udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 4831-4860 | 4861-4890 | 4891-4920 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2006. július 13.
Mary Collins, a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál előkészítésének hónapjai alatt rendszeresen Romániába látogató brit koreográfus művészi alázatának jele, hogy nem saját maga köré épített fel egy előadást, hanem a Collegio Stravagante és a Passamezzo együttesek tagjait bevonva, mozgásművészeti szempontból alkalmassá és képzetté tette őket egy ilyen bonyolult előadásmód egységessé és színpadképessé tételére. Csíkszeredában Barta Tibor kolozsvári származású, jelenleg Magyarországon élő orgonista (idegsebész) vitaindítót tartott az orgonák sorsáról. Barta 1970-től kezdve folyamatosan járja a Székelyföldet, hogy megismerhesse az itt található, még működőképes orgonákat. Leszögezte: az utóbbi időben Erdély-szerte is megjelentek az orgonaépítők-restaurátorok, a szakma fellendülőben van, és növekvő népszerűségnek örvend az egyházzenészek és kántorok között is. /Orgonavésszel küzdő régizene. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Július 12-én a Régizene-fesztivál keretein belül fellépett a kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes. A reneszánsz táncjátékot előadó Passamezzo Historikus Együttes kolozsvári táncosok és zenészek kezdeményezésével jött létre. /Szász Enikő: Reneszánsz táncjáték és régizene. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 13./2006. július 14.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara az összesített eredményeket ismertette. A román–angol szakon korábban eredményesen lezárult államvizsgákat egészítik ki a többi szakon elért eredmények is. Az államvizsga mutatói a következők: a román–angol szakon 95,83%-os, az agrár és élelmiszeripari gazdaság szakon 75%-os, a könyvelés és gazdálkodási informatika szakon 91,18%-os, míg az általános közgazdaság szakon 91,30%-os a sikeres államvizsgázók aránya. Bakacsi Gyula dékán pozitív példaként említette Józon Mónika doktorandusz tevékenységét, aki három nemzetközi kutatómunkában vesz részt. /(Antal Ildikó): Eredményes államvizsgák. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2006. július 14.
Huszonkilenc éve létezik Nagykárolyban a Collegium régizene–együttes, amely fennállása óta közel 500 koncertet adott itthon és külföldön egyaránt. Az együttesnek nincs kialakult állandó tagsága, gyakorlatilag három alaptag alkotja, Enyedi Ildikó, Vezér János és az együttesvezető, Deák Endre. Deák Endre elmondta, hogy a múlt hónapban léptek fel Segesváron, a Német Demokrata Fórum által szervezett Német Kulturális Napok ünnepségén. Néhány napja pedig Nyírbátoron szerepeltek. Nem kaptak viszont meghívást a csíkszeredai régizene-fesztiválra. /(ra): A nagykárolyi Collegium régizene–együttes. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./2006. július 14.
A tudomány az egyik legfontosabb része a kultúrának – vallja Toró Tibor temesvári atomfizikus, aki július 16-án tölti be 75. életévét. Előadásai nemcsak fizikáról szólnak: a matematikától és a filozófiától a költészetig, Bolyai Jánostól Babits Mihályig és József Attiláig mindenről esik szó bennük. Toró Tibor a kultúra egységét vallja. Foglalkoztatja József Attila transznegatívum-elmélete is. Életpályáját az iskolával való kapcsolata határozta meg. Édesanyja Énlakán volt tanítónő. Székelyudvarhelyen volt egy híres matematika-fizika tanára, Mátéffy Béla, aki csillagászt akart faragni belőle. Amikor befejezte az egyetemet Temesváron Toró Tibor, Marx György volt a neutrinó-fizika egyik kezdeményezője, az általa szerkesztett Fizikai Szemlében közölt cikkekből ismerte meg a neutrinót. Amikor ezzel kezdett foglalkozni, három könyv jelent meg a világon a neutrinóról. A negyediket ő írta „A neutrinó és a szerepe a fizikában, a csillagászatban és a kozmológiában” címmel. Öröm számára, hogy részt vehetett egy tudományág létrejöttében. A professzor jelenleg a tanárok posztgraduális továbbképzését célzó, csíkszeredai Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke, a fizikai témájú előadások szervezésével már tíz éve foglalkozik. Bolyai János megfogalmazta a fizika geometrizálásának a gondolatát, Einstein előtt szinte nyolcvan évvel. Erről a témáról Toró Tibor monográfiát ír. /Pataki Zoltán: A részecske vonzásában. Beszélgetés a 75 éves Toró Tibor professzorral. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2006. július 15.
