udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 565 találat lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 541-565

Helymutató: Debrecen

2003. december 18.

Simon János, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy Debrecenben jártak, ahol az iskola három diákja mutatta be tudományos dolgozatát. Debrecenben a református kollégium vezetőségével megállapodtak a kölcsönös látogatásban. Nagyenyeden a kollégiumban vissza szeretnék állítani a több száz éves hagyományokkal rendelkező református felekezeti oktatást. A nagyenyedi kollégium 1 milliárd lejt kapott a Tanügyminisztériumtól, amit a központifűtés-hálózat csőrendszerének felújítására használnak fel. /N. T.: Évharmad végén, ünnepek előtt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

1997. december 11.

Debrecenben tartották meg nov. 13-14-én a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek 3. Fórumát. A külföldi magyar tudományosságnak ezt a formáját Berényi Dénes akadémikus javaslatára szervezték meg. A találkozót kétévente tartják. A Berényi Dénes által vezetett Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottsága azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a külföldön élő magyar kutatók együttműködését és integrálja a külföldi magyar tudományos műhelyeket a magyar tudományos életbe. Elegendő információ hiányában nem sikerült eljuttatni a meghívást minden olyan intézményhez, ahol magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kutatások folynak. Glatz Ferenc, az MTA elnöke mondott beszédet. Az erdélyi magyar tudományos élet munkáját Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke ismertette. Az intellektuális megmaradás elengedhetetlen feltétele a tudományos intézmények megteremtése és az önálló magyar egyetem. Benkő Samu vitába szállt azokkal, akik tagadják a tudomány nemzeti feladatait. Berényi Dénes akadémikus a tudományok anyanyelven való művelését a megmérettetéssel kötötte össze. Az 1997 márciusában létrejött Domus ösztöndíjrendszer a határoktól független tudomány támogatási formája. A Berényi Dénes által irányított bizottság pályázati kiírását eljuttatták a világ minden pontjára, ahol kutatók élnek. Szarka László, az MTA Elnöki Bizottságának titkára beszámolt a Domus Hungarica Scientiarium et Artium ösztöndíjrendszer eddigi eredményeiről és gondjairól. Eddig 190 pályázót részesítettek ösztöndíjban, ez 15 millió forintot jelent. Budapesten a Professzorok Házában két emelet áll az ösztöndíjasok rendelkezésére. Eddig 113 kutató pályázott Romániából. Vajdaságból a zavaros politikai helyzet miatt maradtak el, Szlovákiából a magyar intézményhálózat hiánya miatt kevesen pályáztak. - Az Egyesült Államokból jött Halasi-Kun György akadémikus elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben hetvenezer egyetemet végzett magyar ment Amerikába. A baj az, hogy nem jöttek vissza. Az előző, 1995-ös tanácskozáson Cs. Gyimesi Éva felhívta a figyelmet arra, hogy "a kisebbségben létrehozott értékek az anyanyelvbe zártan, peremvidéken vesztegelnek". - Berényi Dénes megemlítette, hogy tanároknak, lelkészeknek különleges lehetőségeik nyílnak a kutatásra. Egy lelkészi hivatalban a régi anyakönyvek feldolgozása oly bepillantást enged annak a kornak társadalmi viszonyaiba, amelyet más irányból meg sem lehet közelíteni. A tanácskozáson biztattak a passzióból végzett tudományos kutatások felkarolására. - Az informatikai eszközök felhasználása is szóba került, az internet, a számítógép. /Molnár Szabolcs: Magyar Tudományos Műhelyek találkozója. = A Hét (Bukarest), dec. 11./

1997. december 31.

