. 15-16-án Karcfalván negyedszer tartanak falunapot, a Csorgó Fiatalok Szervezete és Karcfalva Község Tanácsa szervezésében, melyen a Csíki Játékszín művészei a Stílusgyakorlatok c. előadással lépnek fel. Este Felcsíki Népzene- és Néptánc találkozó keretében a felcsíki régió néptánc- és népi zenekarai mutatkoznak be. Másnap Fiatalok és közösségi szerepvállalás címmel tartanak tanácskozást a helyi kultúrotthonban. Csíkszentkirályon a falunapok megnyitója aug. 15-én lesz, majd megnyílik Botár László festőművész, Szabó András designer, grafikus és G. Benedek Éva fotókiállítása. Bemutatják a Csíkszentkirályról szóló információs lapot is. Másnap lesz főzőverseny, lovasbemutató, kisállat kiállítás, este az István, a király rockoperát a kaposfüredi rockszínkör adja elő. Aug. 17-én, vasárnap a templomkertben Rákóczi emlékére tartanak ünnepséget. /Falunapok Karcfalván és Szentkirályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2003. augusztus 15.
A parlamenti vakációról kérdezte a lap sorozatában a Hargita megyei szenátorokat és parlamenti képviselőket. Ráduly Róbert Kálmán képviselő sportol, amikor csak teheti. Idén is részt vesz a választókerületben szervezett számos falunapon, búcsún, a csíki települések ünnepein, emellett hétközben folyó ügyeket intéz. Előadásokat tartott a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain vizsgáztatott. Ősztől az egyetem oktatója lesz, könyvvitelt és pénzügyet tanít majd a közgazdaság szakos hallgatóknak. Emellett készül az őszi doktorátusi vizsgára, a bukaresti Közgazdasági Akadémián doktorál. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./