udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 4621-4650 | 4651-4680 | 4681-4710 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2006. február 17.
A csíkszeredai Mikó-vár történetének megírása régóta várat magára. Már korábban láttak nyomdafestéket írások a vár építéséről és építőjéről, Mikó Ferencről, de annak összefüggő, egységes monográfiája napjainkig késett. Szőcs János csíkszeredai muzeológusé az érdem, 2005-ben kiadta A Mikó-vár története című munkáját. Nagy szakmai felkészültséggel látott hozzá a feldolgozáshoz. Szőcs János először a vár keletkezését tisztázta: a vár építését Mikó Ferenc 1613 táján kezdte el és élete végéig folytatta. 1659-ben elkészítették a várban levő javak leltározását, melyet a szerző közölt. 1661-ben a törökök Csíkszeredát elfoglalták és kirabolták, Csík lakossága ekkor súlyos vérveszteséget szenvedett. A könyvet a Csíki Székely Múzeum adta ki. /Demény Lajos: A Mikó-vár története. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./2006. február 20.
A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./2006. február 20.
A 44 éves Molnos Zoltán székelyudvarhelyi szürrealista festő rendszeresen három helyen állít ki, Székelyudvarhelyen, Bukarestben és Stockholmban. Molnos idén is meghívást kapott a svéd Képzőművészeti Egyesülettől egy januári, stockholmi tárlatra. A svéd–magyar énekes, Tamás Gábor bátyja, György a svédországi egyetemes magyar képzőművészeket bemutató egyesületnek a lelke. A svéd közönség kedvenc januári magyar alkotása a Csíkszeredában élő, kolozsvári születésű Tompos Opra Ágota Főnixmadár című festménye lett. /Máthé László Ferenc: Hazai szürreál Stockholmban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./2006. február 21.
Svella Adél szervezésében kultúrkör indul Csíkszeredában, melynek célja „beavatást” nyújtani a művészetek világába, és nem utolsósorban párbeszédet folytatni különböző művészeti ágak kortárs művészeivel. A Csíki Kultúrkör első előadása február 22-én lesz Elfelejtett képírásunk – a kazettás mennyezetek címmel, az előadó Kiss László színművész Szentegyházáról. /Indul a Csíki Kultúrkör. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./2006. február 22.
A Magyar Alapítvány a Helyi Rádiózásért és Televíziózásért közreműködésével szervezték meg első ízben Gyergyószentmiklóson az erdélyi médiában tevékenykedők számára A kommunikáció manipuláció? Alázat a médiában című médiatanfolyamot. A továbbképző tanfolyamon a gyergyószentmiklósi helyi televíziók alkalmazottai, szerkesztők, csíkszeredai rádiósok, valamint a marketingosztályok és a cégek vezetői vettek részt. /Barabás Márti: Alázat és médiatréning. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2006. február 23.
“Távozásom családi okokra vezethető vissza. Három és fél évvel ezelőtt, amikor elvállaltam a tisztséget, úgy állapodtunk meg: heti két napot leszek Kolozsváron, három napot Székelyföldön, ahol a családom él. Ez működött másfél évvel ezelőttig, amikor egy csomó új dologba vágtunk bele, s így már nem volt lehetőségem a családommal lenni. Éppen ezért személyes indíttatású a távozásom az igazgatói székből, amit a többségi tulajdonos képviselői tudomásul is vettek” – nyilatkozta Lukács László, a Krónika leköszönő cégvezetője, aki áprilistól székelyudvarhelyi otthonához közelebb, Csíkszeredában fog egy ottani vállalatot irányítani. Lukács László tagadta, hogy távozásának köze lenne a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező esetleges változásokról szóló híresztelésekhez. “A Krónika nem eladó” – cáfolta a kiadó eladásáról szóló híreszteléseket Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője is. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner azonban nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál “a tulajdonosi körön belül az egymás közötti tulajdonviszony-átrendezés”. “Mindaddig, amíg a tárgyalások zajlanak az új befektetővel, és amíg a végeredmény nem ismeretes, nem tudok a lap irányvonalának esetleges megváltozásáról beszélni” – szögezte le Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője. /Krónika: a vezetőváltást tulajdonosváltás is követi? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2006. február 24.