Huszonegy éves lettem címmel egy pályadíjnyertes kéziratos dokumentumregény folytatásokban történő közlését fogja elindítani a Romániai Magyar Szó. Szerzője a Kolozsváron élő jeles közíró-író-jogász-politikus-pedagógus-szerkesztő Dáné Tibor, akinek ismertek regényei /például Athá Rá, a fáraó írnoka, A Tau Ceti hívójele, Négy tenger hajósa, A varázsvessző lovagja/, továbbá Kultúrkuriózumok kalendáriuma című munkája, de vannak gyermekszíndarabjai és fordításai is. - Új dokumentumregényében harctéri élményeit dolgozta fel. Arra a kérdésre, hogy mi késztette olyan témához nyúlni, amiről úgy tűnik, mindent elmondtak már, így felelt. Tudta, hogy az volt a szemlélet: a szegény magyar hadsereget brutális tisztikara odalökte a dicsőséges Vörös Hadsereg elé, melynek méltatlan ellenfele volt. A másik, hogy belevittek, de nem sokat verekedtünk, inkább csetlettünk-botlottunk, a tizedes meg a többiek voltunk... Dáné Tibor hangsúlyozta: "engem egyszerűen megdöbbent" az, "ha egy katonának azt vetik a szemére, hogy önfeláldozóan harcolt." "Szemére vetni a katonánk azt, hogy minden eszközzel és minden erejével meg akarta állítani az ellenséget", ez hihetetlen, ez őt mindig bosszantotta. Dáné emlékezett: hadosztályával megállították az oroszokat a Tatár-hágó előterében és utána a Torda melletti harcokban, addig, amíg az erdélyi zsákból a többi csapatok kivonulhattak. Az Úz völgyében a székely népfelkelőknek meg kellett állítaniuk az oroszokat addig, amíg ebből a zsákból, Sepsiszentgyörgy, Udvarhely, egész a Maros szintjéig a csapatok kivonultak. Utána még volt egy próbálkozás, a híres debreceni csata, a keleti arcvonal második legnagyobb harckocsi ütközete, melyről ugyancsak ritkán esik szó, mint a kurszki csatáról. "Mert a kurszki csata eldöntetlen volt, a debreceni csatában pedig megverték az oroszokat." A "magyar hadsereg a leggyengébben felszerelt hadsereg volt, de az ez a hadsereg nem omlott össze!" Dáné a hadifogságot is kiemeli: a magyar katonák a hadifogságban is megtartották a katonai fegyelmet. "És ez mentett meg ezer és ezer embert." /Miklós László: Előszó helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1998. szeptember 11.

Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2002. január 16.

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke jan. 15-én kijelentette, hogy amennyiben pártja az idei választásokon győz, hatályon kívül kívánják helyezni a kedvezménytörvényről szóló román–magyar miniszterelnöki egyetértési nyilatkozatot. Ugyancsak a kedvezménytörvény ellen lépett fel tegnap Kökény Mihály szocialista képviselő, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke Debrecenben. Ennek következtében a debreceni klinikákon kezelt romániai magyar betegeknek máris nehézségeik támadtak. /Magyarországi fejlemények a kedvezménytörvényről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./

2002. január 22.

Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2002. február 15.

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek minden magyarlakta területen. Szatmár megyében a Szent István Kör is bekapcsolódik a megemlékezések szervezésébe, jelezte Thoroczkay Sándor, a kör elnöke. Kossuth életének jelentősebb momentumait felidéző előadásokat szerveznek. Szeptember 19–én Bartha János debreceni egyetemi tanár tart majd előadást. Az emlékév programjai között szerepel egy Kossuth–emlékplakett kiadása is. /Elek György: A Szent István Kör is készül a Kossuth–évre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./

2002. március 12.

Egy szilágycsehi olvasó számolt be egy megdöbbentő esetről. Egy magyar fiatalember szívbetegen vonult be katonának. Nem vették figyelembe betegségét, s Krassó- Szörény megyébe kerülve nagyon csúnyán bántak vele. Ő volt ott az egyedüli magyar. Megrakott targoncát cipeltettek föl vele a dombon, s amikor megállt pihenni, mert fulladozott, csúfolkodtak vele. A szülők kérték a fiuk közelebbre helyezését, de úgy látszik, nem volt pénzük ezt elrendezni. A fiú többször összeesett a katonai szolgálat alatt, de ráfogták, hogy csak szimulál. Egy alkalommal aztán bekerült Temesvárra, a katonai kórházba. Később kiderült, hogy az itteni orvos már akkor látott valami daganatot a tüdő és a szív között, de elhallgatta, a fiút visszaküldte a katonasághoz, ahol tovább folytatta a szolgálatot. A betegség hirtelen súlyosbodni kezdett, a fiú bekerült a bukaresti katonai kórházba, akkor értesítették a szüleit. Rosszindulatú daganatot állapítottak meg a tüdő és a szív között, talán műteni kellene, de csak perfúziókkal kezelték, amiket rákos daganatok esetén szoktak adni. Aztán leszerelték és hazaküldték, hogy Nagybányán folytassák a perfúziókat. Közben édesapja elvitte Debrecenbe, a Segítő Jobb által, ott átnézték a bukaresti leleteket, megállapították, hogy nem ajánlatos a perfúziós kezelés. Végül a beteget a kolozsvári rákintézetbe vitték, ahol kezelésbe vették, de már későn. A kezelőorvosnő megmondta: a fiú nem rákos, és nem lett volna szabad azokat a perfúziókat beadni. Két nap múlva a fiatalember meghalt. A szülők nem kaptak semmiféle segítséget fiuk elvesztése után, a katonaságtól, ahol pedig megbetegedett. Tévedett az orvos, aki a sorozás előtt megvizsgálta és nem vette figyelembe a tényleges helyzetet, s tévedett a többi orvos is, akik elhallgatták a bajt. /Egy kiskatona halála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2002. március 25.

Marosvásárhelyen márc. 23-24-én tartották meg - kilencedik alkalommal - Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak Tudományos Diákköri Konferenciáját, a TDK-t. Ez a legnagyobb Kárpát-medencei tudományos diákülésszak, amelyen a belföldi szaktekintélyek mellett az orvos- és gyógyszerészeti tudományok rangos magyarországi és külföldi előadói tartanak évről évre előadást. A több mint 260 dolgozat mellett az idén 43 budapesti, szegedi, debreceni és kárpátaljai hallgató vett rész a TDK-n. A Tudományos Diákköri Konferencia a romániai és nemzetközi tudományos élet szerves részévé vált, amiben szerepe van az egyetem vezetősége részéről kapott támogatásnak is - hangzott el dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettesének köszöntő beszédében. Az ülésszak szervezését a Magyar Diákszövetség vállalta. /(bodolai): TDK a MOGYEN. A legnagyobb Kárpát-medencei tudományos ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

2002. március 26.

Magyarország 2,5 milliárd dolláros teljes tőkeexportjának 7 százaléka Romániába irányul – közölt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hétvégén Debrecenben rendezett magyar-román üzleti konferencián. Elmondta: jelenleg 3.500 magyar-román vegyes vállalat van Romániában, amelyek 200 millió dollár tőkét fektettek be a szomszédos országban. - Ezzel Magyarország a 13. helyen áll a romániai tőkebefektetők sorában - tette hozzá Németh Zsolt. Tavaly 1,1 milliárd dollár volt a kereskedelmi forgalom a két ország között. - Romániába 760 millió dollárért exportáltunk, míg az import 362 millió dollár volt - fűzte hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy "kiszámítható, szabályozott gazdasági környezet várja a magyar befektetőket Romániában". A tanácskozáson Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja azt hangsúlyozta, hogy "a román pénzpiac stabil, elkötelezetten az Európai Unió felé haladnak". /Magyar-román üzleti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2002. március 27.

Resicabányán, az RMDSZ székházában megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása. Kurta Kázmér Désen látta meg a napvilágot, Resicabányán él. Kiállított már Pancsován, Belgrádban, illetve a magyarországi Keszthelyen. Szerepelt a debreceni őszi szalonon is. Olaszországban több kiállítása volt. Erdélyben több városban mutatta be alkotásait. /Kurta Kázmér kiállítása Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27. folyt.: márc. 28./

2002. március 27.

Elhunyt Maros Tibor professzor /Hátszeg, 1923- Debrecen, 2002. márc. 25./. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte. 1949-ben már előadótanárként tevékenykedett Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Anatómia Tanszékén, 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanár. Sebész főorvosként igen értékes munkát végzett a marosvásárhelyi sebészeti klinikákon. Maros Tibor több mint 50 éven át egyetemi tanár kimagasló tudományos, szakmai és oktatói tevékenységet fejtett ki. Főbb kutatási területei: a májszövet regenerációja, a szív és vese anatómiája, neuroanatómiai és embriológiai alapkutatások. A sebészeti műtéttan oktatója és kimagasló képviselője volt. Dékánként és rektor-helyettesként hozzájárult a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fejlődéséhez. Több mint 250 tudományos dolgozat szerzője és társszerzője, emellett 43 egyetemi jegyzet és monográfia szerzője, illetve társszerzője. /A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége: Búcsú prof. dr. doc. Maros Tibor érdemes egyetemi tanártól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./Maros Tibor professzor 1989-ben kényszernyugdíjazása miatt Magyarországra települt, Debrecenben az Orvosi Egyetem professzora volt nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig.

2002. április 5.

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2002. április 15.

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a Kölcsey Egyesület a Csiky Gergely Iskolacsoport közreműködésével Aradon, a költő szülővárosában az első Tóth Árpád-szavalóversenyt. Az elképzelés szerint évente hol Aradon, hol Debrecenben ? a poéta szívéhez oly közel álló két városban ? szervezik meg a legjobb diák versmondók seregszemléjét. A minorita teremben ápr. 13-án megtartott rendezvényre az aradiakon kívül a temesvári Gerhardinum, a dévai Traian Líceum, illetve a lupényi és a nagyszalontai iskola, a nagyváradi Ady és Eminescu Líceum, illetve a debreceni Tóth Árpád Gimnázium küldte el képviselőit. /P. P.: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2002. április 25.

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2002. május 31.

A Debreceni Zsidó Hitközség immár negyedik alkalommal hívta össze a határon túli testvér–hitközségeket. A tanácskozás alkalmával osztották ki a Debreceni Zsidó Hitközség által alapított és a zsidó–magyar közeledést ösztönző, egyházi és művelődési személyiségeknek odaítélt Tolerancia–díjat. Több neves magyarországi személyiség mellett e kitüntetésben részesült Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is. /Bokor Ágota: Muzsnay Árpád toleranciadíjban részesült. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./

2002. június 6.

Rugonfalvi Kiss István történész, a Debreceni Egyetem volt professzora és rektora tiszteletére Rugonfalván, az egykori szülőház helyén lévő épület falára emléktáblát állított jún. 2-án a budapesti Kossuth Lajos Egyetem és a debreceni egyetem baráti köre. /Emléktáblát avattak Rugonfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2002. június 11.

A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./

2002. június 19.

