udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3481-3510 | 3511-3540 | 3541-3570 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2002. január 19.
Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtést kezdeményeztek helyi értelmiségiek a szűkös anyagi körülmények közé kényszerített önkormányzati művelődési intézmények védelmében. Az aláírási íveken a következő szöveg szerepel: Alulírottak kérjük a székelyudvarhelyi kulturális intézményekre vonatkozó költségvetési tétel megváltoztatását, a következő indoklással: A városi tanács által elfogadott összeg ezen intézmények tavalyi költségvetésének 50%-a, ami valójában ennél is kevesebb, ha figyelembe vesszük a kormány által előretervezett 31%-os inflációt. Ez az összeg a Haáz Rezső Múzeum és a Városi Könyvtár esetében az év utolsó harmadában az intézmények működésképtelenségéhez vezet, a művelődési ház esetében ez már az első negyedév végén bekövetkezik. Ezen túlmenően jelen formájában a városi költségvetés felszámolásra ítéli a Tomcsa Sándor Színtársulatot, az Udvarhely Néptáncműhelyt. E tényállás fenntartása a kultúrközpontként ismert városunk művelődési életének súlyos, sok tekintetben helyrehozhatatlan sérülését eredményezi. /Aláírásgyűjtés az udvarhelyi művelődési intézmények érdekében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2002. január 19.
Válsághangulat van Székelyudvarhely közművelődési életében. A pénzhiány miatt elkeseredett intézményvezetők és alkalmazottjaik egyelőre a tiltakozásnak csak a legkevésbé látványos formáját, a japán sztrájkot választották. Fehér leplekbe van beburkolva a művelődési ház, a Tourinfó, a Szinfó épülete. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója azt nyilatkozta, hogy amíg nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, felfüggesztik az újabb produkciók előkészítését. Ez sajnos, nemcsak a színházra és a néptáncműhelyre vonatkozik. Ennek ellenére jan. 17-én megnyílt Kubanek László festőművész tárlata. /Zsidó Ferenc: Termékeny válság? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2002. január 19.
A székelykeresztúri dr. Molnár István Múzeum munkatársai megszakítás nélkül végzik leletmentő ásatásaikat. Ha egy ház a városban bontásra ítéltetik, előzetesen a régész átkutatja spaklija ezeket a területeket. Így kerültek elő azok a XV–XVI. századi értékes kerámialeletek (edények, csempék, fibulák, pénzérmék stb.), melyeket részben restaurálva a múzeum hat tárlójában szemrevételezhet az érdeklődő. Székely Attila régész, a fáradhatatlan leletmentő újabb felfedezéseit most is megosztja a már Budapesten élő kiváló régésszel, Benkő Elekkel, aki egy időben szintén a keresztúri múzeum munkatársa volt. /Kristó Tibor: Leletmentő múzeum Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2002. január 20.
Jan. 21-én Erdélyben megkezdik működésüket a státusirodák. Csíkszeredában működik az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által létrehozott területi központi iroda. A medence településein további huszonhat kihelyezett iroda működik. Udvarhelyszék területén huszonkét információs iroda kezdi meg tevékenységét. A Gyergyói-medence minden településén működik státusiroda. /Kedvezménytörvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2002. január 20.
Nov. 18-án Csíkszeredában Kelemen Attila főszerkesztő ismertette a Transindex internetes portál tevékenységét. A Transindex 1999-ben, mint heti frissítéssel megjelenő diáklap volt jelen az interneten. Jelenleg a szerkesztők napi 10-12 órát dolgozva vannak on-line módban, ami azt is jelenti, hogy egy nap alatt többször is frissítik az oldalakat. A www.transindex.ro címről lehívható oldalakon az aktuális hírek mellett több magazin jellegű hír is található, ugyanakkor számos olyan link-adattár, amelyről könnyen át lehet lépni más oldalakra. Jelenleg minden romániai magyar politikussal van kapcsolatuk, kivétel Verestóy Attila szenátor, aki többször is elutasította az olvasók kérdéseire való válaszadást. /(Daczó Dénes): Bemutatkozott a Transindex. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. január 20.
