udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 2431-2460 | 2461-2490 | 2491-2520 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2001. december 17.
A Polgár-Társ Alapítvány /Csíkszereda/ az Öko Biznisz program keretében adja ki a negyedévenként megjelenő Közlöny című lapját. Az első szám mottója: A környezetbarát magatartás a nyereség forrása. /Megjelent a Közlöny. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./2001. december 19.
A november végén tartott Kászoni Napok fontos része az a kerekasztal, amelyet dr. Vincze Mária kolozsvári egyetemi tanár és szociológus diákcsoportja tartott Kászonban. Ez év nyarán ez a munkacsoport átfogó szociológiai felmérést végzett a kászoni falvakban, és most, a falunapok alkalmával ismertették a kászoniakkal a kutatás eredményeit. Az elvégzett munka valószínűleg kötetben fog megjelenni. Megállapítható, hogy a gyengeségek listája sokkal hosszabb, mint az erősségeké: a Kászonokban igen gyenge a vállalkozási kedv, nincs üzleti szellem, nincs megfelelő értéke a tudásnak és tanulásnak. Kevés az iskolázott kászoni fiatal. Sok az alkoholizáló. A kászoni társadalom másik jellemzője a szervezetlenség. - A Kászoni-napok egyik fénypontja a Teleház felavatása volt november 24-én. A munka oroszlánrészét a Kászoni Kistérségi Egyesület és annak menedzsere, Becze István végezte. /Sztojka Tamás, Kászon: Kászoni-napok Teleházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./2001. december 21.
Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ 2001. december 24.
Hargita Megye Tanácsának vezetőtestülete a Hargita Népe Kiadó "magánosításának" beindításával kapcsolatban a következőket kívánta a közvélemény tudomására hozni: A Hargita Népét nem magánosították, a lap nevének hivatalos levédését a szerkesztőbizottság elmulasztotta. A lap továbbra is Hargita Megye Tanácsának struktúrájában maradt. A Hargita Népe Kiadó az évek során önfinanszírozó volt, s a megyei köztulajdonba tartozó épületet ügykezelői joggal használja. A Megyei Tanács indokoltnak tartja a privatizálási folyamat elindítását, a döntéshez a Megyei Tanács tagjainak 2/3-os támogatása szükséges. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./2001. december 27.
A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./2001. december 27.
Hagyományt teremtenek Csíksomlyón és Csobotfalván az ifjakból verbuválódott betlehemesek. A nagy néprajztudós, Domokos Pál Péter gyűjtéséből állították össze repertoárjukat. A 12 tagú csoport előtt egyre több porta kapuja nyílik meg. /Kristó Tibor: Csíksomlyói betlehemesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), de. 27./ 2001. december 28.
Napvilágot látott Szabó Gyula munkája /Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon I-II. kötet /Pallas Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. A könyv a szerző visszaemlékezése az 1953-1960 közé eső időszakra, az írói pálya alakulásának irodalompolitikai vonatkozásaira. Szabó Gyula a hitelesség megteremtése érdekében a jelzett évek dokumentumait idézi: kritikákból, jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott - annak idején nyilvánosságra nem hozott - beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./ 2001. december 29.
Az előző kormány egy miniszteri rendelettel engedélyezte, hogy a felekezeti iskolákban más - reál és humán - jellegű szakképzést is lehet folytatni. Ezt a rendeletet október 16-án visszavonta a jelenlegi oktatásügyi miniszter. Veszélybe került a felekezeti iskolák léte. Azóta Kolozsváron és Brassóban is tanácskoztak a felekezeti iskolák egyházi képviselői, valamint az RMDSZ is többször tárgyalt a kormánypárt képviselőivel, akiktől ígéretet kapott e jogfosztó rendelet visszavonására, azonban nem történt semmi. December 21-én sor került a parlamentben a kormánypárt ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatására. Az RMDSZ ekkor a kormánypárttal kötött egyezség mentén egyik feltételének szabta, hogy csak akkor szavaz a kormány mellett, ha a szóban forgó jogfosztó rendeletet az oktatásügyi miniszter visszavonja. Ez megtörtént: a felekezeti iskolák a jövő iskolaévben is az eddigi rendszer szerint működhetnek. /Bágyi Bencze Jakab: Változatlanul működhetnek a felekezeti iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./2001. december 29.
A Református Család /Kolozsvár/ november-decemberi száma - a folytatásokban megjelenő egyháztörténelmi írások mellett - elsősorban adventi és karácsonyi szám. A címlapon lévő új csíkszeredai református templomot, illetve az egyházközség rövid történetét Hegyi István, a gyülekezet lelkipásztora mutatta be. A lap teljes oldalt szentelt a harminc éve megboldogult dr. Biró Mózes kolozsvári lelkipásztor és orvos emlékének, aki templomépítő munkája mellett testi és lelki gyógyítója is volt híveinek. Szintén teljes oldalban emlékezik a szeptember 24-én 86 évesen Marosvásárhelyen meghalt Kabós Évára. /Makay Botond: Református Család. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./2001. december 29.
Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 2001. december 30.
December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./2002. július 1.
Közbirtokossági tanácskozást tartottak Markó Béla részvételével a hétvégén Csíkszeredában. Dr. Garda Dezső A közbirtokosságok helye és szerepe a megye fejlődésében címmel a hétvégén Csíkszeredában megtartott konferencián, bemutatta legújabb A székely közbirtokosság című könyvét. Garda elítélte azokat, akik akadályozzák az erdők visszaadását és a magánerdészetek működését, majd kijelentette, egyes esetekben ezek az emberek éppen RMDSZ-es tisztségviselők. Garda kijelentette, egy kitartó csapatnak köszönhetően Hargita megyében a 107 ezer hektár erdőből 80 ezret óriási erőfeszítéssel ugyan, de sikerült visszaadni a közbirtokosságoknak. A tanácskozást vezető Rafain Zoltán megyei tanácsos szerint jó lenne létrehozni a Hargita, Kovászna és Maros megyei közbirtokosságok szövetségét. Markó szerint az ellenállás egy részét sikerült legyőzni, de nem hárult el minden akadály. /Kiss Edit: Erőt jelent a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2002. július 1.
Jún. 28-án érkezett Tordaszentlászlóra a Lármafa mozgalom zarándokcsoportja. A mozgalom Csíkszeredában született, három évvel ezelőtt. Célja: minden évben átzarándokolni azokon a helységeken, amelyek valamiféleképpen Szent László király nevéhez fűződnek, és föllármázni, figyelmeztetni az embereket: vigyázzanak közösségükre, hagyományaikra. A mozgalom elindítója Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke. Tordaszentlászlóról a Beszterce megyei Cegőtelkére mentek, a cserhalmi csata színhelyére. Ugyancsak jún. 28-án érkezett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, volt igazságügyminiszter. A politikusasszony Az anyaország és a kisebbségek viszonyának múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel tartott előadást. Jún. 29-ét az immár tizenharmadik alkalommal megszervezett kórustalálkozónak szentelték. A kórustalálkozóra harminckét csoport érkezett, nagyrészt Erdélyből. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke Tordaszentlászló történetét ismertette. /Valkai Krisztina: Hármas ünnepség Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2002. július 1.
Június 29-én a részt vevő együttesek felvonulásával kezdődött Székelyudvarhelyen a 36. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál, melyen 15 együttes jelent meg. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy azokat a hazai nemzetiségeket próbálták meghívni, akik az előző években nem vettek részt ezen a fesztiválon. Az előadások után táncházzal, másnap, vasárnap pedig szakmai konferenciával zártak. /Bágyi Bencze Jakab: Szejke Népzene- és Táncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2002. július 1.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jún. 29-én Csíkszeredán, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában rendezte meg a Kossuth Lajos életpályája a kutatás új eredményeinek tükrében témájú szimpóziumot. A Kossuth Lajos születésének bicentenáriumára emlékező rendezvénysor célja a korszerű Kossuth- és ezáltal magyarságkép közvetítése az erdélyi diákok számára. A szimpóziumot magyar és történelem szakos tanároknak szánták. Az előadók a témakör szakavatott ismerői voltak: Egyed Ákos akadémikus mellett öt neves magyarországi szakember tartott érdekfeszítő előadást Kossuth Lajos életpályája különböző szakaszairól, illetve a még életében kibontakozott, de halála után felerősödött Kossuth-kultuszról. /Kossuth-szimpózium. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2002. július 1.
Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./2002. július 1.
Június 29-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a 70 éves Karancsi Sándor festőművész rendezett összegző tárlatot. Nyugaton élő barátok anyagi támogatásának köszönhetően, a helyi Mark House Kiadó gazdag képanyagot és a művészről valló írásokat tartalmazó katalógust adott ki. Ezután megnyitották Gyergyói Nyári Fesztivált, fellépett a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara. Másnap fényképkiállításon, a sárrétudvari Parasztkórus, a kecskeméti Öregdiákok Kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Kar, majd a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyén "töltődhettek" a gyergyóiak és nem gyergyóiak. /Bajna György: Gyergyói Nyári Fesztivál 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2002. július 1.
Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából szimpóziumot rendezett Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A rendezvényen előadást tartott magyarországi kutatókon kívül Egyed Ákos kolozsvári történész professzor, az MTA külső tagja. /Kossuth-szimpózium Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2002. július 2.
Idén tizedik alkalommal szervezik meg a Bolyai Nyári Akadémiát. Júl. 1-jén a tanítók és óvónők tanfolyamával kezdődtek el a munkálatok Csíkszeredában. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: jubilál a Kárpát-medencei pedagógusok rangos továbbképzője. A romániai továbbképzési rendszer még mindig nem kristályosodott ki, ezért történhet meg, hogy a hétvégi tömeges, de alacsony hatásfokú továbbképzőket elismerik, míg a Bolyai Nyári Akadémia hivatalos továbbképzőként való elismertetéséért még mindig küzdeni kell. A tanfolyam programjában olyan témák szerepelnek, mint az alternatív pedagógiai módszerek, iskolavezetés és menedzsment, az összevont osztályokban folyó oktató-nevelői tevékenység, a roma gyerekek integrációja és a tankönyvkiadás kérdései. A tanítók tanfolyamával párhuzamosan a szovátai Teleki Oktatási Központban az óvónők tanfolyama zajlik. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./2002. július 2.
Június 30-án tartották Gyimesbükkön a gyimesi régióban működő ifjúsági szervezetek részvételével a Gyimesi együttműködés című program második összejövetelét. A félévi rendszerességgel megszervezett vezetőségi találkozót a GIM (Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület) szervezte meg, azzal a céllal, hogy a tavalyi képzés után létrejött két ifjúsági csoportosulással továbbra is élő maradjon a kapcsolat. Részt vettek a GIM, a CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége) és a gyimesbükki Békés Határ ifjúsági csoport vezetői és Borboly Csaba, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. A résztvevők fontosnak tartják az információcserét egymás tevékenységéről, a programok egyeztetését és az együttműködést. /Gyimesi együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./2002. július 3.
A csíkmadarasi fúvóstalálkozón hat fúvószenekar vett részt. Tekerőpatak, Gyergyóújfalu, Vasláb, Szentkirály, Madéfalva és Csíkmadaras fúvósai szórakoztatták a község zenekedvelő lakóit. A rendezvényt a Csíkmadarasi Ifjúsági Fórum a polgármesteri hivatal koordinálásával, támogatásával szervezte. /Bíró László, Csíkszereda: Fúvószenekarok Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./2002. július 4.
Csíkszereda vendége volt Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) szervezett felsőoktatás-politikai fórumon. Markó beszédet mondott a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett közbirtokossági konferencián. Markó csíkszeredai tartózkodása alkalmával részt vett az új RMDSZ-székház avatásán is. Markó Béla a vele készült interjúban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényről leszögezte: a román hatóságoknak most már rendezni kell a tulajdonkérdést, ha euroatlanti integrációt akarnak, ugyanis rendezetlen tulajdonviszonyokkal nem lehet belépni az unióba. Markó szerint a magyar történelmi egyházak számára elfogadható megoldás született Romániában. Hangsúlyozta: az RMDSZ érdeme, hogy nem egy rossz megoldás jött létre, hanem egy jó: Románia mégiscsak a teljes restitúció mellett döntött az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényben. Markó elfogadta az újságíró közbevetését, hogy nagyon sok gond lesz az alkalmazás körül. Valószínűleg épületről épületre haladva kell az alkalmazást végigvinni, kikényszeríteni. Romániának most alapvető politikai és gazdasági érdeke az, hogy illeszkedjék Európához. Markó hozzátette: még minden visszafordítható. De van egy politikai érdek, ami kapcsolódik a NATO-felvételhez. Markó leszögezte: a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítésére kell súlyt helyezni a következő hónapokban. Nem mondtak le az állami magyar egyetem létrehozásáról. /Sarány István: Az érdekek határozzák meg a szemléletet. Markó Béla a román politikusok szemléletváltásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./2002. július 5.
A népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megye lakossága 326 020 fő, amely a tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 22 315-tel kevesebb, ez 6,4 százalékos csökkenést jelent. A román ajkúak száma 3098-cal 45 850-re, a magyaroké 19 314-el 275 722-re csökkent. Növekedés mindössze a roma, illetve más nemzetiségek lélekszámánál tapasztalható. A megye lakosságának 84,6 százaléka magyar (az országban itt a legmagasabb a magyarok aránya), 14,1 százaléka román, 1,2 százalék roma és 0,1 százalék más nemzetiségű. A lakosság 44,1 százaléka városon, 55,9 százaléka pedig vidéken él. Tíz év alatt 27,7 százalékkal 7902-re csökkent a Balánbánya bányavárosban lakók száma. 12,2 százalékkal kevesebben laknak Gyergyóditróban és Tusnádfürdőn, 11,8 százalékkal kevesebben pedig Székelyderzsen. Csíkszeredában 1992-ben 46 029-en, mára már 4376-tal kevesebben, 41 653-an élnek a megyeszékhelyen. Növekedés tapasztalható viszont Újszékelyen (151 fő - 6%), Csíkpálfalván (55 fő - 3,3%), Csíkszentsimonban (40 fő - 1,2%). A felekezeti hovatartozás adatai szerint 212 734-en római katolikusnak, 43 275-en ortodoxnak, 41 264-en reformátusnak, 23 219-en unitáriusnak vallották magukat. /Szüszer-Nagy Róbert: Csökkent a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2002. július 5.
Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2002. július 5.
Az Emberséget! Alapítvány kéri, hogy támogassák az igazságtalanul elítélt és súlyosan beteg Reiner Antalt, aki a csíkszeredai börtönben raboskodik, meg az ortopédiai műtétek előtt álló Héjja Dezsőt. Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. február 20-án hozta létre, a helyi bíróság az év március 21-én pedig bejegyezte az apolitikus, Emberséget! Alapítványt. Az Emberséget! Alapítvány több mint tíz esztendeje több tucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló ember sorsát igyekezett megkönnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén koncepciós perekben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresznyés Pál Marosvásárhelyről. Reiner Antal és Héjja Dezső helyzetéről, egészségi állapotukról részletesebb beszámolót ad a www.nexus.hu/erdelyimagyarkezdemenyezes honlapon. /Az Emberséget! Alapítvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2002. július 5.
Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2002. július 5.
Júl. 4-én Csíksomlyón, a kegytemplomban koncertezett Ruha István érdemes művész. A székelyudvarhelyi dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola által szervezett székelyföldi koncertsorozat júl. 7-én, vasárnap Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-plébániatemplomban tartandó hangversennyel ér véget. /Ruha István Csíksomlyón koncertezett. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2002. július 6.
Ősztől hét szakon 325 elsőéves diákkal kezdi a tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszíne. Az akkori másodévesekkel 500 fölé emelkedik a csíki sapientiás diákok száma. - Bővül az egyetem - adta hírül Lányi Szabolcs professzor, a csíkszeredai karok dékánja, a legújabb az általános közgazdász - gazdasági jog szakirány. A dékán szerint a műszaki tudományok, a mérnökképzés lesz az egyetem erőssége. Lányi Szabolcs elmondta, hogy a gazdasági és a műszaki képzést kombináló mérnök-közgazdász képzést szeretnék meghonosítani, az alkalmazott szociológia területén pedig a vidékfejlesztés mellett a gazdasági szociológiát és a szociál-politikát. A gazdasági szakon két alapozó év után három szakirányba szeretnék bővíteni a képzést: gazdasági jog, ipari közgazdaság és a közigazgatás gazdaságtana. Ősszel tehát hét szakra lehet Csíkszeredában felvételizni: agrár- és élelmiszeripari gazdaság; általános közgazdaság; könyvelés és gazdasági informatika; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom; szociológia szak - vidékfejlesztés szakirány; élelmiszeripari mérnöki szak és környezetmérnöki szak. /Sarány István: Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2002. július 6.
Tizennégy magyar és kilenc külföldi amatőr színjátszó együttes, zenekar és csoport részvételével júl. 3-án megnyílt a XVI. ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztivál Kazincbarcikán. A külföldi társulatok Szlovákiából, Horvátországból, Németországból, Romániából, Grúziából, Lettországból, Litvániából, Oroszországból és Csehországból érkeztek. Ez a fesztivál az európai amatőr színjátszás jelentős seregszemléje. /Nemzetközi színjátszó fesztivál Kazincbarcikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2002. július 7.
Id. Jakab László tiszteletbeli kanonok, ny. plébános kiadásában megjelent Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza /Csíkszereda, 2001/ című kiadvány. Megrendelhető a Csíkszeredában élő szerzőtől. /Könyvajánló. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./