udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 4291-4320 | 4321-4350 | 4351-4380 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2005. május 12.
A Hargitai Megyenapok egyik társszervezője a Hargita Megyei Művészeti Népiskola. Nem véletlen ez a tömeges jelenlét – mondta Péter Csaba igazgató, a közönség elé léphetnek, bemutathatják a diákok tudását, felkészültségét. Mind az öt szakágazatban, amelyeket oktatnak – zene, tánc, népművészet, képzőművészet, iparművészet – szerveznek bemutatókat, kiállításokat. Csíkszeredán kívül még tíz településen lépnek fel a megyenapok során. /Kovács Attila: Hargitai Megyenapok – 2005. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./2005. május 12.
Május 12-én nyílik a csíkszeredai iskolatörténeti kiállítás a csíksomlyói KALOT épületében. A huszadik század iskola- és oktatástörténetének tárgyi emlékeibe a palatábla és a számítógép egyaránt belefért. A több mint kétezer darabból álló tárlat szervezői: a Csíki Műemlékvédő Egyesület, a város polgármesteri hivatala és a Jakab Antal Tanulmányi Ház. /Ma nyílik az Emlékképek a XX. századból iskola-tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2005. május 12.
A Csíki Székely Múzeum megjelentette első saját kiadású, kétkötetes évkönyvét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar múzeumok között jelenleg a csíkszeredai intézmény az egyedüli, amely önálló évkönyvvel jelentkezik. A 2004-es év könyve mintegy fél évszázaddal a múzeum munkatársai által szerkesztett első tudományos kiadvány megjelenése után lát napvilágot. 1956-ban jelent meg ugyanis „A Csíki Múzeum Közleményei” című periodika, az évi kétszeri megjelenésre tervezett kiadvány csupán három kiadást ért meg. A Humán- és társadalomtudományok, valamint a Természettudományok című kötetben egyaránt olvashatók csíkszeredai és budapesti szerzők, neves tudósok és pályakezdő fiatalok munkái. /D. Balázs Ildikó: Műfajában egyedülálló kiadvány Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2005. május 12.
Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában címmel Miklós József európai utazásai nyelvi szempontból való feldolgozását, a csíksomlyói pünkösdi Mária-búcsú múltjának és jelenének bemutatását tartalmazza a ProPOS Kiadónál megjelent, május 11-én a Csíkszeredában bemutatott könyv. /Könyvbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./ A csíkszeredai ProPOS Könyvkiadó felvállalta néhai Miklós József nyelvész tanár irodalmi, nyelvészeti, művészettörténeti, helytörténeti, történelmi és földrajzi írott hagyatékának kiadását, közkinccsé tételét. A Nyelves Világ a szerző immár harmadik könyve az Európai nyelvek és a Csíki Lexikon után. /Miklós József: Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2005. május 13.
A helyi román hatalom belátta: nagy horderejű kezdeményezés a rekecsini csángó iskolaközpont – nyilatkozta Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) alelnöke. A Béke Királynője Gimnázium alapkőletételén Rekecsin község polgármestere, Vasile Ichim és Gabriel Berca Bákó megyei prefektus is beszédet mond, valamint több megyei liberális képviselő is jelezte részvételét az ünnepségen. A május 15-i, pünkösd vasárnapi alapkőletételre jeles külföldi közszereplőket várnak a szervezők, jelen lesz Mádl Dalma asszony is, a magyar köztársasági elnök felesége. A csíksomlyói búcsú után – amelyre minden évben hagyományosan elzarándokolnak a moldvai csángók – az ünneplő tömeg elindul Rekecsinbe, „hazakísérve” a csángókat; útjukat egy délelőtti szentmise erejéig megszakítják Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán. „Minden vendégünket arra kérjük, hogy hozzon magával településének temploma, iskolája vagy más jeles helyének tövéből egy követ. Ezek a messzi földről hozott kövek fogják – jelképes módon – az iskola alapját képezni” – fogalmazott körlevelében Böjte Csaba atya. A leendő iskolaudvaron kis teret alakítanak ki a Petrás Mária csángó képzőművész alkotta Mária-szobor körül, az összegyűlt kövekkel ezt a teret fogják beburkolni. Jótékonysági rendezvényt szervez május 14-én Csíkszereda főterén a rekecsini iskola felépítésének támogatására a csíkszeredai Agora Alapítvány és a Szent Kereszt Főplébánia. A nagyszabású szabadtéri koncerten 19 órától a helyi Role együttes bemutatja a Pille című rockballadát. /Bakk-Dávid Tímea: „Köveket hozzatok Rekecsinbe!’’ = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
A Hargitai Megyenapokon gazdag látnivalót kínál a Míves emberek sokadalma, Csíkszereda főterén, a számukra felállított standokon. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Altera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője felsorolása szerint öt megye fafaragói, fazekasai, gyöngyfűzői, szövőasszonyai, továbbá használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat és székely népviseletet készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok mutatják be termékeiket. /Kristó Tibor: Hargitai Megyenapok – 2005. Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2005. május 13.
