udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5045 találat lapozás: 1-30 ... 4741-4770 | 4771-4800 | 4801-4830 ... 5041-5045

Helymutató: Csíkszereda

2006. május 22.

Gyergyóremetén második alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Gyermekkari Fesztivált a Kárpát-medencén átívelő XXX. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat keretében. A Szent Lénárd-templomban sorra énekeltek a részt vevő kórusok. Budapesti iskolai kórus is fellépett, mellettük a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium vegyes kórusa, a csíkszeredai Nagy István és a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola kórusa. /Ferencz Imre: Bárdos Lajos kórusfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

2006. május 22.

Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

2006. május 22.

Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

2006. május 23.

Május 22-én kezdődött a harmadik alkalommal megszervezett Film.dok dokumentumfilm fesztivál, a korábbi két évben Sepsiszentgyörgyön rendezett filmszemle és verseny ezúttal Csíkszeredában zajlik. Az egyhetes fesztivál megnyitóján Farkas György a fesztivál igazgatója köszöntötte a jelenlevő filmeseket és érdeklődőket, majd Beke Mihály András, a szervező Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója, a fesztivál elnöke szólt. A megnyitón a budapesti Sebestyén Márta fellépett Nyitva látám mennyeknek kapuját című műsorával. A zsűri elnöke Sára Sándor rendező-operatőr. A verseny kategóriákban zajlik: Tudomány.dok, Történelem.dok, Művészet.dok, Természet.dok, Fikciós.dok, Kísérlet.dok, Portré.dok, Év.dok csoportokba nevezhették be alkotásaikat a dokumentumfilm-készítők. /-f-: III. Film.dok . Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2006. május 24.

Az Írószövetség kolozsvári fiókja több díjat ítél oda, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács támogatásával kiosztott, pénzbeli jutalommal is járó elismeréseket május 23-án Emil Boc polgármester jelenlétében adták át. Esszé kategóriában Szőcs István Félrejáró ingák /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel megjelent kötete érdemelte ki az egyik elismerést. Nagyszámú különdíjat is kiosztottak, ezek közül a Bálint Tibor különdíjat Dáné Tibor kapta a Huszonegy éves lettem és A gálánskor breviáriuma című, az Appendix Kiadó gondozásában napvilágot látott köteteiért. A Szilágyi Domokos különdíjat Jancsik Pál érdemelte ki Mit tanácsolsz cinege? címmel a Kriterion Kiadónál megjelent gyerekvers-kötetéért, Csávossy György A bor dicsérete /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét a Kacsó Sándor különdíjjal jutalmazták. /-f-: „Jó könyveket” díjaztak az Írószövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2006. május 25.

Az első napon már több nézőnk volt, mint egy évvel korábban a sepsiszentgyörgyi vetítésen összesen, így elégedett vagyok – mondta Farkas György, a csíkszeredai, III. Film.dok fesztiváligazgatója. A telt házas közönséget ezúttal az első műsorra tűzött csíkszeredai film vonzotta. A Kinda Lázár és a csíki traktor című film – rendezője Daczó Katalin, operatőrei a gyergyói Berszán-Árus György és Elekes Zsolt – kettős portré, amely a város legnagyobb gyára születését és halálát követi végig, ugyanakkor ezzel párhuzamosan rajzolódik ki a főszereplő személyisége. /Daczó Dénes: Pörgés a Film.dokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2006. május 26.

Csíkszeredában ötödik alkalommal szervezték meg a Sapientia-diáknapokat. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) által szervezett nyílt napon az egyetem központi épületében láttak vendégül több száz gimnazistát, akik az intézményben zajló tevékenységekkel ismerkedhettek meg. A stúdió két éve a diákok kezdeményezésére jött létre, és ma tizenhatan vezetnek itt rádió-műsort. A különböző egyetemi öntevékeny körök bemutatkoztak, köztük az EZÖK – Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör. A végzősök az egyetemi diáknapok alatt tarisznyáikat készíthették, május 27-én ugyanis elballagnak az egyetemről. /Daczó Dénes: Hajnali torna a Sapientia-diáknapokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2006. május 26.

Évek óta várt esemény következett be a Csíkszentlélek községhez tartozó Csíkmindszenten: május 25-én meggyúlt az első gázláng, sikerült elvezetni a földgázt a településre. Ez az első falu, ahová a Hargita Gáz Rt. immár eljuttatta a gázt a fogyasztókhoz. A mindszenti közbirtokosság (a településen ugyanis a közbirtokosság anyagilag „meghitelezte” a munkálatokat, levéve a terhet az emberek válláról) udvarán Pál Péter, a község polgármestere gyújtotta meg az első gázlángot. A tervek szerint idén a község másik két falujában, Csíkszentléleken és Fitódban is elindul a gázszolgáltatás, egy hónapon belül Csíkszentkirályon gyúl majd meg a következő gázláng. /Szondy Zoltán: Meggyúlt az első gázláng Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2006. május 26.

A Román Tüdőgyógyász Társaság Kolozsváron nemrégiben megtartott kongresszusán, több mint ezer szakember előtt tüntette ki az Egészségügyi Világszervezet küldötte dr. Gagyi Lídia csíkszeredai tüdőgyógyász főorvost a tbc elleni küzdelem terén kifejtett munkásságáért. Dr. Gagyi Lídia szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte el az orvosi egyetemet, 1981-től él Csíkszeredában, és 1988-tól dogozik tüdőgyógyászként a Csíkszeredai Megyei Kórház tüdőgyógyászati osztályán, ahol osztályvezető főorvos. Ugyanakkor ő az országos tbc-program Hargita megyei koordinátora is. Elmondta, hogy Romániában évek óta Hargita és Kovászna megyékben a legkisebb a tbc-ben szenvedők száma, e tekintetben a két megye a nyugati államok szintjén áll. A tbc-s esetek számának újbóli növekedése világjelenség. – Öt oklevelet is adhat nekem az Egészségügyi Világszervezet, én akkor is mindennap ebbe a rongyos épületbe jövök dolgozni, ahol reggelente a kapus helyett öt kóbor kutya fogad, mondta. /Forró-Erős Gyöngyi: Elismerés és közöny. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2006. május 26.

A 12. században Erdélybe érkező német telepeseket közös nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik kovácsolták új hazájukban egységes népcsoporttá. Az erdélyi szászság történelmi etnikumként ma már szinte megszűnt létezni, kollektív öntudata nagyrészt a múlté, illetve csak irodalmi művekben követhető nyomon. Megjelent a Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, Hajdú Farkas Zoltán által összeállított szöveggyűjtemény népköltésük gyöngyszemeiből, illetve az erdélyi szász irodalom legnagyobbjainak munkáiból. /A Pallas új könyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

2006. május 27.

Csíkszeredán a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán tartott sajtótájékoztatón Bakacsi Gyula dékán elmondta, az angol nyelv és irodalom szakosok a Bukaresti Tudományegyetem Bölcsész Karán, az agrárközgazdaság szakon végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán vizsgáznak, az általános közgazdaság szakosok pedig a temesvári Nyugati Egyetem vizsgáztató bizottsága előtt bizonyíthatnak. Örömmel nyugtázta a dékán, hogy a tavaly végzettek mind el tudtak helyezkedni, többnyire itthon, az a három volt diákjuk kivételével, akik bár külföldön tartózkodnak jelenleg továbbtanulás céljából, erdélyi programokkal foglalkoznak. Három képzési ágra hirdet felvételit idén is a Gazdaság- és Humántudományok Kar. Sikeres esettanulmány-verseny, külföldi egyetemekkel való kapcsolat, doktori dolgozat megvédése igazolja az egyetemen tanulók/tanítók eredményeit. /Székely Judith: Eredmények és tervek a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2006. május 27.

A Csíki Játékszín vetítőterme, díszterme és nem utolsósorban fesztiválkocsmája – a hajnalokig zajló társasági élet színhelye – megfelelő környezetet teremt a III. Film.dok fesztiválnak. Több mint negyven dokumentumfilm áll versenyben. /Farkas Imola: III. Film.dok fesztivál. Nagyobb lendület, színvonalasabb kínálat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2006. május 27.

