udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-840 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
1999. szeptember 14.
Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./1999. szeptember 14.
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./1999. szeptember 15.
Sajtótájékoztatón számolt be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vezetősége az elmúlt évadban szerzett tapasztalatokról, illetve terveikről. Merő Béla rendező elmondta, hogy minden kezdő színház ifjúsági színház kell hogy legyen. Akkor lesz igazi közönsége a színháznak, amikor a mostani gyerekek felnőnek. Fontosnak érezte, hogy a többségi nemzet kultúrája is jelen legyen színházunkban: műsorra tűztek egy Caragiale-darabot. /Színház mindenkinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./1999. szeptember 15.
Szept. 14-én Sepsiszentgyörgyön megnyílt a magyarországi képzőművészek tárlata. A kiállításon a Körmendi Galéria anyaga, az utóbbi évtizedek jelentős művészeinek alkotásai tekinthetők meg. Ez a kiállítássorozat Csíkszeredában kezdődött, és Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre és Kolozsvárra viszik a tárlat anyagát. /Tárlatnyitó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./1999. szeptember 16.
Szept. 16-18-a között rendezik meg Csíkszeredában a III. Erdélyi Orvosnapokat a Megyei Kórház és a Martoni Alapítvány közös szervezésében. Mintegy 150 résztvevőre számítanak. A háromnapos rendezvény programjában előadások, szekcióülések, valamint szabadidős tevékenységek szerepelnek. A rendezvénysorozat keretében ünnepi megemlékezésre is sor kerül, abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt létesült Csíkszeredában a szervezett szülészet-nőgyógyászati osztály. /Holnaptól Csíkszeredában III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ Szept. 15-én tartják a hivatalos megnyitót. Dr. Bokor Márton és dr. Szatmári Sebestyén referátumát hallgathatják meg a résztvevők. Szekcióülések zajlanak, ahol a szülészet, nőgyógyászat különböző területein folytatott kutatások, tapasztalatok eredményeit mutatják be a helybéli, valamint a Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Budapestről érkezett előadók. /III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 16.
Székelyudvarhelyen a városi önkormányzat úgy határozott, hogy az 1848-49-es szabadságharcban, valamint a két világháborúban elesett udvarhelyi hősök tiszteletére emlékművet állítanak a Márton Áron térre. Az alkotás ünnepélyes leleplezését 2000. március 15-re tűzték ki az illetékesek. A polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra beérkezett pályamunkák közül a bizottság kiválasztotta azt a művészi munkát, amely a Márton Áron téren kap majd helyet: Szabó János udvarhelyi képzőművész alkotta Vasszékely nevű szoborra esett a választás. A szobor talapzatán helyet kapnak külön csoportosításban a hősök nevei. /Székelyudvarhely. Emlékművet állítanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 16.
Szept. 14-én a Hungária Televízió Alapítvány vezetősége erdélyi körútja során Kolozsváron találkozott közéleti személyiségekkel. A jelen lévő kolozsváriak felvetették: az eddiginél jobb híradóra lenne szükség, történelmünket, kultúránkat bemutató műsorokra. Pillich László 295 erdélyi néző kézjegyével ellátott levelet nyújtott át az alapítvány elnökének, amelyben a Héthatár és a Közép-európai Magazin tervezett megszüntetése ellen tiltakoztak. /Vendégünk volt a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ A Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) küldöttsége Gyulafehérváron Jakubinyi György érsekkel, a Hittudományi Főiskola tanáraival, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanáraival és diákjaival találkozott. A HTVK Csíkszeredában sok hasznos észrevételt kapott. Abban minden hozzászóló megegyezett, hogy a Duna TV-re szükség van, hogy a magyarságtudat ápolásával szolgálatot teljesít, ám ugyanakkor megfogalmazódott az újítás is. Ellustult a Duna TV fogalmazódott meg a kritika. /Frissítést kíván a versenyhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ A Hungária Televízió Közalapítvány Szatmárnémetiben tartott közönségtalálkozóján Hegedűs Zsuzsa református lelkész, a Közalapítvány egyik mérvadó személyisége, drámai beszédben ecsetelte a nemzetünkre leselkedő demográfiai katasztrófa veszélyeit. Hegedűs elmondta: a magyarországi politikai pártok valósággal versengenek azon a téren, hogy melyikőjük tud kiterjedtebb pánikhangulatot kelteni. Arról azonban kevés szó esik, hogy a megmaradásért tenni is kéne valamit - ez pedig áldozatkészséget, következetes segítségnyújtást, nemzetstratégiai gondolkodást és ami ezzel szervesen összefügg: hitet követel. Egy ország nem azoké, akik meghalnak érte, hanem azoké, akik teleszülik! - állapította meg a szónok, majd hangsúlyozta: addig, amíg a családban meghatározó terheket hordozó nőnek mint anyának és nevelőnek nem lesz nagyobb méltósága (és mozgástere), minden demográfiai tervezgetés írott malaszt marad. Sajnos, a mai magyar pártok csaknem kivétel nélkül adósak a nő etno és társadalompolitikai szerepének felismerésével. Hegedűs Zsuzsa hangsúlyozta: az egészséges nemzeti lét és közélet alapfeltétele az, hogy az igazságot ki lehet mondani. Az igazság pedig az, hogy nem fogyhatunk tovább! Nem lehetünk előmozdítói saját nemzetünk élettani őrlődésének, felszámolódásának. Az egyházi és a különféle civil szervezeteknek az eddigieknél sokkal többet kell majd foglalkozniuk a magyar családok védelmével? Ezt a foglalkozást ki kell terjeszteniük a határokon túl élő magyarság köreire is - fejezte be a lelkésznő. /Hegedűs Zsuzsa a magyarság demográfiai katasztrófájáról. A jövő alakítása a mi felelősségünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./1999. szeptember 16.
A Szent-Györgyi Albert Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Szatmárnémeti MADISZ, a Világszövetség Erdélyi Társasága október 23?24-én rendezi meg a IX. Hajnal akar lenni kárpát-medencei népdaléneklési versenyt. A rendezvény célja a magyar népdal népszerűsítése, eddig ismeretlen tehetséges emberek felfedezése. Részt vehet bárki, aki nem végzett ének szakot zeneművészeti akadémián vagy főiskolán, nem engedélyezett énekes, betöltötte 16. életévét. /Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 16.
Dr. Balázs Lajos több évtizedes kutató- és gyűjtőmunkája eredményeként készült el a születés, házasság és halál hármas szokáskörét ismertető, feldolgozó és elemző monográfia-sorozat. A háromkötetes munka utolsó részeként megjelent Szeretet fogott el a gyermek iránt /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című monográfia, amely a születés mély rétegeit tárja fel: a csíkszentdomokosi szokásvilág rituáléját, a születéssel kapcsolatos ceremóniákat és hiedelmeket. /Szeretet fogott el a gyermek iránt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 16.
Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége és a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal szervezésében szept. 17-én 10 a Városháza dísztermében székelyföldi üzletember-találkozót tartanak. A visszajelzések szerint jelen lesznek Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati elnökei, a bejelentkezett hetven cég képviselői. /Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 18.
Szept. 18-án a parajdi sóbánya kápolnájában ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Nepomuki Szent János szobrát. A szoborállítást a sóbánya vezetősége kezdeményezte, a kivitelezést támogatta a megyei és a helyi tanács is. Szekeres Lajos nyugalmazott bányász készítette el az 1,75 m magas szobrot, mely mostantól a bánya kápolnájának dísze lesz. /Szoborállítás a parajdi sóbányában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./1999. szeptember 20.
Csíkszereda után Székelyudvarhelyen állította ki kerámiáit Bálint Csaba, szept. 17-én a Haáz Rezső Múzeumban nyitották meg a tárlatot. /Kerámiakiállítás Székelyudvarhelyen: Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./1999. szeptember 23.
Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./1999. szeptember 24.
Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián rendezik meg szept. 23-26-a között azt a nemzetközi médiatalálkozót, amely kereszténységünk és államalapításunk megünneplésére szándékozik felkészíteni a katolikus médiában dolgozókat. A találkozóra kb. 100 résztvevőt várnak, köztük kárpátaljaiakat is. Tamás József segédpüspök mutat be nyitószentmisét. Kovács Sándor helyi főesperesnek és Juhász Juditnak, a Magyar Rádió alelnökének üdvözlőbeszéde után elkezdődnek az előadások. Juhász Judit, Sebestyén Péter, dr. Marton János történészprofesszor, Derzsy András, Nagy Balázs néprajzos, Zoltán Ildikó tanárnő, valamint Vadász Ágnes, a Magyar Rádió bemondónője tartanak előadásokat. /Katolikus médiatalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 24.
Szentannai Mózes Nyikómente az ezredvégen című terjedelmes kötetét időtállónak minősítette ajánló soraiban Lőrincz György. A méltató megjegyzi: "Lehet, ez a könyv stilárisan, s talán szerkezetileg sem a legegységesebb, de bízva és hittel mondhatom, az egyik legfontosabb az utóbbi évek hely- és tájtörténeti könyvei sorában". A szerző bemutatta a tájegység, a Nyikómente földrajzi fekvését, klímáját, számba veszi fontosabb történelmi eseményeit és bemutatja a településeket. A 22 települést magába foglaló tájegység demográfiai adatait is feldolgozta. A szerző feltérképezte a tájegység neves szülötteit, röviden ismertetve munkásságukat, kitért a közegészségi állapotokra, de felleltározta a temetőket, a tájmúzeumokat is. Szentannai Mózes portáról portára járva készítette el a Nyikómente jelenlegi állapotát bemutató táblázatait, feltüntetve a települések lakóinak, portáinak, családjainak számát, felleltározva, hogy hány lakás, milyen felszereltséggel található a vidéken. Ismertette az egyes falvak történelmét, felsorolta, hogy az illető falu szülöttei közül kik végeztek középiskolát, egyetemet, kik az első meg a második világháború áldozatai, és számba vette a portákat, felmérve, hogy ki a tulajdonos, hányan lakják a házat, hány családtag ingázik, régi-e vagy új a ház, van-e pincéje, kútja, fürdőszobája, székely kapuja.- A könyv hivatkozási alap, akárcsak Orbán Balázs monumentális munkája. /Nyikómente az ezredvégen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 24.
Veres Péter, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa Segédlet falumonográfia írásához /Litera Kiadó, Székelyudvarhely/ című kiadvánnyal jelentkezett. A szerző 399 pontba tömörítve sorolta fel, hogy mit kell tartalmaznia egy ilyen jellegű munkának. /Segédlet falumonográfia írásához. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 27.
Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./1999. szeptember 29.
Szept. 28-án tartották a Babes-Bolyai Egyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatán az ünnepélyes főiskolai tanévnyitót. Dr. Pándi Gábor egyetemi docens, főigazgató, valamint Dombai István igazgatóhelyettes hangsúlyozták, hogy a Gyergyószentmiklóson tanulók az egyetem teljes jogú diákjai, akiket a Babes-Bolyai Egyetem neve éppúgy kötelez, mint a Kolozsváron tanuló kollégáikat. A most tanévet kezdő 222 diákból 154-en magyar, 68-an román tagozaton folytatják tanulmányaikat. Turizmus szakon első éven 54, másodéven 83, harmadéven pedig 41 hallgatója van a főiskolának, kartográfia szakon első éven 17 magyar, 2 román, másodéven 20 magyar és 5 román tagozatos hallgató képezi magát. A gyergyói főiskolán 44-en tanulnak tandíj ellenében, a többiek tanítási költségeit az állami költségvetésből finanszírozzák. /Főiskolai tanévnyitó Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./1999. szeptember 29.
A Gyilkos-tónál, a Napsugár szálló mellett fekvő domboldalon római katolikus kápolna alapkő-letétele történt meg, Tamás József csíkszeredai püspök jelenlétében. A kápolna, amelyet még Kós Károly álmodott meg, végülis Anthony Gall, Elekes Károly és Stefanovics Péter magyarországi építészek tervei szerint készül el. /Emlékezet a jövőnek - alapkőletétellel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1999. szeptember 29.
Megjelent a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja legújabb kiadványa Ismerős terepen /ProPrint Kiadó, Csíkszereda/ címmel. Gagyi József, a könyv szerkesztője elmondta, hogy ez a kötet korábbi írásaikból készült válogatás. A könyv a társadalomtudományokat tanuló fiataloknak, a társadalomtudományok, főként a kulturális és szociál-antropológia, annak módszertana iránt esetleg érdeklődőknek készült. Összegezve: a kötetben antropológiai leírásról van szó és ez azt jelenti, hogy az idő és tér folyamatosságából kiemelünk egy meghatározott helyzetet, és azt megvizsgáljuk, körbejárjuk. Ez a leírás egyrészt tényszerű, tehát rögzíti mi és hol történik, másrészt értelmezés, választ ad arra, hogy miért történik. A történésen túl mindig valamilyen szabályszerűséget kell keresni, azt, hogy mi működteti a vizsgált emberi csoportot, társadalmat. /Az apró részletektől a monografikus igényig. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./1999. szeptember 29.
Szeptember 24-26 között a Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós plébánián tartották a kárpát- medencei keresztény médiatalálkozót. Jelen voltak a vajdasági, budapesti, szatmárnémeti, brassói, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, valamint a helybeli média képviselői, akik a tömegkommunikációs eszközök minden lehetőségét arra akarják felhasználni, hogy a keresztény, örök értékű kincseket átmenthessék a harmadik évezred számára. Előadást tartott többek között Juhász Judit, a Magyar Rádió Rt. alelnöke, és a négy évvel ezelőtt létrejött Hírvivő Alapítvány képviselője, Kosik Júlia. A kétnapos rendezvény mottója: "Hirdessétek az evangéliumot minden népnek". /Derzsy András: Szeptember 24-26 között a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánia adott otthont a kárpát-medencei keresztény médiatalálkozónak. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./1999. szeptember 30.
Csíkszeredában az új színház, a Csíki Játékszín nyitóelőadása Részegek címmel Dosztojevszkij szövegei alapján összeállított, stúdióelőadás volt. /Évadnyitó a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1999. szeptember 30.
A megyeszékhely színházalapítása példaértékű, a Csíki Játékszín önkormányzati létrehozása a mostani idők egyik legkiemelkedőbb kulturális gesztusának számít. /A Csíki Játékszín bérletrend-változása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./1999. szeptember 30.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./1999. október 1.
Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti vezetője nyilatkozott tapasztalatairól. Most kezdik érzékelni a feladat nehézségétt, látják a megosztottságot. A legnagyobb gond, hogy az ifjúsággal nem találnak kapcsolatot. Parászka nagyobb befogadókészségre számított. - A társulat közérzete jó. /Az első évad. Beszélgetés Parászka Miklóssal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./1999. október 5.
Az ellenpropagandának köszönhetően nem volt telt ház Csíkszeredában okt. 1-jén, a Csíki Játékszín első önálló nagyszínházi produkciójának bemutatójakor. A színházbarátok azonban nem csalódtak, kiváló előadás volt. Néhány évtized múlva csupán színháztörténeti kuriózum lesz, hogy mekkora ellenállással kellett megküzdeniük a csíkszeredai színház alapítóinak. Molnár Ferenc A doktor úr című bohózatát mutatták be. A siker biztosítéka a nagynevű színésztársaság és a dicséretes csapatmunka volt. Ugyanis Hunyadi László és Czintos József alakították a főszerepeket. Rendező: Parászka Miklós. /A Csíki Játékszín bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./1999. október 5.
A bukaresti Legfelső Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és hatályon kívül helyezte a Maros Megyei Törvényszék és a Marosvásárhelyi Táblabíróság ítéletét, egyben elrendelte az ügy újratárgyalását. Az udvarhelyiek által jól ismert területvitáról van szó, valamint az Aris Industrie Rt. ajándékozási szerződéséről, amelynek alapján ez a bukaresti cég az ingatlant (az épületet) a Szeplőtelen Szív görög katolikus apácarendnek adományozta. A felperes - vagyis a város - kéri az eredeti helyzet visszaállítását. Székelyudvarhely csereháti ügyvédje, dr. Kincses Előd közölte az udvarhelyi Polgármesteri Hivatallal azt is, hogy a bukaresti Legfelső Törvényszék kimondta: annak idején az udvarhelyiek szabályosan bélyegezték fel a felperesi kérelmeket, nem lett volna szabad az ellen kifogást emeljen a vásárhelyi táblabíróság, ugyanis a bélyegilletékek megállapítása, illetve elbírálása pénzügyi hatóságok dolga. /Székelyudvarhely: él a remény Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./1999. október 5.
Nemrég tért haza magyarországi turnéjáról a csíkszeredai székhelyű Hargita Székely Népi Együttes. A szeptember 24-én kezdődött turnéra az együttes az Életem a Tánc című előadásával mutatkozott be. /Magyarországon turnézott a Hargita. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 6.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya október 8-9. között tartja ötödik vándorgyűlését Marosvásárhelyen. Az ülésszakot a helyi fiókegyesület szervezi, témája: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben - előzményei, lefolyása és következményei. Az ülésszakon bukaresti, budapesti, kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, szászrégeni, dicsőszentmártoni és marosvásárhelyi előadók ismertetik a forradalomra és szabadságharcra vonatkozó történelmi, irodalomtörténeti, egyháztörténeti és néprajzi kutatásaik eredményeit. /EME-vándorgyűlés Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./