Csíkszeredában május 12-én kezdődtek az első ízben megrendezett Pünkösdi Könyvnapok. Erdélyi könyvkiadók voltak jelen, kezdve a Polistól az Erdélyi Híradóig (Kolozsvár), a Mentoron (Marosvásárhely), Nyugati Jelenen (Arad) keresztül el egészen a Pallas Akadémiáig, a Corvina Könyvesházig, a Hargita Kiadóhivatalig (Csíkszereda), a Kriterionig. A megnyitón György Attila író, a Hargita Kiadó szerkesztője elmondta, hosszú távú folyamat kezdete ez a rendezvénysorozat. Az olvasók neves erdélyi szerzőkkel találkozhatnak, többek között Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Egyed Péter, György Attila, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Orbán János Dénes és Visky András lesz jelen. /Barabás Blanka: Első Pünkösdi Könyvnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./2005. május 13.
A gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont szervezésében Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megnyílt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kiállítása. A jelenlévőket üdvözölte Kassay L. Péter, az Alkotóközpont igazgatója, a kiállított munkákat Marczin István, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep vezetője ajánlotta a művészetkedvelők figyelmébe. /Hajdúsági művészek kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2005. május 13.
Fodor Sándor betegsége miatt nem lehet jelen Mária lábától a sündisznóállásig /Székelyföld Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, legfontosabbnak vélt könyve bemutatóján. A könyv Csíkszeredáról, szülővárosáról, a hozzá tartozó Csíksomlyóról, gyermekkoráról és fiatal éveiről szól. /Fodor Sándor: Kedves Barátaim! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2005. május 14.
Újabb öt fiatal képzőművész kapott a Communitas Alapítványtól egy éves szakmai ösztöndíjat: Kiss Melinda kolozsvári keramikus, Debreczeni Botond kolozsvári festőművész, Részeg Botond csíkszeredai grafikus, Márton Katalin papírművészettel foglalkozó nagyváradi alkotó és Baász Orsolya sepsiszentgyörgyi grafikus. /(n): Sikeres pályakezdő képzőművészek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2005. május 14.
Megjelent Daczó Árpád (P. Lukács O.F.M.): Csíksomlyó titka /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, a 2000-ben napvilágot látott nagysikerű mű változatlan újrakiadása. Daczó Árpád ferences szerzetes (páter Lukács) több évtizedes kutatómunkája annak a kapcsolatnak a feltárása, amely a régi magyar mitológia Boldogasszonya, ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária között létezhet, és amely a mai napig meghatározza a keresztény világnézetet. A pünkösdi búcsú alkalmával, a kegytemplom előtt az atya dedikálja a könyvet. /Csíksomlyó titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ 2005. május 16.
Húsz településről vettek részt a csíkszeredai Csűrdöngölő ifjúsági néptánctalálkozón Csíkszeredában, május 13-án, a Szabadság téren. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az András Alapítvány által szervezett Csűrdöngölő néptánctalálkozón közel ezer kis táncos ropta. /D. Balázs Ildikó: Ezer gyerek perdült táncra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2005. május 16.