Az Andrássy-telepen épül a katolikus templom. Ambrus Vilmos marosludasi főesperes elmondta, hogy a templomot Esztány Győző csíkszeredai műépítész tervezte, aki az épületet a hit és a nemzet védőbástyájaként álmodta meg. Az építkezés kivitelezője Papp András. A helyi önkormányzat az ortodox templom építését támogatta, megígérte a polgármester, hogy őket is támogatja, eddig azonban egy lejt sem kaptak. /Mezey Sarolta: Száz évet késett a templom. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2006. február 24.
A csíkszeredai Státus Kiadó 2005. évi könyvtermésének talán legérdekesebb darabja Kájoni János Organo-Missale című kéziratos munkájának kiadása volt. A kiadó századik könyveként ez a kötet tisztelgés az elődök nehéz körülmények között végzett tudós munkája előtt. A csíksomlyói ferences kolostor volt refektóriumának befalazott ablaknyílásából a Kájoni-kódexszel együtt 1985. április 11-én előkerült az Organo-Missale is. A kéziratot Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum őrzi. A kéziratot teljes egészében Kájoni János jegyezte le 1667-ben. – Kájoni János erdélyi ferences szerzetes munkássága átfogó képet ad az utókor számára az európai kultúra peremvidékének korabeli zenei gyakorlatáról. Kájoni kéziratának legfőbb értékét nem az általa dokumentálható sajátságos kísérési és harmonizációs gyakorlat adja, hanem a benne lejegyzett dallamkincs képezi. /Richter Pál: A Status Kiadó 100. könyve. Kájoni János: Organo-Missale. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./2006. február 25.
XIX-XX. századi székelyföldi városfejlődés – ez volt a központi témája a Marosvásárhelyen február 22-én szervezett beszélgetésnek, amelyen Gagyi József házigazda fogadta dr. Pál Judit történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a Borsos Tamás Egyesület által közösen szervezett Beszélgetések a közelmúltról 2. címet viselő városfejlődés-ismertető rendezvényen város-meghatározási elméletekről, gazdasági helyzetről, a város és állam viszonyáról volt szó. Az egyetlen szabad királyi város a térségben Marosvásárhely volt, így hivatalosan az már nem számított a Székelyföld részének, habár továbbra is annak fővárosaként tartotta számon a népi emlékezet. A XIX. század második felében igen fontossá vált a közigazgatási funkció, a megyeközpontok rohamos fejlődésnek indultak. Ilyen volt Csíkszereda, amelyik Csíksomlyótól orozta el a központi szerepet. /Nagy Botond: Székelyföldi városfejlődés, avagy Erdély örök improvizáció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2006. február 25.
Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum kápolnájában telt ház előtt tartotta érdekfeszítő előadását Egyed Ákos történész gróf Mikó Imréről megjelent könyve /Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije/ kapcsán. A széksorokban többnyire a középkorú és idősebb nemzedék tagjai ültek. Ők még szomjúhozzák a kultúrát. De hol vannak a fiatalok, a diákok, egyetemisták, kérdezte Kristó Tibor, a lap munkatársa. /Kristó Tibor: Kultúriszony, kultúrszomj. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./2006. február 27.
