udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3361-3390 | 3391-3420 | 3421-3450 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2003. november 19.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház legújabb, néptánc- és kontakt-tánc elemeket is ötvöző produkcióját, A malom című balladai motívumokra épülő előadást láthatta nov. 18-án a csíkszeredai közönség. Az előadást a magyarországi Uray Péter vendégrendező vitte színre. /Csíkszeredában szerepelt a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./2003. november 19.
A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány égisze alatt több színvonalas rendezvény is meghonosodott az elmúlt időszakban Máréfalván. Az ezentúl minden évben megrendezésre kerülő Máréfalvi Miraculum szabadtéri előadás, valamint a Mesefalu kézműves alkotótábor mellett, az helybeliek megalkották a Miraculum Baráti Társaságot. Az első találkozóra nov. 16-án került sor, a tagok ezután minden hónap első vasárnapján fognak összegyűlni. Lőrincz Zsuzsa főszervező, az Artera Alapítvány vezetője elmondta, hogy a legfontosabb feladat az egymással való kapcsolattartás. - Célunk a máréfalvi fonók hangulatának újraélesztése, jelezte. Megegyeztek a magyarországi Polány község Passió Egyesületével: jövőben - cserelátogatás keretében - a baráti társaság részt vesz a Polányi Passió előadásán, az anyaországiak pedig Szent István napján a Máréfalvi Miraculum előadására hivatalosak. /Szász Emese: Hagyományőrző baráti társaság Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./2003. november 21.
Erdélyi nagy kérdés: Legyen televíziónk? - tette fel a kérdést Máthé Éva újságíró. Természetesen legyen! Ha egy mód van rá, válaszolt. Óriási lépés lenne az áhított autonómia megvalósítása felé vezető úton! Azonban ha az erdélyi magyar tévé története azzal kezdődik, hogy miatta meg kell szüntetni a Duna Televíziót, az nem helyeselhető. A Duna TV küldetése nemcsak az, hogy tükröt állítson a határon túli magyarság elé. Magyarországnak büszkének kellene lennie arra, hogy több mint tíz éve fenntart egy kulturális televíziót. Egy művelt népnek rendelkeznie kell ilyesmivel, még akkor is, ha a lakosságnak csak 1-2 százaléka kíváncsi adásaira. Elgondolkoztató a magyar kormányzat és az RMDSZ kezdeményezése az önálló erdélyi magyar televízió létrehozásával kapcsolatban. Politikailag független, televízióhoz értő menedzser kellene, aki profi módon irányítani tudná ezt az intézményt. Erdélyben, a médiában, főként a tévés berkekben soha nem zajlott le valódi szelekció. A ritka kivételtől eltekintve esetlegesen lett valaki tévés Bukarestben, Kolozsváron, Csíkszeredában vagy másutt. További kérdések: a reklámok biztosítása, a központ helyszínének megválasztása, a román kormány várható véleménye, a magyar adófizető polgárok véleménye stb., stb. /Máthé Éva: Erdélyi nagy kérdés: Legyen televíziónk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2003. november 21.
Több hónappal ezelőtt költözött a katolikus Keresztény Szó havi- és a Vasárnap hetilap szerkesztősége Kolozsváron az Einstein utca 2 alatti új székházba. A helyiségek ünnepélyes megszentelésére nov. 20-án került sor, amelyet Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke végzett. Köszöntő, hálaadó beszédet mondott Ft. Jakab Gábor főszerkesztő. /B. Dombi Attila: Új székházban a katolikus lapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2003. november 22.
Nov. 20-án megszavazták a képviselők és a szenátorok a jövő esztendei állami költségvetést, nagyvonalúan eltekintve az ellenzék kifogásaitól. A költségvetési hiányt 3 százalékosra tervezték, 5,5%-os gazdasági növekedéssel, 9%-os inflációval számolva, az export 8,2%-os gyarapodást jegyezne, az import pedig 8%-ost. A költségek egyharmadát a szociális kiadások jelentik (a bruttó hazai termék 10,8%-a). Jelentős mértékben nő a helyi költségvetéseknek szánt pénzmennyiség is, elérve a 23 400 milliárd lejt. Megemelték a tanügy, az egészségügy és a kultúra 2004-es költségvetéseit. A szakértők szerint a jövő esztendei költségvetés kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik, mint az idei. A személyi jövedelemadó tekintetében újdonság lesz az adózandó adószintek számának 5-ről 3-ra való csökkentése. A gyógyszerekre és a szállodákra alkalmazott hozzáadott értékilleték 19%-ról 9%-ra csökken. Növekedni fog a fogyasztói adó, ami az üzemanyagok, a dohányáruk és a szeszes italok kiskereskedelmi árait fogja gerjeszteni, az energiahordozókét és az energiákét, az előbbi pedig az importárukét is. /Hecser Zoltán: Megszavazás után a költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2003. november 22.