Megjelent Magyari András: Gyergyóalfalu a történelem sodrában /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005/ című monográfiája, az 1997-es kiadás változatlan utánnyomása. Magyari András levéltári és könyvészeti kutatások során összegyűjtött adatokból tárta fel a falu történetét. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2005. május 17.
Egyre szaporábbak az európai integrálódásról szóló beszélgetések, kerekasztalok, konferenciák. Fel lehet-e Erdélyben készíteni a népet, hogy mihez kezdjen visszakapott-örökölt nadrágszíj-parcelláival, miután tizenöt esztendő nekik nem hozott semmit? Tudatosítani kell, hogy a székely szabadság meg a sokat emlegetett küldetéstudat mára kiürült, üres fogalommá vált, a székely előbb vagy utóbb elmegy, ha nem boldogulhat, és akkor nem segít sem kerekasztal, sem konferencia, írta Bölöni Domokos. A Duna TV Hírmondó műsorában Csáky Zoltán bemutatta a csíkszeredai Sapientia Egyetem aulájában Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén című konferencia előadóit. Köztük volt Kolumbán Gábor egyetemi adjunktus, Bunta Levente, a Hargita megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere és Kurkó János György vállalkozó. Egyetlen budapesti ember volt jelen, Tamás Pál egyetemi tanár, aki a Sapientián is tanít. Jó utakra van szükség, az úgynevezett kommunikációs csatornák azért „dugultak el”, mert nincs min kommunikálni, a gazdasági kommunikációhoz kocsik és rakományok is kellenének. A globalizációval jár az újabb elvándorlás is. Veronában, mondotta a sepsiszentgyörgyi Sylvester Lajos rövid felszólalásában, legalább ezer csángó él, és kivívták maguknak a jogot, hogy – románul hallgathassanak misét. Az is jelképértékű, hogy Rekecsinben lerakták az első csángómagyar iskolaközpont alapjait. Autonómia, tudás, (főleg magyar) tőke, fiatalok segítése, modern üzleti tudományok akadémiája, a székelyek közvetítő szerepe a romániai húszmilliós felvevőpiac felé, jó közgazdászok, talpraesett menedzserek, utak, székely világháló, sok pénz – ez kellene. /Bölöni Domokos: Telenéző. „Ha jön a Tőke, hé, székelyek, mi lesz?” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./2005. május 17.
A Duna Televízió beszámolt a Csíkszeredán, a Sapientia Tudományegyetemen szervezetett konferenciáról. Közben megtörtént a moldvai Béke Királynője Gimnázium, az első csángómagyar tanintézet alapkövének ünnepélyes letétele. A rendezvényeket összekapcsolja a székelymagyar küldetéstudat. Sylvester Lajos a székely küldetéstudat sérülése kapcsán csíkszeredai hozzászólóként kifejtette, hogy Székelyföld a Kárpát-medencei magyarság keleti kapuja. A Kárpátok előterében találhatók a moldvai magyarok, a mai magyar népcsoportok közül az egyedüli közösség, amely pozitív népszaporulatával a magyarság biológiai fogyatkozásának mérséklésére lenne képes. A magyar nemzetstratégiának – ha volna ilyen – alapvető feladata lenne, hogy kormányzati szinten is vállalja ennek a népcsoportnak a magyar nemzethez való visszakapcsolását. Ehelyett félszáz esztendeje egyetlen kormány sem vállalta a moldvai csángómagyarság ilyenféle gyámolítását. Helyettük egyházi és világi személyek, egyesületek, alapítványok vállalták fel a moldvai iskolaügyet is. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes-plébános a csíksomlyói búcsú ünnepi szentbeszédében is nyomatékkal kérdezett rá: miért kellett hogy éppen egy finn asszony emelje fel szavát az Európa Tanácsban a csángómagyarok jogaiért? A Kárpát-medence előterében lévő moldvai magyarság az előerdők szerepkörét tölti be. Védi a hegyek koszorúin belül lévőket. /Sylvester Lajos: Előerdősors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./2005. május 17.