Múlt év végén az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzéseket rendelt el a megyei kórházakban és a klinikákon. Az átvilágítások következményeképpen tizenöt kórházban leváltották a vezető-, illetve az igazgatótanácsokat, helyükre ideiglenes testületeket neveztek ki, 2006 márciusáig szóló meghatalmazással. A minisztérium Csíkszeredában is kinevezte az ideiglenes vezetőtanács tagjait, az igazgatótanács (még) a helyén maradt. Bokor Márton volt igazgató elmondta, nem gondolták volna, hogy bizonyos érdekcsoportok az igazgatótanács leváltását is tervezik. Erre ugyanis nem történt minisztériumi utasítás. Ennek ellenére december 27-én felszólították őket, hogy az igazgatótanács negyvennyolc órán belül távozzon. Bokor Márton helyére egy olyan kívülálló személyt csempésztek be, aki saját magán kívül az igazgatótanácsban nem képviselt senkit: dr. Bachner Istvánt. A kórház alkalmazottai tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdtek, azonban Bokor leállította az akciót. Bokor Márton azóta munkanélküli. Januártól családorvosként szeretett volna szerződést kötni az egészségügyi biztosítóval, de formai akadályokba ütközött. A megyei tanács nem akarja meghosszabbítani a bérleti szerződést arra az ingatlanra, ahol ő huszonöt éve rendel. Bunta Levente megyei tanácselnök magához kérette Bokort Mártont, és négyszemközt biztosította arról, hogy segít a bérlet ügyében, de egy feltétellel: ha Bokor visszavonja az igazgatói leváltása miatt beadott feljelentését. Ő ugyanis fellebbezésével a törvényszékhez fordult. Bunta Levente gesztusát nem lehet szépítgetni: ez zsarolás. Bunta nem titkolta, jómaga mellett Bokor leváltását Ráduly Róbert polgármester, Hajdú Áron RMDSZ-vezető és Bustya Attila, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője kezdeményezte. Bustya már egy éve félti a funkcióját a liberális párt megyei elnökétől, s ezért ígérte oda neki Bokor igazgatói állását. – Az RMDSZ helyi vezetői, Bunta Levente, Ráduly Róbert kiskirályoknak érzik magukat, és eszerint cselekszenek. /Jakab Lőrinc: Az RMDSZ zsarolja Bokor Mártont. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./2006. február 27.
Február 25-én Bálványosfürdőn megrendezték az első nemzetközi disznótorfesztivált, melyen tíz hazai, három magyarországi csapat volt jelen. A rendezvényen dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul és Pálosi Ferenc konstancai magyar tiszteletbeli konzul is megjelent. Az egész napos rendezvény tábortűzzel, a telet jelképező bábu elégetésével és tűzijátékkal ért véget. /Iochom István Az első nemzetközi disznótorfesztivál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2006. február 27.
Megjelent Murvai Olga Viseltes szavak Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 46./ című munkája. A tanulmánykötet tárgya az egyént és a közösséget megtartó anyanyelv. Olyan fontos témákat taglal, mint középkori nyelvemlékek Erdélyben; anyanyelv, vallás, művelődés kapcsolata a 15. században; 17–18. századi cirill betűs Miatyánk Erdélyben; kétnyelvűség és identitástudat stb. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./2006. február 28.
Megjelent Ferencz Imre Történelmi lóárverés /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve, amely a szerzőnek a hajdani Tromf /Csíkszereda/ című szatirikus hetilapban és a Hargita Népe szilveszteri számaiban megjelent humoros írásait tartalmazza. Ezek az írások a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felszámolásától a 2004. december 5-i népszavazásig mintegy tizenöt évet fognak át. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./2006. március 1.