Július 16-án ünnepli 75. születésnapját a Temesváron élő Toró Tibor professzor, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, számos tudományos tanulmány és kötet szerzője. Most Csíkszeredába utazik, mert ő a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke. Vendégtanár Szegeden, részt vesz a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésein, az MTA rendezvényein. Ezeken kívül sok helyre kellene még mennie, de ez pénzhiány miatt nem lehetséges. Jelenleg is zajlik egy kongresszus Berlinben a relativitáselméletről, azon sem vehet részt, csak a dolgozatát küldte el. Toró Tibor Énlaka székely faluban született. Vallja, hogy a kultúra egységes, a tudomány is része. El sem tudja mondani, mi mindennel foglalkozott: Bolyai munkásságának a fizikai részét ő tárta fel, ezenkívül a legelején belekerült a mértékelmélet megalkotásába, vagyis az összes fizikai kölcsönhatások és erők egységes szintéziselméletének a megalkotásába. Ezért vagy húszan kaptak Nobel-díjat az utóbbi harminc évben. Ő a hatvanas évek közepén került kapcsolatba ezzel, sikerült dolgozatokat megjelentetnie a Francia Tudományos Akadémia közleményeiben, de csak 1979-ben adták az első Nobel-díjat ezért a témáért. Toró Tibort 1990 megválasztották tanszékvezetőnek az elméleti fizika tanszéken. Tibor fia áttért a politikára, pedig nagyon tehetséges elméleti fizikus volt. /Pataky Lehel Zsolt: Toró Tibor professzor 75 éves.= Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./2006. július 18.
Mintegy 850 magyar pedagógus vesz részt Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamain – közölte Lászlófy Pál, a továbbképzést szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A különböző tanfolyamok színhelye Erdély nyolc települése. Idén 15,3 millió forint támogatást kaptak a magyar oktatási tárcától, tavaly még 18 millió forintot. Tavaly 8 millió forintot kaptak a Szülőföld Alapból, az idén viszont egyetlen forintot sem. /Bolyai Nyári Akadémia: a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus-továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban július 27-én Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Burus Siklódi Botond, a szervezet titkára köszöntötték a továbbképző hallgatóit, meghívott előadóit. A továbbképzés helyszínei közt először szerepel a Bánság fővárosa, Temesvár – közölte Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. /Mayla Júlia, Pataki Zoltán: Akadémia bánsági premierrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. július 18.
Július 16-án, vasárnap ért véget este a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál, ez egyúttal az I. Csíkszeredai Nemzetközi Régizene Fesztivál. A Csíki Kamarazenekar a fesztivál hét első napja alatt tartott mesterkurzus jóvoltából vasárnap este a csíksomlyói kegytemplomban tartotta meg A Bach család zenéje c. barokk koncertjét. /26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A „mesterkurzus” sikerült. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2006. július 19.
Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2006. július 20.
Jelenleg az ország negyedik legnagyobb magyar városa Sepsiszentgyörgy – Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad után, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Csíkszereda előtt. A 70 000-es és 34 000-es lélekszámot felölelő skálán a maga 46 000 magyarjával számottevő koncentrációt képvisel a város. Vajon tudatában vagyunk-e a ténynek, s képesek voltunk-e azt összefogássá és hatalommá, erővé és befolyássá, kultúrává és pénzzé, munkahellyé és életlehetőséggé változtatni? – kérdezte a lap munkatársa, B. Kovács András. /(b. kovács): Negyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./2006. július 23.
