udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 565 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 541-565

Helymutató: Debrecen

2002. augusztus 31.

Aug. 29-én megkezdődött a Magyarországról elszármazott tudósok nemzetközi találkozója Debrecenben. A korábbi négy alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában rendezték a magyar származású orvosok találkozóját. A mostani eseményre a világ tizenegy országából érkezett mintegy száz meghívott összesen 82 előadás keretében ismerheti meg egymás legújabb kutatási eredményeit. /Magyar származású tudósok találkozója Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2002. augusztus 31.

Kartal Ernő /Debrecen/, a minorita szerzetesrend tartományfőnöke reagált Ujj Jánosnak a lap aug. 14-i számában megjelent cikkére /Magyar katolikusok akarunk maradni!/. Aradon sokféle nemzetiséghez tartozó katolikus hívek élnek, a magyarokon kívül németek, románok, bolgárok is, mindegyikük igénye az anyanyelv használata. A kommunista időszak üldöztetése, elnyomása miatt elsorvadt a minorita rend. Az itt működő minoriták a gyóntatás, a prédikálás szintjéig meg fognak tanulni az itt élő hívek nyelvén. Kartal méltatlan szemrehányásnak tartja Ujj János cikkét. /Kartal Ernő: Kedves Aradi Katolikus Hívek! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2002. szeptember 2.

Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 3.

A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2002. szeptember 5.

Sánta Ferenc Kossuth-díjas író /Az ötödik pecsét, a Húsz óra, Az áruló című emlékezetes művek alkotója/ 1927. szept. 4-én született Brassóban. Gyermekkorát Sepsibükszádon és Marosvásárhelyen töltötte, Kolozsváron járt gimnáziumba. 1945-ben a debreceni református kollégium diákja lett, de tanulmányait félbehagyta. Számos foglalkozást kipróbált: dolgozott traktorgyárban, bányában, majd katonatisztként. 1958 és 1968 között a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa volt. 1954-ben egy irodalmi esten elhangzott hozzászólása feltűnt Szabó Pálnak, aki megérezte benne az írót. Ekkor még csak egyetlen írása volt, a Sokan voltunk. Az elbeszélés 1954-ben az Irodalmi Újságban jelent meg, s azonnal az irodalmi élet középpontjába került. Egyik novellájának címe, az Emberavatás a fiatal írók antológiájának névadója lett. Első elbeszéléskötete, a Téli virágzás (1956) igazolta a pályakezdéséhez fűzött reményeket. 1956-ban a Petőfi-kör vezetőségi tagja volt. Sánta Ferenc 1970-ben adta ki Isten a szekéren című novellaválogatását. Kicsik és nagyok címmel 1982-ben újabb válogatott novellái jelentek meg, válogatott alkalmi írásait Halálnak halála és A szabadság küszöbén címmel publikálta 1994-ben. 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Nagy regényei óta új írással nem jelentkezett, megkezdett kéziratai töredékben maradtak. /Fábri Ferenc (MTI): Sánta Ferenc hetvenöt éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2002. szeptember 14.

Debrecenben az Erdély-történeti Alapítvány kiadásában három érdekes forráskötet is napvilágot látott (még 2001-es impresszummal) az 1820-as Cziráky-féle összeírás parasztvallomásaiból. Az első kötetben Udvarhelyszékiek vallanak, a második és harmadik darab viszont már Marosszékről hoz újabb érdekes és változatos tudnivalókat. A kötetbe felvett vallomások szerint 120 település helyzetéről faggatták a kérdezőbiztosok a falusbírákat, szabad parasztokat. 120 faluban az 1820-ban létező 126 Maros széki helység közül. Az aszály, az éhínség, az elvándorlás miatt a császári hatóság még egyszer nekigyürkőztek az erdélyi úrbéri rendezésnek. 1769 óta többször is kísérlet történt a kötelezettségek tisztázására elvi alapon, de a Gubernium, a kijelölt bizottságok, a földesurak és helyi notabilitások, országgyűlés mindenkor sikerrel álltak ellen Bécs szándékának. 1848 előtt ez a legfontosabb adatforrás az egyes falvak gazdasági és társadalmi életére nézve. /Sebestyén Mihály: Falvaink állapotáról 1820-ban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

2002. szeptember 21.

