udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 1801-1830 | 1831-1860 | 1861-1890 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2001. február 22.
A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./2001. február 22.
Három hete működik Csicsókeresztúron a Szent Anna árvaház, amelynek épülete Lőrinczi Károly plébános - az árvaház ügyintézője - ajándékát képezi. A Csibész nagycsaládban jelenleg hét gyerek él, a legkisebb gyermek húsz hónapos, a legnagyobb pedig negyedikes. A bútorzatról, élelemről a csíkszeredai Csibész Alapítvány gondoskodik, a besztercei gyámhatóság pedig gyermekenként havi 450 ezer lej segélyt biztosít a "csibészeknek". Az árvaház avatására áprilisban kerül sor. /Borsos Éva: Életképes a Szent Anna árvaház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2001. február 23.
Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ 2001. február 23.
A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2001. február 23.
A Hargita Népe előző számaiban közölte a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről elhangzott ismertetőt. Szükség volt erre, mert az utóbbi időben ellentmondó vélemények hangzottak el a tervezetről, ismertebb nevén a státustörvényről, nem kevesen voltak, s bizonnyal még akadnak olyanok, akik csak hiányosságait látják, s nem akarják észrevenni valós értékeit. Az ismertetőből levonható a következtetés, "hogy Trianon óta most először létesül jogi kapcsolat Magyarország és az utódállamok magyarsága között, most először történik konkrét próbálkozás annak érzékeltetésére, hogy mi is a magyar nemzethez tartozunk." Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása - ami 2002. januártól várható - évente 6 milliárd forintjába kerül a magyar államnak, ami az évi 6000 milliárdos költségvetésnek körülbelül egy ezreléke. (A határon túli magyarok segítése tehát nem ró elviselhetetlen terheket a magyarországi adófizetőkre.) A státustörvény nem az áttelepülést, azaz a magyarországi demográfiai hullámvölgyből való kilábalást szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, a szülőföldön maradást kívánja elősegíteni. Ez "értünk készülő törvény" jellemezte Borbély László cikkében. /Borbély László: Értünk készülő törvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./2001. február 23.
Székelyudvarhelyen a Tanács februári gyűlése ugyanolyan feszült, replikázó hangnemben zajlott, mint a januári. Szász Jenő polgármester Sinkovits Imre-emlékest megszervezésének ötletét vetette fel. Minden kérdésnél kiújult a vita. /Bálint Rozália: Fokozódik a feszültség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./2001. február 23.
A közelmúltban megnyílt Székelyudvarhely új épületbe költöztetett könyvtára. Dr. Hermann Gusztáv történész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy megszerezte a doktori fokozatot. 1991 óta foglalkozott választott témájával: A székelység magyarságtudatának kezdetei. A témaválasztásban szerepe volt annak, hogy felmerült az a nézet: a székely és a magyar más-más nemzet, az előbbi külön identitású nép Romániában. Dr. Hermann Gusztáv érdekes eredményre jutott. A köztudat azt tartja, hogy a székelység a magyarsághoz 1848-ban csatlakozott. Másképp mondva: akkor vallja meg magyarságát tettel és szóval egyaránt. Ezzel szemben Hermann Gusztáv állítja, hogy a székelyeknek mindig volt a magyarságtudatuk, csak abban mindig volt egy árnyalatnyi másság, akárcsak ahogy van némi másság a zalai parasztban, a palócban, hajdúságiban, kunságiban. A magyarsághoz való tartozást a székelyek már a XVIII. században megfogalmazták, tehát jóval 1848 előtt. Például kiállnak a nemzeti nyelv - természetesen a magyar nyelv - védelmében II. József korában, szolidarizálnak a magyar nemzet többi csoportjaival a korona és a nemzet más kincseinek védelmére kelnek. Dr. Hermann Gusztáv Kolozsváron doktorált, a disszertáció román nyelven készült, most fordítja magyarra, már van szerződés a kiadására a Pro-Print Kiadóval. - A vezetése alatt álló könyvtár jelenleg Erdély egyik legjobb és legkorszerűbb magyar könyvtára. Szeretne kutatócsoportok számára is teret biztosítani. Jelenleg már működik egy humánértelmiségiekből - történelem szakosokból - álló csoport. Ők rövidesen kötettel fognak bemutatkozni Areopolisz történelmi és társadalmi tanulmányok címmel. /Komoróczy György: A székelység magyarságtudatának kezdetei. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./2001. február 24.
Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2001. február 24.
A Hargita megyei önkormányzati testület febr. 25-i ülésén Petres Sándor megyei képviselőt választotta a megyei tanács alelnökévé /Dézsi Zoltán lemondásával megüresedett ez a tisztség/. /Sarány István: Petres Sándor a megyei tanács alelnöke. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./2001. február 24.
Szállodát vásárolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Hargita Megyei Önkormányzat által alapított, magyar-román érdekeltségű SZABO-HAR Kft. Hargitafürdőn. Licitálás révén jutott az önkormányzati társaság az 50 személyes hegyi szállodához. A létesítményt a Szabolcs és a Hargita megyei önkormányzat, a kft.-n keresztül közösen hasznosítja majd, az elsődleges tervek szerint nyírségi gyerekeket, illetve polgármester hivatali dolgozókat is üdültetnek majd ott. A magyarországi delegáció Csíkszeredán részt vett a Hargita Megyei Tanács ülésén, melyen a kapcsolatok javításának lehetőségeiről, a gazdasági cégek együttműködésének kialakításáról is szó esett. /Szállodavásár Hargitafürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2001. február 24.
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum által működtetett Siculus Ifjúsági Házban pezseg az élet mostanában. A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ diákjai és tanárai által zenés bohózatot adtak elő, most pedig megnyílt Balázs Attila fotókiállítása. /Zsidó Ferenc: Uff, ez igen, kiállítás! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./2001. február 24.
Megjelent a Bögöz községi helyi lapjának legújabb száma, amelyben bemutatkoztak a helyi tanácsosok. A folyóirat folytatásokban közli a Regiovest Szent László Kistérségi Szövetség által kidolgozott négy stratégiai megközelítést a helyi gazdaságfejlesztésben. /Bögöz községi tudósító. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./2001. február 28.
A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./2001. március 1.
A Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége (MKVSZ), febr. 26-án Debrecenben tartotta idei közgyűlését. A szövetség fő törekvése, hogy egyre szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a határ menti országok kiállítóival. Ez a törekvés egybeesik az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Törekvéseivel. Az ITD ebben az évben hét különféle üzletember-találkozót, szemináriumot és konferenciát szervez Románia különböző városaiban, így Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. - A határ menti régiók együttműködésének támogatása keretében rendezték meg febr. 26-án Debrecenben a magyar-román üzletember-találkozót. George Cojocaru, a román vásárszervezők egyesületének elnöke - aki egyúttal a Romexpo elnök-vezérigazgatója szerint különösen jó együttműködést alakítottak az elmúlt években Szegeddel, Péccsel és Debrecennel, valamint a Hungexpóval. /Magyar-román kiállításszervezői találkozó Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2001. március 1.
Csíkszeredában Darvas-Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt templom plébánosa, hívei támogatásával új templomot kíván építtetni a régi mellé, a deszkatemplom helyére. Az új, millenniumi templom terveit Makovecz Imre műépítész készítette, a kivitelezési munkálatok az idén aug. 1-jén kezdődnek. /Sarány István: Makovecz Imre tervei alapján. Új katolikus templom épül Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2001. március 1.
Megjelent Gál Éva Emese Gyergyószentmiklóson élő költő, újságíró, grafikusművész legújabb verseskötete: Időváros /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A kötet borítóját ő maga tervezte. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2001. március 1.
Az elmúlt év végén megjelent Bencző Dénes homoródalmási nyugalmazott unitárius lelkész Az utolsó előtti szó... /Infopress Rt., Székelyudvarhely/ címmel temetési beszédeiből válogatott kötete. A lelkész elmondta, hogy 45 évi lelkészi szolgálata alatt a legnehezebb szertartásai mindig a temetések voltak. /Ferencz Imre: Könyv, szolgálat után...= Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2001. március 2.
