udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 4111-4140 | 4141-4170 | 4171-4200 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2004. december 17.
A csíkszeredai Öt Kutya kisvendéglőben Antal Imre képzőművész és fia, Antal Cs. András munkáiból nyílt kiállítás. Antal Imre Gyimes nagy festője, képzőművészeti táborok állandó meghívottja. Fia a maga külön útját járja. Jó pár csoportos kiállításon szerepeltek pasztelljei. /Kristó Tibor: Antal Imre és fia az Öt Kutyában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./2004. december 17.
Szőcs Károly csíkszeredai gyermekorvos Messzelátó /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című most megjelent könyve kultúrtörténeti sétákra invitálja olvasóit. Kuncz Aladár egy elveszejtett félmondatától a nevelés mai kérdéseiig, a Gulágtól a Benczúr Gyula által Németországban állíttatott székely kapuig avagy a balkezesség előnyeinek és hátrányainak, illetve biológiai hátterének tárgyalásáig változatos témákat dolgoz fel az író. /Takács Éva: Messzelátó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./2004. december 17.
Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./2004. december 18.
Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./2004. december 18.
Megjelent Forró Miklós Mihály kék ege /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című, a szerző publicisztikai írásait, interjúit tartalmazó kötete. /(Daczó Dénes): Forró Miklós új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 2004. december 18.
Ferencz Imre verseiben hajlíthatatlan konokság van, a székely tájnak és embereinek elkötelezett költője. Megjelent válogatott verseit összegyűjtő Tenyerem, hazámban /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2004/ című kötete. Ferencz Imre a kisemberek világához és a székely tájhoz kötődik, a kiszolgáltatottak és az örök reménykedők problémáit ismeri, írta róla Bogdán László. /Bogdán László: A kiszolgáltatottak és az örök reménykedők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./2004. december 20.
Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2004. december 20.
„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2004. december 21.
Románia államelnökéhez, valamint több minisztériumhoz intézett levelet a csíkszeredai román közösséget képviselő érdekvédelmi egyesület. Az iratban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a sepsiszentgyörgyi román iskolaközpont falára elhelyezték a neves magyar tudós, Lósy-Schmidt Ede emléktábláját. Az egyesület provokatívnak tartja a gesztust, mivel szerintük az emléktábla elhelyezői semmilyen dokumentummal nem tudják bizonyítani, hogy a magyar tudós a román tannyelvű iskolának helyet adó épületben született. /Farkas Réka: Tiltakozik a csíkszeredai románság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2004. december 22.
Hetvenötödik életévében meghalt Szabó Gyula író /Homoródalmás, 1930. szept. 11. – Kolozsvár, 2004. dec. 21./. A Gondos atyafiságot huszonöt éves korában írta, s azóta regények folyama áradt a tollából. Legutóbbi kötete a Kényszerpályák címet viseli, alcíme: Emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről. Idén Homoródalmáson, a szülőfalu templomában átadták neki a Hargita megye díjat. /Ferencz Imre: Elhunyt Szabó Gyula (1930–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./ Ismert munkái: A sátán labdái I-IV. (regény, 1978-1981/. Volt egyszer egy gyermekkor /1979/, visszaemlékezéseit tartalmazza Képek a kutyaszorítóból (I-II. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001, III-IV. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002)2004. december 22.
Gagyi József csíkszeredai társadalomkutató, a Sapientia-EMTE oktatója, akit nemrég tüntettek ki a Székelyföld c. folyóirat idei szerzői díjával, 2004-ben két könyvvel is jelentkezett; az egyik, az Örökített székelykapu (Mentor, Marosvásárhely), alcíme Környezetek, örökség, örökségesítés egy székely faluban, a másik A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda). Ebben a könyvében azt kutatta, hogy az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszíti el önrendelkezésének utolsó foszlányait. Trianon után ugyanis még talpra tudott állni az erdélyi magyarság. A fordulat Gagyi könyve szerint 1949-ben történt, amikor a kezdetben kisebbségben lévő hatalmi elit nyeregbe került. Gagyi tudja, hogy a levéltárakhoz való hézagos hozzáférhetőség sok kérdőjelet és bizonytalanságot hagy a felvázolt képen. Az akkori sajtó által ábrázolt valóság ugyanis soha nem létezett. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. A krízis éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2004. december 23.
Halálának tizedik évfordulóján Bálint Andrásra, a lap volt munkatársára emlékeztek Csíkszeredán barátai, pályatársai a róla elnevezett irodalmi díj átadása alkalmával. Az eredetileg pályakezdő újságírók számára alapított Bálint András-díjat idén Fekete Vince és Lukács Csaba kapta. György Attila szakmájuk rendkívüli képviselőinek nevezte a díjazottakat, a Székelyföld, illetve a Magyar Nemzet munkatársát, akik már sikeres pályát mondhatnak magukénak. Ferenczes István, a Bálint András Alapítvány kezdeményezője méltatta a díjazottakat. /Takács Éva: Kiosztották a Bálint András- díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 23.
Tavaly szeptemberben a budapesti Teleki László Intézet szervezett konferenciát Nemzet a társadalomban címmel. A tudományos rendezvényen Hargita megyei, vagy a megyéhez kötődő szakemberek is bemutatták dolgozataikat. A konferencia anyagából kötet készült /Nemzet a társadalomban, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/, a könyvben többek között Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, Oláh Sándor és Gagyi József csíkszeredai antropológusok egy-egy tanulmánya olvasható. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának címe: A székely rendi öntudat nemzetiesedése (?). A szerző szerint Kőrösi Csoma Sándor fogalmazta meg mindeddig legtömörebben identitását: C. P. Kennedy századosnak írt jelentésében leszögezte, hogy ő „a székely nemzetség szülöttje", mely „a magyar nemzet része". Oláh Sándor a „kicsi magyar világban", 1940–44 közötti székelyföldi modernizációs kísérleteket vette számba. Gagyi József a „sztálini kismagyarország", a Magyar Autonóm Tartomány kérdéskörének egy vetületét vizsgálta tanulmányában. /Sarány István: Nemzet a társadalomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 24.
Lőrincz György könyve (Imázskészítők, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004) olyan publicisztikai írásokat, esszéket tartalmaz, amelyek javarészt az 1990-es évek végén születtek. Felvetett problémái ma is jelenvalóak. A könyvnek dokumentumjellege van. Lőrincz György a nemzetéért aggódó író, nem hiába idézi oly sokszor Németh Lászlót: számára az írás feladatvállalás is, pontosabban arról való gondolkodás is, hogy ez a viharvert nemzetrész miképpen boldogulhatna ... önerőből. Önerőből, de nem magára hagyatottan. /Orbán Kinga: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2004. december 29.
Dec. 28-án Csíkszeredába látogatott Adorján Dezső Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház nemrégiben beiktatott püspöke. Megtekintette a befejezés előtt álló székelyföldi evangélikus-lutheránus szórványközpontot, megbeszélést folytatva a helyi egyházközség vezetőivel. /Püspöki látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./2004. december 29.
Megjelent a Nyirő József Művei-sorozat újabb kötete: Íme, az emberek! /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Nyirő Józsefet a második világháború végén, 1944–45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. A regényben az író a menekülésének történetét beszélte el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. /Íme, az emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2005. január 4.
Nem sokat érnek az RMDSZ Hargita megyei kampányígéretei: Frunda György szenátor most azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szövetség prefektusi posztot igényel Beszterce-Naszód, Máramaros, Arad és Kovászna megyében, és alprefektusi tisztséget akar Maros, Hargita, Bihar, Brassó, Hunyad, Szatmár és Szilágy megyében. Hargita megyében tehát nincs szükség magyar prefektusra az RMDSZ vezetőinek meglátása szerint, más kérdés, hogy a választási kampányban mást mondtak – többek között Csíkszeredában is. – Mások bezzeg harcolnak „jogaikért”: a Kovászna megyei D. A. Szövetség vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. /Lemondás a prefektusi helyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2005. január 4.
Csíkszeredában az anyakönyvi irodában 2004-ben 1245 születést jegyeztek, közülük 360-an csíkszeredaiak, továbbá 577 halálesetet, amelyből 266 személy volt csíkszeredai. A 2004-es évben 282 esküvőt tartottak a városban. /(Daczó Dénes): Hangos szilveszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2005. január 4.
