udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3571-3600 | 3601-3630 | 3631-3660 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2002. március 7.
Öt ellenőrcsapat után a hatodik érkezésére számít Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Az ellenőri kíváncsiságot a polgármester szerint politikai ellenfelei gerjesztik. A vizsgálatok eredményei őt igazolják majd, mondta, az ellene felhozott vádaskodások alaptalanok. Büntetést ugyanis még nem róttak ki egy esetben sem. A várható rendőrségi vizsgálatról a polgármester elmondta, az RMDSZ-tanácsosok azt kifogásolták, hogy Szász Jenő részt vett a FIDESZ kongresszusán. Büszkén vállalom, hogy részt vettem a FIDESZ kongresszusán – szögezte le a polgármester. /Szüszer-Nagy Róbert: Ellenőrzések ostromában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2002. március 7.
Márc. 5-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetesnek Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont igazgatója szimbolikus gesztusként átadta a művésztelep oly sok meghívottjának is hajlékot nyújtó kolostorrész kulcsát. A két fél közötti egyezség szerint elismerik a Szent Ferenc-rendnek a tulajdonjog gyakorlását a kolostor fölött. A művésztáborok és a Szépteremtő Kalákák alatt a kolostorban felgyűlt értékek és használati tárgyak maradnak, a közös használat további feltételeit ezután beszélik meg. /Bajna György: Gyergyószárhegy. Jelképes kulcsátadás és egyezség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2002. március 9.
Székelyudvarhelyen, a G Pubban látható jelenleg Benedek Levente textilkiállítása. Az ifjú képzőművész a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola végzős tanulója, ez az első kiállítása. Vegyes szövésű (goblen, perzsa) technikáktól batikig, térhatású kollázstól a pác és ragasztott fonal ötvözéséig minden megtalálható munkáiban. /Zsidó Ferenc: Tárlat a G-ben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2002. március 11.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), mely a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit és kereskedelmi kapcsolatait hivatott támogatni több irodát nyit Romániában. Nevesen a bukaresti központ mellett Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben. Az ITDH tevékenységére jellemző, hogy közreműködésével csak 2000-ben közel egymilliárd euró zöldmezős beruházásra hoztak döntést, melynek nyomán 14 ezer új munkahely létesült. Szatmárnémetiben az iroda megnyitásában nem kis szerepe van Pécsi Ferenc parlamenti képviselőnek, a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökének, aki a Fórum székhelyén biztosított helyet az irodának. /Megnyitotta szatmári irodáját a budapesti ITDH. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./2002. március 11.
A hagyományokhoz híven, a márc. 15-ét megelőző héten a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola idén is megrendezi a Petőfi-napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Márc. 11-én prózamondó vetélkedőn mérik össze tudásukat a város általános iskoláinak képviselői, márc. 12-én Kossuth nyomában címmel tartanak történelmi vetélkedőt. Számítástechnikai és általános műveltségi vetélkedő, sportversenyek, szavalóverseny, jégkarnevál szerepelnek még a programban. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./2002. március 11.
A Joseph Pulitzer Emlékdíjakat tizenkettedik alkalommal adták át márc. 10-én Budapesten. Az elismerésben a magas színvonalú szakmai tevékenységet folytató újságírók, illetve egy alkotóközösség részesült. A díjazottak között van a sajtótörténeti mű, memoár kategóriában Kuszálik Péter Marosvásárhelyen élő sajtóbibliográfus, publicista, aki Bajomi-Lázár Péter médiakutatóval osztozik a 300 ezer forint és 1000 dollár értékű díjon. /Pulitzer emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./2002. március 12.