Idén június 22.–július 1-je között rendezik meg a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, szakíró, a fesztivál egyik művészeti tanácsadója kifejtette, hogy a kisvárdai fesztivál egy olyan magyarországi színházi találkozó, amelynek programját az ország határain kívül működő hivatásos prózai társulatok előadásai közül válogatják ki a fesztivál művészeti tanácsadói. Az elmúlt években a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja az ország második legfontosabb színházművészeti rendezvénye lett. A szerzett tapasztalatok alapján természetesen ezt a nyári rendezvényt is folyamatosan megújítják, gazdagítják. Kisvárda városa sokat áldoz ezért a seregszemléért, tehát bizonyos helyi rétegigényeket is ki kell elégíteni, például a gyerekelőadásokkal, vagy a zenés-szórakoztató produkciók számának növelésével. Parászka Miklós, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője az év elején egy kisvárdai fesztivállal kapcsolatos körlevelet juttatott el minden határon túli kollégájának és a fesztiváligazgatónak, de mindaz, amit kifogásol benne, nem jellemző a jelenlegi rendezvényre. Nyakó Béla fesztiváligazgató telefonon, e-mailben és személyesen is igyekezett meggyőzni az erdélyi igazgatót nyilvánvaló tévedéseiről. Erre a csíkszeredai intézményvezető a lánya, Parászka Boróka lapjában, az A Hétben nyilatkozott: lényegében megismételte a körlevél tartalmát, hangsúlyozva, hogy márpedig ő mindenképp „ki akarja kényszeríteni a változást Kisvárdán”. A Hét rovatvezetője nyílt vitát kezdeményezett az újság hasábjain. Darvay Nagy Adrienne szerint viszont szűk körre tartozó szakmai kérdésekkel a tényeket nem ismerő olvasóközönséget nem szabad traktálni. Azonban a nevezett lap nem közölte a kisvárdai fesztiváligazgató levelét, sem Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó szakmai érveit. Kizárólag Darvay Nagy Adrienne magán-válaszával foglalkoztak, ráadásul azt a levelet nem publikálták, amire válaszolt. Tavaly nagy sikert aratott a világhírű zeneszerző és zenepedagógus, Sáry László kreatív ritmusgyakorlat-kurzusa. /Köllő Katalin: Kisvárda – „Magyarország második legfontosabb színházművészeti rendezvénye”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Előzmény: Parászka Miklós a hetilapban kifejtette: a „kisvárdai fesztivál pillanatnyilag egy hibrid és önmeghatározásában sántító intézmény. Egyszerre kíván színházi fesztivál is, színházi találkozó is lenni.” Szerinte belterjessé vált a versenyeztetés, a fesztivizmus uralkodik. /Boros Kinga: A jobbítás szándékával. Parászka Miklós a kisvárdai fesztiválról. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 27./

2006. május 27.

Hargita megyében olyan településekre is eljut az internet, ahol nincs vezetékes telefon vagy az utak járhatatlanok – mondta Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke, a Hargita Háló Nyílt Napok megnyitóján. A Hargita Háló a megye 25 vidéki települése számára biztosít szélessávú internet-hozzáférést, a megyében működő teleházakban az internetes hozzáférést biztosító pontok száma eléri a 85-öt. Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul beszédében kiemelte a magyar kormány szerepvállalását a Kárpát-medencei e-pontok kiépítésében. Nagy Zsolt, Románia távközlési és információs technológiai minisztere tartott előadást A romániai távközlés és informatikai piac címmel. Őt Jambrik Mihály, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára követte, aki az eMagyarország-program Kárpát-medencei jelenéről és jövőjéről beszélt. /Dobos László: Hargita Háló és térségfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2006. május 29.

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. május 29.

Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

2006. május 29.

Zsigmond Dezső rendező, Bálint Arthur operatőr alkotása, a Józsi nővér és a sárga bicikli című filmje kapta a III. Film.dok fesztivál kétszázezer forintos nagydíját. Az alkotópáros filmjei sikerrel szerepeltek a legtöbb megmérettetésen, a Csigavár nemzetközi versenyekben is díjakat nyert. A filmben szereplő Székely József Kommandón teljesít egészségügyi, asszisztensi szolgálatot. Itt a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér „mentőautója”, jellegzetes sárga biciklije a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: a betegek háza, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt. A Román Televízió ezereurós díját a Zátonyon című, Száva Enikő rendező és Bálint Arthúr operatőr alkotta film érdemelte ki, a Duna Televízió háromszázezer forintos díját a 12 voltam 56-ban című Edvy Boglárka és Silló Sándor rendező, illetve Halász Gábor operatőr filmje kapta. Az RMDSZ 10 millió lejes díját a Kinda Lázár és a Csíki Traktor kapta, Daczó Katalin és Berszán-Árus György, illetve Elekes György filmje. Csíkszereda önkormányzata Lakatos Róbert Moszny c. filmjét díjazta, a Megyei Kulturális Központ díját a Síró ponyva című alkotás, Vizi Mária és Szepesi Dávid filmje érdemelte. /Farkas Imola: Díjözön a III. Film.dok-on. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2006. május 29.