Csíkszeredában 2004-ben a két nagy plébánián pozitív értéket mutat a mérleg, a peremvidékeken azonban több volt a temetés, mint a keresztelő. A két nagy plébánián 235 keresztelőt és 164 temetés jegyeztek be. Csíktaplocán 14 esküvő, 23 keresztelő és 28 temetés volt. Zsögödben 9 esküvő és 9 keresztelő mellett 31 temetést tartottak. Csíksomlyón 10 esküvő, 21 keresztelő és 27 temetés volt. A református parókián 18 esküvőt, 30 keresztelőt és 21 temetést jegyeztek. A különböző felekezetek egyházainak összesített adatai szerint Csíkszeredában 186 esküvő volt, 332 gyermeket kereszteltek és 227 temetési szertartást végeztek. A környező falvak azonban elöregednek, egyre kevesebb a gyermek. /Takács Éva: Pozitív mérleg Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2005. január 4.
Október 8-án iktatták be hivatalába a romániai evangélikus–lutheránus egyház új püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. A negyvenesztendős új egyházi vezető a múlt héten Csíkszeredában tett látogatást. Pénzforrások hiányában nehezen lehet egy működő költségvetést összeállítani. El kellene érni, hogy Romániában átgondolt pénzügyi terv alapján történjék az egyházi finanszírozás. Nem lehet arra hagyatkozni, hogy a nagy külföldi egyházak segélyéből fognak megélni. Az evangélikusok Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön építettek új templomot, de 15-20 más típusú épülettel is gazdagodtak 1989 óta. Több gyülekezetben épült kultúrház, gyülekezeti ház, ifjúsági ház. – Közösen a református és unitárius egyházzal a Kolozsvári Protestáns Teológián folyik a lelkészképzés, de a budapesti evangélikus teológia is nyitott számukra. /Takács Éva: Egymás templomában otthon kell lennünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2005. január 12.
Hargita megye újonnan kinevezett prefektusa, Strujan Constantin első hivatalos sajtótájékoztatóján bejelentette: a román anyanyelvű, nem ortodox vallásúak számára szeretné elérni, hogy legyenek anyanyelvű misék. Ezzel kapcsolatosan Tamás József római katolikus segédpüspök elmondta, hogy 1997-es kinevezése óta nem kapott hivatalos felkérést a román nyelvű misék bevezetésére. Arról, hogy hány román anyanyelvű katolikus hívő van Csíkszeredában, arról külön kimutatása nincs az egyháznak. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt Plébánia vezetője szerint a prefektus hatáskörének túllépéséről van szó, ez az egyház belügyeibe való beavatkozás. /(Daczó Dénes): Sem a püspökségre, sem a plébániákra. Nem érkezett hivatalos kérés román misék tartására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2005. január 12.
Törvénytelennek minősítette Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének romániai vetítéseit Mona Musca művelődési miniszter. A filmet hat erdélyi városban mutatják be, a turnét az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete kezdeményezte. Az EMI megdöbbenéssel értesült Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentéséről. „A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük az – kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. A feljelentés nem ért célt, nem félemlített meg minket, annak ellenére sem, hogy a csíkszeredai filmvetítést követően a rendőrség nyomozást indított. Kolozsváron, a január 7-i rendezvényen elhangzott ígéretnek megfelelően, 2005. január 20-án, csütörtökön a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, du. 6 órától újra levetítjük a Trianont” – áll az EMI közleményében. /Musca: Törvénytelenül vetítik a Trianon című filmet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2005. január 12.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2005. január 12.
Bukaresti és marosvásárhelyi bemutatása után Kolozsváron is megismerkedhetett az olvasóközönség Florica Ichim Tompa Gábor. Beszélgetések hat felvonásban /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című színházi témájú könyvével. A könyvbemutatón jelen volt Váli Éva fordító is, a könyv ugyanis előzőleg román nyelven jelent meg. A kötet szerzője neves román színházkritikus. /Köllő Katalin: A hiábavalóság könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2005. január 13.