Majd húsz évi távollét után Nuridsány Éva festőművész visszatért kezdeti művészi sikereinek városába, Kolozsvárra, ahol 1964-ben végezte el a Tanárképző Főiskola Képzőművészeti Szakát. 1983-ban áttelepült Magyarországra, Debrecenbe. Nuridsány Éva az utóbbi tíz év terméséből válogatta mostani kiállításának anyagát. A tűzzománc tíz évvel ezelőtt kerítette hatalmába a művészt. Bemutatta egyazon téma festői és zománcváltozatát. /Németh Júlia: Áthallásos színsziporkák. Nuridsány Éva kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2002. szeptember 26.

Több mint negyven évi szünet után ismét megkezdődött a magyar nyelv tanítása a román állami oktatás keretében a csángók lakta romániai Moldva két településén, a Bákó megyei Pusztinán és Klézsén: hetente három órában oktatják a magyar nyelvet. Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Bákó városban tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta: a magyar nyelv tanításának megkezdése annak jele, hogy az RMDSZ és a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt között létrejött az együttműködési megállapodás. Pusztinán Bilibók Jenő oktatja a magyar nyelvet. A pusztinai fiatalember szülőfaluja iskolájába tért vissza tanárként /Debrecenben szerzett diplomát/. Összesen huszonnégy alsó- és felső tagozatos gyermek látogatja a magyar nyelvórát. Klézsén tizenhat gyermek jár magyar órára. Eddig hét moldvai településen sikerült beindítani a magyar nyelvoktatást. Ez a szám a mostani tanévtől kezdve tízre emelkedik, a tíz település közül kettőben pedig a hivatalos oktatás keretein belül is elindulhatott a magyarnyelv-oktatás. Moldvában 1948 és 1959 között működtek magyar tannyelvű iskolák, Bákóban magyar tanítóképző is volt. /Magyar anyanyelv tanítása Moldvában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./

2002. szeptember 28.

A nagykárolyi Provinciart gyakran szervez kiállításokat, könyvbemutatókat a város kultúrházában. A csoportosulás egyik alapító tagja a mezőpetri illetőségű Lázin Csaba falujából ingázik nap mint nap Nagykárolyba, ahol rajzot tanít az egyik általános iskolában. Lázin Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola elvégzése után Nagyváradra került. A képzőművészekből álló "35-ös Műhely" tagja volt. Festményeit kiállította Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Berettyóújfaluban. Ezután Lázin Csaba Nagykárolyba költözött. A városban barátaival megalakította a Provinciartot. Ez kulturális egyesület, amelynek keretében minden műfajt felkarolnak: képzőművészek, fotóművészek, zenészek, irodalmárok számára szerveznek kiállításokat, koncerteket, szerzői esteket. Vannak külföldi tagjaik is, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, akik általában a tavaszi és őszi tárlatok alkalmával hozzák el műveiket. Háromtagú vezetőtanács irányítja a Provinciart tevékenységét: Kádár Ferenc, Lendvai Zoltán és ő. Havonta rendeznek kiállítást, könyvbemutatót vagy koncertet. Egyetlen gondjuk a pénz. Bekő Tamás polgármester támogatja őket. /Fodor István: Lázin Csaba, a nagykárolyi Provinciart alapító tagja szerint: Vidéken is vannak értékek, amiket érdemes felmutatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 11.

Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2002. október 12.

Emléktáblát avattak Simonyi óbesternek Nagyváradon, a vártemplom tornya alatti átjáróban. A két testvérváros, Nagyvárad és Debrecen polgármestere, Petru Filip és Kósa Lajos leplezte le Simonyi óbester emléktábláját. Utána Tempfli József megyés püspök szentelte fel a táblát, majd rövid könyörgést mondott. Az emléktábla elhelyezését a Pro Patria Alapítvány kuratóriumának elnöke, Emődy Dániel kezdeményezte. Simonyi óbester a váradi várban teljesített szolgálatot katonáival 1817-1818-ban. A napóleoni háborúkban szerzett érdemeket, vitéz, vakmerő huszár volt, aki nem mindig tartotta magát a katonai fegyelemhez. Állítólag Váradon várjátékot is szervezett katonáival. Ennek közös felelevenítését javasolta a debreceni polgármester. /Simonyi óbester a várban. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./

2002. október 18.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter okt. 17-én Aradra utazott egynapos határ menti találkozóra, eleget téve Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter meghívásának. Az aradi megbeszélésen a miniszterek áttekintették a kétoldalú katonai kapcsolatok helyzetét, valamint az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. A tárgyalások végén a tervek szerint aláírják a minősített katonai információk kölcsönös védelméről 1997-ben Debrecenben kötött kormányközi egyezmény I. cikkének módosításáról szóló megállapodást, valamint a két ország szakminisztériumai közötti, a légierők együttműködéséről szóló dokumentumot is. /Honvédelmi miniszterek találkozója Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2002. október 22.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete újraalakulása óta számos magyarországi mezőgazdasági kiállításon vett részt. Immár hagyományossá vált helyeik: Pápa, Debrecen, Szerencs, Szentlőrinc, Hódmezővásárhely, Szeged és a Budapesti Nemzetközi Vásár. Több évi tapasztalataink bizonyítják, hogy érdemes megjelenni minél több nemzetközi vásáron, kiállításon. Az RMGE-t várják Vajdaságba és Szlovákiába is. /Máthé László alelnök: Egyre több külföldi kiállításon az RMGE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

2002. október 28.

A Szacsvay János Alapítvány, az Esztelnekért Alapítvány, a Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület és a Felső-háromszéki Népművészek Egyesülete ötödik alkalommal szervezte meg Esztelnek falu ünnepét okt. 26-án. A Szacsvay János-emlékműnél tisztelegtek az 1848/49-es szabadságharc hősi halottai emléke előtt. Bogdán László megnyitotta Vinczeffy László festőművész egyéni tárlatát. A nap fénypontját a debreceni Valcer Táncstúdió társaságitánc-bemutatója, illetve mazsorettcsoportjának fellépése jelentette. /(Iochom): Falunap Esztelneken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2002. október 29.

Okt. 26-án Debrecenben az 1902-es tusnádi székely kongresszus 100. évfordulója tiszteletére rendezett "Erdély száz éve" című tudományos tanácskozást rendeztek, előadást tartott Egyed Ákos kolozsvári akadémikus. A tudós emlékeztetett a száz évvel korábban megfogalmazott kívánalomra, miszerint "a székelységet szülőföldjén kell életképessé tenni". Székelyhidi Ágoston, a tanácskozást rendező Erdélyi Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: a tanácskozás ajánlásokat fogad el, amelyeket a magyar kormány elé terjesztenek arra vonatkozóan, hogy mire figyeljen oda az erdélyi magyarság fejlődése érdekében. /Erdély száz éve - tanácskozás Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2002. október 31.

Okt. 30-án Szilágypéren a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után, a templomkertben avatták fel Budai Ézsaiás bronzból készült mellszobrát. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök nem maradhatott ott a szobor leleplezésénél, mert néhány órával később részt vett Budapesten azon az ünnepségen, amelyen édesapjának, dr. Tőkés István professzornak a Károlyi Gáspár-díjat adták át. A szoboravatási ünnepség egyik kezdeményezője, Tolnai Ferenc református pap 1991 óta lát lelkipásztor a gyülekezetben. Budai Ézsaiás 1766-ban született Szilágypérben. Tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban kezdte, majd Göttingában és Oxfordban folytatta. Visszatért Debrecenbe, ahol élete végéig tevékenykedett a tudomány és a református egyház szolgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvtankönyv szerkesztése és kiadása is. 1822-ben, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. Szilágypéri szobrát a debreceni Kövér József készítette. /E. Gy.: Szilágypér: Felavatták Budai Ézsaiás szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2002. november 5.

Sütő András legújabb, kétkötetes publicisztikai gyűjteményének /Erdélyország mit vétettem? Neptun Impex Rt, Csíkszereda/, előszavában az olvasóhoz a következő szavakat intézte a Marosvásárhelyen élő író: "Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken. Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza forgandó szerencsével. Ahogy lehet." Ez a könyv második, bővített kiadása a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében megjelent kötetnek. /(nagyálmos): Sütő András új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2002. november 7.