Idén a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium adott otthont július 10-14. között a hitoktatók továbbképzőjének, a Bolyai Nyári Akadémia keretében. A négy erdélyi egyházmegyéből összesen 79-en vettek részt az egyhetes programon. A továbbképző fáradhatatlan szervezője dr. Marton József, a BBTE teológiai karának dékánja. /Farmati Anna: Hitoktatók továbbképzője Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./2006. július 27.
A Színművészeti Egyetemen idén a színész szakra 19-en, a bábszínész szakra 15-en, a zenepedagógia szakra pedig 11-en jelentkeztek. A színész szakra 7 diák tandíjmentes és 5 diák tandíjas helyre jutott be. A bábszínész szakon öten a tandíjmentes és öten a tandíjas helyekre jutottak be. A zenepedagógia szakra 11-en jutottak be, a tandíjmentes helyeket hét, a tandíjas helyeket négy diák foglalta el. Kovács Levente professzor, a színművészeti egyetem magyar tagozatának dékánja kiemelte, az idei felvételi színvonala jó volt. A csíkszeredai jelentkezők számarányának növekedése összefügg a Csíki Játékszín sikeres évadjaival. Udvarhely az ODIF (Országos Diák-színjátszó Fesztivál) fellegvárának számít és a Vitéz Lelkek nevű csoport állandó forrása az újabb tehetségeknek. De a sepsiszentgyörgyi felvételizők folyamatos jelenléte is összefügg az ottani színház igen színvonalas működésével. Csökkent a marosvásárhelyi résztvevők száma, ez a színház és a közönség közötti válságos kapcsolat egyik következménye. Idén minden végzősüknek sikerült elhelyezkednie, voltak, akik Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely vagy Gyergyószentmiklós felé mentek. /Ferencz Melánia: Színvonalas felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./2006. július 28.
Idén a tavalyinál is kevesebb diák iratkozott be a Sapientia csíkszeredai mérnöki szakjaira annak ellenére, hogy Lányi Szabolcs tanár szerint Székelyföldön mérnökökben nagy hiány mutatkozik. Lányi Szabolcs professzor szerint nemcsak a csíkszeredai intézményre jellemző az aluljelentkezés a mérnöki karokra, hanem országos jelenségről van szó. A műszaki és társadalomtudomány kar szociológia és kommunikáció szakának 50-50 helyére 41, illetve 92 fiatal jelentkezett. Az élelmiszeripari és környezetmérnöki szakon a tavalyinak a felére csökkent a felvételizők száma. Az említett karok összesen 200 helyéből szakonként öt helyet tartottak fenn a másoddiplomások számára. /Horváth István, Vincze Judit: Mérnöki szak nem kelendő. Lezajlottak a felvételik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./2006. július 28.
Új napilappal bővül az erdélyi magyar nyelvű sajtókínálat. A július 31-én megjelenő Csíki Hírlapot kezdetben csak a megyeszékhelyen, Csíkszeredán terjesztik, de a későbbiekben túl szeretnének lépni a város határain. Önkormányzati források szerint az induló lap egymillió eurós befektetéssel terhelte a vállalkozók kiadásait, akik azonosak az Udvarhelyi Hírlap és más kiadványok tulajdonosaival: Albert Andrással és Petróczki Gézával. Kovács Attila főszerkesztő – aki korábban a Hargita Népe című napilapnál dolgozott -, elmondta, az új lapnál csak nyolc újságíró dolgozik. Legtöbbjüket ismeri a csíkszeredai újságolvasó, illetve rádióhallgató, de vannak új arcok is. A lapterjesztést önerőből állja a kiadó, de a hírlap megrendelhető postán is. A Székelyudvarhelyen nyomtatott, egyelőre fekete-fehér Csíki Hírlap ötezres példányszámmal indul. /Jakab Lőrinc: Új napilap indul Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./2006. július 28.