Nov. 21-én kezdődött a negyedik alkalommal megrendezett Székelyföldi Civil Fórum, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete és a Human Reform Alapítvány szervezésében.A hazai civil szervezetek lehetőségei és anyagi forrásai jóval szerényebbek, mint a környező országokban, mivel törvénykezési hiányosságok, gazdasági nehézségek is nehezítik munkájukat, hangzott el a fórumon. A fórumot ezúttal Homoródfürdőn tartották. Elekes Zoltán, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas csíkszeredai ügyvezető igazgatója előadásában a bizalom témakörét elemezte, rámutatva, hogy az általános bizalomhiány a civil szervezetek munkáját is nehezíti. Telegdi Balázs, a Sapientia - EMTE szociológusa a társadalmi tőke kapcsán kiemelte, hogy az ide tartozó emberközi kapcsolatok leépülése egyúttal a társadalom leépülését is jelenti. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatója a közép-kelet-európai civil szervezetek fenntarthatóságának módjait vázolta. Herczeg Ágnes tájépítész a tájban élő közösségekről szólva az alcsíki településeken elvégzett fürdőfelújításokat mutatta be, mint az ember és környezet hasznát szolgáló közösségi munkát. /Kovács Attila: IV. Székelyföldi Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2003. november 22.
Nov. 21-től Márton Ferenc nevét viseli a csíkpálfalvi iskola. Az intézmény egykori tanítója, tanára, igazgatója 36 éven át szolgálta a magyar közoktatás ügyét, a néphagyomány, népi kultúra ápolását, továbbadását szívügyének tekintette. A névadási ünnepségen Bakó Ferenc ismertette Márton Ferenc életútját. /Névadó ünnepség Csíkpálfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2003. november 22.
Amióta megjelentetik a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem-sorozata, a kismonográfiákat és a bemutatott festők, szobrászok munkáiból is elhoznak néhányat és Marosvásárhelyen, a Bernády Házban kiállításon tárják a nyilvánosság elé. Négy művész, egy festő, egy szobrász és két grafikus - Kosztándi Jenő, Gergely István, Haller József és Részegh Botond - művei kerültek így egymás mellé. A kézdivásárhelyi Kosztándi Jenő festészetét a sepsiszentgyörgyi Jánó Mihály méltatja a kismonográfiában. A kolozsvári Gergely István szobrászatáról a Békéscsabán élő Banner Zoltán írt átfogó esszét. A marosvásárhelyi Haller József Kovács András Ferenc Tengerész Henrik búcsúzik című kötetét, a csíkszeredai Részegh Botond Markó Béla Balkáni fohász című versciklusát illusztrálta. /(nk): Könyv és művészet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2003. november 22.
Megjelent Zsigmond Enikő: Nemere-hegység /Erdély hegyei 23. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A sorozat legfrissebb kötete a Nemere-hegység turistaútvonalait természeti és épített környezetét mutatja be. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2003. november 24.
Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2003. november 24.
Márton Áron (1896-1980) római katolikus püspök nemcsak egyházának, hanem az egész erdélyi magyar közösségnek meghatározó alakja volt. A november 22-én megnyitott, a Terror Háza Múzeum és az egri Segít a Város Alapítvány támogatásával létrejött, a püspök életútját bemutató tárlat két hétig látogatható Székelyudvarhelyen. A megnyitón Szász Jenő polgármester, Kovács Sándor főesperes és Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója ismertették Márton Áron életútját, meghurcoltatását, kiemelve példaértékű helytállását. A majdani püspök 1896 augusztusában született Csíkszentdomokoson, ott végezte elemi iskoláit, gimnáziumba Csíksomlyón, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron járt. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, azután földművesként dolgozott. A gyulafehérvári teológiára 1920-ban kérte felvételét, gróf Majláth Gusztáv Károly négy évvel később pappá szentelte. 1938-ban néhány hónapig a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetője, később, Vorbuchner Adolf püspök halála után XI. Pius pápa Gyulafehérvár püspökévé nevezi ki. A második világháborúban Erdély kettészakadt, a püspöki székhely Romániában maradt. Miután egy ízben felszólalt az akkor Magyarországhoz tartozó kolozsvári templomban a zsidók elhurcolása ellen, a magyar hatóságok kitiltották az országból, így a háború végéig nem is látogathatta az egyházmegye Észak-Erdélyben élő híveit. Márton Áron élesen elítélte az 1948-as államosítást, amikor az egyházat minden vagyonától megfosztották, felemelte szavát a görög katolikus vallás betiltása és az ortodoxiába való bekebelezése ellen. 1949-ben végül a román titkosszolgálat emberei elrabolták. A legkegyetlenebb kínzások ellenére sem volt hajlandó megtagadni egyházát. 1951-ben életfogytiglani fogságra ítélték, de végül 1955-ben szabadon bocsátották. Határtalan népszerűsége miatt a hatalom rövidesen mégis házi őrizetben tartotta, csupán 1968-ban oldották fel a kényszerlakhelyre vonatkozó rendelkezést. A gyulafehérvári püspöki palotában halt meg. /(bb): Márton Áron emléktárlat nyílt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./2003. november 25.
Mintha egykor zenetudományi és zenepedagógia szakot ígértek volna a zenei anyanyelv megőrzésére a Sapientia Egyetem, "viszont mások családi érdekek alapján médiaszakot lobbiztak ki belőle. Igaz, hogy ugyanott, a Babes-Bolyain már évek óta foglalkoznak médiával és ráadásul magyarul, Marosvásárhelyen is foglalkoznak médiával és immár Csíkszeredában is foglalkoznak médiával, sőt országszerte, román egyetemeken sok-sok magyar fiatal végzett hasonló szakon", írta Székedi Ferenc. Az újságíró emlegette az útszéli hangnemet, melyet ő a Magyar Demokratában fedezett fel. /Székedi Ferenc: Haza a mélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2003. november 25.
Ma már hét moldvai település állami iskolájában tanítják fakultatív tantárgyként a magyar nyelvet - mondta Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének alelnöke a nov. 23-án Csíkszeredában rendezett csángónapok keretében. Csíkszeredában negyedik alkalommal rendezték meg a csángónapokat. A Moldvában működő csángó-magyar szervezetek vezetői kerekasztal-beszélgetés keretében elemezték az elmúlt esztendők eredményeit. Bilibók Jenő nagy sikerként értékelte a magyar nyelv fakultatív tantárgyként való tanítását hét moldvai település állami iskolájában. Mint elmondta, ma már 7 településen 9 csoportban tartják a magyar nyelvórákat hivatalos iskolai oktatás keretében, emellett 11 településen iskolán kívüli tevékenység keretében lehet magyar nyelvet tanulni. Összesen 24 magyar pedagógus tevékenykedik a moldvai falvakban. /Csángó napok Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./2003. november 25.
Erdélyi énekkari találkozót szervezett a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE nov. 22-én Kolozsváron, a Magyar Operában. A Dana dana címet viselő kórus-délutánon öt énekkar lépett dobogóra. 150 évvel ezelőtt született az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, Sándor József. Az ő szellemére, a "cselekvő magyar" egyik prototípusára emlékezett bevezető szavaival Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke. Az öt énekkar közül a csíkszeredai, Gergely-Simon Ibolya vezette Harmónia Kamarakórus produkálta a legemlékezetesebb műsort. A további énekkarok: Tordaszentlászló énekkara, a kolozsvári Református Kollégium Vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Szeminárium Fiúénekkara és az aranyosgyéresi Református Vegyeskar. /Jakabffy Tamás: Dana dana. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2003. november 26.
Székelyudvarhelyen a csereháti ügyben a város érdekeit Hajdú Gábor csíkszeredai ügyvéd képviseli. Hajdú Gábor pert nyert, és ennek következtében nem kell kifizetni az eddig felgyűlt hatszázmilló lejt, a perköltséget az Aris Industrie Kft.-nek; továbbá nem került sor az árverésre sem. Az Aris Industrie-nek döntő szerepe volt a csereháti lavina elindításában, mert a cég előbb felépíttette, aztán elajándékozta a görög katolikus kongregációnak a csereháti, eredetileg árvaháznak, gyerekotthonnak elképzelt épületet, most kéri az addigi perköltségek kifizetését. Az Aris tehát kérte a táblabíróság ítéletének végrehajtását, ami azt jelentette volna, hogy Udvarhelynek, mert veszített, hatszázmillió lejt kellett volna kifizetnie. /Oláh István: Cserehát-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./2003. november 27.
Szövetség a Székelyföldért címmel székelyföldi önkormányzati konferenciákra kerül sor a hét végén Csíkszeredában. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által szervezett rendezvényeken a Székelyföld sajátos problémáit kívánják előtérbe helyezni. Csíkszeredában Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően - többek között - Demeter János, a Kovászna Megyei tanács elnöke a Székelyföldi Kutató Intézetre vonatkozó tervekről számol be. Nov. 29- én Sepsiszentgyörgyön lesz országos önkormányzati konferenciára. Borbély László ügyvezető alelnök pedig az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között aláírt protokollumok önkormányzati megvalósításairól tart előadást. /Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./2003. november 27.
Több fiatal muzsikus kivándorlását állíthatja meg a Székelyföldi Filharmónia létrehozása. Haáz Sándor megyei tanácsos, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője szerint a klasszikus zenét játszó muzsikusok azért hagyják el a régiót, mert nem találnak zenekart maguknak. A Hargita Megyei Tanács legutóbbi ülésén határozott a Székelyföldi Filharmónia létrehozásáról, amely a Hargita és Kovászna megyei, illetve a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi önkormányzatok közös finanszírozásával fog működni. Hargita megyében nincs filharmonikus zenekar, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen működnek viszont kamarazenekarok. A Székelyföldi Filharmónia keretében a két város, valamint Sepsiszentgyörgy kamarazenekarai közösen koncertezhetnének a három városban. A határozat szerint a Székelyföldi Filharmónia a Hargita Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik, viszont még nem tudni, melyik városban lesz a székhelye. /Kovács Attila: Székelyföldi Filharmónia alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./2003. november 27.
A Csíkszeredában megjelenő Transzilván Figyelő "A legenda köddé foszlik" címmel nagyszabású cikket tett közzé, eszerint Csibi István üzletember a városban uralkodó helyzetről szóló cikkeket "személye ellen irányuló rágalmakként és megalapozatlan vádakként kezeli. Peres eljárást indított valamennyi őt támadó sajtóorgánum ellen: az Adevarul bukaresti napilapot két cikk miatt, a Romániai Magyar Szó és az Udvarhelyi Híradó lapokat az őt gyalázó, lefordított anyagok miatt perelte be. A csíkszeredai üzletember kijelentette: Londoni ügyvédi irodám tanácsára bukaresti ügyvédeket fogadtam, akik azt javasolták, hogy egyenként 900 millió lejes kártérítést kérjek minden újságtól. Az összeget a szegények megsegítésére fogom fordítani, elsősorban a közköltség kifizetésében elmaradt családoknak adományozom". A Csibi Zoltán által támogatott Transzilván Figyelő bemutatta az üzletembert. Csibi István a semmiből épített magának birodalmat. Két egyetemi végzettséggel rendelkezik: a Tengerészeti Egyetem Elektrotechnika Karán, valamint belkereskedelemből diplomázott. Tengerész lévén, bejárta az egész világot. 1992-ben 800.000 német márkával kezdte üzleti tevékenységét. Mára már 17 féle tevékenységet folytat, többek között fafeldolgozással, út- és hídkarbantartással, turisztikával, könyvkiadással, bányászattal, nehéziparral, építőiparral, állattenyésztéssel foglalkozik, részvényes a kőolaj-kitermelésben és a médiaiparban. Vállalkozásainál több mint 1400 személy dolgozik. Csibi István azt is elmondta, hogy helyi tévéstúdiót és rádióadót fog működtetni, a médiapiacon továbbra is támogatni fogja a Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő kiadványokat. "Nem akar polgármester lenni. Csibi viselt dolgairól cikket író Szondy Zoltánról azt állította, hogy többször megvendégelte az újságírót, még pénzt is kapott tőle. Csibi Istvánnak 267 autója van és nemsokára egy helikoptert is vásárol. A vállalkozó a legjobb ügyvédekkel dolgoztat bizonyos személyek - az udvarhelyi Albert András, Verestóy Attila és Ferenczy Károly vagyonszerzési módszereinek kiderítésére. /Londoni ügyvédi irodája tanácsára Csibi pereli az RMSZ-t! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./2003. november 27.
Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium célja, hogy továbbtanulási lehetőséghez juttassa a gyimesi fiatalokat és hozzájáruljon a saját csángó értelmiségiek kineveléséhez. Az induló középiskolában kezdetben nem volt elegendő szakképzett pedagógus. Kitartó munkával a gyimesfelsőloki középiskola fokozatosan felnő a korigények szintjére. A tanulási feltételeket tekintve, máris megelőzte legtöbb iskolát, gazdagodik felszereltsége. Csángó és székely népviseletbe öltöztek a tanulók a Szent Erzsébet-ünnepségen. /Borbély László: Iskola a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./2003. november 28.
Szondy Zoltánnak Az erőszak tengere Csíkban címmel október 30-án jelent meg a Hargita Népében írása a Csíkszeredában uralkodó magánterrorról. A cikk villámgyorsan terjedt el Romániában és Magyarországon, bevallom: hogy fénymásolt példányait mai napig is olvassák. Pár nappal a cikk megjelenését követően ülésezett a csíkszeredai önkormányzat, mely állásfoglalást fogadott el - a dokumentum az államelnök, miniszterelnök és belügyminiszter beavatkozását kéri a csíkszeredai helyzet megoldásáért. A Hargita megyei rendőrség közleményt adott ki, biztosítva mindenkit: uralja a helyzetet. Megjelentek Csíkszeredában a bukaresti Adevarul újságírói. A helyi Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő hevesen tagadták, hogy Csíkszeredában bármilyen baj lenne és vadul támadták Szondy Zoltánt.Az Adevarul munkatársait éppen a Jurnalul de Transilvania hadjárata győzte meg arról, hogy Csíkszeredában bizony baj van. A Csíkszeredában tapasztaltakról kétrészes cikk jelent meg az Adevarulban, a szerző, Robert Veress leírta, hogy Csibi István vállalkozó és emberei terror alatt tartják a várost. Csibi István pert indított az Adevarul ellen, pert indított a Romániai Magyar Szó ellen, pert indított az Udvarhelyi Híradó ellen, pert indított a National TV ellen, pert indított dr. Szabó Soós Klára tanácsos ellen. Csibi István a nyilvánosság elé lépett. Az Adevarul újságíróit és a Hargita Népét is visszautasította. Egyedül a Transzilván Figyelőnek adott "exkluzív riportot". Persze, mindenki úgy reklámozza magát, ahogyan akarja. Ízlések és pofonok... Igen, pofonok. A lapban Csibi István kijelentette: "...több olyan alkalmazott, aki lopott tőlem, inkább vállalta a két pofont, mint hogy a törvényszékre kerüljön." Ezt önbíráskodásnak nevezik. /Szondy Zoltán: Köd az erőszak tengere fölött. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./2003. november 28.
Nov. 27-én Csíkszeredában történészek, társadalomkutatók régészek, helytörténeti és falumonográfia-írók részvételével szakmai tanácskozást tartottak Helytörténetírás, helytörténeti kiadványok 1990 után Hargita megyében témával. Mihály János, a konferencia szervezője felvetette, jóval gyakrabban kellene találkozniuk a szakmabelieknek. Ugyanis az egymás után megjelenő monográfiákkal, helytörténeti tanulmányokkal, nem megfelelőképpen foglalkozik a szakma. Nincs kritika. Felvetődött, hogy mi tekinthető műfajilag is monográfiának. 1990 után örvendetesen gyarapodott a falumonográfiák, helytörténeti írások száma, csak azok kerülhetnek be a tudományos körforgásba, melyek megfelelő szakmai igénnyel íródtak. /Kristó Tibor: Helytörténeti konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./2003. november 28.
Autóbalesetben vesztette életét Miklós József nyelvtanár /Farkaslaka, 1940. dec. 7. - Csíkszereda, 2003. nov. 26./, Csíkszereda ismert személyisége, a Márton Áron Gimnázium és a Sapientia - EMTE tanára, akinek hangját a Vákár Lajos Műjégpálya hangosbemondójaként évtizedeken keresztül hallhatta a közönség. Miklós József tanár, műkedvelő színjátszó, népgyűlések szónoka, idegenvezető és tolmács, a Csíksomlyói passió szövegírója és rendezője. Nagy nyelvtudású ember volt, Ferencz Imre szerint húsz nyelven tudott. /Ferencz Imre: Miklós József 1940-2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28., Közúti baleset áldozata lett Miklós József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./2003. november 28.
A Magyarok Háza /Budapest/ rendezvényei sorában gyakran vannak erdélyi vonatkozású események. Nov. 12-én Kocsis István Bolyai János című drámáját tűzték műsorra, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában; 25-én Kányádi Sándor volt a Ház vendége, a Felemás őszi versek című verskötete megjelenése, valamint a költőről a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent monográfia bemutatása alkalmából; dec. 2-án Jáki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című kötetének bemutatása alkalmából fellép Ferencz Éva énekművész. E rangos rendezvénysorozat része volt Beke György három új könyvének - Advent a kaszárnyában (Elbeszélések - Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda), Déva vára alatt (Szociográfia - Felsőmagyarország Kiadó), Makacs realizmus (Tanulmányok, interjúk, portrék - Közdok Kiadó) - a bemutatója, november 17-én. Mindhárom kötet ebben az évben jelent meg. Az est házigazdája Medvigy Endre irodalomtörténész, a Szent László Akadémia dékánja volt. Bevezető szavaiban méltatta Beke György munkásságát, elkötelezettségét az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. Beke György regények és elbeszélések írójaként is sorskérdéseink bátor felvetőjeként él az olvasók emlékezetében. Az Istók Péter három napja (1977), Fölöttünk a havasok (1980), A Haynal-ház kapuja (1981), Arccal az életnek (1987) jelentik a szépírói kibontakozás főbb állomásait. A csíkszeredai kiadónál most megjelent elbeszéléskötetről Czegő Zoltán költő beszélt: "Beke György szépirodalmi alkotásaiban túlnyomórészt ugyanazok a témák, tragédiák, nemzetiségi kisebbségi és elnyomó hatalmi konfliktusok jelentkeznek, mint a riportjaiban, rétegföltáró súlyos írásaiban. A cél egy: igazat vallani, igazat megvilágítani (...) Beke György a nagy nemzeti kérdésfelvetők között éli napjait. Lélekerejét viszont az állítások, a tagadások, a fölszólítások izgatják a legjobban. Mégis egy kérdését idézném a Csángók gyóntatója című írásából: "Azok az afrikai bennszülöttek vajon elkárhoznak-e, ha nem gyónnak meg mindent, mert nem értik a pap nyelvét és a pap sem az övéket?" De hát, ahol a bűn államhatalmi szinten élvez védettséget, ott csak a templomban, de nem, még ott sem érvényesek az egyetemes emberi erkölcsi törvények, s azok veremében a Tízparancsolat, meg az anyanyelvi gyónás méltósága szintúgy." A hetvenes-nyolcvanas években megjelent riportkötetek - Szilágysági hepehupa (1975), Nyomjelző rokonság (1978), Búvópatakok (1980), Boltívek teherbírása (1983), Itt egymásra találnak az emberek (1984) - otthon nem folytatódhattak. Valamennyi sikerkönyvként volt jelen, mígnem a kötetek s majd írójuk is nem került a tiltott könyvek, az elnémított írók sorsára. Az 1989-ben az anyaországba áttelepedett szerző 1996-ban kezdte meg a barangolókötetek immár cenzúrázatlan és átdolgozott újrakiadását. A Szigetlakók az otthon megjelent első három kötetet öleli fel; a Boltívek teherbírása (1998) appendixeként közreadta az írónak a riportkötetek miatti meghurcoltatása naplóját - A lándzsa hegye. Egy befejezetlen per címmel; a bihari barangolókötet többszörös terjedelemben jelent meg Az Értől a Kölesérig címmel; a negyedik, Bartók szülőföldjén (2002), a Bánság magyarságának krónikája, sorskérdéseinek faggatója; a most bemutatásra került Déva vára alatt kötet pedig Dél-Erdély szórványmagyarságának apadásában vívott keserves utóvédharcát tárja elénk, Hátszegtől Brassóig térképezve fel a gondokat. A Makacs realizmus című kötetből Beke György olvasott fel egy gondolatébresztő tanulmányt, amely az 1943-as balatonszárszói találkozó nemzetféltő eszméiből kiindulva szólt a mai égető gondokról. Beke György e három kötettel is igazolja, hogy az anyaországban is az erdélyi magyar nemzeti közösség legkövetkezetesebb, legbátrabb, legszókimondóbb személyisége maradt. /Máriás József: Könyvbemutató a Magyarok Házában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./2003. november 29.
Nov. 28-án Csíkszeredában tartották a Székelyföldi Önkormányzati Konferenciát. - Székelyföld a székelyeké. Ez a föld azonban csak a székelység, mindannyiunk: a politikum, a civil társadalom, az egyházak, egyszóval a szövetség összefogásával emelhető fel - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Szövetség a Székelyföldért elnevezésű tanácskozáson több mint 300 székelyföldi önkormányzati képviselő, polgármester, megyei és helyi tanácsos vitatta meg a régió sajátos gondjait, fejlesztési stratégiáit. Az eseményen jelen voltak Hargita, Kovászna és Maros Megyei Tanács elöljárói is. Székelyföld felemelkedéséhez egy olyan közösségre van szükség, amely részt vesz minden olyan döntés meghozatalában, amelyben ő maga is érintett, és kizárólag ő maga dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek csak a közösségre vonatkoznak. Ez az autonómia elve, amelyet az RMDSZ is követ - mutatott rá Markó Béla. Markó Béla szerint a magyarságnak döntenie kell arról, hogy továbbra is ott lesz, ahol az ország jelentős politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek, vagy pedig önmagába zárkózva, ilyen-olyan politikai nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként halad el mellette a változás szele. A 90-es évek elején az RMDSZ csupán dűlőutak kikövezésére, falusi hidak építésére vállalkozhatott, ma már erdélyi autópályában gondolkodhat. Az önkormányzati és a parlamenti képviselet két szorosan összefüggő eszköz - jelentette ki. Ráduly Róbert, a csíki területi szervezet elnöke úgy vélte, hogy a székelység sajátos gondjainak megoldásában továbbra is az egységes, közös szövetség jelenti a járható utat. /(cs. a.): Székelyföldi önkormányzati konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2003. november 29.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban megtartották a tudományos diákkonferenciát (TUDEK). Szervezője, Dvorácsek Ágoston tanár elmondta, hogy öt évvel ezelőtt a vadvirágokról írt dolgozatot irányításával egyik diákja, Nagy Kinga. Ezzel a Szeltersz varázslatos növényvilága című dolgozattal Csíkszeredában, majd Kunszentmiklóson nyertek előkelő helyezést. A következő évben a budapesti Természet Világa című folyóirathoz két dolgozatot nyújtottak be, az egyikért első díjat, a másikért dicséretet kaptak. Azóta minden évben küldenek cikkeket a Természet Világa által meghirdetett Református Középiskolák Tudományos Diákkonferencia (RKTDK) pályázatára. Dvorácsek Ágoston megalakította a kollégiumban a Fenichel Sámuel Önképző Kört, ahol minden iskolai évben 20-30 diák fejti ki munkáját. Támogatják őket a Budapesti Kutató Diákokért Alapítvány, a Természet Világa folyóirat, de sokszor váratlan adakozók is jelentkeznek. 1999-től 80 díjat és dicséretet hozott el a Bethlen Gábor Kollégium. A legtöbbet az anyaországból. /N. T.: "Mindenképp folytatni kell!"- Interjú Dvorácsek Ágostonnal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2003. december 2.
Befejeződött az Erdélyi Prímások VI. Találkozója Csíkszeredában. További stúdiófelvételekre került sor, a muzsikusok gálaműsor keretében léptek fel a lelkes közönség előtt. A hiteles erdélyi népi muzsika ápolása - ez a cél vezérli évente a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest az Erdélyi Prímások Találkozójának megszervezésében. A találkozón jelen volt Zerkula János és Fikó Regina a Gyimesekből, Pál Emil és a Keleti Szél Szabadcsapat, a Palló zenekar, Horváth Mihály és zenekara Vajdaszentiványról, Jakab Attila és zenekara Marosvásárhelyről, a felcsíki népzenét játszó Duduj Rozália és Nisztor Mihály, az Üsztürü zenekar és Magyarpalatkáról Koboda Márton és együttese. Az archivált hanganyagot és videokazettákat a későbbiekben kiadják. /D. Balázs Ildikó: Mire táncolunk Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./2003. december 2.
Nov. 29-én a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület megalakulásának tizedik évfordulója alkalmával tartott ünnepi műsor keretében mutatták be Kovács Piroska Orbán Balázs kapui /Infopress Rt., Székelyudvarhely/ című könyvét, amely a Szejkefürdőn, az Orbán Balázs síremlékéhez vezető út mentén felállított 14 kapu történetét ismerteti. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta: a máréfalvi tanárnő, az egyesület elnöke igazi szakértőként, tudományos igényességgel írt a Szejkefürdőn látható kapukról. 1972-ben Máréfalván lebontottak egy régi székely kaput, ekkor gondolta Kovács Mihály volt tanfelügyelő, hogy valahogyan meg kellene állítani ezt a folyamatot. 1973 tavaszán állították fel az első három kaput, s ezek között volt az Orbán Balázs szejkei háza előtt álló hajdani kapu is, amely hosszú ideje a múzeum udvarán hevert. A 48 oldalas kiadvány megérdemli, hogy könyvként emlegessék. Aki elolvassa a 14 kapu történetét, mindent megtudhat, amit a székely kapukról tudni kell. Az ezer példányban nyomtatott könyv a csíkszeredai Polgár-Társ, a nagyváradi Kárpát, a belga Baudouin alapítványok támogatásával készült. /Fülöp D. Dénes: Mindegyiknek külön története van. Kiadvány a szejkefürdői székely kapukról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./2003. december 3.
Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte dec. 2-án Székelyudvarhelyen a Tanulók Háza. Ez alkalomból az egykori pionírház hivatalosan is felvette a Cimbora Ház nevet. Szarvas Béla igazgató, valamint a város elöljárói köszöntötték a fél évszázados intézmény jelenlegi és egykori munkaközösségét. Jelenleg 18 szakkör működik tizenkét oktató vezetésével, több mint ezerötszáz diák látogatja a köröket. Az évforduló alkalmából dokumentumfilm, illetve egy kiadvány is napvilágot látott. Az ünnepség a Cimbora Ház Szentimre utcai székhelyén emléktábla-avatással, valamint kopjafa-leleplezéssel ért véget. /Szász Emese: Ötvenéves a Tanulók Háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./2003. december 6.
Nov. 27-én Csíkszeredában helytörténeti konferenciát rendeztek, a történetírás 1990 utáni helyzetét próbálták felmérni. Olyan időszakban, amikor a megjelent kiadványokat nem követik kellő mértékű kritikai írások, tanulmányok. A nem eléggé megbízható dokumentációra, alapkutatásokra alapozó művek láncreakcióként szülhetik maguk után a tévedéseket. Szükség van tudományos műhelyek (a székelyudvarhelyi Areopolisz például) működésére, melyek egyfajta irányt szabnának. Ebben a folyamatban megtalálhatnák helyüket a "lelkiismeretes amatőrök" is. /Kristó Tibor: Hogyan írjunk történelmet? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./2003. december 6.
Számtalanszor előfordul, hogy szerény emberekről csak akkor tudjuk meg, hogy kik is voltak, amikor már elmentek, a máslétbe távoztak. Így van ez Miklós József /Farkaslaka, 1940. dec. 7. - Csíkszereda, 2003. nov. 26./ a Márton Áron Főgimnázium tanára esetében is. Tevékenysége a népnevelés igazi nagyjai közé emelte őt. Hűséggel szolgálta az iskolaügyet, annak minden vonatkozását a mai Márton Áron Gimnáziumban. Közel tizenöt nyelvet ismert (tolmács és fordítói szinten), általános műveltsége igen magas színvonalú, sokoldalú volt. Cselekvő hazaszeretet jellemezte. Szolgálta közösségét nagy odaadással. Köszöntőbeszédek százait fogalmazta, de újságcikkeivel is értékes ismereteket hozott emberközelbe. 1992-től társ- és főszerkesztője volt a MÁG évkönyvének /Márton Áron Főgimnázium/, önálló könyve is jelent meg Európai nyelvek (Csíkszereda, 2002) címmel, de társszerkesztőként fontos helytörténeti munkák megírásában is részt vállalt, többek között Az emberkatedrális (1996) és a Fehér lovon a székely legendákba (1996) címűekben (mindkettő Márton Áron életéről szól). /Borsodi László: Emlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./