Jún. 18-án Budapesten, a Fővárosi Bíróságon folytatódott a magyar állam által a nagybányai Aurul ausztrál–román vegyesvállalat ellen a 2000 januári tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési per. 2000. jan- 30-án Romániában földcsuszamlás következtében átszakadt az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat Zazar község közelében lévő ipari derítőjének gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszába került. A máramarosi prefektus felfüggesztette az Aurul működési engedélyét. A Szamos vizében a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál — a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően — 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, és érte el Jugoszláviát. A ciánszennyezés előtti állapot a Felső-Tiszán február végére állt helyre. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. Szakemberek szerint 10–15 év kell a két folyó teljes rehabilitációjához, 3–4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelenhet a Szamosban és a Tiszában. A Környezettudományi Központ a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) megbízásából elkészített 2001 májusi jelentésében a cián- és nehézfém-szennyezés által okozott kárt 3,5–4,6 milliárd forintban állapította meg, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. A kártérítési per kronológiája: 2000. február 14. — Román illetékesek úgy nyilatkoztak, Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának, a felelősséget a szennyezést okozó Aurul vállaltra hárították. Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar állam a kártérítést az Aurultól és az Esmeraldától részletes nemzetközi tanulmány alapján fogja kérni. 2000. február 24. — A román legfőbb ügyész bejelentette, hogy megindították az eljárást ismeretlen tettes ellen. A vizsgálat több mint két év után, 2002. áprilisában ért véget, a jelentés szerint "előre nem látható körülmények" okozták a katasztrófát. 2000. március 16. — A kártérítési igényektől tartva csődbiztos igazgatása alá helyezte magát az Esmeralda ausztrál bányaipari vállalat. 2000. május 31. — A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket, hogy a magyar állam és az összes károsult maradéktalan kártérítést kapjon, így előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, és egy ausztrál ügyvédi iroda révén bejelentette kártérítési igényét az Esmeralda ellen. 2000. június 14. — Ideiglenes működési engedéllyel, teljes kapacitással ismét működni kezdett a nagybányai Aurul aranykitermelő üzeme. 2000. július 10. — Magyarország 192 millió ausztrál dollár kártérítésre nyújtotta be igényét az Aurul anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég csődbiztosának — jelentette be Gönczy János kormánybiztos. A kárigény összegét nemzetközileg elfogadott módszerekkel számolták ki, és az ökológiai károkon kívül figyelembe vették a kárelhárítás, a védekezés, a rehabilitáció, a revitalizáció és az idegenforgalmi imázsrombolás hatásait is. 2000. július 14. — A Páneurópa Jogász Unió benyújtotta két magánszemély közös, precedens értékű keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ebben a környezeti szennyezés megtörténtét, s ebből fakadóan a táj értékének csökkenését, továbbá a károkozó, az Aurul bányavállalat felelősségét kérték megállapítani. 2001. április 27. — A magyar állam kártérítési pert indított az Aurul vállalat ellen, mivel az nem válaszolt a magyar fél peren kívüli megegyezésre tett ajánlatára. A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint és annak kamatai. 2001. szeptember 21. — A Debreceni Városi Bíróság megtartotta, majd 2002 májusára elnapolta az Aurul vállalat felelősségének megállapítására indított per első tárgyalását, mert az Aurul képviselői az idézés ellenére nem jelentek meg a tárgyaláson. Az elnöklő bíró úgy ítélte meg, hogy az idézés nem volt szabályos, mivel a fél évvel korábban postázott idézés tértivevénye a tárgyalás napjáig nem érkezett vissza. 2001. november 26. — Gönczy János tiszai kormánybiztos sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Aurul cég átvette a ciánszennyezés kapcsán indított kártérítési perre szóló idézést, így megkezdődhet a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. 2001. december 4. — A Fővárosi Bíróságon megkezdődött perben az Aurul vállalat helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét. A bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, köztük a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. (MTI-Sajtóadatbank) /Vladár Tamás: Folytatódik a magyar állam kontra Aurul ciánper. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2002. április 3.

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2004. január 24.

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. február 21.

Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2004. február 24.

Negyvenéves fennállásának megünneplésére készül Temesvár és a megye egyetlen női kamarakórusa, a Carmina Dacica. Tizennyolc esztendeje a karmesteri pálca Tóth Flóra kezében van, vezetésével a nemzetközi mezőnyben is sikereket ért el az együttes. Tóth Flóra 1972-ben, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium végzőseként került Temesvárra, a zeneművészeti líceum tanárának. Kezdettől írt a helyi magyar napilapban. Előzőleg már néhány zenekritikája és novellája látott napvilágot az Utunk irodalmi hetilapban. Tóth Flóra azóta is a helyi zeneművészeti líceumban tanít és zenei asszisztens a Zenei Karon. Közben különböző együttesek kérik meg, hogy lépjen fel zongorakísérettel. Tóth Flóra kamarakórusa először 1990-ben lépett fel a debreceni nemzetközi Bartók Béla Fesztiválon, ahol egyes énekszámokat magyar nyelven szólaltattak meg. Felléptek már Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Szlovákiában, Ausztriában és többször meghívták őket Magyarországra is. Férje és fiai is zenészek. /Pongrácz P. Mária: Muzsikáló világ. Beszélgetés Tóth Flóra karnaggyal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2004. március 22.