A MIT kizárólag normatív támogatásokból él, ezenkívül pályázatokból igyekeznek bővíteni a szakadás óta megcsappant költségvetési keretet. A román állam költségvetési alapjaiból már nem részesülnek pénzösszegekkel, amelyek az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványon keresztül érkeztek. A július 4-i küldöttgyűlés nyilatkozatában a MIT azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tölti be hivatását, hivatalos politikai vonalvezetése a balkáni politizálás útjára tévedt. A nyilatkozat leszögezte, hogy a MIT nem vállalja továbbra a közösséget egy olyan pártosodó szervezettel, amely nem tekinti tárgyalópartnerének az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hiteles képviseletét, a MIT-et. A MIT legutóbbi, februárban Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésénén nyilatkozatában elmarasztaló hangnemben szólt az RMDSZ és a MIT közötti viszonyról. "Mélységesen elítéljük Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, egyben az Itthon Fiatalon Mozgalom (a MIT "ellenszervezetének" tartott) jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt" — mondotta Jakab István. A feszültségek egyik fő okaként a MIT vezetősége az Illyés Közalapítvány kuratóriuma által elosztott pénzösszegeket jelölte meg, "az alkuratórium igazságtalanul és önkényesen módosította az ifjúsági szaktestület határozatait" — állítják. Az ifjúságnak a SZET-ben is vannak fenntartott helyei. A szakadás után tavaly, tavasszal azonban a SZET — bár nem volt döntőképes — feltöltötte ezeket a helyeket saját embereivel — állította a MIT-elnök. Ezen az ülésen Korodi Attilát, az Itthon Fiatalon mozgalom elnökét, a SZET főtitkárává választották, ami a MIT szerint szintén szabálytalan lépésnek bizonyult. "A 42 SZET-tagból csupán 18 volt jelen, ezért kifogásoljuk a SZET döntését, bár ezen már nem is csodálkozunk. Bármi kitelik az RMDSZ jelenlegi vezetőségétől" — folytatta az elnök. Jakab István a hétvégén alakult Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) az RMDSZ aljas húzásának nevezte, amelynek a távlati célja a MIT ellehetetlenítése. "Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy az SZKT-ban a fiatalság részére fenntartott 22 helyet elfoglalják, és majd az ifjúság legitim képviselőjének nevezzék magukat. A MIÉRT-nek, mint ifjúsági fórumnak a létrehozását kezdeményező Itthon Fiatalon Mozgalomnak egyébként is csak körülbelül 500 tagja lehet, ami a mi 50 ezrünk mellett eltörpül" — fejtette ki Jakab. Az Itthon Fiatalon Mozgalmat azzal vádolta, hogy RMDSZ-es honatyák csemetéi alkotják a tagságát, és a hétvégi alakuló ülést csupán "átcsoportosításnak" és "átnevezésnek" lehet tekinteni. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója hangsúlyozta, semmiképpen nem áll szándékukban elfoglalni a szabadon maradott SZKT-helyeket. Korodi Attila elismerte, hogy Csíkszereda és Udvarhely környékén valóban vannak olyan tagok, akik RMDSZ-vezetők rokonai, de számuk elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy a mozgalomnak 80 tagszervezete van. – Márc. 9-én volt a MIÉRT alakulóülés Szovátafürdőn, az RMDSZ csúcsvezetőségének a részvételével. A MIÉRT elnöke Kovács Péter lett, akit a szavazati joggal rendelkező küldöttek egyhangúlag megszavaztak. A MIÉRT alakulásával egyidőben képzési programok beindítását is tervezik, amelynek célja: "a fiatalok a politikai és állami fórumokon, intézményekben felkészült jelölteként vehessenek részt a különféle megmérettetésekben." A MIÉRT képviselői elvetették a megfigyelői tagságot előíró alapszabályzati tételt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), amely az Országos Magyar Diákszervezet (OMDSZ), s mint ilyen a MIT tagja, ezáltal megfigyelőként sem vehet részt a következő üléseken. A gyűlésen jelenlevő Lokodi Csaba, a KMDSZ alelnöke nyilatkozta: "a mai szavazat értelmében a MIÉRT megkérdőjelezte nyitottságát." /Borbély Tamás: Ki a "legitim fiatal" az RMDSZ-ben? MIT-bánat, MIÉRT-alakuló ülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./ 2002. március 12.
A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények súlyos megsértésére hívták fel a figyelmet Csíkszeredában a Polgártárs Alapítvány által szervezett "Tapasztalatcsere 2002" részvevői. A 25 civil szervezet között ott volt az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmár megyei szervezete is. Az EKE természetvédelmi programfelelőse, Márk Nagy Jánost beszámolt a tanácskozásról. A természetvédelmi területekkel, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket vetették fel. Nyilatkozatot fogalmaztak meg a Drakula Parkkal kapcsolatos tervek ellen. A létesítmény egy védett övezetben, a Breite rezervátumban kapna a tervek szerint helyet, ahol 500–600 éves tölgyfák állnak. Négy nagy vízgyűjtő terület (Románia 11 vízgyűjtő területre van felosztva) civil szervezetei vettek részt a csíkszeredai tanácskozáson. /Benedek Ildikó: "Tapasztalatcsere 2002" Civil szervezetek a környezetvédelemért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./2002. március 13.
A Hargita Megyei Törvényszék márc. 12-én elutasította a Kriterion Könyvkiadó keresetét a Pallas-Akadémia, a Polis Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány ellen a név- és jelképhasználati perekben. A Kriterion Könyvkiadó tavaly jogtalan névhasználat vádjával indított pert a csíkszeredai Kriterion Alapítvány ellen, a Kriterion-embléma használata miatt pedig az ugyancsak csíkszeredai Pallas-Akadémiát és a kolozsvári Polist perelte. A törvényszék kérésére az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) közleményben szögezte le, hogy a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó nem követett el jogbitorlást, amikor közösen megjelentetett, a Kriterion Könyvkiadó történetét taglaló Igevárban felhasználták a lovas emblémát. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója kijelentette: a 2000 őszén napvilágot látott Igeváron kizárólag díszítő elemként alkalmazták a lovas emblémát, ami – tekintve, hogy a kötet a Kriterion történetéről szól –, szerinte teljesen jogos volt. Hasonlóképpen vélekedett Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Pallas és a Polis. Elutasították a Kriterion kiadó kereseteit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./2002. március 13.
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./2002. március 13.
A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola napjai keretében márc. 11-én a Kriterion Galériában megnyitották a Nagy István országos képzőművészeti versenyre beérkezett díjnyertes pályamunkák kiállítását, és kiosztották a díjakat. Immár ötödik alkalommal szervezik meg Csíkszeredában a Nagy István-napokat, amelynek keretében idén meghirdették a Nagy István országos képzőművészeti versenyt. A Globalizáció volt a témája a versenynek. Három kategóriában – textil, grafika és festészet – osztottak díjakat. /Kiss Edit: Alkotások a globalizációról. Nyertes pályamunkák kiállítása Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./ 2002. március 15.
Márc. 7-én Maroshévíz mindhárom közúti bejáratánál kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek el, 12-re virradóan azonban eltűntek a táblák. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a város magyar lakossága 29,11% volt tíz évvel ezelőtt, Pasca megbízott polgármester szerint mára 24%-ra csökkent ez az arány. /Czirják Károly: Volt-nincs táblák Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ 2002. március 15.
Márc. 14-én emlékplakett-avatással folytatódott a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ által szervezett iskolahét. Az intézmény bejáratánál elhelyezett Nagy István-plakett mellett az iskola egykori igazgatójának, művész-tanárának, Sövér Eleknek állítottak emléket egykori munkatársai, diákjai. Megemlékező beszédet mondott Imecs László, a plakettet a művész fiai leplezték le. - Megrendezték a III. Nagy István Diákkórus Fesztivált, melyen részt vett a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Gimnázium és Református Kollégium, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, a Harmónia kamarakórus, valamint a házigazda művészeti szakközépiskola elemista, felső tagozatos és középiskolás kórusai és zenekara. /Nagy István-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola rendezvénysorozata részeként nyitották meg márc. 14-én Sövér Elek (Gyergyóalfalu, 1937. júl. 25.– Csíkszereda, 1982. máj. 7./, a művészeti iskola egykori művész-tanárának, igazgatójának emlékkiállítását. Sövér Elek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett, számos kiállításon mutatta be munkáit. Többnyire tájképeket, portrékat és életképeket festett pasztellben. /Sövér Elek-emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2002. március 15.
Március 16-án és 17-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban az RMPSZ valamint a csíkszeredai Márton Áron Líceum két tanára, Bara Katalin és Csutak Judit magyar nyelv és irodalom szakos tanár szervezésében magyar alternatív versenyen vesz részt mintegy 80 középiskolás diák az ország 15 iskolájából. /Magyar alternatív verseny. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./ 2002. március 15.
