udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3961-3990 | 3991-4020 | 4021-4050 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2004. július 2.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-szel megállapodva szeretné az őszi választásokon a parlamenti képviseletet biztosítani. Ennek jegyében, az MPSZ országos vezetőtanácsa múlt heti elnökségi ülésén úgy döntött, hogy mielőbbi tárgyalásokat kezdeményez Markó Béla szövetségi elnökkel. Az MPSZ-nek egyetlen kritériuma van: kizárólag olyan politikusokat kíván támogatni, akik vállalják az autonómia ügyét, jelentette be Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ álláspontja az, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban javasolja az RMDSZ, illetve az MPSZ. /Szász Emese: Szövetséges szövetségek? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./ Szász Jenő bejelentése, hogy a Magyar Polgári Szövetség igényt tart a parlamentben megszerezhető magyar képviseleti helyek felére, újabb szakasz nyitánya az RMDSZ–MPSZ közötti politikai párviadalban. Markó Béla a „hol tárgyalok, hol nem tárgyalok” játszmájára épít. A tárgyalóképes RMDSZ-arc jelenik meg Budapesten, ahol sok kritika érte a demokráciának választási gáncsot vető szövetséget, a közélet erdélyi színterein azonban továbbra is a birtokon belüli RMDSZ kemény arca látható. Szász Jenő szintén kétértelmű lépéseket tesz. Egyrészt nem mond le az önálló szervezet vagy külön párt bejegyzésének igényéről, másrészt tárgyalásra szólítja fel Markót a közös képviseletről. /Bakk Miklós: Kétértelműségek finisében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./2004. július 2.
Ráduly Róbert nyolc év után megvált a képviselői munkától, mostantól szülővárosa, Csíkszereda polgármestere. Kilenc évvel ezelőtt lelkes ifjú csoport vezetőjeként biciklivel ment Strasbourgba, a hazai magyarság képviseletében. Egyik akkori társa, Antal Attila most alpolgármester. Szőke Domokos, a másik alpolgármester bizonyított más közös akcióikban. Ráduly Róbert számára nagy előny, hogy jól kiismeri magát az aktuális törvényes rendelkezések sűrűjében. A parlamentben elismerték munkáját. /Béres Katalin: Nap mint nap szem előtt, egyéni felelősséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2004. július 3.
A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió. A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető. Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették. Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget. 1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt. Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2004. július 6.
Tanítóknak szervezett három továbbképző tanfolyammal kezdődött júl. 5-én Csíkszeredában és Szovátafürdőn a magyar pedagógusok erdélyi Bolyai Nyári Akadémiája, amelyet a magyar oktatási tárca támogat, a román nyelvtanárok számára szervezett képzést pedig a román kormány mellett működő kisebbségi főosztály támogatja. Burus Siklódi Botond, a nyári akadémiát szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára elmondta: mind nagyobb igény mutatkozik a neveléslélektani és humán jellegű tanfolyamok iránt. Idén óvónőknek és tanítónőknek is szerveznek továbbképzést a számítástechnika oktatásban történő felhasználásáról. Az RMPSZ 1993-tól évente megszervezi a romániai magyar pedagógusok, valamint a Magyarországról és más, határon túli magyar területekről érkező magyar tanítók, tanárok számára a Bolyai Nyári Akadémia elnevezésű továbbképző-sorozatot. Az idén nyolc helyszínen: Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószent-miklósón, Székelyudvarhelyen, Segesváron és Marosvásárhelyen – összesen 32 tanfolyamot szerveznek, mintegy 900 hallgató és 150 előadó részvételével. Az előadók 60 százaléka Magyarországról érkezik. /Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./2004. július 6.
Júl. 6-án kezdődik az egy hetes Régizene Fesztivál Hargita megyében. Az idei több helyszínen zajlik, koncertek, előadások lesznek a csíkszeredai Mikó-várban, a csíksomlyói ferences templomban, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a székelyudvarhelyi Városháza udvarán és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. /(Szatmári Cecília): Kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2004. július 7.
A magyar kormánynak az a szándéka, hogy Székelyföld fejlődését tudatosan és következetesen segítse – jelentette ki júl. 6-án Marosvásárhelyen Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. Medgyessy kifejtette: a romániai határ menti területek nyilvánvaló fejlődésen mennek keresztül, ezzel szemben Székelyföld elszigeteltebb körzetet alkot. Ez többlet felelősséget ró a magyar kormányra – fűzte hozzá. Medgyessy beszámolt arról a megbeszélésről is, amelyet jún. 5-én tartott Csíkszeredában a romániai magyar polgármesterekkel és képviselőkkel. A magyar településvezetők felvetették egy sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet létrehozásának az ötletét, továbbá bankgaranciákat kértek a gazdasági fejlesztési projektekre, valamint szorgalmazták egy konferenciaközpont felépítését is. Szóba került a csíkszeredai konzuli hivatal létrehozása is, amelyre Medgyessy Péter szerint szükség van. A kormányfő elmondta: van esély arra, hogy az erdélyi magyar televízió már az idén elkezdhesse működését. Medgyessy a Marosvásárhely határában lévő Koronkára is ellátogatott, ahol megtekintette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) épülőfélben lévő campusát. Leszögezte: a magyar kormánynak az az érdeke, hogy színvonalas, modern felfogású egyetem legyen a Sapientia. Szerinte az intézmény rendelkezésére álló források elegendőek a campus felépítéséhez, további fejlesztésekhez a magyar kormány hajlandó még néhány tízmillió forintot folyósítani, de európai pályázatokat is igénybe kell venni. Medgyessy Péter közölte: a határon túli magyar püspökökkel magyarországi megbeszélést tervez. Hozzátette: akár négyszemközt is beszélgetne Tőkés László református püspökkel, hiszen a magyar kormány feladata, hogy a különböző gondolkodású emberekkel is megtalálja a párbeszéd lehetőségét. "Nem titok az, hogy a püspök úrhoz képest másként gondolkodom, másként látom a megoldásokat, de az nem jó, ha különböző gondolkodású emberek nem cserélnek véleményt" – mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint fontos, hogy az erdélyi magyarság egységesen szerepeljen az év végi parlamenti választásokon is. Hozzátette: kifejezetten elítéli az erdélyi magyarság megosztására irányuló törekvéseket. /Tudatosan elősegíteni Székelyföld fejlődését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Sógor Csaba szenátor közölte, hogy választási kampányban támogatja, hogy az RMDSZ nyílt és urnás előválasztásokat szervezzen a képviselők, szenátorok kijelölésére. Az előválasztásokat ott is meg kell szervezni, ahol a magyarság számaránya nem éri el az ötven százalékot. A Magyar Polgári Szövetségnek pedig azt javasolja, hogy ne szégyelljen az RMDSZ előválasztásain sem megméretkezni. Sógor Csaba szerint a csíkszeredai konzulátus kérdése is legalább annyira kényes, mint az aradi Szabadság szobor ügye. Ebben az évben már 22 ezer székelyföldi utazott Kolozsvárra „ügyeket intézni". Ez is azt bizonyítja, hogy a konzulátusra nagy szükség lenne. /(Daczó Dénes): Sógor Csaba szenátor szerint. Az MPSZ ne szégyelljen megméretkezni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Ebben az évben a kormány is támogatja a régizene fesztivált. A 26. alkalommal júl. 6-11-e között Csíkszeredában, Csíksomlyón, Gyergyószárhegyen, valamint Székelyudvarhelyen megrendezett régizene fesztiválon 27 együttes vesz részt. A csíkszeredai régizene fesztivál ötlete 1979-ben fogalmazódott meg a Barozda együttes Mikó várban tartott előadásán. Ezt követően folyamatosan megrendezték a fesztivált, azonban 1986-ban rendelettel leállították azt. /(Daczó Dénes): Régizene fesztivál 26. alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 8.
Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./2004. július 9.
Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában 28 erdélyi magyar tanintézet vezetői vehettek át magyar nyelvű software-csomagot Jambrik Mihálytól, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkárától. Székelyudvarhelytől Brassóig, Szóvátától Csíkszeredáig a magyarok lakta vidékekről érkeztek iskolaigazgatók Nagyváradra. Jambrik Mihály szerint a magyar informatikai tárca egyik alapvető célja a határon túli magyar ifjúság támogatása, hogy a diákok a legkorszerűbb számítógépes programok segítségével dolgozzanak. Idén több határon túli magyar fiatal vehet részt az e-Magyarország programban szervezett infotáborokban. A szaktárca a Microsoft-tal megkötött szerződés alapján 60 határon túli magyar tanintézetnek ad lehetőséget a jogtiszta-software használatára. A minisztérium idén 300 millió forintot fordíthat a határon túli magyar közösségek informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére. /(Balla Tünde): Jogtiszta software-használat erdélyi magyar középiskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2004. július 9.
