udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 4201-4230 | 4231-4260 | 4261-4290 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2005. március 9.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Gyerkó Lászlót nevezte ki a Román Privatizációs Ügynökség (AVAS) alelnökének. Gyerkó László 1966-ban született Csíkszeredában. 1996-ban Magyarországon, a gyöngyösi Mezőgazdasági Egyetem keretében szerzett gazdasági mérnöki diplomát, majd 2000-ben a temesvári egyetem Mezőgazdasági Management karán hasonló képesítést szerzett. 1994 és 2000 között a Hargita megyei Takarékpénztárnál dolgozott pénzügyi ellenőrként, valamint a Perla ásványvíztársaságban töltött be vezető funkciót. /RMDSZ-es alelnöke van az AVAS-nak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2005. március 9.
A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán március 7-én dr. Chikán Attila professzor, a budapesti Corvinus Egyetem volt rektora /1998-99 között gazdasági miniszter/ előadást tartott a magyar-román gazdasági kapcsolatok állásáról az EU-integráció tükrében. Hangsúlyozta, hogy a román csatlakozás egyértelműen magyar érdek, a magyar külföldi beruházások egyharmada éppen az erdélyi- romániai térségben van, s Románia viszonylatában is hetedik helyen áll a befektetett magyar tőke. /Cseke Gábor: Négy év után – közös hajóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2005. március 9.
Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2005. március 10.
Hivatásos táncművészeknek és gyermek-néptánccsoportok vezetőinek szervezett továbbképző tanfolyamot a csíkszeredai András Alapítvány. Az Apáczai Közalapítvány által finanszírozott program helyszíne ezúttal is Szőcs Elek homoródfürdői tanyája. András Mihály szervező szerint pótolni kívánják a sekély népdal- és népi gyermekjáték-ismeretet, népi kézműves foglalkozásokkal ismerkednek, illetve megtanulják a néptánc-, a népi gyermekjátékok, kézműves foglalkozások oktatásának módszertanát is. /Sarány István: Továbbképző hivatásos táncosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./2005. március 10.
A Riehen Egyesület /Csíkszereda/ március 8-án tartott éves közgyűlésén értékelte a tavalyi év tevékenységét és vázolta az idei terveket. Kedves Zsuzsa ügyvezető igazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt az egyesület céljai nem sokat változtak. A Riehen Egyesület lehetőségei szerint hozzájárul a város szociális, kulturális és más téren való fejlesztéséhez. Az egyesület pótnyugdíjat biztosít rászoruló nyugdíjasoknak, ösztöndíjakat középiskolásoknak, ingyenes ebédet a Xántusz János Iskola hosszított programú osztályaiba, valamint a zsögödi roma osztályba járó gyerekeknek. Az egyesület részt vállal a Caritas otthoni beteggondozó szolgálatának működési költségeiből. A gyerekek számára tavaly is nagy sikerrel szervezték meg a Műterem-tő kézműves tábort, valamint a Tocsogó természetismereti programsorozatot. A programok nagy részének anyagi alapjait pályázatok alapján Riehen testvérváros és a székelyudvarhelyi Infopress Rt. biztosította. A tavalyi év nagy megvalósítása volt az idősek napközis klubja. Zsögödben az egykori segélyszállítmány-raktárt, valamint az üzlethelyiséget alakították modern otthonná, ahol október 15-én megnyitották a fizikai és szellemi frissességet fenntartó programokat. /Takács Éva: Régi és új programok a Riehen Egyesületnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./2005. március 10.
A sepsiszentgyörgyi Képtárban március 9-én megnyílt a kézdivásárhelyi Kosztándi B. Katalin tárlata, láthatók a leheletfinom akvarellek. A kiállításon bemutatott Kosztándi-katalógus (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) tanulmányírója, Jánó Mihály művészettörténész Kosztándi B. Katalin művészi pályáját vázolta röviden Malomfalvától Székelyudvarhelyen át Kolozsvárig, onnan Kézdivásárhelyig. /Fekete Réka: Akvarellben fogalmazott balladák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./2005. március 10.
Fodor Sándor méltatta elismeréssel Lőrincz György Pusztulás /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című regényét. A könyv a székelység XX. század kezdetével induló tragédiájának krónikája. Szomorú módon hiteles minden ebben a nagyszerű regényben, nemcsak történelmileg, de lélektanilag is hiteles. Fodor Sándor utolsó, kétségbeesett sikolynak véli a regényt. /Fodor Sándor: Olvasónapló IV. Lőrincz György krónikája. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./2005. március 11.