Május 16-án Gyimesfelsőlokon és Csíkszeredában tartottak előadást a budapesti Magyar Operaház előadóművészei. A hangverseny jótékonysági jellegű volt, az adományozott összegeket a moldvai csángók megsegítésére ajánlották fel a művészek. /Takács Éva: Budapesti előadóművészek Operagálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./2005. május 18.
Füzesi Magda beregszászi költő a csíksomlyói búcsú alkalmával nemcsak Csíkszeredában dedikált a könyvfesztivál alkalmával, de fölkereste régi barátait, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjait is. Beszélt a kárpátaljai magyar sorsról, a 150 000 nyilvántartott magyar lélek életéről. Bemutatta az ottani magyar irodalom jelesebb képviselőit is. A nyolckötetes költő, számos gyűjteményes kiadvány szereplője, esetenként szerkesztője, végül a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 2003-ban megjelent Ketten a kabátban című gyermekverskötetét dedikálta. /Bajna György: Vendég Beregszászból. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./ Füzesi Magda, a Beregi Hírlap nyugalmazott főszerkesztője a találkozón ismertette a kárpátaljai magyar irodalom helyzetét, majd kitért a Pánsíp és Hatodik Síp folyóiratok szerepére. Ma Kárpátaljának 10 magyar írószövetségi tagja van, ebből 3 József Attila-díjas. Kárpátalján összesen 96 magyar iskola működik, három református, egy római katolikus és egy görög katolikus magyar tannyelvű gimnázium is, amelynek végzettjei 90 %-ban tovább tanulnak. A magyar tannyelvű iskolákban hátrány a nem megfelelő tankönyv, s az, hogy az ukrán ajkú tanár gyakran nem tud magyarul, ezért jó lenne, ha a Beregszászon 8 éve működő tanárképző főiskolán magyar gyermekeknek ukrán nyelvet tanító tanárokat is kiképeznének. A mai felnőtt generáció még orosz nyelvet tanult az iskolában, nem ukránt, és ma is ezzel a nyelvtudással kényszerül boldogulni Ukrajnában. Az életszínvonal a romániainál alacsonyabb, az átlagfizetés 300 hrivnya, ami 12 000 forintnak felel meg, 26 ezer fő a munkanélküliek száma. Sokan vállalnak vendégmunkát Magyarországon, és számosan munkavállalási engedély nélkül. Azok a fiatalok, akik Magyarországon tanulnak és szereznek főiskolai vagy egyetemi diplomát, ritkán térnek vissza szülőföldjükre, részben azért, mert diplomájukat ott nem ismerik el. A kis fizetések mellett a kárpátaljaiak megélhetési forrása a háztáji kisgazdaság. A nehéz sorban élő kárpátaljai magyarság gondjait tetézi a vízumkényszer, amely elszakítja őket a többi magyar nyelvterülettől. /Gál Éva Emese: Füzesi Magda a kárpátaljai magyarságról hozott hírt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2005. május 19.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2005. május 19.
Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./2005. május 20.
Május 19-én kellett volna tárgyalnia Csíkszeredán a bíróságnak a csicsói Péter Lukács ügyét, akit a rendőrség 100 millió lejes pénzbírsággal sújtott a Trianon című film bemutatásáért. Újabb halasztás történt, a következő tárgyalás június 16-án lesz. A székelyudvarhelyi bíróság korábban érvénytelennek nyilvánította azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amely 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Trianon című dokumentumfilm levetítésének megszervezése miatt. A Trianon című film miatt megbírságolt harmadik személy a csíkszeredai Kovács Csaba, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője, akinek szintén 50 millió lejes pénzbírságot szabott ki a rendőrség. Kovács fellebbezését május 23-án tárgyalja a bíróság. /Trianon-perek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./2005. május 20.
Zajlik a tizedik Nemzetközi Látványszínház Fesztivál. Csehov Lakodalom című művét mutatta be Marosvásárhelyen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, majd a Tompa Miklós Társulat vitte színre Janusz Glowacki Negyedik nővér című tragikomédiáját. A csíkszeredai Városi Színház játszotta Madách Imre világhírű művét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vitte színre a Bocsárdi László rendezte Othello-t. /Nagy Botond: A sárga Othello. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./2005. május 20.
Május 18-án Keresztes Györgyi fiatal csíkszeredai festőművész képeiből nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Keresztes Györgyi a csíkszeredai művészeti középiskola elvégzése után a jászvárosi (Jasi-i) képzőművészeti főiskolán tanult festészetet, ahol 2002-ben fejezte be tanulmányait. /Keresztes Györgyi kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./2005. május 20.
Négy könyvet mutatott be május 19-én Csíkszeredán, a Corvina Könyvesházban a Székelyföld szerkesztősége és a Hargita Kiadó. Domokos Pál Péter Moldvai útjaim c. könyvét a Bibliotheca Moldaviensis kétnyelvű sorozat V. köteteként jelentették meg, hogy a csak románul olvasó moldvai csángók is közel érezhessék magukhoz a szerző írásait. Fodor Sándor Mária lábától a sündisznóállásig c. könyvét Ferenczes István, ismertette. Gábor Felicia a Moldvai Magyarság pályázatára írta meg emlékeit, majd a szerkesztők kérésére bővítette könyvét. – Még nem író, de azzá válhat – mondta róla Ferenczes István. Demse Márton Csángó küzdelem címmel foglalta kötetbe visszaemlékezéseit. /Négy könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./2005. május 21.
Egy esztendő telt el azóta, hogy döntés született a vasútállomások nevének kétnyelvű megjelölésére azokban a zónákban, ahol nemzetiségi kisebbségek is élnek. Háromszéken a Brassó–Csíkszereda főútvonal mentén immár megszokott látvány a kétnyelvű megjelölés, de a háromszéki medencét átszelő szárnyvonalon azóta sem érvényesítették a kétnyelvűségre vonatkozó szabályozásokat. Kovásznán is csak a román nyelvű tábla van. /Még mindig csak egy nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2005. május 23.
Huszonöt év után ismét Erdélyben, Marosvásárhelyen először koncertezett az Omega együttes május 21-én. Az RMDSZ által szervezett koncert előtt két órával a helyi stadion lelátói megteltek, minden korosztály jelen volt. Mintegy ötvenezer ember volt jelen, a városban még soha nem gyűlt össze ennyi ember szórakozni. Először a Keresztes Ildikó Band lépett fel, a Marosvásárhelyen született énekesnő népszerű számokat adott elő. Az együttes vezetője, Kóbor János a csíkszeredaiaknak is üzent, a mostanra tervezett, de pénzhiány miatt elmaradt ottani koncertet bepótolják. A stadionban a Ha én szél lehetnék-re már az egész stadion táncra perdült, hasonlóan reagáltak a rajongók az immár klasszikussá vált Petróleum lámpára is. Búcsúzóul a Régi csibészeket és a Gyöngyhajú lányt az együttes tagjai a több tízezres közönséggel együtt szólaltatták meg. Markó Béla RMDSZ-elnök beszéde nem aratott osztatlan sikert, hiszen a politikus rövid köszöntője közben a közönség egy része fütyült. /Borbély Tamás: Nagysikerű Omega-koncert Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2005. május 23.
Május 21-én Sepsiszentgyörgyön találkozót tartott a Magyar Családi Szolgáltató Liga Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület. A romániai családsegítők kapcsolatba léptek egymással és a magyarországi munkacsoportokkal. Az elmúlt öt-tíz évben indult és csupán néhány városban meghonosodott családsegítő szolgáltatásokat a rászorulók csupán 10–15 százaléka venné igénybe, és legfennebb 3–5 százaléka fizetne érte – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A találkozó csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kolozsvári, brassói és helyi résztvevői hangsúlyozták, városaikban több családsegítő szervezet is működik, de nincs összehangolt programjuk, pedig közösen eredményesebben pályázhatnának. /(fekete): Családsegítők tanácskoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./2005. május 23.