A Csíkdánfalváért Alapítvány újra kiadja Antal Áron Köderdő mellől /Szent Bonaventúra Könyvnyomda, Kolozsvár, 1927/ című könyvét. Készül a csíkszeredai Alutus nyomdában az új kiadás. A szerzőt elfelejtették. Antal Áron 1881-ben született Csíkdánfalván, 1966-ban halt meg. Történelem- és latintanárként brassói, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főgimnáziumokban tanított, 1910-től 1943-ig pedig a csíkszeredai főgimnázium tanára volt. Az 1960-ban papírra vetett Önéletírásában közéleti tevékenységéről, ugyanakkor az őt ért megpróbáltatásokról is beszámolt. Többnyire elbeszéléseket, anekdotikus történeteket írt. Ő írt először Úz Bencéről mielőtt Nyirő József megmintázta volna a népszerű székely figurát. Ugyancsak Antal Áron nevéhez fűződik, hogy megírta a moldvai csángó-magyar egyházközségeket meglátogató Imets Fülöp Jákó életrajzát. Imetsről az utóbbi években iskolát neveztek el Nagytusnádon. A csíki székelyek életét – Tamási Áron és Nyirő József mellett – Antal Áron mutatta be. /Ferencz Imre: Egy elfelejtett író. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29

2006. május 30.

Sok port kavar az életbe lépett új kórházi törvény alapján kinevezendő ideiglenes kórházvezetők ügye. Csíkszeredában például vissza kerülhet a Hargita Megyei Kórház igazgatói tisztségébe az a Bachner István, akit alig több mint két hónappal ezelőtt mentett fel tisztségéből az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. /Daczó Dénes: Kiújul a csíki kórházháború? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. május 30.

Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. május 30.

Évek óta nem látogatott el Székelyföldre a kolozsvári Magyar Opera, most viszont turnéra indult Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda állomásokkal. A turné a Hargita Megyei Tanács, a MOL, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány támogatásával jöhetett létre, jelezte Dehel Gábor rendező. Bánk bán szerepét Daróczi Tamás (budapesti Operaház) énekelte, II. Endre szerepében Szeibert Istvánt, a Gertrúdéban pedig Georgescu Máriát láthatták. /Barabás István: Bánk francia karmestere. Székelyföldön járt a világ egyetlen kisebbségi operája: a kolozsvári állami opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. május 30.

Rangos kulturális eseményeket kínálnak a Hargitai Megyenapok keretében. Régóta nem vendégszerepelt a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Megyenapok programjában viszont négy előadásuk szerepel. Telt házzal fogadták a Bánk bánt, osztatlan sikert aratott a gyergyói, a székelyudvarhelyi, illetve csíkszeredai operakedvelők körében. Csíkszeredán meseoperát mutatott be a Magyar Opera társulata, Csermiczki Miklós A brémai muzsikusok operája sikert aratott. Székelyudvarhelyen zenei irodalmi estre várták az érdeklődőket, ahol fellépett Eperjes Károly előadóművész és Négyessi Katalin gordonkaművész is. /Székely Judith: VI. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2006. május 30.

Alternatív tankönyveket mutattak be május 29-én Csíkszeredán a Nagy Imre Általános Iskolában. A sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó tankönyvismertetőjén a pedagógusok megfogalmazták igényüket, hogy az iskolákba is eljusson egy-egy tankönyvcsomag. A T3 Kiadó képviselői, Tulit Ilona és Tulit Attila a tantervek és tankönyvek aktuális problémáiról beszélgettek a tanárokkal. /Takács Éva: Alternatív tankönyveket mutattak be. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2006. május 31.

Kolozsváron kilencven óta egyre több az olyan egylet, szövetség, társaság, amelyik célja megvalósítását rendszerint az ingatlan megszerzésével kezdi, még mielőtt érdemleges programja, tevékenysége lenne. Valahonnan megpályázzák és befolyik a pénz, a pályázók megélhetést és infrastruktúrát biztosítanak maguknak, azután csodálkoznak, hogy nem dől hozzájuk az érdekeltnek vélt közönség, a megálmodott intézmény üres terei konganak, írta Cs. Gyimesi Éva. Csíkszeredában, jóval a diktatúra bukása előtt, szervezett kutatóműhelyként dolgozott a KAM: Bíró A. Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József és mások tudományos munkássága már a nyolcvanas években jelentős értékként épült be az egész magyar kultúrába, hivatkoztak is rájuk, még mielőtt ingatlankodni kezdtek volna. A kolozsvári Láthatatlan Kollégium, a Max Weber és a Pszichológiai Szakkollégium, valamint a Diotima (filozófia) is körülbelül kilencvenhárom óta működött úgy, hogy egyetemista (diák) tagjainak többsége önszerveződő csoportként, tudományos és oktatói feladatra képzetten rögtön beépülhetett a BBTE és más egyetemek tanszékeibe, biztosítva a helyben maradó (rezidens) tanárok utánpótlását, még mielőtt önálló jogi személlyé váltak, és székházuk is lett volna. Újabb és újabb egyetemi keretek lettek ugyan, a magyar hallgatók országos összlétszáma 23 ezer, de nincs meg az akkreditációhoz szükséges, Európában versenyképes oktatói személyzet. Az egész erdélyi kultúrában szellemi tőkefelhalmozásra van szükség, Cs. Gyimesi Éva szerint „mi tehetünk arról, hogy intézményeink párt- és pénzcsatolmányokká lettek, és jobbára diszfunkcionálisak.” /Cs. Gyimesi Éva: Ingatlankodunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2006. június 1.

Több mint negyven cég részvételével nyílt meg május 31-én Csíkszeredában a Csíkexpo. Az ünnepélyes megnyitón Bunta Levente megyei tanácselnök az esemény jelentőségéről beszélt. A nemzetközi kiállításnak otthont adó Vákár Lajos Műjégpályán a hazai, valamint magyarországi cégek standjain a bútoroktól a kézi szerszámokon át a nyílászárókig sok minden megtekinthető. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Csíkexpo. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2006. június 1.

Május 31-én négy fúvószenekar szórakoztatta Csíkszereda lakóit a Szabadság téren, a csíkmadarasiak, az udvarhelyszékiek, a gyergyóalfalviak és a csíkdánfalviak. A találkozóra a megyenapok keretében a Hargita Megyei Művészeti Népiskola szervezésében került sor. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2006. június 1.

Megmentett szakrális kincsek címmel nyílt kiállítás Csíkszeredában, a Mikó-várban, mely betekintést nyújt Benedek Éva és Mara Zsuzsanna restaurátorok munkájába. A negyven restaurált egyházi jellegű tárgy a 13-20. század értékes csíki egyházi értékei közé tartozik. Benedek Éva szakterülete a papír restaurálása. A térségben a többi múzeumból is segítségét kérik, hiszen a térségben ő az egyetlen szakember. /Daczó Dénes: Kikapart szemű szentek csíki restaurátorlányai. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2006. június 2.

Elindultak az első keresztalják a pünkösdi búcsú helyszíne felé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú színhelyén, a kegytemplomban június 2-án, péntek délutántól fogadják a keresztaljákat, majd este hat órától ünnepi szentmisét tartanak. Csíkszereda és környéke készül a búcsús közösség fogadására. Június 2-án reggel Székelyudvarhelyről ötszázan és a környékről még ennél is többen gyalogosan indultak útnak, hogy énekelve és imádkozva hagyják maguk mögött a kilométereket. Gyergyószentmiklósról elindultak a huszárok Csíksomlyóra. Június 2-án, a búcsú előestéjén a város főterén a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadást mutatja be Csudatarisznya címmel, a Városi Művelődési Házban Papp Kincses Emese Székely Golgota című rockoperájának ősbemutatóját tartják. /Csíksomlyó várja a zarándokokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. június 2.

Dolgozatokat, több hónapos kutatásaik eredményét mutatták be június 1-jén Csíkszeredában a Sapientia – EMTE szociológia szakának végzős hallgatói. A társadalomtudományi tanszék által szervezett I. Térség – Érték Társadalom Konferencián elhangzott előadások a végzős hallgatók diplomamunkáinak részét képezik – mondta Bodó Juliannna egyetemi tanár. Csák László egyetemi tanár a Gyergyói-medencében zajló Integrált vidékfejlesztési programról értekezett. /Dobos László: TÉT-konferencia a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2006. június 2.

Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./


lapozás: 1-30 ... 4741-4770 | 4771-4800 | 4801-4830 ... 5041-5045




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék