udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3691-3720 | 3721-3750 | 3751-3780 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2002. május 28.
Sikere volt Gyergyóalfaluban a falunapoknak. Sor került az alfalvi énekesek népdalestjére, szépbeszéd-vetélkedőre, a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Középiskola kamarazenekarának hangversenyére, a Gál Mihály által írt és betanított Viharos kabaré előadásra, a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület műsorára, a néptáncfesztiválra, nem utolsó sorban tudományos ülésszakra (Magyari András részvételével). /Bajna György: Csak így érdemes. Véget ért az alfalvi Falunapok rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./2002. május 29.
Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) közti elmérgesedett viszony mihamarabbi rendezése érdekében, a MIT vezetősége nyilvános tárgyalásra kéri fel Markó Béla szövetségi RMDSZ-elnököt, a MIT képviselőivel. /Tárgyalást sürget a MIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./2002. május 30.
A székelyudvarhelyi Areopolis Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport előadás-sorozatot indított a Teleki László Intézettel közösen. A második előadástól kezdve szabadegyetemnek neveztük a rendezvénysort – mondta dr. Hermann Gusztáv Mihály, a csoport vezetője, hozzáfűzve, hogy máj. 30-án tartja a harmadik előadást Vincze Gábor szegedi történész A székelyföld 1944– 46-ban címmel. Az első előadást Balogh Béni tartotta. Ebben bemutatta, hogyan tükröződött a második bécsi döntés a román és a magyar történetírásban. A második előadó Kordé Zoltán szegedi egyetemi oktató volt, ő a középkori székely társadalomról értekezett. A következő előadó Bárdi Nándor lesz, aki a magyar kormányok által a határon túlra juttatott támogatások rendszeréről beszél majd. Az Areopolis csoport immár jogi személyiséget nyert, egyesületként jegyezték be a helyi bíróságon. /Sarány István: Areopolis szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./2002. május 30.
A budapesti Könyvhét rendezvényei során, Szabó Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából, június 6-án lesz a Magyar Írószövetség szociológiai osztálya (elnöke: Beke György) díjkiosztó ünnepsége. Az először kiosztásra kerülő díjakat a következő írók vehetik át: Tüskés Tibor és Varga Domokos (Magyarország), Duba Gyula (Szlovákia), Gál Sándor (Jugoszlávia), Gálfalvi György (Románia). A díjazottak között van Lőrincz György jeles székelyudvarhelyi író, a Hargita Népe munkatársa is. /Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./2002. május 31.
Balázs Imre József harmadik könyvét /Dél-Párizs nyárikert c. verseskönyvét/ a héten mutatták be szülővárosában, Székelyudvarhelyen. Balázs Imre 26 éves, a Korunk folyóirat szerkesztője. Két verseskönyve mellett van egy irodalomkritikai kötete is, de publicisztikával, esszével egyaránt jelentkezett különböző folyóiratokban. /Bágyi Bencze Jakab: Dél-Párizs nyárikert. Balázs Imre József harmadik könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./2002. május 31.
Napvilágot látott Bogdán László történelmi témájú regénye, A szoros délben (Erdélyi magyar regény az elválásokról) címmel, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában. A regény egyik cselekményszála az 1848-as forradalom honvédtisztjeinek világjárását meséli, a másik az 1980-as években játszódik, Romániában, ahol Boticselli Lajos búcsúzik az országból távozni szándékozó feleségétől. A történelmi hagyományhoz való viszony átértékelődik a regényben. /Megyaszai Kinga: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2002. május 31.
Székelyudvarhelyen megnyílt Forró Ágnes tárlata. A művész a Napsugár és más gyermeklapok számára rajzol, fest évek óta. /Bágyi Bencze Jakab: Doboló sárga sámán. Forró Ágnes tárlata Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./2002. június 1.
Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2002. június 1.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi főiskoláján, az idegenforgalom–földrajz szakon harmadszor, a földmérő szakon másodszor búcsúztattak máj. 31-én végzősöket. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója és Pál Árpád polgármester méltatta a főiskola sikereit és fontosságát. Kása Zoltán professzor az egyetem mintegy 20 főiskolai kara közül a legjobbnak nevezte a gyergyószentmiklósit. Dombay István aligazgató a legkiválóbbaknak adott át könyvajándékot. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. 81 végzős ballagott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./2002. június 1.
Máj. 31-i ülését Székelyudvarhelyen újra eredeti összetételében tartotta a tanács, visszatértek az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. A személyeskedő viták közepette folyó ülésen a napirend nagy részét, így a polgármester évi beszámolójának meghallgatását, értékelését elhalasztották. /Bágyi Bencze Jakab: Személyeskedő viták az udvarhelyi tanácsülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./2002. június 1.
Máj. 31-én ünnepélyes keretek között vette fel Kós Károly nevét a csíkszeredai Építészeti Szakközépiskola. Benkő Éva igazgatónő köszöntőbeszéde után az iskola diákjai az Udvari Róbert által koreografált Kőműves Kelemen balladáját adták elő. Ezután leleplezték és megkoszorúzták a Nagy Ödön által készített Kós Károly-plakettet. /Kós Károly nevét vette fel az Építészeti Szakközépiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./2002. június 3.
Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2002. június 3.
A Református Mentőmisszió és a Bonus Pastor Alapítvány szervezésében tartották máj. 31-jún. 2-a között a mentőmissziók országos találkozóját Székelyudvarhelyen. A találkozón az udvarhelyi csoport alakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelték. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magyarországiak meghívták az erdélyi, a felvidéki és kárpátaljai mentőmissziókat. Ezúttal, a találkozók történetében először az anyaország határain kívüli találkozóra került sor. /Bágyi Bencze Jakab: Református mentőmissziók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2002. június 4.
Murvai László, a minisztérium kisebbségi oktatásért felelő főigazgatója A számok hermeneutikája. A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000. /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Nyelv és lélek könyvek sorozat, Budapest, 2001./ című terjedelmes munkájában sorakozó adatok nem kedvezőek. Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 27 283 oktatási intézmény működött, ebből 2145 magyar nyelven, azaz az intézmények 7,9 százaléka. Az 1997–1998-as tanévben volt a legmagasabb a magyar tanintézmények aránya (8,7%), utána csökkenő trend tapasztalható. A magyar tannyelvű intézmény alatt nem csak az önálló magyar intézmények, hanem a vegyes iskolák magyar tagozatai is értendők. Az 1948–1949-es tanévhez képest az 1998-1999-es tanévre a magyar intézmények száma 2038-ról 2419-re emelkedett, azonban míg 1948–1949-ben ebből csupán 102 működött tagozatként, 1998/99-re a tagozatok száma 1097 lett. Murvai hangsúlyozta: a csak magyar nyelvű osztályokat magukba foglaló iskolákban a tanuló nem csak a tanórán használja anyanyelvét. "Magyarul él kulturális életet, játszik az udvaron, egyszóval minden szinten magyarul kommunikál. Az iskola tehát élő sziget marad a kisebbség számára a többségi világban. A tagozatos oktatás konkrétan azt jelenti, hogy a kisebbségi gyermeket az udvaron többségi gyermekek veszik körül. A többségi nem ismervén a kisebbség nyelvét, elvárja – mert így tudatosították benne –, hogy ahol ő jelen van, ott többségi nyelven beszéljenek." Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 5 380 141 beiskolázott diák volt, ebből 231 893 tanult magyarul, a diákok mintegy 4,3 százaléka. A beiskolázott gyermekek száma csökkenő trendet mutat: országos szinten 4 223 444-re csökkent számuk az 1998–1999-es tanévre, ebből 197 279-en tanulnak magyarul, a tanulók mintegy 4,7 százaléka. Az 1948–1949-es tanévhez viszonyítva országos szinten az 1998–1999-es tanévig megkétszereződött a beiskolázott gyermekek száma, miközben a magyarul tanulók száma 206 538-ról 197 279-re csökkent. A romániai közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma nőtt a kötet által vizsgált tíz évben. A magyarul tanító pedagógusok száma 11 950-ről 13 461-re nőtt, a csúcs 15 636 volt az 1996–1997-es tanévben. Az 1948–1949-es tanévben a 80 852 pedagógusból 8894 tanított magyarul. /Sarány István: Szomorú számsorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./2002. június 4.
Garda Dezső A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című munkája, két vaskos kötet, mintegy évtizednyi munka gyümölcse, elvezet a közbirtokosságok 18. századi megjelenésétől napjainkig. Könyvét nemcsak a szakemberek forgathatják, hanem minden érdeklődő. A törvény megszületésében, amely révén visszakerülhettek a székely közbirtokosságok jogos tulajdonosaikhoz, Garda Dezsőnek gyergyói honatyaként oroszlánrésze volt. Amikor a román parlamentben először hozakodott elő a közbirtokosságok visszaállításának ügyével, sokan értetlenül bámultak rá. Nem egyszer saját kollégái sem értették meg. Garda napjainkban azért küzd, hogy az újjáalakult székely közbirtokosságok az ugyancsak az ő közreműködésével létrehozott magánerdészetekhez kerüljenek, hogy véget érjen a hatalmi klikkek vezényelte állami rablás, a központilag irányított erdőgarázdálkodás. /Román Győző: A lényeg a székely közbirtokosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./2002. június 4.
Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./2002. június 4.
Közel negyven cég mutatta be termékeit a kilencedik csíkszeredai Csíkexpón. A július elsejéig tartó székelyföldi nemzetközi vásáron a kiállító cégek a fele Magyarországról érkezett. A csíkszeredai nemzetközi vásár szervezője a szegedi Mac-Line Hungary vállalat, valamint a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, támogatója az ITDH magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság. /Csíkexpo — kilencedik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2002. június 4.
A Hegyalja Kistérségi Társulás 2000 februárjában alakult meg. Zetelaka, Oroszhegy, Fenyéd és Farkaslaka községek, valamint tartozékfalvaik képezik e kisrégiót. Sokáig az egyik legéletképesebb társulásként emlegették a Hegyalját. Mostanában mintha megtorpantak volna. Nagy Attila kistérségi menedzser beszámolt arról, hogy megalakulásuk évében sikerrel pályáztak különböző alapítványokhoz. A zetelaki tó- és gátrendszer fejlesztési tervének kidolgozására egy érdekvédelmi szervezet jött létre, mely a tónak és környékének turisztikai kihasználását tűzte ki célul. A kisrégióhoz tartozó önkormányzatok azonban idéntől nem kívánják támogatni a társulást, holott erre szükség van, hogy előteremtsék a sikeres pályázatokhoz a résztámogatást. /Kristó Tibor: Megomlik-e a Hegyalja? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./2002. június 4.
Negyvenhárom alkotó jelentkezett több mint kétszáz munkával a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum felhívására. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az erdélyi magyar fotográfusokhoz intézett felkéréssel céljuk az volt, hogy felmérjék: kik a jelenleg is alkotó, rendszeresen kiállító fotóművészek. A beküldött képekből nyílt meg a tárlat. A múzeum szeretne létrehozni egy fotográfiai gyűjteményt, távlati céljuk egy fényképészeti múzeum létrehozása. /Sarány István: Erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./2002. június 5.
Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./ 2002. június 5.
Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.2002. június 5.
Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./2002. június 6.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) régóta dédelgetett álma, hogy Marosvásárhely és Csíkszereda mellett Kolozsváron is beindítsa a magyar nyelvű felsőfokú oktatást, illetve egy egyetemi könyvtárat hozzon létre. Tonk Sándor, az EMTE rektora kifejtette, hogy a tervek szerint Kolozsváron két szakot indítanánk be. A környezeti földrajz — környezettudomány szakirány szakot az akkreditációs bizottság már jóváhagyta. A tervek szerint negyven /húsz tandíjmentes és húsz tandíjhozzájárulásos/ hellyel indulnak. A fotó-, filmművészet és média szak esetében a napokban várják a szakbizottság kiszállását és a véleményezését a beterjesztett iratcsomóra. Kedvező döntés esetében negyven helyet hirdetnének meg, úgyszintén húsz tandíjmenteset és húsz tandíjast. Kolozsváron az oktatási helyszín kérdése még nem dőlt el. Valószínűleg bérelt tantermekben fognak az elején dolgozni, de lesznek tantermek a jelenleg felújítás alatt lévő Bocskai-házban, ahol az egyetem rektorátusa fog működni. A napokban készülnek arra, hogy a BBTE-vel együttműködési szerződést írjnak alá. - Egyetemi oktatás könyvtár nélkül nincs. Szükség van egy erdélyi magyar nemzeti könyvtárra, ezt az EMTE ezt egyedül nem tudja magára vállalni, mivel anyagi lehetőségei korlátozottak. Egy ilyen könyvtár létrehozása az egész magyar szellemi élet ügye. Ennek megvalósítása érdekében több hazai és magyarországi intézménynek kellene összefognia. – Az eddigi nyilatkozatok szerint az egyetem ügye olyan kérdés, amit az új magyar kormány felvállal és folytatni fogja ezt a programot. Az eddigi támogatás nagylelkű és nemes gesztus, viszont a fejlődéshez nagyobb támogatásra lesz szükség. Az EMTE ügye nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar közösség számára egyaránt fontos. /Papp Annamária: Ősztől beindul az oktatás Kolozsváron is. Bizakodó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2002. június 6.
A gyermekek létszámának csökkenése gondot okoz a tanügyben dolgozóknak. A minisztérium legújabb intézkedése szerint az induló osztályokban átlagban öt tanulóval lesz több, ez pedig a megye szintjén osztályok megszűnését jelenti. Hargita megyében a beiskolázási tervben 11 kilencedik osztállyal kevesebbet hagytak jóvá, mint amennyire szükség lett volna. A megyében tanítók és óvónők közül 82-en kérték áthelyezésüket, közülük 38-nak szűnt meg a katedrája. 13 esetben találtak végleges megoldást, 18 pedagógusnak ideiglenesen, egy évre oldották meg a munkahelyi gondját, hét eset még függőben van, ezekre is csak ideiglenes megoldást tudnak kínálni. A tanárok közül 41-en nyújtottak be áthelyezési kérést, közülük 28-an katedracsökkenés miatt kényszerülnek arra, hogy állást változtassanak. /Takács Éva: Megszűnt katedrák – álláskereső pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2002. június 6.
Rugonfalvi Kiss István történész, a Debreceni Egyetem volt professzora és rektora tiszteletére Rugonfalván, az egykori szülőház helyén lévő épület falára emléktáblát állított jún. 2-án a budapesti Kossuth Lajos Egyetem és a debreceni egyetem baráti köre. /Emléktáblát avattak Rugonfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2002. június 7.
Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./2002. június 8.
Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./2002. június 8.
Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Vox Humana, a híres sepsiszentgyörgyi kórus. A jún. 8-i jubileumi ünnepségen a Vox Humana útjára bocsátja első, Laudate Dominum című CD-jét, és zászlót is avat. Szilágyi Zsolt karnagy, a Vox Humana ,,lelke" alapító tagja a kórusnak, az indulástól kezdve irányítja a ,,csapatot". A Megéneklünk, Románia fesztiválsorozaton a legelsőtől egészen addig, ameddig tartott, tehát 1977-től 1989-ig, mindig első díjat nyert a Vox Humana. Emellé aztán jöttek a csíkszeredai régizene-fesztiválok, majd a kiszállások, énekeltek Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Déván, Temesvárt, Bukarestben, Brassóban, a megyében sokszor. Voltak rádió- és tévéfelvételek. A vidéken az egyedüli együttes volt, amely 1989 előtt el tudott jutni kétszer is Olaszországba, ahonnan a két versenyről három díjat hoztak haza. 1982-ben egy arezzói verseny után Rómába is eljutottak, ahol fogadta őket II. János Pál pápa — és magyarul szólt hozzájuk. Emiatt a belügyi szervek kihallgatták, zaklatták őket. /Váry O. Péter: 30 éves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./ A Vox Humana kamarakórus fennállásának harmincadik évfordulóján rendkívüli hangversenyre került sor a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Fellépett a Csiky Csaba vezette marosvásárhelyi Musica Humana kamarakórus, valamint a sepsiszentgyörgyi Pro Musica és a Cantus Firmus vegyes kar. Az ünnepi hangverseny keretében megszentelték a kórus zászlóját és bemutatták az együttes első önálló CD-jét. /(Ferencz): Harmincéves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./2002. június 10.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2002. június 10.
Jún. 8-án honvédszobrot avattak Csíkdánfalván. Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotása sikeres pályázat révén készült el, emléket állítva az 1848-as szabadságharcban elesett 63 csíkdánfalvi hősnek. Az önkormányzat és a község népe összefogásával elkészült a kultúrotthon előtti parkban felállított, 2,70 méter magas emlékmű, amelyen a hatvanhármak neve szerepel. Garda Dezső történész ünnepi beszédében méltatta a székely szabadsághősök szerepét. Az ünnepségen fellépett a csíkdánfalvi hatvantagú vegyes kórus, szavalatok hangzottak el. /Kristó Tibor: Honvédszobor Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./