Jelentős támogatáshoz jut a kolozsvári Állami Magyar Színház. Az RMDSZ művelődésügyi alelnöke, Szép Gyula elmondta: ebből az összegből végre felépíthetik a stúdiótermet, és sor kerülhet a kupola felújítására is. A színház 1992 óta dolgozik egy raktárépületen, a munkálatok – főleg pénzhiány miatt – nagyon sokáig húzódtak. A stúdióterem ennek a raktárépületnek a tetején kapna helyet. A színháznak és az operának otthont adó épületben a különböző tatarozási és karbantartási munkálatok megfelelő rendszerességgel folynak. Nagy gond az, hogy nincsenek próbatermek, próbaszínpad a zenekar számára, irodaépületre is szükség lenne. Az RMDSZ a főtéri Mátyás király-szoborcsoport és a csíkszeredai Mikó-vár felújítására is szeretett volna pénzt kapni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jelentős támogatáshoz jut a színház. Felújítják a kupolát és megépül a stúdióterem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2006. július 28.
Tizenöt év a címe annak az emlékkönyvnek, amelyben Vinczeffy Zsolt áttekintést ad a külhoni magyarok oktatásában vállalt anyaországi támogatásról. „Tizenöt évvel ezelőtt nagy nyomás nehezedett a honi felsőoktatásra. Az újból felfedezett Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék egyszerre nyújtotta be igényét, hogy valamilyen módon, magyar nyelven tanulhassanak lányai, fiai, magyar nemzetiségű polgárai.” – olvasható a könyv bevezetőjében. A Gödöllői Agrártudományi (később Szent István) Egyetemen hozták létre a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amely „küldetése” teljesítése után most már megszűnőben, viszont a megvalósításokat az utókornak meg kell őriznie. A könyvben elsősorban a Hargita megyére vonatkozó fejezeteket nézte át az újságíró, a „csíkszeredai tizenhármak” elindulását 1990-ben, két nappal március 15. előtt. 1991 áprilisában már arról tudósított a Hargita Népe, hogy Pro Agricultura Hargitae névvel alapítvány létesült, amelyet bejegyeztettek, kuratóriumának elnöke dr. György Antal, a köztiszteletben álló nyugdíjas mezőgazdasági szakember. 1991 januárjában együttműködés született László Pál, Csíkszereda akkori polgármestere és dr. Kocsis Károly egyetemi tanár, a külhoni magyarság oktatásának elnöke között. Számos fórum, tanácskozás és sok-sok jeles személyiség szerepel az emlékkönyvben – Tőkés Lászlótól Göncz Árpádig, Soros Györgytől Habsburg Ottóig. A tizenöt év statisztikájában sok érdekes adat található. Az évfolyamtablók sem hiányoznak az emlékkönyvből: gazdasági agrármérnök évfolyam, gépészmérnök évfolyam, kertész üzemmérnök évfolyam, tanítóképző évfolyam, erdőmérnöki kar végzettjei, vadgazdamérnöki kar végzettjei stb. Az emlékkönyv megjelenésére egy korszak végén, a Pro Agricultura Hungariae megszűnésének évében került sor. A Pro Agricultura Hargitae szerepe sem maradhat a régi, tájékoztatott dr. János Zsuzsa, az alapítvány jelenlegi elnöke. Módosították az alapszabályzatot. A Sapientia Egyetem végzi az alapképzést, – az alapítványnak főleg az utánképzés lesz a feladata, az uniós csatlakozás segítése, a szakemberek továbbképzése stb. A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány épületegyüttesében felavatták a Dr. Flórisné Sipos Ida- és a Dr. György Antal-emléktermet is. Mindketten az eltelt tizenöt esztendőben meghatározó szerepet játszottak a szakmai oktatásban. /Ferencz Imre: Tizenöt év. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./2006. július 28.
Vincefi Sándor Svédországba elszármazott képzőművészt Csíkszeredában bemutatni már nem szükséges. Aki mostanáig a szobrászművész Vincefit ismerte, a következő hetekben megtekintheti olajfestményeit. Festményi egyben az újraindult Kalot első képkiállítása. Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója és Bányász László, a romániai Kalot vezetője köszöntötte a hazalátogató képzőművészt. /Antal Ildikó: Az alkotói érem két oldala. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./2006. július 29.
Damó Gyula tanító kifejtette Kisborosnyón, hogy szerinte a négyszáz lelkes falucskában van Európa közepe. Az északi szélesség 45 fokán vagyunk – fejtegette. Ez azt jelenti, hogy Kisborosnyótól – durván – 2500 kilométerre van az Északi-sark, s ugyanennyire az Egyenlítő. A másik érdekesség: Európa kelet-nyugati hosszúságát megmérve megint a félútnál vagyunk. Damó Gyula iskola- és faluigazgatása alatt, a múlt rendszerben száldokfa-köröndöt ültettek a régi állami iskola helyén kialakított parkba, s egy szomorúfűzfát is annak emlékére, amikor az egykori községközpontot, Kisborosnyót faluvá degradálták. A kisborosnyóiak az 1989-es változás után tíz esztendővel erőre kaptak, 2000-2001-ben millenniumi kopjafát állítottak, és megépítették a kétméteresnél magasabb kőtömbből álló hősök emlékművét. A kőszirt tetején turulmadár van. Damó Gyula nyugalmazott tanító és baráti köre 2003-ban megalakította a Nyíres Lokálpatrióta Kört. Életmódszabályzatot – egyféle mai falutörvényt – dolgoztak ki, amelyet fokozatosan alkalmaznak, s eldöntötték, hogy a Millenniumi Emlékparkot olyan emlékművek gyűjtőhelyévé bővítik, ahol a magyarság több mint ezeréves történetének kiemelkedő eseményeit és személyiségeit örökítik meg. A Millenniumi Park előtt székely kapu áll (2002). 2003-ban ikerkopjafát állítottak a magyar történelem dicső éveinek és tragédiáinak emlékére. 2004 tavaszán kopjafával tisztelegtek az anyanyelv előtt, s 2004 őszén ugyancsak kopjafával emlékeztek az 1956-os áldozatokra, s hatalmas emlékkövet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Erdély Nagyasszonyainak emléke előtt ugyancsak rézplakettes emlékkővel tisztelegtek (2004), 2005-ben két kopjafát kaptak az egykori kisborosnyói oskolamesterek. Idén Erdély Választott Fejedelmeinek panteonját avatták. A tizennégy egyedi mintázatú és faragású kopjafát a hársfakörönd fáinak közeibe plántálták. A kopjafákat tizennégy háromszéki pedagógus faragta. Ugyancsak akkor avatták a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójának és az önálló Erdély megteremtése 450 éves jubileumának emlékére állított kopját, s Köpe Csaba csíkszeredai faragóművész erre a napra készítette el Fohász című allegorikus szobrát. /Sylvester Lajos: Kicsi a bors – de erős. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./2006. július 31.
Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a Kárpát-medence ásványvizeiről július 28-29-én Csíkszeredában, a Sapientia-EMTE épületében. A konferencia társszervezőjeként jelen volt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) képviseletében Nagy József vezérigazgató is. A felszín alatti vizek széles körű megismertetésének szükségességét és az azok hasznosításában rejlő lehetőségeket fejtegette a megnyitón Liebe Pál, a Felszín Alatti Vizek Alapítványának elnöke. A mofetták és a szejkefürdői gyógyvíz hatásairól is hallhattak előadásokat. /Horváth István: A gyógyászatban is hasznosítható alapanyag lehet az ásványvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2006. augusztus 2.