Második helyezést ért el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai közgazdász-hallgatóiból álló csapata a VI. Országos Esettanulmány Versenyen Budapesten. A Corvinus Egyetemen március 5–7. között zajlott vetélkedőn a Fejér Gergely, Miklós Ervin, Tánczos Levente-József és Tőke Katalin összetételű csapatnak erős mezőnyben kellett helytállnia, hisz a vetélkedőn minden magyarországi közgazdasági egyetemi kar képviseltette magát. /Sapientiás diákok sikere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2005. március 12.
Az ország jelentősebb egyetemein működő közgazdasági karok dékánjai, tanszékvezető professzorai tanácskoznak a hét végén a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínén. – A romániai felsőoktatási rendszer teljes mértékben átalakul a bolognai folyamathoz való csatlakozás következtében – jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Bakacsi Gyula, az EMTE rektor-helyettese, a csíkszeredai közgazdasági kar dékánja. Az egyetemek már ősztől bevezetik a kétlépcsős oktatást: három év alapképzést két év mesterképzés követ, majd három év doktori képzésre van lehetőség. A mostani tanácskozáson egyeztették e változások kivitelezési módját. Az országban 35 felsőoktatási intézményben folyik közgazdász-képzés, a műhelybeszélgetésen 15 intézmény – a legjelentősebbek – vezető munkatársaik vettek részt. – Akár diplomáciai sikernek is nevezhetnék, hogy a nagy múltú, neves egyetemeken tanító kollégák elfogadták egy akkreditálás előtt álló intézmény meghívását – emelte ki a dékán. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Egyeztetnek a közgazdasági karok vezetői. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./2005. március 12.
Az idei évad legnagyobb vállalkozásaként színre vitt Madách-drámát, Az ember tragédiáját mutatta be március 11-én a Csíki Játékszín társulata, Gavriil Pinte Uniter-díjas a rendező. Ádám szerepében Kosztándi Zsoltnak tapsolhatott a közönség, Évát Antal Ildikó, Lucifert Keresztes Szabolcs kelti életre. /Színész- és nézőpróbáló előadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./2005. március 12.
Megjelent Cseke Péter: Jöjjön el a mi időnk (esszék, tanulmányok) /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Bibliotheca Transsylvanica, Csíkszereda/ című könyve. / Jöjjön el a mi időnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2005. március 14.
Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2005. március 14.
Március 12-én Csíkszeredán, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában rendezték meg a Kittaibel Pálról elnevezett Kárpát-medencei biológia- és környezetvédelmi verseny romániai szakaszát. Hargita megye 1994-től kapcsolódott be résztvevőként és szervezőként. Az erős nemzetközi mezőnyben a helyi diákok évről évre jó eredményeket érnek el. Az országos szakaszra Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, valamint Hargita megyéből érkeztek résztvevők. A nemzetközi döntőt Mosonmagyaróváron rendezik. /Környezetvédő diákok versenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./2005. március 15.
2002 januárjától 2005. március 11-ig 500 185 személy nyújtotta be a magyar igazolvány iránti kérelmét. Ezzel párhuzamosan 38 920 diákigazolvány, 7990 pedagógus-igazolvány és 563 oktatói kártya igénylést regisztráltak a tájékoztató irodákban. A 2002-es népszámlálás adatai alapján országos szinten a magyar nemzetiségűek 34,93%-a igényelt magyar igazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 52,55 %-a nyújtotta be a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges papírokat. Szilágy megyében a kérelmek aránya 49,24 %, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 48,71 %. /Ötszázezer magyar igazolvány.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Remélhetően hamarosan előreléphetnek a már nyolc éve tervezett csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának ügyében – jelentette ki Kolozsváron Gémesi Ferenc magyar külügyi helyettes államtitkár március 14-én, a bővített kolozsvári főkonzulátus hivatalos megnyitásán. A képviselet épületének földszintjén az európai normáknak megfelelő ügyfélfogadási és a vízumigénylésekkel foglalkozó részleget nyitottak, ugyanakkor az épület homlokzatát is restaurálták. Gémesi kifejtette: a konzulátushálózat további bővítésének szükségességét adatokkal támasztja alá a magyar fél: a csíkszeredai képviselet létesítését a vízumigénylések számának növekedése és a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése teszi indokolttá. A kolozsvári főkonzulátus 2003-ban 22 ezer vízumot állított ki, ez a szám 2004 végére 30 ezerre nőtt. A csíkszeredai képviselet megnyitásának kérdése a magyar és a román miniszterelnök januári találkozóján is terítékre került. Erre azért is van szükség, mivel az ügyfelek 50–60 százaléka abból a régióból érkezik. /Lázár Lehel: Gyorsabb ügyintézés a főkonzulátuson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Első alkalommal hangzott el nyilvánosan Birtalan József zeneszerző Szent István dicsérete című kórusműve a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium kórusa előadásában, a Csíkszeredában szervezett VI. Diákkórus Fesztiválon. A rendezvény része a Nagy István Művészeti Szakközépiskola által szervezett Nagy István-napoknak. /Sarány István: VI. Diákkórus Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2005. március 15.
Ötéves születésnapját ünnepli a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége, amely 2000 márciusában alakult meg Csíkszeredában. A szövetségnek köszönhetően az egész ország volt munkaszolgálatos katonái kárpótlásban részesülnek. A szövetség Csíkszeredában megtartott közgyűlésén Buzogány Dénes elnök emlékezett a kezdetekre. A volt munkaszolgálatosok számára a 309/2002-es törvény biztosít kárpótlást. A szövetség kezdeményezésére két emlékmű készült az elmúlt évben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, valamint megjelent a visszaemlékezéseket tartalmazó Katonasors című könyv. /Ötéves a volt munkaszolgálatosok szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2005. március 16.
Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2005. március 16.
Első alkalommal történt meg Csíkszeredában, hogy a március 15-i ünnepi megemlékezés alkalmával bekiabálásokkal, énekkel és füttyszóval próbálták megszakítani Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetének felolvasását. „Nem kellenek a Káinok, mi Ábelt választjuk!”, „Hazaáruló!”, „Fordítsunk hátat!”, Menjünk el!”, „Menjen haza!” – kiabálták. Voltak akik a Gábor Áron rézágyúja... kezdetű forradalmi dalt énekelték, így a felolvasott szövegből a tömeg nagyon keveset hallhatott. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök üzenetét viszont tapssal fogadták. Ráduly Róbert polgármester beszédében a magyarság közös múltjára és a közös jövőre világított rá. Csíkszeredában február 1-jétől van ismét Kossuth utca. A Vár téren Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere mondott ünnepi beszédet. /Daczó Dénes): Emlékezés a közös múlt és közös jövő jegyében. Gyurcsány üzenete füttyöt, Tariceanué tapsot kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2005. március 16.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetének kifütyülése a márciusi ünneplés erdélyi színterein – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen vagy Kolozsvárt – nem más, mint a Magyarországról importált politikai ellentét megnyilvánulása, mondják. Ez azonban nem igaz, hangsúlyozta Bakk Miklós. Nem csupán a december 5-i népszavazás kimenetele, az MSZP és SZDSZ akkori kampánya kapta meg az egyértelmű elutasítást, hanem egy politika-felfogás is. Gyurcsány esetében az üzenet azt akarata mutatni, hogy, ő és kormánya tud „nemzetül” beszélni. A Gyurcsány-kormány az erdélyi ünneplést a politikában megszokott emlékezeti vállalkozásnak tekinti. Erdélyben – ahol kevesebb az intézmény, de több a közösségélmény iránti igény – a hiteles jelenlét nélküli kommunikáció nem működik. Gyurcsány Ferenc üzenetének erdélyi kifütyülése március idusán ezt a tanulságot közvetíti. /Bakk Miklós: Márciusi kommunikáció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./2005. március 16.
Szükség van a Diszkriminációellenes Tanácsra, mert nem kevés az etnikai vagy vallási kisebbségekkel szembeni megnyilvánulás, jelentette ki Kerekes Károly képviselő a képviselőházi ülésen. És sorolta: a katonai egységekben a magyarokat továbbra is „bozgornak” nevezik, a csíkszeredai sportklub és a Steaua jégkorongmérkőzésein gyakran hangzik el „ki az országból a magyarokkal”. A Székely Nemzeti Tanács egy tagját gyorsan megbüntették antiszemita kijelentései miatt. Következik a Steaua-szurkolók ügyének kivizsgálása, akik a legutóbbi hokimeccsen magyarellenes magatartást tanúsítottak. A Pro Európa Liga jelzése nyomán vizsgálják a Gigi Becali-ügyet is. A Steaua sportklub tulajdonosa Bölöni Lászlót „árulónak, hitványnak és gyávának” nevezte, akinek nincs joga a román futballról nyilatkozni, mivel „magyar, nem román”. A Pro Európa Liga szerint Gigi Becali kijelentései súlyosan megsértik az emberi méltóságot, és azt sugallják, mintha nem csupán Bölönit nevezné árulónak, hanem ez jellemezné az egész romániai magyar közösséget. Várom, jelentette ki Kerekes, hogy a tanács ebben a két utóbbi esetben is gyorsítsa fel a szükséges kivizsgálásokat, és épp olyan gyorsan szankcionálja az emberi méltóság megsértését, mint az előző esetben. /(mózes): Kerekes Becali szankcionálását kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2005. március 17.
Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is füttykoncert kísérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenetének felolvasását. Erdélybe is begyűrűzött a nemzeti széjjelünneplés. Bögözi Attila, a lap munkatársa a magyarországi politikusokat okolta mindezért: „Az erdélyi meg a vajdasági füttykoncertek kapcsán érdemes – elsősorban a magyarországi politikusoknak – mélyebben elgondolkodni azon, hogy milyen anyaország arcát mutatják felénk, külhoni magyaroknak: hasznos füttyök országáét, vagy a béke, nyugalom országáét.” Az összefogás szükségességre hívott fel Markó Béla, hozzátéve: Mi nem vagyunk senki kiszolgálói, sem itt, sem odaát. A Székely Vértanúk emlékművénél dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszédében figyelmeztetett: a magyarság nem magyarkodást jelent. /Bögözi Attila: Füttytolerancia a Postaréten, avagy mit üzen március 15. a mának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2005. március 18.
Az 1848-49-es európai forradalmakról tartott előadást Székelyudvarhelyen Kolumbán Zsuzsanna történész. Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport által működtetett Areopolisz Szabadegyetem előadásán újabb megközelítést hallhatott a közönség a történelmi eseményről. Az előadó történelem szakot végzett, jelenleg a könyvtár munkatársa, többéves kutatást szentelt a 48-as események erdélyi (főleg udvarhelyszéki) levéltári anyagának, dokumentumainak tanulmányozására. Az Areopolisz Szabadegyetem következő előadása áprilisban lesz, amikor a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a székelyudvarhelyi Gyarmathy Zsolt Századforduló az emlékiratok tükrében címmel ismerteti a témában végzett kutatásait. /Katona Zoltán: 1848-49 forradalmai – más szemmel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./2005. március 18.
Bokor Ferenc /Székelyudvarhely/ 63 éves, szívesen emlékszik életének népszínházas időszakára, amikor lelkes csapatukkal nagy sikereket arattak sok térségbeli településen, de még magyarországi, bukaresti színpadokon is, olyan körülmények között, hogy sokszor ők gyűjtötték össze az autóbusznak a gázolajat az útra. Bokor Ferenc 1967-ben szerepelt először a színjátszó csoportban, egy Balázs Imre által rendezett irodalmi montázsban. Ezzel az előadással elmentek Bukarestbe, az országos fesztiválra, és második díjat nyertek. Székely népviseletben Tomcsát, Tompát, Kányádit szavaltak. 1968-ban átment a Népszínházhoz – dr. Balogh József törvényszéki elnök rendezte általában a darabokat – és a Svejkben lépett fel először. Aztán 25 évig, 1993-ig szinte megszakítás nélkül a Népszínháznál tevékenykedett. A diktatúrában el tudott jönni egy temesvári, nagyváradi, szatmári színház egy-egy hetes turnéra Székelyudvarhelyre és vidékére. Ez már a múlté, a pénzhiány nem teszi lehetővé ezeket a turnékat. Annak idején, amikor ők kiszállásra mentek, otthonról vittek élelmet. A jéghideg kultúrházban próbáltak. Az ötvenes években a Csárdáskirálynő, a Víg özvegy, a Három a kislány, a Jézusfaragó ember mind színre kerültek. Bokor Ferenc nemcsak szerepelt, írt is kisebb jeleneteket. Azt először be kellett vinni Csíkszeredába, ott az elvtársak megnézték. Olyan is volt, hogy átjöttek Csíkból, és abba is belekötöttek, hogy véletlenül piros-fehér-zöld villanykörték égtek. Bokor Ferencet nagyon bántja, hogy nincs már műkedvelőkből álló Népszínház. /Kiss Edit: Azok a csodálatos népszínházas évek! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./2005. március 21.
Március 17-én a Gyergyószentmiklóson megnyílt Szabó Árpád Csíkszeredában élő festőművész kiállítása. A csíkszentdomokosi születésű, 29 éves művész tárlatával már több székelyföldi városban mutatkozott be. /Szabó Árpád kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2005. március 23.
Március 22-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában jeles személyiségek tartottak előadást az európai tapasztalatokról, az erdélyi mezőgazdaság és vidék esélyeiről a csatlakozási időszakban. Glattfelder Béla magyarországi agrárszakértő, európai parlamenti képviselő ismertette a csatlakozást követő kihívásokat. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke /akit nemrég a legnagyobb magyarországi agrárdemonstráció alkalmával naponta lehetett látni a tévében/ beszélt a magyar csatlakozás körülményeiről, a csalódások okairól. Ha nem épül ki az intézményrendszer, ha a kormányok nem veszik komolyan az agráriumot és annak a háta mögött cselekednek – bekövetkezik a dráma. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és az Erdélyi Református Egyház főjegyzője a veszélyeket vázolta, számos eddigi megvalósítás nem felel meg az EU-s követelményeknek. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kifejtette, hogy az elsietett csatlakozás Románia esetében felelőtlenség, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. /Ferencz Imre: A mezőgazdaság és a vidék esélyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./ Tárgyalják újra a mezőgazdasági fejezetet, és halasszák el Románia uniós integrációját – kérte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi szemináriumon. Ellenőrök járták végig a feldolgozóipar egységeit, és kiderítették többek között a LAM Alapítvány által felállított tíz háromszéki kis sajtgyárról és az összes kis húsgyárról, hogy azokra bezárás vár, ha nem képesek technológiai megújulásra, jelezte Kató Béla püspök-helyettes, a LAM mentora. Kolumbán Gábor, a Sapietia regionális és vidékfejlesztési kara adjunktusának előadása szerint a székelység teljességgel felkészületlen az integrációra, azt ennek ellenére a nyugat-európaiak tető alá fogják hozni, mert itt lényegében az EU bővítéséről van szó mindenekelőtt, és nem a romániai beilleszkedésről. /(b. kovács): A székelység felkészületlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./2005. március 26.
A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2005. március 31.
A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban címmel, április 4-5. között, kétnapos konferenciát tartanak Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A jelzett témakörben végzett kutatások erdélyi vezetője, Bíró A. Zoltán, a KAM regionális és Antropológiai Kutatások Központjának igazgatója elmondta, hogy hároméves kutatási programról van szó, amelyet Berényi Dénes akadémikus, professzor vezetett. Ebben a programban, minden olyan országból részt vettek kutatók, ahol kisebbségben magyarok élnek, és amely országokba oktatási, kutatási, fejlesztési támogatás irányult. Ez a konferencia ennek a hároméves kutatási programnak az eredményeit mutatja be. A programban egy komplex kutatási módszertan alapján készültek a felmérések. Átfogó statisztikai összegzés is készült az 1990–2000 közötti időszak magyarországi támogatásairól, ezt Egyed Albert /Budapest/ végezte. Szociológiai kutatás készült a DOMUS programról, amely 1-3 hónapos magyarországi szakmai utakat tesz lehetővé. A kutatásjellegű támogatások nagyon jelentősnek bizonyultak, és ezek a személyekre vagy intézményekre szabott kutatási pénzek nagyon nagy szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar tudományban jelentős szakmai eredmények születtek. A 2000-ig terjedő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb eredmény a magyarországi időszaki részképzéseknél várható. /Daczó Dénes: Mennyire voltak gyümölcsözőek a támogatások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2005. március 31.
Megjelent a Magiszter /Csíkszereda/, a pedagógusok szakmai-módszertani folyóiratának új száma. Drámapedagógia az iskolában címmel Rusz Csilla közöl írást, Orosz Pál József az egyházzenéről ír. Az Örökség rovatban Az iskolai neveléssel kapcsolatos kérdések az Erdélyi Iskolában, valamint Magyar neveléstörténeti kronológia, különös tekintettel Erdélyre címmel közölnek írásokat. /Megjelent a Magiszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./