A kolozsvári Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetének közös rendezésében került sor márc. 20-án Marosvásárhelyen az immár hatodik alkalommal megszervezett Reményik Sándor munkásságával foglalkozó irodalmi konferenciára és az "Egy lángot adok, ápold, add tovább" címet viselő szavalóversenyre. A minden évben más helyszínen sorra kerülő rendezvény eddigi helyszínei – Kolozsvár, Borberek, Pécs, Szováta és Debrecen – után, most Marosvásárhely következett, jövőre pedig Szegedre vándorol a konferencia. Az irodalmi konferencián Pomogáts Béla, Dávid Gyula, Kántor Lajos és Szabó Zsolt tartott előadást. A szavalóversenyen 20 diák mérte össze művészi erejét. Az ünnepség délután kiállítás-megnyitóval folytatódott, amelyen bemutatták a zsoboki alkotótáborban részt vevő képzőművészek Reményik Sándor munkásságából ihletődött alkotásait. A gálaest keretében adták át az idei Reményik-díjat, amelyet ezúttal Dávid Gyula irodalomtörténésznek ítéltek oda. /Köllő Katalin: Meghallani a költészet szavát. Reményik Sándor-emlékünnepség Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2004. március 26.

Márc. 25-én a Nyíregyházi Főiskolán bemutatkozott a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a kolozsvári Polis Könyvkiadó. Ez a nyíregyházi kapcsolat a szétszóratásunk gyümölcse, hisz Az erdélyi kultúra ma című rendezvény kezdeményezője és létrehozója a székelyudvarhelyi származású Vofkori Mária, a Kriterion Kiadó volt kolozsvári szerkesztője, a Polis Kiadó alapító tagja, jelenleg a kisvárdai Rétközi Múzeum vezetője. Tőzsér József kiadói igazgató beszélt a Pallas–Akadémia Kiadóról, melynek könyvei Magyarországra is szép számban jutnak el. Néhány hónapja Szegeden és Debrecenben vettek részt a mostanihoz hasonló rendezvényen. A jelen levő szerzők – Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Dávid Gyula irodalomtörténész –az erdélyi tudományosság, szellemi élet, oktatás gondjaiból is felvillantottak néhány kérdést. A magyarság egyesítésének sikere a kölcsönös megismerés sikerén áll vagy bukik – fejezte be gondolatait Dávid Gyula. Dávid Gyula beszélt az általa vezetett Polis Kiadóról is, amely fennállása alatt mintegy százötven könyvet jelentetett meg. Meghívott szerzői – Angi István zenetörténész, Demény Péter publicista, Tamás Tímea költő, Nagy Levente politológus – is szóltak munkásságukról. /Máriás József: Az erdélyi kultúra ma. Erdélyi könyvkiadók bemutatkozása a nyíregyházi tanárképző főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

2004. április 2.

Márc. 30-án látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A Szabadság-szobor felállításához szükséges gépeket egy debreceni cégtől hozatják. Takács Csaba ügyvezető elnök hosszan ecsetelte, mennyi bürokratikus akadályt kell naponta áthidalniuk ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen. /Sz. K.: Már csak a bürokráciát kell túlélnie az aradi szobornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. április 6.

Debrecen főterén több ezren tekintették meg ápr. 4-én, vasárnap a Jézus szenvedésének és halálának történetét bemutató Csíksomlyói passiót. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debrecenből már tizenöt éve rendszeresen szervez zarándokutakat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Az idei virágvasárnapi debreceni szereplésre felkérték az együttest. A Passiót bemutató 53 táncos Csíksomlyóról érkezett. A csíksomlyói együttes 1996 óta Európa több országában nagy sikerrel mutatta be a passiót. /A Csíksomlyói passió Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2004. április 16.

Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2004. április 27.

A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Tiszteletbeli Menedzsere" címet kapta és az erről szóló díszoklevelet vette át az elmúlt hét végén dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója Debrecenben, olyan neves személyiségek jelenlétében, mint dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnöke. A díj átadása részét képezte annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az EU–csatlakozás megünneplésére "Közös múlt és közös jövő – szellemi kézfogás az egyesült Európáért" címmel szerveztek. E megbecsülést a Debrecenben gyakran koncertező és a debreceni filharmonikusokkal sorozatosan fellépő művész kapta, ugyanakkor a díj elismerése tizenkét év vendégprofesszori tevékenységének, amit a hegedűművész–karmester–igazgató a debreceni egyetem zeneakadémiáján folytatott. /(benedek): Díszoklevél a debreceni konzervatóriumtól. Dr. Fátyol Rudolf a művészet nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2004. április 30.

Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./


lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 541-565




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék