udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3241-3270 | 3271-3300 | 3301-3330 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2003. szeptember 20.
Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./2003. szeptember 22.
Szept. 20-án ünnepelték Székelyudvarhelyen a Székely Dalegylet férfikórusa fennállásának 135 éves évfordulóját. A Művelődési Ház előcsarnokában az elmúlt 135 év emlékeiből - számos fénykép, tabló, serleg és más emléktárgy felsorakoztatásával - kiállítást is rögtönöztek. A meghívott - magyarországi és hazai - kórusok képviselői megjelentek az ünnepségen. A dalegylet folytonos működésére hívta fel a figyelmet Varga István, a dalegylet elnöke. Jelenleg a Kárpát-medencében 517 kórus mintegy negyvenezer magyar dalost tömörít. Bodrogi Ferencet a kórusban kifejtett 53 éves példás tevékenységéért tüntették ki. Emléklapot kaptak továbbá azok a dalosok, akik több mint harminc éve énekelnek a kórusban, valamint azon kórustagok, akik már nem vállalnak szereplést, de egykor tevékenyen részt vettek a dalegylet életében. /Szász Emese: 135 éves a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./2003. szeptember 22.
Egyed Péter A szabadság a filozófiában /Pallas- Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című tanulmányában az európai filozófiai hagyomány szabadságeszményeit ismertette és értelmezte az ókortól napjainkig. A könyv fontos fejezete a jelenkori kisebbségi sors és autonómia, valamint szabadság összefüggésrendszerének elemzése. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./2003. szeptember 25.
Medgyessy Péter egy kurta nap alatt lezavarta bukaresti látogatását. " Mert hát a tárgyaláshoz partner kell. S Nastase a jelek szerint már nem az." Az "aradi szoborral kapcsolatosan megállapodtak abban, hogy nem állapodnak meg semmiben." - írta Szüszer-Nagy Róbert. /Szüszer-Nagy Róbert: A vadászat elmaradt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2003. szeptember 25.
Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében témakörben szerveztek vita- és publikációs fórumot Székelyudvarhelyen szept. 23-án, az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Hargita Megyei Művelődési Főfelügyelőség és a Városi Könyvtár közös szervezésében. Székelyudvarhelyt két előadó képviselte: Hermann Gusztáv könyvtárigazgató a székely önkormányzat történetéről, Szabó M. Attila történész a szász autonómiáról tartott előadást. Hermann Gusztáv szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy a kényesnek tartott kérdéskört a szakemberek kimondottan szakmai oldalról közelítsék meg. /Szász Emese: Autonómiák kutatói találkoztak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2003. szeptember 25.
Lakatos Mihály, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium új igazgatója így foglalta össze elképzeléseinek lényegét: a gimnáziumnak Erdély egyik legjobb iskolájává kell válnia. Lényegesen megfiatalodott a tanári közösség, a gimnáziumba 1207 tanuló jár. A fűtésgondokat még mindig nem oldották meg. Az épület főjavítását vállalók nem végeztek kifogástalan munkát, állapította meg Patek Mária szintén frissen kinevezett aligazgató. Az új könyvtáros, Pantilimon Árpádné számítógépes leltárt akar készíteni. Több épületben működik az iskola. Az iskola bentlakását is felújítják. /Bajna György: Erdély egyik legjobb iskolájává kell válnia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2003. szeptember 26.
Kultusz, kultúra, identitás témakörben szervez tudományos konferenciát a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara Humán tudományok tanszéke. A ma kezdődő rendezvény társszervezői a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete (MTA ITI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). - Az egyetem szerepe nem csak az oktatás, hanem a tudományos munka végzése és tudományos fórumok szervezése - mondja dr. Balázs Lajos tanszékvezető. A konferencia szept. 26-án kezdődik. /Sarány István: Sapientia - EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2003. szeptember 26.
Nemrégiben meg alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség. Dániel Botond egyetemi hallgató a célkitűzéseit sorolta: ösztöndíj alapítása a tanulásban és közösségszervezésben kitűnteknek; pályázatfigyelés, amellyel az iskola diákjait segítenék, miközben megtanítanák pályázni is őket; nyelvkönyveket vásárolnak; a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek és az informatikusoknak könyvtárprogram keretében segítenének; könyvtár- és bentlakás-felújítási programot hirdettek meg; támogatókat keresnek az iskolai világháló-szolgáltatás biztosítása érdekében. /Bajna György: Új idők szele. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2003. szeptember 26.
Szept. 19-én nyílt meg Xantus Géza Beato Angelico-díjas festőművész tárlata Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A tárlaton kiállított pasztelljei és akvatintái révén mutatta be római élményeit a művész. Négy évre Róma volt otthona, annak utcáival, tereivel telítette most képeit. A római ösztöndíjas művészek a magyar művészettörténet jelentős fejezetét alkotják. /Gebauer Imola: Római hangok - Xantus Géza tárlata Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./ Megnyílt Xantus Géza kiállítása Gyergyószentmiklóson. Az 1958-ban Csíkszeredában született művész 1999-2003 között a római szépművészeti akadémia festészeti karának ösztöndíjasa, itt nyert művészeti diplomát. Ezt megelőzően 1995-ben fejezte be teológiai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter katolikus egyetem hittudományi karán. Egyéni kiállításai voltak Kielben, Helsinkiben, Budapesten, Rómában, részt vett csoportos kiállításokon Torontóban, Hongkongban, Maastrichtben, Belgrádban, Kézdivásárhelyen, Ostrów Wielkopolskiban és máshol, tagja rotterdami, magyarországi és hazai képzőművészeti egyesületeknek, több külföldi kiállításon nyert díjakat és kitüntetéseket. Xantus Géza idén került vissza Rómából, kettős kötődéssel: családja, műterme van Csíkszeredában, de Budapesten is fenntart műtermet, mert szabad foglalkozású művészként ott dolgozik, ahol megrendeléshez jut. Jövőre a budapesti Vármegye Galériában lesz nagyobb kiállítása, amelyen bemutatja Rómában készült olajképeit. Jelenleg sorozatot készít Római látképek címmel, amely albumként jelenik meg Gebauer Imola művészettörténész kommentárjával. /Gál Éva Emese: Római hangok Gyergyószentmiklóson. Xantus Géza tárlatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2003. szeptember 26.
A Rákóczi vezette kuruc szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából megjelent Magyari András neves kolozsvári történész Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című tanulmánykötete. /"Rákóczi minden tekintetben nagy fejedelem volt" = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2003. szeptember 27.
Az RMDSZ Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa szeptemberi ülése alkalmával Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) nevében megkérte a küldötteket, hogy a közösségi együttakarás és a cselekvési egység alátámasztása érdekében foglaljanak állást a területi autonómia és a kettős állampolgárság kérdésében. Állásfoglalásuk ismertetését szept. 26-ra tervezték. A szept. 26-i válaszadás azonban elmaradt, mivel a TKT-tagok távolmaradása miatt nem tartottak küldöttgyűlést. Ellenben ugyanezen a napon Gyergyószentmiklóson dr. Csapó József Székelyföld - igény és cselekvés címmel ismertette a célkitűzések elérhetőségének útját. Előadását kötetlen beszélgetés követte. /Bajna György: Székelyföld - igény és cselekvés. Dr. Csapó József előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./2003. szeptember 27.
A Dosarele Istoriei című folyóirat sorozatban mutatja be a Securitate hírhedt gépezetének működését, kulisszatitkait, ahogy az utóbbi hónapokban történészeknek köszönhetően a legtitkosabb irattárakból napvilágra kerülnek. Hogyan tartották megfigyelés alatt még egymást is a pártkáderek (Gheorghiu-Dej olasz színésznőket is fogadott a lakásán), hogyan követték lépésről lépésre az országba érkező külföldieket, a neoprotestánsokat, hogyan szervezték meg a levelezés cenzúrázását stb. Néhány példa Hargita megyére vonatkozóan. A folyóirat 7-es száma különösen az Állambiztonsági Tanács 1968. máj. 3-4-i munkaülésének jegyzőkönyve. Az eseményről eddig csak annyit tudtak, hogy Ceausescu ez alkalommal számolt le végképpen addigi elvtársával, Alexandru Draghici tábornokkal, volt belügyminiszterrel, az 50-es években elkövetett atrocitások (Duna-csatorna, kuláküldözések, koncepciós perek stb.) túlbuzgó irányítójával. A "beolvasás" kényes feladata Vasile Patilinet KB-titkárra hárult, aki most első ízben nyilvánosságra hozott beszédében olyan leleményesen tárta fel addigi kebelbarátja visszaéléseit, hogy egyben t egykori felettesükön, Gheorghiu-Dejen is elverte a port. Erre egyetlen példa: Patilinet kimutatta, hogy Lucretiu Patrascanu lemészárlása, amelyet Draghici szervezett meg, Dej személyes utasítására - és természetesen Sztálin jóváhagyásával - történt. Ebben a Patilinet-beszédben szó esik a korabeli börtönviszonyokról is, ezen belül a válogatott kínzásokról. Az elvtársak azonban nem veréssel igyekeztek elviselhetetlenné tenni az "osztályellenesség" rabságát, hanem lelki megpróbáltatásokkal. Itt kerül szóba Csíkszereda. Női börtönének parancsnoka gondoskodott róla, hogy Lucretiu Patrascanu nyolc éven át fogva tartott özvegye hónapokon át ne értesüljön férje haláláról. Ugyanez a börtönparancsnok észrevette, hogy Lena Constante (vasgárdista múltja miatt elítélt festőművésznő) a cella ablakán át hosszasan nézeget egy fát, mint egyetlen kapcsolatát a külvilággal és a szabadsággal. Ez a "lázadás" annyira felháborította a parancsnokot, hogy kivágatta az akácot, majd a zárka ablakrámáján felfedezett madárfészket is eltávolította onnan. Egy másik kordokumentum 1982-ből való. Belügyi jelentések részletesen írják le a temesvári Helmer család hét tagjának aug. 26-i látványos menekülését. Egy Jugoszláviából érkezett sportrepülőgép leszállt a határ közelében, felvette az ott várakozó családot, majd meg sem állt Münchenig. A temesvári Securitate próbál mosakodni jelentésében: besúgói észlelésekkel bizonygatja, hogy az ország lakossága elégedetlen az ellátással, tehát ezért történnek ilyen esetek. Példának felhozza két csíkszeredai munkásasszony, Fodor Aranka és Moldován Jolán panaszait. Az utóbbiról az ismerőse azt jelentette, hogy beszélgetésük során elmondta neki, egyszerűen nincs mit főznie a családnak, szerencséje van Olga nevű barátnőjével, aki Jugoszláviából levesporokat hozott neki ajándékba. A példák nem véletlenül származnak Csíkszeredából: mivel a szökevény Helmer család német, a két asszony magyar, a jelentés azt akarta sugallni, hogy íme, csak a nemzeti kisebbségek elégedetlenek. Egy harmadik dokumentumanyag bemutatja a Securitate körültekintő, szakavatott szervezőmunkáját arra vonatkozóan, hogy minél több adatot gyűjtsön 1989. húsvétjának megünnepléséről. A mozgósított megyék között szerepel Hargita is: a belügyi hatóságok parancsot kaptak Bukarestből, hogy előzzenek meg minden "nacionalista-irredenta-tiltakozó megnyilvánulást", és szükség esetén a milícia lépjen fel a rendbontók ellen. Hasonló utasítást kapott Fehér megye Securitate-felügyelősége is, itt a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és teológiai intézet köré várhatóan tömegével érkező hívek nacionalista-irredenta megnyilvánulásait kellett figyelemmel követni és a karhatalmat is készenlétbe helyezni. /Barabás István: Fekete emlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./2003. szeptember 27.
A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karainak nagy aulájában zajló kétnapos /szept. 26-27./ rendezvénysorozat témája a Kultusz, kultúra, identitás.Az előadók a kultuszkutatás és az irodalomtörténet jeles művelői, magyarországi, erdélyi magyar és román kutatók. A társszervező Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Kallós Zsuzsa a kultuszkutatás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy az általa képviselt intézet e kutatási terület egyik bázisa. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének nevében Takács Ferenc, a kultuszkutató-csoport egyik alapító tagja azt emelte ki, hogy a rendezvény helyszíne mintegy húsba és életbe vágóan emeli ki az elhangzottakat. Az Ady-kultusz hatása az induló erdélyi magyar irodalom identitástudatára címmel tartott előadást Tapodi Zsuzsa. Pomogáts Béla irodalomtörténész Reményik Sándor kultuszáról beszélt. Az utolsó előadás vitát gerjesztett a hallgatóságban: Takács József A tér és az idő nemzetiesítése és a kultuszok témakörben értekezett. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Kultusz, kultúra, identitás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./2003. szeptember 27.
Szept. 26-án Kalot Tanulmányi Napok kezdődtek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a hajdani Kalot épületének tőszomszédságában felépült korszerű intézményben. A rendezvény keretében a Kalot eddigi kezdeményezéseit veszik számba, illetve terítékre kerül a népfőiskolai mozgalom kínálta lehetőségek kérdése is. A programban szerepel Párkányi Szabolcs dokumentumfilmje a Kalotról, előadások lesznek a szervezet történetéről, céljairól és módszereiről. Az újraindult Kalot helyzetéről, tevékenységéről, terveiről hangzik el előadás, majd vitafórumot tartanak a hogyan tovább?-ról. A rendezvény szervezője a csíksomlyói Venczel József Vallásszociológiai Intézet és a budapesti Kalot - Katolikus Népfőiskolai Mozgalom. Meghívott előadók: P. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyházszociológus; Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetője; Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora és dr. Molnár István, a Kalot - Katolikus Népfőiskolai Mozgalom főtitkára. /Kalot-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./2003. szeptember 27.
Csíkkozmás, a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó falu túlnőtte a községközpontot, ezért is vált időszerűvé a különválás. Az új községközpont díszei a felújított községháza, a kultúrotthon és a hősi halottak emlékműve. Csíkkozmáson a turulmadaras emlékművel szemben van a kőfallal körülvett római katolikus templom. A település jeles szülötte Lakatos István, aki 22 évig (1684-1706) volt csíkkozmási plébános és esperes. A krónikája, amely 1690-től kezdődik, Alcsík egyik legfontosabb történelmi dokumentuma. /Csíkkozmás emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./2003. szeptember 27.
Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című tanulmánykötetében az Arany-, Petőfi- és Jókai-tanulmányok mellett a két világháború közötti erdélyi irodalmi élet olyan jeles személyiségeiről közöl esszéket, mint Bánffy Miklós, Nyírő József, Tamási Áron, Olosz Lajos, Reményik Sándor stb. A Műhelyforgácsok című fejezetben az Erdélyi Magyar Irodalmi Lexikon műhelytitkait és szerkesztési gondjait osztja meg az olvasóval. /Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2003. szeptember 28.
Csíkszeredán a Segítő Mária Líceumban 306 diák kezdte el tanulmányait. A katolikus líceumban a fiatalokat Farkas Ibolya igazgatónő köszöntötte. Az osztályfőnöki órát a Tamás József püspök által celebrált Veni Sancte szentmise követte. Az egyház visszakapta az 1948-ban államosított csíkszeredai gimnázium épületét. Az 1989-es változásokat követően újraalakuló Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum mostanig az épületben csupán "bérlőként" és az állami Márton Áron Gimnázium vezetőségének jóvoltából használhatott tantermeket. A birtokviszony ezentúl megfordul. /Csúcs Mária: Új kihívások küszöbén. Tanévkezdés a csíkszeredai Segítő Mária Líceumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./2003. szeptember 29.
Szept. 26-án hivatalosan is megalakult Csíksomlyón a romániai Kalot. A szervezet a nagy előd, a két világháború között eredményesen működő katolikus szervezet szellemiségét felvállalva kíván a katolikus - de nem csak - ifjúság bevonásával, annak érdekében cselekedni. A hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szerveték meg a Kalot tanulmányi napokat. A Kalot jelentése: Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága. A mozgalom 1935-ben indult Szegeden, fennállásának tíz éve alatt félmilliós tagsággal rendelkezett és húsz népfőiskolát alapított. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyház-szociológus vázolta a Kalot eddigi erdélyi kezdeményezéseit. 1941-ben indult el a visszacsatolt Erdélyben a Kalot-mozgalom kiépítése, a csíksomlyói népfőiskola alapkövét 1941-ben rakták le, következő évben pedig már megindultak az első tanfolyamok. A második világháború után Magyarországon és Romániában egyaránt felszámolták a Kalot-mozgalmat. Erdei István csíkszeredai alpolgármester, Sógor Csaba szenátor és Elekes András római katolikus lelkész, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora fejtették ki véleményüket. /Sarány István: Megalakult a romániai Kalot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2003. szeptember 29.
A gyergyóditrói Szent Gellért-tetőn (közismertebb nevén Cengellér-tetőn) utoljára 1967-ben mutattak be szentmisét. Akkor még 13 család élt a havasok tövében, akik később sorra beköltöztek a közeli településekre. Szept. 24-én, Szent Gellért napján Balázs Károly ditrói plébános mintegy 100 fős zarándokcsapat jelenlétében mutatott be szentmiseáldozatot a hegyen. A megjelentek elhatározták, hogy a jövő évi Szent Gellért-napra, főleg a vállalkozók hozzájárulásával, valamint a hívek segítségével, fakápolnát emelnek a tetőn. /Bajna György: Kápolna épül Cengelléren. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2003. szeptember 29.
Szept. 27-én első ízben szerveztek falunapokat Alsósófalván. Kacsó András táncmesterről is megemlékeztek a falu lakói, a nevét viselő kultúrház előtt, emléktáblát lepleztek le tiszteletére. A szórakoztató és kulturális programok sem hiányoztak: fellépett a kibédi tánccsoport, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes, a székelyudvarhelyi Kékiringó gyermeknéptáncegyüttes, valamint az alsósófalvi táncegyüttes. Sükösd Ferenc festőművész, Bálint Zsigmond fotóművész és a helyi népművészek alkotásaiból kiállítást is nyitottak a szervezők. /Szász Emese: Falunapok Alsósófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2003. október 1.
Szept. 27-én Székelykeresztúron tartotta soros ülését a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT). A testület elemezte a széki tanácsok megalakulása érdekében tett kezdeményezéseket, és határozott a települési állampolgári gyűlések megszervezéséről. Az SZNT KT véglegesítette a településeken való részvételre mozgósító szórólapok és plakátok feliratát, javaslatokat dolgozott ki a települési gyűléseken elfogadandó határozatokról és a közképviselettel felruházottak fogadalomtételéről. /Székelykeresztúron üléseztek a székely kezdeményezők. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./2003. október 1.
Gyergyószentmiklóson dr. Pándi Gábor egyetemi előadótanár, a kihelyezett főiskola igazgatója mondott beszédet a tanévnyitón. A gyergyószentmiklósi főiskola ma már komoly könyvtárral, számítógép-hálózattal rendelkezik, és a világhálón kapcsolat teremthető innen a kolozsvári egyetem könyvtárainak bármelyikével. A kihelyezett főiskolán 175 diák tanul az idegenforgalmi szakon, 126 a földmérő, térképész szakon. Az előbbiek 74%-a, az utóbbiak közül 77 tanulhat magyar nyelven. /Bajna György: Évnyitó a gyergyószentmiklósi főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./2003. október 1.
Ötven éves az ifjúsági matematikai magyar nyelvű lap. 1953-ban született meg a Matematikai és Fizikai Lapok, kezdetben a román nyelvű folyóirat tükörfordítása volt. A Bolyai Tudományegyetem Matematika és Fizika Karán tanító lelkes tanároknak köszönhetően 1957 és 1962 között önálló magyar szerkesztőbizottság jött létre Kolozsváron. Politikai okokból 1963-tól visszaállították régi formáját. 1964-ben a lap fizikai profilja megszűnt, neve pedig Matematikai Lapok lett. Ugyanebben az évben vette át Néda Ágnes tanárnő a szerkesztését, és idén történt nyugdíjba vonulásáig végezte ezt a munkát. 1974-ben történtek újra lépések az önállósodás felé, a magyar anyanyelvű feladatmegoldók nevei a lapban külön jelenhettek meg. Az 1993-ban megalakult Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság segítségével pedig 1997-ben sikerült elszakadni a román laptól és megalapítani a kolozsvári Matematikai Lapok jogutódját, a Matlapot. Dr. Kolumbán József egyetemi tanár a lap jelenlegi főszerkesztője. /Zsombori Gabriella, Csíkszereda: Ötvenéves a Matlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./2003. október 2.
Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 2.
A Magyar Nagylexikon eddig megjelent tizenhat kötetét kapta meg négy kolozsvári oktatási, illetve művelődési intézmény, a Duna Televízió ajándékaként. A karaván tovább halad: Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre visznek könyveket. A Duna TV már tizenegy esztendeje fontos feladatának tartja, hogy könyvekkel segítse a Kárpát-medencében magyar nyelven tanuló diákok szellemi fejlődését. Tevékenységük nyomán rengeteg felajánlást kaptak, magánszemélyek is gyakran hagyományozzák rájuk könyvtárukat, amelyet ők osztanak szét a magyar nyelvterületen. Az Erdélyi Múzeum Egyesület képviseletében dr. Egyed Ákos elnök vette át a lexikon-sorozatot, a Sapientia-EMTE nevében dr. Mócsy Ildikó, a Protestáns Teológiai Intézet képviseletében Kurta József könyvtáros, míg az eseménynek otthont adó Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében az elnök, Pillich László köszönte meg az adományt. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyvadományt hozott a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2003. október 3.
Beke Mihály András, a bukaresti Kulturális Központ új igazgatója, a vele készült beszélgetésben elmondta: Marosvásárhely vagy Csíkszereda a romániai magyar művelődési élet pezsgésének központjai, megvannak a maguk közvetlen kapcsolatai a magyarországi szellemi élettel, ám sok olyan kisebb erdélyi település van, ahol bizonyára jól jön némi szellemi segítség. Tervezi a nagy nemzetközi sikernek örvendő Bánk bán operafilm bemutatását több helyszínen. A napi politikától viszont távol tartjuk magukat. Beke Mihály András a magyar televízió drámai és irodalmi műsorainak főszerkesztője volt, tehát van egyféle kulturális hátterem. Beke Mihály András Beke Györgynek, az egész magyar nyelvterületen évtizedek óta közismert és népszerű írónak a fia. Vállalja apja szellemi örökségét. Beke Mihály András itt nőtt fel, Bukarestben, éppen ebben az utcában, ahol a Kulturális Központ épülete van. /Kozma Mária: Hangsúlyosabban jelen lenni a romániai magyar kulturális életben. Beszélgetés Beke Mihály Andrással, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2003. október 6.
Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2003. október 6.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót, a Hargita Népe munkatársát szept. 27-én brutális támadás érte. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetősége elítéli a hivatásuknak élő újságírók megfélemlítését, bántalmazását és felkéri a bűnüldöző szerveket, hogy a legnagyobb körültekintéssel tárják fel e bűncselekményt, szabjanak ki példás büntetést az elkövetőkre. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2003. október 6.
A magyar Oktatási Minisztérium ezentúl is finanszírozza a határon túli pedagógusok továbbképzésére szervezett nyári akadémiákat, a pedagógusszövetségek oktatási központjainak működését, valamint fedezi a szülőföldi továbbképzések költségeit - jelentette ki Zilahi Imre, az OM határon túli magyarok főosztályának vezetője a Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács hétvégi, szovátafürdői ülésén. Az RMPSZ kezdeményezésére létrejött találkozó alkalmával a résztvevők felkeresték a szövetség négy oktatási központját Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Kolozsváron és Nagyváradon, valamint a kolozsvári Báthory, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot. Az OM kezdeményezésére létrejött Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács a határon túli magyar pedagógusszövetségek vezetőit tömöríti. Ez a testület támogatja a határon túli magyar pedagógusok továbbképzési programjait, valamint az egyes országok magyar pedagógusszövetségei által lebonyolítandó táborokat és tantárgyversenyeket. /Biztosítják a továbbképzést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./2003. október 7.
Csíkszereda és Marosvásárhely után ünnepélyes keretek között Kolozsváron is megnyitották az idei tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A Bocskai ház zsúfolásig megtelt. Szilágyi Pál rektor kifejtette: az egyetem legfontosabb feladatai közé tartozik az egyenlő oktatási esélyek megteremtése az erdélyi magyar diákoknak, akik román társaikhoz képest hátrányban vannak. Beszédében rámutatott, hogy az egyetem jelenleg pénzhiánnyal küszködik. A magyar kormány köszöntését tolmácsoló Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője felszólalásában az intézmény fontosságáról beszélt. Mócsy Ildikó, a Természettudományi Tanszék vezetője közölte, hogy megnövekedett a kutatási programokban résztvevő diákok száma. Xántus Gábor, a fotó-, filmművészet és médiaszak vezetője a jó szó és a biztatás szükségességét hangsúlyozta. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a médiaszakemberek nevelésének fontosságát, valamint a transszilván tudat újjáébresztésének jelentőségét emelte ki. A Béres Alapítvány 300 kiadványból álló könyvadományt adott át az egyetem vezetőségének. /Borbély Tamás: Megkezdődött az új tanév az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./