Közel 60 esztendeje, hogy az esemény lezajlott, emlékezett vissza Bartis Árpád. Szovjet katonai megszállás alatt nyögött az ország. A kommunisták átvették és megerősítették a rendőrséget. Kezdték összefogdosni, letartóztatni a számukra veszedelmesnek, akadálynak tartott egyéneket. Akkoriban a Kurkó Gyárfásék által létrehozott Magyar Népi Szövetség képviselte a magyarság ügyeit. Közös megegyezés alapján, főképpen a Magyar Népi Szövetség vezetésével – melyben Bartis vezetőként (titkárként) vett részt, elhatározták, hogy népgyűlést hívnak össze Gyergyószentmiklós főterére. Ezt kihirdették az egész gyergyói járásban. A városban közel tízezer ember gyűlt össze a környéki falvakból. A nép követelte a népbíróság azonnali felállítását. Megtudták, hogy az állomáson több tehervagon áll, ezekbe betuszkoltak több letartóztatottat. Erre a népbíróság azonnali ítélet alapján felmentette az összefogottakat. A nép az állomáson kiszabadította a bevagonírozottakat, úgyszintén a rendőrségen lévőket is. Pár napra múlva megérkezett Gyergyószentmiklósra egy nagyobb csapattest, amely összeszedte a zendülés vezetőit és főbb résztvevőit. Közel 350 embert elszállítottak Bukarestbe, és törvényszék elé állították őket. Bartis megszabadult ettől, mert a népgyűlés utáni napon Csíkszeredába ment, az eljegyzésére. Bukarestben egy hónapig tartották fogva a bűnösnek bélyegzetteket, azonban kisült, hogy románok is voltak a zendülők között. Felmentették és hazaengedték mindnyájukat. Később, amikor a kommunisták átvették a teljes vezetést, egyeseket – mint Bartis szüleit is, kinevezték kuláknak – kényszerlakhelyre, másokat a Duna-csatorna építéséhez hurcoltak. /Bartis Árpád, Marosvásárhely: Zendülés Gyergyóban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./2006. március 1.
Gaál András csíkszeredai festőművész hetvenedik születésnapja alkalmából rendhagyó tárlattal ajándékozta meg tisztelőit a Kriteron-ház kiállítótermében. Az ünnepeltet a pályatárs Márton Árpád köszöntötte. /Gaál Andrást köszöntötték. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2006. március 2.
A Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége januári közgyűlésén határozta el, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére egy új, méltó emlékművet állít Csíkszeredában. A szövetség kéri a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítson közterületen helyet az emlékműnek. /Emlékművet állítanak a forradalom évfordulóján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./2006. március 3.
Az uniós alapok jobb kihasználásáért hozta létre az RMDSZ az Euro Trans Alapítvány által működtetett pályázati irodákat, amelyek elsősorban a magyar többségű önkormányzatoknak nyújtanak segítséget, mondta el Veress Emőd önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök sajtótájékoztatóján. Márciustól Kolozsváron, Zilahon és Csíkszeredában indul be az irodák működése, hasonló szerepet tölt be Kovászna megyében az Árkoson működő központ. Az alapítvány másik fontos tevékenységi területe a szakemberek képzése. /-f-: Új lehetőségek a csatlakozással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ 2006. március 3.
Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi főiskola közigazgatási szakának tanulmányi igazgatója kijelentette, hogy már nyolc oktató hagyta el a főiskolát, közülük hatan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain tanítanak, egy Kolozsváron, egy meg Pécsett kötött ki. Legutóbb Márton Albert vált meg az egyetemtől, sikeresen versenyvizsgázott a Sapientia egyik oktatói állásásra. Fazakas József főigazgató nem látja veszélyeztetve az általa vezetett intézményt. A közigazgatás szak a BBTE karainak kihelyezett részlege /a három sepsiszentgyörgyi szak, a vállalat-gazdaságtan, a szolgáltatás-, turizmus- és kereskedelemmenedzsment, valamint a legújabb, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari menedzsment/. Fazakas József közölte, a gazdasági szakokat nem hagyta el egyetlen tanár sem. /Szekeres Attila: Agyelszívás erdélyi módra (Egyetem Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./2006. március 3.
A gyerekeket és a fiatalokat szeretné bevonni a faültetést, a zöld területek létrehozását célzó új programba a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, a Mol támogatásával. A programnak két része van – tájékoztatott a környezetvédelmi programok legnagyobb térségbeli finanszírozójaként számon tartott Polgár-Társ Alapítvány igazgatója, Potozky László. A faültetés mellett rajz- és kollázskészítési versenyt is szerveznek. /Iskolák a környezetért-program Székelyföldön Mol-támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2006. március 3.