Takács Péter, a debreceni egyetem professzora értékes kiadvánnyal gazdagította a Csíki Székely Múzeum könyvtárát, az általa szerkesztett és gondozott Székelyföldi urbárium öt kötetével, melyet Cziráky-féle urbáriumként is ismernek a történészek. E kiadvány eddig csak a budapesti és a marosvásárhelyi levéltárakban volt hozzáférhető. Immár kötetekbe szedve az 1820-ból származó, a jobbágyok földesuraikkal szembeni kötelezettségeit tartalmazó iratanyag szélesebb körben is ismertté válhat. /Kristó Tibor: Értékes ajándék a csíki múzeumnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2002. november 14.

Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./

2002. november 18.

A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szatmár megyei szervezete közös szervezésében emlékeztek meg nov. 15-én, a 95 éve Szatmárnémetiben született költőről, Dsida Jenőről a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/. Kabán Annamária és Mózes Huba debreceni irodalomtörténészek tartottak előadást Dsida Jenőről, majd Boér Ferenc színművész mutatta be a költő emlékére összeállított Mindenki szíve voltam című pódiumműsorát. /E. Gy.: Dsida Jenőre emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./

2002. november 30.

November elején elhunyt Márki Zoltán /Temesvár. 1928. máj. 22. - Debrecen, 2002. nov./ költő, aki szülővárosában akart nyugodni. Megvásároltam a sírhelyemet Temesváron, mondta el barátainak. Több verseskötete jelent meg. Az Utunk, A Hét, majd nyugalomba vonulásáig az Előre munkatársa, közben 1978-1981 között a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt. Furcsa szokásait, kirobbanó indulatait egyre nehezebben viselte el a környezete. Emiatt kellett a széplelkű poétát a tébolyult lelkeket ápoló debreceni szanatóriumba vinni. /Pongrácz P. Mária: Márki Zoltán emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2002. december 4.

Kurta Kázmér 1976 és 1989 között minden őszi szalonon jelen volt festményeivel. Huszonhét közös tárlaton vett részt szülővárosától, Déstől Resicabányán át Kolozsváron, Herkulesfürdőn, Debrecenben, Pancsován és egyebütt. Egyéni kiállításainak a száma csak Resicabányán közeledik a húsz felé, de ismerik alkotásait külföldön is. Kurta Kázmér rendkívül termékeny művész, aki tudatosan fejleszti magát. Resicabányán megnyílt tárlatának anyagában jelentősek a tájképei. /Makay Botond: Kurta Kázmér kiállítása a Kereskedelmi és Iparkamaránál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2002. december 16.

Dec. 15-én politikusok, egyházi főméltóságok, a bánsági nagyváros helyhatósági képviselői, a romániai magyarság jeles közéleti szereplői vettek részt Temesváron a román forradalom kitörésének 13. évfordulója alkalmából rendezett dokumentumfotó-kiállításon. A forradalom áldozatai előtti kegyelet lerovása, a történelmi eseményekre való emlékezés mellett a múlttal történő szembenézésre szólított fel Temesváron Tőkés László. A püspök a temesvári Forradalom Emlékházában Közép-európai változások címmel megnyílt dokumentumfotó-kiállításon mondott ünnepi beszédet. A tárlaton az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai Páneurópai Piknikről, a magyar-osztrák határnak az NDK-beli menekültek előtti megnyitásáról, a temesvári véres eseményekről láthatók fényképek. Tőkés László a Páneurópai Piknik és a határzár áttörése egyenes következményének nevezte az 1989-ben végbement változásokat, többek között a berlini fal lerombolását. "Temesváron jelképes áttörés történt, a hallgatás falát döntöttük le, de sajnos tizenhárom évvel a történtek után is emlékeztetnünk kell a múltra, melynek hatásai most is érződnek. Manapság a hazugság faláról beszélhetünk. Értem ezen az események ferdítésére, a történtek megmásítására irányuló törekvéseket, Temesvár háttérbe szorítását, a temesvári hősök és az áldozatok hozzátartozóinak megcsúfolását" - mondta a püspök, akinek személye egyet jelent a forradalommal. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy a temesvári vérengzésben részt vett katonatiszteket a mai napig sem vonták felelősségre, említette a lippai úti mészárlásban szerepet vállalt Rotariu, Paun és Gheorghe tiszteket, akik rövid idővel a jogerős bírósági ítélet után, "megromlott egészségi állapotuk" okán elnöki kegyelemben részesültek. - Júniusban Debrecenben, júliusban Budapesten, a Terror Házában volt látható a kiállítás, és azt hiszem, Temesváron méltó helyre került, hogy bontogassa a hazugság falát" - szögezte le a püspök. Traian Orban, a felújítás alatt álló Forradalom Emlékháza igazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új magyar kormány meg szeretné változtatni a Fidesz-kormányzat idején létrehozott budapesti Terror Háza nevét és "profilját". "A temesvári és máramarosszigeti emlékház is a kommunizmus szörnyűségeit mutatja be, de költségvetési pénzből működik, holott itt is baloldali kormány van hatalmon. A magyar kormánynak példát kellene vennie Bukaresttől" - mondta Orban. Turi Gábor debreceni alpolgármester előadását a Washingtonban töltött elmúlt négy esztendő tapasztalataira építette. Ott végzett dokumentálódásai során rádöbbent: minden amerikai értékelés történelmi fordulópontként tartja számon 1989-et, a kommunizmus bukásában azonban Gorbacsovnak, Walesának és Havelnak tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, a Páneurópai Piknikről szó sem esik, és a romániai forradalom kapcsán - egy-két kivételtől eltekintve - az elemzők nem említik Tőkés László nevét. /"Le kell döntenünk a hazugság falát!" = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

2002. december 17.

A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./

2002. december 18.

Debrecennel való kulturális együttműködési megállapodást hagyott jóvá dec. 17-én Nagyvárad városi tanácsa. A Phare CBC program égisze alatt zajló projektet az Európai Unió 81 112 euróval támogatja. A Nagyvárad-Debrecen Kulturális Híd nevet viselő, egyévesre tervezett projektnek célkitűzései: erősíteni az együttműködést a két testvérváros között, elősegíteni a debreceni és váradi fiatalok találkozásait, illetve kölcsönösen bemutatni a hajdú-bihari és bihari népi kultúrát, beleértve az ott élő kisebbségek hagyományait is. A projekt keretében a váradi színház és amatőr társulatok előadásokat fognak tartani Debrecenben, és a cívis városból is érkeznek majd színjátszók a bihari megyeszékhelyre. Nagyvárad és Debrecen azután nyújtotta be a Phare-programhoz a pályázatot, hogy a Bihar és Hajdú-Bihar megye közös eurorégiót hozott létre. /Pengő Zoltán Kulturális Híd. Együttműködési megállapodás Debrecennel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2002. december 24.

Dec. 14-én immár ötödik alkalommal rendezték meg a Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozót a Nagybányán, a református templomban. Fellépett az újvárosi, a koltói, a Nagybányára már szinte hazajáró debreceni Kántus, a szatmár-kültelki ifjúsági kórus, valamint a nagyvárad-réti gyülekezet fiataljainak kórusa. /Sz. L. Z.: Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./

2002. december 28.

Fél évszázados gyakorló pedagógusi pályafutásom alatt gyűlt össze az e kötet nagyobb részét kitevő "vidám anyag" - írta Gub Jenő, Szovátán élő tanár. Gub Jenő biológia-földrajz szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. A népi orvoslással, gyógyászattal foglalkozó sorozata elérkezett ötödik darabjához, a kötet nemsokára jelenik meg az Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában. Mostani könyve /A meleg égövön hideg van. Vaklátás, nagyüzemi garázdálkodás, ricinussal kent képességek. Kiadja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, Debrecen, 2002/ kisiskolások, diákok ki- és elszólásait, rögtönzésekből, pótvizsgai, felvételi és érettségi vizsgai dolgozatokból "kiemelt" aranymondásokat, -köpéseket, diákköltészeti "remekeket", dalokat, verseket, vicceket is tartalmaz. /B.D.: A meleg égövön hideg van. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

1997. július 23.

Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./

1997. augusztus 8.

Aug. 8-án Debrecenben megkezdődött a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése, melyen 70 millió református képviseletében 102 ország 221 tagegyházának képviselői vettek részt. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke üdvözölte a résztvevőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 541-565




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék