udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
579
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 571-579
HelymutatĂł:
CsĂksomlyĂł
2004. februĂĄr 17.
FebruĂĄr 16-ĂĄn a csĂksomlyĂłi 2-es szĂĄmĂş iskola ĂŠpĂźletĂŠben megnyĂlt CsĂkszereda elsĹ, fogyatĂŠkos gyermekek szĂĄmĂĄra lĂŠtrehozott iskolĂĄja. A teremben tizenegy 10â17 ĂŠv kĂśzĂśtti gyermekkel foglalkoznak. Hunyadi ErzsĂŠbet tanĂtĂłnĹ mĂĄr rĂŠgebben ismeri Ĺket, Ĺsz Ăłta jĂĄr ki a csalĂĄdokhoz. Nem megszokott dolog a februĂĄri iskolakezdĂŠs. A fogyatĂŠkos gyermekek osztĂĄlya a szĂźlĹk ĂŠs a gyulafehĂŠrvĂĄri Caritas fogyatĂŠkosokkal foglalkozĂł irodĂĄjĂĄnak hosszas kĂźzdelme eredmĂŠnyekĂŠnt jĂśtt lĂŠtre. /TakĂĄcs Ăva: Iskola sĂŠrĂźlt gyerekeknek. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), febr. 17./2004. februĂĄr 18.
A sok jeles ĂrĂĄstudĂł esztelneki ferences atya kĂśzĂźl egyik legjelesebb volt dr. Benedek Simon, rendi nevĂŠn Pater Benedek FidĂŠl (KĂŠzdiszentlĂŠlek, 1907 okt. 3.- Esztelnek, 1979 mĂĄj. 25.). TĂśrtĂŠnĂŠsz, egyhĂĄztĂśrtĂŠneti ĂrĂł ĂŠs genealĂłgus volt. 1945-ben doktorĂĄlt tĂśrtĂŠnettudomĂĄnybĂłl KolozsvĂĄron. TanulmĂĄnyt Ărt a tatĂĄrok 1661-es csĂki betĂśrĂŠsĂŠrĹl (1945), a kolozsvĂĄri ferences templomrĂłl (1946). MunkĂĄssĂĄga, egyhĂĄztĂśrtĂŠneti tudomĂĄnyos-kutatĂłi tevĂŠkenysĂŠge ĂŠs hagyatĂŠka feldolgozatlan. NevĂŠt â mint jeles szĂŠkelyfĂśldi egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠszĂŠt â mĂĄrvĂĄny emlĂŠktĂĄbla jelĂśli a csĂksomlyĂłi kegytemplomban. Az esztelneki rendhĂĄznak most csak hĂĄrom lakĂłja van: a hĂĄzfĹnĂśk Nagy IstvĂĄn alias Pater Tarziciusz, BalĂĄzs JenĹ alias P. BalĂĄzs Aba, vagyis a mindenki ĂĄltal ismert Aba atya, ĂŠs egy mĂŠg be nem ĂśltĂśzĂśtt jelĂślt, a nagyon fiatal Ambrus ZoltĂĄn. FidĂŠl atya pĂŠldĂĄjĂĄnak hĹą kĂśvetĹjekĂŠnt, a 82. ĂŠletĂŠvĂŠbe lĂŠpĹ Aba atya ĂŠvek Ăłta behatĂł egyhĂĄztĂśrtĂŠneti kutatĂłmunkĂĄt vĂŠgez, eredmĂŠnyeit dolgozataiban, tanulmĂĄnyaiban rĂśgzĂti. P. BalĂĄzs Aba 1998-ban fejezte be Az esztelneki hĂĄrmas egyhĂĄzkĂśzsĂŠg kĂĄpolnĂĄi a XVI. szĂĄzadtĂłl napjainkig cĂmĹą tanulmĂĄnyĂĄt. P. BalĂĄzs Aba GyergyĂłremetĂŠn szĂźletett. KĂŠnyszerlakhelynek elĹszĂśr MĂĄriaradnĂĄt jelĂśltĂŠk ki szĂĄmĂĄra, majd DĂŠzsen jelĂśltĂŠk ki a kĂŠnyszerlakhelyet, amely 17 ĂŠvet tartott. VĂŠgĂźl 1974-ben kerĂźlt Esztelnekre. /(kisgyĂśrgy z.): EgyszemĂŠlyes mĹąhely az esztelneki rendhĂĄzban. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), febr. 18./2004. mĂĄrcius 16.
Julianus-dĂjat nyĂşjtottak ĂĄt a hĂŠt vĂŠgĂŠn CsĂksomlyĂłn Wass Endre kĂśzgazdĂĄsznak az erdĂŠlyi szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ magyarok ĂŠrdekĂŠben vĂŠgzett munkĂĄjĂĄĂŠrt. A nĂŠmetorszĂĄgi Hamburgban ĂŠlĹ gazdasĂĄgi szakember czegei grĂłf Wass Albert ĂrĂł legkisebb fia. Mivel a kĂśzgazdĂĄsz nem vehetett rĂŠszt a Julianus-dĂjak decemberi ĂĄtadĂĄsĂĄn, most a csĂksomlyĂłi kegytemplomban lezajlott ĂźnnepsĂŠg keretĂŠben vette a kitĂźntetĂŠst. Wass Endre elmondta, hogy ĂłvodĂĄt mĹąkĂśdtet a Wass-csalĂĄd Ĺsi fĂŠszke, VasasszentgotthĂĄrd melletti, magyarok ĂĄltal is lakott mezĹsĂŠgi Feketelakon, a marosvĂŠcsi vĂĄrtĂłl nem messze fekvĹ Holtmaroson ĂĄrva gyermekeket neveltetnek csalĂĄdi jellegĹą otthonokban, SzĂĄszrĂŠgenben pedig kollĂŠgiumot tartanak fenn. /Julianus-dĂj Wass Endre hamburgi kĂśzgazdĂĄsznak. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 16./2004. mĂĄrcius 23.
A Sapientia ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetemen fogalmazĂłdott meg a javaslat, hogy a kĂśzbirtokossĂĄgok tĂĄmogassĂĄk a magyar nyelvĹą hazai felsĹoktatĂĄst. MĂĄtĂŠffy GyĹzĹ a csĂksomlyĂłi kĂśzbirtokossĂĄg elnĂśke arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatott, hogy a kĂśzbirtokossĂĄg ĂśsztĂśndĂjat hoz lĂŠtre egy, a Sapientia ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetemen (EMTE) tanulĂł, hĂĄtrĂĄnyos helyzetĹą, de jĂł tanulmĂĄnyi eredmĂŠnyeket felmutatĂł somlyĂłi diĂĄk megsegĂtĂŠsĂŠre. Egyben a SzĂŠkelyfĂśldĂśn mĹąkĂśdĹ kĂśzbirtokossĂĄgokhoz fordult azzal, hogy csatlakozzanak a kezdemĂŠnyezĂŠshez ĂŠs jĂĄruljanak hozzĂĄ egy kĂśzbirtokossĂĄgi ĂśsztĂśndĂjalap lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz. /DaczĂł DĂŠnes: FelhĂvĂĄs kĂśzbirtokossĂĄgi ĂśsztĂśndĂj lĂŠtrehozĂĄsĂĄra. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 23./2004. ĂĄprilis 6.
Debrecen fĹterĂŠn tĂśbb ezren tekintettĂŠk meg ĂĄpr. 4-ĂŠn, vasĂĄrnap a JĂŠzus szenvedĂŠsĂŠnek ĂŠs halĂĄlĂĄnak tĂśrtĂŠnetĂŠt bemutatĂł CsĂksomlyĂłi passiĂłt. A KeresztĂŠny ĂrtelmisĂŠgiek SzĂśvetsĂŠge DebrecenbĹl mĂĄr tizenĂśt ĂŠve rendszeresen szervez zarĂĄndokutakat a csĂksomlyĂłi pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂşra. Az idei virĂĄgvasĂĄrnapi debreceni szereplĂŠsre felkĂŠrtĂŠk az egyĂźttest. A PassiĂłt bemutatĂł 53 tĂĄncos CsĂksomlyĂłrĂłl ĂŠrkezett. A csĂksomlyĂłi egyĂźttes 1996 Ăłta EurĂłpa tĂśbb orszĂĄgĂĄban nagy sikerrel mutatta be a passiĂłt. /A CsĂksomlyĂłi passiĂł Debrecenben. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 6./2004. ĂĄprilis 19.
A tizedik alkalommal tartottĂĄk meg a felcsĂki egyhĂĄzi kĂłrustalĂĄlkozĂłt CsĂksomlyĂłn 17 ĂŠnekkar fellĂŠpĂŠsĂŠvel. BefejezĂŠsĂźl a tĂśbb mint hatszĂĄz rĂŠsztvevĹ egyĂźttes elĹadĂĄsĂĄban hangzott el a Magnificat cĂmĹą kĂĄnon. /SzĂŠkely Judit: EgyhĂĄzi kĂłrustalĂĄlkozĂł CsĂksomlyĂłn. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), ĂĄpr. 19./2004. ĂĄprilis 26.
Ăpr. 24-ĂŠn ismĂŠt rangos nemzetkĂśzi tudomĂĄnyos rendezvĂŠny szĂnhelye volt a csĂksomlyĂłi Jakab Antal TanulmĂĄnyi HĂĄz: az ErdĂŠlyi MĹąszaki TudomĂĄnyos TĂĄrsasĂĄg (EMT) immĂĄr tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGĂT 2004 elnevezĂŠsĹą NemzetkĂśzi GĂŠpĂŠsz TalĂĄlkozĂłt. Dr. CsedĹ Csaba polgĂĄrmester kĂśszĂśntĂŠsĂŠt kĂśvetĹen a tĂśbb mint 140 kĂźlfĂśldi (svĂĄjci, magyarorszĂĄgi ĂŠs szlovĂĄkiai) ĂŠs hazai (kĂśztĂźk szĂŠkelyudvarhelyiek ĂŠs csĂkszeredaiak) szakember plenĂĄris ĂźlĂŠsen vett rĂŠszt. DĂŠlutĂĄn a szekciĂłk â szĂĄmĂtĂłgĂŠpes tervezĂŠs ĂŠs gyĂĄrtĂĄs, minĹsĂŠgbiztosĂtĂĄs ĂŠs kĂśrnyezetvĂŠdelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve ĂĄltalĂĄnos gĂŠpĂŠszet â keretĂŠben mintegy 80 elĹadĂĄs hangzott el. A hagyomĂĄnyokhoz hĂven a szervezĹ, az EMT az idĂŠn is a konferenciĂĄt megelĹzĹen â ĂĄpr. 23-ĂĄn â ismerkedĹ jellegĹą egĂŠsz napos kirĂĄndulĂĄst szervezett a rĂŠsztvevĹk szĂĄmĂĄra CsĂksomlyĂł â Gyimesek â SĂłsmezĹ â Ojtoz-szoros â KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely â CsĂksomlyĂł Ăştvonalon. /Hecser ZoltĂĄn: Rangos tudomĂĄnyos talĂĄlkozĂł. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), ĂĄpr. 26./2004. ĂĄprilis 28.
TordĂĄra lĂĄtogatott a csĂksomlyĂłi CsibĂŠsz ĂĄrvahĂĄz ĂrvĂĄcska nevĹą kĂłrusa. A kĂłrus jĂĄrt mĂĄr kĂźlfĂśldĂśn is, MagyarorszĂĄgon, SzlovĂĄkiĂĄban, de mĂŠg SvĂĄjcban is megfordultak. Cd-lemezt is adtak mĂĄr ki, ezelĹtt nĂŠgy ĂŠvvel. Az ĂrvĂĄcska karĂĄcsonykor Ăźnnepelte hatĂŠves szĂźletĂŠsnapjĂĄt. A kĂłrusban jelenleg harminc gyerek van, ennek fele ĂĄllami gondozott, fele pedig falubĂŠli szegĂŠny gyerek. /LadĂĄnyi Emese Kinga: "CsibĂŠszek" TordĂĄn. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 28./2004. mĂĄjus 13.
MagyarorszĂĄgi szakorvosok csaknem mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizede ingyenes orvosi ellĂĄtĂĄst biztosĂtanak ĂŠvente kĂŠtszer Hargita megye hĂĄtrĂĄnyos helyzetĹą gyermekei szĂĄmĂĄra â kĂśzĂślte kedden a csĂkszeredai megyei kĂłrhĂĄz vezetĹje. Bokor MĂĄrton igazgatĂł. A magyarorszĂĄgi nemzetkĂśzi gyermekvĂŠdelmi szolgĂĄlat 15 szakorvosa ezen a hĂŠten szĂŠkelyfĂśldi vĂĄrosokban ĂŠs falvakban /CsĂkszeredĂĄban, CsĂkszentmĂĄrtonban, CsĂkszentdomokoson ĂŠs CsĂksomlyĂłn/ szakellĂĄtĂĄsban rĂŠszesĂti az ĂĄllami gondozĂĄsban levĹ vagy csalĂĄdokhoz kihelyezett ĂĄrva gyermekeket. Az olyan hĂĄtrĂĄnyos helyzetĹą gyermekeknek, akik RomĂĄniĂĄban nem gyĂłgyĂthatĂł betegsĂŠgekben szenvednek, ingyenes kĂłrhĂĄzi kezelĂŠst is nyĂşjtanak MagyarorszĂĄgon. A magyar orvosok 1991 Ăłta Hargita megyĂŠben tĂśbb mint ĂśtszĂĄz gyermek szĂĄmĂĄra szavatoltĂĄk a szĂźksĂŠges egĂŠszsĂŠgĂźgyi ellĂĄtĂĄst. /Ingyenes anyaorszĂĄgi orvosi ellĂĄtĂĄs szĂŠkely gyermekek szĂĄmĂĄra. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 13./2004. mĂĄjus 14.
ElsĹ nagybĂĄnyai magyar civil fĂłrumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar HĂĄzban mĹąkĂśdĹ klubok, tĂĄrsasĂĄgok, egyesĂźletek kĂŠpviselĹi jĂśttek Ăśssze barĂĄti talĂĄlkozĂłra. TizenĂśt civil alakulat kĂŠpviselĹi jelentek meg. TĂśbben javasoltak kĂśzĂśs szervezet megalapĂtĂĄsĂĄt a jobb egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs cĂŠljĂĄbĂłl. Az ErdĂŠlyi FĂŠniks Szabadegyetem nevĂŠben Csoma GyĂśrgy ismertette a nagybĂĄnyai mĂşzeum alapĂtĂĄsĂĄnak 100 ĂŠves jubileuma alkalmĂĄbĂłl elĹkĂŠszĂtett programokat. A Lendvay MĂĄrton SzĂnjĂĄtszĂł KĂśr ĂŠs AlapĂtvĂĄny vezetĹje, Simori SĂĄndor felajĂĄnlotta a tĂĄrsulat kb. 800 kĂśtetes kĂśnyvĂĄllomĂĄnyĂĄt a TersĂĄnszky KĂśnyvtĂĄrnak. A MĂĄramarosi VĂĄllalkozĂłk EgyesĂźlete nevĂŠben Kishegyi Endre az Ăźzletember-talĂĄlkozĂłra hĂvta fel a figyelmet. DudĂĄs Gyula festĹmĹąvĂŠsz beszĂĄmolt a NagybĂĄnyai Magyar KĂŠpzĹmĹąvĂŠszek TĂĄrsasĂĄgĂĄrĂłl (NMKT). A Teleki Magyar HĂĄzzal karĂśltve tĂśbb mint 30 tĂĄrlatot szerveztek az elmĂşlt kĂŠt esztendĹben. A Teleki Blanka NyugdĂjas Klub nevĂŠben Barcsi Lajos elnĂśke beszĂŠlt a sokadjĂĄra megszervezĂŠsre kerĂźlĹ SzĂŠpkorĂşak SzavalĂłversenyĂŠrĹl. Balogh E. Csaba KoltĂłn tanĂtĂł magyar nyelv ĂŠs irodalom szakos tanĂĄr a NĂŠmeth LĂĄszlĂł GimnĂĄzium tanulĂłibĂłl verbuvĂĄlt diĂĄkszĂnjĂĄtszĂł kĂśr rendezĹjekĂŠnt-vezetĹjekĂŠnt vett rĂŠszt a beszĂŠlgetĂŠsben. A Partiumi DiĂĄkszĂnjĂĄtszĂł FesztivĂĄlon elsĹ helyezĂŠst nyert produkciĂłjukat a nagybĂĄnyaiak tĂśbbszĂśr is lĂĄthattĂĄk. Kormos SĂĄndor a MagĂĄnyosok KlubjĂĄrĂłl beszĂŠlt. A gr. Teleki SĂĄndor cserkĂŠszcsapat legnagyobb idei rendezvĂŠnye a nyĂĄri csapattĂĄbor. Az EKE Gutin OsztĂĄlyĂĄt PĂĄl TerĂŠz mutatta be. A CimborĂĄk GyermekszĂnjĂĄtszĂł ĂŠs -bĂĄbcsoport a Lendvay TĂĄrsulat keretĂŠben mĹąkĂśdik, MĂŠhes Ăva tanĂĄrnĹ irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval. TĂśrtĂŠnelmi vetĂŠlkedĹ, zarĂĄndoklat CsĂksomlyĂłra, okt. 6-i ĂŠs okt. 23-i megemlĂŠkezĂŠsek â sorolta a NagybĂĄnyai RĂĄkĂłczi SzĂśvetsĂŠg idei terveit Nagy ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnelem szakos tanĂĄr. Nagy ZoltĂĄn a NĂŠmeth LĂĄszlĂł GimnĂĄzium SchĂśnherr Gyula TĂśrtĂŠnelmi KĂśre, valamint a Turul Sas Lovagrend mĹąkĂśdĂŠsĂŠt ismertette. A Teleki Magyar HĂĄzban a rendszeres programok mellett idĂŠn sem marad el a BĂłbita Gyermeknap, lesz nyĂĄri jĂĄtszĂłhĂĄz ĂŠs bĂĄbos tĂĄbor is. /(vĂĄsĂĄrhelyi): FĂłrum, tea, sĂźtemĂŠny. ProgramokrĂłl beszĂŠlgettek a nagybĂĄnyai civil szervezetek kĂŠpviselĹi. = BĂĄnyavidĂŠki Ăj SzĂł (NagybĂĄnya), mĂĄj. 14./2004. mĂĄjus 22.
A csĂksomlyĂłi pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂşra ismĂŠt megjelenik CsĂkszereda vĂĄros ĂŠvkĂśnyve, ezĂşttal a 2004-re szĂłlĂł. RomĂĄniai viszonylatban egyedĂźlĂĄllĂł kiadvĂĄny 2000-tĹl folyamatosan napvilĂĄgot lĂĄt. VonatkozĂĄsi alapot a 2001 augusztusa Ăłta rendszeresen megjelenĹ CsĂkszeredai PanorĂĄma c. ingyenes porgrammagazin ad. SzatmĂĄri LĂĄszlĂł, az ĂŠvkĂśnyv szerkesztĹje, az egykori ĂşjsĂĄgĂrĂł hĂĄrom ĂŠve a csĂkszeredai ĂśnkormĂĄnyzat mĹąvelĹdĂŠsi irodĂĄjĂĄnak vezetĹje. HatĂłkĂśrĂŠbe esik a vĂĄrosi (megyei) kĂśnyvtĂĄr, a CsĂki JĂĄtĂŠkszĂn, a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum, a Hargita Nemzeti SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttes, a csĂki kamarazenekar ĂŠs a kĂźlĂśnbĂśzĹ egyĂŠni mĹąvelĹdĂŠsi projektek tĂĄmogatĂĄsa. /Cseke GĂĄbor: Ărzik a vĂĄros pulzusĂĄt. MegjelenĂŠs elĹtt CsĂkszereda legĂşjabb ĂŠvkĂśnyve. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 22./2004. mĂĄjus 27.
A pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂşn CsĂksomlyĂłn tĂśbb mint 300 ezer rĂŠsztvevĹ megfordul. MĂĄr IV. JenĹ pĂĄpa 1444-ben kelt bullĂĄja szerint CsĂksomlyĂłn ĂŠvrĹl ĂŠvre "megszĂĄmlĂĄlhatatlan sokasĂĄg", "immens multitudo" szokott ezen a kegyhelyen "ĹsidĹk Ăłta" ĂśsszegyĹąlni. IdĂŠn a pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂş Ăźnnepi szĂłnoka ErdĹ PĂŠter lesz, a Krisztus VilĂĄgossĂĄga cĂmĹą erdĂŠlyi katolikus folyĂłirat szerint "a katolikus ĂśsszmagyarsĂĄg bĂborosa". A bĂşcsĂşt, a szentmisĂŠt kĂśzvetĂti ĂŠlĹ adĂĄsban a Duna TelevĂziĂł. /Barlay TamĂĄs: A csĂksomlyĂłi pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂş. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 27./2004. mĂĄjus 28.
MĂĄjus 23-ĂĄn SzovĂĄtĂĄn a rĂłmai katolikus templom elĹtt lelepleztĂŠk P. Domokos MihĂĄly KĂĄzmĂŠr ferences pĂźspĂśk egĂŠszalakos, bronzba ĂśntĂśtt szobrĂĄt, SĂĄnta Csaba helyi kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz munkĂĄjĂĄt. P. Domokos MihĂĄly KĂĄzmĂŠr kĂśzel 400 ĂŠvvel ezelĹtt lĂĄtta meg a napvilĂĄgot. NevĂŠhez a mikhĂĄzi kolostor ĂŠpĂtĂŠse ĂŠs a tatĂĄrjĂĄrĂĄsban elpusztult csĂksomlyĂłi templom, valamint kolostor ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠse fĹązĹdik. SzintĂŠn Ĺ alapĂtotta a SzovĂĄra elsĹ iskolĂĄjĂĄt ĂŠs fatemplomĂĄt. A szobrot a SzĂŠkelyudvarhelyrĹl ĂŠrkezett P. BartĂłk Albert ferences atya szentelte fel. /Szucher Ervin: A templomĂŠpĂtĹ fĹpĂĄsztornak emeltek szobrot. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 28./ 2004. mĂĄjus 29.
A Dosarele Istoriei folyĂłirat 85-Ăśs szĂĄmĂĄnak tĂŠmĂĄja: a vallĂĄs RomĂĄniĂĄban. Ovidiu Bozgan, a Bukaresti TudomĂĄnyegyetem TĂśrtĂŠnelem KarĂĄnak adjunktusa A rĂłmai katolikus egyhĂĄz a kommunista RomĂĄniĂĄban cĂmĹą tanulmĂĄnyĂĄval van jelen. MunkĂĄjĂĄban elsĹ Ăzben kĂśzĂślt a kultusz-ĂĄllamtitkĂĄrsĂĄg irattĂĄraiban mind ez ideig titokkĂŠnt kezelt kordokumentumokat, a rĂłmai katolikus egyhĂĄzrĂłl, MĂĄrton ĂronrĂłl, Jakab AntalrĂłl, CsĂksomlyĂłrĂłl a tĂŠnyek alapjĂĄn szĂłlt. Gondosan Ăśsszehangolt hadjĂĄratrĂłl volt szĂł, bizonyĂtjĂĄk a szocialista orszĂĄgokban alkalmazott, azonos mĂłdszerek: a pĂźspĂśkĂśk bĂśrtĂśnbe vetĂŠse, a kolostorok, felekezeti iskolĂĄk felszĂĄmolĂĄsa, az egyhĂĄzi ingatlanok ĂĄllamosĂtĂĄsa, prĂłbĂĄlkozĂĄsok a SzentszĂŠktĹl fĂźggetlen, Ăşn. nemzeti egyhĂĄzak lĂŠtrehozĂĄsĂĄra stb. A szerzĹ ezek utĂĄn rĂĄtĂŠrt az erdĂŠlyi, moldvai ĂŠs bukaresti katolicizmus tĂśrtĂŠnetĂŠre. Bemutatta, hogyan alakultak meg a nagyvĂĄradi, a gyulafehĂŠrvĂĄri, a csanĂĄdi, a szatmĂĄri pĂźspĂśksĂŠgek, majd a bukaresti (1883) ĂŠs iasi-i (1884) ĂŠrseksĂŠg lĂŠtrejĂśttĂŠt. 1948-tĂłl 1988-ig az 1111 katolikus parĂłkiĂĄbĂłl 637 maradt meg, a hat pĂźspĂśksĂŠgbĹl kettĹ (GyulafehĂŠrvĂĄron ErdĂŠly ĂŠs Bukarestben a RegĂĄt szĂĄmĂĄra). 1948-ban 1317, mĂg 1982-ben mĂĄr csak 685 katolikus pap szolgĂĄlt, 1950 ĂŠs 1976 kĂśzĂśtt Ăśsszesen 24 templom ĂŠpĂźlt; 1988-ban hivatalos adatok szerint a katolikusok lĂŠlekszĂĄma RomĂĄniĂĄban kevĂŠs hĂjĂĄn mĂĄsfĂŠl milliĂł volt, ebbĹl 850 ezer magyar. (A csĂĄngĂłkat a hivatalos statisztika nem szĂĄmĂtotta kĂśzĂŠjĂźk.) A diktatĂşra ĂśsztĂśnzĂŠsĂŠre ĂĄrulĂł papok a romĂĄniai fĂźggetlen katolikus egyhĂĄz megteremtĂŠsĂŠn fĂĄradoztak, pĂŠldĂĄul az 1950. szeptember 5-i gyergyĂłszentmiklĂłsi alakulĂł ĂźlĂŠsen. (A kĂsĂŠrlet az ĂĄllam lelkes tĂĄmogatĂĄsa ellenĂŠre, ĂŠpp MĂĄrton Ăron ĂŠs kĂśrĂŠnek ellenĂĄllĂĄsĂĄn bukott meg.) A bukaresti romĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz korrektsĂŠgĂŠt mutatja, hogy ugyanakkor Valeriu Anania (jelenleg Bartolomeu nĂŠven Kolozs ĂŠs RĂŠv ĂŠrseke) Pro memoria cĂmĹą, 1992-ben, a RomĂĄn Ortodox EgyhĂĄz kiadĂĄsĂĄban megjelent kĂśnyvĂŠben â Teoctist pĂĄtriĂĄrka lelkes elĹszava utĂĄn â bemutatja az erdĂŠlyi katolikus egyhĂĄz Trianon utĂĄni tĂśrtĂŠnetĂŠt, de oly mĂłdon, mint a revizionizmus fellegvĂĄrĂĄt, MĂĄrton Ăront pedig a magyar sovĂŠn-nacionalizmus ĂŠlharcosakĂŠnt tĂźnteti fel. A 81. oldalon Anania Ăgy Ăśsszegzi vĂŠlemĂŠnyĂŠt: âA magyar revizionizmus a katolikus vallĂĄs kĂśzvetĂtĂŠsĂŠvel ĂŠs ennek vĂŠdelme alatt a romĂĄn nemzeti szuverenitĂĄs alapjainak alĂĄĂĄsĂĄsĂĄra tĂśrekedett." /BarabĂĄs IstvĂĄn: KĂŠtfĂŠle tĂźkĂśrben. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄj. 29./2004. mĂĄjus 29.
Nincs a vilĂĄgon â beleĂŠrtve MagyarorszĂĄgot is â mĂŠg egy rendezvĂŠny, amely olyan nagy szĂĄmĂş magyart gyĹąjt egybe, mint pĂźnkĂśsdkor a csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş. A kommunizmus idejĂŠn sok tĂĄmadĂĄs ĂŠrte a katolikus egyhĂĄzat. A RomĂĄn MunkĂĄspĂĄrt KĂśzponti BizottsĂĄgĂĄnak titkĂĄrsĂĄga 1949. mĂĄjus 16-ĂĄn azĂŠrt Ăźlt Ăśssze, hogy megvitassa A katolikus agitĂĄciĂł problĂŠmĂĄi cĂmĹą vitaindĂtĂłt. Az elĹzmĂŠnyek: RomĂĄnia 1948. jĂşlius 17-ĂŠn felmondta a VatikĂĄnnal 1927-ben kĂśtĂśtt konkordĂĄtumot, ettĹl kezdve kĂŠnye-kedve szerint ĂźldĂśzte a rĂłmai ĂŠs a gĂśrĂśg katolikus egyhĂĄzat. 1949. augusztus 3-ĂĄn a tanĂźgyi reform felszĂĄmolta a felekezeti oktatĂĄst, egyben valamennyi iskolĂĄjĂĄt ĂĄllamosĂtotta. 1949. augusztus 4-ĂŠn megjelent az egyhĂĄzak tevĂŠkenysĂŠgĂŠt szabĂĄlyozĂł 177-es szĂĄmĂş dekrĂŠtum. Ez legsĂşlyosabban a katolikusokat ĂŠrintette, amennyiben tollvonĂĄssal megszĂźntette a nagyvĂĄradi, szatmĂĄri, temesvĂĄri ĂŠs iasi-i pĂźspĂśksĂŠgeket, minden felekezetnek megtiltotta, hogy kĂźlfĂśldi egyhĂĄzfĹnek rendelje alĂĄ magĂĄt. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a romĂĄniai kĂŠt katolikus egyhĂĄznak meg kellett volna szakĂtania kapcsolatĂĄt a SzentszĂŠkkel. Ezt MĂĄrton Ăron, majd pĂŠldĂĄja nyomĂĄn a tĂśbbi pĂźspĂśk egyhangĂşlag megtagadta, ĂŠs ezzel kezdetĂŠt vette kĂśzismert kĂĄlvĂĄriĂĄjuk: koncepciĂłs perek, bĂśrtĂśnĂŠvek, zsarolĂĄsok, a katolikus egysĂŠg megbontĂĄsĂĄra szervezett âbĂŠkemozgalom" stb. A pĂĄrtvezetĹsĂŠg 1948. szeptemberi ĂźlĂŠse kĂśtelezte az OktatĂĄsi MinisztĂŠriumot, hogy az iskolĂĄkbĂłl tĂĄvolĂttassa el a vallĂĄsi jelkĂŠpeket, kegytĂĄrgyakat. KĂŠt hĂłnap mĂşlva, 1948. november 25-ĂŠn a titkĂĄrsĂĄg Ăşjabb ĂźlĂŠsen mĂŠrte fel az âeredmĂŠnyeket". Az elĹterjesztett jelentĂŠs tĂśbb pĂŠldĂĄt hozott fel arra, hogy tĂşlbuzgĂł kĂĄderek âtisztogatĂĄsa" kivĂĄltotta a lakossĂĄg, fĹkĂŠpp szĂźlĹk ĂŠs tanĂtĂłk tiltakozĂĄsĂĄt. KiderĂźlt, hogy az ellenĂĄllĂĄs legfĹbb hadĂĄllĂĄsai a keresztĂŠny Ăźnnepi tĂśmegrendezvĂŠnyek, a pĂĄrtvezetĹsĂŠg elsĹnek ezek meghiĂşsĂtĂĄsĂĄt vette tervbe. Az 1949. mĂĄjus 16-i pĂĄrtvezetĹsĂŠgi ĂźlĂŠsen jelentĂŠst hallgattak meg a kĂśzelgĹ csĂksomlyĂłi bĂşcsĂşval kapcsolatban, az ennek ellensĂşlyozĂĄsĂĄra a tervezett, Ăşgymond kulturĂĄlis ĂŠs sportrendezvĂŠnyek elĹkĂŠszĂźleteirĹl. A csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş idejĂŠre motorkerĂŠkpĂĄr-versenyeket, egyĂŠb sportvetĂŠlkedĹket, hangosĂtĂłkkal ellĂĄtott folklĂłrmĹąsorokat, filmvetĂtĂŠseket hatĂĄroztak el, valamennyit az oltĂĄr kĂśzelĂŠben, hogy minĂŠl âhatĂŠkonyabban" zavarjĂĄk a szertartĂĄsok ĂĄhĂtatĂĄt. Anna Pauker javasolta, hogy katolikus papok ellen mint kĂśzbĹąntĂŠnyesek ellen indĂtsanak pereket. Gheorghiu-Dej konkrĂŠtabb ĂştmutatĂĄsokkal zĂĄrta a âhaditanĂĄcsot", a papokat el kell szigetelni vezetĹ szemĂŠlyisĂŠgeiktĹl; a katolikus egyhĂĄz egysĂŠgĂŠt elsĹ lĂŠpĂŠskĂŠnt Ăşgy kell megbontani, hogy a papoknak csak egy rĂŠsze kapjon fizetĂŠst, kĂŠsĹbb ezeket az irigyelt kivĂĄltsĂĄgosokat fel lehet hasznĂĄlni, hogy belĂźlrĹl kezdemĂŠnyezzĂŠk a SzentszĂŠkkel valĂł szakĂtĂĄst. 1949. jĂşnius 20-ĂĄn a Securitate Ĺrizetbe vette MĂĄrton Ăront, majd kĂśvetkeztek Alexandru Todea gĂśrĂśg katolikus, Anton Durcovici iasi-i, Pacha Ăgoston temesvĂĄri rĂłmai katolikus pĂźspĂśkĂśk ĂŠs a katolikus hierarchia sok mĂĄs tagja, de rĂśvidesen sorra kerĂźlt a reformĂĄtus, unitĂĄrius, evangĂŠlikus felekezetek megtizedelĂŠse is. /BarabĂĄs IstvĂĄn: Magyarnak lenni CsĂksomlyĂłn. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29./2004. mĂĄjus 29.
MĂĄj. 28-ĂĄn CsĂksomlyĂłban, a Jakab Antal TanulmĂĄnyi HĂĄzban nyitottĂĄk meg a 10 ĂŠves a RemĂŠnysĂŠg Szigete â az ErdĂŠlyi GyĂźlekezet tĂśrtĂŠnete elnevezĂŠsĹą kiĂĄllĂtĂĄst, mely 2002 tavaszĂĄn kĂŠszĂźlt, a kĂśzpont 10 ĂŠves jubileumĂĄra. Elekes AndrĂĄs, a Jakab Antal TanulmĂĄnyi HĂĄz igazgatĂłja kĂśszĂśntĂśtte a megjelenteket, majd Zalatnay IstvĂĄn reformĂĄtus lelkĂŠsz, a RemĂŠnysĂŠg Szigete jelenlegi vezetĹje emlĂŠkezett NĂŠmeth GĂŠzĂĄra, az intĂŠzmĂŠny megalapĂtĂłjĂĄra. /A RemĂŠnysĂŠg Szigete. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄj. 29./2004. mĂĄjus 31.
TĂśbb szĂĄzezer zarĂĄndok vett rĂŠszt az idĂŠn is a csĂksomlyĂłi MĂĄria-kegyhelyen lezajlott mĂĄj. 29-i bĂşcsĂşn, amelyen ErdĹ PĂŠter bĂboros, prĂmĂĄs, budapest-esztergomi ĂŠrsek celebrĂĄlta a szentmisĂŠt ĂŠs mondott Ăźnnepi beszĂŠdet. IdĂŠn â helyi becslĂŠsek szerint â 350 ezren gyĹąltek egybe. A csĂksomlyĂłi bĂşcsĂşjĂĄrĂłkat P. PĂĄll LeĂł, a Szent IstvĂĄnrĂłl nevezett erdĂŠlyi ferences rend tartomĂĄnyfĹnĂśke kĂśszĂśntĂśtte, majd Jakubinyi GyĂśrgy gyulafehĂŠrvĂĄri rĂłmai katolikus ĂŠrsek emlĂŠkeztette a csĂksomlyĂłi kegytemplom elĹtti hegynyeregben egybegyĹąlteket, hogy az idei bĂşcsĂş "a 438. nemzeti fogadalombĂłl megtartott zarĂĄndoklat". ErdĹ PĂŠter bĂborost, prĂmĂĄst ĂźdvĂśzĂślve rĂĄmutatott, hogy a budapest-esztergomi ĂŠrsek tulajdonkĂŠppen haza ĂŠrkezett. Hiszen ErdĹ PĂŠter nagyszĂźlei szĂŠkelyek voltak, ĂŠs a szĂŠkely szimbĂłlumok, a Nap ĂŠs a Hold bĂborosi cĂmerĂŠbe is bekerĂźltek. Jakubinyi GyĂśrgy felolvasta II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa ĂźzenetĂŠt a csĂksomlyĂłi zarĂĄndokokhoz, amelyben a szentatya tanĂşsĂĄgot tett "az erdĂŠlyi nĂŠp ĂŠvszĂĄzados hĹąsĂŠgĂŠrĹl az EvangĂŠliumhoz". SzentbeszĂŠdĂŠben ErdĹ PĂŠter bĂboros, prĂmĂĄs kijelentette: NĂŠpĂźnk azonossĂĄgĂĄnak, mĂŠltĂłsĂĄgĂĄnak, katolikus hitĂŠhez valĂł ragaszkodĂĄsĂĄnak ĂŠs a SzĹązanya irĂĄnti bizalmĂĄnak ĂŠs tiszteletĂŠnek hirdetĹje ĂŠs tanĂşbizonysĂĄga ma is ez a vilĂĄghĂrĹą csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş, ahol egyĂźtt imĂĄdkozunk jelenlĂŠvĹk ĂŠs a zarĂĄndoklatunkat tĂĄvolbĂłl kĂsĂŠrĹk. A bĂboros a magyarok anyanyelvĂŠnek, szokĂĄsainak, ĂŠpĂtĂŠszetĂŠnek, zenĂŠjĂŠnek, Ăźnnepei vilĂĄgĂĄnak, szĂnpompĂĄs viseletĂŠnek szĂŠpsĂŠgeit mĂŠltatva kĂźlĂśn kiemelte a nyelvjĂĄrĂĄsok, a vidĂŠkek, tĂĄjegysĂŠgek szokĂĄsainak ĂŠs kultĂşrĂĄjĂĄnak ĂŠrtĂŠkĂŠt. Az egyhĂĄzi tanĂtĂĄsban szereplĹ emberi jogok tiszteletben tartĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠrĹl szĂłlva emlĂŠkeztetett boldog XXIII. JĂĄnos pĂĄpa Pacem in terris enciklikĂĄjĂĄra, amely mĂĄr tĂśbb ĂŠvvel ezelĹtt az alapvetĹ jogok kĂśzĂśtt sorolta fel "a kĂśzĂśssĂŠg alkotĂĄsĂĄnak jogĂĄt is". ErdĹ PĂŠter hangsĂşlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezĂŠrt tulajdonĂt a Szentatya olyan nagy fontossĂĄgot a nemzeti kisebbsĂŠgek kĂŠrdĂŠsĂŠnek. Hangoztatta: a katolikus szociĂĄlis tanĂtĂĄs a kĂźlĂśnbĂśzĹ ĂŠrdekek kiegyenlĂtĂŠsĂŠt tartja kĂvĂĄnatosnak, mĂŠgpedig tĂśbbek kĂśzĂśtt a nemzetisĂŠgi ĂŠs nemzeti jogok, valamint a kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠg tiszteletben tartĂĄsa rĂŠvĂŠn. A bĂşcsĂşra gyalogosan ĂŠrkeztek a zarĂĄndokok CsĂksomlyĂł kĂśrnyĂŠkĂŠrĹl ĂŠs a tĂĄvolabbi vidĂŠkekrĹl. Jelen volt PomogĂĄts BĂŠla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia elnĂśke ĂŠs MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke is. /SzĂĄzezrek a csĂksomlyĂłi bĂşcsĂşn. NyĂrfaĂĄggal, gyalogosan ĂŠrkeztek a zarĂĄndoktĂśmegek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 31./2004. jĂşnius 4.
A napokban jelent meg A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum gyĹąjtemĂŠnyei cĂmĹą kismonogrĂĄfia, nemrĂŠg pedig a MĂşzeumi sĂŠtĂĄk cĂmĹą kĂŠpeslapgyĹąjtemĂŠny. MindkĂŠt mĹą a CsĂkszereda Megyei JogĂş VĂĄros ĂnkormĂĄnyzata ĂŠs PolgĂĄrmesteri Hivatala ĂĄltal fenntartott CsĂkszereda KiadĂłhivatal munkĂĄjĂĄt dicsĂŠri. A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum gyĹąjtemĂŠnyei cĂmĹą kĂśtet a mĂşzeumnak otthont adĂł kĂŠsĹ reneszĂĄnsz kori vĂĄr tĂśrtĂŠnetĂŠt, a mĂşzeumi intĂŠzmĂŠny lĂŠtrejĂśttĂŠnek ĂŠs fejlĹdĂŠsĂŠnek esemĂŠnysorĂĄt, a gyĹąjtemĂŠnyeket magukat ismerteti. Domokos PĂĄl PĂŠter, Nagy Imre, VĂĄmszer GĂŠza, GĂĄl Ferenc, meg a tĂśbbi lelkes szervezĹ munkĂĄjĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen, a CsĂksomlyĂłn kiĂĄllĂtott tĂśbb mint 140 egyhĂĄz- ĂŠs kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti, valamint nĂŠprajzi tĂĄrgy jelentette a csĂki mĂşzeumalapĂtĂĄs kezdetĂŠt. A csĂkszeredai mĂşzeumot mint ĂśnĂĄllĂł intĂŠzmĂŠnyt 1950-ben hoztĂĄk lĂŠtre. A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum a vegyes gyĹąjtemĂŠnyĹą mĂşzeumok kĂśzĂŠ tartozik: ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄsain, raktĂĄraiban rĂŠgĂŠszeti, tĂśrtĂŠnelmi, tudomĂĄny- ĂŠs technikatĂśrtĂŠneti, termĂŠszetrajzi tĂĄrgyak, ĂŠkszerek, fegyverek, ĂŠrmĂŠk ĂŠs pĂŠnzfajtĂĄk, diapozitĂvek, fotĂłk ĂŠs fotĂłnegatĂvok, kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti ĂŠs dĂszĂtĹmĹąvĂŠszeti alkotĂĄsok, rĂŠgikĂśnyvek ĂŠs levĂŠltĂĄri hagyatĂŠkok, nĂŠprajzi, nĂŠpi ĂŠpĂtĂŠszeti tĂŠtelek talĂĄlhatĂłk. A kĂśnyvgyĹąjtemĂŠny tĂśrzsanyagĂĄt a CsĂksomlyĂłi Ferences RendhĂĄz ĂŠs a CsĂkszeredai (volt csĂksomlyĂłi) Katolikus GimnĂĄzium kĂśnyvtĂĄrĂĄnak rĂŠgi ĂĄllomĂĄnya kĂŠpezi. /SzatmĂĄri CecĂlia: MĂşzeumi sĂŠtĂĄk. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşn. 4./2004. jĂşnius 8.
Dobos Attila /Budapest/ a hatvanas ĂŠvek sikeres tĂĄncdalszerzĹjekĂŠnt nagy nĂŠpszerĹąsĂŠgnek Ăśrvendett nemcsak MagyarorszĂĄgon, hanem az egĂŠsz magyar nyelvterĂźleten. Dobos Attila: 1970-ben disszidĂĄlt, azutĂĄn a honvĂĄgy hazahozta, 1985-ben hazatĂŠrt. 2002. aug. 20-ĂĄn indĂtotta a NemzetĹr cĂmĹą hetilapjĂĄt, az olvasĂłk rĂŠszĂŠrĹl kedvezĹ fogadtatĂĄsban rĂŠszesĂźlt. A csĂksomlyĂłi bĂşcsĂşn kettĹs minĹsĂŠgĂŠben volt jelen, egyrĂŠszt zeneszerzĹkĂŠnt ĂŠs elĹadĂłkĂŠnt, mĂĄsrĂŠszt pedig a most indult SzĂŠkely NemzetĹr cĂmĹą hetilap kiadĂłjakĂŠnt ĂŠs szerkesztĹjekĂŠnt. A csĂksomlyĂłi bĂşcsĂşn jelent meg a SzĂŠkely NemzetĹr elsĹ, bemutatkozĂł lapszĂĄma. Ăgy gondolja, hogy SzĂŠkelyfĂśld magyarjai is megĂŠrdemelnek egy konzervatĂv, pĂĄrtsemleges, fĂźggetlen lapot. /SzentgyĂśrgyi LĂĄszlĂł: Nincs visszaĂşt? BeszĂŠlgetĂŠs Dobos Attila tĂĄncdalszerzĹvel, lapkiadĂłval. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), jĂşn. 8./ 2004. jĂşlius 3.
A zĂĄgoni szĂźletĂŠsĹą BerszĂĄn Lajos gyimesfelsĹloki esperes-plĂŠbĂĄnost, az ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂŠbet Katolikus LĂceum alapĂtĂłjĂĄt, a gyimesvĂślgyi SziklĂĄra ĂpĂtett HĂĄz kezdemĂŠnyezĹjĂŠt Magyar ĂrĂśksĂŠg-dĂjjal tĂźntettĂŠk ki.  Az eddig odaĂtĂŠlt dĂjak rĂŠvĂŠn a MagyarsĂĄg Szellemi MĂşzeumĂĄt olyan szemĂŠlyek, egyĂźttesek, intĂŠzmĂŠnyek ĂŠs teljesĂtmĂŠnyek alkotjĂĄk ĂŠs gyarapĂtjĂĄk, mint â a post mortem kitĂźntetettek kĂśzĂźl â Antall JĂłzsef, Teleki PĂĄl, BartĂłk BĂŠla, KodĂĄly ZoltĂĄn, IllyĂŠs Gyula, Nagy LĂĄszlĂł, MĂĄrai SĂĄndor, JĂłzsef Attila, RadnĂłti MiklĂłs, SzentgyĂśrgyi Albert, Neumann JĂĄnos, Teller Ede, KandĂł KĂĄlmĂĄn. Az intĂŠzmĂŠnyek, egyesĂźletek kategĂłriĂĄban van a Magyar Nemzet napilap, a SzĂĄztagĂş CigĂĄnyzenekar, a Herendi PorcelĂĄn ManufaktĂşra, az OrszĂĄgos SzĂŠchĂŠnyi KĂśnyvtĂĄr, a Magyar Nemzeti MĂşzeum., a Duna TelevĂziĂł.  A kortĂĄrs nevek kĂśzĂźl BĂśjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina emlĂthetĹ.  BerszĂĄn Lajost elĹzĹen MĂĄrton Ăron-dĂjjal is kitĂźntettĂŠk.  BerszĂĄn Lajos /sz. ZĂĄgon, 1943/ szolgĂĄlati idejĂŠnek tĂśbbsĂŠgĂŠt a szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄg kĂśrĂŠben tĂśltĂśtte. 1980-ban kerĂźlt GyimesfelsĹlokra, a Szent AndrĂĄs-plĂŠbĂĄniĂĄra. A szomszĂŠdos nagykĂśzsĂŠg, GyimesbĂźkk papi teendĹit is hĂĄromszĂŠki plĂŠbĂĄnos, a boldog emlĂŠkezetĹą lemhĂŠnyi Dani Gergely lĂĄtta el. Dani Gergely a diktatĂşrĂĄval dacolva templomĂŠpĂtĂŠshez fogott. EgĂŠszsĂŠgĂŠvel ĂŠs ĂŠletĂŠvel fizetett ĂŠrte, de a templom ĂĄll. BerszĂĄn Lajos elĹszĂśr a nĂŠpi szokĂĄsok felelevenĂtĂŠsĂŠre ĂśsszpontosĂtott. ElsĹĂĄldozĂĄskor ĂŠs bĂŠrmĂĄlĂĄskor gyimesi nĂŠpviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatĂşra tobzĂłdĂĄsĂĄnak csĂşcsĂŠvĂŠben egy debreceni ĂŠrtelmisĂŠgi csoport elhatĂĄrozta, hogy pĂźnkĂśsdkor CsĂksomlyĂłra zarĂĄndokolnak. A Debreceni KeresztĂŠny ĂrtelmisĂŠgiek SzĂśvetsĂŠge tagjai 1992-ben elhatĂĄroztĂĄk a SziklĂĄra ĂpĂtett HĂĄz megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt. Otthon, Debrecenben alapĂtvĂĄnyt hoztak lĂŠtre. Kezdeti cĂŠljuk az volt, hogy GyimesfelsĹlokon egy lelkigyakorlatos kĂśzĂśssĂŠgi hĂĄzat ĂŠpĂtsenek. A hĂĄzat a gyimesi csĂĄngĂł ĂŠs az erdĂŠlyi, magyarorszĂĄgi magyar kĂśzĂśssĂŠgek kapcsolatteremtĹ intĂŠzmĂŠnyĂŠnek szĂĄntĂĄk. A kĂŠsĹbbiekben a SziklĂĄra ĂpĂtett HĂĄz fontos oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnnyĂŠ alakulhatott, de a munka dandĂĄrja BerszĂĄn Lajos plĂŠbĂĄnos nyakĂĄba szakadt.  Haranghy SĂĄndor mŹÊpĂtĂŠsz olyan ĂŠpĂźletformĂĄt vĂĄlasztott, amely a tĂĄj ĂŠpĂtĂŠszeti hagyomĂĄnyaihoz igazodik. Az ĂŠpĂźletet 1996 novemberĂŠben, Szent ErzsĂŠbet napjĂĄn avattĂĄk. Erre az idĹre elkĂŠszĂźlt a hĂĄz elsĹ szĂĄrnya, ĂŠs a diĂĄkok bekĂśltĂśzhettek az internĂĄtusba. A Gyimes vĂślgyĂŠben nagy szĂźksĂŠg van erre az iskolĂĄra, hiszen az itt lakĂł fiatalok kĂśzĂŠpiskolĂĄba csak a 30-50 kilomĂŠterre lĂŠvĹ CsĂkszeredĂĄba jĂĄrhattak, s ezt a rossz szociĂĄlis helyzetben lĂŠvĹ csalĂĄdok csak nehezen vagy egyĂĄltalĂĄn nem engedhettĂŠk meg maguknak. Az intĂŠzmĂŠnyben fĂŠlszĂĄznĂĄl tĂśbb moldvai csĂĄngĂł-magyar kĂśzĂŠpiskolĂĄs van jelen. Nem egy kĂśzĂźlĂźk fĹiskolĂĄkon, egyetemeken ErdĂŠlyben ĂŠs MagyarorszĂĄgon tanul tovĂĄbb. GyimesbĂźkkĂśt 1950-ben vĂĄlasztottĂĄk le SzĂŠkelyfĂśld peremĂŠrĹl, ĂŠs csatoltĂĄk ĂĄt a moldvai BĂĄkĂł megyĂŠhez. NĂŠhai Dani Gergely gyimesbĂźkki plĂŠbĂĄnos ĂŠs BerszĂĄn Lajos gyimesfelsĹloki esperes-plĂŠbĂĄnos a szĂŠtszakĂtott vĂślgy magyar lakossĂĄgĂĄt lelkileg egybetartottĂĄk. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajĂłzni= HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jĂşl. 3./2004. jĂşlius 5.
IdĂŠn nemzetkĂśzivĂŠ terebĂŠlyesedett az Ezer SzĂŠkely LeĂĄny Napja rendezvĂŠny CsĂksomlyĂłn. JĂşl. 3-ĂĄn a csĂki, szĂŠkelyfĂśldi hagyomĂĄnyĹrzĹ csoportok mellett magyarorszĂĄgi ĂŠs burgenlandi mĹąkedvelĹ egyĂźttesek is fellĂŠptek a seregszemlĂŠn. A hagyomĂĄnyokhoz hĂven, a talĂĄlkozĂłra ĂŠrkezett csoportok tagjai szentmisĂŠn vettek rĂŠszt. /SarĂĄny IstvĂĄn: Ezer SzĂŠkely LeĂĄny Napja CsĂksomlyĂłn. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşl. 5./2004. jĂşlius 6.
JĂşl. 6-ĂĄn kezdĹdik az egy hetes RĂŠgizene FesztivĂĄl Hargita megyĂŠben. Az idei tĂśbb helyszĂnen zajlik, koncertek, elĹadĂĄsok lesznek a csĂkszeredai MikĂł-vĂĄrban, a csĂksomlyĂłi ferences templomban, a gyergyĂłszĂĄrhegyi LĂĄzĂĄr-kastĂŠlyban, a szĂŠkelyudvarhelyi VĂĄroshĂĄza udvarĂĄn ĂŠs a szĂŠkelyudvarhelyi HaĂĄz RezsĹ MĂşzeumban. /(SzatmĂĄri CecĂlia): KezdĹdik a RĂŠgizene FesztivĂĄl. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşl. 6./2004. jĂşlius 7.