A csíkszeredai Harmónia Kamarakórus fennállásának ötödik évfordulóját és a Csíki Kamarazenekar harmadik évfordulóját a Régizene Fesztivál záróhangversenyével ünnepelheti, barátai körében. A Harmónia Kamarakórus 1999-ben alakult a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola zenetanáraiból, főiskolai és egyetemi hallgatókból, zenekedvelő pedagógusokból. Külföldi turnékon vettek részt. A Csíki Kamarazenekar 2001-ben alakult csíkszeredai zenetanárokból, zene szakos egyetemi hallgatókból, brassói és marosvásárhelyi filharmonikusokból. /Sarány István: Jubiláló együttesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./2004. július 9.
Szakértők szerint csúcsértékhez érkeztek a lakás- és telekárak Erdélyben. Az ingatlanárak zuhanására lehet számítani Kolozsváron, ahol az utóbbi években egyértelműen Románia legdinamikusabban fejlődő ingatlanpiaca volt. A kolozsvári belvárosban 680 eurót ér egy lakás négyzetmétere. Hasonló a helyzet Marosvásárhelyen. Lényegesen nagyobb a bankokhoz sikerrel forduló román nemzetiségű igénylők aránya. A Román Kereskedelmi Bank formanyomtatványaiban a kérelmező nemzetisége felől is érdeklődik. Vásárhelyre továbbra is jellemző, hogy a magyarok eladnak, a románok vesznek ingatlanokat. Lassan fél éve stagnálnak Csíkszeredában az ingatlanárak. Jelenleg a város központjában egy háromszobás tömbházlakás 22 ezer euróba, míg a kétszobás 17-18 ezer euróba kerül. Székelyudvarhelyen az ingatlanpiac dinamikusnak mondható, ugyanis az árak igen magasak. Udvarhelyen egy garzonlakást 500 millió lej alatt nem lehet megvásárolni, viszont az ár elérheti a 700 millió lejt is. Kétszobás panellakásért 17 ezer eurótól 22 ezerig terjed az árak skálája, a háromszobás lakások ára 26 és 33 ezer euró között mozog. Gyergyószentmiklóson kétszobás, 50 négyzetméteres tömbházlakást 12 ezer euróért kínálnak; egy átlagos kétszobás lakótelepi lakás 350 millió lejtől alkudható. Megkétszereződött tavaly Sepsiszentgyörgyön a panellakások ára. Egy garzonlakásért 380 millió lejt kérnek. Szentgyörgyön kertes családi házat 35 ezer–150 ezer euró közötti összegért lehet vásárolni. Kézdivásárhelyen panellakásért nem egy esetben többet kérnek el, mint egy családi házért. Szatmárnémetiben az újabb drágulási hullám tavaly ősszel volt, amikor átlagban 1000–1500 euróval ugrottak meg az árak. Egy kétszobás panellakás jelenleg 20-25 ezer euróért kapható Szatmárnémetiben, a három- és négyszobások ára 30 ezer körül mozog. Nagyváradon a Rogériusz negyed a „piacvezető”. Egy kétszobás panellakást 25 ezer euró körüli összegért lehet megvásárolni, míg ezenfelül minden egyes plusz szobáért körülbelül ötezer eurót kell lepengetni. /Megingani látszik az ingatlanbiznisz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./2004. július 9.
Gyergyószentmiklós képes története Vofkori György: Gyergyószentmiklós – Várostörténet képekben című munkája. A megszállottságig kitartó székelyudvarhelyi tanárember Székelyudvarhely és Székelykeresztúr után elkészítette Gyergyószentmiklósét. Előkészületben Csíkszereda hasonló (történelem)könyve is. /Bajna György: Két lélek egy könyvben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./2004. július 14.
Ráduly Róbert Csíkszereda polgármesterévé választása miatt lemondott képviselőházi mandátumáról, s helyét a parlamentben a csíkszeredai Kedves Imre foglalta el, aki jún. 29-én tette le hivatali esküt a képviselőházban. Ezzel kezdetét vette a mintegy 5 hónapos mandátuma, amely egybeesett a parlamenti vakációval. Ráduly Róbert volt képviselő helyét automatikusan átvett két szakbizottságban is, az ipari-szolgáltatásiban, illetve az informatikaiban. Azok a nyári szünetben is dolgoznak. Kedves Imre /sz. Csíkszentdomokos, 1953/ közgazdász, 1991–1993 között a megyei pénzügyi igazgatóság aligazgatója, 1993-tól pedig a Hargita Megyei Állami Kincstár igazgatója. /Hecser Zoltán: Mandátum a ... mandátum végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2004. július 14.
Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Régizene Fesztivált Csíkszeredában a Mikó vár udvarán és a csíksomlyói kegytemplomban, Székelyudvarhelyen, valamint Gyergyószárhegyen a Lázár kastélyban. Magyarországi együttesek is megjelentek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes olyan tánckoreográfiával szerepelt, amelyet röpke három nap alatt gyakoroltak be. /Nyulas Ferenc: Huszonhatodik Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2004. július 15.
Megdöbbenéssel vettek tudomást a csíkcsicsói római katolikus hívek arról, hogy papjukat Bereczi Istvánt, 28 év szolgálat után elhelyezik a községből. A hívek aláírásgyűjtést szerveztek, levelet fogalmaztak és Gyulafehérvárra, Jakubinyi György érsekhez küldik képviselőiket. „A plébánosok és lelkészek esetében a szolgálati idő öttől tizenöt évig terjedjen. Legalább öt évet nehéz szórványhelyen is működjön mindenki. Tizenötéves szolgálat után az illető hely plébánosa nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná." – ezt írja elő a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Zsinat által megfogalmazott rendelkezés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek törvény erőre emelt. A zsinati rendelkezések értelmében augusztus első napjától több székelyföldi településen új lelkipásztorok kezdik meg tevékenységüket. Vannak, akik nyugdíjba vonulnak, másokat áthelyeznek és többen vannak, akik most kezdik meg papi tevékenységüket. Tamás József, Csíkszeredában székelő segédpüspök elmondta, hogy Madéfalván, Csicsóban, Balánbányán, Gyimesbükkben új lelkipásztorokat neveztek ki, Csíkszentmártonban, Újtusnádon pedig nyugalomba vonulnak a jelenleg még szolgálatot teljesítő lelkipásztorok. A csicsói plébános kiváló lelkipásztor és a főpásztor úgy méltányolja, hogy egy nagy egyházközség élére helyezte át, Gelencére, ahol segédlelkész munkatársa is lesz. /Daczó Dénes: Zsinati rendelkezés értelmében történnek az áthelyezések. Papjukat akarják a csicsóiak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2004. július 16.
Gaál András gyergyóditrói születésű festőművész életpályáját nyomon követő állandó tárlat nyílt nemrégiben Gyergyditróban, az Öregek Klubjában, a művész által adományozott alkotásokból. Gaál András egy idő óta hol itthon, hol otthon él, Székelyföld és Magyarország között váltogatva lakhelyét. Elmondta, hogy megkapja a magyar állampolgárságot, de megőrzi a románt is. Marosfőn sem számolt fel semmit, nem számolta fel csíkszeredai műtermét sem. Gaál András szerint nagyobb gondossággal kellene kezelni a Gyergyószárhegyen levő több mint 1200 alkotásból álló gyűjteményt. Ha nincs Zöld Lajos, ma falak sem lennének, nemhogy a műemlékvédők által több esetben kifogásolt, de létező, használható épületek. Most Zöld Lajos próbálja összeállítani a visszatekintő katalógust, de a 30 év helyett csak a 25 évről készülhet leltár, mert az utóbbi 5 évben történtekről semmi nyom nincs. /Bajna György: Gaál András hazatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2004. július 17.
A napot és a holdat szarva között fogta balladatöredék volt annak a festészeti kiállításnak a kiindulópontja, amelyet jún. 24-től láthattak az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A négy kiállító művész egyike Márkos András. A csíkszeredai születésű alkotó 1980-ban távozott Nyugatra, a világban sikeresen fejlesztette tovább művészetét. Néhány éve hazatért, Gyergyószárhegyen rendezte be műhelyét, és Hargita megye képzőművészeti életének kovásza. /N.M.K.: A napot és a holdat szarva között fogta. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./2004. július 19.
Nem csökkentek, hanem esetenként még növekedtek is a határon túli magyar oktatás támogatására szánt összegek, amelyek felhasználásában a magyar oktatási tárca kiemelt fontosságúnak tekinti a szórványmagyarság körében folyó oktatás támogatását – hangoztatta Szabados Tamás /Budapest/, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára júl. 17-én Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár cáfolta azokat a híreket, hogy csökkent a határon túli magyar oktatás támogatására szánt összeg. Hozzáfűzte, hogy csak az Apáczai Közalapítvány szakképzési alapja csökkent a 2003-as évhez viszonyítva. Lehetővé tették a magyarigazolvánnyal és pedagógusigazolvánnyal rendelkező magyar pedagógusok szakkönyvvásárlási kedvezmény igénybe vételét is. 2004-ben az OM Határon Túli Magyarok Főosztálya az erdélyi magyar közoktatásnak 15,4 millió forintot juttatott a módszertani központokban folyó oktatási tevékenység támogatására, 18,3 millió forintot a nyári akadémiára, 8 millió forintot évközi továbbképzésekre. A kedvezménytörvény keretében a magyarországi pedagógus-továbbképzéseken való részvételre 61,5 millió forintot különítettek el. Tanulmányi versenyekre, a szülőföldi versenyeztetéshez 3,3 millió forintot fordítnak, az anyanyelvi tematikus szaktáboroztatásra 2,7 millió forintot. A szórványprogramokra 40 millió forintot szán a tárca, a csángók bentlakásos továbbtanulásába 8 millió forintot fektetnek. A helyi igények szerint megírt tankönyvekre, a tankönyvtanács működtetésére 14,8 millió forintot fordít a szaktárca. /Előtérben a szórványprogramok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2004. július 19.
Országos átlagszinten mozog a székelyföldi magyar gyermekek tudása román nyelvből és irodalomból – vélik a székelyföldi tanfelügyelők és tanárok. Kovászna megye magyar tannyelvű iskoláiban a nyolcadik osztályt végzett 1606 diák közül 443-nak nem sikerült az V-VIII. osztályt záró "kisérettségi" vizsgája, 385 diák román nyelv és irodalom tárgyból bukott el. A magyar tannyelvű osztályban végzett diákok 23,97 százaléka bukott meg. Hargita megyében 4573 gyerek végezte a nyolcadik osztályt, 79,92 százalékuk (3655) magyar tagozaton. Összesen 3017 gyereknek sikerült a "kisérettségije", ebből 2309 (76,53 százalék) végzett magyar tagozaton. Balázs Lajos docens, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának bölcsészeti tanszékvezetője rámutatott: a legnagyobb gond az, hogy évtizedek óta a román nyelv oktatását politikai ügyként kezelték Romániában, nem a didaktika szemszögéből közelítették meg a kérdést. Balázs Lajos elmondta: az RMDSZ parlamenti képviselőinek sikerült elérni, hogy az elemiben külön tanterv alapján és külön tankönyvekből tanítják a románt a nem román tagozaton tanuló gyermekeknek. Ezt a tantárgyat az V-VIII. osztályokban is nem nemzeti, hanem második nyelvként kellene tanítani, az ennek megfelelő módszerekkel – magyarázta a professzor, aki a tanárhiányról elmondta: az idén Hargita megyében 132 román szakos állást hirdettek meg, amire csak huszonegyen jelentkeztek. A magyar szakos tanároknál sokkal jobb a helyzet, hisz a 37 betöltetlen állásra 19 jelentkező van, a 66 angol tanári állásra pedig 22. – Jövőre végez a Sapientián az első évfolyam román-angol szakos nyelvtanár – mondta a tanszékvezető, reményét fejezve ki, hogy ezáltal enyhül a Székelyföldön a román szakos tanárhiány. /Nem politikai kérdés a székelyföldi iskolások román nyelvtudása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2004. július 19.
Nagyváradon került sor a Free Press Alapítvány szemináriumára, amelynek témája „A romániai magyar média szerepvállalása a választásokban” volt. A szeminárium háromrészes: szeptemberben és októberben folytatódik neves előadók bevonásával. Nagyváradon Stanik István, a Free Press Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, az Erdélyi Riport főszerkesztője nyitotta meg a szemináriumot. Az alapítványt 1996-ban néhány újságíró hozta létre. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) támogatásával másokat is bevonhattak a mostani képzésbe. Gáspárik Attila szerint a felméréseket nem vette figyelembe az RMDSZ kampánystábja. Székedi Ferenc, a Csíki Tv főszerkesztője beszélt a csíkszeredai helyhatósági választásokról, az RMDSZ szerepléséről, s azt is kifejtette, hogy szerinte csak látszatra demokratikus az előválasztás. Magyari Nándor szociológus szerint a média a politikai folyamatok foglya. /Nagyálmos Ildikó: A magyar média szerepvállalása a választásokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./2004. július 20.
A magyar kormány továbbra is támogatja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezését – biztosította a s résztvevőket Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára júl. 19-én, a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredában. Jelen volt többek között dr. Murvai László, a román Oktatási és Nevelésügyi Minisztérium vezérigazgatója, Sógor Csaba szenátor és Györfi Jenő, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karainak dékánja. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megnyitóbeszédében értékelte, hogy a mindenkori magyar kormány támogatja az erdélyi magyar oktatás ügyét. Kötő József elmondta, önálló magyar iskolahálózat kialakításán dolgoznak, hogy egyetlen magyar anyanyelvű diák se vesszen el a magyar kultúra számára. A megnyitó előadást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke tartotta Régiók Európája, Erdély jövője címmel. A magyarságnak kulturális nemzet értelemben vett Európához való csatlakozása helyreállítja azt a lelki egységet, amelyet Trianon elrabolt – hangsúlyozta Pomogáts Béla. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./2004. július 20.
A Bonus Pastor Alapítvány szenvedélybeteg emberek segítésével foglalkozik. Horváth Levente református lelkész, felesége, Horváth Mari, és Bartha Éva, az alapítvány munkatársa számolt be a mentőmisszió munkájáról. Horváth Levente elején csak egyhetes táborokat szervezett. Nemsokára jelentkeztek az első eredmények, voltak, akik a tábor után nem estek vissza. Időközben tőlük függetlenül hasonló kezdeményezések indultak Marosvásárhelyen, és Székelyudvarhelyen. Ezeket a kezdeményezéseket összehangolták. A misszió a református egyház keretén belül működik. 1996-ban létrehoztak egy háttérintézményt, a Bonus Pastor Alapítványt. Jelenleg tizenegy csoport működik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Zilahon, Nagyváradon, Magyarózdon, Mezőpaniton, Vajdakamaráson és Felsősófalván. A csoportok közti kapcsolatot a negyedéves országos találkozó adja, ahol körülbelül száz ember szokott összegyűlni, ahol a szabadultak találkoznak egymással, megbeszélik gondjaikat. A kapcsolattartás másik módja a körlevél, amit évente öt-hat alkalommal küldenek ki kb. 700 személynek. Sokakban, főleg akik közelében nem működik csoport, ez tartja a lelket, tudják azt, hogy gondolunk rájuk. Az egyes segítőtáborokat meghirdetik az újságokban, rádióban és a körlevélben. Főleg magyarok jönnek el, de voltak románok is, a feleség magyar volt, és folyamatosan fordított a férjének. Most már egyre több drogos vagy játékfüggő ember is jön közéjük. – Megjelent egy kötet Mi az, hogy csodálatos? címmel. Szűcs Teréz beszélgetett szabadultakkal és munkatársakkal. Ezt románra is lefordították. /Szentes Szidónia: Betegekből asszisztensek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 20./ 2004. július 22.
Júl. 15-17. között Etnikai változatosság címmel szemináriumot szervezett Kolozsváron a román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős főosztálya. Az esemény egy sorozat része, négy hasonló előzte meg Konstancán, Temesváron, Krajován és Csíkszeredában. Jelen voltak a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségek ifjúsági szervezeteinek tagjai, valamint a helyi közigazgatási szervek képviselői. Cristian Jura, az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának államtitkára elmondta: a rendezvényeket az ország olyan részein szervezték, ahol több nemzetiség él együtt. A kolozsvári megbeszéléseket György Somai Gyöngyvér, a főosztály megbízottja szervezte meg. /Csomafáy Ferenc: Az etnikumközi párbeszéd ösztönzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2004. július 23.
A Sapientia Egyetemen Csíkszeredában a legnagyobb túljelentkezés a könyvelésen van, valamint a társadalmi kommunikáció és a PR szakon. Az agrárgazdaság 50 helyére csupán 11-en jelentkeztek, az ugyanennyi meghirdetett hellyel szemben mindössze 39-en szeretnének általános közgazdászok lenni. Hiába van félszáz hely, csak 15-en vállalnak egy olyan hasonszakmát, amely a közvetlen környezetre szakosodik. A be nem jutó fiatalokat valószínű felszívják majd a Csíkszeredában és Hargita megyében is működő román magánegyetemek a maguk kihelyezett tagozataival. /Székedi Ferenc: Sapientia: A kecske és a káposzta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2004. július 26.
Gyergyóremetén az V. falunapok alkalmával júl. 24-én megnyílt Dezső László fotókiállítása, de volt Beatrice és Nagy Feró koncert is. A dísztanácsülésen Kántor István ny. tanárt díszpolgári címmel, Lázár Lajos plébánost Pro Remete-díjjal tüntették ki. A budapesti Székely Kör hét sokgyermekes anyának adott át pénzjutalmat. A 70 esztendeje alakult fúvószenekar ünneplésére a ditrói, a gyergyóújfalvi és a tekerőpataki fúvósok is a nagyközségbe látogattak. Az ünneplések sorából kiemelkedett a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora, majd tánctanítása. /Bajna György: V. Remetei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2004. július 27.
Júl. 26-án nyílt meg a Magyar Professzorok Világtanácsa – Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. találkozója Csíkszeredában. A találkozón magyarországi, felvidéki valamint romániai magyar professzorok vesznek részt, akik a magyar felsőoktatás helyzetéről tanácskoznak. Az immár második alkalommal Csíkszeredában megrendezett tanácskozást Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke nyitotta meg. Kecskés Mihály elnök köszöntőjében rámutatott: Magyarországon közel 2000 professzor, míg Romániában 150 magyar professzor van, azonban ezekhez a számokhoz viszonyítva a mostani találkozóra kevesen jöttek el. A találkozón Tőkés László a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként köszöntötte a jelenlévőket, beszámolt arról, hogy akkreditálták a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Tőkés László rámutatott: román adófizetőkként joguk lenne az állami magyar egyetemhez, ennek ellenére ez máig sem jött létre. Tőkés László hangsúlyozta, szükség van a magyar kormány támogatására is, azonban a csökkentett költségvetés csak a fenntartási költségekre futja, de a következő tanévre már erre sem lesz elég. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak a felsőoktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2004. július 27.
Csíkszeredai és kolozsvári beruházásokról döntött a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla kuratóriumi elnök közölte, a testület döntése alapján az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a csíkszeredai mérnöki kartól különválik a közgazdasági kar. A bővülő csíkszeredai egyetemnek több oktatásra alkalmas helyiségre van szüksége, ezért döntöttek a Csíki Magánjavak által az egyetem céljaira felajánlott csíksomlyói épület ügyében. A Csíki Magánjavak természetben visszakapta a sokáig kisegítő iskolának otthont adó ingatlant, és ötven évre bérmentve a Sapientia rendelkezésére bocsátotta. Az egyetem már az ősszel használatba vehet néhány termet. A beruházásokra fordítandó költségvetési összeg nem áll rendelkezésükre, ezért a működési költségekből kell félretenni, illetve adományokból előteremteni azt a pluszösszeget. A kuratórium a Kolozsváron működő szakok számára is tervez beruházásokat: a már meglévő, a Monostor negyedi Kálvária-templom mögött egyhektáros telek árából az egyetem belvárosi telket vásárolna, amelyen felépülhet a majdani három kolozsvári szaknak megfelelő székhely. Nincs lehetőségük az eredeti terveknek megfelelő nagy egyetemi campus megépítésére Kolozsváron, inkább megvásárolnak egy területet a belvárosban. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem leendő marosvásárhelyi campusát látogatta meg, ahol elhárította Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékánnak az egyetem infrastrukturális beruházásaira vonatkozó támogatási kérését. A 300 millió forintos igénnyel előálló Hollandát elutasító Medgyessy arra ösztönözte az erdélyi egyetem vezetőit, próbálkozzanak inkább uniós források felkutatásával. /Salamon Márton László: Elfogadták az adományt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./