Új erdélyi helyszínnel bővült a Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat: május 21-én Gyergyóremetén szerveztek nagysikerű gyermekkórus-fesztivált, nemzetközi részvétellel. A Bárdos Lajos Zenei Hetek április 16. és június 19. között zajló rendezvénysorozat a kórusmozgalom népszerűsítését szolgálja, ugyanakkor fórumot teremt azoknak az együtteseknek, amelyek magas szinten művelik a muzsikálást. A karéneklés szinte kizárólag a művészeti iskolákba szorult vissza, nagyon kevés általános iskolában működik énekkar. A gyergyói községek kivételt képeznek ez alól, szinte mindegyikben jó kórusok működnek. A mostani kórusfesztiválon felléptek a csíkszeredai Nagy István és a székelyudvarhelyi Palló Imre művészeti szakközépiskolák kórusai, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola kórusa, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium énekkara, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola kórusa, valamint a vendéglátó Fráter György Általános Iskola kórusa. /Sarány István: Bárdos Lajos Kórusfesztivál Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./2005. május 24.
Május 21-én, Brassóban, Reménység Házában sikeres volt a Sokadalom. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület (ACSJKE) elnöke beszámolt arról, hogy 1400-an látogatottak el a Sokadalomra. Fellépett a Búzavirág népitánc-együttes, a népdalokat játszó brassói Góbé zenekar, a másodikosok Sirülő tánccsoportja, a kolozsvári egyetemisták Passamezzo Historikus Együttese, akik Mátyás király-korabeli játékokat mutattak be, a csíkszeredai Pörgettyű Játszóház is nagy érdeklődésnek örvendett. Az est sztárvendége pedig Erdély egyik leghíresebb zenekara volt, a TransylMania. Ötödik alkalommal rendezte meg az ACSJKE és Reménység Háza Református Keresztyén Központ a Sokadalmat. /(Tóásó Áron): Nagy sikernek örvendett a Sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2005. május 25.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt, melyen 159 gyermek vett részt, 30 településről. A Csíki-medence településeiről jött versenyzők mellett idén Borszékről is beneveztek. A körzeti vetélkedők öt helyszínen zajlottak: Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Csíkdánfalván, Csíkszeredában és Csíkszentmártonban. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban tartott döntőbe 70 egyéni versenyző és 7 dalcsoport jutott be. Antal Rozália elmondta, hogy a Tiszta Forrás Alapítvány idén is megszervezi a Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. /Sarány István: Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./2005. május 25.
Kézdiszárazpatak iskolája 2001. május 26-a óta viseli egykori tanára, Ópra Benedek nevét, azóta áll falán Vetró B. András domborműve. Ópra Benedek /Kézdiszárazpatak, 1907. ápr. 12. – Csíkszereda, 1978. nov. 25./ Kolozsvárott francia, magyar és román szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban, majd Brassóban, a fémipari líceumban tanított. 1956-ban tanítványai arra kérték, vegyen részt szervezkedésükben. Ópra Benedek óva intette a fiatalokat a rájuk leselkedő veszedelemtől. 1958-ban váratlanul letartóztatták, és huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1964-ben közkegyelemben részesült. A tanügybe többé nem vették vissza, ezért szakképzetlen munkásként dolgozott. 1948-ban végzett diákjai vitték vállukon a koporsóját, aki tehette az egykori tanítványok közül, Erdélyből és Magyarországról, mind megjelent a harmincöt pap által celebrált temetésen. 1996-ban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz kitüntetésben részesítette. Szülőháza siralmas állapotban van, a tető is beszakadt. /Iochom István: Romokban Ópra Benedek szülőháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./