Az erdélyi magyar irodalom bő nyolcvan esztendeje nehéz feladat elé állítja azt, aki egy antológia keretében kíván képet alkotni az erdélyi rövidprózáról. A megjelentetett kötetben /A nyüzsgés a mélyben – Hazai magyar elbeszélők. Válogatta és a bevezetőt írta Bogdán László, Pallas–Akadémia Könyvkiadó Csíkszereda, 2005./ Bogdán László huszonkilenc szerző elbeszélésének közlésével adott képet. Bevezető sorai fölé írta: A hiány antológiája. A két háború közti erdélyi magyar irodalom jeles írói közül Nyirő József, Berde Mária, Markovits Rodion, Makkai Sándor, Kolozsvári Grandpierre Emil elbeszélései szerepelnek e kötetben. Az antológiát záró írások szerzői az erdélyi irodalomnak a nyolcvanas–kilencvenes években kiérlelt új hullámát képviselik. /Máriás József: Hazai magyar elbeszélők. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./2006. március 4.
Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2006. március 6.
Március 4-én tartotta éves közgyűlését Csíkszeredában a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. Buzogány Dénes elnök beszámolójából kiderült, 2005-ben kézzelfogható eredménynek tekinthető a Katonasors című könyv megjelentetése, amely a munkaszolgálatos katonák sorsát mutatja be. A szövetség Maradandót hagyni jelszóval elindította a Gyergyói-medence munkaszolgálatosainak emlékére felállítandó emlékmű kivitelezésének előkészítését. A vezetőtanács odaadó munkájukért elismerő oklevelet adományozott a tusnádfürdői Tánczos Frigyesnek, a kászonújfalvi Péterfi Sándornak, a székelykeresztúri Hegyi Sándornak és a csíkszeredai Lajos Antalnak. Elismerő oklevéllel és érdeméremmel jutalmazták Keller Vilmost, Pataki Imrét, Hubbes Mártont és Gábor Zakariást. /Kovács Attila: Elismerés volt munkaszolgálatosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./2006. március 7.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megalakulása óta először nevezett ki dékánt a kolozsvári kar élére, így a kincses városban működő Természettudományi és Művészeti Kart ezentúl Tonk Márton docens irányítja. A dékán megválasztásával együtt megalakult a kari tanács is. Kolozsváron mindez később történt a marosvásárhelyi és a csíkszeredai karokhoz képest, hiszen a Természettudomány és Művészeti Kar a legfiatalabb. A modern filozófiában szakosodott Tonk Márton 1996 óta tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem filozófia tanszékén, kinevezése után azonban távozik az állami egyetemről, és kizárólag a magán felsőoktatási intézményben lévő teendőire koncentrál. A dékán elmondta: azért vált szükségessé egy dékán kinevezése, mert a kolozsvári kar ősztől újabb szakkal bővíti kínálatát. Így a következő tanévben 40 diákot vehetnek fel az európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakra. A három éves képzés során a diákok egy évig a tantárgyak 60–70 százalékát angolul tanulhatják, hiszen a cél az, hogy EU-s köztisztviselőket képezzenek. A képzést a BBTE politológia, és a szociológia szakán oktató tanárainak segítségével tervezik beindítani. /B. T.: Dékánt neveztek ki az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2006. március 7.
Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban bemutatták Barabási László csíkszeredai író-történész két kötetét. Az 1943-ban született Barabási László történelem szakot végzett, majd Csíkszeredában előbb kultúr-, később múzeumigazgató lett. Azután kényszerűségből Budapesten újságíróskodott, de 1989 után azonnal hazasietett. Egy ideje őstörténet-kutatással foglalkozik, és számos könyvet is írt. Bemutatta egy trilógiának szánt munka 2005-ben megjelent első két könyvét. A Hol vagytok székelyek? című első kötetet sokszor meglepő állításokat tartalmaz. Elvezet Kínától Csíksomlyóig. Kitűnő írások vannak a kötetben a sumérokról, etruszkokról, görögökről, rómaiakról, dákokról és a székelyekről. A második kötet „Székelymagyar történelem Attilától máig” címet viseli. E két köteten kívül meg lehetett vásárolni Barabási 2001-ben megjelent, Csillagösvényen című kisregényét is. /Jósa Piroska: Könyvek a székelyekről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 7./2006. március 8.
