udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 2281-2310 | 2311-2340 | 2341-2370 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2001. október 6.
Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2001. október 6.
Okt. 5-én ünnepélyes keretek között megnyitották a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karait. A tanévnyitó rendezvényt a magyar és a román kormány közötti üzenetváltás határozta meg. Ezt Adrian Nastase kormányfő azon kijelentése váltotta ki, amelyben felkérte a magyar politikusokat, kíméljék meg Romániát attól, hogy Erdély területén fejtsék ki választási kampányukat. - Okt. 5-én megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzőkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár csíkszeredai nem hivatalos találkozóján. Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel majd jegyzőkönyvben, a törvény kérdésének külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság. - A romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, mondta Németh Zsolt. Az államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet. - Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményről van szó és négy különböző helyszínen kerül sor az eseményre - mondta. Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részről nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken. Okt. 5-én Pálinkás József magyar és Ecaterina Andronescu román oktatási miniszterek között rövid találkozóra került sor, amit Pálinkás József kellemesnek minősített. /Megnyitották az EMTE csíkszeredai karait. Üzenetváltás a magyar és a román kormány között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának megnyitója előtti tájékoztatón jelen volt Pálinkás József magyar oktatási miniszter, dr. Chikán Attila, a budapesti Közgazdasági-Államigazgatási Egyetem rektora, dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai dékánja, valamint több kar vezetője. A magyar miniszter reagált Adrian Nastase román kormányfő távértekezletén elhangzottakra. Elmondotta: diplomáciai úton értesítették a román kormányt arról, hogy a magyar kormány több tagja is részt vesz az EMTE tanévnyitóján. A két ország közti jó kapcsolatnak köszönhetően természetesnek tartja, hogy egy egyetemalapító évnyitón jelen legyen a magyar kormány képviselete, elvégre az intézmény a magyar kormány hathatós támogatásával jött létre. Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester bejelentette: a városi tanács határozatot fogadott el a csíkszeredai kar támogatásáról. /(Daczó Dénes): Miniszteri replika Sapientia-sajtóértekezleten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Németh Zsolt, a magyar kormány külügyminisztériumi államtitkára kifejtette: "Kedves barátaim! Győztünk!" - majd fergeteges taps után elmagyarázta kijelentésének lényegét, mely szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai megnyitója elsősorban a székelyföld győzelme, de ugyanakkor Magyarország, Erdély és Románia győzelme is. "Negyvenkét év után, ma újra évnyitót tart teljesen magyar nyelvű egyetem Romániában. Lehet-e erre mást mondani, mint hogy győzelem? Mit igazol ez, ha nem azt, hogy az erdélyi magyarság a 20. század minden megpróbáltatása ellenére, életerős, virágzó közösségként lépi át a harmadik évezred kapuit. Ez a győzelem, a hit és a kitartás győzelme. Az elmúlt negyvenkét év alatt, mondhatnék nyolcvanat is, sok mindent átéltünk, de a legnehezebb időkben sem adtuk fel a reményt. A kelet-európai diktatúrák legsötétebb idején sem adtuk fel a reményt, mert tudtuk, hittük -legalább is reméltük -, hogy nem tarthat örökké, és mert tudtuk, hogy nincs is más választásunk, nem adhatjuk fel... Sokan mondták: nem lehet, de hálistennek, még többen mondták azt, hogy lehet. A magyarság ma egy épülő egységesülő közösség... A mai nap győzelme mutatja, hogy van értelme. Ez a győzelem, a székelyföld győzelme is, mert a székelyföldnek még soha nem volt egyetem. A mai tanévnyitó mutatja a székelyföldi városok, polgárok, a székelyek erejét... S ha most román barátaimhoz fordulok, azt mondhatom, hogy győztünk, mert ez a győzelem közös. Ahogy e régióban a jövőnk is közös, mert csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek, mert a jövőnk csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek a jövőnk csak közös lehet, de csak akkor lehet közös, ha a miénk is, mindannyiunké, akik itt élünk. A mai nap... nagyon fontos Románia történelmében is. Azzal, hogy az erdélyi magyarság visszanyert valamit, amit 1959-ben erőszakkal elvettek tőle, Románia nagyot lépett előre a múlt felszámolása, a demokrácia és a nyugati struktúrába való illeszkedése útján is. Ez a mai nap nem csak a magyarok, székelyek és románok győzelme, többről van szó. Valahol a szabadság és a jogegyenlőség győzelme is, mert az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye nem csak, nem elsősorban nemzetiségi kérdés, hanem sokkal inkább az állampolgársági jogegyenlőség kérdése. Csak annak az országnak a polgárai érezhetik igazán szabadak magukat, ahol minden polgár joga biztosítva van. A mai naptól kezdve Románia minden polgára egy kicsit szabadabbnak érezheti magát, mint eddig. Ennek a napnak a győzelme akkor lesz teljes, ha a gondolkodásunkban is átszakad egy gát. Ha nem tekintjük az egyetem ügyét és más ügyeket sem a magyar-román ellentét hamis prizmáján keresztül. Ha mindenki megérti végre, hogy itt nem kizárólagos nemzeti érdekekről van szó, mert nem az a jó Romániának, ami az erdélyi magyarságnak rossz. És nem rossz Romániának az, ami az erdélyi magyarságnak jó. Mert ami Románia állampolgárainak jó, az az egész államnak is jó, és ami Románia polgárainak nemzetiségre való tekintet nélkül rossz, az az egész államnak rossz. Ezért ásatag szemlélet az, hogy a román-magyar nemzeti érdekek szükségszerűen ütköznének. A valóságos román és magyar nemzeti érdekek nem ütköznek, hanem éppen ellenkezőleg, egybeesnek. Tudom, hogy sokan ezt ma még nem értik, de majd megértik. Azt sem értették sokan, hogy egy magyar egyetemnek előbb-utóbb meg kell nyitnia kapuját Erdélyben, de aztán megértették. És most szemünk láttára történik az, ami éveken át lehetetlen volt. Ugyanúgy vannak, akik nem értik, hogy az erdélyi magyarságnak miért van szüksége Magyarország támogatására, de majd megértik, ha másból nem, ennek az egyetemnek a példájából, hiszen ez az egyetem, amely a kisebbségi jogok alapvető garanciája, nem jött volna létre az anyaország támogatása nélkül sem..." /Daczó Dénes: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Székelyföld győzelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2001. október 6.
Adrian Nastase kormányfő okt. 5-én "megengedhetetlennek" nevezte Pálinkás József magyar oktatási miniszternek azt a gesztusát, hogy meghívta a romániai Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára Ecaterina Andronescu oktatási minisztert. Nastase "a magyar hivatalos személyek Románia területén lezajlott akcióiról" szólva úgy vélekedett, hogy azok, természetüknél fogva radikalizálják a romániai politikai pártok egyes képviselőinek üzenetét". A magyar oktatási miniszter meghívó leveléről szólva a román miniszterelnök kijelentette: "A magyar miniszter meghívhat valakit Magyarországon, Romániában viszont sohasem hívhat meg senkit egy nyilvános hivatalos rendezvényre, csak esetleg a magyar követségen megrendezett fogadásra vagy koktélra. Ami történt, az megengedhetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a szóbanforgó meghívást a külügyminisztérium útján visszaadták. Mi persze örvendünk annak, hogy magyar kollégáink eljönnek az egyetemi tanévnyitóra. De nekünk úgy tűnt, mintha az idén túl sokan lettek volna. Nem tudom, nem lett volna-e jobb, ha inkább a magyarországi egyetemi tanévnyitásra összpontosítják a figyelmüket". - Több okt. 5-i román lap is ilyen stílusban tálalta olvasóinak Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívó levelének, illetőleg a levél visszaadásának esetét. Ezzel kapcsolatban a Curierul National "Bukarest és Budapest kölcsönös "kedveskedéséről" írt, az Azi pedig azt kérdezte, hogy Budapesten netán "geopolitikai zavar" lépett fel, de aztán "Ecaterina Andronescu helyre tette a dolgokat és megmagyarázta, ki melyik országban kormányoz". A Ziua már "román-magyar iskolai diplomáciai botrányt" látott az ügyben, a Curentul pedig egyenesen "Budapest és Bukarest közötti bársonyos háborúról" cikkezett. A lap szerint "a diplomatikus kijelentések és protokoll-gesztusok mögött Románia és Magyarország kardjaikat fenik, hiszen ezekben a napokban az ország nyugati határa a bukaresti és a budapesti kormány közötti elfojtott, tompa csaták színhelye". - A román hatóságok okt. 5-én a külügyminisztériumban lezajlott audiencia keretében visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének a magyar oktatási miniszter levelét, amelyben meghívta román kollegáját a magyar nyelvű Sapientia magánegyetem tanévnyitó ünnepségeire - közölte Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. A levél visszaadását Lucaci azzal magyarázta, hogy "a magyar oktatási miniszter egy Romániában sorra kerülő rendezvényre hívta meg Ecaterina Andronescu román oktatási minisztert". Egyúttal a bukaresti magyar nagykövettel közölték Ecaterina Andronescu, román oktatási és kutatási miniszternek azt az óhaját, hogy Csíkszeredán találkozni szeretne magyar kollegájával. Egyszersmind átadták a magyar nagykövetnek a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak szóló meghívást egy nem hivatalos találkozóra román kollegájával, Cristian Diaconescuval - jelentette be a kormányszóvivő. /Megengedhetetlen a magyar miniszter gesztusa. Adrian Nastase "a Pálinkás-incidensről". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2001. október 6.
Megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzőkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár okt. 5-i csíkszeredai nem hivatalos találkozóján. A megbeszélést követően a két államtitkár elmondta, hogy a kisebbségi szakbizottság közelmúltban tartott két ülését követően Budapesten a közeljövőben aláírják az ülésről készült jegyzőkönyvet. Ez megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy szintén hamarosan sor kerülhessen a kormányközi vegyes bizottság ülésére is. Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel a jegyzőkönyvben, a törvény kérdésének - feltehetően október végén - külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság. - Szemmel láthatóan sikerült eloszlatni a nézetkülönbségeket. A romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, s bízom abban, hogy ez a megfogalmazás végül a román fél számára is elfogadható lesz - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt kiemelte: nagyon örült annak, hogy a kisebbségi szakbizottság román társelnöke fontosnak tartotta, hogy részt vegyen az erdélyi magyar magánegyetem megnyitásán. A magyar külügyi államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet, ami abban is megnyilvánult, hogy - szavai szerint - túlságosan sok magyarországi politikus vett részt az ünnepségeken. - Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményről van szó és négy különböző helyszínen kerül sor az eseményre - mondta. Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részről nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken. /Németh Zsolt és Cristian Diaconescu csíkszeredai megbeszélése. Megállapodtak a kisebbségi szakbizottság jegyzőkönyvéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./2001. október 6.
Csíkszeredán tartanak tanácskozást hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében a csángó-magyar kérdésről, Csángómagyar önazonosság címmel. A rendezvény szervezője a magyarországi Erdélyi Szövetség, célja a nemzeti közösség-vállalás és a magyarországi közösségtudat szélesítése, ezért tevékenységét összehangolja a MÁÉRT elveivel és a kedvezménytörvény keretével. Okt. 5-én Berszán Lajos a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója tartott előadást, amelyben az elmúlt évek tapasztalatáról szólt. A gimnáziumban moldvai és gyimesi csángók, valamint székely gyerekek tanulnak. Az iskolában ez évben végezett az első moldvai csángó-magyar diák, aki sikeresen felvételizett a Sapientia egyetemre. A résztvevők között jelen van Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet tagja, Kötő József, Beder Tibor, valamint a moldvai szervezetek vezetői. /(Daczó Dénes): Csángó kérdésről a Lazarus Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2001. október 8.
Szentegyházán a Gábor Áron Művelődési Házban Dézsi Zoltán Remény című kötetének bemutatójával kezdődtek meg a III. Szentegyházi Napok. A rendezvénysorozaton részt vettek Szentegyháza testvértelepülései, Balatonboglár, Balatonlelle, valamint Szarvas képviselői is. Az ünnepi beszédeket és koszorúzást követően a helyi hagyományőrző lovas huszárok jelenítették meg a világosi fegyverletételt, valamint a 13 aradi vértanú elítélését és kivégzését. /Városnapok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./2001. október 9.
Pálinkás József magyar oktatási miniszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának avatása után kifejtette, hogy a munka jelentős része még hátravan, hiszen ebből az egyetemből, amely most még csak egy épület, olyan intézményt kell létrehozni, amely maradéktalanul megfelel a várakozásoknak, olyan tudást, olyan diplomát ad a diákoknak, amit hasznosítani tudnak, olyan szellemi műhellyé növi ki magát. Azzal, "hogy megteremtjük az erdélyi magyar közösség intézményeit, nagymértékben hozzájárulunk e közösség életerejének megőrzéséhez és a magyar nemzet szellemi újraegyesítéséhez. Ez a szellemi újraegyesítés azt jelenti, hogy mindannyiunkban tudatosul, egy nemzet vagyunk, éljünk a Székelyföldön, a Dunántúlon, a Felvidéken, bárhol a világon." "Azok az elvek, amelyeket a FIDESZ-Magyar Polgári Párt megfogalmazott kormányzása kezdetén, a család, a munka, a tanulás, a rend, az összetartozás, teljes összhangban vannak mindazzal, ami most Erdélyben történik, azt igazolják, hogy nemcsak szavakban, tetteinkkel is ápoljuk, erősítjük együvé tartozásunkat." Magyarország a továbbiakban is támogatni fogja ezt az intézményt. Pálinkás József beszélt Ecaterina Andronescu kollégájával, kérte, Budapesten találkozzanak azoknak a kérdéseknek a megtárgyalására, amelyek nem tartoznak közvetlenül ennek az egyetemnek a létrehozásához. /Borbély László: Együtt mindent el tudunk végezni - Pálinkás József magyar oktatási miniszter válaszol a Hargita Népe kérdéseire. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./2001. október 9.
Szeptember 19-én és 20-án mind a csíkszeredai, mind a bukaresti törvényszék elhalasztotta Héjja Dezső azon kérését, melyben a csíkszeredai börtönben immár kilencvenegy napja raboskodó beteg egészségi állapotára való tekintettel börtönbüntetése letöltésének megszakítását kérte. Az újabb tárgyalásra Csíkszeredában okt. 10-én, Bukarestben pedig okt. 18-án kerül sor. /(Iochom): Agache-ügy Két újabb tárgyalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./2001. október 9.
A romániai magyarság érdekeit mostantól a Magyarok Közép-erdélyi Szervezete fogja képviselni - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Az okt. 5-én Kolozsváron létrehozott új alakulat a csíkszeredai székhelyű Világszövetség Erdélyi Társasághoz (VET) tartozik, amelynek terjeszkedését Patrubány szerint az indokolja, hogy Erdélyben igen nagy a Magyarok Világszövetségébe jelentkező új tagok száma, csupán szeptemberben 400 belépő volt. A Magyarok Közép-erdélyi Szervezetét fél évig nyolcfős ideiglenes vezetőség irányítja. Hamarosan megválasztják az ideiglenes vezetőség elnökét, hat hónapon belül pedig kidolgozzák a szervezet alapszabályát és összehívják alakuló gyűlését. Patrubány Miklós egyúttal bejelentette, hogy az MVSZ nemzetközi fórumokhoz fordul a magyar nyelvű romániai állami egyetem ügyében. /RMDSZ-konkurencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./2001. október 10.
Méltán örvendezhetünk az önálló magyar tannyelvű Sapientia Egyetem tanévnyitójának, szögezte le Fodor Sándor. Azonban győzelem akkor lesz, amikor majd a hallgatók első generációjának sikerül diplomát szereznie az egyetemen. Fodor emlékeztetett Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i bejelentése (a csíkszeredai évnyitó napján), miszerint az ország egyetemi ifjúságának a jogos panaszait orvosolni kívánja a kormány a magánegyetemek jövedelmének 10 százalékából, amely a hallgatóság száma szerint akár 40 százalékig is nőhet. Nastasenak éppen a magyar magánegyetem megnyitóján jutott eszébe ez a rendelet. Megtörténhet ugyanis, hogy ez nehéz anyagi helyzetbe hozza a magyar egyetemet is. "A miniszterelnöki bejelentés után arra is kell gondolnunk: előfordulhat, hogy a Partium-Sapientia egyetemet csak az egész romániai magyarság aktív összefogásával menthetjük meg, akár tetemes anyagi áldozatok árán is." - írta Fodor Sándor. /Fodor Sándor: Vigyázat: a "java" még hátra van! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2001. október 10.
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 3-i ülésén a neves történésznek, Erdély és Székelyföld múltja kiváló kutatójának, a kolozsvári Imreh István nyugalmazott egyetemi tanárnak ítélte oda az alapítvány 2001. évi díját, a Kriterion-koszorút. Imreh István könyveiben a székely faluközösségek önfenntartó és jól szervezett közösségi életét tárta elénk. A székely falutörvényekről, a rendtartó székely faluról, az erdélyi hétköznapokról írt könyvei és értekezései mutatták, hogy a helyi nemzeti közösségek sorsának vizsgálatában látta legfontosabb feladatát. 1945-től 1983-as nyugdíjba vonulásáig tanított a kolozsvári Bolyai, majd Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Munkásságát az évtizedek során számos díjjal és oklevéllel jutalmazták. /Kriterion-koszorú Imreh Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./2001. október 11.
Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2001. október 11.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2001. október 11.
A moldvai csángók nagy többsége önazonosság-problémával küzd - hangzott el a csíkszeredai Csángómagyar önazonosság c. szakmai tanácskozáson. Az oktatás töltené be a legfontosabb szerepet az önazonosság megőrzésében - vélte felszólalásában Adam Valerian, a lujzikalagori Európa Moldváért Alapítvány vezetője, aki a moldvai magyar nyelvű középfokú oktatás hiányáról beszélt. Mint elmondta, több bákói középiskola igazgatója elvileg beleegyezett, hogy magyar tagozatú osztályokat működtessen. Adam Valerian felhasználta az alkalmat arra, hogy a jelenlevő dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár segítségét kérje e terv kivitelezésében. Középfokú magyar nyelvű oktatásra kétségtelenül nagy szükség lenne Moldvában -jelentette ki dr. Kötő József, aki ígéretet tett, hogy segít a terv továbbításában. /(Hátsekné Kovács Kinga): Magyar nyelvű középfokú oktatást szeretnének a moldvai csángók számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ 2001. október 11.
A II. Székelyföld Konferencia szervezői nevében Kolumbán Gábor elmondotta, a tavaly Tusnádfürdőn megtartott konferencia hagyományait próbálják folytatni, kisebb módosításokkal. A kétnapos előadássorozaton kilencven meghívott tart előadást, négy szekcióban. Dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai karainak rektora arról beszélt, miért éppen most és az egyetem fővédnöksége alatt kerül megrendezésre a konferencia: a Sapientia Alapítvány kuratóriumának döntése szerint egyik missziójuk a tudományos élet eredményeit eljuttatni a közösség felé. A konferenciát okt. 11-12-én tartják az EMTE csíkszeredai székhelyén. /(Daczó Dénes): II. Székelyföld Konferencia - a tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2001. október 12.
Okt. 11-én kezdődött Csíkszeredán a II. Székelyföld Konferencia Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterei, valamint Hargita megye prefektusa üdvözlőbeszédével az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában. - Régi vágyunk valósult meg a székelyföldi egyetem létrejöttével - hangsúlyozta beszédében dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. - Jó, ha az önkormányzatiság mögött tudományos háttér is áll, jó, ha van világosan körvonalazott jövőképünk - állapította meg a konferenciáról szólva Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. A plenáris ülést Kolumbán Gábornak a régiókutatás módszertani kérdéseit felvető előadása zárta. Délután a konferencia szakosztályokban folytatta munkálatait. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben témában rendez tanácskozást a Székelyföld 2000 munkacsoport. /Sarány István: II. Székelyföld Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./2001. október 12.
Azzal kapcsolatban, hogy 7 csángó helységben indult magyar nyelv tanítás, az alábbi észrevétel érkezett: "Tisztelt Hegyeli Attila! Döbbenettel olvastam a hírt, miszerint idén már nem is kérték hivatalosan a magyar oktatást Moldvában, hiszen (magyar állami támogatással - teszem hozzá!) több faluban beindult a magyar oktatás. Önnek, aki nem moldvai magyar, tudnia kellene, a hatóságoknak mindig az a legfőbb érve, hogy nem a moldvai magyarok kérik, hanem magyarországi vagy erdélyi politikusok szorgalmazzák a magyar oktatást Moldvában. Jómagam a miniszterelnök csíkszeredai látogatásán személyesen felvetettem a kérdést, hogy miért nem biztosítják az anyanyelvű oktatást a magyarul beszélő moldvai közösségnek a román törvények értelmében és az Európa Tanács Ajánlása szellemében, mire azt válaszolta: "Mert nem kérik, ugyanis nem tartják magukat magyarnak. Ha kérnék, akkor intézkednének!" Kérdésem, akkor mire lehet hivatkozni, ha minden évben, minden alkalommal nem mutatható fel - íme, maguk a moldvaiak kérik, de nem veszik figyelembe! Véleményem szerint téves az álláspontja, hogy "nem kértük, mert úgy sem..." Kérem gondolkodjon el ezen! (Oláh-Gál Elvira, Csíkszereda): Csángó tanítás: iskolán vagy azon kívül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./2001. október 12.
Törvényesnek tekinthető Székelyudvarhely helyi tanácsának működése, a Szász Jenő polgármester által szorgalmazott feloszlatás megalapozatlan - jelentette be okt. 11-i sajtótájékoztatóján Mircea Dusa prefektus. Mint ismeretes, a polgármester prefektushoz intézett múlt heti átiratában azzal érvelve kérte a feloszlatást, hogy az önkormányzat döntéshozó testülete már három hónapja nem ült össze, és így egy határozatot sem hozott. Azonban a testület RMDSZ-es tagjai rendkívüli ülést kezdeményeztek és tartottak szeptember 29-én. Szász Jenő ezt az ülést törvénytelennek véli, azzal indokolva, hogy a tanácsüléseket csak a polgármester hívhatja össze - fogalmazott a prefektus, aki rámutatott: - az idevonatkozó törvény értelmében a tanácsosok egyharmadának kérésére összehívható rendkívüli ülés, és ez meg is történt, az akkor hozott döntések pedig megfelelnek az előírásoknak. Így nem találja jogilag kifogásolhatónak többek között azt a határozatot sem, amellyel az RMDSZ-tanácsosok megfosztották mandátumaiktól az UPE-tanácsosokat. Mircea Dusa leszögezte: a megürült tisztségeket az RMDSZ tölti be. Szász Jenő polgármester szerint Mircea Dusa helytelenül értelmezte a közigazgatási törvényt. A jogi nézeteltérések tisztázására nem marad más út, mint bírósághoz fordulni - tette hozzá Szász Jenő. Szász Jenő sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ ilyen olcsón adja támogatását, és az összmagyarság problémái helyett helyi konfliktusokba beavatkozik. /Szüszer-Nagy Róbert: Nem szűnt meg az udvarhelyi tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2001. október 12.
Elhangzott a szörnyű vád: külföldről becsempészett, rosszhiszeműen hamisított történelemkönyvekkel fertőzik a romániai iskolákban tanuló ártatlan magyar diáklelkeket! A cikkíró felhívta a figyelmet egy minden szempontból támadhatatlan, mégis kiváló könyvre. 1936-ban dr. Görög Ferenc erdélyi történelemtanár az akkori Romániában élő magyar diákok számára megírta A magyar nemzet történetét (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Kolozsvár). A könyvet akkor a román cenzúra hivatalos "Cenzurat"-pecséttel hagyta jóvá. Ez a könyv ma faximile kiadásban korlátlan mennyiségben, jutányos áron kapható. /Varga László: Egy hiteles, Romániában írt magyar történelemkönyvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2001. október 12.
Megjelent a Barangolás a Székelyföldön útikönyvsorozat harmadik kötete: Kisgyörgy Zoltán: Kovászna megye (Második bővített kiadás, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda). A szerző bemutatja Kovászna megye tájait: Alsó- és Felsőháromszék, Kászon-völgye, Szentföld, Kovászna és környéke, Bodzavidék, Erdővidék és Székföldje. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2001. október 13.
Okt. 12-én nyílt meg Élő kalotaszegi népviselet címmel Vas Géza fotókiállítása Sztánán. Vas Géza évek óta Kalotaszeg dokumentációs fotózásával foglalkozik. Az utóbbi öt évben Mákón, Tordaszentlászlón, Nagykárolyban, Zsobokon, Csíkszeredában, Szentegyházán, Budapesten, Villányban és Kárpátalján állította ki képeit a Segesvárt született, Kolozsvárt élő fotós. /(Fejér László): Élő kalotaszegi népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 13.
Okt. 8-13. között Székelyudvarhelyen másodszor hívták össze az erdélyi restaurátorok találkozóját. A Haáz Rezső Múzeumban negyvenhét szakember tanácskozott, illetve hallgatta a budapesti Képzőművészeti Főiskola restaurátor-szakos tanárainak előadásait. A restaurátorok Marosvásárhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Székelykeresztúrról érkeztek, de voltak Temesvárról, Bukarestből, Suceaváról is. /(Oláh István): Erdélyi restauráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 15.
Az elmúlt héten Székelyföld számára meghatározó konferencia színhelye volt Csíkszereda. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem fővédnöksége alatt zajlott a II. Székelyföld Konferencia. Az érdeklődők négy szekcióban hallgathattak meg előadásokat: a természeti erőforrások és környezetvédelem, kultúra, néprajz, oktatás, egyházügy, gazdaság, társadalom, szociális politika, történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás területeken. A mintegy kilencven előadó által megfogalmazott gondolatokat a második napon plenáris ülés keretében összegezték. Romhányi András a kultúra, néprajz, oktatás, egyházügyi szakbizottságban elhangzottakról szóló beszámolójában elmondotta: fontos elkészíteni a Székelyföld kulturális értékkataszterét, ki kell dolgozni a Székelyföld kulturális stratégiáját. Végezetül Birtalan Ákos a gazdaság, társadalom, szociális politika szekció ajánlásait, Kajtár István professzor pedig a történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás szekció javaslatait foglalta össze. Kolumbán Gábor, a II. Székelyföld konferencia lezárásaként megállapította: jövő évi konferenciára sikerül egy olyan, tudományos megalapozottságú tanulmánykötetet összeállítani, amely a régió ezredfordulós helyzetképét tükrözi. /(Daczó Dénes): II. Székelyföld Konferencia. Gondolatok és cselekvési tervek a jövő számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A II. Székelyföld Konferencia napjaiban jelent meg az előző évi tusnádfürdői tanácskozáson elhangzott előadásokból összeállított válogatás. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben címen kiadott kötetet a Székelyföld 2000 munkacsoport jelentette meg dr. Papp Kincses Emese, Kassay János és Kánya József szerkesztésében. A könyvben közreadják a konferencián elhangzott előadásokat: Kolumbán Gábor: Az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásai; Horváth Gyula: Regionális fejlődés és politika Kelet-Közép-Európában; Rechnitzer János: A területfejlesztési stratégia építésének folyamata; Dr. Faragó László: Regionális szintű tervezés; Dr. Gál Zoltán: Az innováció-orientált régiófejlesztés lehetőségei a Székelyföldön; Prof. Egyed Ákos: A székely társadalom tagolódásának főbb irányzatai a XIV. századtól a XX. századig. Bő válogatást közölnek a négy szekcióban előterjesztett közleményekből. A Hargita Megye Kulturális Központjának támogatásával megjelent kiadványban megtalálható a konferencia szervezőinek névjegyzéke, valamint az előadók névsora. /Székelyföld 2000. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2001. október 15.
Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./2001. október 15.
Okt. 13-án Szentegyházán, a Szent András-plébániatemplomban ünnepélyes keretek között Portik-Bakai Sándor szentegyházi, valamint Tietze Jenő nagybecskereki plébánosoknak átadták a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriuma által odaítélt idei díjakat. Az 1992-ben létesült alapítvány célkitűzése a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentális gondjainak enyhítése, s az e téren kiváló érdemeket szerzett személyiségek díjazása. Dr. Székely András Bertalan kuratóriumi tag Tietze Jenő plébános munkásságát méltató laudációjában a kitüntetettnek a Jugoszláviai Máltai Szeretetszolgálat létrehozásában játszott úttörő szerepét ismertette. A szentegyházi Portik-Bakai Sándor plébános laudációját Simén András, az alapítvány irodavezetője olvasta fel. Az építő-plébános sokoldalú tevékenysége közül kiemelte a szentegyházi Gellért Alapítvány létrehozásában betöltött szerepét. Az általa szorgalmazott és hívei segítségével a Szelterszen megépített ház ma számos szociálisan rászorulónak nyújt menedéket. Lakner Zoltán magyar államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos manapság a közös összefogás és az összetartozás eszméjének ápolása megmaradásunk érdekében. Fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezényelte ének- és zenekara. /Kristó Tibor: Átadták a Mocsáry-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./2001. október 15.
Okt. 14-én az agyagfalvi rét emlékművénél megemlékeztek az 1848. okt. 16-án Agyagfalván tartott Székely Nemzetgyűlés 153. évfordulójáról. Az emlékünnepély alkalmából rendezték meg a harmadik Agyagfalvi Fúvós Találkozót, ahol a székelyudvarhelyi, keresztúri és fehéregyházi fúvósok vettek részt. Eljöttek a rendezvényre a baróti Gál Mózes Cserkészcsapat iskolásai is. A megemlékezésen jelen voltak Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, az udvarhelyszéki és udvarhelyi RMDSZ, valamint a községi önkormányzat képviselői. /Bágyi Bencze Jakab: Megemlékezés Agyagfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./2001. október 16.
Okt. 15-én megkezdődött az oktatás a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain. A négy kar 209 hallgatója, a múlt heti oktatás-előkészítő táborból visszatérve várta az első előadásokat. A bukaresti Jurnalul National okt. 14-i száma szerint a jelentős magyarországi állami támogatással létrehozott magyar magánegyetem törvénytelenül működik, mivel a kormány még nem hozta meg az ideiglenes működéséhez szükséges határozatot. - Való igaz, hogy az egyetem csak az Országos Akkreditációs Bizottság (CNEAA) jóváhagyását kapta meg ez idáig, és az előírások értelmében ez még nem elegendő, de a magánegyetemek esetében az a gyakorlat, hogy az említett bizottság jóváhagyásának birtokában, kormányhatározat nélkül is, mindenhol megkezdik az oktatást, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. Lányi Szabolcs dékán szerint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter jelenléte az egyetemavatón olyan üzenetként értékelhető, hogy az EMTE-vel kapcsolatosan nincsenek gondok. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkezdődött az oktatás az EMTE-n. Felhők a Sapientia felett? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2001. október 16.
Okt. 15-én ünnepelték a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának ötödik évfordulóját. A cél az volt: helyet adjunk a szellemnek, a léleknek, hogy kibontakozhasson - hangsúlyozta beszédében Szász János, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Dr. Csedő Csaba István polgármester rámutatott, hogy az intézmény a város számára is igen fontos, hiszen ez a kultúra, a tudomány, a szellem háza. /Ötéves a Jakab Antal Tanulmányi Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2001. október 17.
A Magyar Professzorok Világtanácsa Agrártudományi Szekciójának legutóbbi konferenciáján szóvá tették, sajnálatos, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem indultak be az agrárgazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó szakok, olvasható az Erdélyi Gazda októberi számában. Ezek szervezését és beindítását az MPV Agrártudományi Szekciójának professzorai a legfontosabb és legsürgősebb teendőknek tartják. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy a 2002-2003-as tanévben Marosvásárhelyen kertészeti, Csíkszeredában pedig általános agrármérnöki felsőfokú oktatás indul. /(ferencz): A jövő tanévben beindul az agrárszakember-képzés is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./2001. október 17.
Székely kirándulók látogattak Csángóföldre. Magyar szertartású misét hallgathattak okt. 14-én, vasárnap azok a csángómagyarok, akik Klézsén a Szeret-Klézse Alapítvány székházában összegyűltek. A mintegy negyvenfős helyi csoportnak a csíkszentmiklósi Gergely Géza esperes prédikált. A nyár óta ez a harmadik eset, hogy egy-egy vendégpap magyarul prédikál Klézsén, az alapítvány székelyén. Az esperes a csíkszeredai Németh Géza Társaság egész autóbuszt megtöltő csoportjával látogatott a csángó faluba. A kirándulást azért szervezték, hogy a résztvevők a helyszínen ismerkedjenek a csángómagyarok életkörülményeivel. A társaság - mely többnyire csíki tanárokból és tanítókból a szórványmagyarság megsegítésére alakult - a délutáni magyar nyelvórákra járó iskolásoknak tanszercsomagokat, meséskönyveket, édességet vitt ajándékba. A Gyímesekig Csikós Klára, a Németh Géza Társaság elnöke vállalta az idegenvezetői szerepkört, Moldvában ez a feladat Deáky Andrásnak jutott. "Azzal sokan nincsenek tisztában, hogy mit is jelent Bákó megyében magyar nyelvet tanítani - magyarázta Deáky. - Lujzikalagorba is el szerettünk volna jutni, de aszfaltozás miatt Klézsén egy órára feltartóztatták az autóbuszunkat." Pusztinán Bilibók Jenő és Nyisztor Ilona a helyi csángómagyar közösség vezetői és a magyarul tanuló gyermekek rögtönzött előadással fogadták a vendégeket. /Gazda Árpád: Magyarul miséztek a moldvai Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./