Tusnád községben jan. 18-án átadták az új iskola épületét, egyben névadó ünnepséget tartottak. A korszerű iskola nagyrészt világbanki támogatással épült, mintegy 121 ezer dollár a beruházás értéke. Az iskola felvette Kós Károly nevét, akitől a következő idézetet írták ki: A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. /Ferencz Imre: Iskolaátadás és névadás Újtusnádon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2002. január 22.
Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./ 2002. január 22.
Jan. 21-én Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae épületében állattenyésztési és növénytermesztési szaktanfolyam indult. A tanfolyamon a megyeszékhely környéki falvakból többnyire szakiskolát és szakközépiskolát végzett fiatalok vesznek részt heti négy alkalommal, és majd júniusban vizsgáznak, diplomáznak. /Mezőgazdasági szaktanfolyam indult. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./2002. január 22.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézete január 25.–március 16. között (hétvégenként) a tanári igazolvány megszerzéséhez szükséges pedagógiai tanfolyamot szervez – magyar nyelven is – azok számára, akik felsőfokú tanulmányokkal és licencvizsgával rendelkeznek. /Pedagógiai tanfolyam a Tanári igazolvány megszerzéséhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./2002. január 23.
Tanácsi határozattal 2000. márciusában irodahelyiséget kapott a Városháza épületében a Székelyudvarhelyi Madisz ifjúsági szervezet, azonban nem tudták azt elfoglalni. Ugyancsak ebben az épületben tanácsi határozattal kijelöltek 11 irodahelyiségből álló székhelyet az RMDSZ, illetve a parlamenti és szenátori fogadóirodák számára. Szász Jenő polgármester a sajtótájékoztatón kifejtette: régen átvehették volna fogadóórák számára, azonban a státusirodák megalakítása ürügyén az RMDSZ úgy szeretné átvenni az egész emeleti részt, hogy onnan kilakoltassák az ott székelő Udvarhelyi Fiatal Fórumot és az Udvarhelyi Polgári Egyesületet. Az épület ügyében a jan. 24-i rendkívüli tanácsülés dönt. /Bágyi Bencze Jakab: Székhelyvita Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 23.
Székelyudvarhelyen megnyílt Bencze László (Berta) képzőművész grafikai tárlata. Jan. 23-tól két hétig a Tourinfo Galériában Varga Béni festményei tekinthetők meg. Varga Béni rokkantnyugdíjas. /Udvarhelyi tárlatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 23.
A Magyar ATV Kereszttűz című műsorában, jan. 14-én a kisebbik ellenzéki párt elnöke, miniszterelnök-jelölt /Kuncze Gábor/ kijelentette: "a magyar nemzetiségű románok nagy része is rossznak tartja a kedvezménytörvényt és főleg a két kormányfő között létrejött egyezséget". A három kérdező nem tett erre semmi megjegyzést, udvarias mosolygás volt a reagálás. Tehát ők is természetesnek vették az elnök eme kijelentését! A nyolcvanas években Ceausescu diktátor és csapata használta a magyar nemzetiségű románok minősítést. Szomorú, írta Bara Béla, hogy az ellenzéki pártok kampányt csináltak a kedvezménytörvényből, hiába írnak nyílt levelet a háromszéki magyar értelmiségiek, hogy jó a kedvezménytörvény, ők mégis folytatják a kampányt választási sikereik érdekében. /Bara Béla, Csíkszereda: Kik is vagyunk mi? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 24.
A csíkszeredai fegyházban raboskodik immár hat hónapja Reiner Antal. Az Agache-család által meghirdetett bosszúhadjárat egyik áldozata, aki ellen 1997-ben kezdték meg a bűnügyi eljárást. Több éves pereskedés és ítélethozatal után Reinert hat hónappal ezelőtt tartóztatták le. Mint mondotta, többször elment Magyarországra, ám nem tudott sokáig ott sem maradni, hiszen szíve hazahívta. Az anyaországban politikai menedékjogot is kapott, de amint meghallotta, hogy Héjja Dezsőt börtönbe zárták, úgy döntött, beadja a kérelmet a politkai menedékjog visszavonására és hazajön. Egyetlen éjszakát tölthetett otthon, Esztelneken: másnap reggel a rendőrség elvitte. Családja jelenleg Magyarországon él. Huszonhárom évi házasság után elváltak feleségétől, a huszonnyolc éves lánya és húszéves fia is Magyarországon lakik. A hat hónap alatt látogatói között volt Ráduly Róbert képviselő, Frunda György szenátor és több alkalommal Katona Ádám, aki csomagot küldött. Távol a családtól, nehezen viseli a börtönt Reiner. A többéves pereskedés miatt szívbetegsége súlyosbodott. A börtönkörülményeiről nem szívesen mesél. Annyi azért kiderül, gyógyszert kap, a betegszobába azonban nem viszik, mert nincs elég hely. /(Daczó Dénes): A szabadság utáni vágy. Reiner Antal menedékjog helyett a börtönt választotta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2002. január 24.
Puskás Bálint szenátor Márton Árpád kovásznai képviselővel együtt tavaly törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi javak visszaszolgáltatására. Puskás Bálint, aki tagja a gyulafehérvári Római Katolikus Egyházkerület vezetőtanácsának, leszögezte, hogy az RMDSZ egymagában folytatja a küzdelmet az egyházi javak visszaszolgáltatásáért, egyetlen parlamenti párt sem állt melléje. Puskás Bálint tervezete úgy rendelkezik, hogy a törvény elfogadásának pillanatától megtiltja a visszaigényelt épület, egyéb ingatlan eladását vagy privatizálását. Ahol kórház, iskola, múzeum, diplomáciai testület stb. működik, az az épület is visszakerül az egyház tulajdonába, de az illető intézmény öt év haladékot kap a helyzet rendezésére, erre az időre pedig szerződést kell kötnie a régi-új tulajdonossal. A magyar történelmi egyházak vezetői egyetértettek ezzel a rendelkezéssel. A tervezetet a püspöki konferencia is elfogadta. /Barabás István: Puskás Bálint szenátor szerint egyházaink újra reménykedhetnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./2002. január 24.
Jan. 22-24-e között Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház színjátszó kisfesztivált szervezett. A budapesti Szkéné Színház Pintér Béla társulatának lépett fel, jan. 23-án pedig a Figura Stúdió Színház Csipike és Kukucsi című gyermekelőadása volt műsoron. Jan. 24-én a Szkéné Színház társulatának Föld–Anya– Föld című előadásával zárul a kisfesztivál. A "Magyarországot álmodtam én..." mottójú álomjáték arra próbál feleletet keresni, hogy mit jelent a magyarság, mit jelent magyarnak lenni? /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Színházi kisfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./2002. január 25.
Dr. Jankó Sándort, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóját és Fülei Lászlót, a székelyudvarhelyi városi kórház gazdasági igazgatóját jan. 22-én 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. Azzal gyanúsítják őket, hogy az egészségbiztosítási alapból 12 milliárd lejt használtak fel törvénytelenül az udvarhelyi kórház javára. Az ügyész tájékoztatása szerint a következő bűncselekmények gyanúja miatt folyik ellenük vizsgálat: hivatali visszaélés, okirathamisítás, hamis okiratok használata, csalás, pénzalapok rendeltetésének törvénytelen megváltoztatása és megvesztegetés. Az ügyész nem erősítette meg, hogy a Hargita megyei korrupciós botrány összefüggne a brassói és sepsiszentgyörgyi esetekkel, azt viszont elmondta, hogy ezúttal is a brassói Sarissa–Com Kft.-vel való kapcsolatokról van szó. /Forró-Erős Gyöngyi: Letartóztatták a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóját. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./2002. január 26.
Deáky András /Gyimesbükk/ RMDSZ-elnök jelezte, hogy a jan. 24-i bákói Monitorul szerint Csíkszeredából két RMDSZ-megbízott készült Gyimesbükkbe átvenni az addig előjegyzett 70 igénylő kéréseit magyar igazolványra. A lap szerint az igénylők életkora 3-75 év között van, s legtöbbjük érzelmi okokkal indokolja igényét. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is joga van kéréseket elfogadni, de Borto Andrei, a bákói szervezet elnöke szerint még senki nem tett le igénylést az irodájukban, bár sokan érdeklődtek, mit kell tenniük az igazolvány megszerzéséhez - így a Monitorul. Kóstelekről jelentkezett Salamon Antal plébános, hogy egyházközségben is léteznek igénylők, de nincs kihez forduljanak. Gyimesbükkön több mint 150-en jegyeztették elő magukat magyar igazolványra. /Magyar igazolvány igénylők Bákó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ 2002. január 28.
Újabb sikeres magyarországi turnéról tért haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat Szeged város meghívásának tett eleget és a Magyar Kultúra Napja alkalmából lépett fel a szegedi Nemzeti Színházban. Szarvas-rege táncjátékkal léptek föl. /(daczó) Újabb sikeres fellépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ 2002. január 28.
Jan. 26-án Marosvásárhelyen több mint 80 középiskolai tanuló részvételével zajlott le a Hegyi Lajos matematika-emlékverseny. A versenyzők Erdély több településéről érkeztek, így Brassóból, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Szászrégenből, Barótról, Nagyváradról, Kolozsvárról és természetesen Marosvásárhelyről. Az Appendix Egyesület által szervezett és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem valamint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum támogatása révén megtartott matematika-emlékverseny a tantárgyversenyek nyitánya. 2002. január 29.
Jan. 26-án hatodik alkalommal rendezték meg – ezúttal Csíkmenaságon – az alcsíki egyházi kórusok találkozóját, nyolc kórus részvételével. Nagykászonból két kórus, Csíkszentkirályból a vegyes kar, Csíkszentgyörgy–Bánkfalva kórusa, Csíkszentsimon gyermekkórusa, továbbá Csíkszentmárton, Csíkszentimre és Csíkmenaság kórusa. /Takács Éva: Egyházi kórusok találkozója Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./ 2002. január 29.
Az Erdélyi Nimród /Székelyudvarhely/ idei első számának fejléce annyiban változott, hogy a Természetvédelmi magazin megnevezés is szerepel a főcím alatt. Jelenleg Romániában nem létezik egyetlen magyar nyelven megjelenő természetvédelmi magazin, ezért a folyóiratot ezután úgy szerkesztik, hogy az a természetbarátokhoz is szóljon. /Kristó Tibor: Vadászat vagy (és) természetvédelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./ 2002. január 29.
Amikor az ősszel Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél nyelvkutató és egyben tanító elindult Klézsére, már érződött, hogy az országban megerősödött a magyarellenes hangulat. Az elmúlt héten például a klézsei rendőr egyszerűen besétált a magyar tanárok lakására. Az ideiglenes tartózkodási engedély hiánya miatt úgy viselkedett, mintha házkutatási paranccsal is rendelkező politikai rendőr lett volna. Mihálydeák Adél és Borsos Gyöngyi pedagógusok. Egyedül Klézsén az ősszel még mintegy 200 magyar nyelvet tanulni óhajtó száma 40–50-re csökkent a megfélemlítések miatt. Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél jan. 28-án visszautazott Klézsére, hogy Hegyeli Attilával együtt folytassák a tanítást. Jan. 28-án fontos tanácskozásra is sor került Bákóban. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke jelenlétében megalakult a Csángómagyar Pedagógusok Testülete. (A 12 Moldvában tanító pedagóguson kívül Borbáth Erzsébet és Deáky András is a tagjai között található.) /Bajna György: Megalakult a csángómagyar pedagógusok testülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29. 2002. január 29.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is szerepel a csíkszeredai Julianus Alapítvány tavalyi díjazottainak listáján - közölte Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI-vel. A csíkszeredai alapítvány kilencedik éve a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységet ismeri el díjaival. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az elmúlt évre szóló díjak odaítélésénél elsősorban a csángó magyarok megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket vették figyelembe. A Julianus Alapítvány 2001. évi díjazottjai az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Fabó László jogász és Nyárádi Elemér gépészmérnök, a Belgiumban élő Horváth Vilmos, Pakó Benedek szászrégeni kanonok-plébános, valamint Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára. /Julianus-díj Németh Zsoltnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2002. január 30.
Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház idén nem kapott pénzt a fenntartási költségekre. A polgármester szerint ugyanis a színháznak át kellene költöznie a Művelődési Házba, amelyet a városi tanács döntése alapján birtokba vesz a város. Szabó Tibor színházigazgató jelezte: a színház nem fog költözni, amíg a Művelődési Ház jogi helyzete nem tisztázódik. Egy tavaly tavasztól érvényben levő tanácshatározat értelmében a Művelődési Házban létrehozandó Kulturális Központ élére a város által kiírt pályázat útján választják meg a végleges vezetőséget. Szabó Tibor felhívta a városi tanács figyelmét arra a tényre, miszerint a Figura hivatalosan még mindig Hargita megye színházaként, csíkszeredai székhellyel működik. A városban működő kulturális csoportok vezetői egyetértenek azzal, hogy a létrehozandó Művelődési Központ irányításának feladatával a színház munkaközösségét bízzák meg. /Gergely Edit: Nem dőlt el a Művelődési Ház sorsa. Fenntartási költségekre nem jutott a gyergyószentmiklósi Figurának. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./2002. január 30.
Lemondott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Ványolós István. Az iskola megbízott igazgatója Laczkó György eddigi aligazgató lett, míg pályázatot hirdetnek az igazgatói állás újabb négyéves időszakra való betöltésére. Ettől a tanévtől az iskolába betagolódott a volt egészségügyi szakközépiskolát is magába foglaló Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Gimnázium. Diákokkal, tanári karral, ingatlanokkal együtt. Így osztályainak száma is megnőtt. Jelenleg 3 évfolyamon 6 általános iskolai osztály van, 6-6 első és másodéves gimnáziumi osztály, 7-7 harmad- és negyedéves gimnáziumi osztály, valamint 7 ún. posztliceális osztály. Tehát összesen közel kilencszáz diák jár a Tamásiba. – Generációváltás történt az iskolában – mondta Hermann Éva igazgatóhelyettes –, nagyon sok a fiatal pedagógus. Az intézményben jó a hangulat. /Sarány István: Iskolák vándorlása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./2002. január 31.
Jan. 30-án a Hargita Állami Székely Népi Együttes utánpótlás-csoportjai lépnek színre a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az utánpótláscsoportok teljes taglétszáma 700, ebből az előadás során több mint 500 személy lép fel Dánfalváról, Karcfalváról, Jenőfalváról, Szentegyházáról, Csíkszentkirályról, Csíkcsicsóból, Borzsovából, Csíkmadarasról. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik legfontosabb célkitűzésének tartja, hogy táncosait oktatói feladatok ellátására ösztönözze. Ezzel kívánják biztosítani az együttes utánpótlását, azt, hogy a táncosok közösségébe újabb és újabb tehetséges fiatalok kerüljenek. Ennek a gyümölcse a mostani előadás. /László Z. Csaba: Utánpótláscsoportok előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./2002. január 31.
A román fél elcsendesedett, és elkezdődött a támadás a magyar fél részéről, ahonnan az ember mást várna. Kiábrándító módon egyes – főleg MSZP – politikusok szájából olyan, a magyar közvéleményt megfélemlítő, félrevezető vélemények hangzanak el, amitől az ember undort, kiábrándulást érez. Számomra és még sokunk számára Magyarország szimbólum marad, ahová érzelmileg tartozunk, az anyaországot, ahonnan akaratunkon kívül elszakadtunk, ahol a testvérek mostohák és nem fogadnak be a családba mint testvért, hanem ellenséget látnak bennünk, akik elveszik kenyerüket. Jöjjenek hozzánk, mi megosztjuk velük azt a kis darabot is, amire jut szerény körülményeink között. Biztosíthatok minden magyarországi embert, hogy csupán erkölcsi okokból váltom ki a magyar igazolványt, nem akarom elvenni senki kenyerét. Továbbra is olyan magyar leszek, mint eddig voltam. Tisztelem és becsülöm a magyar kormányt, amelynek nem volt könnyű helyzete e törvény kivitelezésében. /Szász Mária, Gyergyószentmiklós: Gondolatok a státustörvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./2002. január 31.
Jan. 29-én a Duna tévé vezetősége bejelentette, hogy megkezdődött az Illyés Közalapítvány pályázatán nyertes Kárpát-medencei tudósítói állomáshelyek és stúdiók technikai felszerelése, így januártól már hat ország 18 városában, összesen 21 tudósítói pont alkotja a határon túli közszolgálati televíziós hírhálózatot. Pekár István, a Duna Tv elnöke kifejtette: az 1992-ben létrehozott adó volt az első, amely kimondottan a határon túli magyarságot is megcélozta. Elsődleges szempont volt a magyarság együvé tartozásának éreztetése, a határon túli magyar kultúra megőrzés és az anyanyelv ápolása. Szeretnék elérni, hogy naponta érkezzenek tudósítások a Kárpát-medencében kialakított tudósítóhálozattól. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Közszolgálati Rádió is. Remélhetőleg mihamarabb sikerül együttműködési szerződést kötniük a Magyar Televízióval. A több, mint 300 millió forint értékű digitális technika (kamerák, montírozók, stúdió felszerelések stb.), valamint a Székelyudvarhelyre és Budapestre telepített műholdas jeltovábbító berendezések lehetővé teszik, hogy a Duna Tv minden eddiginél nagyobb számban és minőségben fogadja a határon túli magyarság életéről szóló tudósításokat, riportokat. Jó kezdeményezésnek bizonyult a hat Kárpát-medencei város főterén (Rozsnyón, Beregszászon, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szabadkán) felállított Duna Tv kamera, amely előtt bárki szabadon kifejthette véleményét a kedvezménytörvényről. A sorozat folytatódik Csíkszeredában, Lendván, Gyergyószentmiklóson és Újvidéken. – A végső cél, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább egy tudósító, aki naprakészen és folyamatosan küldené az információkat az ottani történésekről. Az információk gyorsabb terjesztése érdekében Esemény Előzetes programot állítanak össze, egyelőre hetente, majd naponta. Ugyanakkor szeretnének létrehozni egy havi előzetest is, amelyből az újságírók értesülhetnek az adott hónap legérdekesebb műsorairól, filmjeiről. A Duna Tv-nek jelenleg 40-45 tudósítója van, de a közeljövőben mintegy 70-75 embert szeretnének bevonni a hálózatba. /Nánó Csaba: Kiépült a Kárpát–medencei Tudósítóhálózat. A Duna Tv újabb kezdeményezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2002. január 31.
A Székelyudvarhelyi Információs és Tanácsadó Iroda (SZINFO) amiatt tiltakozott, hogy a városi önkormányzati testület az idei költségvetés elfogadásakor nem biztosított pénzalapokat az iroda működéséhez. Az irodában évente növekedett a látogatók száma, csupán az elmúlt esztendőben 23 922-en fordultak hozzájuk. Jelenleg az iroda munkatársai aláírásgyűjtést folytatnak a város utcáin, hogy "ne szűnjön meg a SZINFO". Az iroda vezetői sérelmezték, hogy a jan. 11-i tanácsülésen nem engedték meg, hogy bemutassák a SZINFO tevékenységét. /Bágyi Bencze Jakab: A költségvetés újratárgyalását kéri a SZINFO. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./ A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely jan. 31-én Székelyudvarhelyen szabadtéri előadást tart Vészharang címmel. Az előadás tiltakozás a székelyudvarhelyi önkormányzati testület döntése ellen, melyben működésképtelenségre ítélte a számukra otthont adó művelődési házat. /Vészharang. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./2002. február 1.
Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./