A hét végén csak műszaki megnyitót tartanak a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviseleten, közölte Szabó Béla főkonzul. „Miután az épület külső tatarozása is befejeződik, akkor az ünnepélyes megnyitóra is sor kerül” – jelezte a diplomata. /D. D.: Halasztják az ünneplést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2006. március 8.
Magyar észjárás a magyar nyelvben címmel tartott előadást március 7-én dr. Gulya János, a Göttingai Egyetem Finnugor Tanszékének professzora Csíkszeredában, a Sapientia–EMTE aulájában. A szorosan vett nyelvtudományi magyarázatok mellett a jelenlévők anyanyelvünk tisztasága megőrzésének fontosságát szűrhették le tanulságként, a vendégprofesszor előadásából. /Dr. Gulya János előadásai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./2006. március 9.
Mégis lesz Csíkszeredában főkonzulátus-avató, jelezte Szabó Béla főkonzul, a a külügyminiszter időt talált, hogy eljöjjön. Somogyi Ferenc különgéppel érkezik a marosvásárhelyi repülőtérre, és onnan Csíkszeredába utazik. A program részeként a konzulátus épülete előtt felvonják Magyarország, illetve az Európai Unió zászlóját. /Mégis lesz Csíkban főkonzulátus-avató. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2006. március 10.
A Pro Europa Liga (PEL) Faji diszkrimináció Arad, Kolozs, Hargita, Szeben és Temes megyében című tanulmánya szerint az Arad megyei prefektúra alkalmazottainak 98 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács köztisztviselőinek 90 százaléka román és 6 százaléka magyar, míg a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó tisztviselők 90 százaléka román, és mindössze 5 százaléka magyar. Kolozs megyében a prefektúrán dolgozók 95 százaléka román, csupán 5 százaléka magyar. Ugyanez ezt az arányt mutatták ki a megyei tanácsban is, a kolozsvári polgármesteri hivatalban pedig mindössze 10 százalék a magyar alkalmazottak aránya. A Szeben megyei prefektúrán minden tisztviselő román, a megyei tanácsban a több mint 50 tisztviselő között egyetlen német van, a többi román, míg a nagyszebeni polgármesteri hivatalban a 148 alkalmazott közül négy személy tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez. Hargita megyében a prefektúra alkalmazottainak mintegy 60 százaléka román, 40 százaléka magyar. A megyei tanácsnál azonban a saját tisztviselői kar 95 százaléka magyar, 5 százalék román, míg az alárendelt intézményekben 75 százalék a magyar alkalmazott és 25 százalék a román tisztviselők aránya. Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét 2005 szeptemberében megbüntették, mivel a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabta olyan állások betöltésére – autószerelő-traktorvezető, szobafestő, lakatos – amelyek nem közönségszolgálattal kapcsolatosak. A Temes megyei prefektúra alkalmazottainak több mint 90 százaléka román, ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál (ahol mintegy 3 százalék a magyar tisztségviselők aránya), valamint a temesvári polgármesteri hivatalban is. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya Arad megyében 10,67 százalék, Kolozs megyében 17,40 százalék, Szeben megyében 3,64 százalék, Temes megyében pedig 7,46 százalék. „A faji diszkriminációval vagy magatartással kapcsolatos panaszokat nem tekintették fontosnak, a vonatkozó törvényes előírásokat gyakorlatilag nem alkalmazzák. A rendőrség, az ügyészségek, a bírák és ügyvédek körében rendkívül kevés a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek aránya. A roma közösség ellen még mindig folyik a megfélemlítés – áll a tanulmányban, amelyet a PEL emberjogi irodája készített a Minority Rights elnevezésű projekt keretében, az Európa Tanács támogatásával és a Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozásával. /Kevés a kisebbségi a közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 11.
A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./