Ebben az ĂŠvben a kormĂĄny is tĂĄmogatja a rĂŠgizene fesztivĂĄlt. A 26. alkalommal jĂşl. 6-11-e kĂśzĂśtt CsĂkszeredĂĄban, CsĂksomlyĂłn, GyergyĂłszĂĄrhegyen, valamint SzĂŠkelyudvarhelyen megrendezett rĂŠgizene fesztivĂĄlon 27 egyĂźttes vesz rĂŠszt. A csĂkszeredai rĂŠgizene fesztivĂĄl Ăśtlete 1979-ben fogalmazĂłdott meg a Barozda egyĂźttes MikĂł vĂĄrban tartott elĹadĂĄsĂĄn. Ezt kĂśvetĹen folyamatosan megrendeztĂŠk a fesztivĂĄlt, azonban 1986-ban rendelettel leĂĄllĂtottĂĄk azt. /(DaczĂł DĂŠnes): RĂŠgizene fesztivĂĄl 26. alkalommal. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 7./2004. jĂşlius 14.
Huszonhatodik alkalommal rendeztĂŠk meg a RĂŠgizene FesztivĂĄlt CsĂkszeredĂĄban a MikĂł vĂĄr udvarĂĄn ĂŠs a csĂksomlyĂłi kegytemplomban, SzĂŠkelyudvarhelyen, valamint GyergyĂłszĂĄrhegyen a LĂĄzĂĄr kastĂŠlyban. MagyarorszĂĄgi egyĂźttesek is megjelentek. A Hargita Nemzeti SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttes olyan tĂĄnckoreogrĂĄfiĂĄval szerepelt, amelyet rĂśpke hĂĄrom nap alatt gyakoroltak be. /Nyulas Ferenc: Huszonhatodik RĂŠgizene FesztivĂĄl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 14./2004. jĂşlius 27.
CsĂkszeredai ĂŠs kolozsvĂĄri beruhĂĄzĂĄsokrĂłl dĂśntĂśtt a Sapientia AlapĂtvĂĄny kuratĂłriuma. KatĂł BĂŠla kuratĂłriumi elnĂśk kĂśzĂślte, a testĂźlet dĂśntĂŠse alapjĂĄn az ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetemen a csĂkszeredai mĂŠrnĂśki kartĂłl kĂźlĂśnvĂĄlik a kĂśzgazdasĂĄgi kar. A bĹvĂźlĹ csĂkszeredai egyetemnek tĂśbb oktatĂĄsra alkalmas helyisĂŠgre van szĂźksĂŠge, ezĂŠrt dĂśntĂśttek a CsĂki MagĂĄnjavak ĂĄltal az egyetem cĂŠljaira felajĂĄnlott csĂksomlyĂłi ĂŠpĂźlet ĂźgyĂŠben. A CsĂki MagĂĄnjavak termĂŠszetben visszakapta a sokĂĄig kisegĂtĹ iskolĂĄnak otthont adĂł ingatlant, ĂŠs Ăśtven ĂŠvre bĂŠrmentve a Sapientia rendelkezĂŠsĂŠre bocsĂĄtotta. Az egyetem mĂĄr az Ĺsszel hasznĂĄlatba vehet nĂŠhĂĄny termet. A beruhĂĄzĂĄsokra fordĂtandĂł kĂśltsĂŠgvetĂŠsi Ăśsszeg nem ĂĄll rendelkezĂŠsĂźkre, ezĂŠrt a mĹąkĂśdĂŠsi kĂśltsĂŠgekbĹl kell fĂŠlretenni, illetve adomĂĄnyokbĂłl elĹteremteni azt a pluszĂśsszeget. A kuratĂłrium a KolozsvĂĄron mĹąkĂśdĹ szakok szĂĄmĂĄra is tervez beruhĂĄzĂĄsokat: a mĂĄr meglĂŠvĹ, a Monostor negyedi KĂĄlvĂĄria-templom mĂśgĂśtt egyhektĂĄros telek ĂĄrĂĄbĂłl az egyetem belvĂĄrosi telket vĂĄsĂĄrolna, amelyen felĂŠpĂźlhet a majdani hĂĄrom kolozsvĂĄri szaknak megfelelĹ szĂŠkhely. Nincs lehetĹsĂŠgĂźk az eredeti terveknek megfelelĹ nagy egyetemi campus megĂŠpĂtĂŠsĂŠre KolozsvĂĄron, inkĂĄbb megvĂĄsĂĄrolnak egy terĂźletet a belvĂĄrosban. Medgyessy PĂŠter miniszterelnĂśk nemrĂŠgiben az ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetem leendĹ marosvĂĄsĂĄrhelyi campusĂĄt lĂĄtogatta meg, ahol elhĂĄrĂtotta Hollanda DĂŠnes marosvĂĄsĂĄrhelyi dĂŠkĂĄnnak az egyetem infrastrukturĂĄlis beruhĂĄzĂĄsaira vonatkozĂł tĂĄmogatĂĄsi kĂŠrĂŠsĂŠt. A 300 milliĂł forintos igĂŠnnyel elĹĂĄllĂł HollandĂĄt elutasĂtĂł Medgyessy arra ĂśsztĂśnĂśzte az erdĂŠlyi egyetem vezetĹit, prĂłbĂĄlkozzanak inkĂĄbb uniĂłs forrĂĄsok felkutatĂĄsĂĄval. /Salamon MĂĄrton LĂĄszlĂł: ElfogadtĂĄk az adomĂĄnyt. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jĂşl. 27./2004. jĂşlius 28.
Elhunyt MĂŠszĂĄros JĂłzsef /SzĂŠkelyhĂd, 1928. aug. 1. MarosvĂĄsĂĄrhely, 2004. jĂşl. 26./ nyugalmazott fĹkĂśnyvtĂĄros, bibliogrĂĄfus, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz. Az egyetem elvĂŠgzĂŠse utĂĄn a marosvĂĄsĂĄrhelyi VĂśrĂśs ZĂĄszlĂł cĂmĹą napilapnĂĄl kulturĂĄlis rovatot szerkesztett, aztĂĄn 1956-tal kapcsolatban menesztettĂŠk a laptĂłl. 1958-tĂłl a Maros AutonĂłm TartomĂĄny kĂśnyvtĂĄrĂĄban dolgozott, 1960-tĂłl a tartomĂĄny tĂśbb mint 900 (!) kĂśzkĂśnyvtĂĄrĂĄnak volt a mĂłdszertani irĂĄnyĂtĂłja. Ălete âfĹ mĹąve", hogy szakosĂtotta, korszerĹąsĂtette a marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśzkĂśnyvtĂĄrat. Megmentette a csĂksomlyĂłi ĂŠs gyergyĂłszĂĄrhegyi ferencrendiek, a zilahi WesselĂŠnyi KollĂŠgium ĂŠs a szĂŠkelykeresztĂşri unitĂĄrius gimnĂĄzium kĂśnyvtĂĄrĂĄt. Az utĂłbbi fĂĄs-szemeteslĂĄdĂĄjĂĄban felfedezte OrbĂĄn BalĂĄzs tĂśbb mint szĂĄz ĂŠve eltĹąnt 164 eredeti fĂŠnykĂŠpĂŠt. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagĂłgus, trĂŠfamester ĂŠs folklorista Tiboldi IstvĂĄn kallĂłdĂł nĂŠpkĂśltĂŠszeti gyĹąjtemĂŠnyĂŠt. SzĂĄmos vers- ĂŠs tanulmĂĄnykĂśtethez Ărt elĹszĂłt, kĂśnyvĂŠszetet, szerkesztette azokat, mikĂśzben verseket Ărt. KĂłs KĂĄrollyal, SzilĂĄgyi Domokossal behatĂłan foglalkozott. Ăveken ĂĄt irodalmi mĹąsorokkal volt jelen a marosvĂĄsĂĄrhelyi rĂĄdiĂł mĹąsorĂĄban. /MĂĄthĂŠ Ăva: JĂłska bĂĄcsi elment... = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 28./2004. jĂşlius 30.