A képviselőház emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségügyi szakbizottsága hosszú vita után elutasította az 525/2000-es számú törvénytervezetet, amely kárpótlásban részesítené az 1951 és 1961 között katonai szolgálatukat munkaegységekben eltöltött személyeket. A bizottság kormánypárti képviselői azzal indokolták az elutasítást, hogy ezt a jogszabálytervezetet ki kell terjeszteni minden olyan személyre, aki 1945 és 1989 között a katonai szolgálat ideje alatt tulajdonképpen kényszermunkát végzett. Ezt a törvénytervezetet a szenátus már elfogadta. A mostani képviselőházi visszautasítást az időhúzás taktikája motiválja, s bár az az érv, hogy ennek a jogszabálynak a hatását 1989-ig indokolt kiterjeszteni, első látásra nagyon méltányosnak tűnik, mégis különbséget kell tenni azok között, akiket politikai nézeteik vagy társadalmi származásuk miatt ítéltek kényszermunkára, és azok között, akiket minden különösebb válogatás nélkül a diktátor grandomániás terveinek megvalósítására használtak fel. A szakbizottság a kormány kérésére elhalasztotta a Nemzeti Kisebbségi Kutató Intézet létrehozását kimondó 121/2000-es számú sürgősségi kormányrendelet megvitatását és elfogadását. Ezt tavaly, az RMDSZ programjának szellemében Eckstein-Kovács Péter volt miniszter kezdeményezte. A kormány képviselői arra nem tudtak válaszolni, hogy milyen változtatásokat akarnak eszközölni. A kormány és a PDSR ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a visszavonásával megsértette az RMDSZ-szel megkötött egyezséget. Nem ez az első olyan eset, amikor a kormányzópárt nem tartja magát a politikai egyezséghez. /Kelemen Hunor: Konfrontáció vagy együttműködés? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./2001. március 2.
Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2001. március 2.
Olyan számítógépes hálózatot adtak át Székelyudvarhely kórházának, amely újdonságszámba megy Romániában: biztosítja a kórház ügyviteli és szakmai nyilvántartását, a pontos költségvetés elkészítésében lesz nagy segítség. Dr. Tóth Attila, a kórház igazgatója 94-ben látott Debrecenben ilyen hálózatot. Hazatérve a vezetőséggel elhatározták, hogy megvásárolják a részeket. 3 év alatt saját jövedelemből 26 gépet vásároltak. A budapesti Ormos Alapítvány Egészségügyi Intézet felmérte a helyi viszonyokat, megtervezte és kiépítette a hálózatot. /Számítógépes rendszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./2001. március 5.
Márc. 3-án Szentegyházasfalva művelődési otthonában rendezték meg a III. Homoródmenti Népdalvetélkedőt. A vetélkedő eredménye, hogy sok eredeti homoródmenti népdal beépül, pontosabban visszaépül a folklórkincsbe. Az elhangzott énekeket ugyanis eredeti előadásban hangkazettára rögzítik, illetve szövegét és kottáját a Törpedaloskönyvek sorozatban kiadják. Ezeket a homoródmenti falvak iskoláinak hagyományőrző csoportjaiban tanítják. A zsűri elnöke Szalay Zoltán, a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola aligazgatója elmondta, hogy négy szempontot vett figyelembe a minősítésnél: az előadás hangerejét, hitelességét, tisztaságát és a választott népdal minőségét. /Népdaléneklő verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./2001. március 6.
Gyergyószentmiklósi hagyományőrzők is részt vettek a szolnoki ütközet 152. évfordulója emlékére szervezett rendezvényen márc. 4-én, amelyen mintegy 150-en elevenítették fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győztes csatája fontosabb mozzanatait. - A gyergyószentmiklósi hagyományőrzők (jelesen a huszárok) márc. 17-18-án Kaposvárra hivatalosak. Ott a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében Nemzetközi Hagyományőrző Lovastalálkozóra is sor kerül. Április elseje és kilencedike között a Tavaszi Hadjárat emlékére tizenkettedik alkalommal rendezett hadijátékra is várják a szervezők Gyergyószentmiklósról a katonai hagyományok őrzőit. /Bajna Györg: Gyergyóiak a szolnoki csatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 8.
A magyar tagozaton tanuló nyolcadikos gyermekek a tantárgyak jó részét jegyzetekből, avagy régi tankönyvekből tanulják, mert nincs elegendő magyar nyelvű tankönyv. Így a tanároknak, diákoknak nagyobb erőfeszítéssel kell készülniük az év végi kisérettségire. - A tantárgyak többségénél nincs új tankönyv a nyolcadikosok számára -- tájékoztatott Kis Ernő, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. A tanárnak diktálnia kell, fénymásolóval sokszorosítanak. Gondosan kell a szükséges tankönyv-mennyiséget megrendelni, mert utánrendelni csak az eredeti mennyiség tíz százalékáig lehet. - A hiány abból is adódik, hogy a kiadók javarészénél még nem nyomtatták ki a magyar nyelvű változatokat, vagy még le sem fordították. A legnagyobb hiány a nyolcadik osztályosoknál tapasztalható a matematika, fizika, kémia, biológia, idegen nyelv és zene tankönyvekből. - Későre kinyomtatott, többnyire rossz fordítások - ezek a magyar tannyelvű iskolákban használatos könyvek jellemzői. /Tankönyvhiány a nyolcadikosoknál. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./2001. március 8.