A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség 50 millió lejes pénzbírsággal sújtotta a csíkszeredai Kovács Csabát, illetve a székelyudvarhelyi Jakab Attilát, a Trianon című film csíkszeredai és székelyudvarhelyi bemutatóinak szervezőit. – A filmet az UFF Laterna Magica Filmklubja keretében vetítettük, korábban nem volt semmiféle fenntartás az itt bemutatott filmekkel kapcsolatban – mondta Jakab Attila, az UFF elnöke, akit január 12-én behívattak a helyi rendőrségre. Itt kiderült, 50 millió lejre megbírságolták az említett szabálysértés miatt. Megfellebbezik a büntetést, jelezte Jakab Attila. /Kovács Attila: Megbírságolták a Trianon-bemutató szervezőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./2005. január 17.
Közép-európai Örökség Díjat vehetett át január 15-én Máréfalván az Artera Alapítvány részéről Lőrincz Zsuzsanna igazgatónő a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatójától, Potozky Lászlótól a 2004-es Mirákulum-projekt megvalósításáért, elismerésként a székelyudvarhelyi alapítvány hagyományteremtő munkájáért. A Partnerség a Környezetért konzorciumot alkotó 6 alapítvány Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában (Polgár-Társ Alapítvány) 2002-től pályázatot hirdet a Közép-európai Örökség Díj elnyerésére. 2003-ban a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület „A Nádas-fürdő ökológiai újjáépítése” projektért nyerte el a díjat. /Díj az Artera Alapítványnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./2005. január 18.
Borbély László, a Tariceanu-kormány területrendezéssel és középítkezéssel megbízott minisztere a vele készült interjúban elmondta, hogy Gheorghe Dobre miniszter az egész tárcáért felel, ő pedig csak bizonyos területeket irányít. Idén várhatóan 350 millió dollárt költenek az erdélyi autópálya építésére, ez több mint száz kilométeres szakasz elkészítéséhez elég. A székelyföldi úthálózat korszerűsítéséről elmondta, hogy ebben az évben prioritásként kezelik a Balavásár–Szováta–Csíkszereda, illetve a Parajd–Gyergyó útszakasz felújítását. /Cseke Péter Tamás: Még az idén korszerűbb úthálózatban reménykedhetnek a székelyföldiek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2005. január 18.
1952-ben létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, az akkori szóhasználattal a „MAT”-ot. 2003-ban két tanulmány is napvilágot látott a tárgyban a Regio c. budapesti, negyedévenként megjelenő folyóirat 3. számában. Az első (A sztálini „kis Magyarország” megalakítása – 1952 szerzője Stefano Bottoni történész /akkor a bolognai egyetem PhD-hallgatója/ azt vizsgálta, mi késztette a román politikát erre. Annak nincs nyoma, hogy a tartomány ötlete személyesen Sztálintól származik – bár a szálak egyértelműen hozzá vezetnek, sem annak, hogy a román pártvezetésben egyáltalán fölvetődött volna az előzetes szándék és motivációja. Ebben az időszakban a lényeges politikai-gazdasági döntéseket kizárólag a szovjet tanácsadók rábólintásával, illetve sugallatára lehetett meghozni. Az erdélyi magyarság a döntést sajátos lelkesedéssel fogadta. Sok esetben az elkeseredett tiltakozásig ment a román reagálás. A szerző idézte a román pártvezetés vitájának jegyzőkönyvét az új alkotmány szövegéhez javasolt szovjet módosításokról. „Emil Bodnaras: A Magyar Autonóm Tartomány megjelenésével szükségesnek tűnik megszabni az ottaniak anyanyelvhasználatát a bírósági eljárások alkalmával. A bírókat és a népi ülnököket választják. Ha olyan személyt választanak, aki nem beszél románul, hogyan fog lezajlani az eljárás? Miron Constantinescu: A szovjet alkotmány szerint minden autonóm tartományban a bírósági eljárások a vádlott anyanyelvén zajlanak. Politikai értelemben ezen csak nyerhetünk. Azerbajdzsán [alkotmányát példának véve] úgy fogalmazhatnánk: »A Magyar Autonóm Tartományban a bírósági eljárások nyelve a magyar, de azokban a rajonokban, melyekben román vagy más nemzetiségű lakosság él, az adott nemzetiség nyelve.« Vannak ugyanis olyan rajonjaink, ahol a lakosság román: pl. Ludas, Marosvásárhely. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvt.: Ne menjünk tovább. Nem véletlen az, hogy az elvtársak nem tettek több megjegyzést. Hagyjuk így [...]. A bírósági eljárások román nyelven folynak, biztosítva az anyanyelv használatát. Ez a mi fejlettségi szintünkön elég.” Az egykori MAT választott-kinevezett vezetői bizonyítani próbálták egyrészt, hogy megbízhatóak, másrészt azt, hogy ez a közigazgatási forma eddig a lehető legjobb. Voltak elképzelések arra, hogy a fajsúlyosabb magyar intézményeket is a MAT-ba összpontosítsák, amiből annyi valósult meg, hogy az erdélyi magyarság körében beinduljon a többségi érdekek számára jótékony belháború, rivalizálás, áskálódás. Bottoni leginkább a MAT üvegházhoz hasonlító funkcióját látja, Marosvásárhelyből egy funkcionális régióközpontot emeltek az addig egyedüliként elismert Kolozsvár mellé. A másik tanulmány a csíkszeredai antropológus Gagyi Józsefé (Határ, amely összeköt), aki jó ismerője a kérdésnek, s a kor sajtóját is tanulmányozta. Politikai gesztusnak nevezte a MAT létrehozását, amit mindkét oldalon indulatosan félreértenek, komolyan vesznek. A magyarok előszeretettel érezték úgy, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek, a román lelkiismeret pedig azzal vigasztalta magát, hogy a MAT határai tulajdonképpen összekötnek. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./2005. január 18.
Megjelent: Nyírő József, a székely nép krónikása. Irodalomtörténeti tanulmányok /Összeállította: Pomogáts Béla, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica 35./ című kötet. A tanulmányok szerzői a közvetlen pályatársak – Makkai, Reményik, Tamási és mások – valamint az akkori magyarországi irodalmi élet jeles egyéniségei és a jelenkori írók, irodalomkritikusok. /Nyírő József, a székely nép krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./2005. január 20.
Erdélyi lapnak – az Erdélyi Riportnak – először adott interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. „A magyar–román viszony az elmúlt évtizedekben folyamatosan a határon túli magyarság identitásának megőrzése körül forgott. Ami egy oldalról érthető, másik oldalról viszont sokkal több kiindulópontjuk van a kapcsolatoknak” – jelentette ki. „Közös programokat kell indítani az infrastruktúra, az oktatás fejlesztésére. Létre kell hozni a nagy megbékélést és kiegyezést.” „Egy fejlett Románia jobb otthona a nemzetiségeknek, egy fejlett szomszédságpolitika legjobb alapja az elégedettségre okot adó nemzetiségi politikának.” „Soha nem fogom megengedni, hogy az az egy-két vitás kérdés uralja a tárgyalásokat, s ne az a számos kérdés, amely közös.” „Csíkszereda egy fájó pont, 1996 óta nem tudjuk megoldani. Azért nem lehet megoldani, mert nagyon jelentős érzékenységeket sért.” Gyurcsány szerint más helyszín is megfelel. A kettős állampolgárság kérdéséről: „komoly csalódás érte a határon túli magyar közösségeket. Csalódás, mert önző és felelőtlen politikai tényezők elhitették ezekkel a közösségekkel, hogy hosszú évtizedek nyűgét, baját és keservét most hirtelen meg lehet oldani. Én ezt számító politikának gondolom.” „A kettős állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztése nemzetiségi alapon konfliktusok olyan tömegét okozta volna Európa ezen szegletében, amely messze meghaladta volna a mai csalódottság mértékét és következményeit.” Gyurcsány hangoztatta: „A román közigazgatás és a helyi önkormányzatok számos szakértőjét Magyarországon képezzük pályázati részvételre, az európai csatlakozásra való felkészítésben. Ebben a tekintetben mi tetszőleges szélességűre nyitjuk az ajtót. Amennyi embert szeretne képeztetni Románia önkormányzati szinten, illetve a központi igazgatás szintjén akár Magyarország, akár Románia területén, mi annyi szakértőt biztosítunk.” „Miközben a jobboldal vétóval fenyeget, hogy Magyarországnak vétózni kellene Románia csatlakozását, ha ezt vagy azt nem teszi meg, én azt állítom, hogy Magyarországnak nem csak felelőssége, hanem kötelessége is Romániát támogatni ebben az ügyben.” /Simon Judit, Stanik István: Ellentétek vonzásában – exkluzív interjú Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 20./