Sikeresek voltak a Sapientia â ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetem a tanĂĄri ĂĄllĂĄsokra meghirdetett versenyvizsgĂĄi, folytatjĂĄk az infrastrukturĂĄlis beruhĂĄzĂĄsokat, egyes szakokon hĂĄromszoros tĂşljelentkezĂŠst tapasztaltak, mĂĄshol azonban aggasztĂłan alacsony volt az ĂŠrdeklĹdĹk szĂĄma. A csĂkszeredai karon mĹąkĂśdĹ kĂśrnyezetgazdasĂĄgtan szakon meghirdetett 50 helyre alig 15-en jelentkeztek, az agrĂĄr- ĂŠs ĂŠlelmiszeripari gazdasĂĄg szakon pedig az 50 helyre csupĂĄn 11-en. A mezĹgazdasĂĄgi szakokat elsĹsorban a szĂŠkelyfĂśldi alapfoglalkozĂĄs tĂĄmogatĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl indĂtottĂĄk CsĂkszeredĂĄban. KolozsvĂĄron a fotĂłmĹąvĂŠszet-mĂŠdia szakon 20 helyre 64-en, MarosvĂĄsĂĄrhelyen a tĂĄrsadalmi kommunikĂĄciĂł ĂŠs kĂśzkapcsolatok szak 40 helyĂŠre 169-en jelentkeztek. A kĂśvetkezĹ tanĂŠvben tĂśbb mint 2000 fiatal tanul majd a SapientiĂĄn. Az egyetemen 49 sikeres tanĂĄri versenyvizsga zajlott. Az oktatĂłk fele mĂĄr az egyetem keretĂŠn belĂźl tevĂŠkenykedett. Egyesek magasabb fokozatba lĂŠptek, mĂĄsok pedig Ăşj oktatĂłi az intĂŠzmĂŠnynek. CsĂkszeredĂĄban a tanĂŠv kezdetĂŠig a volt csĂksomolyĂłi ĂĄrvahĂĄz ĂŠpĂźletĂŠnek egyik szĂĄrnyĂĄt mĂĄr a tanĂŠv kezdetĂŠtĹl hasznĂĄlatba veheti az egyetem, MarosvĂĄsĂĄrhelyen november folyamĂĄn tervezik ĂĄtadni az Ăşj campus ĂŠpĂźletĂŠt, KolozsvĂĄron pedig hĂĄrom szak mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges kari szĂŠkhelyt ĂŠpĂtenek fel. Ebben az ĂŠvben a SapientiĂĄnak 1 milliĂĄrd 450 milliĂł forintbĂłl kell gazdĂĄlkodnia. KorĂĄbban 1,8-2 milliĂĄrd forint ĂĄllt az erdĂŠlyi magyar felsĹfokĂş oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠny rendelkezĂŠsĂŠre. /Kiss OlivĂŠr: InfrastrukturĂĄlis beruhĂĄzĂĄsok a SapientiĂĄn. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 30./2004. augusztus 6.
Aug. 5-ĂŠn rendkĂvĂźli ĂźlĂŠst tartott CsĂkszeredĂĄn a megyei ĂśnkormĂĄnyzat. MĂĄtĂŠffy GyĹzĹ tanĂĄcsos a csĂksomlyĂłi volt Domokos PĂĄl PĂŠter GyermekotthonnĂĄl tapasztaltakrĂłl szĂĄmolt be. ElszĂĄllĂtottĂĄk a GyermekjogvĂŠdelmi IgazgatĂłsĂĄghoz a MultimĂŠdia Trans AlapĂtvĂĄny ĂĄltal adomĂĄnyozott fĹątĹtesteket ĂŠs hĹkĂśzpontot, ezutĂĄn tovĂĄbbi rongĂĄlĂĄsok tĂśrtĂŠntek az ĂŠpĂźletben, amelyet a CsĂki MagĂĄnjavak a Sapientiaâ EMTE szĂĄmĂĄra ajĂĄnlott fel. Az ĂŠpĂźlet pedig Ăşgy mutat, mintha hĂĄborĂş utĂĄn lenne. Bunta Levente, a megyei ĂśnkormĂĄnyzat elnĂśke elmondta, szabadsĂĄgon volt, amikor a tĂśrtĂŠntekrĹl tĂĄjĂŠkoztattĂĄk, ĂŠs Ăşgy ĂŠrtĂŠkelte, mulasztĂĄst kĂśvettek el azok, akik az adomĂĄnyozĂł ĂĄltal megbĂzott szemĂŠly tĂĄjĂŠkoztatĂĄsa nĂŠlkĂźl leszereltĂŠk a fĹątĹtesteket ĂŠs a hĹkĂśzpontot. Elfogadta a tanĂĄcs Hargita megye anyagi hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄt a 131-es, SzĂŠkelyudvarhelyt BrassĂłval ĂśsszekĂśtĹ megyei Ăşt rehabilitĂĄlĂĄsĂĄt cĂŠlzĂł projekthez. /KovĂĄcs Attila: RendkĂvĂźli ĂźlĂŠst tartott a Megyei TanĂĄcs. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), aug. 6./2004. augusztus 7.
A CsĂki MagĂĄnjavak az egykori csĂksomlyĂłi gimnĂĄzium ĂŠpĂźletĂŠt a Sapientia Egyetem rendelkezĂŠsĂŠre bocsĂĄtja. Ezzel kĂśzĂŠptĂĄvra megoldĂłdnak a csĂkszeredai karok fejlesztĂŠsĂŠvel jĂĄrĂł gondok â fogalmazott KatĂł BĂŠla elnĂśk. A csĂkszeredai egyetem eddig a vĂĄros kĂśzpontjĂĄban, az egykori Hargita szĂĄllĂłban folytatta tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, azonban az Ăşj tanĂŠvtĹl tĂśbb helyre van szĂźksĂŠg. A csĂksomlyĂłi gimnĂĄzium ĂŠpĂźletĂŠnek tatarozĂĄsĂĄra 50 ezer eurĂłt fordĂtanak. Az ĂŠpĂźlet ĂĄtvĂŠtelĂŠrĹl szĂłlĂł tĂĄrgyalĂĄsok megkezdĂŠse Ăłta, azonban igen sokat romlott az ĂŠpĂźlet ĂĄllapota, hiszen a gyermekotthon kikĂśltĂśztetĂŠse sorĂĄn mindent elvittek, ami mozgathatĂł volt: letĂŠptĂŠk a falburkolatot, kitĂŠptĂŠk a villany vezetĂŠkeket, leszereltĂŠk a fĹątĹtesteket, valamint a csapokat. KatĂł BĂŠla szerint, hasonlĂł ingatlan visszaadĂĄsokat mĂĄr ĂŠlt meg az egyhĂĄz, azonban megengedhetetlen, hogy itt CsĂkszeredĂĄban is ilyen tĂśrtĂŠnjen. Hajdu GĂĄbor, a CsĂki MagĂĄnjavak elnĂśke a CsĂki MagĂĄnjavak tĂśrtĂŠnetĂŠt ismertette, ami a szĂŠkelysĂŠg elmĂşlt mĂĄsfĂŠl ĂŠvszĂĄzados tĂśrtĂŠnetĂŠt hĂven tĂźkrĂśzi. Az RMDSZ szatmĂĄrnĂŠmeti kongresszusĂĄn tĂśbb hatĂĄrozat szĂźletett, hogy a szĂśvetsĂŠg mindent megtesz a MagĂĄnjavak vagyonĂĄnak visszaszerzĂŠsĂŠre, azonban eddig nem tĂśrtĂŠnt semmi. A csĂksomlyĂłi gimnĂĄzium ĂŠpĂźletĂŠn kĂvĂźl nem sikerĂźlt semmit sem visszaszerezni. Az erdĹs terĂźletek visszaszerzĂŠse per tĂĄrgyĂĄt kĂŠpezi, a csĂkszeredai magĂĄnjavakat megilletĹ ĂŠpĂźleteket sem adtĂĄk vissza, ezĂŠrt az akkori polgĂĄrmester is felelĹs â fogalmazott Hajdu. /(DaczĂł DĂŠnes): A Sapienta hasznĂĄlhatja 49 ĂŠvig a csĂksomlyĂłi gimnĂĄzium ĂŠpĂźletĂŠt. HazatĂŠr a tudomĂĄny az Ĺsi skĂłlĂĄba. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 7./2004. augusztus 9.
Huszonhetedik alkalommal tartottĂĄk meg a korondi fazekasvĂĄsĂĄrt ĂrcsĂłn. Az idei vĂĄsĂĄron 14 fazekasmester mutatta be termĂŠkeit. A kĂŠtnapos rendezvĂŠnyen jelen voltak Korond Ăśt anyaorszĂĄgi testvĂŠrtelepĂźlĂŠsĂŠnek kĂŠpviselĹi is. FellĂŠpett a helyi Ăvegharang ĂŠnek- ĂŠs versmondĂł csoport, a csĂksomlyĂłi, a mezĹbĂĄndi, a szovĂĄtai ĂŠs az ĂĄkosfalvi tĂĄnccsoport, a helyi fĂşvĂłsok, majd megbeszĂŠlĂŠs volt a fazekassĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl. /Hecser ZoltĂĄn: FazekasvĂĄsĂĄr huszonhetedikszer. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), aug. 9./