A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 8.
Csíkszeredában a Regionális Képzési Központban a Hargita Megyei Önkormányzat a romániai Nyílt Társadalomért Alapítvánnyal együtt indította elindította a Kelet-Kelet programot, vidékfejlesztési szakemberek képzésére. A program első lépéseként szemináriumsorozatot szerveznek kistérségi menedzserek, térségi szakértők számára "Vidékfejlesztés és stratégiai fejlesztés " témakörben. A szeminárium és műhelymunka a tulajdonképpeni szakmai program előkészítője, amelynek legfontosabb része kéthetes Zala megyei tanulmányút és szakmai felkészítő. /Kelet-Kelet program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 9.
A határon túli magyar fiatalok együttműködési programja keretében az Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium 41 millió forintot oszt szét pályázati úton a külhoni magyar ifjúsági közösségek között. A helyi közösségek újjáéledését és megerősödését szolgáló, a határokon átívelő kulturális és szabadidős programok, valamint a már működő magyar nyelvű média támogatására kiírt pályázatok célja, hogy anyagilag is segítse a magyar ifjúsági szervezetek tevékenységét. A 100 ezertől 1 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatásra pályázatot nyújthatnak be az egyes programokban szerepet vállaló határon túli magyar történelmi egyházak is. /Támogatás ifjúsági közösségeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2001. március 9.
A Hivatalos Közlönyben megjelent a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium felépítését és működését szabályozó kormányrendelet, amely többek között a megyei felügyelőségek tevékenységi területeit, hatáskörét is kijelöli. Az országban csupán nyolc megyében maradt meg a korábbi Művelődési Felügyelőség élén a főtanácsos. A nyolc megye egyike éppen Hargita megye, ahol Váli József főtanácsost megerősítették tisztségében. A Megyei Művelődési és Egyházügyi Felügyelőség megnövekedett feladatköréről nyilatkozott Váli József. A tevékenységi terület bővült az egyházügyi kérdéskörrel: az egyházügyi államtitkárság a minisztérium keretében fog működni külön költségvetéssel. A következő lépésben - feltehetően márciusban - átalakulnak Megyei Művelődési, Műemlékvédelmi és Egyházügyi Igazgatósággá. Visszakerülnek a minisztérium és megyei felügyelőségek hatáskörébe a megyei alkotóközpontok. Hargita megyében, de Kovászna megyében is az Alkotások Háza mint intézmény jóformán megszűnt, illetve Kulturális Központtá alakult át, megváltozott feladatkörrel. Kovászna megyében még tovább mentek azzal, hogy a Művészeti Népiskolát is beolvasztották a Kulturális Központba. Ez az elképzelés Hargita megyében már megbukott, nem lehetett megvalósítani. A helyi művelődési otthonok helyzete is ingatag pillanatnyilag. A jövőben a műkincshivatal is a megyei felügyelőséghez fog tartozni. - A minisztérium idei költségvetés-tervezete szerint a tavalyihoz képest valamivel több pénz jut a kultúrára, de ez nem azt jelenti, hogy ellensúlyozhatná az inflációs hatást. A kulturális rendezvények közül a minisztérium csupán a nagyméretű, kiemelt jelentőségű és értékű rendezvényeket vállalja magára. Minden megyében meghatározott számú rendezvényt támogat a minisztérium. /Szatmári László: Megnövekedett feladatkör. Beszélgetés Váli József főtanácsossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2001. március 10.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./2001. március 10.
Megjelent a klézsei Duma-István András verseskötete /Én országom Moldova, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ Tudatosan megélt lassú elmúlás fogalmazódik meg verssoraiban. A negyvenöt éves klézsei férfi identitásválságos környezetéről vallott: "El fagjuk feleitni apánkot/Nem fagjuk üsmerni anyánkot/Őseink nem fagnak létezni/Másakat kezdunk lesz tisztelni//Meg fagjuk mi mindent gyűlölni/Tövekből lasacskán rathatni/Aszt fagjuk magunkról mondani/Mint színjátszó színpadon táncolni." A versek szerzője a csángók nyelvváltását, a az anyanyelv elvesztését látja maga körül: "Haldaklunk elveszünk magyarok/Más nyelven kénszerült balandak/Nagy ködben setétben uszkálunk/Lasacskán lasacskán ki hulunk". /Czégényi Dóra: Gyötrődő költészet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./