A magyarországi Vegyépszer Zrt. tulajdona lett a csíkszeredai Út és Híd Rt., a Hargita megyei vállalat. A Vegyépszer hosszú távon 1,2 millió eurós beruházást tervez. Farkas László, a cég vezérigazgató-helyettese szerint a székelyföldi utak építéséből csak 3-4 év múlva számítanak nyereségre. Tekintve azonban, hogy a Vegyépszer lakásépítéssel, környezetvédelemmel, sőt nukleáris hulladékok szanálásával is foglalkozik, biztos abban, hogy a vállalkozás a romániai piacon is sikeres lesz. Négy éven át tartó próbálkozások után sikerült privatizálni a csíkszeredai Út és Híd Rt.-t. A három telephellyel – Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely – tevékenykedő útépítő cég privatizálására Bunta Levente szerint azért volt szükség, mert bebizonyosodott: az állam képtelen jó gazda lenni, amikor útjavításról van szó. A Vegyépszer átvállalta az Út és Híd Rt. korábbi adósságait is. A Vegyépszer ötvenfős létszámmal kívánja elkezdeni Csíkszeredában a munkát. /B. B. E.: Erdélyi sikerekre számítanak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./2006. augusztus 3.
A sorok megszüntetését remélik a Csíkszeredán a magyar konzulátuson dolgozók számának bővítésétől – jelezte Vágó Ferenc konzul, a székelyföldi magyar külképviselet vezetője. A konzulátus előtt naponta, hajnaltól délutánig vízumra várakozó emberek – olykor akár száz személy – látványa a rendszerváltás előtti időszakot idézi, az alkalmazottak létszámnövelésével kapcsolatos részletek tisztázása csak augusztus végére várható. Sorszámot azért nem ad a konzulátus, mert amint a sorszám-automata megjelenne a helyszínen, rögtön felütné a fejét a cédulákkal való kufárkodás is – véli Vágó Ferenc. Szép számmal akadnak olyan erdélyi munkavállalók, akik ahelyett, hogy Magyarországon rendeznék a tartózkodási és munkavállalási engedély meghosszabbítását, annak lejárta után inkább újabb vízumkérelmet adnak be. Sokan, állítólag, ezt csak azért teszik, hogy kibújjanak adóbevallási kötelezettségük alól. /Horváth István: Növelik a konzulátus létszámát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./2006. augusztus 3.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a nyergestetői ünnepségen bejelentette, hogy augusztus 27-én, a magyar polgármesterek találkozóján az RMDSZ-vezetőség hivatalosan is elkötelezi magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A rendszerváltás óta eltelt évek kudarcsorozatként is felfoghatók. Nincs székelyföldi területi autonómia, nincsenek a romániai magyarság túlélését és megmaradását, fejlődését garantáló gazdasági régiók, nincs önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem, a román koalíciós partnerek még a megszelídített kisebbségi törvénytervezetet sem hajlandóak elfogadni. Az anyaország a nemzetközi politikai életben nem vállalja fel a határon túli magyarság képviseletét, mi több, a magyar-magyar kapcsolatrendszert is szétverve, a kétoldalú megbeszélések szintjére sorvasztja a határon túli magyarsággal az érintkezést, állapította meg Sylvester Lajos. A hazai magyarság képviseletére igényt tartó csoportosulásokban széthúzás, egymás kölcsönös lejáratása folyik. Az RMDSZ-vezetés ebben a helyzetben, most jól érzékeli a veszélyt. Az autonómiakövetelés markáns megfogalmazása és kormányzatiakon kívüli eszközök harcba állítása nélkül nincs remény az előrehaladásra. Tudatosítani kell: az autonómiát csak minden magyar összefogásával lehet megteremteni. /Sylvester Lajos: Nyereg és kötőfék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2006. augusztus 3.
Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2006. augusztus 4.
Xantus Géza Római harmónia című kiállításának megnyitójával kezdődtek el augusztus 3-án a Csíkszeredai Városnapok. A szeredai születésű művész több évig élt Rómában és Budapesten, tavaly tért vissza szülővárosába – ahol ezúttal először nyílt egyéni tárlata. A Mikó-vár Szász Endre Galériájában főként festményeket állított ki, továbbá grafikákat, exlibriseket. /Római harmónia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2006. augusztus 7.
Augusztus 4-én kívül-belül felújítva adták át a csíkszeredai Nagy Imre Galériát. Az átadási ünnepséget Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal támogatták a képtár felújítását. Banner Zoltán művészettörténész a székely festőiskola meghatározásáról és annak fontosságáról tartott előadást. Pogány Gábor művészettörténész, aki egyben a festő első monográfusa is volt, Nagy Imre műveinek realisztikus és avantgárd jegyeire hívta fel a figyelmet. Végül Gazda József művészettörténész Epika és szakralitás Nagy Imre műveiben címmel tartott előadást. A Nagy Imre Galéria felújítási munkálatait még folytatni kell. /Horváth István: Megújult galéria. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./2006. augusztus 7.
Az augusztus 5-i vihar ellenére sikeresen zajlottak a Csíkszeredai Városnapok eseményei. A felhőszakadás miatt számos szabadtéri esemény, köztük a pityókafesztivál is elmaradt. A rendezvény fénypontjának a Korál együttes koncertje számított. A városnapok keretében ünnepelték meg a zsögödi Nagy Imre halálának harmincadik évfordulóját is. A Nagy Imre-képtárban a harminc éve elhunyt Nagy Imre festőművészre emlékeztek. Szabó András A bő fény forrása című Nagy Imre-monográfiáját is bemutatták. Este az Új Bojtorján együttes koncertjére az eső is alábbhagyott. /Jakab Lőrinc: Csak a pityókafesztivált bánják a szervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./2006. augusztus 10.
A Krónika szerint a kormányátszervezés következtében Csutak István és Jakab István RMDSZ-es politikus veszíti el az integrációs, illetve a pénzügyi tárcánál betöltött államtitkári tisztségét. Csutak István megerősítette, hogy megszüntetik államtitkári tisztségét, hazaköltözik Csíkszeredába. Jakab István pénzügyminiszteri államtitkár közölte, hivatalosan még nem értesítették arról, hogy megszüntetnék tisztségét. Jakab István hatáskörébe ugyanis az EU-s pénzek menedzsmentje tartozik, államtitkártársa pedig az uniós pénzek kifizető egységéért felelős. /Barta Zoltán: Jakab István is távozni kényszerül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./2006. augusztus 10.
A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./2006. augusztus 10.
Az elmúlt évszázad különösen tisztelt, kiemelkedő erdélyi nagyságainak Panteonjában kimagasló helyet foglal el Isten Szolgája, boldogemlékű Márton Áron római katolikus megyéspüspök – hangsúlyozta jeles életrajzírója Marton József dékán, egyetemi tanár. Márton Áron 110 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokos nagyközségben. Szülei egyszerű földművesek voltak. Tanulmányait szülőfalujában, Csíkszeredában, valamint Gyulafehérváron végezte. Végigharcolta az első világháborút, négyszer sebesült meg. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. 1924-ben szentelte pappá Majláth Gusztáv püspök. Gyergyóditróra, majd Gyergyószentmiklós, ezután Marosvásárhelyre nevezték kit. 1934-ben főpásztora az Erdélyi Katolikus Népszövetség igazgatójává nevezte ki. 1932-től következett Márton Áron kolozsvári szolgálata: az egyetemi ifjúság lelkipásztora, majd a Szent Mihály központi egyházközség plébánosa. György Lajossal és Venczel Józseffel megalapította és szerkesztette az Erdélyi Iskola című népnevelő és kulturális folyóiratot. 1938 karácsonyán XI. Piusz pápa kinevezte a 42 éves Márton Áront erdélyi megyéspüspökké. 1940-ben Észak-Erdély visszatért, a határváltozás kettévágta egyházmegyéjét, azt, ő azonban az ősi székhelyen, Gyulafehérváron maradt, kisebbségi sorsba került hívei mellett. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban felemelte szavát az erdélyi zsidóság deportálása ellen. A hatóságok ezért azonnal kiutasították Észak-Erdélyből. Ma Jeruzsálemben, a Yad Vashem hősök temetőjében, az Igaz Embert jelző emléktábla hirdeti bátor tettét. Márton Áron a második világháború után mindent megtett, hogy a határok újrarendezésének igazságossága érdekében hallgassák meg az erdélyi magyarságot is. 1948-ban egyházmegyéjét mindenéből kifosztották. Elvették az európai hírű Batthyaneum könyvtárat, valamennyi katolikus tanintézetet, az ezekhez tartozó összes ingatlant, felszámolták a katolikus sajtót. Moszkvai mintára, az erdélyi katolikus egyházat el akarták szakítani a római pápától. Márton Áron tiltakozó álláspontra helyezkedett. Körlevélben emelte fel szavát a görög katolikusoknak az ortodoxiába való beolvasztása ellen. Inkább lemondott az államsegélyről, de nem volt hajlandó csökkenteni papjainak létszámát. 1949. június 21-én letartóztatták. Perét katonai törvényszék tárgyalta titokban, s életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönben is alázatos, másokat szolgáló, imádkozó segítője volt sorstársainak. 1955 januárjában büntetését a nemzetközi tiltakozás miatt felfüggesztették, s február 2-án kiengedték a börtönből. Gyulafehérvárra csak március 24-én érkezett meg, addig „feljavító” kezelésen tartották a bukaresti érsekségen, mert úgy ki volt éheztetve, hogy nem merték a nép elé engedni. 1955 és 1957 között szabadon mozoghatott egyházmegyéjében. Mindenütt hatalmas lelkesedéssel fogadták. 1957-től kezdődően, tizenkét évi házi fogságra kényszerítették. Az egész püspöki palotába (beleértve a kertet is) lehallgatókészülékeket rejtettek el. Csak a székesegyházba mehetett át. 1967-ben azután, külföldi nyomásra, a szobafogságát feloldották. A püspök 1969-ben és 1971-ben Rómába is eljuthatott. A megöregedett püspök újra szabadon mozoghatott, bérmaútjai diadalmenetekké váltak. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését, de csak 1980 áprilisában hagyta jóvá II. János Pál. A püspök 1980. szeptember 29-én elhunyt. Már életében szentnek tekintették. 1992. november 17-én az Apostoli Szentszék engedélyezte, hogy egyházmegyei szinten elinduljon Márton Áron szenttéavatási pere, ami jelenleg is folyamatban van. /Fodor György: Főhajtás az Emberkatedrális emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./2006. augusztus 14.
Az újjáépített, hajdani ún. „barátok feredőjét” avatták fel augusztus 13-án Csíksomlyón. A kalákában felújított, illetve zarándokok pihenőhelyévé átalakított helyen a munkálatok utolsó simításaival az önkéntesek még nem készültek el. Gergely István katolikus pap áldást mondott, majd felszentelte a megújult fürdőt, utána Potozky László, a Polgár Társ Alapítvány igazgatója és Antall Attila, Csíkszereda alpolgármestere mondtak köszönetet a munkában részt vállalt önkénteseknek. Kissé megtévesztő a „fürdő” név, ugyanis csak díszmedence lesz egy, a zarándokok számára kialakítandó pihenőhelyen. A Lobogóforrás közelében egy Szűz Máriát ábrázoló fűzfaágakból készült szobrot is állítanak. A „Borvíz útja” programnak ez a hetedik, egyben legnagyobb megvalósítása, jelezte Potozky László. /Horváth István: Fürdőavató Csíksomlyón. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2006. augusztus 14.
Tizenharmadik alkalommal szervezték meg a Csalhó Nemzetközi Folklórfesztivált Csíkszeredában. A rendezvényen három nemzet népzenéjébe és táncaiba kapott betekintést a csíkszeredai közönség: a csíki Borsika Néptánccsoport, az Izraelből érkezett El Sawaid Dabka és a szerbiai Gusle együttesek szórakoztatták a népzenét kedvelőket. /Egy estényi folklór. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./