Léstyán Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán végzett, Csíkszeredában élő grafikusművész. Alkotótáborba Zala megyébe jár évente. Az elmúlt hat-hét évben csaknem minden, Csíkszeredában rendezett csoportos kiállításon jelentkezett munkáival. Ezek a grafikák, rajzok, rézkarcok és fametszetek a közönség érdeklődésének középpontjában állnak. /Szatmári László: Művészportré: Léstyán Csaba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2002. március 15.
Egy éve Balázs József, Borsos Gábor és Karancsi Sándor közös tárlata volt Gyergyószentmiklóson az Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központ Pro Art Galériájában az első kiállítás. Tusa Lajos, a központ vezetője és Dézsi Zoltán, a tárlatok állandó házigazdája gazdagnak mondta az elmúlt évet. Márc. 14-én nyílt meg a Csíkszeredában élő Bartis Elemér grafikus kiállítása. A tárlatok alkalmával a helyi művészeti iskola kis muzsikusainak, de zenefőiskolai hallgatóknak is lehetőségük volt bemutatkozásra. Többször énekelt a Domokos Pál Péter Női Kar, sőt a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet is fellépett. A Pro Art Galéria a Salamon Ernő Irodalmi Körrel többször közösen szervezett szerzői esteket. /Bajna György: Egyéves kiállítóterem. Bartis Elemér grafikus tárlatmegnyitójával ünnepeltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2002. március 16.
A százötvennégy esztendővel ezelőtt összekovácsolódott nemzeti egységet elevenítette fel Sepsiszentgyörgyön elmondott beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ünnepnek szentelt központi rendezvényen. - Az új évezred kezdetén jó reménység mutatkozik a kossuthi megfontoltság és egyetértés szükségességének felismerésétől vezérelve a forradalom és a szabadságharc adta magasabb cél: a megtartás, a gyarapodás és a felemelkedés érdekében - hangsúlyozta beszédében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: "Bárhol is éljünk a világon, mi együtt és csakis együtt mindannyian vagyunk a magyar nemzet. Ebbe a nemzetbe befogadni lehet másokat, mint ahogy 1848-ban is tették eleink, de kizárni belőle senkit sem lehet." /Markó: Mi csakis együtt vagyunk a magyar nemzet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2002. március 16.
Orbán Viktor miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz: "A magyar név megint szép lesz" – üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük. Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút, és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés! /Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2002. március 16.
Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2002. március 16.
A március 15-i ünnepségek alkalmából több ízben elhangzott a kijelentés, hogy nem fontos megjelenni a rendezvényeken, magyarságunkat úgysem e révén bizonyítjuk. Zsidó Ferenc hozzáfűzte: mi által mutathatnánk legjobban magyarságunkat, mint a rendezvényeken való részvétellel, különben is, ez értünk van, ki menjen el, ha mi nem Székelyudvarhely lakosságának zöme is ekképp gondolkodott. A rendezvények sorozatát a márc. 14-i szavalóest nyitotta, a város diákjai szavaltak. A hivatalos statisztika szerint 1990 óta minden évben több mint tízezer erdélyi hagyta el hazáját és telepedett le külföldön. /Zsidó Ferenc: Számít a jelenlét? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2002. március 20.
Márc. 18-án, 253 napos börtönbüntetés letöltése után Héjja Dezső előtt megnyílt a csíkszeredai börtön kapuja. Az Agache-perben négy évre elítélt Héjja a múlt év augusztusában nyújtotta be kegyelmi kérését Ion Iliescu államfőhöz. Iliescu most elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt. 56 évesen ártatlanul a rács mögé került, nyilatkozta. Idegileg és lelkileg teljesen kikészült. Lába sem javult, csak mankóval tud járni. /Iochom István: Agache-ügy. Elnöki kegyelem Héjja Dezsőnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./ 2002. március 21.
Lestyán Ferenc A boldog házasság felé /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ című könyve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával jelent meg. Lestyán Ferenc hosszú lelkipásztor-évtizedei után, Marosvásárhelyen 37 évig volt plébános, amely idő alatt 7000 bérmálkozót és 9400 párt készített elő a házasságra. Szeretet és féltő aggodalom lengi át a könyv minden fejezetét. /Jakab László, Csíkszereda: Lestyán Ferenc A boldog házasság felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ 2002. március 22.
Az erdélyi rádióadók közül elsőként a csíkszeredai Rádió 21 adása hallgatható márciustól a Magyar Internet VilágRádión, amelynek segítségével az együttműködő rádióadók műsora az interneten keresztül fogható. A világrádió és a Rádió 21 márc. 20-i közös sajtóközleménye szerint már több mint harminc szerkesztőség adása vehető bárhol a világon és a közeljövőben további, magyar nyelven sugárzó rádióadókat is fel kívánnak helyezni a világrádióra. A Magyar Internet VilágRádió Hálózat célja — mint a www.vilagradio.hu című honlapon olvasható —, hogy elősegítse a Magyarországon és a világban szétszórtan élő magyarok szórakoztatását és hiteles tájékoztatását, a magyar kulturális értékek terjesztését, az ország jó hírnevének és tekintélyének erősítését. /Erdélyi rádió a Magyar Világrádión. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2002. március 22.
Értékes adományokat kapott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai könyvtára: dr. Szent Györgyi Mária hagyatékából 3019 kötet és dr. Jäkli István hagyatékából 570 kötet került Csíkszeredába – tájékoztatott Balog László könyvtárigazgató. A Szent Györgyi-hagyaték a határon túli könyvtárellátással foglalkozó Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével ért a csíkszeredai könyvtárba.Jäkli István nürnbergi történész-professzor hagyatéka a Duna Televízió adományaként érkezett Csíkszeredába. /Sarány István: Szent Györgyi-hagyaték az EMTE-nek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./2002. március 23.
Eddig csaknem 250 ezer határon túli magyar igényelt magyar igazolványt, a Belügyminisztérium több mint 40 ezret már elkészített az okmányokból, és folyamatosan adják át a megyei közigazgatási hivatalokban - közölte márc. 22-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Röviden. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./2002. március 23.
A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./2002. március 23.
Füleki Ilona Őseink útja című kiállítását nyitják meg márc. 24-én Csíkszeredában. A kiállításra kerülő képek és az azokhoz kapcsolódó versek a honfoglaló hősök állomásait, mondák és regék hőseit, eseményeit mutatják be az amatőr festő sajátos eszközeivel. /Füleki Ilona kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./2002. március 25.
Márc. 23-án közel 200 volt munkaszolgálatos katona gyűlt össze Csíkszeredában, hogy meghallgassa a szövetség elnöke, Buzogány Dénes által előterjesztett beszámolót a múlt évi tevékenységükről. Annak ellenére, hogy többször fordultak a felsőbb szervekhez, még mindig nem született meg a kárpótlási törvény. Németh Csaba Kovászna megyei szenátor következetesen harcol ügyük mellett. Annyit viszont elértek, hogy a képviselőházban elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden "lapáthoz kötött" hónapért 15 ezer lej kárpótlásban részesülne a volt munkaszolgálatos. Ellenben még hátravan az egyeztetés a parlament két háza között. /Kristó Tibor: Volt munkaszolgálatosok közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./2002. március 25.
Megjelent Markó Béla: Költők koszorúja. Szonettkoszorú. /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ c. munkája. A szonettkoszorúban tizennégy költőelődnek szentelt egy-egy verset. A Mesterszonettben mintegy önmagát emelte e költők sorába. A kötetet az ismert marosvásárhelyi grafikus, Haller József rajzai illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./2002. március 27.
Öt korszerű számítógép érkezett márc. 24-én Csíkszeredába, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szövetségéhez. A Szociális és Családügyi Minisztérium adományát Nyitrai Imre helyettes államtitkár adta át a mozgássérültek csíkszeredai székházában. Az adomány azért is jelentős, hiszen elsőként az országban a Hargita megyei szövetség alakított ki egy harminc számítógépből álló rendszert. Az adományból érkezett számítógépeket a mozgásukban korlátozott személyeknél helyezték el. A jelenlegi törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkát vállalhasson az, aki segélyben részesül, de ha a törvénykezés megváltozik, a jelenlegi felhasználók közül többen képesek lesznek munkát vállalni a számítógép segítségével. /(daczó): Jelentős adomány érkezett virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./